Sigmund Freud és a klasszikus

pszichoanalízis
 Mi a pszichoanalízis?

• Kezelési módszer, amely kommunikáción, interszubjektív

kapcsolaton alapul
• Kutatási módszer, amelynek segítségével beszéd-
megnyilvánulások, cselekvések és imaginárius
képződmények (álmok, fantáziák, kényszerképzetek stb.)
tudattalan jelentéséit rekonstruálhatjuk
• Metapszichológiai rendszer, amely a normális és a
patologikus folyamatokról alkotott elképzeléseket
tartalmazza.
• A kultúra egy elmélete, amely a filogenezis és az
ontogenezis közötti párhuzamból indul ki.
 A pszichoanalízis történeti gyökerei
I. A pszichiátria fejlődése, az elmebetegséggel kapcsolatos diskurzus változásai

Második ipari forradalom (1870-1914): technológia, gazdaság, oktatás és tudomány fejlődése ⇨ pszichológiai
tudományok (neurológia, akadémiai pszichológia, pszichopatológia, biofizika, pszichofizika, szexológia) és modern
pszichiátriai intézmények létrejötte: Burghölzli, Salpetriére, Bellevue

19. sz. – Az elmebetegségek és lelki bajok organikus eredetűek, medikalizálódás: betegség osztályok, kórélettani ok
kell legyen

II. Hisztéria

korabeli orvostudomány elutasította ↔ Charcot: Salpêtrière: A probléma: a gondolat, amely kívül van a tudaton
hisztériás betegek hipnotizálása ⇨ poszthipnotikus szuggesztióval tünetek kiváltása vagy megszüntetése

hisztéria, mint neurológiai betegség, nemtől független, pszichés háttér, szexualitás szerepe

→ Janet, Breuer és Freud a hisztéria okait kutatta: trauma-eredet!

„…azt a tézist terjesztem elő, mely szerint minden hisztériás eset mélyén egy vagy több idő előtti szexuális élmény
rejtőzik; olyan élmények, amelyek ugyan a korai gyermekkor részei, ám amelyek pszichoanalitikus munkával az
eltelt évtizedek után is reprodukálhatók.” (S. Freud: A hisztéria etiológiája, 1896)
III. A szexualitás új, orvosi szemlélete

Foucault: "scientia sexualis“: a 19.sz.-i nyugati szexualitás diskurzus: szexualitásról szóló

teoretikus tudás (demográfiai adatok, perverziók leírása) szigorúan megszabott
körülmények között, cél: a szexualitásról szóló igazság kiderítése
Szexológia a XIX. században:
R. von Krafft-Ebbing: szexuális perverziók osztályozása (1886)
A. von Schrenck-Notzing: perverziók okai pszichések, kezelés hipnózissal és
szuggesztióval (1892)
H. Ellis: a hisztériások autoerotikus konfliktusa (1898)
A. Moll: ‘Untersuchungen über die Libido sexualis’, Berlin, 1897

IV. A gyermekkor „felfedezése”:

gyermek személyisége felé fordulás, jobb megértése→ felfedezték a sajátos gyermeki
természetet, a gyermek szükségleteit: „gyermektanulmány” létrehozása

V. A tudattalan „felfedezése”, irodalom, filozófia, romantika

- Georg Christoph Lichtenberg: az álmok = a tudattalan lelki élet megismerésének útja

-Goethe és Schiller
-Friedrich Nietzsche: Hajnalpír: „egész úgynevezett tudatunk többé-kevésbé képzelgő
kommentárja egy öntudatlan, talán megtudhatatlan, de érzett szövegnek”
-Eduard von Hartmann: A tudattalan filozófiájáról
„Megszületett, iskolába járt, utazott, megházasodott, praktizált, előadásokat tartott,
kiadatta munkáit, tudományos vitákban vett részt, megöregedett és meghalt.” (P. Gay)
1856 – Freiberg (Morvaország)→ 1860:
Bécs
Apja: Jakob Freud
textilkereskedő, asszimilálódó
zsidó középosztálybeli család;
anyával ambivalens viszony
1873: bécsi egyetem orvosi kar
Fiziológia Intézet – élettani
laboratórium – Ernst Brücke
(„legnagyobb szaktekintély, aki valaha
hatott rám”)
1882: segédorvos a bécsi közkórházban
megismerkedés és eljegyzés Martha
Bernays-sal
1883: Meynert pszichiátriai osztálya;
kokain-kutatások
1885: egyetemi magántári cím (docens) a
Bécsi Egyetemen
1886 – ösztöndíjjal Charcot-nál
1886: házasság és magánpraxis megnyitása
1882-1895: áttérés hipnózisról a
szabad asszociáció módszerére

1896: apa halála - önelemzés kezdete -

csábítás elméletének feladása - Ödipusz
komplexus
1895-99: Álomfejtés - a pszichoanalízis
„alapító műve”, háromszoros válság -
magánéleti, hivatásbeli, politikai (Schorske)

1902: professzori kinevezés

1902-től: Szerdai Pszichológiai Társaság
1908: megalakul a Bécsi Pszichoanalitikus
Egyesület
1909: Amerikai út
1910: Nemzetközi Pszichoanalitikai Egyesület
(elnök: C.G. Jung)

1938 – menekül Bécsből

1939 – Londonban hal meg
 Hisztériától a normál működésig
Valamilyen szexuális eredetű lelki trauma kirekesztődik a tudatból, és átalakítva
jelenik meg: hisztéria, neurózisok, és egészséges lelki működés is!
→ELFOJTÁS: ha valaki egy érzelmileg megterhelő eseményt (pl. önzés,
kegyetlenség, szexuális kívánságok) nem bír tudatosan feldolgozni az
átéléskor, akkor a tudattalanba szorítja

AHONNAN AZ ELFOJTOTT TARTALOM VISSZATÉRHET kóros esetekben tünet

formájában, normál esetekben álmokban, elszólások formájában vagy társas
szinten a viccekben

De a tünet nem oldja meg az eredeti feszültséget: paciensek tünetei

enyhíthetők, ha a pacienssel feltárják és kimondatják a traumatikus
emlékeket és érzéseket!

PAN mint motivációs elmélet: nincs közvetlen kapcsolat tudatos szándékaink és

viselkedésünk közt; az emberi viselkedés nagymértékben szimbolikus
 A psziché topográfiai modellje
A személyiség lényege a személyen belüli, intrapszichés
jellemzőkben van

A tudattalan az elfogadhatatlan gondolatok és érzések

tárháza (szorongás, fájdalom, konfliktus). Közvetlenül,
akaratlagosan nem hozzáférhető a tudatosság számára
(mentális kapu!), de hatást gyakorol a viselkedésre,
rejtett módon megnyilvánul. ITT MŰKÖDNEK AZ
EMBERI ÉLET VITÁLIS ERŐI.
CSAK KÖVETKEZTETNI LEHET RÁ!

A tudatelőttes elfogadható és tudatosulni képes

gondolatokat és érzéseket tartalmaz, melyek a jelenben
éppen nem tudatosak, de hozzáférhetőek. A normál
emlékezet.

A tudatos az adott időben éppen átélt érzéseinket és

gondolatainkat tartalmazza. Az a lelki terület, amiről
pillanatnyilag tudomásunk van, amit szavakba vagyunk
képesek önteni. (A jéghegy csúcsa)
 Álomfejtés
Az álom (elnyomott, elfojtott) vágyak (burkolt) teljesülése

„ha nem lágyul a menny: Acherónt verem én fel!”

„a tudattalanhoz vezető királyi út”

• Cél: olyan pszichológiai eljárás bemutatása, amellyel az álmok megfejthetőek, az
ébrenlét lelki működéseibe beilleszthető értelmes lelki képződmények

• Az álomanyag: saját élményeink:

- külső, szenzoros ingerek (álom az alvás felett őrködik pl. vízcsepp a homlokon:
Olaszországban erősen izzad, fehérbort iszik), belső érzéki és testi ingerek
- pszichés ingerforrások:
előző napok benyomásai (folyamatban lévő elintézetlen ügyek) NAPPALI
ÉLMÉNYMARADVÁNY Pl. álombeli beszéd valós párbeszédből származik
amire nem emlékszünk: gyerekkor, tudattalan impulzusok, melyek kielégülést
keresnek (erkölcstelen álmok lelki forrásai akaratlan képzetek) Pl. ha visszatérő
álom, valószínűbb a gyerekkori eredet
MINDEN ÁLOMBAN VAN TTALAN IMPULZUS
←fontos, hogy a friss benyomásokhoz kapcsolódjon valamilyen szállal a tudattalan
tartalom
Az álom mint tünet, legfőbb célja a vágyteljesítés (csakúgy, mint az elmebetegségnek): … „úgy
ábrázol egy bizonyos tényállást, ahogyan én szeretném; tartalma tehát: vágyteljesülés,
motívuma: vágy.” (93 o.): a bárcsak helyébe a van-t állítja

A vágyat torzítja az ÁLOMCENZÚRA, hogy bebocsátható legyen a tudatba

ÁLOMMUNKA: látens (ttalan) álomgondolat → manifeszt álomtartalom (az álmodó tényleges
álomképei; képírás): álomfejtés célja a manifeszt lefordítása a látensre

Az álommunka eszközei:

1. SŰRÍTÉS (keverék-képzet kihagyásokkal, több friss és jelentős élményből, mert kényszer, hogy
minden álomgerjesztő ingert egységbe foglaljon; metafora jön létre)
„az álomtartalom minden eleme túldeterminált, minden elem sokszorosan van az
álomgondolatokban képviselve” (203)

2. ELTOLÁS (a jelentős dolgokat közömbösek helyettesítik, és viszont, máshova kerül a súlypont)

de az indulat uaz marad

3. tartalmi- időbeli megfordítás, NINCSEN LOGIKAi összefűzése a tartalmaknak, csak egyidejűség;

oksági viszony (következmény) helyett átváltozás; álombeszámolóban a vagy-vagy és-t
jelent; nincs tagadás (tartalom vagy idő megfordítva)

4. DRAMATIZÁLÁS (az álomgondolat egy kép, pl. nem tudok elfutni)

5. SZIMBOLIZÁCIÓ: egyedi és egyetemes álomszimbólumok: látens tartalom fő
elemei: emberi test, szülők, gyermekek, rokonok, születés-halál, mezítelenség,
szexualitás
6. ELLENTÉTBE FORDÍTÁS
6. MÁSODLAGOS MEGMUNKÁLÁS (utólag illeszt, betold, magyaráz)
Értelmezésnél kérdés:
-Pozitív vagy negatív előjelű
-Történelmileg magyarázandó-e (mint visszaemlékezés)
-Szimbolikusan értendő-e
-Szó szerint használjuk-e fel az elemet?

Példák: abszurditás az álomban véleményt (kritika, gúny, csúfolás) jelöl: „ennek

nincs értelme”

TERÁPIÁS MÓDSZER KIDOLGOZÁSA IS:

betegek és saját álmok elemzése:
betegek szabadon lebegő figyelemmel
asszociálnak az egyes álomrészekhez
álom tárgya a neurotikus kórtörténet;
mindig saját magunkkal foglalkozik (az a
személy vagyok, aki az álmodóval
azonos indulatot érzi)
Nagy csarnok — sok vendéget fogadunk, közöttük Irmát, akit nyomban félrevonok,
mintegy azért, hogy feleljek levelére, és szemrehányást tegyek neki, amiért a „megoldást
még nem fogadta el. Azt mondom neki: Ha még vannak fájdalmaid, akkor az igazán csak
a te hibád. - Ő ezt feleli: Ha tudnád, mennyire fáj most a torkom, a gyomrom és a hasam;
szinte görcsöl. - Megijedek és ránézek. Arca halvány és duzzadt; arra gondolok, hogy
talán valami szervi baj mégis elkerülte a figyelmemet. Az ablakhoz húzom, és a torkába
nézek. Eközben némi ellenkezést tanúsít, mint azok a nők, akik hamis fogsort hordanak.
Arra gondolok, hogy hiszen erre neki semmi szüksége. Végül alaposan kinyílik a szája,
jobb felől nagy fehér foltot látok, másutt sajátságos, fodros képződményeken, amelyek
nyilván az orrüreg formáját utánozzák, kiterjedt, fehéresszürke pörköket. Gyorsan
odahívom M. dr.-t, aki megismétli a vizsgálatot, és igazolja észlelésemet. .. M. dr.
merőben más, mint rendesen, igen sápadt, sántít, álla csupasz... Most Ottó barátom is
Irma mellett áll, Leopold barátunk a blúzán keresztül megkopogtatja Irmát, és így szól:
Balra lent tompa hang; a bal váll egy infiltrált bőrrészletére is felhívja a figyelmet
(amelyet én ugyanúgy megérzek a ruha ellenére, mint ő) ...M. azt mondja: kétségtelenül
fertőzés, de sebaj, hozzájön még a vérhas, és a méreg el fog távozni... Azt is közvetlenül
tudjuk, honnan ered a fertőzés. Nemrég, amikor a beteg rosszul érezte magát, Ottó
barátunk egy propyl készítmény injekciót adott neki... Propilén... propionsav... trimethyl-
amin (amelynek képletét vastag nyomással magam előtt látom)... Ilyen injekciót nem
szokás
Freud: acsak úgy beadni...
jelentés az álmodóvalószínűleg a fecskendő
tudatos és/vagy sem
tudattalan volt tiszta. szándéka: szakmájával,
értelem-közlő
pozíciójával kapcsolatos szorongások, Irma állapota miatti felelősség alóli felmentés
TIPIKUS ÁLMOK: amiket majdnem mindenki egyformán álmodik, ugyanaz az
értelmük; álmodó asszociációi csődöt mondanak (egyetemes szimbólumok)
Meztelenség-álmok, ha szégyen társul hozzájuk, de nem tudunk mozdulni:
exhibíciós álmok
Vizsgaálom: gyermekkori büntetések emlékei táplálják; vigasztalás és önkritika
(Stekel: valaki a szexualitásban megállja-e a próbát)
Szorongásos álmok: szexuális tartalmú álmok, amik libidója szorongássá alakult át
Autoritásszemélyek: király, királynő, rendőr stb… a szülőket reprezentálják
Királyfi, királylány: az álmodó maga
Kis állatok: egér, mókus stb.. A gyerekeket szimbolizálják; napszakok (órák) az
életszakaszt
Vízzel kapcsolatos dolog: születés, elutazni: halál
Egyenruhák – meztelenség helyett
Ház: emberi test sima falakkal; férfi: kiugrók, balkonok; női: szoba
A nemi szervek szimbólumai: bot, esernyő, kés, pisztoly, tűzoltó slag (hosszúkás,
éles tárgy), repülő; edény, zseb, terem, ajtó, gyümölcs, üreg, hajó; gyermekek
Lépcső, hágcsó, vonat: nemi aktus
Kopaszság, lefejezés: kasztrálás; ez elleni tiltakozás pl. gyík
 A mindennapi élet pszichopatológiája
„az a sajátos működési mód, amelynek legfeltűnőbb teljesítménye
álomtartalomként tárul elénk, nem magyarázható a lelki élet alvási állapotával,
hiszen a tévcselekmények bőségesen bizonyítják, hogy ez az elfojtás éber
állapotban is mennyire hatékony.”

„az idegi norma és az abnormitás között nincs éles határ, és hogy mindannyian
kissé idegesek vagyunk.”

Elvétések (parapraxia: hibás kivitelezés/teljesítmény) nem véletlenszerűek,

tudattalan vágyakból erednek:

a) Felejtés: elfojtást tükröz

b) Elszólások: sikertelen elfojtás
c) Balesetek: amit a sértett vigyázatlansága okoz
 Elszólások
Freud gyűjtötte az elszólásokat, vizsgálta, elemezte őket (freudi elszólás). Az elszólások és más
elvétések rejtett lelki folyamatokról és a tudatalattiról adnak információkat & kínos helyzetbe
hozzák az azt produkálót

Elszólás fajtái (Meringer és Mayer, 1895):

1. előhangzás (anticipáció) 🡪 meghatározó: legnagyobb értékű hangok
2. utóhangzás (posztpozíció)
3. elegyítés (kontamináció)
4. helyettesítés (szubsztitúció)
FREUD: EZEK A BESZÉDSZÖVEG MÁS RÉSZÉNEK BEFOLYÁSAI MIATT KELETKEZNEK, DE KÜLSŐ
BEFOLYÁSOK IS OKOZHATJÁK (elszigetelt, ttalan gondolat; vagy általános elutasítása a
szövegnek)!

• kóborló vagy lebegő szóképek: nemrég lezajlott beszédfolyamatok késlekedő maradványai

• hasonlóság: hang- és szóasszociáció felszínre hozza a tudatalattit
• ellentétpárok: valamit nem akar a beszélő, amiről beszél
+ figyelem lankadása (vagy fáradtak, betegek vagyunk, erős stressz, zavaró tényezők) után tör
elő, mert ekkor az akarat kontrollja gyengül

Gósy Mária: kutatási eredmények: milyen arányban javítják a nyelvbotlásokat a beszélők: a

freudi elszólások kb. 40%-át javították
 A személyiség működése
A tudatos és ttalan lélekrész eltérő műveletekkel dolgozik

• A tttalan részt az örömelv vezérli: öröm keresése, kín kerülése;

munkamódja az elsődleges folyamat (lsd. álommunka): nincs
okság/tér/idő, uaz lehet egyszerre pozitív és negatív

• A tudatos részt a valóságelv vezérli: igazodik a valóság

követelményeihez, a társadalmi elvárásokhoz, lemond az
azonnali kielégülésről a későbbi kín elkerülése miatt;
munkamódja a másodlagos folyamat: az élmények racionális,
logikus, rendszerező feldolgozása
 A gyerekkori szexualitás. Az ösztönök és a
pszichoszexuális fejlődés modellje. A női és férfi
fejlődés
 A személyiség dinamikája
Az ember komplex energiarendszer: a lelki
folyamatok biológiai folyamatokon keresztül
jutnak energiához

a biológiai folyamatok az ösztönénen keresztül,

ösztöntörekvések formájában jutnak kifejezésre
ösztönök a személyiség hajtóerői: belső
szomatikus ingerforrás velünk született
pszichológiai megjelenési formái (pszichés
megjelenése a vágy, testi alapja pedig a
biológiai szükséglet, pl. éhség)
állandó erővel jelenik meg, nincs tőle menekvés→
a szükséglet a kielégülésig fennáll (a belső
ingerforrás célirányos megváltoztatása
csökkenti a feszültséget)
Akadály esetén nő a kielégülés felé ható nyomás
(HIDRAULIKUS MODELL)
Az ösztönök 4 jellemzője:

1. Forrás: testi feltétel (nem a pszichológia vizsgálja!)

2. Cél: a testi inger kiküszöbölése; kielégülés
3. Tárgy: célelérés objektuma (belső is lehet;
felcserélhető)
4. hajtóerő (impetus): a szükséglet ereje határozza
meg; energetizáló követelés

Az ismétlési kényszer az ösztönök alaptulajdonsága:

korábbi állapot visszaállítása a cél
 „Minden élet célja a halál.”
Korai felfogás: I. Vháború után: halálösztön elfojtásának
felszabadulása
ÉLETÖSZTÖN (EROSZ)
SZEXUÁLIS ÖSZTÖNÖK minden létfenntartó és fajfenntartó
cél: fajfenntartás ösztön (túlélés, szaporodás, gyönyör)
először az önfenntartó DE nem mind függ össze a
ösztönökre támaszkodnak szexualitással

az általuk létrehozott pszichés energia

mennyisége a LIBIDÓ
ÉNÖSZTÖNÖK
cél: önfenntartás
a libidó az ént szállja meg HALÁLÖSZTÖN (THANATOSZ)
romboló ösztönök, az organizmust az
élet elpusztítása felé hajtja

származéka az agresszivitás (halálösztön

akadályozásából fakad)

az élet a halálhoz vezető út; életösztönök

tartják befolyás alatt
 Ösztönsorsok: védekezési módok
1. Saját személy felé fordulás
2. eltolódás: energiafelhasználás módját, tárgyát változtatja meg; alesete a
szublimáció: az energia egy szociálisan el nem fogadott tárgyról egy
társadalmilag megfelelő cselekvésre megy át
Ezek állnak a művészeti, tudományos teljesítmények mögött, és a szublimáció a
civilizáció kulcsa

3. Átfordulás ellentétbe: aktivitás-passzivitás (szadizmus-mazochizmus;

voyerizmus-exhibicionizmus); belső tartalom (szeretet-gyűlölet)
Folyamat: szadizmus vki irányában →szadizmus a saját személyen →újra
tárgykeresés passzív céllal (mazochizmus)

4. elfojtás: az ösztönképzet elveszti kapcsolatát a tudattal, energiája pedig legtöbbször

szorongássá változik

Ambivalencia: a libidinális és agresszív energiák elkülönült cselekvések-ben

vezetődnek le, de néha egymás mellett, együtt motiválnak pl. szadizmus (az
 A pszichoszexuális fejlődés szakaszai
A szexualitás alapja: az ösztönkésztetések (gykorban polimorf perverz; még
fajfenntartásilag hasznavehetetlen; ellenerők épülnek ki: szégyen, undor, erkölcs),
több szexuális ösztön van

Az idegvégződések sűrűsége bizonyos szervekben: libidinális késztetések forrásaként

működnek. Ezek az erogén zónák (bőr-nyálkahártya terület) → a gyermekkor
különböző fázisaiban más-más erogén zónának van meghatározó szerepe, amit a
libidó megszáll, mert legalkalmasabb a kielégülésre

1. Orális (0-1,5 év): a száj (szopás szerve) környéke a táplálékfelvétel miatt és

kellemes élmények pl. ízlelés, szopogatás + markolóösztön
Konfliktus: elválasztás
a./ orális bekebelező szakasz (0-6 hó): védtelen, függő; nemi cél a tárgy bekebelezése
b./ orálszadisztikus (fogzástól): harapás, rágás az élvezet forrása

2. Anális (18 hó-3 éves korig): végbélnyílás környéke a székletürítés-visszatartás

öröme miatt
Konfliktus: szobatisztaság (külső korlátok!) – bélsár mint ajándék; később gyermek
3. Fallikus (3-6 év): nemi szervek felfedezése (maszturbáció; kutatóösztön); ekkor
játszódik le az Ödipusz-komplexus:
- Nemek közötti különbség felfedezése; honnan jönnek a gyerekek
- Szexuális vágy (teljesen birtokolni) az ellenkező nemű szülő iránt
- Az azonos nemű szülő rivális

A konfliktus feloldása az azonos nemű szülővel való azonosulás (átveszi értékrendjét,

szabályait, szokásait)→erős tilalmi rendszer beépül: felettes-én; a szakasz megoldása
határozza meg a szexualitással, versengéssel, személyes megfeleléssel kapcsolatos
attitűdöt

4. Latencia (6/8 év-serdülőkor): libidó nyugalma,

tapasztalatok bővülése (azonos nemű kortársak felé: nagy barátságok)

5. Genitális (serdülőkortól): korábbi konfliktusok,

vágyak újra
Igazi tárgyválasztás, öröm-megosztás
lelkileg egészséges felnőttnek legfőbb örömforrás
Az első 3 szakaszban konfliktus-megoldás kell, ha nincs, akkor nagy mennyiségű libidót
köt meg; fejlődés megrekedése (FIXÁCIÓ), mert az adott erogén zóna túl kevés vagy túl
sok ingerlésben részesült

→ REGRESSZIÓ: az élet konfliktusai során visszasüllyedés a fixált periódusra

→ JELLEMVONÁS: a személy viselkedését a fixált szint kielégülési mintái uralják;
önmagában nem baj, attól függ, hogy az én mennyire képes az ösztönt szublimálni

ORÁLIS FIXÁCIÓ BEKEBELEZÉS SZADISZTIKUS

optimizmus, bizalom, függő, hiszékeny, szarkasztikus,
szociális kapcsolatok féltékeny, verbálisan agresszív
ANÁLIS EXPULZÍV RETENTÍV (visszatartó)
piszkos, kegyetlen,
figyelmes, jutalmazó destruktív (aktív rendszerető, fösvény,
szülőnél: produktív, ellenállás a önfejű, merev,
kreatív
megszégyenítő kényszeres
dresszúrának)
FALLIKUS Férfiaknál: macsó Nőknél: flörtölő, csábító
agresszív szexualitás, szexuális viselkedés,
túlzott karrierizmus vagy amely nem vezet
szexuális és szakmai szexuális aktushoz
impotencia
 A női fejlődés
• Biszexualitás a két nemnél
• Fiúknál kasztrációs szorongás: anya
iránti szexuális vágyat az apa megtorolja

• Lányok: nehezített feladat

a./ erogén zóna váltása (klitorisz (fallikus időszak)→ vagina (genitális szakasz))
b./ tárgyváltás!
Előtte preödipális kötődés az anyához: fantázia, hogy gyermeke lesz tőle
←felfedezik, hogy nincs péniszük, anya az oka a kasztrált állapotnak →ellenséges
leválás
→ Péniszirígység: egész életükben kasztráltnak, tökéletlennek érzik magukat,
fiúk szeretnének lenni Pl. másokat is hasonló helyzetbe taszítanak;
- tökéletlen az ödipális komplexus megoldása, felettes-én kialakulása (nem
igazságos, hanem irígy);
- nárcisztikus tárgyválasztás (szeressék; csodálják bájait; szégyen)

Fejlődés irányai: 1. neurózis: lemond a fallikus szexuális élvezetről, elfojtja

szexuális törekvéseit, visszavonja anyja iránti szeretetét →passzivitás
2. férfiasság-komplexus azoknál, akik aktívabb alkatúak
 A psziché strukturális modellje
Ösztönén Én (ego) Felettesén (superego)
ősvalami, id
ösztönök székhelye szabályozó műveletek normák, erkölcsi értékek
gyűjtőhelye énideál és a lelkiismeret
energiák tárháza (testi idből származik, annak belsővé tett szülő-képek
és lelki működésekhez) energiáit használja köré szerveződik
Fő hajtóereje: libidó kapcsolódik az egohoz
személyiség ősi, velünk racionális oldalunk önkritikus beállítódások
született része (öröklött sorozata
jellemzők)
Irracionálisan, az öröm- Valóságelv alapján Idealista, tökéletességre
elv alapján működik: működik: törekszik

-reflex-tevékenységek -mérlegel, halaszt -megkülönbözteti

-másodlagos folyamatok egymástól a jót és a
által csökkenti a által csökkenti a rosszat, a helyeset és a
feszültséget feszültséget helytelent
-elsődleges folyamatok -végrehajtó szerepe van -meggátolni az id
révén teljesíti vágyait -közvetít!
-szorongás esetén társadalmilag elítélt
elhárító impulzusait, az ego-t
mechanizmusokat eszmei célok felé terelni
működtet
 A személyiség dinamikája
A psziché struktúrájának energia-ellátása
❑Pszichés energiával eredetileg csak az ösztönén
rendelkezik! (tárgyválasztás: tárgykathexis)
❑Az ego az ösztönéntől kölcsönzi energiáját
(identifikáció, ego-kathexis, antikathexis)
❑A felettesén energiaellátása is identifikáció révén
valósul meg

„A pszichoanalízis dinamikus koncepció, amely a lelki

életet az egymást serkentő és gátló erők
kölcsönhatására vezeti vissza.” (Freud, 1910)
 A klasszikus pszichoanalitikus terápia
• Célja: a tünetek megszüntetése, csökkentése.
• Az ehhez vezető út: elhárítások és konfliktusok feltárása, újraélése
(katarzis), tudatosítása és átdolgozása
• KATARZIS: az érzelmi feszültség felszabadulása, élményszintű
megjelenése

• Módszere: kezdetben hipnózis,

majd szabad asszociáció,
álomelemzés: értelmezés.
• A tünetnek értelme van,
szimbolikus formában megnyilvánul az
eredeti lelki konfliktus.
• A pszichoanalitikus passzív, a páciens
mégis indulatokat tulajdonít neki: ez az
indulatáttétel jelensége. A tudattalan
vágyak, érzések az eredeti tárgyról az
analitikusra vetülnek.