matematikai

gondolkodás

2018 tavasz
Szegedi-Hallgató Emese
hallgato.emese@gmail.com
Az előadás felépítése

1. ÁLLATOK MATEMATIKAI KÉPESSÉGEI

2. GYEREKEK MATEMATIKAI KÉPESSÉGEI
3. FELNŐTT EMBEREK MATEMATIKAI KÉPESSÉGEI
1. A MENTÁLIS SZÁMEGYENES
2. TÁVOLSÁG-HATÁS, MÉRETHATÁS
3. SNARC HATÁS
4. SZUBITIZÁCIÓ és SZÁMADAPTÁCIÓS HATÁS
4. A NYELVI KÓD
Okos Hans
• Wilhelm von Osten egy
évtizeden keresztül tanította
lovát matematikára, zenére,
nyelvre
• Megérte: a ló kiváló
matematikusnak bizonyult
– Egyszerű összeadás
– Törtek összeadása (pl.
2/5+1/2=9/10
– Nem csak vizuális
szimbólumokkal!
Okos Hans
• 1904-ben egy tudósokból
álló csoport vizsgálta meg:
élén Carl Stumpf-fal
• Nem trükk, nem csalás!
• Carl Stumpf tanítványa
szkeptikus maradt
– Új vizsgálatok,
– Módszertani csavarok
• Következmények
 Okos Madarak, patkányok
• A vadász anekdotája
• Jakob, a varjú: Otto Koehler tanítványa
– 5-öt ki tudta választani
• Patkányok
– Doboz, 2 db. Pedál
– Akkor kap ételt, ha A pedált megnyomja n-szer, majd
rányom B pedálra
– Ha elrontja, nem csak hogy éhen marad, de büntetést is
kap
– Gyorsan tanultak, és kb. n alkalommal nyomták le A-t.
 A skaláris variabilitás
• Patkányok: kb. annyiszor nyomták le A pedált, ahányszor kellett
• Kb. normális eloszlás
• Minél többször kellett lenyomni, annál több hiba (és nagyobb
szóródás)
• Szórás/átlag=0,5
• Az a jelenség, hogy a patkányok számdiszkriminációja egyre
romlik a szám növekedésével, a nagysághatás
– Tulajdonképp az aránytörvény kifejeződése
– A szomszédos számokkal való arány egyre közelebb van az egyhez
• Ugyanennek a kifejeződése a távolsági hatás
– A számdiszkrimináció annál nehezebb, minél közelebb van
egymáshoz a két szám
 Számosság vagy idő?
• Patkányok
– Mit tanulhattak meg?
– Pl. idő: mennyi ideig nyomkolásszák
– Megoldás: nagyon éheztették őket, és akkor
gyorsabban nyomkodtak: de ugyanannyit.
– Megoldás2: attól függően kellett pedált nyomni (A vagy
B), hogy 2 vagy 8 hangot hallottak (2 vagy 8 mp)
• Ha fixálták az időt, akkor is jó teljesítmény
• Ha fixálták a számot, akkor is jó teljesítmény
– Sőt, modalitások között: 2 hang + 2 kép = 4
http://www.nytimes.com/books/first/d/dehaene-number.html
 Főemlősi matematikai képességek
• A csimpánzok tényleg tudnak törtekkel számolni
– Mutattak neki két tárgyat és egy harmadikat
– Ki kellett választani a kettő közül azt, amelyik olyan, mint a
harmadik.
– Folyadékok
– Folyadék és alma…
– Negyed alma és fél pohár víz volt a harmadik, és ami közül
választani lehetett: egy teljes korong vagy egy háromnegyed
korong > véletlennél jobb választás!
– Eredeti cím: Primitive mathematical concepts….”
– Helyette szerkesztői hiba miatt: Primative matemathical concepts

Főemlősi matematikai képességek
• Sheba (Sarah  Boysen) matematikai képességei
– Előbb megtanították neki az arab
számszimbólumokat
– Összeadás: már az első alkalommal helyes
– Válassza a kisebb számot!
• Narancsokkal rendszeresen helytelen
• Arab számokkal rendszeresen helyes
• Csimpánzok 4+3 vagy 5+1 csoki közül az
előbbit választják
 Papagáj
• Irene Pepperberg – Alex nevű madár
• Ki tudta mondani a helyes választ a kérdésekre 

• When it is  presented with an array of objects comprising,

for instance, green keys, red keys, green toys, and red toys,
Alex can answer questions as complex as, “How many red
keys?” 
Naturally,  his  training  took  a  long  time — almost
 twenty  years.  However,  the  results clearly prove that
numerosity labeling is not exclusively a mammal’s privilege.
Az előadás felépítése

1. ÁLLATOK MATEMATIKAI KÉPESSÉGEI

2. GYEREKEK MATEMATIKAI KÉPESSÉGEI
3. FELNŐTT EMBEREK MATEMATIKAI KÉPESSÉGEI
1. A MENTÁLIS SZÁMEGYENES
2. TÁVOLSÁG-HATÁS, MÉRETHATÁS
3. SNARC HATÁS
4. SZUBITIZÁCIÓ és SZÁMADAPTÁCIÓS HATÁS
4. A NYELVI KÓD
 Babák matematikai képességek
• Piaget – tárgyállandóság 8 hó alatt nincs
• 3-4 éves kor alatt szám-állandóság sincs
– De talán a módszertan a rossz
– Igazából a 2 évesek gond nélkül megoldják, 3-4
évesen van ideiglenes zavar
– Ami feloldható csokiban
 Babák matematikai képességek
• Számdiszkriminációs feladatok
– Az egyik mennyiség különbözik a másiktól
– Habituáció, diszhabituáció
• Meglepődnek, ha kevesebb mikiegeret látnak,
mint kellene (primitív összeadás, kivonás)
• Modalitások közötti integráció:
– Arra a képernyőre néznek, ahol annyi tárgy van,
mint ahány hangot hallottak középről.
 Babák matematikai képességek
• Szopási relfex alapján meg tudják különböztetni a pár
napos babák is a két- és háromszótagú szavakat egymástól
• 1, 2, 3 – gond nélkül megkülönböztetik. A 4-gyel már néha
gondjaik akadnak.
• Vajon tényleg erről van szó, vagy egyfajta imprecizitásról,
de azért tudják, hogy a 4 meg a 8 különbözik egymástól?
• Érdekes, hogy a tárgyváltozás „megengedett”, de a
számváltozás nem – babáknál 
• De csak kb. 15 hónaposan tudják sorrendbe rendezni a
számokat.
 Babák matematikai képességek
• Számdiszkriminációs feladatok: eleinte 1:2 arány
• Később (2-5 évesen) 2:3 arány kell a
számdiszkriminációhoz
• Később (5-7) egész pontossá válnak a számok 5-
11 között
• Fizikailag egyforma-e két szám? Már 6 évesen
van távolsághatás, alig később matematikai
stroop hatás is!
• EKP adatok is alátámasztják
Nem annyira baba, de …
Az előadás felépítése

1. ÁLLATOK MATEMATIKAI KÉPESSÉGEI

2. GYEREKEK MATEMATIKAI KÉPESSÉGEI
3. FELNŐTT EMBEREK MATEMATIKAI KÉPESSÉGEI
1. A MENTÁLIS SZÁMEGYENES
2. TÁVOLSÁG-HATÁS, MÉRETHATÁS
3. SNARC HATÁS
4. SZUBITIZÁCIÓ és SZÁMADAPTÁCIÓS HATÁS
4. A NYELVI KÓD
 Szubitizáció
• 4-ig nagyon gyorsan és pontosan számolunk
• 4 felett minden egyes inger további kb. 250-
350 ms-ot jelent
• 4-ig a számolás minőségileg más lehet
– Preverbális
– Nagyon pici emlékezeti terhelés
– Mintázatfelismerés?
– Koncentrikus körökkel nem működik!
Szubitizáció
 Emberek matematikai képességei
• Állatokéhoz hasonlítva
• Kizárták (?) a verbális számolást
– 1. kísérlet: Arab számot láttak, és annyiszor kellett megnyomniuk a
gombot
– De nagyon gyorsan, h ne tudjanak számlálni
– 2. kísérlet: meg kellett számolni, hányat villant az inger
• Állatokéhoz hasonlóan: a válasz szórása a számmal együtt
nőtt
• Szórás/átlag (variációs koefficiens)=0.15
• Megismételték úgy is, hogy a személynek a „the” szócskát
kellett mondogatnia
Gyakorlatban van ennek értelme?
 Emberek vs. Állatok
• Variációs koefficiens embernél 0,15, állatoknál
pedig 0,5
• Embereknél finomabb hangolás?

• Az arab számok – szimbólumhasználat –

ellenére az analóg mennyiségi reprezentációra
támaszkodunk.
 Emberek matematikai képességei
• Számszimbólumokkal (humánspecifikus)
• Két egyjegyű arab szám
• Két gomb: melyik szám a nagyobb
– Vagy a látott szám nagyobb-e vagy kisebb, mint 5 (1, 4, 6, 9 számok közül!)
– Sőt, ha azt kell eldönteni, hogy 65-nél nagyobb-e a szám, a 70-nek nincs
előnye a 60-hoz képest!
• RI, hibázás nőtt, ha a különbség kisebb volt
• Mivel szimbólumokon végezték: szimbolikus távolsági hatás
• Matematikusok körében is mérhető
• Úgy tűnik, a nagyság reprezentációja analóg nálunk is, mint az
állatoknál
– Weber törvény!
• Mentális számegyenes: analóg számreprezentáció
 Emberek matematikai képességei
• Mentális számegyenes: intraparietális sulcus
EKP korrelál a távolsáhatás
nagyságával!

Mennyiség-érzékeny sejtek?
Eltérő hangolás?

Logaritmikus hangolás?
Melyik szám van közelebb az 4-hez, a 2 vagy
a 6?
Melyik szám van közelebb az 4-hez, a 2 vagy
a 6?
 Automatikus megértés
• Az arab szám láttán automatikusan kódolódik a jelentés
– Ha arról kell dönteni, hogy két szám egyforma-e (pl. 1-1, 1-2, 1-6, 6-7 párok esetén)
– Matematikai stroop hatás (válaszd a nagyobb méretűt!)

2 4 vagy 24
Ha azt a döntést kell meghozni, hogy fizikailag azonos-e két szám, akkor is van nagyság/távolsághatás.

– Maszkolt prime is segíti a matematikai döntést.

• Prime szubliminálisan, maszkoltan
• Célinger 1, 4, 6 vagy 9
• Döntés arról, hogy a célinger < vagy > 5-nél
• Az ingerek arab számok vagy számszavak (pl. „négy”)
• Modalitástól függetlenül: ha a célinger és a prime kongruens (mindkettő kisebb vagy mindkettő
nagyobb ötnél), gyorsabb válasz, mintha inkongruens.
 Automatikus megértés
– 7, 8, 9, 6
• Közte volt-e az 5?
• Közte volt-e az 1?
 Matematika és tér
• Mentális számegyenes
– Erős téri asszociátum
– Pl. dönts, a látott szám kisebb vagy nagyobb mint
65!

48

Gomb, ha kisebb Gomb, ha nagyobb

 Matematika és tér
• Mentális számegyenes
– Erős téri asszociátum
– Pl. dönts, a látott szám kisebb vagy nagyobb mint
65!

48

Gomb, ha nagyobb Gomb, ha kisebb

 Matematika és tér
• Mentális számegyenes
– Erős téri asszociátum
– Ingerszettől függ
– kultúraspecifikus
– SNARC HATÁS (spatial-numerical association of response
codes)
– Gyorsabb reakcióidők, ha a kisebbet a bal kézzel kellett jelezni,
lassabb reakció, ha a jobb kézzel
– Párossági feladattal is kimutatható
• Mindegy, melyik gomb jelöli a páros döntést
• A kisebb számokra bal kézzel reagálunk gyorsabban, és fordítva
• Viszonylagos nagyság számít!
• Kultúra?
 Nyelvi kód felnőtteknél

• Hiába használunk számneveket és

szimbólumokat, akkor is a mennyiségi
rendszer aktiválódik, ha meg kell becsülnünk
egy mennyiséget
• Viszont a szimbólumhasználat pontos
számolást tesz lehetővé
– Sok törzs, ahol nincsenek számnevek, pontatlanul
számolnak és használják a meglevő kifejezéseiket
(körülbelül …)
Nyelvi kód felnőtteknél

-
Nyelvi kód felnőtteknél

20 - 7
Számossági adaptációs hatás (2008)
Számossági adaptációs hatás (2008)
 Számossági adaptációs hatás
„pont ahogy közvetlen vizuális érzékletünk van
fél tucatnyi érett meggy pirosságáról,
ugyanúgy érzékeljük hatszerűségüket”

Burr és Ross (2008)

 Nyelvi kód felnőtteknél
• Kétnyelvű emberek verbális feladatokon a tanulás nyelvén
jobban teljesítettek, de a becslésnél mindegy volt a nyelv
• Kettős disszociáció:
– a pontos számolás bal inferior frontális
– A becslés IntraParietális Sulcus (IPS)
– Betegség esetén: ha a verbalitás sérül, romlik a szorzás, de
megmarad a becslés!
– Táblahiba – szorzási feladatokon ritkán hibázunk pl. prímszámmal!
• Sőt, leginkább az egyik szorzandó másik többszörösét vesszük: operandus
betörési hatás
• Asszociatív hibák: nagyobb RI és több hiba, ha arról kell dönteni, igaz-e,
hogy
– 5+4=20
– 6+1=5