Koopeatív Óratervek Matek5

Kalandtúra 5.
Tanári kézikönyv
A Klett Kiadó 5. osztályos matematika tankönyvének
és munkafüzetének használatához
Makara Ágnes
Általános jellemzők, felépítés
„Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk,

hogyan kell tanulni,
hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat,
hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére
és az alkotás izgalmára,
hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk,
és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.”
Szent-Györgyi Albert
Általános jellemzők:
A tankönyv a 17/2004 OM rendelet 3. számú melléklet Kerettantervére alapozva készült.
A tanári kézikönyv a Klett Kiadó Kalandtúra 5. matematika tankönyvhöz és munkafüzethez használható.
Felépítés:
• Tanmenet + óravázlatok + módszertani megjegyzések
• Kislexikon
• Mellékletek
2
Tanmenet, módszertani útmutató
n Éves matematika óraszám: 5. osztályban 148 óra

(37 tanítási hét és heti 4 órás matematikatanítás esetén)
Az óraszám javasolt felosztása témaköri bontásban:
TÉMAKÖR feldolgozásra javasolt óraszám témák szerinti bontás javasolt óraszáma

Gondolkodási módszerek folyamatosan, más témakörökbe
beépülve fejlesztjük
Számtan, algebra 78 óra Term. számok 24 óra
Egész számok 13 óra
Törtek 18 óra
Tizedes törtek 15 óra
Egyenletek és egyenlőtlenségek 8 óra
Összefüggések, függvények, 6 óra Tájékozódás a környezetünkben 2 óra
sorozatok
Számegyes 2 óra
Derékszögű koordináta-rendszer 2 óra
Geometria, mérés 34 óra Bevezetés a geometriába 9 óra
Geometriai alakzatok 12 óra
Mérések, számítások 13 óra
Valószínűség, statisztika 6 óra Adatok gyűjtése, rendszerezése, ábrázolása 4 óra
Valószínűségi játékok 2 óra
Az egyes témakörökre javasolt óraszámok tartalmazzák a felmérő dolgozatok írására és javítására szánt időt is.
n A témakörökre javasolt óraszámok összesen: 124 óra.

n A fennmaradó 24 órát a tanulók helyi igényei szerint javasoljuk felhasználni.
A tanmenetet a tankönyv fejezeteinek sorrendjében építettem fel. Ettől a felépítéstől általában eltérhet a köny-
vet használó pedagógus, néhány esetben azonban ezt nem javaslom. (pl. 1. A Törtek fejezet mindenképpen előzze
meg a Tizedes törtek fejezetét. 2. Az egész számok előzzék meg a Tájékozódást. 3. A Mérések, számítások csak a
Törtek és a Tizedes törtek fejezetek feldolgozása után.
Általános módszertani megjegyzések és javaslatok

• A munkafüzetet tartsák a gyerekek az iskolában, a tanítási órákon használják.
• A tankönyvet a tanítási órán használják rendszeresen, és abból kapjanak házi feladatot is.
• A nagy fejezetek képregénnyel indulnak. A gyerekek olvassák el, és beszéljék meg kiscsoportban. Ezt követ-
heti egy tanár által irányított frontális megbeszélés. A képregények történelmi korokba, érdekes helyszínekre
viszik el a két főszereplő gyereket. Az erről való beszélgetés nemcsak a matematika iránti érdeklődés felkelté-
sére, hanem a matematika tudomány történeti elhelyezésére is jó alkalmat ad.
• Minden téma indításánál javasolt a tankönyv „Régen és most” oldalainak feldolgozása. (Ezen az órán írassunk
egy rövid diagnosztizáló felmérést, hogy lássuk, mire építhetünk a téma feldolgozásakor.)
• A tanév elején érdemes készíteni az ókortól napjainkig tartó időszalagot, ami a tanterem falán kap helyet. A
gyerekek minden téma kezdésekor elhelyezik az időszalag megfelelő pontjára azokat az adatokat, amelyeket
a tankönyv „Régen és most” részében találtak. Az időszalag arra is jó alkalmat ad, hogy azt kiegészítve egyéb
3
Tanmenet, módszertani útmutató
tantárgyakban olvasott történelmi eseményekkel, személyekkel, együtt láthassák az emberiség történetének

valamiért fontos időpontjait.
• A téma alfejezetei mindig valamilyen egyszerű probléma felvetésével indulnak. Ezeknek a problémáknak a
megoldását kérjük a tanulóktól, majd ezeket is felhasználva vezesse be a tanár az új fogalmakat, tudnivaló-
kat.
• Minden témát érdemes egy diagnosztizáló felméréssel kezdeni. Ebben felmérheti a tanár, az új anyag feldol-
gozásánál milyen tudásra építhet. Ha nem találja elegendőnek (osztály-szinten, vagy egy-egy gyereknél), ak-
kor érdemes az új anyag tanulása előtt a régi hiányosságokat pótolni. Így sokkal sikeresebbé válik a tanulás.
• A téma feldolgozása során egy alkalommal javasolt röpdolgozat írása. (Hosszabb témáknál esetleg több ilyet
is írathatunk.) Ennek célja elsősorban az egyes gyerekek aktuális hiányosságainak feltárása, nem pedig az
osztályzás. Itt a gyerek a megtanulás fázisában van, szabad még valamilyen fogalmat nem értenie, valami-
lyen tananyagrészt nem tudnia.
• A téma 1 órás szummatív felmérő dolgozat írásával zárul.
• A felmerülő hiányosságok pótlására 1+ 1 óra javasolt.
• A tankönyv és a munkafüzet minden fejezethez nagyszámú feladatot tartalmaz. Az óraleírásokba csaknem
az összes bekerült valamilyen feldolgozási mód ajánlásával. Természetesen ezek közül annyit kell feldolgozni,
amennyi az adott gyerektársaság igényeinek megfelel.
4
Természetes számok
n Témakör: Számtan, algebra
n Téma: Természetes számok
n Javasolt óraszám: 24 óra
Az óra címe Feldolgozott A tananyag Javasolt eszközök Javasolt Fejlesztési

tananyag fogalmi munkaformák terület és
tartalma tankönyv mfüzet kapcsolódás
1. A természetes Régen és most A természetes 8-9. oldal Feldolgozás kiscsoport- kommuniká-
számok számok jelölése, ban, majd beszélgetés ciós képesség
története arab számok tanári vezetéssel fejlesztése,
nagycsoportban történelem,
tudománytör-
ténet
2. A természetes term. számok számjegy, alaki 10-11. o. Feldolgozás alsó tagozatos
számok halmaza, írása, érték, helyi érték, kiscsoportban: ismeretek a
alakja a tízes valódi érték, Mire használjuk a term. term. számok-
számrendszer- term. számok hal- számokat? ról, magyar he-
ben, ábrázolás maza, végtelen lyesírás, logikai
számegyenesen Tanár: gondolkodás
term. szám elnevezés, fejlesztése
term. számok halmaza,
végtelen sok term. szám
Feldolgozás
kiscsoportban:
Hogyan készítünk szám-
egyenest?
Készítsetek helyi érték
táblázatot!
Magyarázzátok el egy
szám alaki értékét,helyi
értékét, valódi értékét!
Tanár:
Összegzés: csoportfor-
góval
Tanár:
Hogyan írjuk betűkkel a
term. számokat?
Füllentős játék:
a 234; 5278; 9786; 543
számokkal
5

3. Feladat term. számok számszomszé- 12. old. Tanár: helyesírás,
megoldás írása, olvasá- dok, helyi érték mintafeladatok kombinatorikus
sa, helyi érték táblázat, számok gondolkodás
szerinti bontott bontása Önálló feladatmegoldás, fejlesztése
összegalakja, csoportos ellenőrzés:
számalkotás 12./ 1; 2.; 3.
Páros szakértői:
12./4.
Differenciált csoportok:
lassabban haladók:
5./a, b, c és 6./a,b,c
gyorsabban haladók:
8. ; 9; 10.
Hf. 6. ; 7.
4. Szám csomagolások, 2-es, 5-ös, 10-es 7-10. Tanár: helyesírás, hal-
rendszerek leltárkészítés számrendszer számok írása diktálásra, mazszemlélet
számok írása betűvel fejlesztése
(tízezres számkörben)
Csoportmunka:
mf. 9../ 7.; 8.; 9.; 10.
csomagolások, leltárké-
szítések
Hf.: kutatómunka
mf.10./15. alapján
5. A
természe számok nagyság kisebb, nagyobb, 13-14. Tanár: logikai gondol-
tes számok szerinti összeha- egyenlő, nem mintafeladatok kodás fejlesz-
rendezése sonlítása, ábrázo- egyenlő tése
lásuk számegye- páros szakértői munka:
nesen 14./1.a, b ; 2.; 3./a,b;
5./c, d
csoportmunka:
4.
Hf: 1./c; 3./c, d; 5./a,b

szorgalmi: 6.; 7.; 8.
6. Római számok római számjelek római számok 16-17. Tanár: történelem,
rendszere: ös�- mintafeladat kutatómunka
szeadási-kivonási
rendszer páros szakértői munka:
17./ 1.; 2.; 3. 4./a,b,c, d
Hf: 4./e-i és 5.
szorgalmi: 6.
Képek gyűjtése a római
számok mai haszná-
latáról (könyvekből,
internetről)
6

7. Nagy számok a term. számkör helyi érték táb- 18-21. Tanár: rendszerezés,
és kerekítés bővítése, helyi lázat, a kerekítés • nagy számok min- kutatómunka
érték táblázat szabálya denfelé (beszélge-
folytatása, becs- tés)
lés, term. számok • helyi érték táblázat
kerekítése kibővítése,
• term. számok kere-
kítése
• mintafeladatok
Hf.: 21./ 1.; 2.; 7.

Szorgalmi: nagy számok
gyűjtése könyvekből,
újságokból, internetről
8. Gyakorlóóra term. számok term. számok ren- 5–11. Differenciálás: rendszerezés,
dezése, kerekíté- felzárkóztatás: 5./1.; 4.; rendezés,
se, római számok 7./1.a kombinatorikus
lassabban haladók: 5./5.; gondolkodás
7./2. fejlesztése
gyorsabban : 5./2.; 9./12.
; 13.
Páros szakértői munka:

7./5. és 8./6. 12./1.
Csoportverseny:
Ki a leggyorsabb hibát-
lan?
11. /3.
Hf.: 6. / 7. és 8.
11./ 1. és 2.
9. Összeadás term. számok felcserélhetőség, 22-24. Ötletbörze csoportban: műveletek
összeadása csoportosítható- (22. old. bevezető fel- tulajdonságai,
fejszámolással és ság, összeadan- adatai alapján) alkalmazás,
írásbeli műve- dó, tagok, összeg, Hogyan adhatjuk össze? kombinatorikus
lettel a milliós fejszámolás, írás- Milyen tulajdonságai gondolkodás
számkörben, az beli összeadás, vannak az összeadásnak? fejlesztése,
összeadás tulaj- becslés szövegértés
donságai; Tanár: fejlesztése
mintafeladatok
páros szakértői munka:

24./ 1.; 2./a, b; 4.; 6.
Hf: 2./c, d, e; 3.; 5.

Szorgalmi: 7.; 8.
7

10. Kivonás term. számok ki- csoportosítható- 25-27. Ötletbörze csoportban: műveletek
vonása fejszámo- ság, kisebbíten- (25. old. bevezető fel- tulajdonságai,
lással és írásbeli dő, kivonandó, adatai alapján) alkalmazás,
művelettel a milli- különbség, mara- Hogyan vonhatjuk ki? kombinatorikus
ós számkörben, a dék, becslés Milyen tulajdonságai gondolkodás
kivonás tulajdon- vannak a kivonásnak? fejlesztése,
ságai szövegértés
Tanár: fejlesztése
mintafeladatok

27./ 1.; 2./a, b; 3.; 4.; 7.
Hf: 2./c, d, e; f; 5.; 6.

Szorgalmi: 10.
11. Zárójelek műveletsorok zárójelek haszná- 28-29. Tanár: összefüggések
használata megoldása, mű- lata, összeadás, mintafeladat felismerése,
az össze veleti sorrend kivonás tulajdon- alkalmazása,
adásban és ságai, az egyenlő- frontális egyéni munka: algoritmikus
a kivonásban ség fogalmának 29./ 1. a,b,c,d gondolkodás,
mélyítése szövegértés
páros szakértői munka: fejlesztése
29./ 2./a, b, c, d és 3./a,b
Differenciálási
lehetőség:
lassabban haladóknak:
29./4. és 5.a
gyorsabban haladóknak:
29./5. b, c és 6.
Hf: 29. /1.e,f; 3.c,d,e; 5.d

szorgalmi: 7.
12. Gyakorlóóra term. számok műveletfogalom 27. 15-19. Páros szakértői munka: rendszerezés,
összeadása és mélyítése, elne- Villámkártyák általánosítás,
kivonása vezések, műveleti gyakorlás
tulajdonságok Csoportmunka:
15. /2. a, b, c
18./ 2.a, b, c
Differenciálás:
lassabban haladók:
15./3.a; 4.a; 5.a
19./ 4.a
gyorsabban haladók.
15./3.b; 4.b; 5.b
19./ 4.b
Frontálisan vezetett
egyéni:
19./3.
Hf: tk. 27./ 8. és 9.
8

13. Szorzás természetes szorzótábla, írás- 30-32. Tanár: algoritmikus
számok írásbeli beli szorzás, elne- mintafeladatok – frontá- gondolkodás
szorzása, a szor- vezések, tényezők lis osztálymunka fejlesztése
zás tulajdonságai, felcserélhetősé-
szorzás 10-zel, ge, csoportosít- Hf: 33./1.a,b,c és 2. a,b,c
100-zal, 1000-rel hatósága
14. Gyakorlóóra szorzás a termé- szorzótábla, 33. 24. Csoportmunka: önállóság,
szetes számkör- írásbeli szorzás, Kártyás forgóval oldják felelősség,
ben tényezők fel- meg a algoritmikus
cserélhetősége, 33./3-6. feladatokat. gondolkodás
csoportosítható- fejlesztése,
sága Differenciálás: szövegértés
lassabban haladóknak: fejlesztése, kör-
8. és 10. nyezetismeret
mf.24./3.a
9. ; 11.
mf. 24./3.b
Hf: 33. /1.d,e; 2. d,e; 7.

és 12.
szorgalmi: 2. f, g; 13.
15. Osztás osztás egyje- bennfoglaló táb- 34–36. Tanár: algoritmikus
gyű osztóval, lák, írásbeli osz- mintafeladatok – frontá- gondolkodás
osztás kétjegyű tás, elnevezések, lis osztálymunka fejlesztése
osztóval, osztás a hányados nem
tulajdonságai változik, ha… Hf: 1.a, b, c; 2.a,b,c
16. Gyakorlóóra osztás gyakorlása osztás egy- és 36. 27. Csoportmunka: önállóság,
a természetes kétjegyű osztó- Kártyás forgóval oldják felelősség,
számkörben val, meg a algoritmikus
osztás tulajdon- 36./3. feladatait. gondolkodás
ságai fejlesztése,
Differenciálás: szövegértés
lassabban haladóknak: fejlesztése
36./ 5.a; 6.; 9. és 10.
mf. 27./2.
36./ 4. ; 5,b; 7. és 8.
mf. 27./3.; 4.
Hf: 36. /1.d,e; 2. d,e,f; 5.c

szorgalmi: 11.
17. Műveletek az összeg nem összeadás és 37–40. 31–32. Tanár: megfigyelés,
tulajdonsá változik, ha… kivonás tulajdon- mintafeladatok 38. és rendszerezés,
gai, sorrend a különbség nem ságai 40. oldal csoportban: logikai gondol-
je – Összeg változik, ha… mf. 30./1.; 30./5.; 6.; 7. kodás fejlesz-
és különbség tése
változásai Hf: 40. / 1. és 4.
szorgalmi: 6. és 7.
9

18. A szorzat és a szorzat nem a szorzás és az 41-42. 32–33. Frontális osztálymunka: megfigyelés,
a hányados változik, ha… osztás tulajdon- 42./ 1. a,b,c; 3. a,b,c; 4. rendszerezés
változásai a hányados nem ságai a,b,c, d; 7.
változik, ha…
Csoportban:
mf. 32./6.; 33./11.; 14.
Hf: 1. d; 2. ; 3.d és 6.
Szorgalmi: 5. és 8.
19. Összeg zárójelek helyes műveletek diszt- 43-44. 30. csoportban: megfigyelés,
és különbség használata ributív tulajdon- ötletbörze a tanár által rendszerezés,
szorzása sága (tk. 43. oldal alapján) általánosítás
és osztása felvetett problémákról
Tanár:
az ötletek, tapasztalatok
összegzése, mintafel-
adatok

tk. 44./1.a,b,c,d 2.a,b 3.
a,b
mf. 30./ 2.
Hf: 1.e,f, 2. c,d,e 3. c,d

20. Kifejezések műveletek elnevezések, 45-46. 32–34. Tanár: összefüggések
sorrendje, betűs zárójelek, helyes problémafelvetés, felismerése,
kifejezések számolási sorrend magyarázat, mintafel- rendszerezés
adatok, összegzés
differenciálás
felzárkóztatás:
tk 47./1.a,b,c, d; 2.a,b,c,
d; 3.a; 4.a
lassabban haladóknak:
mf.32./1. a,b,c,d,f,g,h
33./3.a; 33./4.
gyorsabban
haladóknak:
tk. 47./3.d; 4.d; 6.
mf. 33./ 3.b,c,d
páros munkában:
34./6. és 7.
Hf: tk. 47./1.g,h,j; 2.j,

k, l; ./ 3.c; 4.b,c; 5.a,b,
szorgalmi:5.c-g és 9.
10

21. G
yakorlás és a teljes téma 24. 6-16. Csoportmunka: gyakorlás, rend-
rendszerezés áttekintése 24-25. villámkártyák szerezés
33.
Differenciálás:
lassabban haladók:
mf.6./6.; 7../3.; 5./3.;
11./4.a,b,c,d; 12./3.;
16./6.a
mf. 24./3.c
gyorsabban:
mf.7./5.b; 11./4.e,f,g,h;
16./6.b
mf. 25./4.
csoportban:
feladatküldős (szám-
feladathoz szöveg
készítése)
mf. 33./5.
Hf.: mf.17./8.; 9.
szorgalmi: tk. 24. /9.; 10.
22. Gyakorlás a teljes téma 48. 13-39. Csoportban: gyakorlás, rend-
és rendsze áttekintése mf.13./4.; 17./7. szerezés
rezés
Differenciálás:
lassabban haladók:
mf. 19./3.; 5. ; 20./ 7.; 8.
mf. 20./6.; 36./5.
csoportban:
mf. 36./
mf. 38-39. „Kicsit más-
képp”
Hf.: tk. 48. tudáspróba

23. Témazáró
felmérés
24. Hiányossá
gok pótlása
n A továbbhaladás feltételei:
A tanult természetes számok helyes leírása, olvasása, számegyesen való ábrázolása, összehasonlítása.
A tízes számrendszer biztos ismerete. Összeadás, kivonás, szorzás, kétjegyűvel való osztás a természetes számok
körében. Helyes műveleti sorrend ismerete a négy alapművelet esetén.
n A témához javasolt projektmunka:

– Nagy számok körülöttünk
– Becslés és kerekítés a hétköznapi életben
n Megjegyzés: Javaslom, hogy a számolási feladatok megoldása előtt mindig becsüljék meg a gyerekek a várható
eredményt.
11
Egész számok
Egész számok
n Téma: Egész számok

1. A negatív Régen és most negatív szám 50-51. Feldolgozás kiscsoport- kommuniká-
számok A negatív számok ban, majd beszélgetés ciós képesség
története használatának tanári vezetéssel nagy- fejlesztése,
kezdetei csoportban történelem,
tudománytör-
Hf.: 20-20 adósság-va- ténet
gyon cédula kivágása
2. A negatív Negatív számok, negatív szám, 52- 54. Ötletbörze csoportban: kommuniká-
számok egész számok, egész szám, (szám- Mire használjuk a nega- ciós képesség
ábrázolásuk jelölések, negatív kártya- tív számokat? fejlesztése,
számegyenesen, szám modelle- csomag, Hogyan ábrázolhatnánk matematikai
hol, mire hasz- zése: irányított szám- a negatív egész számo- modellek hasz-
náljuk az egész mennyiségek, egyenes, kat a számegyenesen? nálata
számokat tényleges hiány hőmérő
modell, Tanári vezetéssel:
vagyon- és megbeszélés, rögzítés,
adósság- mintafeladatok megol-
cédulák) dása
Differenciálás:
felzárkóztatás:
1.a,b,c; 2.; 6.a,b; 8.a,b
lassabban haladók:
1.d,e,f; 6.c,d; 8. c,d,e
4.; 5.; 9.g,h,i,j
Hf.: 6.e ; 9.a,b; 15.a

3. Gyakorlóóra A negatív számok negatív szám 56-57. 37-38. Differenciálás: modell haszná-
modelljei felzárkóztatás: latának tudato-
tk. 8.a,b; 4.; mf. 37./.4.a,b; sítása, alkalma-
38./6. a,b; zása, logikai
lassabban haladók: gondolkodás
tk. 8.f,g,h; 9. c,d; 10. fejlesztése
mf.38./6. c,d.
tk. 10.; 14. mf37./.2.;
38./8. a,b, c
Feladatküldős:
mf. 38./7.
Hf.: tk. 11., 12.; 13.

szorgalmi: tk. 7. és 15.
b,c,d
mf.38./5.
12
Egész számok

4. Az egész Az egész számok nagyság szerinti 58-59. 39-40. Tanári vezetéssel: összehasonlítás,
számok rendezése, ábrá- rendezés, kisebb, bevezető feladat rendezés, logi-
rendezése zolása nagyobb, egyen- mintafeladat kai gondolko-
lő relációk dás fejlesztése
Differenciálás:
felzárkóztatás:
mf.39./1.; 2.; 4.a,b
lassabban haladók:
tk.1.; 2.a; 3.a
mf. 4.c,d.; 5.; 7.
Csoportmunkában:
mf. 3.
Hf.: tk. 1.; 2.b; 3.b; 4.

szorgalmi:
tk. 6.
5. A
számok Ellentett számok, ellentett szám fo- 60-62. Tanári vezetéssel: megfigyelés,
ellentettje elhelyezkedésük galma, jelölések bevezető feladat, minta- összehasonlítás,
a számegyenesen feladat rendezés
páros szakértői munká-

ban:
tk. 2.; 3; 5.; 6.; 8
Hf.; tk. 1.; 9.; 11.

szorgalmi: 7.; 10.; 12
6. Az abszolút Az abszolút érték, abszolút érték 63-65. Csoportban: megfigyelés,
érték jelölés fogalma, kisebb, – mindenki elolvassa a összehasonlítás,
nagyobb, egyen- tk. 63-64. o rendezés
lő relációk – válaszolni kell három
kérdésre:
1. Mit jelent egy szám
abszolút értéke?
2. Hogyan határozzuk
meg egy szám abszo-
lút értékét?
3. Hogyan jelöljük
egy szám abszolút
értékét?
A válaszokat csoportban
fogalmazzák meg.
Tanár:
ellenőrzés
mintafeladat
Páros szakértői:
tk. 2.; 4; 5.; 6;
Hf.: 1.; 3.; 7.; 10.

13
Egész számok

7. Gyakorlóóra egész számok ellentett számok, 41-42. Páros munka: gyakorlás, logi-
rendezése, abszolút érték, villámkártyákkal, kai gondolko-
ellentett számok, összehasonlítás, mf. 41./ 1.; 2.; 3.; 4. dás fejlesztése
abszolút érték kisebb, nagyobb, 42./ 1.; 2.; 3.; 4.; 5.
egyenlő relációk,
rendezés Csoportmunka:
füllentős tk. 65./11.
számaival
8. A
z egész összeadás az az összeadás 66-69. Csoportban: műveletfo-
számok egész számok műveletének bevezető feladat feldol- galom ki-
összeadása halmazában kiterjesztése gozása hőmérő modell terjesztése,
segítségével összefüggések,
általánosítás
Tanár:
mintafeladatok – szám-
egyenes felhasználá-
sával
csoportban:
szabály megfogalma-
zása
Differenciálás:
lassabban haladók:
tk. 69./ 2.; 1. a,b,c,d,e
(számegyenes segítsé-
gével)
tk. 1.f,g,h,i,j,k,l; 3.; 6.
Hf.: tk. 69. 4. és 5.

9. A
z egész kivonás az egész a kivonás műve- 70-73. Csoportban: műveletfo-
számok számok halma- letének kiterjesz- bevezető feladat feldol- galom ki-
kivonása zában tése gozása vagyon cédulák terjesztése,
segítségével összefüggések,
általánosítás
Tanár:
mintafeladatok – va-
gyoncédulák felhaszná-
lásával
csoportban:
szabály megfogalmazá-
sa, feladatok megoldása
vagyoncédulákkal:
tk. 73./1.a,c,g,h,i;
2.a,b; 3.a,b,
Hf.: tk. 73./3.c,d
14
Egész számok

10. Gyakorlóóra összeadás, 69. 43-46. Differenciálás: gyakorlás,
kivonás az egész 73. felzárkóztatás: szövegértés
számok halma- mf. 43./1.; 2.a, c; 45../9.; fejlesztése
zában 10.
lassabban haladók:
mf. 44../3.; 44./4.; 5.
43./2.b,c;
46./11.
mf. 44./6.; 7.; 8; .46./14.
Hf.: tk. 69./7. és 73. /4.;

73./7.
szorgalmi: mf. 46../12. és
46./13.
11. G
yakorlás és a teljes téma 74-76. 37-48. Csoportban: gyakorlás,
rendszerezés áttekintése mf.37./2.; 40./6..; szövegértés
37./2.c,d,e,f fejlesztése,
feladatküldős: 46./15. rendszerezés
verseny: 76. Totó
mf. 47-48./Kicsit más-
képp
Hf.: tk. 74. tudáspróba

12. Témazáró
felmérés
13. Hiányossá
gok pótlása
n A továbbhaladás feltételei
A kerettanterv ebben a témakörben az egész számok helyes leírását, olvasását, számegyenesen való ábrázolását,
két szám nagyság szerinti összehasonlítását írja elő.
Az egész számok feldolgozása folytatódik a következő évfolyamon, ezért ajánlott, hogy minden tanuló képes
legyen az egész számokat eszközök (vagyoncédulák, hőmérő-modell,számegyenes) használatával megjeleníteni,
rendezni, kis abszolút értékű egész számokat (szintén eszköz felhasználásával) összeadni, kivonni.

–Nagy magasságok, nagy mélységek, nagy melegek, nagy hidegek – adatgyűjtés, poszterkészítés
n Megjegyzés: Javaslom, hogy az egész számok feldolgozása során mindig legyen lehetősége a tanulóknak az
eszközhasználatra.
15
Tájékozódás
Tájékozódás
n Témakör: Összefüggések, függvények, sorozatok
n Téma: Tájékozódás

1. A tájékozódás Régen és most térképek, föld- 78-79. Feldolgozás: kommuniká-
története gömb, koordiná- kiscsoportban, majd ciós képesség
ta-rendszerek beszélgetés tanári fejlesztése,
vezetéssel nagycsoport- történelem,
ban, földrajzi ismeretek földrajz, tudo-
felelevenítése mánytörténet
2. Tájékozódás Tájékozódás tér- égtájak, szélessé- 80-81. 49. Tanári vezetéssel: kommuniká-
a környeze képen, földgöm- gi és hosszúsági bevezető feladat és ciós képesség
tünkben bön körök mintafeladatok fejlesztése,
tájékozódás,
Páros munkában: földrajz
mf.49../ 1.; 2; 3.
3. Helymeghatá Sakktábla, síkbeli Descartes-féle 82-84. Tanári vezetéssel: tájékozódás a
rozás a mate derékszögű koor- derékszögű koor- bevezető feladat és síkon
matikában dináta-rendszer dináta-rendszer, mintafeladatok
pontok koordi-
nátái Páros munkában
84./1.; 2.; 3.
Hf.: 84./ a
szorgalmi: 84./ 6.
4. Gyakorlóóra tájékozódás a tér- 81. 50-52. Páros munkában: gyakorlás,
képen, földgöm- tk.81. /1.; 2.; 4. rendszerezés,
bön, koordináta- lassabban haladók: földrajzi kap-
rendszerben mf.50./1. ; 2. csolat
mf.51./4-8.
Hf.: tk. 81./3.

5. Gyakorlóóra tájékozódás a tér- 85. 50-54. Csoportban: gyakorlás,
képen, földgöm- mf. 49/4.. rendszerezés,
bön, koordináta- mf. 59. Kicsit másképp földrajzi kap-
rendszerben 2.; 4. csolat
Önálló:
mf.52./9.; 10.
tk.Tudáspróba
6. Gyakorlóóra tájékozódás a tér- Csoportban: a tanult ismere-
képen, földgöm- Az alábbiak közül tek alkalmazása
bön, koordináta- minden csoport egyet
rendszerben kidolgoz, tárlatvezetéssel
bemutat
tk. 81. /4.; 5.
tk. 84./5.; 7.
mf. 53. /3.; 5.
Játék: mf. 54./ 6.
16
Tájékozódás
Az „Összefüggések, függvények, sorozatok” témakör tantervi anyaga (Számegyenes, szám-intervallumok ábrá-
zolása, ábráról való leolvasása. Egyszerű lineáris kapcsolatok táblázata –abban hiányzó elemek pótlása ismert
vagy felismert szabály alapján -, grafikonja. Összeg, különbség, szorzat, hányados változásai. Sorozat megadása a
képzés szabályával néhány elemével.) beépül a többi nagy témakörbe, fejlesztése folyamatosan történik.
A „Tájékozódás” téma továbbhaladási feltétele: Konkrét pontok ábrázolása, pontok koordinátáinak leolvasása.

– Tájékozódás terepen
– A térképkészítés története
n Megjegyzés: A téma feldolgozása akkor eredményes, ha a gyerekek használhatják a megfelelő eszközöket (tér-
képek, földgömb, internet, táblai koordináta-rendszer, ha mód van rá: interaktív tábla). Itt nem tartom szükséges-
nek felmérő íratását. A párban, illetve csoportban végzett munkájukra kapjanak értékelést a tanulók.
17
Bevezetés a geometriába
n Témakör: Geometria, mérés
n Téma: Bevezetés a geometriába

1. A geometria Régen és most A természetes 88-89. Feldolgozás kiscsoport- kommuniká-
története számok jelölése, ban, majd beszélgetés ciós képesség
arab számok tanári vezetéssel nagy- fejlesztése,
csoportban történelem,
tudománytör-
Hf.: minden gyerek hoz- ténet
zon a köv. órára 5-6 kis
tárgyat (doboz, kavics,
kagyló, tálka, flakon…)
2. Testek, Testek, felületek, pont, egyenes és 90-93. Csoportban: megfigyelés,
felületek, vonalak csopor- görbe vonalak, tárgyak szétválogatása, halmazba
vonalak tosítása, tulajdon- testek, felületek, önálló válogatási szem- rendezés,
ságok konvex, nem pontok szerint, megbe- általánosítás,
konvex szélés: frontálisan fogalomalkotás
kommuniká-
Tanári vezetéssel: ciós képesség
tk.-i anyag feldolgozása, fejlesztése
mintafeladatok
Hf.: 93./2.; 3.
hozni: WC papír hen-
gert, gyurmát
3. Testek építé Testek, felületek, 93-94. 55. Páros munka: térszemlélet
se, vonalak vonalak tulajdon- 93./1.; 4.; 94./6.; 7. fejlesztése, hal-
rajzolása ságai maz szemlélet
csoportmunka: fejlesztése,
93./5. problémameg-
Tárlatlátogatás oldó képesség
Füllentős fejlesztése
mf.55./1.; 2.; 3.
Hf.: 94./8.
4. Egyenes, egyenes, félegye- egyenes, félegye- 95-96. 56. Tanári vezetéssel: fogalomalkotás,
félegyenes, nes, szakasz nes, szakasz 101. tk-i anyag feldolgozása kommuniká-
szakasz ciós képesség
Csoportban: fejlesztése
mf. 63. /1.
Párban:
tk. 101./1.; 2.
egyéni (verseny):
mf. 56./2.
Hf.: tk. 101./3.; 4.

szorgalmi: 5.
hozni: két vonalzót,
hajtogatólapot
18

5. Egyenesek, térelemek köl- párhuzamosság, 97-101. 58-59 Tanári vezetéssel: térszemlélet fej-
pontok csönös helyzete, merőlegesség, 97-99. feldolgozása lesztése, helyes
párhuzamos illeszkedés csoportban eszközhasználat
és merőleges
egyenespárok Tanár:
előállítása, jelö- 99-100. mintafeladatok
lések (párhuzamos és me-
rőleges egyenespárok
előállítása hajtogatással,
rajzolása két vonalzó-
val.)
mf. 58-59./1.; 2.; .3.; 4.
Hf.:101./ 6. és 7.
szorgalmi: 101./8.; 10.
6. Távolság két pont távol- távolság szemlé- 102-106. 63-64. Tanári vezetéssel: fogalomalkotás,
sága, egybevá- letes fogalma 102-106. feldolgozása helyes eszköz-
gó szakaszok, csoportban használat, prob-
szakaszmá- lémamegoldás
solás, pont és Tanár:
egyenes,ill. pár- mintafeladatok
huzamosok távol-
sága, jelölések Páros munka:
103./1. 106./1.
mf. 63./1.; 2.; 3.; 4.; 5.; 6.
Hf.: 103./ 2.; 3. 106./4.

7. G
yakorlás és A teljes téma 106. 57-65. Csoportban: eszközök helyes
rendszerezés áttekintése mf.57./3.; 4.; 5. használata,
gyakorlás, rend-
Páros szakértői: szerezés
mf.60./5. és 6.
Páros munka:
mf.65./7.; 65./8.; 9.; 10...
Hf.: tk. 106./2. és 3.

és Tudáspróba 1-5.
8. G
yakorlás és A teljes téma 108. 66-70. Egyéni: eszközök
rendszerezés áttekintése mf.66-67./11.; 12.; 13.; helyes haszná-
14; 15. lata, gyakorlás,
rendszerezés,
Csoportban: kommunikációs
mf. 71./ kicsit másképp képességek
fejlesztése
Páros szakértői:
tk. 108. / tudáspróba
6-10.
Csoportban:
a témával kapcsolatos
igaz-hamis állítások
megfogalmazása
19

9. Témazáró A felméréshez a mf.-ben figyelem
felmérés + bőséges feladatmennyi- fejlesztése,
a megoldások ség van. önállóságra,
ellenőrzése A megoldások ellen- megbízható-
őrzését végeztessük ságra nevelés
csoportban.
Hf.: mf. 80./4.
Szakasz másolása, adott távolságok felmérése.

– Fotókiállítás geometriai testekről, épületekről, makettekről
n Megjegyzés: A téma feldolgozásának célja az alsótagozatban szerzett tapasztalatokra támaszkodva a geomet-

riai alapfogalmak építése. Demontsráció és a gyerekek önálló eszközhasználata elengedhetetlen. A témazáró
dolgozat legyen rövid, megírása után csoportban ellenőriztessük a megoldásokat.
A párban, illetve csoportban végzett munkájukra is kapjanak értékelést a tanulók.
20
Törtek
Törtek
n Téma: Törtek

1. A törtek Régen és most mikor jelentek 110-11. Feldolgozás kiscsoport- kommuniká-
története meg a törtek? ban, majd beszélgetés ciós képesség
jelölések tanári vezetéssel nagy- fejlesztése,
csoportban történelem,
matematika
történet
2. Törtek törtek értelme- tört, jelölések 112-113. 73-74. Tanári vezetéssel cso- törtfogalom
értelmezése zése az egység portban: alakítása, törtek
egyenlő részekre bevezető feladatok írása, olvasása
osztásával (eszközzel)
mintafeladatok
Differenciálás:
felzárkóztatás:
mf. 73./3.; 4.
lassabban haladók:
mf. 74./ 5. 6.
mf. 74./ 7.; 8.; 9.; 10.
csoportban:
forgóval mf. 73./1.; 2.
Hf.: tk. 115./ 1.; 2.; 6.

szorgalmi: tk. 115./ 5.
és 11.
3. Mennyiségek mennyiségek mértékegységek 116-117. Páros munka: Arányos kö-
törtrésze törtrészének közötti kapcsolat villámkártyákkal a vetkeztetések,
előállítása tanult mértékegységek szabványmér-
átváltása tékek átváltása
Tanári vezetéssel
csoportban:
bevezető feladatok,
mintafeladatok feldol-
gozása
Hf.: tk. 117./1.; 3.

4. Gyakorlóóra mennyiségek 117. 76-77. Differenciálás: szövegértés
törtrészének felzárkóztatás: fejlesztése, ös�-
előállítása mf.76./1.; 2.; 3. szefüggés-felis-
tk. 117./ 2.; 7. merő képesség
lassabban haladók: fejlesztése
tk. 117./4.; 5.; 6.; 8.
tk. 117./ 11.; 14.; 15.; 16.
Hf.: tk.117./9. és 10.
21
Törtek

5. Törtek össze törtek összeha- kisebb, nagyobb, 118-122. 78-79. Tanári irányítással összehasonlítás,
hasonlítása sonlítása 1-gyel, egyenlő relációk csoportban: konkretizálás,
egymással bevezető feladatok általánosítás
feldolgozása, tapaszta-
latok összefoglalása
Tanár:
mintafeladatok
mf.78./1.
Hf.: 122./ 1.
6. Gyakorlóóra törtek összeha- 122. 78-79. Páros szakértői munka: gyakorlás, ös�-
sonlítása szehasonlítás
differenciálás:
lassabban haladók:
122./ 2.; 3.; 8.
122./ 11.; 12.; 13.
mf.79./4. ; 5.; 6.
Csoportban:
hajtogatós játék törtek-
kel, feladatküldős
Hf.: 122./ 5.; 7.

szorgalmi: 9.
7. Törtek ábrázo törtek a szám- számegyenes 123-124. 81. Tanár: összefüggé-
lása szám egyenesen pontjai és a tört- problémafelvetés, min- sek, függvény
egyenesen számok tafeladatok fogalmának
előkészítése
Csoportban:
124./1. ; 2.; 3.
mf. 81./ 1.
Hf.: 124./4.
8. Gyakorlás, a törtekről tanul- 125. Párban: gyakorlás, rend-
rendszerezés tak áttekintése törtekkel kapcsolatos szerezés, logikai
villámkártyák gondolkodás
fejlesztése,
Egyéni: ellenőrzés
tudáspróba, ellenőrzés
csoportban
frontálisan:
füllentős játék törtekkel
Hf.: 124./5.
szorgalmi: 6.
22
Törtek

9. Törte bővítése bővítés, egysze- számok sokféle 126-128. 82. Tanári vezetéssel problémameg-
és egyszerűsí rűsítés alakban (számok csoportban: oldó gondolko-
tése sokféle neve) bevezető feladatok, dás fejlesztése,
mintafeladatok fel- összefüggések
dolgozása (eszközök felismerése,
segítségével) általánosítás
Csoportmunka:
forgóval
tk. 128./ 1.; 3.; 4.
mf. 82./ 1.; 2.; 3.
Hf.: tk 128. / 2.; 5.

10. Törtek egyenlő és külön- összeadás, kivo- 129-133. Tanári magyarázat műveletfoga-
összeadása böző nevezőjű nás értelmezése a a tk. 129 – 130. alapján lom kiterjesz-
és kivonása törtek összeadá- pozitív racionális tése
sa, kivonása számok körében Tanári vezetéssel
csoportban:
mintafeladatok
Hf.: 132./ 1.; 2.; 3. a,b,c

11. Gyakorlóóra törtek egyszerű- 133. 92-93. Differenciálás: gyakorlás, alkal-
sítése, bővítése, felzárkóztatás: mazás, prob-
összeadása, mf.84./1.; 2.; 3.; 4.; lémamegoldó
kivonása 5.a,b,c; 7.abc. gondolkodás,
lassabban haladók: szövegértés
mf. 84./ 5. d,e,f; 6.; 7d,e,f.; fejlesztése
8.; 11.;
16.
mf. 85./ 9.; 12.; 13.; 15.;
17.; 18.
Hf.: tk. 133./ 4.

12. Tört szorzása tört szorzása szorzás kiterjesz- 135-136. Tanári vezetéssel problémameg-
természetes természetes tése csoportban: oldó gondolko-
számmal számmal bevezető feladatok dás fejlesztése,
feldolgozása (eszközök összefüggések
segítségével) felismerése,
műveletfoga-
Tanár: lom általáno-
mintafeladatok sítás
Csoportmunka:
forgóval
tk. 136./ 1.; 2.; 3.
és 133./7.
Hf.: tk 136. / 4.; 7.

szorgalmi: 136./ 9.
23
Törtek

13. Tört osztása tört osztása osztás kiterjesz- Tanár: problémameg-
természetes természetes tése bevezető feladat, oldó gondolko-
számmal számmal magyarázat, mintafel- dás fejlesztése,
adatok összefüggések
felismerése,
Csoportmunka: műveletfoga-
forgóval lom általáno-
tk. 139./1. sítás
Páros munkában:
139./ 2.
Hf.: 139./3.; 6.
14. Gyakorlóóra tört szorzása és 136. 87-88. Differenciálás: gyakorlás
osztása természe- lassabban haladók:
tes számmal mf. 87./ 1. 2.a, b; 88../1.
a,b,c.
mf.87./3.; 4.; 5.; 88../ 2.;
3.; 4..
csoportban:
tk. 136./ 6. 139./ 5.
Hf.: 136./5. 139./4.

szorgalmi: 136./ 8.
15. Gyakorlás és a teljes téma 124. 83. Csoportmunka gyakorlás,
rendszerezés áttekintése 133. forgóval (az osztály szövegértés
134. igénye szerint esetleg fejlesztése,
differenciáltan) rendszerezés
tk. 124./ 5.; 6.; 128./6.;
7.; 8;
tk. 133./5.; 6.; 12.
tk. 134./ 14.; 16.; 19.
mf. 87./ 6.; 7.; 8.
Hf.: tk. 133./ 8.; 9.15.

szorgalmi: tk.134./ 18.;
20.; 21.
16. Gyakorlás és a teljes téma 134. 86-90. Csoportmunka gyakorlás,
rendszerezés áttekintése 140. forgóval(az osztály szövegértés
igénye szerint esetleg fejlesztése,
differenciáltan) rendszerezés
tk. 134. /13.
mf. 86. 14.; 15.; 16.; 18
mf. 87./ 5.; 6.; 7.
mf. 88./ 5.6.7.
mf. törtek kicsit más-
képp
egyéni munka:
tk.140./ tudáspróba
Hf.: tk. 133./ 10.; 11.; 17.

17. Témazáró
felmérés
24
Törtek

18. Hiányossá
gok pótlása
Egyjegyű nevezőjű pozitív törtek (legfeljebb ezredeket tartalmazó tizedes törtek) összeadása és kivonása két tag
esetén, az eredmény helyességének ellenőrzése.

– Törtek tanulásához használható játékok (kártyák, dominó, táblás játék, hajtogatós) készítése
n Megjegyzés: A témakör feldolgozásánal fontos a megfelelő eszközök használata, páros és csoportmunka alkal-
mazása.
25
Geometriai alakzatok
n Témakör: Geometria, mérések
n Téma: Geometriai alakzatok

1. A szög, Régen és most geometriai alak- 142-143. Feldolgozás kiscsoport- kommuniká-
a kör és zatok ban, majd beszélgetés ciós képesség
a síkidomok tanári vezetéssel nagy- fejlesztése,
története csoportban történelem,
tudománytör-
ténet
2. Geometriai a geometriai pont, egyenes, 107-108. 91-92. párban: térszemlélet fej-
fogalmak alapfogalmak félegyenes, villámkártyákkal lesztése, körző,
felelevenítése szakasz, pontok vonalzók helyes
és egyenesek köl- csoportban: használata,
csönös helyzete, válogatás a tk. 107-108. két vonalzóval
távolság oldal és mf. 91-92. oldal párhuzamosok,
feladataiból merőlegesek
rajzolása
Hf.: hajtogatós játék
készítése (geometriai
alakzatok és elnevezé-
sük)
3. A szög szögtartomány, szögtartomány, 144-145. Tanár: fogalmi
szög definíció, szög bevezetés gondolkozás
jelölések, görög mintafeladatok alapozása, esz-
betűk közhasználat
Páros szakértői
munkában:
hajtogatós játék
Hf.: 145./1.; 2.; 3.

4. A szögek a szög nagyságá- 146-147. 93-94. Tanár: a szögmérő he-
mérése nak meghatáro- bevezetés, mintafelada- lyes használata
zása, szögmérés tok
mértékegységek
egyéni:
szögek megmérése,
kimérése
tk. 148./1. mf. 100./1.; 3.
mf. 93-94./1.; 2.; 3.
Hf.: tk. 148./ 3.

5. A
szögek konvex és nem szögek fajtáinak 149-151. 95. Tanár: halmazba
fajtái konvex szögek definíciója, elne- bevezető rész rendezés,
vezések mintafeladatok általánosítás,
megnevezés,
Egyéni munka eszközök helyes
(ellenőrzés csoportban) használata
tk.151./1.; 2. mf: 95.1.; 2.
Hf: 151./ 3.
szorgalmi: 151./ 4.
26

6. Síkidomok és síkidomok, sok- síkidomok, sok- 152-155. 97. Csoportban: halmazszemlé-
sokszögek szögek, elneve- szögek definíci- a bevezető történet let fejlesztése,
zések ója, oldal, csúcs, alapján készítsenek a rendezés,
átló, belső szög gyerekek térképet, vág- megnevezés,
janak ki síkidomokat, és általánosítás
saját szempont szerint
válogassanak
Tanár:
a csoportok válogatása-
it felhasználva jussanak
el a síkidom, sokszög
definíciójához, tanulják
meg a sokszögekkel
kapcsolatos elnevezé-
seket.
Csoportban:
Mintafeladatok megol-
dása tevékenységgel (a
154. oldal síkidomait pa-
pírra átmásolni, kivágni)
mf.97./1.; 2.
Hf.: 155./ 5.
7. A
kör és kör és elneve- kör definíciója, 156-158. Csoportban: térszemlélet
a gömb zések, gömb és gömb szemléle- Próbáljátok megfogal- fejlesztése,
elnevezések tes fogalma mazni, mi a kör? Mi a gyakorlati élet
gömb? Nevezzetek meg, és matematika
rajzoljatok, gyűjtsetek összekapcso-
olyan tárgyakat, ame- lása
lyekre azt mondhatjuk
kör alakú, gömb alakú
Tanár:
definíció, elnevezések,
157. Mintafeladatok
egyéni munka:
158./1.; 2.
Hf.: 158./ 3.; 4.

szorgalmi: 8.
27

8. Szakaszfelező szakaszfelező a szakaszfelező 159-160. Csoport: problémameg-
merőleges merőleges merőleges szem- A tankönyvi bevezető oldó képesség
léletes fogalma feladat feldolgozása fejlesztése,
kiscsoportban, majd kommuniká-
beszélgetés tanári veze- ciós képesség
téssel nagycsoportban fejlesztése,
térszemlélet
Páros munka: fejlesztése
gozása párban, megbe-
szélés csoportban
Hf: hajtogatós játék

készítése
(külső részen: síkidom,
sokszög, hegyesszög,
tompaszög, derékszög,
kör, gömb, sugár, kö-
zéppont, átmérő; belső
részen: a fentiek rajza;
sorrend tetszőleges)
9. Gyakorlás, a teljes téma 145. 96. Differenciálás: gyakorlás, rend-
rendszerezés áttekintése 148. lassabban haladók: szerezés
tk. 145./4.
mf. 96./3.; 4.; 5.; 99./1.; 2.
tk. 145./5.
mf. 99../3.; 4.; 5.; 6.
páros munka:
98./3.; 4.
csoportban:
tk. 148./4.; 5.
mf.101.1.; 2.; 3.; 4.
10. Gyakorlás, a teljes téma 165-166. 113- Páros: gyakorlás, rend-
rendszerezés áttekintése 114. mf. 102-104. kicsit más- szerezés, logikai
képp feladataiból gondolkodás
tk. 161-162. tudáspróba 1-7. fejlesztése
Hf.: tk. 162./ tudáspróba

8-14.
11. Témazáró
felmérés
12. Hiányossá
gok pótlása
Rajzeszközök (körző, vonalzó, szögmérő) megfelelő használata. Felezőmerőleges szemléletes fogalma. Kör, gömb
szemléletes fogalma.
– Síkidomok a gyakorlati életben, plakát készítése csoportban rajzokkal, fotókkal
n Megjegyzés: A témakör feldolgozásánál fontos a megfelelő eszközök használata, páros és csoportmunka alkal-
mazása sok tevékenységgel.
28
Tizedes Törtek
Tizedes törtek
n Téma: Tizedes törtek

1. A tizedes Régen és most A tizedes törtek 163-165. Csoportmunka: kommuniká-
törtek megjelenése a Feldolgozás kiscsoport- ciós képesség
története matematikában, ban, majd beszélgetés fejlesztése,
a csillagászatban, tanári vezetéssel nagy- történelem,
a hétköznapi csoportban tudománytör-
életben, jelölés ténet
Hf.: minden gyerek
hozzon a köv. órára
élelmiszeres címkéket,
zacskókat, dobozkákat
(pl. levespor, leveskocka,
ételízesítő, lekvártartó-
sító…)
2. A
tizedes tört tizedes tört értel- tizedes tört 166-168. Tanár: számfogalom
értelmezése, mezése, írása, ol- fogalma, jelölése, irányított beszélgetés a fejlesztése
írása, vasása, a törtalak tizedes tört a bevezető feladat alapján
olvasása és a tizedes tört helyi érték táblá- a tizedes törtekről
alak kapcsolata zatban
tizedes tört helyi
érték táblázatban való
elhelyezéséről, jelölés,
elnevezések,
mintafeladatok:
törtalak és tizedes tört
alak kapcsolata
Páros munka:
168./ 6.
Hf.: 168./ 5.
3. Tizedes törtek tizedes törtek tizedes törtek és 169-170. Tanár: általánosítás,
rendezése nagyság szerinti a számegyenes tk. bevezető feladata összehason-
rendezése, ábrá- pontjai, kisebb, alapján, mintafeladatok lítás, logikai
zolás számegye- nagyobb, egyen- gondolkodás
nesen lő reláció Páros munkában: fejlesztése
tk. 171./ 1.; 5.
Hf.: 171. / 4.
29
Tizedes Törtek

4. Gyakorlóóra tizedes törtek 171. 105-109. Differenciálás: összefüggés
értelmezése, lassabban haladók: felismerése,
nagyság szerinti mf. 105./1. a-f; 3. a-e számfogalom
rendezése, ábrá- gyorsabban haladók: fejlesztése,
zolásuk szám- mf. 105./1. g-i.; 3. f-i; 8. összehasonlítás,
egyenesen kommunikációs
páros munka: készség fejlesz-
mf.105./2.; 4.; 5.; mf. tése
108./ 1.a,b,c
Hf.: tk.171./7.
szorgalmi: tk. 171. /6.
5. T
izedes törtek tizedes törtek kerekítési szabá- 172-173. Tanár: általánosítás,
kerekítése kerekítése lyok kiterjesztése tk. 172. o. bevezető összehasonlítás
feladat
mintafeladat
Egyéni munka:
(ellenőrzés kiscsoport-
ban)
tk. 173. / 1.a,b; 2.; 3.
Hf.: tk. 173./ 5.; 6.

szorgalmi: 173./10.
6. Tizedes törtek tizedes törtek a műveletfoga- 174-177. Csoportmunka tanári általánosítás,
összeadása összeadása, lom kiterjesztése irányítással: becslőképesség
és kivonása kivonása tk. 174. bevezető feladat, fejlesztése
mintafeladatok
Egyéni munka:
(ellenőrzés kiscsoport-
ban)
176./ 1.a,b,c,d; 2. a,b,c,d;
4.a,b,c,d
Hf.: 176./ 1.e,f; 4.e,f,g,

5.a,b,c,d
7. Gyakorlóóra tizedes törtek 110. Csoportmunka gyakorlás
kerekítése, össze- (forgóval):
adása és kivonása mf. 110. /1.; 2.; 3.
112./1. abcd; 2. a; 3.
114./5.; 6.
Páros munkában:
mf.113./4.; 7.; 8.
Hf.: tk. 180. / 2.e,f; 3; 7.
30
Tizedes Törtek

8. Tizedes törtek szorzás 10 hat- szorzás kiterjesz- 178-181. Csoportmunka tanári műveletfoga-
szorzás ványaival, helyi tése irányítással: lom kiterjeszté-
és osztása értékek tk. 178. bevezető feladat se, általánosítás,
10-zel, 179-180. oldal mintafel- helyi érték
100-zal, adatok
1000-rel
Páros munkában:
181. / 1.
Hf.: /181./1.; 3.; 7.

9. Gyakorlóóra tizedes törtek 181. 128. Csoportmunka szövegértés,
összeadása, ki- (forgóval): kommuniká-
vonása, szorzása mf. 128./10. ciós képesség
10 hatványai- mf. 141. / 5.; 6. fejlesztése,
val – szöveges mf. 143./ 12.; 13.; 14. szöveges
feladatokban feladat megol-
Hf. tk. 181. /10.; 11.; 14. dás, műveletek
szorgalmi: tk. 181./ 13. gyakorlása
10. T
izedes tör tizedes törtek szorzás kiterjesz- 182-184. Tanár: műveletfoga-
tek szorzása szorzása termé- tése tk. 182. bevezető feladat lom kiterjesz-
természetes szetes számmal mintafeladatok tése
számmal
Páros munkában:
tk. 184. / 1.
Hf.: tk. 184./ 2.; 3.; 4.; 5.

11. T
izedes tör tizedes tört osz- osztás fogalmá- 185-187. Tanár: műveletfoga-
tek osztása tása természetes nak kiterjesztés tk. 185. bevezető fel- lom kiterjesz-
természetes számmal adata alapján, mintafel- tése
számmal adatok
Páros munkában:
tk. 186./1.
Hf. Tk. 186./2.

szorgalmi: 187./4.
12. Gyakorlás és a teljes téma 188. 118-136. Differenciálás: rendszerezés,
rendszerezés áttekintése lassabban haladók: gyakorlás
mf. 106./6.; 7.
108./2.ab,
109./ 4.; 5.a,b
110./4.
107./ 9. 10.
108./ 1.d,; 2.bc;
109./4.; 5.c,d,e
110./5.
párban:
mf. 111. / 7.; 8.; 11-14.
Csoportban:
115. /9.; 10..; 16.
31
Tizedes Törtek

13. Gyakorlás és a teljes téma 177-188. 121-122. Csoportmunka: rendszerezés,
rendszerezés áttekintése Differenciálás: gyakorlás
lassabban haladók:
tk. 177./ 11. ; 181./ 13.
184./5.; 6.
tk. 177./13.; 15.; 181./
12.; 13
tk. 184./ 7.; 8.; 187./ 5.; 6.
Párban:
mf.121-122. szöveges
feladatai
Csoportban:
mf. 123. kicsit másképp
feladataiból
Hf.: tk. 188. / Tudáspró-

ba
14. Témazáró
felmérés
15. A hiányossá
gok pótlása
Legfeljebb ezredeket tartalmazó tizedes törtek összeadása és kivonása két tag esetén, az eredmény helyességé-
nek ellenőrzése.

– élelmiszereken, gyógyszereken stb. talált tizedestörtekből plakát készítése csoportban (rajzokkal, fotókkal,
eredeti csomagolások felragasztásával)
– tizedes törtes dominó készítése
n Megjegyzés: A témakör hétköznapi élethez kapcsolódása igen erős, ezért ne hagyjuk ki a lehetőséget, hogy a
matematikát összekapcsoljuk a gyakorlattal. A tizedes törtek szorzására, osztására nincs továbbhaladási feltétel,
de 10 hatványaival és egyjegyű természetes számmal minden gyereknek fontos lenne elsajátítani ezeket a műve-
leteket, mert sok területen felhasználható.
32
Egyenletek és egyenlőtlenségek
n Téma: Egyenletek és egyenlőtlenségek

1. Egyenletek, Régen és most Az egyenletek, 189-191. Csoportmunka: kommuniká-
egyenlőt egyenlőtlenségek Feldolgozás kiscsoport- ciós képesség
lenségek megjelenése a ban, majd beszélgetés fejlesztése,
megjelenése matematikában tanári vezetéssel nagy- történelem,
a matematiká és a hétköznapi csoportban tudománytör-
ban életben, jelölés ténet
Hf.: minden gyerek írjon
5-5 kijelentő mondatot
2. Állítások nyitott monda- nyitott mondat, 192-193. Tanári vezetéssel logikai gondol-
és nyitott tok, állítások a állítás, egyenlet, beszélgetés a nyitott kodás fejleszté-
mondatok matematikában egyenlőtlenség mondatokról, állítások- se, kommuniká-
ról, definíció megfogal- ció fejlesztése
mazása, mintafeladatok
Csoportban:
az otthon készített
állítások válogatása
(állítások-e),
tk. 193./ 1.; 3.
Hf.: 193. /2.; 4.

3. Egyenletek egyenletek meg- egyenlet, isme- 194-197. Tanári vezetéssel: logikai gondol-
megoldása oldása próbálga- retlen, megoldás, bevezető feladat, minta- kodás, számo-
tással ellenőrzés feladatok 1.; 2.; 3. lási készség
fejlesztése
csoportban (forgóval):
tk. 197./1.; 3.
Hf.: 197./5.abd,
szorgalmi: 5.c
4. Egyenletek egyenletek meg- lebontogatás 196-197. Tanár: logikai gondol-
megoldása oldása lebonto- mintafeladatok 4.; 5. kodás, számo-
gatással lási készség
Csoportban: fejlesztése
197. /6.
mf. 125./ 1. ; 2. 127./1.;
2.; 3.;
Tanári vezetéssel:
fogócska játék
Hf.: tk. 201. /7. 8.

szorgalmi: 201. /9.; 10.
33

5. Egyenlőtlen egyenlőtlenségek egyenlőtlenség, 198-201. 150. Tanár: logikai gondol-
ségek megoldása próbálgatás, bevezető feladatok min- kodás, számo-
lebontogatás tafeladatok bemutatása lási készség
fejlesztése
Csoportban:
mf. 127./4.
füllentős játék (táblán
egyszerű egyenlőtlensé-
gek, a csoportok mon-
danak 2 olyan értéket,
ami megoldása, 1 olyat,
ami nem)
Hf.: tk. 205. / 1.; 2.

6. Gyakorlóóra egyenletek, 201-202. 145-152. Differenciálás: gyakorlás,
egyenlőtlenségek lassabban haladók: szövegértés
mf. 129./5.; 6. fejlesztése,
tk. 205./ 3.; 5.; 7. rendszerezés
mf. 130../ 7.; 8.; 9.; 10.
tk. 205./6.; 8.
Csoportban (forgóval)
mf. 133./ 5. 134. kicsit
másképp
Hf.: 206. tudáspróba

7. Témazáró
dolgozat
8. Hiányosságok
pótlása
Egyszerű egyenletek, szöveges feladatok megoldása következtetéssel.

– hajtogatós játék készítése egyenletekhez, egyenlőtlenségekhez csoportban
n Megjegyzés: Az egyenletek, egyenlőtlenségek következtetéssel táblázat segítségével, lebontogatással való

megoldása jól előkészíti a mérleg-elv megtanulását, ami hetedik osztályos tananyag.
34
Mérések, számítások
n Témakör: Geometria, mérés
n Téma: Mérések, számítások

1. A mennyisé Régen és most mérés, mérték- 203-205. 135. Feldolgozás kiscsoport- kommuniká-
gek mérésé egységek ban, majd beszélgetés ciós képesség
nek, mérték tanári vezetéssel nagy- fejlesztése,
egységeinek csoportban történelem,
története tudománytör-
csoportban: ténet
mf.135./7.
Hf.: internetről, könyv-

tárból régi mértékegy-
ségeket gyűjteni – cso-
portok közötti verseny,
ki gyűjt többet
2. Mennyiségek hosszúság, tö- mérés, mérték- 206-210. Tanár: emlékezet,
mérése meg, idő mérése, egységváltások a hosszúság, tömeg, összefüggések
mértékegységei idő mérésének, mérték- felismerése,
egységeinek ismétlése, alkalmazá-
mértékegységek kap- sa, arányos
csolata következtetés,
gyakorlás
páros munka:
mf.135./1-6.
csoportban:
209. /1.; 2.; 8. – becslés,
mérés, mintafeladatok
feldolgozása
Hf.: tk. 209./ 3.; 5.ab; 12.;

214./9.
szorgalmi: 210./ 10.; 15.;
16.
3. A sokszögek kerület meghatá- kerület foga- 211-214. párban: gyakorlás, foga-
kerülete rozása szerkesz- lom alapozása, mértékegységváltások lomalakítás
téssel, számítással sokszög kerülete gyakorlása villámkár-
jelölés tyákkal,
210./9. megoldása
Tanár:
sokszög kerülete, minta-
feladatok
csoportban (forgóval):
213./ 1.ab; 2.ab
Hf.: 213./ 1. cd; 2.cde
35

4. A téglalap téglalap, négyzet, kerület kiszámítá- 215-217. csoportban: emlékezet,
és a négyzet kerületük si képletei mit tudsz a téglalapról, ismétlés,
kerülete négyzetről, kerületük általánosítás,
meghatározásáról? gyakorlás
tanári vezetéssel:
bevezető feladatok
megoldása,
mintafeladatok megol-
dása
csoportban (forgóval)
217./ 3.; 4.
Hf.: 217./ 1.; 2.; 6.

szorgalmi: 9.
5. A terület a terület mérése, terület fogalmi 218-221 Tanári vezetéssel: ismétlés, ös�-
mérése mértékegységei alapozása, sok- bevezető feladat feldol- szefüggések,
szögek területé- gozása arányos követ-
nek mérése keztetés
tanár:
terület mértékegységei,
kapcsolatuk, mintafel-
adatok
Párban:
221./3.; 1.; 2.
Hf.: 221./ 4.abcd; 5. ; 7.

6. A téglalap téglalap, négyzet terület kiszámítá- 222-225. Párban: összefüggések,
és a négyzet területének kiszá- si képletei terület mértékegységek gyakorlás
területe mítása váltása villámkártyákkal
Tanári vezetéssel:
bevezető feladat feldol-
gozása
tanár:
összegzés
csoportban (tanári
vezetéssel):
gozása,
párban:
224./1.
Hf.: 225./2., 3., 10.
36

7. A téglatest téglatest, kocka felszín fogalmá- 226-228. 146. párban: emlékezet,
és a kocka felszínének nak alapozása, 225./7.; 8. ismétlés,
felszíne meghatározása, téglatest, kocka általánosítás,
számítások felszínének kiszá- csoportban: gyakorlás
mítása kockaháló, téglatest
háló – papírból készült
testek kiterítése síkba
párban:
mf. 146./7-12.
tanári magyarázat:
téglatest és kocka
felszíne
mintafeladatok,
egyéni munka, ellenőr-

zés csoportban:
228./1.
Hf.: 228./ 2.
szorgalmi: 228./3.
8. A
térfogatmé térfogatmérés, 229-232. 147. tanári vezetéssel összefüggés fel-
rése mértékegysé- csoportban: ismerő képes-
gek, kapcsolat mértékegységek és kap- ség fejlesztése,
az űrtartalom csolatuk (demontrációs arányos követ-
mérésével eszközökkel tapasztalat- keztetés
szerzés),
mintafeladatok
párban:
229./ 1. (a testeket meg
is kell építeni!)
mf.147./1-3.
232./5.abcd; 6.abcd
Hf.: 231./ 2.; 4.; 5.efgh

szorgalmi: 231./3.; 11.
9. A
téglatest téglatest és kocka térfogatszámítás 233-235. 148. tanár: alkalmazás,
és a kocka térfogatának bevezető feladat, gyakorlás
térfogata kiszámítása mintafeladatok
csoportban:
235./3.; 1. 3.
párban:
mf.148./4-8.
Hf.: 235./ 2.; 4.

szorgalmi: 5.
10. Gyakorlás, a teljes téma 135-150. csoportban: gyakorlás, rend-
rendszerezés áttekintése mf.136./ 7.; 8.; 10.; 11.; 16.; szerezés
17.; 18.; 19
137./2.
139./4.abgh;
141./ 1.; 2.; 3.; 147./1.
149./1.
37

11. Gyakorlás, a teljes téma 135-152. Differenciálás: gyakorlás, rend-
rendszerezés áttekintése felzárkóztatás: szerezés
mf.135./1.; 2.; 138./2.;
140./1.
142./4.a,b
143./7.
lassabban haladók:
mf. 138.1.; /3.; 140./2.;
142./4.c,d
142./5
mf. 140./3. 5.; 142./4.e,f
143./6.; 8.
csoportban:
145./1.; 2.
151. kicsit másképp
feladatai
12. Témazáró 241. oldal Tudáspróba
felmérő megoldása
13. Hiányossá
gok pótlása
Téglalap (négyzet) kerületének, területének, kocka felszínének és térfogatának kiszámítása konkrét esetekben.
Hosszúság és terület szabványmértékegységei és egyszerűbb átváltások konkrét gyakorlati feladatokban. A tér-
fogat, űrtartalom, idő, tömeg mértékegységei.
nA
témához javasolt projektmunka:
– csoportonként poszter készítése téglatest és kocka hálókról
n Megjegyzés: A fejezet új fogalmainak megértéséhez, a mértékegységek közötti kapcsolat, a mértékváltás biztos

elsajátításához csak a manipulatív eszközök állandó jelenlétével, használatával juthatnak el a tanulók.
38
Adatgyűjtés
Adatgyűjtés
n Témakör: Valószínűség, statisztika
n Téma: Adatgyűjtés

1. Az adatok Régen és most a statisztika 239-241. Feldolgozás kiscsoport- kommuniká-
gyűjtésének, alapjai ban, majd beszélgetés ciós képesség
rendszere tanári vezetéssel nagy- fejlesztése,
zésének, csoportban történelem,
elemzésének tudománytör-
története Hf.: internetről, könyv- ténet
tárból hétköznapi
életünkhöz, környeze-
tünkhöz kapcsolódó
táblázatok, grafikonok
gyűjtése, csoportok
közötti verseny, ki gyűjt
többet
2. Adatok adatgyűjtés, adat, ismérv, leíró 242-245. 173. Tanári irányítással: statisztikai
gyűjtése, rendszerezés adat, számadat, beszélgetés adatok szemlélet
rendszerezése statisztika alapjai gyűjtéséről, elnevezé- fejlesztése,
sek, mintafeladatok megfigyelőké-
pesség, elemző
csoportban: képesség
tk. 243./1. fejlesztése
Tanári irányítással:
tk. 244-245.; mf. 153./1.
Hf.: tk. 243./2.; 249./ 1.

3. Adatok adatgyűjtés, Tanári irányítással statisztikai
gyűjtése, rendszerezés csoportban: szemlélet
rendszerezése 246-247. mintafeladatok, fejlesztése,
megfigyelőké-
Adatgyűjtés pesség, elemző
az osztályban: képesség
1. csoport: tk. 249./ 4. fejlesztése
2. csoport: mf. 144./3.
3. csoport: mf. 155./4.
4. csoport: mf. 156./5.
alapján
5. csoport: tk. 253./2.
Hf.: tk. 253./ 2.; 3.
39
Adatgyűjtés
4. Adatok adatok tervszerű oszlopdiagram, 250-253. 157. Tanár: kommunikációs

ábrázolása gyűjtése, rende- grafikon bevezető feladat, minta- képesség fej-
oszlop zése, oszlopdi- feladatok lesztése, statisz-
diagrammal agram készítése, tikai szemlélet
egyszerű grafiko- csoportban: fejlesztése,
nok értelmezése, az előző órán gyűjtött megfigyelőké-
elemzése adatok ábrázolása, az pesség, elemző
elkészült oszlopdiag- képesség
ramokat a csoportok fejlesztése
egymásnak bemutatják
tárlatlátogatás:
a házi feladatként
gyűjtött statisztikai
táblázatok, grafikonok,
oszlopdiagramok be-
mutatása
párban:
mf. 157./6-9.
Hf.: tk. 253./ 3.

5. Véletlen? tapasztalat- esemény, 254-256. Tanári irányítással valószínűsé-
Nem véletlen? gyűjtés véletlen véletlen, biztos csoportban: gi szemlélet
eseményekről és lehetetlen tk. 254./ bevezető fejlesztése,
játékokkal esemény, valószí- feladat, mintafelada- megfigyelőké-
nűség tok elvégzése, adatok pesség, elemző
táblázatba gyűjtése, képesség
elemzése, fejlesztése
Hf.: 256./4.; 5.
6. Véletlen? tapasztalat- esemény, 256. 158-160. Csoportban, párban: valószínűsé-
Nem véletlen? gyűjtés véletlen véletlen, biztos a tankönyv és a munka- gi szemlélet
eseményekről és lehetetlen füzet játékaiból fejlesztése
játékokkal esemény, valószí-
nűség
Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felismerése.
n Megjegyzés: A fejezet feldolgozása játékos formában történjen.
n Megjegyzés: A tanév utolsó hetében érdemes áttekinteni az egész éves tananyagot. Minden fejezetből választ-
hatók tankönyvi, illetve munkafüzeti feladatok. Ezt követően érdemes elvégeztetni a gyerekekkel (önálló munká-
ban) a tankönyv végén lévő tudáspróbát.
40
Óratervezet (minta)
Ez az óratervezet mintát mutat arra, hogy a füllentős és a feladatküldős hogyan építhető be a tanítási órába.
Az óra tananyaga: A természetes szám fogalmának mélyítése

Évfolyam: 5.
Fejlesztési célok, • Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése - számalkotásokkal
feladatok: • A tudatos megfigyelés képességének fejlesztése – számtulajdonságok megfogalmazásával
• Logikai gondolkodás fejlesztése – állítások logikai értékének megállapításával
• Az összefüggés-felismerő képesség fejlesztése - alaki, helyi és valódi érték kapcsolatával
• Számolási készség fejlesztése – összeadás, kivonás a természetes számkörben.
• Rendezési képesség fejlesztése - számok nagyság szerinti rendezésével
• A kommunikációs képesség fejlesztése – szóbeli kifejezés a köznyelvi és a szakkifejezések használa-
tával, mások megértésére törekvés, indoklás megfogalmazására történő próbálkozásokkal
• Együttműködési képesség fejlesztése – csoportos munkaforma alkalmazásával
A tanóra menete
Módszerek, munkaforma: Ezen az órán a tanulók csoportmunkában dolgoznak. A kooperatív technikák közül a
füllentőst és a feladatküldőst alkalmazzuk.
Szervezési feladatok:
• Első feladatunk, hogy megállapodjunk (ha eddig nem volt ilyen) a „figyelem” jelben. Saját tapasztalat alapján
javasolhatom a következőt: Ha a tanár az egész osztály figyelmét szeretné, akkor felemeli az egyik kezét (nem
tapsol, nem kiabál, nem fütyül…). Az a gyerek, aki észreveszi ezt, szó nélkül abbahagyja a munkát, és ő is
felemeli a kezét, és a tanárra néz. Megfigyelhető, hogy kb. fél perc elteltével csöndben ül az egész osztály.
• Az osztály tanulóit 4 fős csoportokba rendezzük, ezek külön asztaloknál dolgoznak. Javaslom, hogy a cso-
portokat ezen az órán úgy állítsuk össze, hogy a matematikában hasonlóan teljesítő gyerekek kerüljenek
össze. Így módunk van a differenciált feladatkiosztásra.
• A csoportokban a következő szereposztást kapják a gyerekek: időmérő, jegyző, eszközfelelős, szóvivő. (Eze-
ket a szerepeket kioszthatja a tanár. De jó megoldás, ha a gyerekek dobókockával dobnak, a dobott számo-
kat sorrendezik, a legkisebb az időmérő…a legnagyobb a szóvivő.)
• A munkához szükséges eszközöket a tanár (ha van erre ideje) a szünetben az asztalokra helyezheti, egyéb-
ként az eszközfelelősök veszik át azokat.
Idő: Az első ilyen órákon több időre van szükség (lehet akár 8-10 perc is). Ám ha ez a munkaforma megszokottá
válik, akkor 3-4 perc elegendő.
Eszközözök:
• csoportonként különböző feladatlap
• csoportonként 4-4 számkártya méretű kartonlap, 1 filctoll vagy zsírkréta
• a gyerekek saját számkártya készlete, füzete, íróeszközök
• a tanárnak blutech (amivel a táblára lehet rögzíteni a kártyákat)
Megjegyzés: 4 különböző nehézségi szintű feladatlapot találhat az órához. Az osztály létszáma (csoportok száma)
és a saját tanulók haladási szintje szerint bármelyik feladatlapból több készíthető.
41
I. csoport
1. feladat
Vegyétek elő a 0, 2, 3, 5, 7, 8 számkártyáitokat!
Állítsatok elő ezeknek a kártyáknak a felhasználásával háromjegyű számokat:
• a legkisebb háromjegyű számot
• a legnagyobb háromjegyű számot
• olyan háromjegyű számot, amelyben a tízes helyiértéken a 3 áll
• olyan háromjegyű számot, amelyben az egyesek helyén a 7 áll!
A megalkotott számokat írjátok a feladatlapon a megfelelő helyre.
Idő: 8 perc
2. feladat
Az előállított számok közül a legnagyobbat és a legkisebbet írjátok fel az üres kártyákra!
Ügyeljetek arra, hogy a számok jól láthatóak legyenek, messziről is!
Az elkészült kártyákat az eszközfelelős ragassza fel a táblára!
Idő: 3 perc
3. feladat
Nézzétek meg figyelmesen a táblán lévő számokat!
Fogalmazzatok meg a táblán látható számok halmazára egy igaz és egy hamis állítást!
Állításaitokat a szóvivő fogja elmondani. A többi csoport szóvivője kézfeltartással jelzi, ha az állításokat elfogadja.
Idő: 4 perc
4. feladat
Füllentőst játszunk:
A kapott számra találjatok ki 2 igaz és egy hamis állítást!
Az állításokat a jegyző írja le, a szóvivő olvassa fel. A többi csoport válaszát az eszközfelelős ellenőrzi.
Idő: 5 perc
5. feladat
Feladatküldős
A számokból válasszatok ki kettőt!
Írjatok írásbeli összeadás és kivonás feladatot belőlük külön lapra!
Az eszközfelelős adja át a II. csoportnak!
Számoljátok ki az elküldött feladatot!
Számoljátok ki a kapott feladatokat!
Idő: 5 perc
6. feladat
Ellenőrizzétek a másik csoport feladatmegoldását!
Idő: 2 perc
II. csoport
1. feladat
Állítsatok elő ezeknek a kártyáknak a felhasználásával négyjegyű számokat:
• a legkisebb négyjegyű számot
• a legnagyobb négyjegyű számot
• olyan négyjegyű számot, amelyben a tízes helyiértéken a 3 áll
• olyan négyjegyű számot, amelyben az egyesek helyén a 7 áll!
42

Idő: 8 perc
2. feladat
Idő: 3 perc
3. feladat
Idő: 4 perc
4. feladat
Idő: 5 perc
5. feladat
Feladatküldős
Az eszközfelelős adja át az 1. csoportnak!
Idő: 5 perc
6. feladat
Idő: 2 perc
III. csoport
1. feladat
Állítsatok elő ezeknek a kártyáknak a felhasználásával ötjegyű számokat:
• a legkisebb ötjegyű számot
• a legnagyobb ötjegyű számot
• olyan ötjegyű számot, amelyben a tízes helyiértéken a 3 áll
• olyan ötjegyű számot, amelyben az egyesek helyén a 7 áll!
Idő: 8 perc
2. feladat
Idő: 3 perc
43
3. feladat
Idő: 4 perc
4. feladat
Idő: 5 perc
5. feladat
Feladatküldős
Az eszközfelelős adja át a IV. csoportnak!
Idő: 5 perc
6. feladat
Idő: 2 perc
7. feladat
Állítsátok nagyság szerint növekvő sorrendbe a táblán lévő számokat!
IV. csoport
1. feladat
Állítsatok elő ezeknek a kártyáknak a felhasználásával hatjegyű számokat:
• a legkisebb hatjegyű számot
• a legnagyobb hatjegyű számot
• olyan hatjegyű számot, amelyben a tízes helyiértéken a 3 áll
• olyan hatjegyű számot, amelyben az egyesek helyén a 7 áll!
Idő: 8 perc
2. feladat
Idő: 3 perc
3. feladat
Idő: 4 perc
44
4. feladat
Idő: 5 perc
5. feladat
Feladatküldős
Az eszközfelelős adja át a III. csoportnak!
Idő: 5 perc
6. feladat
Idő: 2 perc
7. feladat
Állítsátok nagyság szerint csökkenő sorrendbe a táblán lévő számokat!
45
Kislexikon
Kislexikon
Tanulásszervezési módok
• Frontális
• Csoportos (pármunka, kooperatív technikák, projektek)
• Egyéni (tehetséggondozás, felzárkóztatás)
Frontális munkaforma
• Előnyök
– Rövid idő alatt nagy mennyiségű információt ad
– A tanár által irányított
– Az időbeosztás jól tervezhető
• Hátrányok
– A differenciálás lehetősége korlátozott
– A tanulók aktivizálása korlátozott
Csoportos munkaforma
• Előnyök
– Lehetővé teszi a tanulói együttműködést
– A tanulók egymástól tanulhatnak
– Nagyobb lehetőséget nyújt a differenciálásra
• Hátrányok
– Az időbeosztás nem jól tervezhető
– Sok a váratlan esemény
– Az alapos tervezés sok időt vesz igénybe
– Csak megfelelő tanári és tanulói hozzáállás esetén sikeres
Egyéni munkaforma
• Előnyök
– Fokozottan figyelembe veszi a tanuló személyiségét, érdeklődését, munkatempóját
• Hátrányok
– Az egyéni fejlesztés alapos tervezése sok időt vesz igénybe
– Komoly pszichológiai felkészültséget igényel
– Megfelelően kidolgozott segédanyagokra van szükség.
Értékelés
• Diagnosztikus (helyzetfeltáró)
• Formatív (fejlesztő)
• Szummatív (lezáró-minősítő)
Diagnosztikus (helyzetfeltáró) értékelés

• Egy fejlesztési folyamat elején használjuk a tanulók
– motivációinak,
– érdeklődésének,
– részképességeinek,
– érzelmi-akarati, pszichomotoros jellemzőinek,
– szocio-kulturális hátterének feltérképezésére használhatjuk.
46
Kislexikon
Formatív (fejlesztő) értékelés

Célja az eredményes hatékony tanulás támogatása, segítése
– folyamatos fejlesztéssel,
– a tanulás támogatásával,
– gyakori visszajelzéssel,
– a tanulói önértékelés fejlesztésével
– a tanuló bevonásával az értékelés folyamatába (tanulási napló, T kártya, portfólió)
Szummatív (lezáró- minősítő) értékelés

Az értékelésnek az a fajtája, amikor arról akarunk képet kapni, hogy a tanulók hogyan teljesítették a továbbha-
ladás követelményeit.
A kooperatív tanulás 4 alapelve
1. Egyéni felelősség
2. Egyenlő részvétel
3. Építő egymásrautaltság
4. Párhuzamos interakciók elve
Egyéni felelősség
• Ha az egyes diákot nem tesszük felelőssé a csoport közös céljához hozzájáruljon, akkor a diákok tanulmányi
eredményére nincsen tartós hatással a csoportmunka.
• Ne legyen: „potyautas” és „igavonó”!
• „Pontfelelős” módszer: az egyénileg írt dolgozatok pontszáma a csoport összpontszámában összegződik.
• „Feladatért felelős”: munkamegosztás, a diák egy részfeladatért felelős – a csoport kész munkájára kap osztály-
zatot.
• Óra végén fel kell sorolni mindenkinek egy olyan ötletet, amit másoktól hallott – figyelni kell egymásra.
• Háromlépcsős interjú, diákkvartett – pl. az ellenőrzés módszerei
Egyenlő részvétel
• Hagyományos módszerekkel nincs egyenlő részvétel!
• Megfelelően elő kell készíteni!
• Kulcskérdés: „Milyen módon vesznek részt a munkában?”
• „Félidő” módszer, „páros szóforgó”, „mozaik”
• Szerepek, munkamegosztás!
Építő egymásrautaltság
• Típusai:
– Gyenge (valószínűleg minden csoporttag hozzájárul a sikerhez, a siker valószínűleg buzdítja a tagokat)
– Középerős (valamennyi csoporttag hozzájárul valamennyi csoporttag sikeréhez, de bármelyikük egyedül is
sikeres lehet, a csoport sikerét minden tag sikere növeli, de a csoport akkor is sikeres lehet, ha nem mindenki az)
– Erős ( egyetlen csoporttag sem lehet sikeres valamennyi csoporttag sikere nélkül, csak mindenki részvétele és
sikere teszi sikeressé a csoportot)
• Szerkezete:
1. Célok (azonosak)
2. Jutalmak ( a csoport elismeréséhez mindenki hozzájárult)
3. Feladat( strukturált, egyedül nem végezhető, minden „kézre” szükség van)
4. Eszközök, anyagok (mindenkinek van valamije)
5. Szerepek (szükséges, egymást kiegészítő: eszközfelelős, kérdező, dícsérő-bátorító, ellenőr, csendkapitány,
esélyteremtő, szószóló)
47
Kislexikon
Egymást követő módszer (hagyományos óravezetés)
• Az órák 80 %-ában a tanárok beszélnek, a gyerekekre 9 perc marad, egy gyerekre pl. 30 fős létszámnál 18 sec/
gyerek, a többi időben másokat hallgat.
• Hagyományos módszer: tanár beszél, magyaráz, kérdez – egy gyerek válaszol.
• Téma megvitatása: egy gyerek beszél.
• Segítségkérés: gyerek jelentkezik, tanár odamegy.
Párhuzamos interakciók (kooperatív csoportmunka)
• Valamennyi diák egyidőben (párban) vitatja meg a problémát.

• Valamennyi diák csoportban kifejti véleményét, tudását – frontális ellenőrzés is van.
• Segítségkérés: egymásnak segítenek a csoporttagok – azonnali
• Segítségnyújtás.
Eszközhasználat matematika órán
• A megfelelő eszközök használata matematika órán fontos szerepet tölt be az új fogalmak bevezetése, elsajátítá-
sa, illetve a gyakorlás során.
• Tanulói használatra ajánlott eszközök : számkártyák, dobókockák, számdominók, vagyoncédulák, mérőszalag,
vonalzó, körző, méterrúd, kétkarú tömegmérleg mérősúlyokkal, űrtartalom méréséhez alkalmas sorozatok,
mértani testek, síkidomok, tangram…
• Tanári használatra ajánlott eszközök: számítógép+kivetítő, interaktív-tábla, internet, tanulást segítő szoftverek.
Néhány, matematika órán jól használható kooperatív módszer
Ablak módszer
• 4+1 részre osztott lap
• Az egyes részeket megszámozzuk (1, 2, 3, 4, a középső rész üresen marad).
• Minden tag beírja azt a véleményt, tulajdonságot, dolgot, tényt, amit gondol.
• A középső részbe a konszenzussal hozott csoportvélemény kerül (rendszerező módszer).
Szakértői mozaik
• A csoportban 1, 2, 3, 4 számkártyák (esetleg A, B, C, D jelek) kiosztása
• Az új ismeretet tartalmazó anyagot 4 részre osztjuk. A csoport minden tagja más-más szövegrészt kap.
• Mindenki egyénileg elolvassa a kapott szöveget.
• Az azonos jelűek összeülnek, megbeszélik az elolvasottakat, és közös vázlatot készítenek.
• Mindenki visszamegy a csoportjába, és megtanítja a feldolgozott anyagot.
• Az anyag megtanulásának ellenőrzése frontálisan történik. A tanár húz csoportot és számot, akit kihúzott el-
mondja a tananyag következő részét (diákkvartett).
Fordított szakértői mozaik

• A tanár (a feldolgozandó szövegnek megfelelő számú) pl. 5 csoportot alakít ki: A, B, C, D, E
• A csoportok egy-egy különböző szöveget kapnak.
• A csoport tagjai közösen feldolgozzák szövegüket, jegyzeteket készítenek belőle.
• Ezt követően minden csoportból egy-egy asztalhoz ül 1-1 ember (5 fős csoportok alakulnak ki).
• Az új csoportban mindenki megtanítja a többieknek azt a szöveget, amit az eredeti csoportjában feldolgozott.
• A tanár vezetésével összefoglalják az olvasott szövegek lényegét, plakátot készítenek.
48
Kislexikon
Páros szakértői
A gyerekek párban dolgoznak a következő módon: Hasonló feladatokat oldanak meg önállóan. Ha elkészültek,
akkor egymás megoldásait ellenőrzik, „szakértik”.
Feladatküldős
Minden csoport kitalál egy feladatot, amelyet átad – a megállapodás szerinti – másik csoportnak. A csoportok
megoldják a kapott feladatot, visszaadják a küldőnek. A feladatot küldő csoport ellenőrzi, és értékeli a felada-
tok megoldását.
Bármelyik témakörben jól használható.
Füllentős
A csoportok a tanár által megadott halmazról vagy elemekről (számok, alakzatok, nyitott mondatok, függvé-
nyek…) 2 igaz és 1 hamis állítást fogalmaznak meg. A csoport egy tagja (szóvivő) elmondja ezeket az egész
osztálynak. A csoportok rövid ideig tanakodhatnak a hallottakról. Ezt követően, megadott jelre az összes cso-
port szóvivője annyit mutat az ujjaival, ahányadik állítás hamis volt. Azonnal látszik mindenki számára, hogy ki
tévesztett. Előfordulhat, hogy az állítások kitalálói gondolkodtak hibásan, ilyenkor tanári vezetéssel tisztázni
kell a dolgot.
Bármelyik témakörben, bármelyik tananyagban jól használható. Elsődlegesen a logikai gondolkodás fejleszté-
sére. A gyerekek által megfogalmazott állítások tartalma azonban a témakör fogalmait, ismereteit mélyítik.
Villámkártya
Bármelyik tananyagrésznél használható, a begyakorlás, ellenőrzés hatékony módszere.
Folyamatosan kell elkészítenie a tanárnak (több évig használható formában), illetve tanári irányítással a gyere-
keknek.
A kártya egyik oldalára kerül a kérdés és alá-mellé a válasz. A kártyacsomagból felváltva húznak a gyerekek.
Egyikük a kérdező, a másik válaszol. A kérdező ellenőrzi a választ, együtt javítják a hibát. Aztán cserélnek.
Példák villámkártyákra:
Mire kell figyelni tizedes törtek Melyik nagyobb? Indokold!

összeadásánál? 3,5 vagy 3,05
Az összeadandók (tagok) megfelelő 3,5 > 3,05

helyi értékű számjegyei egymás alatt Mert a két számban az egészrész
legyenek. A tagok és az összeg tizedes- megegyezik, a tizedek helyén az első
vesszői egymás alatt vannak. számban nagyobb számjegy áll.
Kártyás forgó
Minden csoport kap magyar vagy francia kártyacsomagból 4-4 különböző színt.
A csoport tagjai választanak maguknak egyet-egyet.
A kártyákat középre teszik, letakarják.
A feladatokat sorban az oldja meg (kérdésekre válaszol), akinek a kártyáját a játékvezető gyerek kihúzza. A töb-
biek figyelik, segítik.
Az eredményeket a csoport jegyzőjeként kijelölt gyerek egy külön lapra írja.
Az ellenőrzés frontálisan történhet.
(A hibátlanul dolgozó csoportot értékelhetjük ponttal vagy osztályzattal.)
Tárlatlátogatás
Ez a módszer akkor használható, ha az órán a csoportok valamilyen látnivalót hoznak létre. Építhetnek teste-
ket, alkothatnak halmazokat, készíthetnek saját összegyűjtött adataikból grafikonokat, rajzolhatnak térképet,
posztert stb.
A képtárlátogatás többféle módon megszervezhető:
• Minden csoport asztalánál marad 1 tanuló, aki bemutatják a látogatóknak a padjukon lévő látnivalókat.
49
Kislexikon
• Minden csoportból egy-egy gyerek alkot új csoportokat. Ezek az új csoportok járnak körbe, minden pad-
nál az a gyerek tart bemutatót, aki eredetileg ott dolgozott.
Ötletroham (brainstorming)
Egy probléma megoldásához a tanulók összegyűjtik csoportokjukban az ötleteiket.
50
Melléklet – Extra feladatok
Ablak módszer
• 4+1 részre osztott lap

• az egyes részeket megszámozzuk (1, 2, 3, 4, a középső rész üresen marad)
• Minden tag beírja azt a véleményt, tulajdonságot, dolgot, tényt, amit gondol
• A középső részbe a konszenzussal hozott csoportvélemény kerül (rendszerező módszer)
1 3
Ablak módszerre példa
Minden csoport kap négy kivágott síkidomot. A négy síkidom közös, jellemző tulajdonságait kell az ablak köze-
pén összegyűjteni.
1 gyerek szerint sokszög – ezért ez a szó az 1-gyel jelölt részbe kerül

2 gyerek szerint szakaszok határolják – ezért ez a 2-es részbe kerül
3 gyerek véleménye, hogy lehet benne bújócskázni (konvex) – 3-as részbe
4 gyerek véleménye, hogy mind sárga – 4-es részbe
Középre:
Megegyezés után: sárga, konvex síkidomok
2
szakaszok
határolják
1
sokszög
3
lehet benne
bújócskázni
(konvex)
sárga
4
51
Feladatküldős
• Minden csoport kitalál egy feladatot, amelyet átad – a megállapodás szerinti – másik csoportnak.
• A csoportok megoldják a kapott feladatot,
• visszaadják a küldőnek.
• A feladatot küldő csoport ellenőrzi és értékeli a feladatok megoldását.
Bármelyik témakörben jól használható.
Néhány példa:
• A gyerekek kitalálhatnak műveletvégzéssel kapcsolatos feladatokat – ezek az egyre bővülő számkörben
gyakorló feladatként működnek.
• Adhatnak nyitott mondatot egymásnak, ennek kerestethetjük az igazsághalmazát.
• De lehet az a feladat, hogy készítsenek olyan szöveges feladatot, amelynek az adott nyitott mondat a megol-
dási modellje.
• Küldhetnek szöveges feladatot, kérhetjük a megoldását.
FOGÓCSKA JÁTÉK
A fogócska játékot C. Neményi Esztertől tanultam. Kiválóan alkalmas az egyenletek tanításához.

• A tanár két lapra írja egy egyenlet (pl. 3x + 11 = 4x – 3)két oldalát:
Egyik lap: 3x + 11 Másik lap: 4x – 3
• Majd kiválaszt két olyan tanulót (számolók), aki gyorsan számol (esetleg két lassabb gyereket, akik zsebszá-
mológéppel számítják ki a megfelelő értékeket).
• A két gyerek megkapja a maga céduláját, de az osztály nem tudja, mi van azokon.
• Az osztály feladata, hogy az egyenletet kitalálja.
• A táblára a következő táblázat kerül, amit egy harmadik gyerek (íródeák) tölt ki a társai által mondott értékek
behelyettesítésével:
x értéke bal oldal jobb oldal bal oldal – jobb oldal
• Egy tanuló (jelentkezéssel) mond egy x értéket, a két számoló gyorsan behelyettesíti a saját kifejezésébe,
megmondja a kiszámított értéket.
Nézzük meg, hogyan zajlik egy (képzeletbeli) játék!

• Például x = 1 mondja egy tanuló elsőként.
• A számolók kiszámítják a bal és jobb oldal értékét. Az íródeák ezeket beírja a táblázatba, és kiszámítja a két
oldal közötti különbséget.
• A második x érték beírásakor figyelik, hogy a két oldal közötti különbség nő vagy csökken, és aszerint válasz-
tanak újabb számot x helyére.

1 14 1 14–1 = 13
2 17 5 17–5 = 12
3 20 9 20–9 = 11
• Látszik, hogy x növelésével csökken a két oldal közötti különbség, de ha egyesével növeljük, akkor nagyon
lassan.
52
Növeljük bátrabban!
• Pl. válasszuk x = 17

1 14 1 14 – 1 = 13
2 17 5 17 – 5 = 12
3 20 9 20 – 9 = 11
17 62 65 62 – 65 = -3
Túl nagyot ugrottunk! Eddig a bal oldal volt nagyobb, most a jobb oldal lett több.
A megoldás 17-nél kisebb!
• Legyen x = 13, majd x = 14!

1 14 1 14 – 1 = 13
2 17 5 17 – 5 = 12
3 20 9 20 – 9 = 11
17 62 65 62 – 65 = -3
13 50 49 50 – 49 = 1
14 53 53 53 – 53 = 0
Az x = 14 esetén két oldal helyettesítési értéke egyenlő, tehát ez a szám az egyenlet megoldása.
De ezzel még nem elégedhetünk meg!

(Itt van alkalom a differenciálásra. A gyorsabban haladó gyerekekkel folytathatjuk a játékot, a lassabban haladók
közben megoldhatnak egyszerű egyenleteket táblázat segítségével.)
Meg kell határoznunk, hogy az egyenlet két oldalán az ismeretlenhez milyen számot adunk hozzá, illetve vonunk ki.
Milyen x érték esetén tudjuk ezt azonnal megmondani?
• Ha x = 0, akkor megkapjuk ezt a két (konstans) értéket:

1 14 1 14 – 1 = 13
2 17 5 17 – 5 = 12
3 20 9 20 – 9 = 11
17 62 65 62 – 65 = -3
13 50 49 50 – 49 = 1
14 53 53 53 – 53 = 0
0 11 -3
További kérdés, hogy milyen számmal (együttható) szoroztuk meg az egyenlet két oldalán lévő ismeretlent.
Ezt bármelyik behelyettesítésből megkaphatjuk most, hogy tudjuk a konstans értékét.

• Pl. x = 1 esetén
53
A bal oldal értéke 14, ebből kivonunk 11-et:

14 – 11 = 3 , ebből látszik, hogy a bal oldalon az x szorzója 3.
A jobb oldal értéke 1, ebből kell elvennünk (-3)-at:

1 – (-3) = 4, ebből látszik, hogy a jobb oldalon az x szorzója 4.
• Felírhatjuk az egyenlet két oldalát:

Bal oldal: Jobb oldal:
3x + 11 4x – 3
Tehát a kitalálandó egyenlet: 3x + 11 = 4x – 3

(A játék során előkészítjük az együttható, konstans, helyettesítési érték fogalmát.)
Fordított szakértői mozaik
• A tanár (a feldolgozandó szövegnek megfelelő számú) pl. 5 csoportot alakít ki: A, B, C, D, E

• A csoportok egy-egy különböző szöveget kapnak.
• A csoport tagjai közösen feldolgozzák szövegüket, jegyzeteket készítenek belőle.
• Ezt követően minden csoportból egy-egy asztalhoz ül 1-1 ember (5 fős csoportok alakulnak ki).
• Az új csoportban mindenki megtanítja a többieknek azt a szöveget, amit az eredeti csoportjában feldolgo-
zott.
• A tanár vezetésével összefoglalják az olvasott szövegek lényegét, plakátot készítenek.
•
Füllentős
• A csoportok a tanár által megadott halmazról vagy elemekről (számok, alakzatok, nyitott mondatok, függvé-
nyek…) 2 igaz és 1 hamis állítást fogalmaznak meg.
• A csoport egy tagja (szóvivő) elmondja ezeket az egész osztálynak.
• A csoportok rövid ideig tanakodhatnak a hallottakról.
• Ezt követően, megadott jelre az összes csoport szóvivője annyit mutat az ujjaival, ahányadik állítás hamis
volt.
• Azonnal látszik mindenki számára, hogy ki tévesztett.
Előfordulhat, hogy az állítások kitalálói gondolkodtak hibásan, ilyenkor tanári vezetéssel tisztázni kell a dolgot.
Bármelyik témakörben, bármelyik tananyagban jól használható, elsődlegesen a logikai gondolkodás fejlesztésé-
re. A gyerekek által megfogalmazott állítások tartalma azonban a témakör fogalmait, ismereteit mélyítik.
54
Hajtogatós játék
1. Egy A5 méretű lapot hosszában félbehajtunk. (A rajzon azért színeztem különbözőképpen a két részt, hogy
könnyebben követhető legyen a leírás.)
2. Az egyik felét 6-8 egyenlő részre osztva (a középső hajtásvonalig) bevagdossuk.
3. Az egyben maradt részt ugyanúgy osztjuk fel, mint a lap másik felét. Ide vegyes számokat írunk (kivéve egy
helyet, oda a CÉL felirat kerül).
2 3/5
5 1/7
4 4/3
3 1/8
7 1/2
CÉL
6 2/7
55
4. A bevagdosott rész külső oldalán a megfelelő helyre kerülnek a vegyes számnak megfelelő törtalak kerülhet.
RAJT
16/3
13/5
44/7
36/7
35/8
15/2
5. Az összehajtott lap START feliratát felnyitják a gyerekek.

Az alatta lévő (most zölddel jelölt) vegyes számot megnézik, átalakítják törtté. Megkeresik a külső (most
sárgával jelölt) felén a megfelelő számot.
Felnyitják ezt a fület, alatta újabb feladatot találnak, átalakítják törtté…stb.
A nyitogatás addig tart, amíg a CÉL feliratot megtalálják.
A megoldási útvonalat le kell írniuk a gyerekeknek, így tudjuk könnyen ellenőrizni a munkájukat.
Ezt a játékot bármelyik témakörben használhatjuk. Természetesen a témához illő feladatokkal.
Feladatküldős:
A csoportok egymásnak is készíthetnek ilyen hajtogatós játékot. A megoldás helyességét a feladatküldő csoport
ellenőrzi.
Kártyás forgó
• Minden csoport kapjon magyar vagy francia kártyacsomagból 4-4 különböző színt
• A csoport tagjai választanak maguknak egyet-egyet.
• A kártyákat középre teszik, letakarják.
• A feladatokat sorban az oldja meg, akinek a kártyáját kihúzza a játékvezető gyerek. (pl. tk. 33. /3 – 6.)
• A többiek figyelik, segítik.
• Az eredményeket egy külön lapra írja a csoport jegyzőjeként kijelölt gyerek.
• Az ellenőrzés frontálisan történik.
(A hibátlanul dolgozó csoportot értékelhetjük ponttal vagy osztályzattal.)
Szakértői mozaik
• A csoportban 1, 2, 3, 4 számkártyák (esetleg A, B, C, D jelek) kiosztása

• Az új ismeretet tartalmazó anyagot 4 részre osztjuk. A csoport minden tagja más-más szövegrészt kap.
Mindenki egyénileg elolvassa a kapott szöveget.
• Az azonos jelűek összeülnek, megbeszélik az elolvasottakat, és közös vázlatot készítenek.
• Mindenki visszamegy a csoportjába, és megtanítja a feldolgozott anyagot.
• Az anyag megtanulásának ellenőrzése frontálisan történik. A tanár húz csoportot és számot, akit kihúzott
elmondja a tananyag következő részét (diákkvartett).
56
Villámkártya
Bármelyik tananyagrésznél használható, a begyakorlás, ellenőrzés hatékony módszere.

Folyamatosan kell elkészítenie a tanárnak (több évig használható formában), illetve tanári irányítással a gyerekek-
nek.
A kártya egyik oldalára kerül a kérdés és alá-mellé a válasz.

• A kártyacsomagból felváltva húznak a gyerekek.
• Egyikük a kérdező, a másik válaszol.
• A kérdező ellenőrzi a választ, együtt javítják a hibát.
• Aztán cserélnek.
Villámkártyák – mértékváltáshoz
Hány centiméter van Hány milliméter van Hány deciméter van Hány milliméter van
1 méterben? 1 méterben? 1 méterben? 1 deciméter?
1 m = 100 cm 1 m = 1000 mm 1 m = 10 dm 1 dm = 100 mm

Hány centiméter van Hány milliméter van Hány méter van Hány dekagramm van
1 deciméterben? 1 centiméterben? 1 kilométerben? 1 kg-ban?
1 dm = 10 cm 1 cm = 10 mm 1 km = 1000 m 1 kg = 100 dag (dkg)

Hány gramm van Hány kilogramm van Hány gramm van Hány deciliter van
1 kilogrammban? 1 tonnában? 1 dekagrammban? 1 literben?
1 kg = 1000 g 1 t = 1000 kg 1 dag (dkg) = 10 g 1 l = 10 dl

Hány liter van Hány perc van Hány óra van Hány másodperc van
1 hektoliterben? 1 órában? 1 napban? 1 percben?
1 óra = 60 perc
1 hl = 100 l 1 h = 60 min 1 nap = 24 óra 1 perc = 60 másodperc
57
Villámkártyák – természetes számokhoz
Mik a természetes Mi a legkisebb Hogyan írjuk betűvel Mi a természetes szám ki-

számok? természetes szám? a számokat? sebbik egyes szomszédja?
2000-ig egybe
2000 fölött a kerek
ezreseket egybe Közvetlenül a szám előtt
Természetes számok, A legkisebb természetes 2000-nél nagyobb nem áll a szám kisebbik egyes
amelyekkel számlálunk. szám a nulla. kerek számokat kötőjellel számszomszédja.
Mi a természetes szám Hol helyezkedik el Mennyi az 5 alaki, helyi és Milyen betűket használunk
nagyobbik egyes a számegyenesen két valódi értéke a 40503-ban? a római számok írásánál?
szomszédja? természetes szám?
Közvetlenül a szám után Két természetes szám alaki értéke: 5
áll a szám nagyobbik közül a kisebbik a helyi értéke: százas
egyes számszomszédja. 0-hoz közelebb van. valódi értéke: 500 I, V, X, L, C, D, M
Mennyi az értéke? Melyik római szám Mekkora számokat szokás Hogyan kell a számokat
LXXVII nagyobb? Miért? nagy természetes számok- kerekíteni?
CCXIV vagy CMX nak nevezni? Ha a kerekítés helyét
követő számjegy
– 0; 1; 2; 3; 4, akkor
a kerekítés helyén a
számjegyet változatlanul
hagyjuk, tőle jobbra
mindenhová 0-t írunk.
– 5; 6; 7; 8; 9, akkor a
Az egy milliónál kerekítés helyén lévő
CMX a nagyobb nagyobb számokat számjegyet 1-gyel
szám, mert szokás nagy természetes növeljük, tőle jobbra
LXXVII = 77 CCXIV= 214 és CMX=910 számoknak nevezni. mindenhová 0-t írunk.
Milyen tulajdonságai van- Mit jelent az összeadásban Mit jelent az összeadásban Mi a nulla kisebbik és na-
nak az összeadásnak? a felcserélhetőség? a csoportosíthatóság? gyobbik egyes szomszédja
a természetes számok
Az összeg nem változik, között?
ha az első két szám A nulla nagyobbik egyes
összegéhez hozzáadjuk a számszomszédja az 1.
Az összeg nem változik, harmadik számot, vagy az A nullának a természetes
– felcserélhetőség ha az összeadandók első számhoz hozzáadjuk számok között nincsen
– csoportosíthatóság sorrendjét felcseréljük. a másik két szám összegét. kisebbik szomszédja.
Természetes számokat Mi a neve az összeadásban Mi a neve a kivonásban Több összeadás és kivo-
mindig kivonhatunk-e szereplő számoknak? szereplő számoknak? nás, ha a műveletsorban
egymásból? pl. 3 + 4 = 7 pl. 7 – 4 = 3 nincs zárójel
A természetes számok
halmazában csak a
akkor tudjuk elvégezni 7 neve: kisebbítendő
a kivonást, ha a 4 neve: kivonandó Jobbról balra haladva
kisebbítendő nagyobb 3 és 4 neve: összeadandók 3 neve: különbség sorban végezzük el
a kivonandónál. vagy tagok 7 neve: összeg vagy maradék a műveleteket.
58
Ha a műveletsorban záró- Ha a műveletsorban több Mi a neve a szorzásban Mit jelent, hogy a szorzó-
jelek szerepelnek zárójel szerepel szereplő számoknak? tényezők felcserélhetők?
pl. 5*4 = 20
Ha a műveletsorban 5 neve: szorzandó;
szerepelnek zárójelek, Ha a műveletsorban több 4 neve: szorzó
akkor először a zárójelen zárójel is van, akkor először (A szorzandó és szorzó A szorzás eredménye nem
belüli műveleteket a legbelső zárójelben lévő közös neve: tényezők.) változik, ha felcseréljük
végezzük el műveletet kell elvégezni. 20 neve: szorzat a tényezők sorrendjét.
Mit jelent, hogy a szorzóté- Hogyan kell szorozni Hogyan kell szorozni Hogyan kell szorozni
nyezők csoportosíthatók? 10-zel? 100-zal? 1000-rel?
A szorzás eredménye
nem változik, ha az első
két tényező szorzatát
megszorozzuk a
harmadik tényezővel, Ha 10-zel szorzunk, Ha 100-zal szorzunk, Ha 1000-rel szorzunk,
vagy az első tényezőt akkor minden számjegy akkor minden számjegy akkor minden számjegy
megszorozzuk a másik egy helyi értékkel két helyi értékkel három helyi értékkel
két tényező szorzatával. nagyobb helyre lép. nagyobb helyre lép. nagyobb helyre lép.
Mi a neve az osztásban Lehet-e szorozni és osztani Mikor nem változik a Mikor nem változik
szereplő számoknak? nullával? szorzat? a hányados?
pl. 20 : 4 = 5 A hányados nem
változik, ha ugyanazzal
A szorzat nem változik, a (nem nulla)számmal
ha az egyik tényezőt megszorozzuk az
A nullával szorozhatunk bármilyen (0-tól osztandót és az osztót is.
minden számot, ilyenkor a különböző) számmal A hányados nem változik,
20 neve: osztandó szorzat mindig 0 lesz. megszorozzuk, a másik ha ugyanazzal a (nem
4 neve: osztó A nullával soha tényezőt pedig ugyanezzel nulla) számmal elosztjuk az
5 neve: hányados nem osztunk! a számmal elosztjuk. osztandót és az osztót is.
Mikor nem változik Mikor nem változik Hogyan szorzunk Hogyan szorzunk
az összeg? a különbség? összeget? különbséget?
A különbség nem változik,
ha a kisebbítendőt Különbséget úgy is
Ha az összeg egyik és a kivonandót Összeget úgy is szorozhatunk, hogy
tagját megnöveljük egy ugyanannyival növeljük. szorozhatunk, hogy először megszorozzuk
számmal, a másik tagját A különbség nem változik, először az összeg a kisebbítendőt, aztán
ugyanezzel a számmal ha a kisebbítendőt és a tagjait egyenként a kivonandót, és
csökkentjük, akkor az kivonandót ugyannyival megszorozzuk, aztán a ezekkel a szorzatokkal
összeg nem változik. csökkentjük. szorzatokat összeadjuk. elvégezzük a kivonást.
59

Koopeatív Óratervek Matek5

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Koopeatív Óratervek Matek5

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Kalandtúra 5.

„Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk,

n Éves matematika óraszám: 5. osztályban 148 óra

Az óraszám javasolt felosztása témaköri bontásban:

TÉMAKÖR feldolgozásra javasolt óraszám témák szerinti bontás javasolt óraszáma

n A témakörökre javasolt óraszámok összesen: 124 óra.

Általános módszertani megjegyzések és javaslatok

tantárgyakban olvasott történelmi eseményekkel, személyekkel, együtt láthassák az emberiség történetének

Az óra címe Feldolgozott A tananyag Javasolt eszközök Javasolt Fejlesztési

Az óra címe Feldolgozott A tananyag Javasolt eszközök Javasolt Fejlesztési

Hf: 1./c; 3./c, d; 5./a,b

Az óra címe Feldolgozott A tananyag Javasolt eszközök Javasolt Fejlesztési

Hf.: 21./ 1.; 2.; 7.

Páros szakértői munka:

páros szakértői munka:

Hf: 2./c, d, e; 3.; 5.

Az óra címe Feldolgozott A tananyag Javasolt eszközök Javasolt Fejlesztési

páros szakértői munka:

Hf: 2./c, d, e; f; 5.; 6.

Hf: 29. /1.e,f; 3.c,d,e; 5.d

Hf: tk. 27./ 8. és 9.

Az óra címe Feldolgozott A tananyag Javasolt eszközök Javasolt Fejlesztési

Hf: 33. /1.d,e; 2. d,e; 7.

Hf: 36. /1.d,e; 2. d,e,f; 5.c

Az óra címe Feldolgozott A tananyag Javasolt eszközök Javasolt Fejlesztési

páros szakértői munka:

Hf: 1.e,f, 2. c,d,e 3. c,d

Hf: tk. 47./1.g,h,j; 2.j,

Az óra címe Feldolgozott A tananyag Javasolt eszközök Javasolt Fejlesztési

Hf.: tk. 48. tudáspróba

n A témához javasolt projektmunka:

Az óra címe Feldolgozott A tananyag Javasolt eszközök Javasolt Fejlesztési

Hf.: 6.e ; 9.a,b; 15.a

Hf.: tk. 11., 12.; 13.

Az óra címe Feldolgozott A tananyag Javasolt eszközök Javasolt Fejlesztési

Hf.: tk. 1.; 2.b; 3.b; 4.

páros szakértői munká-

Hf.; tk. 1.; 9.; 11.

Hf.: 1.; 3.; 7.; 10.

Az óra címe Feldolgozott A tananyag Javasolt eszközök Javasolt Fejlesztési

Hf.: tk. 69. 4. és 5.

Hf.: tk. 73./3.c,d

Az óra címe Feldolgozott A tananyag Javasolt eszközök Javasolt Fejlesztési

Hf.: tk. 69./7. és 73. /4.;

Hf.: tk. 74. tudáspróba

n A témához javasolt projektmunka:

Az óra címe Feldolgozott A tananyag Javasolt eszközök Javasolt Fejlesztési

Hf.: tk. 81./3.

n A témához javasolt projektmunka:

Az óra címe Feldolgozott A tananyag Javasolt eszközök Javasolt Fejlesztési

Hf.: tk. 101./3.; 4.

Az óra címe Feldolgozott A tananyag Javasolt eszközök Javasolt Fejlesztési

Hf.: 103./ 2.; 3. 106./4.

Hf.: tk. 106./2. és 3.

Az óra címe Feldolgozott A tananyag Javasolt eszközök Javasolt Fejlesztési

Hf.: mf. 80./4.

n A témához javasolt projektmunka:

n Megjegyzés: A téma feldolgozásának célja az alsótagozatban szerzett tapasztalatokra támaszkodva a geomet-

Az óra címe Feldolgozott A tananyag Javasolt eszközök Javasolt Fejlesztési

Hf.: tk. 115./ 1.; 2.; 6.

Hf.: tk. 117./1.; 3.

Hf.: tk.117./9. és 10.

Az óra címe Feldolgozott A tananyag Javasolt eszközök Javasolt Fejlesztési

n Éves matematika óraszám: 5. osztályban 148 óra

n A témához javasolt projektmunka:

n A témához javasolt projektmunka:

n A témához javasolt projektmunka:

n A témához javasolt projektmunka:

n Megjegyzés: A téma feldolgozásának célja az alsótagozatban szerzett tapasztalatokra támaszkodva a geomet-

n A témához javasolt projektmunka:

n A témához javasolt projektmunka:

n A témához javasolt projektmunka:

n Megjegyzés: Az egyenletek, egyenlőtlenségek következtetéssel táblázat segítségével, lebontogatással való

n Megjegyzés: A fejezet új fogalmainak megértéséhez, a mértékegységek közötti kapcsolat, a mértékváltás biztos

4. Adatok adatok tervszerű oszlopdiagram, 250-253. 157. Tanár: kommunikációs