NT 83326 Matematika7 Kezikonyv

Ez a kézikönyv a tankönyv 2014-es kiadásához készült.
LEKTOR:
Füleki Lászlóné
GRAFIKUS:
Juhász Lehel
A BORÍTÓT RAJZOLTA:
Czakó Rita
SZERKESZTŐ:
ANYANYELVI LEKTOR:
dr. Falussy Béláné
c Békéssy Szilvia, Fried Katalin, Korándi József, Paróczay József, Számadó László, Tamás Beáta, Nemzeti
Tankönyvkiadó Zrt., 2007.
ISBN 978 963 19 5671 9
Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt.

A kiadásért felel: vezérigazgató
Raktári szám: 83326
Műszaki igazgató: Babicsné Vasvári Etelka
Műszaki szerkesztő: Wéber Andrea
Grafikai szerkesztő: Villám Péter
Felelős szerkesztő:
Terjedelem: 28 (A/5) ív
. kiadás, 20…
Tördelés, grafika: Könyv Művek Bt.
A szedés EMTEX szedőrendszerben készült
Tanmenetjavaslat 7
1. A racionális számok 18
1. óra: 1. óra. A tanult számok halmaza 18
2. óra: 2. óra. Törtalakba írható számok 19
3. óra: 3. óra. Vizsgáljuk a tizedestörteket! 21
4. óra: 4. óra. Műveletek, ismétlő óra 22
5. óra: 5. óra. Az összeadás tulajdonságai 22
6. óra: 6. óra. A kivonás tulajdonságai 24
7. óra: 7. óra. A szorzás tulajdonságai 26
8. óra: 8. óra. Az osztás tulajdonságai 27
9. óra: 9. óra. Vegyes műveletek, gyakorlás 29
10. óra: 10. óra. Gyakorlás 31
2. Mérések, alapfogalmak 32
11. óra: 1. óra. Mértékegységek, gyakorlati példák, alkalmazások 32
13. óra: 3. óra. A legfontosabb geometriai fogalmak I. 34
14. óra: 4. óra. A legfontosabb geometriai fogalmak II. 35
Játsszunk a matematikával! 39
16. óra: 1. óra. Számok és táblázatok 39
3. Nagy számok 42
17. óra: 1. óra. Nagy számok 42
18. óra: 2. óra. Mi a neve? Hogyan olvassuk ki? (Olvasmány) 43
19. óra: 3. óra. Egy szám többféle alakja – a normálalak 44
20. óra: 4. óra. A hatványozás azonosságai 45
22. óra: 6. óra. Oszthatóság és hatványozás (ismétlő óra) 46
23. óra: 7. óra. Többszörösök, osztók 47
24. óra: 8. óra. Közös többszörös, legkisebb közös többszörös 48
25. óra: 9. óra. Közös osztó, legnagyobb közös osztó 49
27. óra: 11. óra. Témazáró dolgozat 51
28. óra: 12. óra. Témazáró dolgozat javítása 57
4. Transzformációk 59
29. óra: 1. óra. Geometriai transzformációk 59
30. óra: 2. óra. A középpontos tükrözés I. 62
31. óra: 3. óra. A középpontos tükrözés II. 64
32. óra: 4. óra. Tengelyes és középpontos szimmetria 68
34. óra: 6. óra. Számonkérés 70
5. Algebra 78
35. óra: 1. óra.
Jelek és jelölések 78
36. óra: 2. óra.
Algebrai fogalmak 80
37. óra: 3. óra.
Gyakorlás 81
38. óra: 4. óra.
Műveletek algebrai kifejezésekkel. 82
Összeadás 82
39. óra: 5. óra. Szorzás 83
3
6. Egyenletek, egyenlőtlenségek 85
41. óra: 1. óra. „Fejszámolás” 85
42. óra: 2. óra. A behelyettesítés módszere 86
43. óra: 3. óra. A lebontogatás módszere 86
44. óra: 4. óra. Egyenletek megoldása mindkét oldal azonos változtatásával 86
45. óra: 5. óra. A mérlegelv 87
47. óra: 7. óra. Készítsünk egyenleteket! 89
48. óra: 8. óra. Egyenlőtlenségek 90
49. óra: 9. óra. Szöveges feladatok I. „Gondoltam egy számot ” 91
50. óra: 10. óra. Szöveges feladatok II. 92
52. óra: 1. óra. Ki kicsoda? 94
7. Arányosság, százalékszámítás 96
53. óra: 1. óra. Ismétlő feladatok 96
54. óra: 2. óra. Arányos osztás 97
55. óra: 3. óra. Arányossági következtetések 99
56. óra: 4. óra. Többszörös arányossági problémák 101
57. óra: 5. óra. Százalékszámítás 102
58. óra: 6. óra. Hány százalék? 103
59. óra: 7. óra. Összetett feladatok 104
60. óra: 8. óra. Vegyes feladatok a százalékszámítással kapcsolatosan 106
Javaslat témazáró dolgozatra 108
8. Hozzárendelések, függvények 115
62. óra: 1. óra. Halmazok megadása 116
63. óra: 2. óra. Hozzárendelések 117
64. óra: 3. óra. Hozzárendelések más formában 119
65. óra: 4. óra. Egyértelmű hozzárendelés, a függvény fogalma 121
66. óra: 5. óra. Gyakoroljuk a függvények jelölését! (Választható tananyag) 124
67. óra: 6. óra. Olvassunk a grafikonról! 126
68. óra: 7. óra. A lineáris függvény 127
69. óra: 8. óra. A lineáris függvények vizsgálata 129
70. óra: 9. óra. Nemlineáris függvények 132
9. Sorozatok 135
72. óra: 1. óra. A sorozatok 135
73. óra: 2. óra. A számtani sorozat 136
77. óra: 1. óra. Igaz? Hamis? Furi-Muri szigete 147
78. óra: 2. óra. Paradoxon 148
10. Négyszögek területe 149
79. óra: 1. óra. A paralelogramma és a háromszög területe 149
80. óra: 2. óra. A trapéz területe 151
11. Szögpárok 155
81. óra: 1. óra. Szögpárok 155
4
12. A kör 156

82. óra: 1. óra. A kör kerülete 156
83. óra: 2. óra. A kör területe 158
13. Szerkesztések, bizonyítások 160
85. óra: 1. óra. Szerkesztések, bizonyítások 160
87. óra: 3. óra. Háromszögekkel kapcsolatos fogalmak, tételek I. 166
88. óra: 4. óra. Háromszögekkel kapcsolatos fogalmak, tételek II. 167
90. óra: 6. óra. Háromszögekkel kapcsolatos fogalmak, tételek III. 169
91. óra: 7. óra. Négyszögek 170
92. óra: 8. óra. Sokszögek 173
14. Valószínűség-számítás 184
96. óra: 1. óra. Bevezetés a valószínűség-számításba 184
97. óra: 2. óra. Kísérlet, elemi esemény, gyakoriság 184
98. óra: 3. óra. Relatív gyakoriság, a valószínűség fogalma 187
99. óra: 4. óra. Nem azonos valószínűségű események 190
15. Testek 193
101. óra: 1. óra. Hasábok 193
103. óra: 3. óra. Hengerek 195
105. óra: 5. óra. Összefoglalás 196
110. óra: 1. óra. Zokni, kesztyű, sál, sapka – Bújócska a szekrényben 203
111. óra: 2. óra. Az osztályban – Nehéz gondolkodtató feladatok 205
MELLÉKLETEK 208
5
A tanmenetjavaslat 111 órára lebontva dolgozza fel a tananyagot. Amennyiben ennél több idő áll a ren-
delkezésünkre, minden alkalmat ragadjunk meg arra, hogy a tanulók matematikai kultúráját növeljük,
szélesítsük látókörüket. Ebből a célból feldolgozhatjuk a munkafüzet (00780/M) és a feladatgyűjtemény
(00780/Fgy) nehezebb, több kreativitást igénylő, *-gal jelölt feladatait, kereshetünk érdekes (a gyerekek
figyelmét felkeltő szövegezésű) feladatokat, kipróbálhatunk matematikai és logikai játékokat. Használjuk
azokat az amelyek a tankönyv mellékleteként a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. honlapján
megtalálhatóak.
A kézikönyvben a tankönyv összes feladatának megadjuk a megoldását, a feladatétól eltérő betűtípussal.
A dolgozatokat a megadott dolgozatok, illetve dolgozatjavaslatok alapján állíthatjuk össze.
Óra- Té- Lecke címe Szükséges ismétlés Új fogalmak, Eszközök, ajánlott

szám mán képletek, tevékenység
belül mértékegységek
1 1 A tanult számok hal- A természetes, egész, Racionális szám Halmazábra, szám-
maza törtszámokkal kap- egyenes
csolatban tanultak,
műveletek, műve-
leti tulajdonságok;
számegyenes, abszo-
lútérték
2 2 Törtalakba írható szá- A tört értelmezései; a Számegyenes, törtáb-
mok törtek szemléltetései; ra
törtek összehasonlítá-
sa
3 3 Vizsgáljuk a tizedes- Tizedestörtek értel- Véges tizedestört; Számegyenes,
törteket! mezése, helyiértékes végtelen szakaszos helyiérték-táblázat
felírás tizedestört; végtelen
nem szakaszos tize-
destört
4 4 Műveletek, ismétlő A korábban tanult Felcserélhetőség
óra műveletek ismétlése, (kommutativitás),
összefoglalása társíthatóság (asszoci-
ativitás), disztributivi-
tás (kevésbé elterjedt
megnevezéssel: szét-
oszthatóság)
5 5 Az összeadás tulajdon- Az összeadás tulaj- A korábban megis-
ságai donságairól tanultak mert számítógépes
a természetes, egész, program
törtszámok körében
6 6 A kivonás tulajdonsá- A kivonás tulajdon- A korábban megis-
gai ságairól tanultak a mert számítógépes
természetes, egész, program
7

7 7 A szorzás tulajdonsá- A szorzás tulajdon- A korábban megis-
8 8 Az osztás tulajdonsá- Az osztás tulajdon- A korábban megis-
9 9 Vegyes műveletek, A műveleti sorrend- A korábban megis-
gyakorlás ről, zárójelezésről, mert számítógépes
disztributivitásról ta- program
nultak a természetes,
egész, törtszámok kö-
rében
10 10 Gyakorlás

11 1 Mértékegységek, gya- Előtagok, váltószá- Könyv, újság, szöve-
korlati példák, alkal- mok gek értelmezése
mazások
12 2 Gyakorlás
13 3 A legfontosabb geo- Pont, egyenes, sík, Színes ceruzák, vo-
metriai fogalmak I. tér, síkidomok, sok- nalzó
szögek
14 4 A legfontosabb geo- Háromszögek, négy- Színes ceruzák, vo-
metriai fogalmak II. szögek, testek nalzó
15 5 Gyakorlás
8

16 1 Számok és táblázatok Gondolkodás, kizárás, Következtetési mód- Az első feladatokat
következtetés szerek: ha…, akkor… közös, órai feldolgo-
stb., kombinatorikus zásra szántuk, a to-
gondolkodás vábbiak az egyéni,
differenciált foglalko-
zást támogatják (ér-
deklődéstől függően)

17 1 Nagy számok A természeteben elő- Hatvány, hatványa- Közös órai feldol-
fordulő nagy számok, lap (alap), kitevő, gozás, az ismeretek
más tantárgyakban négyzet, köb stb., 10 összegyűjtése, megbe-
megismert nagy mér- hatványai szélése (kapcsolódó
tékek, tömegek, tá- tantárgyak: fizika, ké-
volságok, időinter- mia, biológia, földrajz
vallumok, pl. a Nap stb.)
tömege, a Nap és a
Föld távolsága, a földi
élet kialakulásának
kezdete stb.
18 2 Mi a neve? (Olvas- Hogyan olvassuk ki? A számok nevei milli- A nagy számok nevei.
mány) (Olvasmány) ós nagyságrendig Megbeszélés, közös
feldolgozás; etimoló-
giai, matematikatör-
téneti érdekességek
gyűjtése, ismertetése.
Kapcsolódó tantár-
gyak: nyelvtan, törté-
nelem
19 3 Egy szám többféle Más tantárgyakból Normálalak Közös feldolgozás,
alakja – a normálalak megismert állandók, függvénytáblázatból
Avogadró-szám vett adatok feldol-
gozása. Kapcsolódó
tantárgyak: fizika, ké-
mia, biológia, földrajz
stb.
20 4 A hatványozás azo- Prímtényezős felbon- A hatványozás alap- Kapcsolódó tantár-
nosságai tás, prímszám vető azonosságai gyak: fizika, kémia,
mértékváltások
21 5 Gyakorlás
9

22 6 Oszthatóság és hatvá- Az oszthatóság té-
nyozás (ismétlő óra) makörében tanultak
felelevenítése
23 7 Többszörösök, osztók Többszörös, osztó Hatványalakba írás Prímszám számkár-
tyák, számjegy szám-
kártyák
24 8 Közös többszörös; leg- Közös többszörösök, Hatványalakba írás Prímszám számkár-
kisebb közös többszö- közös osztók, legki- tyák, számjegy szám-
rös sebb közös többszörös kártyák
25 9 Közös osztó, legna- Közös többszörösök, Hatványalakba írás Prímszám számkár-
gyobb közös osztó közös osztók, legna- tyák, számjegy szám-
gyobb közös osztó kártyák
26 10 Gyakorlás
27 11 Témazáró dolgozat
javítása

29 1 Geometriai transzfor- Transzformáció fogal- Körző, vonalzó, színes
mációk ma ceruza
30 2 A középpontos tükrö- A szerkesztés lépései Középpontos tükrözés Vonalzó, körző, színes
zés I. ceruza
31 3 A középpontos tükrö- Vonalzó, körző, színes
zés II. ceruza, szerkesztések
32 4 Tengelyes és közép- Középpontos szim- Fényképek megfigye-
pontos szimmetria metria lése
33 5 Gyakorlás
34 6 Számonkérés

35 1 Jelek és jelölések Korábban tanult kép- Formula, képlet, al- Közös feldolgozás;
letek (kerület-, te- gebrai képlet (betűs cédulák, amelyeken
rületképletek, más kifejezés), ismeretlen különböző képletek
tárgyakban tanult (szám) szerepelnek
képletek)
10

36 2 Algebrai fogalmak Műveletek, műveleti Egytagú, többtagú Egytagú kifejezések-
tulajdonságok kifejezés, együttható, ről készített cédulák,
egynemű (homogén) műveleti jeleket tar-
algebrai kifejezés talmazó cédulák
37 3 Gyakorlás
38 4 Műveletek algebrai ki- Műveletek, műveleti Összevonás, kiemelés Egytagú kifejezések-
fejezésekkel Összeadás tulajdonságok ről készített cédulák,
műveleti jeleket tar-
talmazó cédulák
39 5 Szorzás Műveletek, műveleti Egytagú kifejezések-
tulajdonságok ről készített cédulák,
műveleti jeleket tar-
talmazó cédulák
40 6 Gyakorlás

41 1 „Fejszámolás” Az egyenlet fogalma Egyéni munka
42 2 A behelyettesítés Az egyenlet fogalma Páros tanórai munka
módszere
43 3 A lebontogatás mód- A lebontogatás mód- Az egyenletmegoldás
szere szerének ismétlése lépéseinek modellezé-
se
44 4 Egyenletek megoldása Zárójelfelbontás, mű- Mérlegelv fogalma
mindkét oldal azonos veletek algebrai kife-
változtatásával jezésekkel
45 5 A mérlegelv A mérlegelv gyakor- Egyéni munka
lása
46 6 Gyakorlás Zárójelfelbontás, mű- Egyéni munka
veletek algebrai kife-
jezésekkel
47 7 Készítsünk egyenlete- A mérlegelv gyakor- Csoportos tanórai
ket! lása munka
48 8 Egyenlőtlenségek Egyenlőtlenség két Egyenlőtlenség meg- Tanári irányítás
oldalának vizsgálata oldása mérlegelv se-
pozitív, illetve nega- gítségével
tív számmal történő
szorzás esetén
49 9 Szöveges feladatok Mérlegelv gyakorlása Az egyenlet felírásá-
I. „Gondoltam egy nak lépései
számot ”
11

50 11 Szöveges feladatok II. Mérlegelv gyakorlása Ábrakészítés a szöveg
alapján
51 12 Gyakorlás

52 1 Ki kicsoda? Gondolkodás, kizárás, Következtetési
következtetés, adatok módszerek: ha ,
táblázatos elrendezése akkor stb., kombi-
natorikus gondolko-
dás

53 1 Arányos osztás Arány fogalma, szám- Arányos osztás elvég- Ábra segítségével el-
pár fogalma zése többféle módon végzett arányos osztás
54 2 Arányossági következ- Egyenes és fordított Az egyenes és fordí- Koordináta-rendszer,
tetések arányosság tott arányosság tulaj- színes ceruza
donságai
55 3 Többszörös arányossá- Egyenes és fordított Következtetési mód- Csoportmunka, cso-
gi problémák arányosság szer gyakorlása (egye- portok közötti diffe-
nes, fordított ará- renciált foglalkozás
nyosság)
56 4 Százalékszámítás Százalékszámítás A százalékérték meg- Számológép használa-
alapfogalmai: száza- határozása többféle ta
lékláb, százalékérték, módon. (Műveletso-
százalékalap rok felírása többféle-
képpen)
57 5 Hány százalék? Százalékszámítás A százalékláb meg- Számológép használa-
alapfogalmai: száza- határozása többféle ta
lékláb, százalékérték, módon
százalékalap
58 6 Összetett feladatok Százalékszámítás Kamatos kamat Műveletek tizedes
alapfogalmai: száza- törtekkel. Számoló-
lékláb, százalékérték, gép használata
százalékalap
12

59 7 Vegyes feladatok a A százalékszámítás Számológép használa-
százalékszámítással alapfogalmai közötti ta. Differenciált egyé-
kapcsolatosan összefüggések ismétlé- ni munka ajánlott
se
60 8 Gyakorlás A százalékszámítás Frontális tanórai
alapfogalmai közötti munka
összefüggések ismétlé-
se
61 9 Gyakorlás Csoportmunka

62 1 Halmazok megadása Halmaz jelölése, hal- Halmazok ábrázolása
mazok megadása Venn-diagramon
63 2 Hozzárendelések Halmazok jelölése, Egyértelmű, nem
ábrázolása egyértelmű hozzá-
rendelés
64 3 Hozzárendelések más Egyértelmű, nem Táblázat használata, Csoportmunka a tan-
formában egyértelmű hozzá- grafikon elemzése, órán
rendelés képlet alkalmazása
65 4 Egyértelmű hozzáren- Egyértelmű hozzáren- Függvények szemlél- Színes ceruza a gra-
delés, a függvény fo- delés tetése Venn- diagra- fikon rajzoláshoz. A
galma mon, nyíldiagramon, függvények jelölésé-
grafikonnal. Függvé- nek tanítása irányí-
nyek megadása kép- tott frontális óraveze-
lettel téssel történhet
66 5 Gyakoroljuk a függ- Függvények jelölésé- Differenciált egyéni
vények jelölését! (Vá- nek többfajta módja munka
lasztható tananyag)
67 6 Olvassunk a grafikon- Koordináta-rendszer. Grafikon elemzés. Szövegértés gyakorlá-
ról! Pontok jelzőszámai- A tengelyeken lévő sa
nak ismétlése mennyiségek értelme-
zése
68 7 A lineáris függvény Egyenes arányosság Függvény fogalma Koordináta-rendszer,
grafikonja színes ceruza
69 8 A lineáris függvények Egyenes arányosság Egyenes arányosság Koordináta-rendszer,
vizsgálata grafikonja grafikonjának eltolása színes ceruza
az tengely mentén
70 9 Nemlineáris függvé- Fordított arányosság Másodfokú függvény Csoportmunka a tan-
nyek grafikonja grafikonja órán
71 10 Gyakorlás Differenciált egyéni
munka
13

72 1 A számtani sorozat Sorozat fogalma Sorbarendezés, soro- Sorozat elemeinek
zat jelölése képlettel történő
megadása. Sok gya-
korló feladat a soro-
zat jelöléséhez
73 2 A számtani sorozat Sorozat fogalma, so- A számtani sorozat, Egyéni munka a tan-
rozat jelölése a differencia fogalma. órán
A számtani sorozat
-dik elemének ki-
számítása, az első
elem összegének meg-
határozása (képlet
használata)
74 3 Gyakorlás Sorozat fogalma, so- Csoportmunka
rozat jelölése, a ta-
nult képletek ismétlé-
se
javítása

77 1 Igaz? Hamis? Furi- Igaz, hamis fogalma, A matematikában egy Igazságtáblázat, lehe-
Muri szigete ellentétes tartalmú állítás vagy igaz, vagy tőségek felsorolása,
kijelentések hamis: az információk kizárása
megfelelő csoportosí-
tása
78 2 Paradoxon Gondolkodási eszkö- Paradoxon
zök, következtetés
14

79 1 A paralelogramma és Téglalap, derékszögű Paralelogramma, há- Becslések, számítások
a háromszög területe háromszög, deltoid romszög területképle-
területe, mértékegy- te
ségek
80 2 A trapéz területe Trapéz területképlete Térképek, számítások

81 1 Szögpárok Szögek mérése Színes ceruzák

82 1 A kör kerülete A kör kerületképlete, Cérna, színes ceru-
a zák, mérőszalag
83 2 A kör területe A terület mértékegy- A kör területképlete
ségei
84 3 Gyakorlás

85 1 Szerkesztések, bizonyí- A szerkesztés megen- Vonalzó, körző, színes
tások gedett lépései ceruza, szerkesztések
86 2 Gyakorlás
87 3 Háromszögekkel kap- Háromszögek csopor-
csolatos fogalmak, té- tosítása
telek I.
88 4 Háromszögekkel kap- Nevezetes vonalak A sejtések bizonyítása
csolatos fogalmak, té-
telek II.
89 5 Gyakorlás
15
a kézikönyv a tankönyv 2014-es kiadásához készült.

90 6 Háromszögekkel kap-
csolatos fogalmak, té-
telek III.
91 7 Négyszögek Négyszögek fajtái Külső szögek összege Szerkesztések, számí-
tások
92 8 Sokszögek A sokszögek csopor- átlók száma
tosítása
93 9 Gyakorlás
javítása

96 1 Bevezetés a Történeti visszate-
valószínűség- kintés. Matematika
számításba történeti érdekessé-
gek
97 2 Kísérlet, elemi ese- Kísérlet, elemi ese- Dobókockák, pén-
mény, gyakoriság mény, gyakoriság zérmék, piros-kék
korongok
98 3 Relatív gyakoriság, a Grafikonok elemzése Relatív gyakoriság, a Dobókockák, pén-
valószínűség fogalma valószínűség fogalma. zérmék, piros-kék
Lehetetlen, biztos korongok
esemény fogalma
99 4 Nem azonos valószí- Kördiagram, oszlopdi- Csoportmunka
nűségű események agram
100 5 Gyakorlás

101 1 Hasábok Testek. A terület és a A hasáb meghatáro- Dobozok, vonalzó
térfogat mértékegysé- zása
gei
102 2 Gyakorlás
103 3 Hengerek A hasáb A henger meghatáro- Dobozok
zása
16

104 4 Gyakorlás
105 5 Összefoglalás
106 6 Gyakorlás
107 7 Gyakorlás
109 9 A dolgozat javítása

110 1 Zokni, kesztyű, sál, Következtetés, ki- Szimbolizált kártyák a
sapka zárás, a lehetőségek megfelelő tárgyakkal
felsorolása, rendszere-
zése
Bújócska a szekrény- Következtetés, ki- Szimbolizált kártyák a
ben zárás, a lehetőségek megfelelő tárgyakkal
zése
111 2 Az osztályban Következtetés, ki- Szimbolizált kártyák a
zárás, a lehetőségek megfelelő tárgyakkal
zése
Nehéz gondolkodtató Következtetés, ki- Szimbolizált kártyák a
feladatok zárás, a lehetőségek megfelelő tárgyakkal
zése
17
Óraszám: Témában: Téma:

1. óra 1. óra A tanult számok halmaza
2. óra 2. óra Törtalakba írható számok
3. óra 3. óra Vizsgáljuk a tizedestörteket!
4. óra 4. óra Műveletek, ismétlő óra
5. óra 5. óra Az összeadás tulajdonságai
6. óra 6. óra A kivonás tulajdonságai
7. óra 7. óra A szorzás tulajdonságai
8. óra 8. óra Az osztás tulajdonságai
9. óra 9. óra Vegyes műveletek, gyakorlás
10. óra 10. óra Gyakorlás
Ennek a fejezetnek az a célja, hogy összefoglalja, átismételje, rendszerezze a racionális számokkal kapcso-
latban tanultakat. Megismerkedünk a „racionális szám” kifejezéssel.
Definiáljuk a korábban nem használt negatív törteket. Ezeket a negatív egész számokhoz hasonló módon,
a számegyenesen, a 0-tól mért távolságuk, elhelyezkedésük alapján, szemléletesen ismertetjük.
A racionális számok egymáshoz való viszonyát halmazábrán szemléltetjük.
A számok egymáshoz való viszonyának megértéséhez alkalmas eszköz azok nagyságrendi összehasonlítása.
A nagyságrendi viszony szemléltetéséhez a számegyenest használjuk.
A különböző alakban megadott racionális számok felírása között kapcsolatot keresünk.
A pontosabb értelmezés érdekében a tizedestörteket helyiérték-táblázatba rendezzük, keressük a törtalakban
történő felírásukat.
Talán nem is szükséges hangsúlyoznunk, hogy mennyire fontos ennek az összefoglaló órának a szerepe. Ha
úgy látjuk, hogy nehézséget okoz a gyerekeknek a rendszerezés, akkor fordítsunk több időt rá.
Az összefoglalás más szempontból is fontos lehet. Egyes osztályokban az eltérő iskolaszerkezetből adódóan
előfordulhat, hogy ezen az évfolyamon új közösség alakul ki. Ahhoz, hogy a későbbiekben biztosan tudjunk
számítani a gyerekek alaptudására, nekünk kell gondoskodnunk arról, hogy a megfelelő szinten álljanak.
A téma gyarkolati jelentőségét illetően pedig talán az a legfontosabb, hogy a való életben szinte minden
helyzetben csak racionális számokkal számolunk.
A racionális számok alapvető értelmezése: két egész szám hányadosaként felírható számok. (Itt még nem
foglalkozunk az olyan – az irracionális – számokkal, amelyek nem írhatók fel két egész szám hányadosaként.
Magunk között szólva: az, hogy itt nem kötjük ki, hogy az osztó nem lehet 0, nem azért van, mert lehetne
0, hanem azért, mert a 0-val való osztás nem eredményez számot – sőt, semmit nem eredményez.)
Azokat a felírásokat, amelyekben nem egész számok szerepelnek a számlálóban vagy a nevezőben, igyek-
szünk két egész szám hányadosa alakra hozni.
Foglalkozunk azzal, hogy az egész számok is felírhatók törtként, vagyis az egész számok is racionális számok.
A kifejezéseket saját használatra vezetjük be,
ezek nem szigorúan vett matematikai definíciók.
18
Írd fel két egész szám hányadosaként a követ- 2

5; 7 04; ;
kező számokat! 5
1 1 5
1= ; 1= ; 4 5; 0 01; .
1 1 2
0 1 1 Például:
0= ; = ;
2 2 2 a) 5 = 5,0 = 5,00 = 5,000 = . . .;
2 2 217 b) 7,04 = 7,040 = 7,0400 = . . .;
= ; 21 7 = ;
3 3 10
2
57 8 8 c) = 0,4 = 0,40 = 0,400 = . . .;
57= ; = ; 5
10 3 3 d) 4,5 = 4,50 = 4, 500 = . . .;
25 5 32 10
= ; = ; e) 0,01 = 0,010 = 0,0100 = . . .;
5 10 0 32 1
5
37 7 21 f) = 2,5 = 2,50 = 2,500 = . . .
37= ; = . 2
10 3 9 Gondoltam egy tizedestörtre. Ha 2-vel meg-
Természetesen minden helyes megoldást el- szorzom, egész számot kapok. Ha 10-zel elosz-
fogadunk. A feladat célja, hogy megmutassuk, tom, 1-nél kisebb számot kapok. Egyféle szám-
hogy az eddig megismert számok (a racionális jegyet használunk a felírásához, de abból töb-
számok) mindegyike felírható két egész szám bet is. Melyik ez a szám? Írd fel egy közönséges
hányadosaként. törtalakját!
Melyik egész szám, melyik törtszám? Csoporto- Ha a számot 2-vel szorozva egész számot ka-
sítsd a következő számokat! pok, akkor biztos, hogy egyetlen tizedesjegye
van, és az 5 tized.
4 4 3
; ; ; Ha viszont a tört minden számjegye ugyanaz,
3 2 4
akkor az csak az 5-ös lehet.
5
; 28 14; 10 5. Ha 10-zel osztva 1-nél kisebb számot kapok,
3
4 akkor maga a szám kisebb 10-nél.
Egész szám: .
2 A pozitív számok között ilyen csak az 5,5; a
4 3 5 negatív számok között ilyen a 5,5, 55,5,
Törtszám: ; ; ; 28,14; 10,5.
3 4 3 555,5, . . .
A tizedestörteknek is sokféle tizedestörtalakja 5,5 =
11
; a negatív megoldások közül például
létezik, például 1 2 = 1 20. Írd fel többféle ti- 2
111
zedestörtalakját a következő számoknak! 55,5 = .
2
Ebben a részben azt vizsgáljuk, illetve állapítjuk meg, hogy az eddig megismert számok (beleértve az egész
számokat is) törtalakba írhatók.
Keressük, hogy mely számoknak hogyan írható fel a tizedestörtalakja. Vizsgáljuk, és megállapítjuk, hogy
a vizsgált racionális számok tizedestörtalakja vagy véges, vagy végtelen szakaszos. Egyes tanulókban ebből
tudatosodhat, hogy ez általában is igaz a racionális számokra, de ez itt még nem általános követelmény.
Bevezetjük a végtelen szakaszos tizedestörtek szakaszának egy jelölését.
19
Írd törtalakba a következő számokat! Írd fel törtalakban a következő százalékokat!

1 11 1 3 33 1
1= ; 11= ; 01= ; 15% = ; 33% = ; 25% = ;
1 10 10 20 100 4
34 34 25 5 1 1 113
34= ; 34 = ; = . 10% = ; 100% = ; 113% = ;
10 1 3 6 10 1 100
A legegyszerűbb törtalakot írtuk fel, ezeknek 1 1 5
5% = ; 50% = ; 500% = ;
minden bővített alakja jó megoldás. 20 2 1
517 10 1
Írd tizedestörtalakba a következő számokat! 517% = ; 1000% = ; 2 5% = .
100 1 40
1 3 Egy szám tizedestört felírásában a 2, 3, 5
= 0,5; = 1,5;
2 2 számjegyek szerepelnek, mindegyikből egy-egy.
5 1 Az egyik közönséges törtalakjában az 1, 3, 4
= 2,5; = 0,2; számjegyek, mindegyikből egy-egy. Melyik ez a
2 5
2 3 szám?
= 0,4; = 0,75;
5 4 Az 1, 3, 4 számjegyekből a következő törtek ké-
1 1 3 3 4 4 13 31
1 3 szíthetők: ; ; ; ; ; ; ; ;
= 0,125; = 0,375; 34 43 14 41 13 31 4 4
8 8 14 41 34 43
21 15 ; ; ; .
3 3 1 1
= 2,1; = 0,9375;
10 16 13 31
Ezek közül csak a és a írható véges ti-
3 7 4 4
= 0,2; = 0,466 . . .. zedestört alakba: 3,25, illetve 7,75. A megoldás
15 15
a 3,25.
Válogasd össze az egyenlőket!
Egy tizedestört egyik közönséges törtalakja
= 3 2; = 4 8; = 5 25; ugyanazzal a két számjeggyel írható fel, mint
= 1 4; = 0 7; = 0 01. maga a tizedestört. Mi lehet ez a szám?
4 21 1 Ha a tizedestörtben két tizedesjegy szerepel-
=4 ; = ; =3 ; ne, akkor az egészek helyén 0 állna, tehát 3
5 4 5
számjeggyel írtuk volna fel. A tizedestört két
14 14 1 számjegye az egyesek és a tizedek helyén áll.
= ; = ; = .
20 10 100 0 nem szerepelhet a nevezőben, de a szám-
Alakítsuk át a törtalakban írt számokat tizedes- lólóban sem, mert akkor 0 lenne a tört. Továb-
törtalakra! bá csak olyan számjegy állhat a tizedek helyén,
amelyet egy számjeggyel megszorozva egész
A = 4,8 = b; B = 5,25 = c; C = 3,2 = a; számot kapunk: 2 vagy 5.
D = 0,7 = e; E = 1,4 = d; F = 0,01 = f. Nézzük végig a lehetőségeket:
Írd át százalékalakra a következő törteket! 0,2 =
1 6
; 1,2 = ; 2,2 =
11
túl nagy.
1 1 1 5 5 5
= 20%; = 25%; = 50%; 1 3 5
5 4 2 0,5 = ; 1,5 = ; 2,5 = – megoldás; 3,5 =
2 2 2
1 1 1 7 9 11
= 10%; = 100%; = 5%; = ; 4,5 = ; 5,5 = túl nagy.
10 1 20 2 2 2
1 1 1 5
= 4%; = 2%; = 1%. Csak a 2,5 = megoldás.
25 50 100 2
20
Ebben a témában a végtelen szakaszos tizedestörtek törtalakban való felírását keressük.

Kevés kivételtől eltekintve csak tiszta végtelen szakaszos tizedestörtet vizsgálunk (vagyis olyat, amelyben a
szakasz a tizedesvessző után elkezdődik).
Más típúsúakhoz csak elszórtan, inkább csak a felfedezés lehetősége miatt adunk egy-egy feladatot.
Ezt a részt nagy gondossággal kell feldolgoznunk. A gyerekekkel először megfigyeltetjük, hogy a törtek-
nek mi a tizedestörtalakja, ezzel kívánjuk rávezetni őket arra, hogy miként lehet következtetni a végtelen
szakaszos tizedestörtalakból a törtalakra.
Egy nagyon nehéz, absztrakt gondolat feldolgozását is megcélozzuk, nevezetesen a csupa 9-es számjegyet
tartalmazó szakasz (illetve az ilyet tartamazó tizedestörtek) törtalakban írását. Nehéz gondolat, nem várható
el, hogy minden gyerek megérti.
•
Az, hogy 0 9 és 1 között nem található szám, korántsem szükséges, hogy azt jelentse, hogy a két szám
egyenlő. (Hiszen a természetes számok körében 4 és 5 közé sem esik szám, mégsem egyenlők.) A fontos,
de nagyon nehéz gondolat: a két szám különbsége minden pozitív számnál kisebb, de nem negatív – az
egyetlen ilyen szám a 0.
Írd át tizedestörtalakba a következő számokat! 1 5

= = 0,0̇9̇; = = 0,1̇5̇.
1 6 11 33
= = 0,125; = = 0,75; Mely számok tizedestörtalakját adhattuk meg?
8 8
2 4 Az eredményül kapott törtet egyszerűsített
= = 0,25; = = 0,5;
8 8 alakjában is írd fel!
1 5 • 1 • 1
= = 0,125; = = 0,625. =03= ; =01= ;
8 8 3 9
Írd át tizedestörtalakba a következő számokat! • 2 •• 1
=02= ; = 0 33 = ;
9 3
1 6
= = 0,1̇; = = 0,6̇; • • 2
9 9 = 0 9 = 1; =06= .
3
2 4
= = 0,6̇; = = 0,4̇; Mely számok tizedestörtalakját adhattuk meg?
3 9
Az eredményül kapott törtet egyszerűsített
1 5
= = 0,3̇; = = 0,5̇. alakjában is írd fel!
3 9
• • 10 • • 13
Írd át tizedestörtalakba a következő számokat! = 0 30 = ; = 0 13 = ;
33 99
22 2 •• 2 • • 13
= = 0,2̇; = = 0,2̇; = 0 22 = ; = 0 39 = ;
99 9 9 33
24 9 • • 94 • • 20
= = 0,2̇4̇; = = 0,0̇9̇; = 0 94 = ; = 0 60 = .
99 99 99 33
21
Mit gondolsz, mely számok tizedestörtalakját 1234 10 154

a= ; b= ; c= ;
adtuk meg? A válaszodat az osztás elvégzésével 9999 3 75
ellenőrizheted. mert 205,3̇ = 205,3̇ = 205
1 616
= .
• • • • 3 3
= 0 1234; = 3 3; = 2 053;
250 5 100
•• •• •• d= ; e= ; f= .
= 2 52; = 0 050; = 1 010. 99 99 99
Gyakorlóóra, amelyen a korábban tanult műveleti azonosságokat elevenítjük fel feladatok megoldásán ke-
resztül.
Az órán példákat keresünk arra is, hogy mikor érdemesebb tizedestörtekkel számolni, mikor törtalakkal.
A köznapi életben szinte kizárólag tizedestörtet használunk, de ha az eredmény nem pontos, akkor előfor-
dulhat, hogy szükséges a törtalak használata.
Ehhez a részhez használhatunk korábbi években már megoldott feladatokat is.
Végezd el a műveleteket!

2 124 2 43 1 26
+76= ; 5 + ( 2 8) = ; 57+ = ;
3 15 3 15 2 5

6 27 24 667 5 75 5
+15= ; ( 27 5) + = ; + = .
5 10 13 26 6 36 4
Pótold a hiányzó számokat! A nyílra írtuk, hogy milyen művelettel jutunk el az egyik számtól a másikig.
31
1,7 1 10
+ 12 + + 23 30 +
5 3
1 10 31 131
+ 1,4 1,9 +
2 3 30 7 30
+ 0,45 +
2
3 1
+ + 0,65 + 12 68 +
4 1,25 6
15
3 1
A piacon a zöldség-gyümölcs pultnál kg almát, 2 3 kg burgonyát és kg szilvát vásárolunk.
4 2
Mennyi ezeknek az együttes tömege?
22
A hétköznapi életben inkább tizedestörttel szoktunk számolni. Ha kell, akkor kerekítjük a kapott
értékeket.
3 1
= 0,75 kg almát, 2,3 kg burgonyát és = 0,5 kg szilvát vásároltunk, összesen 3,55 kg terméket
4 2
vásároltunk.
1 1
A tejpultnál kg túrót, 0 45 kg sajtot vettünk, valamint egy 1 2 kg-os sajt részét. Ezeknek
4 3
mennyi az együttes tömege?
1 45 1
A tejpultnál vásárolt termékek: = 0,25 kg túró, = 0,45 kg sajt, majd további 1,2 = 0,4 kg
4 100 3
sajt. A tömegük összesen 1,1 kg.
Összesen hány kg árut vásároltunk a piacon? 3,55 + 1,1 = 4,65 kg árut vittünk haza a piacról.
Pótold a hiányzó számokat! Minden szám an- 17
nak a két számnak az összege, amelyekből a
3
nyilak hozzá vezetnek.
Az feladat ábráján például a kiszínezett 41
2 149 • 30
keretbe + 4 3 = = 4 96 kerül.
3 30 2
07 43
3
Milyen érdekességet veszel észre? Gondol-
kozz el rajta, mi lehet az oka! 149
A felső és az alsó keretbe ugyanazok a szá-
30
mok kerülnek. A három számot kétfélekép- 17
pen adjuk össze, ezek pedig az összeadás 3
asszociativitása miatt egyenlők egymással.
143
5,825
30
16
2,625
15
1 2
25 32 04 37
8 3
131
5,7
30
143
5,825
30
23
Végezd el a kivonásokat!
4 11 7 233 8 291
0 45 = ; 1 01 = ; 0 53 = ;
70 28 30 300 70 700
13 1692 5 1096 6 8
10 04 = ; 4 44 = ; 0 08 = ;
35 175 11 275 15 25

2 439 5 103 14 233
0 07 = ; 0 27 = ; 0 39 = ;
154 7700 12 150 12 300
8 153 1 299 6 43
0 01 = ; ( 0 28) = ; 0 01 = .
35 700 210 1050 84 700
14
0,7 11
12 3,3 15 03
30
1 2 19
2,1 26 13 3
2 2 30
1,45
15
1 1 1
3 1,85
4 2 0,8 6
4
Pótold a hiányzó számokat! Minden szám annak a két számnak az összege, amelyekből a nyilak hozzá
vezetnek.
43 19
10 30
217 5
40 6
501 1 23 1
71 1 07
40 8 15 5
11,4 •
13
43 0,63̇
24
Emlékezz az előző leckében tett megfigye- A b) feladatban beszéljük meg, hogy az asszoci-
léseidre! 19
ativitás miatt a = 0,63̇, és az osztás elvégzé-
3 30
sével ellenőrizzük is. Ha a gyerekek ezt a meg-
8
figyelést felhasználva számolnak, egyszerűbb el-
végezni a műveleteket.
25
A c) feladatban felhasználhatjuk, hogy a a fölső
3
17 szám ugyanannyi, mint az alsó, azaz . Enélkül a
32 0,7 8
8 megfigyelés nélkül is megoldható a feladat.
113
40
3
8
Végezd el a műveleteket!

4 152 3
56 +32 = ; ( 5 2) + 25 = 7,325;
3 15 8

4 152 3
56 32+ = ; ( 5 2) + 2 5 = 3,075;
3 15 8

4 56 3
56 +32= ; ( 5 2) + 2 5 = 7,325;
3 15 8

4 56 3
56 +32= ; + ( 5 2) 2 5 = 7,325.
3 15 8
A zárójelek felbontásával látjuk, hogy az adott műveletek között vannak egyenlők. Ha ezt felhasználjuk,
kevesebbet kell számolnunk.
Angliában régebben a font váltópénzei nem a 10-es számrendszert követték. Például: 1 shilling 0 05
1
font volt, 1 penny pedig shilling.
12
Hány penny volt 1 font? 1 font 20 shilling, 1 shilling 12 penny, tehát 1 font 240 penny volt.
Hány font járt vissza 1 fontból annak, aki
10
(1) 1 shilling 2 pennyt; 18 shilling és 10 penny, 18 shilling, illetve 226 penny
12
7
(2) 3 shilling 5 pennyt; 16 shilling és 7 penny, 16 shilling, illetve 199 penny
12
2
(3) 8 shilling 10 pennyt fizetett? 11 shilling és 2 penny, 11 shilling, illetve 134 penny
12
Fejezd ki az eredményeket shillingben és pennyben! Lásd a megfelelő megoldásoknál.
25
0,18 2 2,16 8
15 04
3 3
16
0 12 1 0,12 54 5,76
15 3
1
5
3 2 2
16
2 0,18 3 3 3,6
3 4
25
5
Végezd el a szorzásokat! 12 2 2,4

1 3 3 15
(3 2) = 1,6; ( 2) = ;
2 4 2
5 1 5 1
5 6 12
= ; 12= ; 6 0,2
7 2 14 7 7

1 5 3 3
57 = 2,85; 15 = .
2 6 5 4
Pótold a hiányzó számokat! Minden szám annak a két számnak a szorzata, amelyekből a nyilak hozzá
vezetnek.
33
4
32
11 10
4 3
3 4
11 25 25 12
8 3
15
3
16
33
4
32
26
4 számlálóból és 4 nevezőből minden lehet-

séges módon törteket készítettünk. A táb-
lázatban egy sor és egy oszlop találkozásába
23. 31. 6 105.
a megfelelő számlálóval és nevezővel képzett
törtet írtuk. 1 2 3 6 10
Írd be a hiányzó számokat!
1 3 3
Igyekszünk minél több számlálót és nevezőt 44. 25
2 4 2
kiszámítani. Az egyes értékek mellé beírjuk,
hogy hányadikként számítottuk ki. Ezután a 56. 0,4 0,6 1,2 2
táblázat kitöltése egyszerű.
A harmadik sor első eleme 0,4, a második 1 1 1 5
122.
eleme 0,6. 6 4 2 6
Pótold a hiányzó számokat! A nyílra írtuk, 6

hogy milyen művelettel jutunk el az egyik 2 25 4
számtól a másikig. 5
35 6 3 8 24
49 5 5 25
02
3 4
2 6
7 5
14 5
12 5
1 7 4 3 06
4 3
A rendelkezésre álló adatokból a csillaggal
jelölt helyeket nem lehet kitölteni.
5
Nem minden feladat kérdésére lehet vá- 08 1
4 20
laszt adni. Az is megoldása a feladatnak,
9
ha azt tudjuk mondani, hogy az adatok
alapján nem lehet választ adni. 3 4
3
5 3
4
27
Végezd el az osztásokat! A megoldások páronként egymás reciprokai.

7 35 7 18 1 64 1 5
:03= ; 03: = ; ( 3 2) : = ; : ( 3 2) = ;
12 18 12 35 4 5 4 64

2 10 2 3 1 10 1 119
: ( 0 2) = ; ( 0 2) : = ; :17= ; 17: = .
3 3 3 10 7 119 7 10
3
Egy kg csomagolású kenyér ára 0,8 euró. Egy ugyanolyan kenyérből az 1 kg-os 0 95 euróba kerül.
4
Melyik kenyérből olcsóbb 1 kg-nyi?
3
Az egyik kenyérből 1 kg ára 0,8 : euró = 1,06̇ euró. Ilyen ár nincsen, de az biztos, hogy 1 eurónál
4
több. A másik kenyér kilója viszont kevesebb, mint 1 euróba kerül.
Csak azért, mert az egyik csomagolásból olcsóbb ugyanaz a kenyér, még nem biztos, hogy azt
vesszük meg, mert lehet, hogy nincs szükségünk 1 kg-ra. Általában a kisebb csomagolás viszonylag
drágább, mert a csomagolás ára nem ugyanúgy változik a mérettel, mint az árué.
Egy üzletben a 0 04 kg tömegű zsömle darabja 12 Ft. Egy másik üzletben a 0 05 kg tömegű zsömle
ára 15 Ft. Melyik zsömléből olcsóbb 1 kg-nyi?
Az egyikből 25 darab 1 kg, ennek az ára 300 Ft. A másikból 20 db 1 kg, ennek is 300 Ft az ára.
Pótold a hiányzó számokat! Minden szám annak a két számnak a szorzata, amelyekből a nyilak hozzá
vezetnek.
25 2
12 5
4 7
3 4
5 25 7 8
16 1 25
6 16 5 35
5 2
2 7
25 2
12 5
50
9
500
9
250
54 01
243
54
5
9
28
A virág közepén álló számtól juss el a szirmokon található számig összeadással, kivonással, szorzással,
osztással!
1 1 1 1 1 1 1
: = 0 4; 2 = 0 4; + = 0 4; = 0 4.
5 2 5 5 5 5 5
6 1 5 1 11 1 11 1
04: = ; 04 = ; 04+ = ; 04 = .
5 3 6 3 15 3 15 3
1 5 1 4 1 1 1 1
: = 0 2; = 0 2; + = 0 2; = 0 2.
4 4 4 5 4 20 4 20
Számítsd ki a műveletsorok eredményét!

2 4 2 13 2 4 2 7
+ 0 75 = ; + 0 75 = ;
3 5 5 15 3 5 5 10

2 4 2 13 2 4 2 71
+ 0 75 = ; + 0 75 = ;
3 5 5 15 3 5 5 75

4 1 3 13 4 1 3 37
+ 25 = ; + 25 = ;
3 5 4 12 3 5 4 12

4 1 3 13 4 1 3 101
+ 25 = ; + 25 = .
3 5 4 12 3 5 4 60
Írj zárójeleket és műveleti jeleket a következő műveletsorokba úgy, hogy a megadott eredményeket
kapd!
22 9 67 9 10 15 11 23 11
+ = ; = ; : = ;
10 2 10 14 6 14 17 17 23
11 15 12 16 346
+ 9 13 = 9 1925; 10 2 + = ;
11 16 18 12 45
12 10 7 21 141
( 19 8) = 3 3; 13 6 + : = ;
12 12 14 15 14
3 1
+ ( 16 8) + 5 16 = 11 4525; ( 12 1) 14 15 : = 262 5.
16 10
Egy papírra felírtam műveletsorokat, de néhány szám elmosódott. Írd be a hiányzó számokat!
4 1 7 4
13
7 4 29 7
05 = ; +05 = ; 05 = ;
3 12 4 3 16 4 3 16 4
4 53 7 4 7
: 05 = ; : 11 + 0 5 = .
3 42 4 3 42 4
Egy papírra felírtam műveletsorokat, de néhány műveleti jel elmosódott. Írd be a hiányzó jeleket!
6 2 6 2 7 6 2
07 = 0 04; 07 = ; 07 + = 1 64;
5 3 5 3 6 5 3
6 2 18 6 2 36
: 07 = ; : 07 + = .
5 3 7 5 3 41
29
2 2
Mit kell hozzáadni -hoz Mit kell kivonni -ból
3 3
2 2
Mivel kell megszorozni -ot Mivel kell elosztani -ot
3 3
ahhoz, hogy 0 4-et kapjunk?
2 4 2 2 4 2 2 3 2 2 5 2
+ = ; = ; = ; : = .
3 15 5 3 15 5 3 5 5 3 3 5
Tetszőleges (nem 0) racionális számból elő-
állítható tetszőleges (nem 0) racionális szám
+ :
bármelyik művelettel.

A következő táblázatban egy sort kitöltöt- 1 1 1 3 4 3
tünk. Töltsd ki a többit! 2 8 8 4 3 8
A kitöltés után fogalmazd meg, milyen össze-
3 41 41 50 9 10
függést veszel észre!
5 15 15 9 50 3
Egy szám kivonása ugyanazt eredményezi,

mint az ellentett hozzáadása. 5 7 7 3 10 1
Egy (nem 0) számmal való szorzás ugyanazt 3 6 6 10 3 2
eredményezi, mint a reciprokkal való osztás.
3 3 3 –
0 0
2 2 2

Ismered a régi fejtörőt?
Magyarázd meg a fejtörőt!

Az ilyen típusú feladatok megoldására alkalmaztuk a visszafelé okoskodást. Rajzoljuk le, hogy mi-
ként számoltunk a gondolt számmal.
+x + 10 :2 x
x x+x 2x + 10 x+5 5
3
02
5
Fogalmazd meg, hogy mennyi marad egy számból, ha a 0 2-szeresét „eldobjuk”!
Egy szám 0,2-szeresét eldobva a 0,8-szerese marad meg.
Írd fel művelettel, és számítsd ki az eredményt, ha a gondolt szám
2; 0 3; 6 4; !
3
Mivel = 0,6, így 2 + 0,6 = 2,6; 2,6 0,8 = 2,08.
5
0,3 + 0,6 = 0,9; 0,9 0,8 = 0,72.
6,4 + 0,6 = 7; 7 0,8 = 5,6.
(x + 0,6) 0,8 = x 0,8 + 0,48.
Találd ki a gondolt számot, ha a kapott szám
2
4; ; 0 7; !
3
30
Visszafelé gondolkodva: 4 : 0,8 = 5; 5 0,6 = 4,4.

2 5 5 43
: 0,8 = ; + 0,6 = .
3 6 6 30
7
0,7 : 0,8 = = 0,875; 0,875 + 0,6 = 1,475.
8
x : 0,8; x : 0,8 + 0,6.
Ezzel a feladattal az algebrai kifejezésekkel való műveletekhez kapcsolódunk.
Ezen az órán a racionális számokkal végezhető műveleteket gyakorloltatjuk. A szöveges feladatokra adható
többféle megoldási módszer alkalmat ad arra, hogy a műveletek tulajdonságait felismertessük, gyakoroljuk.
Keressünk feladatokat más tantárgyak köréből.
Ez az óra átvezethet a mértékegységváltásba, amely a tankönyv következő témakörében szerepel.
A valóságban csak a legritkább esetben számolunk nem tizedestörtalakban felírt törtekkel. A tizedestörtek
kerekítésére ebben az évben nem tértünk ki, de a valóságból vett számadatok jó alkalmat adnak arra, hogy
ezt is felelevenítsük.
31

11. óra. 1. óra Mértékegységek, gyakorlati példák, alkalmazások
12. óra. 2. óra Gyakorlás
13. óra. 3. óra A legfontosabb geometriai fogalmak I.
14. óra. 4. óra A legfontosabb geometriai fogalmak II.
Az előző két évben alaposan megismertük a mértékegységeket. Továbbra is az a feladatunk, hogy az eddig
tanultakat szinten tartsuk. Ismétlésre, gyakorlásra mindig szükség van. Jó lenne, ha a gyerekek biztonságo-
san tájékozódnának a körülöttük lévő világban, ehhez pontosan és gyorsan kell tudniuk számolni a külön-
böző mértékegységekkel. Egyre nagyobb szerepet adunk annak, hogy a tanulók érezzék a mértékegységek
fontosságát. A tankönyvben szereplő idézetek mind-mind valódi, életből vett szövegek (útleírás, szakács-
könyv, újságcikk). Ezeknek a szövegeknek az értelmezése, elemzése fontos feladatunk. Az értelmezés után
adhatnak választ a gyerekek a feltett kérdésekre. Így készítjük fel őket arra, hogy a mértékegységekkel való
számolás ne gépies művelet legyen, hanem kapcsolódjon a valósághoz. Ilyen feldolgozás után remélhetjük,
hogy tanítványainknak nem okoz meglepetést az országos mérések feladatlapjainak kérdései.
Használd a leckében szereplő I. idézetet, és válaszolj a %

következő kérdésekre! 84
Hány négyzetkilométer található hazánk területé-
ből a tengerszint felett 200–400 méter között?
Hazánk területének 14%-át kell kiszámítanunk:
93 030 0,14 = 13 024,2 km2 .
Készíts oszlopdiagramot, amely hazánk tengerszint
feletti magasságát mutatja a megadott tengerszin-
tek között!
Az oszlopdiagram elkészítéséhez a megadott szá-
zalékok adnak segítséget. Legyen 1%-nak megfe-
lelő oszlop 1 mm magas. Ekkor az ábra így néz ki:
Hány Velencei-tó méretű tó férne rá gondolatban
a Balaton területére?
A Balaton 598 km2 , a Velencei-tó pedig 26 km2 , és
598 : 26 = 23. 14
Vagyis 23 db Velencei-tó férne rá a Balatonra gon- tengerszint
feletti
dolatban. magasság (m)
2
0–200 200–400 400–
32
Hány méter az eltérés a Duna és a Tisza hazai szakaszának hossza között?

A Duna hazai szakasza 417 km, a Tisza hazai szakasza pedig 584 km.
Vagyis az eltérés: 584 417 = 167 km.
Egy térképen hazánk területe 3 5 dm2 . Hány cm2 ezen a térképen a Balaton területe?
Tudjuk, hogy 3,5 dm2 = 350 cm2 .
Ha 93 030 km2 350 cm2 a térképen, akkor 598 km2 hány cm2 a térképen?
Ami a valóságban 1 km2 , az a térképen 350 : 93 030 0,003 762 cm2 .
Vagyis az 598 km2 a térképen 0,003 762 598 2,25 cm2 .
Ezen a térképen a Balaton kb. 2,25 cm2 .
Képzelj el egy olyan téglatest alakú medencét, amelyben a vízfelület területe azonos a Velencei-tó
vízfelületének területével, és 1 m-es víz van benne. Hány tonna ez a vízmennyiség, ha 1 dm3 vizet
1 kg-nak veszünk?
A Velencei-tó vízfelülete 26 km2 = 26 000 000 m2 , ezért ebben az elképzelt medencében 26 000 000
m3 víz van.
Ez a vízmennyiség 26 000 000 000 dm3 , vagyis a tömege 26 000 000 000 kg, ami 26 000 000 tonna.
Használd a leckében szereplő II. idézetet, és válaszolj a következő kérdésekre!
Ha négy főre szeretnénk elkészíteni a akkor hány dekagrammal több vöröshagymát
használunk, mint sertészsírt?
A recept 10 főre szól. Kiszámítjuk négy főre a felhasználandó vöröshagyma és sertészsír mennyiségét:
4
Ha 10 főre 400 gramm vöröshagyma kell, akkor 4 főre 400 = 160 gramm vöröshagyma kell.
10
4
Ha 10 főre 150 gramm sertészsírt használnánk fel, akkor 4 főre 150 = 60 gramm sertészsírra
10
lenne szükség.
Vagyis 4 fő esetén 100 grammal több vöröshagymát használnánk, mint sertészsírt.
Hány adagosra készül a ha összesen 0 32 kg füstölt szalonna és sertészsír szükséges
hozzá?
10 adaghoz kell 250 gramm füstölt szalonna és 150 gramm sertészsír, ami összesen 400 gramm.
Vagyis 1 adaghoz 40 gramm kell. Ezek szerint a 0,32 kg = 320 gramm 8 adagra elég.
Egy 146 fős rendezvényre szeretnék elkészíteni a Hány kilogramm színhúsra lesz
szükség?
A 10 adagos receptben a színhús mennyisége: 1500 gramm, azaz 1 adaghoz 150 gramm kell.
A 146 fős rendezvényre (146 adag) 146 150 = 21 900 gramm, vagyis 21,9 kg színhúsra lesz
szükség.
Használd a leckében szereplő III. idézetet, és válaszolj a következő kérdésekre!
Hány perccel éjfél előtt kezdődött a közvetítés az Úszó és vízilabda-vb-ről?
A közvetítés 22 óra után 35 perccel kezdődött, vagyis éjfélig még volt 1 óra 25 perc. Azaz 85 perccel
éjfél előtt kezdődött a közvetítés.
33
Hány másodperc alatt úszta le a világbajnoki döntőben a 200 méteres távot a második helyezett
magyar sportoló?
A 200 méteres távot 1 perc és 57,61 másodperc alatt úszta le, vagyis 117,61 másodperc alatt.
A vegyes úszás során négy különböző úszásnemben azonos távot úsznak a versenyzők. A montreali
világbajnokságon 200 méter vegyesen Európa-csúcsot megszerző ezüstérmes sportolónk átlagosan
hány másodpercet úszott egy-egy úszásnemben?
A 200 méterhez tartozó időnek vesszük a negyedét:
1 perc 57,61 másodperc = 117,61 másodperc, 117,61 : 4 29,4 másodperc.
Vagyis egy-egy úszásnemben átlagosan kb. 29,4 másodpercet úszott.
Fontosnak éreztük, hogy legyen egy olyan rész, ahol a felső tagozat eddigi két évében tanult legfontosabb
geometriai fogalmakat átismételjük. A következőkben – természetesen a gyerekek életkori sajátosságait fi-
gyelembe véve – magasabb szintre lépünk geometriából is. Egyre többször előfordul, hogy az állításainkat
igazolni próbáljuk, bizonyítjuk a sejtéseinket. Ehhez a szinthez az eddig tanultakat alaposan ismerni kell.
Átismételjük az alapfogalmakat, a szöggel kapcsolatos elnevezéseket, a szögfajtákat, a síkidomokat, a sok-
szögeket.
A szögeket nagyságuk alapján csoportosítottuk. Milyen szögek a következők:

192 41 , 180 , 178 12 , 3600 , 90 , 1 47 , 360 , 130 ?
192 41 : homorú szög, 180 = 3 : hegyesszög, 178 12 : tompaszög, 3600 = 1 : hegyesszög, 90 :
derékszög, 1 47 : hegyesszög, 360 : teljes szög, 130 = 2 10 : hegyesszög.
Legyen = 37 48 , = 32 42 17 és = 88 . Rakd növekvő sorrendbe:
, , , + , + , + , + + .
α = 37 48 , β = 32 42 17 , α + β = 37 48 + 32 42 17 = 70 30 17 , γ = 88 ,
α + γ = 37 48 + 88 = 125 48 , β + γ = 32 42 17 + 88 = 120 42 17 ,
α + β + γ = 37 48 + 32 42 17 + 88 = 158 30 17 .
Ezek alapján a sorrend: β < α < γ < α + β < β + γ < α + γ < α + β + γ.
A következő síkidomok közül melyek sokszögek?
Sokszögek: a), c), d).
34
Keresd meg az igaz állításokat!

A: Van olyan síkidom, amelyik sokszög. B: Minden sokszög síkidom.
C: Minden síkidom sokszög. D: Nincs olyan sokszög, amelyik nem síkidom.
Igaz állítások: A, B, D.
Rajzolj konvex hatszöget, amelynek
van olyan átlója, amelyik rövidebb, mint az egyik oldala;
egyik külső szöge egyenlő egy nem hozzá tartozó belső szöggel;
egyik csúcsából induló összes átló és oldal egyenlő hosszúságú;
van két tompa külső szöge.
a) b) c) d)
b
a j
δ
g
α h
α δ
g
a
Ezen a rajzon például Ezen a rajzon például Ezen a rajzon például Ezen a rajzon példá-
g < a. α=δ. a = b = g = h = j. ul α és δ tompa-
szög.
Folytatjuk a rendszerező ismétlést. A háromszögek és a négyszögek áttekintése kiemelt szerepet kapott,

hiszen ezeknek a különböző típusaival rendszeresen találkozunk a geometriaórákon. Összefoglaljuk a már
ismert, korábban tanult kerület- és területszámítási képleteket. A testekkel kapcsolatos fogalmak áttekintése
után a felszín és a térfogat képleteit is felelevenítjük.
Egy 236 cm kerületű téglalap egyik oldala 42 cm-rel hosszabb, mint a másik. Mekkorák az oldalai?
Hány dm2 a területe?
Két különböző oldal hossza: 236 cm : 2 = 118 cm.
A rövidebb oldal hossza: (118 42) cm : 2 = 76 cm : 2 = 38 cm.
A hosszabb oldal hossza: 38 cm + 42 cm = 80 cm.
Vagyis a téglalap oldalainak hossza: a = 80 cm, b = 38 cm.
A téglalap területe: t = 80 cm 38 cm = 3040 cm2 .
Vagyis a téglalap területe: 30,40 dm2 .
Egy téglalap minden oldalának hossza centiméterben mérve egész szám. Mekkora lehet a kerülete, ha
a területe 360 cm2 ?
Bontsuk fel a 360-at két pozitív egész szám szorzatára:
35
360 = 1 360 = 2 180 = 3 120 = 4 90 = 5 72 = 6 60 = 8 45 = 9 40 = 10 36 = 12 30 = 15 24 = 18 20.

A szorzat egy-egy tényezője a téglalap egy-egy oldalának hossza lesz centiméterben mérve. Így a
kerülete a k = 2(a + b) képlettel kiszámítható:
a (cm) 1 2 3 4 5 6 8 9 10 12 15 18
b (cm) 360 180 120 90 72 60 45 40 36 30 24 20
k (cm) 722 364 246 188 154 132 106 98 92 84 78 76
Egy derékszögű háromszög két hegyesszögének különbsége 22 38 . Mekkorák a háromszög szögei?
A háromszög egyik szöge 90 , így a két hegyesszög összege is 90 , és az egyik 22 38 -cel nagyobb,
mint a másik.
Ezért a kisebb hegyesszög: α = (90 22 38 ) : 2 = 67 22 : 2 = 33 41 , a nagyobb hegyesszög
pedig: β = 33 41 + 22 38 = 56 19 .
Egy derékszögű háromszög egyik szöge 17 39 -cel nagyobb, mint egy másik szöge. Mekkorák a három-
szög szögei?
Két eset van:
I. eset: A háromszög egyik szöge 90 , így a két hegyesszög összege is 90 . Lehetséges, hogy az
egyik hegyesszög 17 39 -cel nagyobb, mint a másik hegyesszög.
Ezért a kisebb hegyesszög: α = (90 17 39 ) : 2 = 72 21 : 2 = 36 10 30 , a nagyobb hegyesszög
pedig: β = 36 10 30 + 17 39 = 53 49 30 .
II. eset: Lehetséges, hogy a háromszög 90 -os szöge nagyobb 17 39 -cel az egyik hegyesszögnél.
Ezért az egyik hegyesszög α = 90 17 39 = 72 21 , természetesen a másik hegyesszög β = 17 39 .
A négyzetet az egyik átlójával párhuzamosan vágd két sokszögre. Számítsd ki a sok-
szögek belső szögeinek nagyságát!
Az ábra mutatja a vágást:
A háromszög szögei: 90 , 45 , 45 .
Az ötszög szögei: 90 , 90 , 90 , 135 , 135 .
Egy derékszögű háromszög egyik szöge háromszorosa egy másiknak. Hány fokosak a háromszög szögei?
I. eset: A háromszög egyik szöge 90 , így a két hegyesszög összege is 90 , és az egyik háromszorosa
a másiknak. Ezért a kisebb hegyesszög: α = 90 : 4 = 22 30 , a nagyobb hegyesszög pedig: β =
= 22 30 3 = 67 30 .
II. eset: Ha a derékszög háromszorosa az egyik hegyesszögnek, akkor α = 30 , β = 60 , γ = 90 .
Egy derékszögű háromszögben a 30 -os szöggel szemben 3 8 cm hosszúságú befogó található. Milyen
hosszú az átfogója?
Készítsük el a következő vázlatrajzot! Az ABC derékszögű három- B
szögben A-nál van a 30 -os szög.
Ekkor B-nél 60 -os szög található. Az ADC háromszög az ABC há- 3,8 cm
romszög tengelyes tükörképe, így ebben a háromszögben is megta-
30
lálható A-nál a 30 , D-nél a 60 , és DC szakasz hossza is 3,8 cm. C A
Ebből következik, hogy ABD szabályos háromszög, így AB hossza,
azaz az eredeti derékszögű háromszög átfogója 2 3,8 cm = 7,6 cm.
D
36
Harminc darab egyforma kocka felhasználásával készíts tömör téglatestet! Hány különbözőt tudsz ter-
vezni?
Bontsuk a 30-at három pozitív egész szám szorzatára: 1 1 30 = 1 2 15 = 1 3 10 = 1 5 6 = 2 3 5.
Vagyis a feltételeknek megfelelően 5 különböző téglatestet lehet tervezni.
Egy téglatestet a lapjaival párhuzamos vágásokkal darabolsz. A darabolás közben a részeket nem moz-
dítod el egymástól. Hány vágást kell végrehajtanod, ha azt szeretnéd, hogy a keletkezett kisebb testek
felszínének összege biztosan az eredeti téglatest felszínének a háromszorosa legyen?
Egy vágás a vele párhuzamos lapok területével azonos területű lapo-
kat hoz létre. Ezt szemlélteti az ábra.
Ha mindegyik lappárral vágunk egyet párhuzamosan, akkor az előző
észrevétel alapján a téglatest felszíne kétszereződik. Ha mindegyik
lappárral kettőt vágunk, akkor háromszorozódik. Vagyis hat vágással
tudjuk megvalósítani.
Foglald téglalapba a következő rácssokszögeket! Határozd meg a területüket! A négyzethálós papír
rácsnégyzete legyen a területegység.
A téglalap területéből levonjuk a fölösleges derékszögű háromszögek területét.

3 5 7 5
t1 = 10 5 = 50 7,5 17,5 = 25.
2 2
7 6 3 6
t2 = 20 6 = 120 21 9 = 90.
2 2
6 3 5 5 4 3 3 5
t3 = 11 8 = 88 9 12,5 6 7,5 = 53.
2 2 2 2
15 8 24 8
t4 = 24 8 = 192 60 96 = 36.
2 2
37
4 12 4 8 2 4 6 4
t5 = 12 8 4 4 = 96 24 16 4 12 16 = 24.
2 2 2 2
5 10 5 7 10 8 13 2
t6 = 20 10 = 200 25 17,5 40 13 = 104,5.
2 2 2 2
Az ábrán látható téglalapot másold át a füzetedbe! Színezd pi-
rosra a téglalap azon pontjait, amelyek az ponttól távolabb
vannak, mint a pont, de közelebb, mint a pont!
Egy A középpontú AD sugarú és egy A középpontú AB su-
garú körvonalat rajzolunk. A két körvonal által meghatározott
körgyűrű téglalapba eső részét kell színezni. (A körívek nem
színezettek.)
Melyik állítás igaz, melyik hamis?
Minden rombusz trapéz. Igaz, mert van párhuzamos oldalpárja.
Ha egy négyszög téglalap, akkor az paralelogramma. Igaz, mert két-két oldala párhuzamos.
Ha egy négyszög rombusz, akkor az négyzet.
Hamis, mert nem feltétlenül merőleges egymásra két szomszédos oldala.
Van olyan paralelogramma, amely rombusz.
Igaz. A rombuszok mind ilyen paralelogrammák.
Ha a trapéz két szára egyenlő hosszúságú, akkor az paralelogramma.
Hamis. Lehet szimmetrikus trapéz is. Pl.:
Ha a trapéznak két szöge is derékszög, akkor az téglalap.

Hamis. Pl.:
Ha a rombusznak van derékszöge, akkor az négyzet. Igaz.
38

16. óra 1. óra Számok és táblázatok
A fejezet címe játékot sugall, azonban ezeknek a témáknak a matematikai tartalma a gondolkodási mód-
szerek és eszközök fejlesztése.
A gondolkodtató feladatokhoz nem elegendő egy séma alkalmazása. De nem is ez a cél. Sokkal inkább
az, hogy a gyerekek megismerkedjenek a matematikai gondolkodásmód alapjaival. Alapvetően a következő
témákkal foglalkozunk: skatulyaelv, matematikai logika, negatív információkon alapuló logikai feladatok,
táblázatkitöltések.
Ezeket nem nevezzük meg a gyerekeknek, hiszen maga a könyv sem ragaszkodik szigorúan ehhez a rend-
szerhez.
A feladatok – kevés kivételtől eltekintve – a nehézségük szerint vannak rendezve; egy egységen belül egy-
másra épülnek, ezért javasoljuk, hogy ezeket egymás után dolgozzuk fel. Ha nincs idő befejezni egy-egy
témát, ne ugorjunk hirtelen a fejezet végére. Inkább hagyjuk, hogy azok, akiket különösen érdekelnek ezek
a feladatok, maguktól járjanak egy-egy problémakör végére.
A gondolkodtató feladatok szerepe igen fontos a matematikában. Általa tanulhatnak meg a gyerekek bi-
zonyos matematikai gondolatokat, ismerhetnek meg egyes fogásokat, és a többszörösen összetett feladatok
kitartó gondolkodásra sarkallnak. A matematikai gondolkodás területén egyre nagyobb hiányosság, hogy a
gyerekek hamar elvesztik türelmüket, nem képesek egy-egy feladat fölött hosszabban elidőzni. Ha valami
nem jön ki egy lépésben, képesek félretenni, inkább megnézni más megoldását vagy még azt sem.
Ezért is nagyon fontos a fokozatosság, amelyet ezekbe a fejezetekbe beépítettünk.
A feladatok hatékonyan fejlesztik a kombinatorikus (kombinatív) képességet is. Az esetszétválasztás (min-
den eset szisztematikus felsorolása) például egyes típusú egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása során kap
szerepet.
Igyekezzünk a gyerekeket az önálló gondolkodásra sarkallni, biztassuk őket, hogy fejtsék ki véleményüket!
Legyünk nyitottak a gondolataik meghallgatására, megbeszélésére. Fontos, hogy felismerjük gondolatmene-
tükben a helyes, illetve a helytelen következtetéseket.
Ebben a fejezetben a negatív információn alapuló következtetést gyakoroljuk. Ez az indirekt gondolkodás
(reductio ad absurdum), amely az indirekt bizonyítások alapgondolata.
Az alábbi táblázatba beírtunk néhány számot. Írj be további 1-es, 2-es és 3-as számokat úgy, hogy mind-
egyikből minden sorban és oszlopban mindegyik szám egyszer szerepeljen! Példa egy-egy kitöltésre:
2 1 3 2 3 1 2 3 1 2 1 3
3 2 1 3 1 2 3 1 2 3 2 1
1 3 2 1 2 3 1 2 3 1 3 2
39
Töltsd ki az alábbi táblázatokat 2-es, 4-es és 8-as számokkal úgy, hogy minden szám minden sorban
és oszlopban egyszer szerepeljen! Keress több megoldást! Például:
2 4 8 2 4 8 2 8 4 2 8 4
4 8 2 8 2 4 4 2 8 8 4 2
8 2 4 4 8 2 8 4 2 4 2 8
Színes csempemintákat tervezünk. Négy féle színű csempe áll a rendelkezésünkre:

Z K
P K Z S
P S
Mind a négy szín felhasználásával összeállítunk 2 2-es darabokat, például:
Majd ezekből is 2 2-t összerakunk úgy, hogy a kapott 4 4-es csemperészlet minden sorában és
minden oszlopában mindegyik színből egy szerepeljen. Fejezd be a minták színezését!
P K Z S Z P K S P Z K S P S K Z K Z S P Z P S K
Z S K P K S Z P K S P Z Z K P S P S Z K S K P Z
S Z P K S K P Z Z P S K S P Z K Z P K S P Z K S
K P S Z P Z S K S K Z P K Z S P S K P Z K S Z P
Írd be az 1, 2, 3, 4, 5, 6 számokat a karikákba Írd be az 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12

úgy, hogy a háromszög egy-egy oldalán sze- számokat a karikákba úgy, hogy az egy-egy
replő 3-3 szám összege ugyanannyi legyen! háromszögoldalon szereplő 4-4 szám összege
Több megoldás is lehetséges, például: mindig ugyanannyi legyen!
4 9
4 7 10 5
1 5
8 6
6 3 2 2 11 12 1
3
Pentominónak nevezzük azokat a síkbeli alakzatokat, amelyek 5 db egységnyi (pl.
1 cm2 ) területű négyzetből építhetők össze. A négyzeteket éleik mentén illesztjük össze.
Például:
Készítsd el az összes különböző pentominót! Azokat, amelyek elforgatással, tükrözés-
sel fedésbe hozhatók, ne tekintsd különbözőknek! Megtaláltad mind a 12 darabot?
(Biztosan nincs több?)
40
A darabokat például aszerint csoportosítva kereshetjük meg, hogy egy sorban legfeljebb hány négy-
zet csatlakozik egymáshoz.
Fedd le a darabokkal a 6 10-es téglalapot! Lehet-e többféleképpen?
A feladatnak nagyon sok megoldása van. Ezek megtalálása sok időt vehet igénybe, érdemes elkez-
deni, és otthoni feladatként feladni egy kitöltés megkeresését. Rajzoltassuk le a gyerekekkel a meg-
oldásokat a füzetükbe.
Más alakzatokkal is lehet kitöltést készíteni.
Keress az alábbi szabályos háromszögrácson olyan alakzatokat, amelyek 6 egységnyi háromszögből
állnak! A háromszögeket éleik mentén illesztjük össze. Az elforgatással, illetve tükrözéssel fedésbe
hozható darabokat ne tekintsd különbözőnek! Megtaláltad mind a 12 darabot?
Fedd le az alábbi alakzatot a kapott darabokkal!
A sakktábla olyan 8 8-as rács, amelyen sötét és világos mezők vannak. A sötét mezők élszomszédai
világosak, a világos mezők élszomszédai sötétek. A bal alsó sarka sötét.
Színezd ki a sakktáblát! Hányféle színezés lehetséges?
Ha egy mezőt kiszínezünk, akkor annak a szomszédait már csak egyféleképpen színezhetjük ki. A
vele egy sorban levők színe is már csak egyféle lehet.
Ha a tábla bal alsó sarka sötét, akkor ezzel minden más mező színét meghatároztuk.
41

17. óra 1. óra Nagy számok
18. óra 2. óra Mi a neve? Hogyan olvassuk ki? (Olvasmány)
19. óra 3. óra Egy szám többféle alakja – a normálalak
20. óra 4. óra A hatványozás azonosságai
22. óra 6. óra Oszthatóság és hatványozás (ismétlő óra)
23. óra 7. óra Többszörösök, osztók
24. óra 8. óra Közös többszörös, legkisebb közös többszörös
25. óra 9. óra Közös osztó, legnagyobb közös osztó
27. óra 11. óra Témazáró dolgozat
28. óra 12. óra Témazáró dolgozat javítása
Ennek a témának a fontossága a közvetlen gyakorlati hasznosságában rejlik. Naponta találkozunk olyan
mennyiségekkel, amelyek leírásához rövedebb alakot keresünk.
A nagy számok párja – a kis számok – csak a negatív hatványkitevő bevezetése után következhet. Erre a
helyiértékek sorozata, illetve a 10 kitevőjének vizsgálata a legkézenfekvőbb bevezetés. Megtehetjük, hogy
erről is szót ejtünk, de a hatványozás azonosságainak vizsgálatánál ebben az esetben is szorítkozzunk csak
a nemnegatív kivetőkre!
A hatványalak bevezetéséhez keressünk, kerestessünk nagy számokat, amelyek leírása, kiolvasása már
hosszadalmas. Ezeket a számokat kerekítsük, és írassuk le a gyerekekkel. Érdekes lehet egy olyan rövid
játék, hogy a tanulók sorban, egymás után lemásolnak egy olyan számot, amelynek végén – 5-6 számjegyet
követően – legalább 12-14 nulla szerepel. Szinte biztosak lehetünk benne, hogy mire az utolsó gyerekhez
ér, más lesz a szám.
A nagy számokhoz mesélhetünk érdekes történeteket, matematikatörténeti érdekességeket. Csillagászati
távolságokat, földtörténeti évszámokat, összehasonlítási arányokat stb.
Bevezetésként elmesélhetjük, hogy Indiában a leánykérőbe menő ifjak közül az nyerte el a lány kezét, aki
a legnagyobb számot tudta mondani. Azután megkérdezhetjük a tanulókat, hogy ki az, aki úgy gondolja,
hogy ő tudja kimondani a legnagyobb számot.
Készítsünk osztály felényi számkártyát nagy számokkal, osszuk ki a padtársak közül az egyiknek! A tanulók
diktálják le a padtársaiknak a számokat!
Írd fel 10 hatványaiként a következő számokat!

1000 = 103 ; 10 000 = 104 ; 100 000 = 105 ; 100 = 102 ;
1 000 000 = 106 ; 10 000 000 = 107 .
Írd fel prímtényezők szorzataként hatványalak alkalmazásával a következő számokat!
42
4 = 22 ; 16 = 24 ; 64 = 26 ; 9 = 32 ; 81 = 34 ;
27 = 33 ; 243 = 73 ; 1024 = 210 ; 625 = 54 .
Írd fel a következő számok prímtényezős felbontását a hatványalak segítségével!
54 = 2 33 ; 160 = 25 5; 128 = 27 ;
1260 = 22 32 5 7; 10 000 = 24 54 ; 64 000 = 29 53 .
2 = 21 ; 4 = 22 ; 8 = 23 ; 16 = 24 ;
32 = 25 ; 64 = 26 ; 128 = 27 ; 256 = 28 ;
512 = 29 ; 1024 = 210 ; 2048 = 211 ; 4096 = 212 .
216 = 23 33 ; 49 = 72 ; 36 = 22 32 ;
1000 = 23 53 ; 1296 = 24 34 ; 625 = 54 .
A lottóban 90 számból húznak ki 5-öt. Kiszámítható, hogy a biztos 5-találathoz pontosan 43 949 868
különbözőképpen kitöltött szelvény szükséges. Kerekítsd millióra ezt a számot, és aztán írd fel hatvány-
alak segítségével! 43 949 868 44 000 000 = 44 106 .
Mely számok prímtényezős alakját írtuk fel?
2 3 = 8; 33 = 27; 22 33 = 108;
42 = 16; 23 32 = 72; 211 = 2048.
Mely számokat írtuk fel?
1 5 = 1; 5 1 = 5; 0 2 = 0; 36 = 729;
42 = 16; 24 = 16; 72 = 49; 63 = 216;
34 = 81; 22 32 = 36; 62 110 = 36; 11000 = 1.
Érdekességként megemlíthetjük, hogy a jelentése: ezer. Így a millió korábban az ezret jelölte, csak ké-
sőbb vált jelentése azzá, ami ma. Ennek nyoma az ezredév – millennium – szóban is benne van.
Az Egyesült Államokban viszont a milliárdot (109 ) billionnak mondják, pedig a billió 1012 .
Mi a neve ezeknek a hatványalakban írt számoknak?

109 ; egymilliárd; 1010 ; tízmilliárd;
1013 ; egybillió; 1016 ; tízbilliárd;
1017 ; százbilliárd; 1018 ; egytrillió;
1021 ; ezertrillió; 1026 ; ezerkvadrillió;
43
1040 ; tízezerszeksztillió.
Nevezd meg, hogy az előző feladatban szereplő kifejezésekben melyik az alap, melyik a kitevő!
Az alap mindig 10, a kitevők: 9, 10, 13, 16, 17, 18, 21, 26, 40.
Olvasd ki ezeket a számokat! Azután írd helyiérték-táblázatba őket!
2 343 209 734 685 467;
2 billiárd 343 billió 209 milliárd 734 millió 685 ezer 467.
9 012 180 454 031 589 050 000 000;
9 kvadrillió 12 180 trillió 454 031 billió 589 milliárd 50 millió.
604 553 360 129 040 000 000 000 000;
604 kvadrillió 553 360 trillió 129 040 billió.
3 645 301 003 573 275 900 000.
3645 trillió 301 003 billió 573 milliárd 275 millió 900 ezer.
kvadrilliók trilliók billiók milliók

102 10 1 105 104 103 102 10 1 105 104 103 102 10 1 105 104 103 102 10 1 105 104 103 102 10 1
a) 2 3 4 3 2 0 9 7 3 4 6 8 5 4 6 7
b) 9 0 1 2 1 8 0 4 5 4 0 3 1 5 8 9 0 5 0 0 0 0 0 0 0
c) 6 0 4 5 5 3 3 6 0 1 2 9 0 4 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
d) 3 6 4 5 3 0 1 0 0 3 5 7 3 2 7 5 9 0 0 0 0 0
Melyik a legnagyobb szám, amelynek ki tudod mondani a nevét?

Hány számjegyből áll az a szám, amelynek neve így kezdődik:
10 trillió; 20 7 kvadrillió; 25 1743 kvintillió; 34 1 decillió? 61
Írd fel az alábbi számokat!
523 107 = 5 230 000 000; 23 1011 = 2 300 000 000 000;
22 151 101 = 221 510; 319 1018 = 319 000 000 000 000 000 000.
23 = 32 , mert 8 = 9. 53 = 35 , mert 125 = 243. Az alap és a kitevő általában nem felcserélhető.
Keress olyan egymástól különböző pozitív egész számokat, amelyekre mindegy, hogy melyik az alap,
melyik a kitevő, ugyanazt az értéket kapjuk! 24 = 42 = 16.
A témának nagyon komoly gyakorlati jelentősége van.
Írd át normálalakba a következő számokat!

119 453 = 1,194 53 102 ; 10 132 = 1,0132 101 ; 118 093 = 1,180 93 102 ;
44
10 288 = 1,0288 101 ; 10 395 = 1,0395 101 ; 31 067 = 3,1067 101 ;

28 129 = 2,8129 101 ; 81678 104 = 8,167 810 4 104 ; 10 687 = 1,0687 101 ;
480 077 = 4,800 77 102 ; 749 136 = 7,491 36 102 ; 18 681 = 1,8681 101 .
Írd fel a következő számok normálalakját!
58 104 = 5,8 105 ; 44 106 = 4,4 107 ; 9 101 = 9 101 ;
473 105 = 4,73 107 ; 13 105 = 1,3 106 ; 321 102 = 3,21 104 ;
7 102 = 7 102 ; 0 25 105 = 2,5 104 ; 48 101 = 4,8 102 ;
66 106 = 6,6 107 ; 46 105 = 4,6 106 ; 4 106 = 4 106 .
Írd fel, mely számok normálalakját adtuk meg az alábbiakban!
5 2744 105 = 527 440; 9 8572 103 = 9857,2;
7 9024 104 = 79 024; 6 5024 106 = 6 502 400;
4 6477 101 = 46,477; 9 6566 104 = 96 566;
5 052 105 = 505 200; 1 4444 102 = 144,44;
4 4869 102 = 448,69; 6 4612 104 = 64 612;
1 5605 104 = 15 605; 9 4292 103 = 9429,2.
Írd át normálalakba a következő számokat, és állítsd őket nagyság szerint növekvő sorrendbe!
= 779 476 4 1011 = 7,794 764 1016 ; = 7794 764 103 = 7,794 764 106 ;
= 779 4764 103 = 7,794 764 105 ; = 77 947 64 102 = 7,794 764 103 ;
= 77 947 64 107 = 7,794 764 108 ; = 779 476 4 103 = 7,794 764 108 ;
= 7 794 764 108 = 7,794 764 108 ; = 0 779 476 108 = 7,794 764 107 ;
= 7794 764 105 = 7,794 764 108 ; = 7 794 764 105 = 7,794 764 105 ;
= 77 94764 109 = 7,794 764 1010 ; = 7 794 764 109 = 7,794 764 109 .
Mivel olyan kéttényezős szorzatokat kaptunk, amelyekben az egyik tényező ugyanaz, ezért csak a
kitevők alapján meg tudjuk állapítani a nagyságrendi sorrendet.
103 < 105 < 106 < 107 < 108 < 109 < 1010 < 1016 , ezért d < c = j < b < h < e = f = g = i < l < k < a.
Ebben a fejezetben a hatványozás azonosságait tapasztalati úton, megfigyelések alapján érzékelhetik a ta-
nulók. Mindent visszavezetünk a hatvány definíciójára.
Ehhez felhasználjuk a természetes számok prímtényezős alakját, illetve olyan egyszerű alkalmazásokat is
kereshetünk, mint például törtek egyszerűsítése, bővítése.
45
Végezd el a szorzást!
53 5 1 = 54 ; 106 102 = 108 ; 252 257 = 259 ;
44 4 4 = 48 ; 71 71 = 72 ; 974 9711 = 9715 .
Írd fel egyetlen szám hatványalakjaként a szorzatokat!
23 2 3 = 26 ; 42 41 = 43 ; 33 310 = 313 ;
42 4 4 = 46 ; 63 66 = 69 ; 105 102 = 107 .
Számítsd ki!
52 42 = 202 = 400; 32 102 = 302 = 900; 63 53 = 303 = 27 000;
24 54 34 = 304 = 810 000; 210 510 = 1010 ; 54 204 = 1004 .
Számítsd ki!
(2 5)2 = 102 = 100; 22 52 = 4 25 = 100;
(2 5)4 = 104 = 10 000; 42 54 = 16 625 = 10 000;
25 52 = 23 22 52 = 8 102 = 800; 25 57 = 25 55 52 = 2 500 000.
Az alábbiakban szorzatalakban adunk meg számokat. Írd fel a prímtényezős felbontásukat hatványalak
alkalmazásával!
42 9 3 = 24 36 ; 32 6 = 2 33 ; 32 103 = 23 32 53 ;
124 102 = 210 34 52 ; 5 2 6 2 = 22 52 32 ; 107 710 = 27 57 710 .
Írd be a hiányzó számokat a kitevőkbe!
2 2 52 = 100; 3 1 22 = 12; 6 2 52 = 900;
103 5 4 = 5000; 72 2 1 = 98; 102 2 3 = 25 5 2 .
Tekintsük át a korábban tanultakat beszélgetés, feladatmegoldás formájában. Idézzük fel a többszörös és az

osztó fogalmát, oldjunk meg az előző évben már feldolgozott feladatokat.
A többszörös fogalmát – megfelelő osztályokban – kiterjeszthetjük az egész számok halmazára. Ekkor azon-
ban felmerülhet a gyerekekben a kérdés, hogy a törtekre kiterjeszthető-e az osztás. Ez az a kérdés, amelynek
tárgyalása során kiderül annak hasznossága, ahogyan a többszörös fogalmát bevezettük: két (természetes,
illetve egész) szám szorzata mindkét számnak többszöröse. Ha ezt a racionális számokra terjesztjük ki: két
racionális szám szorzata mindkét számnak többszöröse. Ebből kiderül, hogy minden racionális szám több-
szöröse minden (nem 0) racionális számnak, hiszen bármely (nem 0), racionális számhoz található olyan
racionális szám (nevezetesen a ), amelyre = .
Ez a kérdés azonban nem feltétlenül fog felmerülni, semmiképpen ne erőltessük.
46
Többszöröse-e 20-nak a 23 5 szorzat? A 22 51 tényezőt keressük 23 5-ben. Igen, többszöröse.

Többszöröse-e 15-nek a 23 32 11? A 3 5 tényezőt keressük 23 32 11-ben. Nem, nem többszöröse.
Többszöröse-e 12-nek a 28 5 7? A 22 3 tényezőt keressük 28 57 -ben. Nem, nem többszöröse.
Többszöröse-e 24-nek a 22 33 ? A 23 3 tényezőt keressük 22 33 -ban. Nem, nem többszöröse.
Többszöröse-e 180-nak a 22 32 52 ? A 22 32 5 tényezőt keressük 22 32 52 -ban. Igen, többszöröse.
Osztható-e 16-tal a 23 5 szorzat? Nem. Osztható-e 18-cal a 23 32 ? Igen.
Osztható-e 12-vel a 24 5? Nem. Osztható-e 24-gyel a 22 33 ? Nem.
Osztható-e 150-nel a 22 32 52 ? Igen.
Milyen prímtényezőkkel szorozzuk meg a 34 72 5 szorzatot, hogy biztosan osztható legyen 10-zel?
Milyen prímtényezőkkel szorozzuk meg a 2 34 72 5 szorzatot, hogy biztosan osztható legyen 60-nal?
Milyen prímtényezőkkel szorozzuk meg a 22 72 5 szorzatot, hogy biztosan osztható legyen 100-zal?
Milyen prímtényezőkkel szorozzuk meg a 2 52 11 szorzatot, hogy biztosan osztható legyen 20-szal?
Milyen prímtényezőkkel szorozzuk meg a 23 52 7 szorzatot, hogy biztosan osztható legyen 120-szal?
a) 2; b) 2; c) 5; d) 2; e) 3
Milyen prímtényezőkkel kell megszorozni a 23 34 53 prímtényezős szorzatot, hogy a kapott szám
biztosan osztható legyen
27 -nel; 24 -nel. 33 -nal; Semmivel. 42 -nal; 2-vel.
102 -nel; Semmivel. 7-tel; 7-tel. 35 -nel; 3-mal.
154 -nel; 5-tel. 250-nel; Semmivel. 1250-nel? 5-tel.
Bizonyítsd be, hogy minden páros szám négyzete osztható 4-gyel!
A két szám prímtényezős felbontásában biztosan szerepel egy-egy 2-es tényező, a szorzatukban ezért
legalább két 2-es prímtényező fordul elő. Ez viszont azt jelenti, hogy a szorzat biztosan többszöröse
4-nek, vagyis osztható vele.
Egy szám osztható 5-tel. Igaz-e, hogy a négyzete osztható 125-tel? Nem, pl. 5.
Egy szám osztható 5-tel. Igaz-e, hogy a négyzete osztható 25-tel?
Igen, a négyzetében legalább két 5-ös prímtényező szerepel.
Igen, a négyzetében legalább négy 5-ös prímtényező szerepel.
Igen, már maga a szám is osztható vele.
47
Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy bármely két természetes számnak közös többszöröse a 0, és bár ez a legki-
sebb természetes szám, mégsem tekinthetjük a 0-t a legkisebb közös többszörösnek. Ez igen semmitmondó
lenne. A 0-t korábban nem sorolták a természetes számok közé, ezért szóba sem jött közös többszörösként.
Az egész számok körében pedig nincs is két számnak ténylegesen legkisebb közös többszöröse, mert például
5 és 12 közös többszörösei , 180, 120, 60, 0, 60, 120, 180, 240, , egyszóval a negatívak
között nincs legkisebb.
(A 0 a természetes számok halmazába a természetes szám fogalmának halmazelméleti bevezetése során
került be: a természetes számok a véges halmazok számossága, a 0 az üreshalmaz számossága.)
Ezért tekintjük (még egész számok esetében is) a legkisebb közös többszörösnek a legkisebb közös
többszöröst.
Add meg a 23 egy 3-mal osztható többszörösét! 23 3.

Add meg a 33 egy 3-mal osztható többszörösét! Maga 33 .
Add meg a 23 32 egy 5-tel osztható többszörösét! 23 32 5.
Add meg a 23 5 egy 15-tel osztható többszörösét! 23 3 5.
Add meg a 2 3 5 egy 23 -nal osztható többszörösét! 23 3 5.
Add meg a 22 3 52 egy 32 -nel osztható többszörösét! 22 32 52 .
Add meg a 2 35 7-nek néhány 15-tel osztható többszörösét! 2 35 7 5 . . .
Add meg a 25 52 -nek néhány 30-cal osztható többszörösét! 25 52 3 . . .
Melyik a 3 52 -nek a legkisebb 12-vel osztható többszöröse? 3 52 22
Add meg a következő számok legkisebb közös többszörösét!
24 és 42; 168 = 23 3 7. 16 és 27; 432 = 24 33 .
48 és 216; 432 = 24 33 . 500 és 32; 4000 = 25 53 .
108 és 12; 108 = 22 33 . 36 és 120. 360 = 23 32 5.
A 20-nak és egy másik számnak a legkisebb közös többszöröse a 60. Mi lehetett a másik szám?
A lehetséges számok 60-nak osztói. 1, 2, 3, 4, 5, 6, 10, 12, 15, 20, 30, 60. Ezek közül csak azok
lehetnek megfelőek, amelyekben minden olyan prímtényező szerepel, amely a 20 felbontásában
nem. Ilyen a 3. 3, 6, 12, 15, 30, 60. Ezek mindegyike megoldás, más megoldás pedig nincs.
A 15-nek és egy másik számnak a legkisebb közös többszöröse a 60. Mi lehetett a másik szám?
A 60 osztói közül csak azok lehetnek megfelőek, amelyekben minden olyan prímtényező szerepel,
amely a 15 felbontásában nem. Ilyen a 22 . 4, 12, 20, 60. Ezek mindegyike megoldás, más megoldás
pedig nincs.
A 10-nek és egy másik számnak a legkisebb közös többszöröse a 60. Mi lehetett a másik szám?
A 60 osztói közül csak azok lehetnek megfelőek, amelyekben minden olyan prímtényező szerepel,
amely a 10 felbontásában nem. Ilyen a 22 és a 3. 12, 60. Ezek mindegyike megoldás, más megoldás
pedig nincs.
48
Add meg az alábbi legkisebb közös többszörösöket prímtényezős alakban!

[150; 144] = 24 32 52 = 3600 [1024; 1000] = 210 53 = 128 000
[500; 432] = 24 33 53 = 54 000 [343; 96] = 25 3 73 = 32 928
Írd fel a következő számok osztóinak prímtényezős felbontását!

10; 1, nincs prímtényezős felbontása; 2; 5; 10 = 2 5.
12; 1; 2; 3; 4 = 22 ; 6 = 2 3; 12 = 22 3.
16; 1; 2; 4 = 22 ; 8 = 23 ; 16 = 24 .
18; 1; 2; 3; 6 = 2 3; 9 = 3 3; 18 = 2 32 .
19; 1; 19.
21; 1; 3; 7; 21 = 3 7.
24; 1; 2; 3; 4 = 22 ; 6 = 2 3; 8 = 23 ; 12 = 22 3; 24 = 23 3.
28; 1; 2; 4 = 22 ; 7; 14 = 2 7; 28 = 22 7.
51. 1; 3; 17; 51 = 3 17.
Írd fel a következő számok közös osztóit!
10 és 8; 1; 2. 20 és 12; 1; 2; 4.
15 és 21; 1; 3. 16 és 21; 1.
28 és 98; 1; 2; 7. 51 és 57; 1; 3.
26 és 117; 1; 13. 85 és 52. 1.
A számok prímtényezős felírása segítségével add meg az alábbi legnagyobb közös osztókat!
(6; 9) = 3; (4; 9) = 1; (12; 6) = 2 3;
2
(12; 8) = 2 ; (16; 6) = 2; (16; 8) = 23 .
Tippelj! Mit gondolsz, a 60, a 72 és a 96 közül melyiknek van a legtöbb osztója? Melyiknek a legke-
vesebb?
Számold össze, melyiknek hány osztója van!
Azt gondolhatnánk, hogy a 96-nak van a legtöbb, a 60-nak a legkevesebb.
60 osztói: 1; 2; 3; 4; 5; 6; 10; 12; 15; 20; 30; 60. 12 darab.
72 osztói: 1; 2; 3; 4; 6; 8; 9; 12; 18; 24; 36; 72. 12 darab.
96 osztói: 1; 2; 3; 4; 6; 8; 12; 16; 24; 32; 48; 96. 12 darab.
A számok prímtényezős felírása segítségével add meg az alábbi legnagyobb közös osztókat!
(10; 45) = 5; (15; 12) = 3;
(120; 100) = 20; (96; 144) = 48;
(24; 100) = 4; (160; 72) = 8.
49
Készíts ábrát a feladatok megoldásához! Milyen számokat jelenthet és , ha

[ ; ] = 24; ( ; ) = 2; [ ; ] = 48; ( ; ) = 8; [ ; ] = 50; ( ; ) = 10;
[ ; ] = 25; ( ; ) = 5; [ ; ] = 15; ( ; ) = 15?
a) [a; b] = 23 3, és mindkét számban szerepel 2-es, összesen 3 darab lép fel. Ez csak úgy lehet, ha
az egyikben 3, a másikban 1 darab van. A 3-as prímtényező akármelyik számban szerepelhet, de
csak az egyikben. A két szám 24 és 2 vagy 8 és 6 lehet.
b) Mindkét számban 3 darab 2-es prímtényező szerepel. Ezen kívül még egy 2-es és egy 3-as prím-
tényező is szerepel bennük. A lehetséges megoldások: 48 és 8, illetve 16 és 24.
c) Közös prímtényezők a 2 és az 5. Ezen kívül szerepel még egy 5-ös. Nem szerepelhet mind a két
számban (mert akkor közös lenne). A megoldás: 10 és 50.
d) 5 és 25. e) Mind a két szám a 15.
a) 2 2 3 b) 2 3 c) 5
2 2
2 2
2 5
d) 5 e)
3
5
5
Sorold fel a 6 osztóit! Add össze a 6-nál kisebbeket! Mit tapasztalsz? 1 + 2 + 3 = 6.

Sorold fel a 28 osztóit! Add össze a 28-nál kisebbeket! Most mit tapasztalsz? 1 + 2 + 4 + 7 + 14 = 28.
A következő tökéletes szám már 4-jegyű. Nem ismerünk sok tökéletes számot. Páratlan tökéletes
számot pedig egyet sem ismerünk.
50
Dátum:
Név: Osztály:
Írd át tizedestörtalakba a törteket, törtalakba a tizedestörteket!

1 6 3 3
; 0 2; ; 2 25; ; ; 1 25.
4 3 5 8
Állítsd nagyság szerint növekvő sorrendbe az feladatrészben adott számokat! (Használd a

tizedestört alakjukat!)
Ábrázold számegyenesen a számokat!
Végezd el a műveletet!

5 5 1
+ ( 1 2) 0 75
4 3 12
51
180 mm = cm = m;
376 m = cm = km;
0 17 g = dkg = mg;
12t= kg = dkg;
43 200 s = perc = nap.

Ha egy négyzet egyik oldala 4 8 108 mm, akkor hány cm a kerülete? Add meg normálalakban!
Ha egy téglalap egyik oldala 4 8 108 mm, a másik oldala 5 5 105 , akkor hány km2 a
területe? Add meg normálalakban!
Ha egy háromszög egyik szögét 11 46 32 -cel, egy másik szögét pedig 4 35 28 -cel tudjuk
csökkenteni, akkor mennyivel növekszik a harmadik szög?
Keresd meg a 22 33 és a 23 3 7 számok legkisebb közös többszörösét! Ennek alapján hozd

7 52
közös nevezőre az 2 3 és a 3 törteket!
2 3 2 3 7
52
Keresd meg a 23 3 54 és a 2 33 5 számok legnagyobb közös osztóját! Ennek alapján

23 3 5 4
egyszerűsítsd a törtet!
2 33 5
A 7. osztály két kirándulást szervezett egy napra: egy kerékpár- és egy gyalogtúrát. A kerékpá-
rosok 41 4 km, a gyalogosok 17 1 km utat tesznek meg. Reggel egy időben indult a két csapat.
4
Amikor a kerékpárosok az útjuk részénél tartottak, akkor összetalálkoztak a gyalogosokkal,
9
5
akik viszont az útjuk részén voltak túl.
9
Hány kilométert tettek meg a kerékpárosok a találkozásig?
Hány kilométert tettek meg a gyalogosok a találkozásig?
Melyik csapatnak volt nagyobb az átlagsebessége?
Melyik csapat tett meg nagyobb részt a teljes útból?
53
Dátum:
Név: Osztály:
Írd át tizedestörtalakba a törteket, törtalakba a tizedestörteket!

1 4 6 3
; 0 4; ; 1 2; ; ; 1 75.
2 5 5 10
Állítsd nagyság szerint növekvő sorrendbe az feladatrészben adott számokat! (Használd a

tizedestörtalakjukat!)
Írd fel a számok tizedestörtalakjának abszolútértékét!

Írd be az így kapott számokat helyiérték-táblázatba!
Végezd el a műveletet!

5 4 3
( 0 5) + + 0 75
6 3 10
54
2
Egy 18 000 m2 -es földterületnek három tulajdonosa van. Sándoré a terület része, Józsefé a
5
25%-a, Benedeké a maradék.
Hány négyzetméter földterülete van a tulajdonosoknak?
Hányadrész Benedek földterülete?
Melyik tulajdonosnak van kisebb földje, mint a terület harmadrésze? Hányadrésszel? Hány
négyzetméterrel?
340 mm = m= cm;
618 m = km = cm;
0 73 g = dkg = mg;
21t= kg = dkg;
28 800 s = perc = h.
Ha egy négyzet egyik oldala 3 6 109 mm, akkor hány cm a kerülete? Add meg normálalakban!
Ha egy téglalap egyik oldala 3 6 105 mm, a másik oldala 4 7 108 , akkor hány km2 a
területe? Add meg normálalakban!
55
Ha egy háromszög egyik szögét 13 47 41 -cel, egy másik szögét pedig 6 24 19 -cel tudjuk
csökkenteni, akkor mennyivel növekszik a harmadik szög?
Keresd meg a 23 32 és a 2 33 5 számok legkisebb közös többszörösét! Ennek alapján hozd

5 11
közös nevezőre az 3 2 és a törteket!
2 3 2 33 5
Keresd meg a 24 32 7 és a 2 32 5 számok legnagyobb közös osztóját! Ennek alapján

24 3 2 7
egyszerűsítsd a törtet!
2 32 5
56
1 1 6 9 3 3 5
= 0 25; 0 2 = ; = 2; 2 25 = ; = 0 6; = 0 375; 1 25 = .
4 5 3 4 5 8 4
2 25 0 6 0 2 0 25 0 375 1 25 2.
9 3 11 3 5 2
4 5 54 8 4
0 1

5 5 1 1 1
+ ( 1 2) 0 75 = ( 1) = = 0 05.
4 3 12 20 20
180 mm = cm = m;
376 m = cm = km;
0 17 g = dkg = mg;
12t= kg = dkg;
43 200 s = perc = nap.
Mivel = 4 8 108 mm = 4 8 107 cm, ezért = 4 = 4 4 8 107 = 19 2 107 = 1 92 108 cm.
Mivel = 4 8 108 mm, = 5 5 105 mm, így = 4 8 108 5 5 105 = 26 4 1013 = 2 64 1014 mm2 ,
azaz 2 64 102 km2 , ami 264 km2 alakban írható.
A két csökkenés összegével növekszik a harmadik szög, hiszen a három szög összege állandó:
11 46 32 + 4 35 28 = 15 81 60 = 15 82 = 16 22 .
7 2 72 52 32 52
[22 33 ; 23 3 7] = 23 33 7, így 2 3 = 3 3 és a 3 = 3 3 .
2 3 2 3 7 2 3 7 2 3 7
23 3 54 22 53
(23 3 54 ; 2 33 5) = 2 3 5, így = .
2 33 5 32
4
A kerékpárosok által a találkozásig megtett út: 41 4 km = 18 4 km.
9
5
A gyalogosok által a találkozásig megtett út: 17 1 = 9 5 km.
9
Ugyanannyi idő alatt a kerékpárosok több utat tettek meg, az ő átlagsebességük nagyobb, mint a
gyalogosoké.
4 5
A kerékpárosok csak az útjuk részét tették meg, a gyalogosok viszont a részét, így a gyalogosok
9 9
tettek meg nagyobb részt az útjukból.
57
1 2 4 6 6 3 7
= 0 5; 0 4 = ; = 0 8; 1 2 = ; = 1 2; = 0 3; 1 75 = .
2 5 5 5 5 10 4
12 03 04 05 08 12 1 75.
1 2; 0 3; 0 4; 0 5; 0 8; 1 2; 1 75.
1 1
1
10 100
1 2
0 3
0 4
0 5
0 8
1 2
1 7 5

5 4 3
( 0 5) + + 0 75 = 1 ( 0 45) = 0 45.
6 3 10
2
Sándor földterülete 18 000 m2 = 7200 m2 ; Józsefé: 18 000 m2 0 25 = 4500 m2 ; a maradék
5
Benedeké: 18 000 m2 7200 m2 4500 m2 = 6300 m2 .
2 2
Benedek földterülete az egészből elvéve a -öt és a 25%-ot, vagyis 1 0 25 = 0 35 része.
5 5
2 1 1 1
Csak József földterülete kevesebb az egész harmadrészénél, mert ; 0 25 ; 0 35 .A
5 3 3 3
1 1 1 1 1 1 1
0 25 = az -nál = résszel kevesebb. A 18 000 m2 -nek az része: 18 000 =
4 3 3 4 12 12 12
= 1500 (m2 ). Vagyis József földterülete a harmadrésznél 1500 m2 -rel kevesebb.
340 mm = m= cm; 618 m = km = cm;
0 73 g = dkg = mg; 21t= kg = dkg;
28 800 s = perc = h.
Mivel = 3 6 10 mm = 3 6 108 cm, ezért
9
= 4 = 4 3 6 108 = 14 4 108 = 1 44 109 cm.
Mivel = 3 6 105 mm, = 4 7 108 mm, így = 3 6 105 4 7 108 = 16 92 1013 = 1 692
1014 mm2 , azaz 1 692 102 km2 , ami 169 2 km2 alakban írható.
A két csökkenés összegével növekszik a harmadik szög, hiszen a három szög összege állandó:
13 47 41 + 6 24 19 = 19 71 60 = 19 72 = 20 12 .
5 3 52 11 22 11
[23 32 ; 2 33 5] = 23 33 5, így 3 2 = 3 3 és = .
2 3 2 3 5 2 33 5 23 33 5
24 32 7 23 7
(24 32 7; 2 32 5) = 2 32 , így = .
2 32 5 2 5
58

29. óra. 1. óra Geometriai transzformációk
30. óra. 2. óra A középpontos tükrözés I.
31. óra. 3. óra A középpontos tükrözés II.
32. óra. 4. óra Tengelyes és középpontos szimmetria
34. óra. 6. óra Számonkérés
A transzformáció már nem új fogalom. Az előző évben megismerkedtünk részletesen a tengelyes tükrözéssel,
de láttunk egy-két további példát is. A bevezetőben most is ezt tesszük. Ez nagyon fontos, mert ha hosszú
időn keresztül a gyerekek csak egybevágósági transzformációt látnak, akkor azt hiszik, hogy csak ezek a
transzformációk. A gyerekek akkor értik meg a példákat, ha a magyarázó szöveggel együtt nézik az ábrákat.
Ennél természetesen hatékonyabb, ha szabadkézi vázlattal, vagy a rajzeszközökkel újból elkészítik az ábrákat.
Ha előttük születik meg az ábra, akkor könnyebben megértik, és jobban megjegyzik. Nem szükséges, hogy
az ábrák teljesen megegyezzenek a könyvbeliekkel, bár az elején így könnyebb a tanulás. Aztán hasznos lesz,
ha eltérő eseteket is kipróbálnak a gyerekek. Ekkor olyan problémákkal is találkozhatnak, amire egyébként
nem gondoltak volna.
Az ábrákon bejelöltünk néhány pontot és néhánynak a transzformáció utáni helyét is. Mi lehet az
egyes esetekben a hozzárendelési szabály? Rajzold meg az ábrákat a füzetedben, és rajzold meg a hi-
ányzó képpontokat is!
a) A kiválasztott, jelenesetben a C pontot összekötjük a K ponttal, majd C-n túl meghosszabbítva a

KC-t, felmérjük rá a KC szakasz hosszát. Ekkor kapjuk a C pontot.
b) A kiválasztott, jelenesetben a D pontot összekötjük a K ponttal, majd a K pontban merőlegest állí-
tunk a KD egyenesre. K-ból rámérjük a KD hosszát úgy, hogy DKD körüljárási iránya az óramutató
járásával ellentétes legyen.
c) A kiválasztott, jelenesetben a C és a D pontokon át rajzoljunk párhuzamosokat az AA -vel. Majd
C-ből és D-ből is mérjük fel jobbra az AA hosszát.
59
Szerkeszd meg
egy tengelyre nem illeszkedő pont; egy tengelyt metsző szakasz;
egy tengelyre nem illeszkedő középpontú kör; egy tengellyel párhuzamos egyenes;
egy háromszög tükörképét!
Az ábrák mutatják az elkészített rajzokat:
a) b) c)
t t k t
P k
P
P K
K
P
Q
Q
d) e) A
t t A
E
e C
C
e
B
B
A tóparton álló fák, bokrok képe látható a A teljes kép:

vízben is. Rajzold meg a füzetedbe a teljes ké-
pet!
Rajzolj olyan háromszöget, amelyet bármelyik oldalegye-

nesére tükrözve az eredeti és a képként kapott háromszög
együtt konvex deltoidot határoz meg! Milyen háromszöget
kell rajzolnod?
Hegyesszögű háromszöget kell rajzolni. A rajzon a szür-

ke háromszög és bármelyik fehér együtt konvex deltoidot
határoz meg.
60
Rajzolj olyan háromszöget, amelyet oldalegyeneseire tük-

rözve az eredeti és a képként kapott háromszög együtt vagy
konkáv deltoidot, vagy rombuszt határoz meg! Milyen há-
romszöget kell rajzolnod?
Egyenlő szárú tompaszögű háromszöget kell rajzolni. A
rajzon a szürke háromszög és bármelyik fehér együtt a kí-
vánt négyszög egyikét adja.
Mely állítások igazak?

A deltoidnak két-két szemközti oldala egyenlő hosszúságú.
A deltoid egyik átlója mindig szimmetriatengely.
Ha egy négyszög két átlója nem merőleges egymásra, akkor ez a négyszög lehet rombusz.
A deltoid átlói felezik egymást.
A deltoid szimmetriaátlója csak egy belső szöget felezhet.
Egy deltoidnak lehet, hogy pontosan három szöge azonos nagyságú.
Igaz állítások: b), f).
Mely állítások igazak?

A rombusz minden szöge egyenlő.
A rombusznak csak a hosszabb átlója szimmetriatengely.
Egy rombusznak mindig van tompaszöge.
A rombusz két-két szemközti szöge egyenlő.
Egy rombusz két szomszédos szöge nem lehet egyenlő.
Ha a rombusz átlói egyenlő hosszúságúak, akkor négyzetről van szó.
Igaz állítások: d), f).
Használd az ábrán látható jelölést! Az 1 , 2 és 3 egye-

nesek a háromszög szögeinek szögfelezői, a pont a
oldal egy tetszőleges belső pontja. Tükrözd a pontot az 1
3 egyenesre, az így kapott képpontot az 1 egyenesre, s 2
végül azt a képpontot az 2 egyenesre. Mutasd meg, hogy
az így kapott pont a ponttal egy oldalra illeszkedik!
Mivel a BCA szögfelezője az f3 , ezért a CB szárra
illeszkedő P pont f3 -ra vett tükörképe a CA szárra fog
illeszkedni. Hasonlóan a következő tükrözésénél a kép 3
az AB egyenesre, a következőnél pedig a BC egyenesre

kerül. Ezt kellett megmutatni.
61
Az ábrán egy háromszög három szögfelező egyenese lát-

ható. Az csúcs illeszkedik az 1 -re, a csúcs az 2 -re
és a csúcs az 3 szögfelezőre. Az adott pont a
oldal egy belső pontja. Szerkeszd meg a háromszöget! 1
2
Tükrözzük a P pontot az f3 szögfelezőre, az így
kapott képpontot az f1 szögfelezőre, majd az így
kapott képpontot az f2 -re. Ekkor az előző feladat
szerint visszajutottunk a BC oldalegyenesre. A két pont
meghatározza az egyenest, így ezt megrajzolhatjuk. Ezt 3
az egyenest tükrözve az f3 , illetve az f2 szögfelezőkre

megkapjuk a háromszög hiányzó két oldalegyenesét.
Megjegyzés: A feladat diszkusszióját nem akartuk megkövetelni a gyerekektől, ezért adtunk meg egy
ábrát a három egyenessel és a ponttal.
Mutasd meg, hogy ha egy fénysugár egy pontból kiindulva úgy jut egy pontba, hogy közben egy
tükörről verődött vissza, akkor a megtett út és pont között a lehető legrövidebb!
Készítsük el a következő vázlatrajzot! tükör A
A fénysugár a C pontban éri el a tükröt, innen visszave-
ja
út
rődve jut a B pontba. A B tükörképe B . Az ábrán bejelölt
ár
ug
szögek egyenlők (csúcsszögek és a tükrözés szögtartó),
s
ny
ezért A, C és B egy egyenesre illeszkedik. A tükrözés
fé
A
miatt BC = B C, ezért az A-ból B-be út hossza mege- C
gyezik az AB szakasz hosszával. Mivel az A és a B
között ennél rövidebb út nincs, így a feladat állítását is
megmutattuk.
B B
Megismerkedünk a középpontos tükrözésnek nevezett geometriai transzformációval. Összehasonlítjuk a kö-

zéppontos és a tengelyes tükrözést. A kitűzött feladatok segítenek megjegyezni a hozzárendelési szabályt.
Rajzolj egy derékszögű háromszöget! Tükrözd

az egyik hegyesszögnél lévő csúcsára; a derékszögnél lévő csúcsára;
A A
B C B C
C B C B
A A
62
egy olyan pontra, amely a háromszög belsejében van; az átfogó felezőpontjára!

A A=B C
B C
C B C B=A
Rajzolj két egyenlő hosszúságú, párhuzamos szakaszt! Szer-

keszd meg azt a pontot, amelyre tükrözve az egyik szakaszt
pontosan a másik szakaszt kapjuk!
A két egyenlő hosszúságú szakasz az AB és a CD. A váz-
latrajz mutatja az O pont megszerkesztését.
Rajzolj egy háromszöget és vegyél fel a háromszög síkjában két különböző pontot! Tükrözd a három-
szöget az egyik pontra, majd a képet tükrözd a másik pontra! Figyeld meg az eredeti és a második
képként kapott háromszög egymáshoz való viszonyát!
B A
C
P C
Q
A B
A B
Az eredeti háromszög az ABC. A P pontra tükrözve kapjuk az A B C háromszöget. Ezt a Q pontra

tükrözzük. Ekkor kapjuk az A B C háromszöget. Az eredeti és a második képként kapott háromszög
ugyanolyan helyzetű. Olyan, mintha az eredeti háromszöget odébb toltuk volna.
Rajzolj egy trapézt! Tükrözd
az egyik csúcsára; egy olyan pontra, amely a trapézon kívül van;
B A B A
D C
P
C
D
C D C D
A B
A B
63
a trapéz egyik szárának felezőpontjára! D C=B A
A B=C D
Rajzolj egy négyszöget! Tükrözd
az egyik csúcsára; egy olyan pontra, amely a négyszög belsejében van;
B A
B C A
D
P
C D
D C
D
A C B
C
A B B D=A
az egyik oldalának a felezőpontjára! F
A=D B
C
Az előző években is raj- A másolt és a tükrözött virág így néz ki:
zoltunk egyszerű vona-
lakból szép ábrákat. A
képen látható virág is
így készült.
Másold át a füzetedbe!
Tükrözd egy rá nem il-
leszkedő pontra!
Próbáld a munkádat úgy
megtervezni, hogy mi-
nél kevesebb segédvo-
nalat használj a máso-
lásnál és a tükrözésnél
is!
Az előző órán szerzett tapasztalatok alapján megfogalmazzuk a középpontos tükrözés tulajdonságait. A ki-
dolgozott két példa jól mutatja a szinteket. A „Választható tananyag” azt jelenti, hogy a valóban jó képes-
ségű gyerekeknek érdemes megmutatni ezt a bizonyítást.
64
Tükrözz egy 3 cm oldalú szabályos háromszöget a közép-

pontjára! Milyen síkidomot határoz meg az eredeti és a
képként kapott háromszög közös része?
Megszerkesztjük a 3 cm oldalú szabályos ABC háromszö-
get a K középpontjával, majd elvégezzük a tükrözést! Ek-
kor kapjuk az A B C háromszöget.
A közös rész egy szabályos hatszög lesz.
Tükrözz egy 2 cm alapú, 3 cm magasságú egyenlő szárú há-

romszöget az alap felezőpontjára! Milyen síkidomot határoz
meg az eredeti és a képként kapott háromszög egyesítése?
Számítsd ki a kapott síkidom területét!
Megszerkesztjük a 2 cm alapú, 3 cm magasságú ABC
egyenlő szárú háromszöget, majd elvégezzük a tükrözést
az F pontra. Az ábra mutatja, hogy A tükörképe B, a B tü-
körképe A, a C tükörképe pedig a C pont.
A deltoidok területe a két átló hosszának ismeretében ki-
e f
számítható. A rombusz is deltoid, ezért a területe: t = ,
2
ahol e és f a két átló hosszát jelenti. Tudjuk, hogy AB =
2 6
= 2 cm, FC = 3 cm, ezért CC = 6 cm. Vagyis t = =
2
= 6 cm2 .
Az eredeti és a képként kapott háromszög egyesítése az
ACBC rombuszt adja.
Vegyél fel két egyenest és egy pontot! Szerkessz az egyenesekre illeszkedő egy-egy olyan pontot, ame-
lyek tükrösek az adott pontra!
Egy adott ábra esetén a szerkesztés könnyen elvégezhető.
b
1.a) A mellékelt ábrán két metsző egyenest, az a és a b
egyenest és egy rájuk nem illeszkedő P pontot vettünk fel.
P
Keressük az a egyenesre illeszkedő A pontot, és a b egye-
nesre illeszkedő B pontot, úgy hogy B tükörképe P-re A
a
legyen. Mivel A pontot nem ismerjük, ezért az a egyenest
tükrözzük a P pontra. Vagyis az a és a b egyenes met-
b
széspontja adja a B pontot. Ha B-t tükrözzük P-re, akkor a
az a-ra illeszkedő A pontot is megkapjuk. B
A megoldáshoz önkényesen vettünk fel egy metsző egye-

nespárt, és egy rájuk nem illeszkedő pontot. Ettől eltérő el- P
rendezés is lehetne. A feladatmegoldásához hozzátartozik
az is, hogy megvizsgáljuk az összes lehetséges esetet. A
a
65
1.b) Két metsző egyenes (a és b) és az egyikre illeszkedő

b
P pont: a
B
2. Két párhuzamos egyenes (a és b) és egy P pont: P

a) Ha a P pont az f középvonalra illeszkedik, akkor az a
A
egyenes bármelyik pontja lehet az A pont (hiszen az a és a
a b egybeesik). Az A-t P-re tükrözve kapjuk a B-t.
a) b) a c)
B
b b
b
P P
f f
f
A a
a P a
a
b) Ha a P pont a két egyenes között van, de nem illeszkedik a f középvonalra, akkor nincs megfelelő
pontpár (hiszen az a és a b egyeneseknek nincs közös pontja).
c) Ha a P pont a két párhuzamos egyenes alkotta sávon kívül van, akkor nincs megfelelő pontpár
(hiszen az a és a b egyeneseknek nincs közös pontja).
Rajzolj 1 és 2 kört, amelyek 1

metszik egymást! Tükrözd a 1 -
et az egyik közös pontra! Rajzold
meg az így kapott 1 és 2 kö-
rök közös szelőjét! Mutasd meg,
hogy a szelőből 1 és 2 egyenlő
hosszúságú húrokat metsz ki!
2
Készítsük el az ábrát! A közös
M pontra tükröztük a k 1 kört. A
k 1 és k 2 körök közös szelője a
h egyenes A pontban metszi a
k 1 -et. A tükörképe M-re a B, ami
a k 1 és k 2 körök közös pont-
ja. Vagyis a h szelőből k 1 és
1
k 2 egyenlő hosszúságú húrokat
metsz ki, hiszen AM és BM egy-
más tükörképei.
66
Rajzolj két kört azonos középponttal! Az egyiknek 2 cm, a másiknak 3 cm legyen a sugara! Szerkessz
a körökhöz olyan közös szelőt, amelynek a kisebbik körbe eső szakasza egyenlő a két kör közé eső
szakaszával!
Készítsünk vázlatrajzot! A feladat kérése szerint: AB = AC = BD. Vagyis a kisebb
kör tetszőleges A pontjához egy olyan B pontot kell szer-
C keszteni, amelynek az A pontra vett tükörképe a nagyobb
körre illeszkedő C pont lesz. Mivel a B pontot nem ismer-
A D
B jük, ezért a kisebb kört tükrözzük. Ennek a tükörképnek és
a nagyobb körnek a közös pontja lesz a C pont.
Két, tengelyesen szimmetrikus megoldást kapunk. Az áb-
K rán az AC 1 és az AC 2 szelő is megfelel a feltételeknek.
D2
C1
B2
K A
K
C2 B1
D1
Vegyél fel egy konvex négyszöget, és a belsejében egy pontot! Szerkessz egy olyan parale-
logrammát, amelyben az átlók metszéspontja , a csúcsai pedig az négyszög egy-egy oldal-
egyenesére illeszkednek!
Készítsünk vázlatrajzot! d
c D
Lényegében a 3. feladatban leírta-
kat kell alkalmazni kétszer. Ha az a, b C1
c egyenesekre és a K pontra alkal- a
C
mazzuk, akkor kapjuk az A 1 és C 1
csúcsokat, ha a b, d egyenesekre
és a K pontra alkalmazzuk, akkor B1
K
pedig kapjuk a B 1 és D 1 csúcsokat.
Ha a szemközti oldalak párhuza- D1
mosak, akkor a K-tól függően vagy
végtelen sok paralelogramma szer-
keszthető, vagy nincs a feltételek- a
B
nek megfelelő paralelogramma. Ezt A1 b
is a 3. feladat megoldásában rész- A
c
leteztük. d
67
A négyzethálót felhasználva könnyen és gyorsan tudjuk kivitelezni a középpontos tükrözést. Így is megfi-
gyelhető a középpontos szimmetria.
Látható, hogy bizonyos szerkesztési feladatokban is felhasználhatjuk a középpontos szimmetriát. Érzékeltes-
sük a gyerekekkel, hogy a megoldáshoz hozzátartozik a diszkusszió is. Nem végezzük el a tökéletes vizsgála-
tot, csak érzékeltetjük, hogy olyan adatok is lehetnek, amelyekből nem szerkeszthető meg az adott alakzat.
Mutassuk meg, hogy a környezetünkben is találunk középpontos szimmetriát. Ehhez segítséget jelentenek
a tankönyvi fényképek, de további képeket is elemezhetünk. A számok, betűk, rovásjelek szimmetriának
megfigyelése után a tanítványaink is tervezhetnek szép, tengelyesen, középpontosan szimmetrikus ábrákat.
Néhány rajzot mintaként mutat a tankönyv is.
Tavaly a tengelyes tükrözéssel együtt megismerkedtünk a tengelyes szimmetriával is. Most hasonlóan a
középpontos tükrözéssel együtt megismerkedünk a középpontos szimmetriával.
Rajzolj egy hatszöget, amely középpontosan szimmetrikus, de tengelye-

sen nem!
A rajz egy ilyet mutat:
Rajzold be a következő ábrák szimmetria-középpontját, ha van nekik!
nincs
Keresd meg azokat a számjegyeket, amelyek lerajzolhatók közép-

pontosan szimmetrikusan!
A feladat szövege azt sugallta, hogy bármilyen rajz jó, ha felis-
merhető a számjegy. A következő számjegyeket találtuk: 0, 1, 2,
5, 8.
A nyomtatott nagybetűk között keresd meg azo-

kat, amelyek lerajzolhatók középpontosan szim-
metrikusan!
A feladat szövege azt sugallta, hogy bármilyen
rajz jó, ha felismerhető a betű. A következőket ta-
láltuk: H, I, N, O, S, Z, X.
68
Az ősi magyar ábécé jelkészletét láthatjuk a következő ábrán. A rovásírás ábécéjének persze számos –
apró részletben eltérő – változata is ismert, de ezekre itt most nem térünk ki.
M Ly L K 2 K1 J Í I H Gy G F É E ND D Cs C B Á A

Zs Z V Ű Ü Ú U Ty T Sz aS S R P Ő Ö Ó O Ny N
Keresd meg azokat a jeleket, amelyek középpontosan szimmetrikusak!

Keresd meg azokat a jeleket, amelyek tengelyesen szimmetrikusak!
Keresd meg azokat a jeleket, amelyek középpontosan és tengelyesen is szimmetrikusak!
a) Középpontosan szimmetrikusak:
B, Cs, D, ND, F, Gy, H, K1 , K2 , Ly, R, Sz, Ty, U, Ú, Ü, Ű, Z.
b) Tengelyesen szimmetrikusak:
B, C, Cs, D, ND, E, É, F, Gy, H, K1 , Ly, M, N, Ny, O, Ó, Ö, Ő, S, Sz, Ty, U, Ú, Ű, V, Z, Zs.
c) Középpontosan és tengelyesen szimmetrikusak:
B, Cs, D, ND, F, Gy, H, K1 , Ly, Sz, Ty, U, Ú, Ü, Ű, Z.
Egy osztály tanulói azt a feladatot kapták, hogy körző és vonalzó segítségével készítsenek szép ábrát.
Kata szeret rajzolni, így ő többet is készített, de csak olyanokat, amelyek tengelyesen és középpontosan
is szimmetrikusak. A többiek nem ilyen tulajdonságú képeket készítettek. A bemutatott rajzok közül
melyik Katáé?
Az első sor első, illetve a második sor első ábrája Katáé.
69
Dátum:
Név: Osztály:
Rajzolj egy trapézt! Tükrözd a rövidebb alap felezőpontjára!
Az ( 3; 1), (3; 3), (7; 1), (1; 3) csúcsokkal megadott paralelogrammát tükrözd az
origóra! Add meg a tükörkép csúcsainak koordinátáit!
Milyen négyszöget határoz meg az eredeti és a képként kapott paralelogramma közös része?
Állításodat indokold!
Rajzolj egy háromszöget! Szerkeszd meg azt a paralelogrammát, amelynek az és a

csúcsa, a pedig az -vel párhuzamos oldal felezőpontja!
70
Az háromszög csúcsa nem fért rá a lapra. Szerkeszd meg az csúcs tükörképét a

pontra!
Szerkessz trapézt, ha a két párhuzamos oldalának összege 5 cm, az alapon fekvő mindkét szöge
60 , a magassága pedig 2 cm!
Az háromszögnek csak az csúcsa, az csúcsból induló két oldalegyenese és a oldal

felezőpontja látható az ábrán.
Szerkeszd meg a háromszög hiányzó két csúcsát!
71
Dátum:
Név: Osztály:
Rajzolj egy paralelogrammát! Tükrözd az egyik oldal felezőpontjára!
Az ( 5; 1), (4; 4), (2; 2), ( 1; 3) csúcsokkal megadott trapézt tükrözd az origóra!
Add meg a tükörkép csúcsainak koordinátáit!
Az eredeti és a képként kapott trapéz közös része egy hatszög. Mit állíthatunk a hatszög szem-
közti oldalairól? Állításodat indokold!
Rajzolj egy háromszöget! Szerkeszd meg azt a paralelogrammát, amelynek az és a
pont csúcsa, az pedig a -ből induló oldal felezőpontja!
72
Az háromszög csúcsa nem fért rá a lapra. Szerkeszd meg az csúcs tükörképét a

pontra!
Szerkessz trapézt, ha a két párhuzamos oldalának összege 6 cm, mindkét szára 3 cm, a magassága
pedig 2 5 cm!
Az háromszögnek csak a csúcsa, a csúcsból induló két oldalegyenese és az oldal

felezőpontja látható az ábrán.
Szerkeszd meg a háromszög hiányzó két csúcsát!
73
Az trapézt úgy rajzoltuk, hogy az

és a oldala párhuzamos. A
oldal felezőpontjára tükrözve kapjuk az
trapézt, ahol = , = .
A tükörkép csúcsainak koordinátái: (3; 1), ( 3; 3), ( 7; 1), ( 1; 3).
0 1
Az eredeti és a képként kapott paralelogramma közös része is paralelogramma. Tudjuk, hogy

a középpontra nem illeszkedő egyenes és a képe párhuzamos egymással. A feladatunkban
, . Vagyis a kérdéses négyszög két-két szemközti oldalegyenese párhuzamos,
ezért paralelogramma.
Az oldal felezőpontjának a paralelo-
gramma középpontjára vett tükörképe lesz
a pont, a szemközti, párhuzamos oldal fe-
lezőpontja. Vagyis ismeretében szer-
keszthető, majd ismeretében is. Ekkor
-re tükrözve -t és -t Kapjuk a keresett
paralelogrammát.
74
A csúccsal szemközti oldal egyenesére illeszkedik a középpont, ezért = , és a

csúccsal szemközti oldalegyenest is tudjuk tükrözni -re.
Mivel és metszéspontja az (csak nem látjuk), ezért és metszéspontja az .

Adatok: + = 5 cm, = = 60 , =
= 2 cm.
Készítsünk vázlatot! A két párhuzamos oldal
összegét, az ( + )-t akkor látjuk egyben, ha
a vázlatrajzot úgy készítjük, mintha az egyik
szár (a rajzunkon ) felezőpontjára tük-
röztük volna a trapézt.
Az egyenessel -ra szerkesztett párhuzamos egyenesre illeszkedik a még ismeretlen ,
és pont. Az -höz -ban 60 -os egyenes kimetszi a -t, az -höz -ben 60 -os
egyenes kimetszi az -t ebből a párhuzamos egyenesből. Az így kapott paralelogram-
ma átlóinak metszéspontja a trapéz még ismeretlen szárának a felezőpontja. Az -en
át szerkesztünk az -höz egy 60 -os egyenest. Ez kimetszi a és csúcsokat az és az
egyenesekből.
Mivel a felezőpontja, ezért ha -t tükröznénk -re a -be kerülne. A pont illeszkedik
a egyenesre, ezért -t tükrözzük -re. A és a metszéspontja lesz a . A -t tükrözzük
-re és a -t is megkapjuk.
75
Az paralelogrammát az oldalának felezőpontjára tükrözve kapjuk az

paralelogrammát, ahol = , = .
A tükörkép csúcsainak koordinátái: (5; 1), ( 4; 4), ( 2; 2), (1; 3).
0 1
Az eredeti és a képként kapott trapéz közös része egy olyan hatszög, amelynek a szemközti
oldalegyenesei párhuzamosak. Tudjuk, hogy a középpontra nem illeszkedő egyenes és a képe
párhuzamos egymással. A feladatunkban , , . Vagyis a kérdéses
hatszög szemközti oldalegyenesei valóban párhuzamosak egymással.
Mivel a oldalon felezőpont, ezért -t
-re tükrözve megkapjuk a paralelogramma
csúcsát. Az átló felezőpontja meg-
szerkeszthető. Erre a -ra tükrözzük -t, és
megkapjuk az utolsó hiányzó csúcsot, a -t.
76
A csúccsal szemközti oldal egyenesére il-

leszkedik a középpont, ezért = , és a
csúccsal szemközti oldalegyenest is tud-
juk tükrözni -re.
Mivel és metszéspontja az (csak nem
látjuk), ezért és metszéspontja az .
Adatok: + = 5 cm, = = 3 cm, = 2 5 cm.

Készítsünk vázlatot! A két párhuzamos oldal összegét, az ( + )-t akkor látjuk egyben, ha a
vázlatrajzot úgy készítjük, mintha az egyik szár (a rajzunkon ) felezőpontjára tükröztük
volna a trapézt.
1 2
2 1
Az egyenessel -ra szerkesztett párhuzamos egyenesre illeszkedik a még ismeretlen ,

és pont. Az középpontú, sugarú kör, valamint a középpontú, sugarú kör kimetszi
az -t és a -t az előbbi egyenesből. Az így kapott paralelogramma átlóinak met-
széspontja a trapéz még ismeretlen szárának a felezőpontja. Az középpontú, sugarú
2
kör kimetszi a és csúcsokat az és az egyenesekből. Két megoldást kapunk. Az
egyik trapéz paralelogramma is.
Mivel az felezőpontja, ezért ha -t tükröznénk -re a -be kerülne. Az pont illeszke-
dik a egyenesre, ezért -t tükrözzük -re. A és az metszéspontja lesz a . A -t tükrözzük
-re és az -t is megkapjuk.
77

35. óra 1. óra Jelek és jelölések
36. óra 2. óra Algebrai fogalmak
38. óra 4. óra Műveletek algebrai kifejezésekkel. Összeadás
39. óra 5. óra Szorzás
Ennek a témának a jelentősége abban rejlik, hogy egy későbbi absztrakciót készít elő: az algebrai kifejezé-
sekkel végzett műveleteket, azok tulajdonságait.
Már korábban is használtunk „betűs kifejezéseket”, most éppen itt az ideje, hogy precízen megfogalmazzuk,
hogy eddig mit és mért csináltunk.
Az egyenletmegoldás során olyan algebrai azonosságokat kell felhasználnunk, amelyhez az algebrai kifeje-
zésekkel végzett műveletek azonosságait feltétlenül ismernünk kell.
Ez is olyan téma, amely az alapját képezi nagyon sok további tanulmánynak, ezért türelmesen kell halad-
nunk. Nem szabad a tempót (időhiányra hivatkozva) növelni. Ha a tanulók készen állnak a továbblépésre,
akkor alkalmas foglalkozásokkal erősítsük meg a tudásukat.
Készítsünk kártyákat algebrai kifejezésekkel, osszuk ki, a tanulók pedig keressenek egyenlőeket; keresse-
nek olyanokat, amelyekben egyenlők az együtthatók; keressenek olyanokat, amelyek csak együtthatóikban
különböznek stb. (MELLÉKLET!)
Írj képleteket a következő szövegekhez!

Egy szám kétszerese. Például: 2a.
Két szám összege. Például: a + b.
Egy szám önmagával vett szorzata. Például: a a.
Két szám szorzata. Például: a b.
Egy szám kétszeresének és egy másik számnak az összege. Például: 2a + b.
Egy szám ötszörösének és egy másik számnak a szorzata. Például: 5a b.
Három szám összege. Például: a + b + c.
Három szám szorzata. Például: a b c.
Két szám szorzatának és egy harmadik számnak az összege. Például: a b + c.
Két szám összegének és egy harmadiknak a szorzata. Például: (a + b) c.
Párosítsd össze a képleteket a szövegekkel!
A: Az oldalú kocka felszíne. (3)
B: Az oldalú négyzet oldala. (2)
78
C: Az és oldalú téglalap kerülete. (6)

D: Az , , oldalú téglatest két oldallapjának területösszege. (1)
E: Az oldalú négyzet kerülete. (5)
F: Az , oldalú téglalap területe. (4)
(1): + ; (2): ; (3): 6 2 ; (4): ; (5): 4 ; (6): 2 + 2 .
Keress egyenlőket a kifejezések között!
2;
2 ; + ; 2+ ; ; ;
; + ; + ; + ; + + ; + .
2
2v = v + v; 2 + v; vv = v ; uvz = uzv; uv + z = z + uv; uz + v = v + zu; z + u + v.
2 2
+ ; + + ; ; + ; 2 + ; ;
2 2 2 2 2
; + ; + ; 2 + . + ; 2 + .
2 2 2 2 2 2 2
r r + s = r + s = s + r r; r + r + s = 2r + s; r s = rsr = sr ; s + r = r r + s ; 2s + r = 2s + r r.
+ 3; + ; 2
+ ; 3
; + 2; + ;
2; 2
+ ; + .
k + t = ttt + k = t t + k; t t + k = t + k = k + t2 ; kt3 ; t + ttk; tk 2 .
3 2 2
+ 2; 2 ; 2 ; + 2 ; 2 2 ;
+ + 2; + ; +2 ; 2 + 2; .
a b +2 = a +2 b; 2a b = a b +a; a 2b = a b b; a +a 2b = 2a 2b; a +a b +2 = 2a b +2.
Írd fel más alakban is a következő kifejezéseket!
+ + = n + 2m ; 2 + 3 = 3c + 2b ; + + + + = 2t + 3d ;
+ + + + = 5a ; 5 = a + 5b ; + = 2b 2a .
Természetesen sok megoldás lehetséges.
A golyógyárban piros, fehér, zöld, sárga és kék golyókat gyártanak. Ezekből naponta , , , , darab
készül.
Pirosból 2-szer annyi, mint kékből.
Kékből 500-zal több, mint zöldből.
Fehérből 1000-rel kevesebb, mint kékből.
Sárgából ugyanannyi, mint zöldből.
Írd fel képletekkel a megadott összefüggéseket!
p = 2k; k = 500 + z; f = k 1000; s = z.
Naponta mennyi készül a különböző színű golyókból, ha tudjuk, hogy sárgából 2800-at gyártanak?
s = 2800, ezért z = 2800. k = 500 + z, tehát k = 3300. p = 2k, vagyis p = 6600. A fehérek száma
k 1000 = 2300.
Írd fel a képletét, hogy egy nap összesen hány golyót gyártanak!
A gyártott golyók száma p + f + z + s + k = 6600 + 2300 + 2800 + 2800 + 3300 = 17 800.
79
Keress olyan képleteket, amelyeket más tantárgyakban használsz! Magyarázd meg, hogy melyik betű
mit jelöl, a képlet milyen összefüggést ír le!
m
Például: s = v t. s jelöli a megtett utat, v a test sebességét, t az eltelt időt. =
, a sűrűség az
V
egység térfogatra eső tömeg. a homogén anyag sűrűsége, m a tömege, V a térfogata.
Melyik képletnek milyen geometriai tartalma lehet?
; ; + + + ; 2 +2 +2 ;
2
; + 2 + 2; 2
+4 ; + + ;
3 2 2
; ; ; + 2 .
Bárminek bármilyen tartalmat tulajdoníthatunk, n például lehet egy paralelogramma területe (egy be-
tűvel T-vel szoktuk jelölni), lehet egy téglatest térfogata (egy betűvel V). prs is lehet akár egy négyzet
oldala.
Például:
a) szakasz hossza; b) téglalap területe; c) téglalap kerülete;
d) egy középpontosan szimmetrikus hatszög kerülete;
e) egy téglates térfogata; f) három négyzet területösszege;
g) egy w alapélű négyzet alapú, z magasságú, felül nyitott edény felszíne;
h) egy téglates felszínének fele; i) egy téglatest térfogata; j) egy kocka térfogata;
k) egy négyzetes hasáb térfogata; l) két egybevágó négyzet alapú hasáb térfogatának összege.
Fogalmazd meg algebrai képlettel a műveletekről tanult azonosságokat!
A kéttagú összegben a tagok felcserélésével az összeg nem változik. a + b = b + a
A háromtagú összegben az összeadandók tetszőlegesen társíthatók. a + (b + c) = (a + b) + c
A kéttényezős szorzatban a tényezők felcserélésével a szorzat nem változik. a b = b a
A háromtényezős szorzatban a tényezők tetszőlegesen társíthatók. a (b c) = (a b) c
Add meg, hogy hány tagúak a kifejezések!

+ 1; 2 ; 5 ; + ; 4; ; 2 ; + ; 2+ ; + + .
A tagok száma sorban: 2; 1; 1; 2; 1; 1; 1; 2; 2; 3.
2 + 2; 2 2; 2 ; 2 ; 2 ; 2 + ; 2 2; 2.
2; 1; 1; 1; 2; 2; 1; 2.
2
+ + 4; + 2 + 4; ; 4 2 + 4; 4; 4 2 3; 2 + 4; 4 .
3; 3; 1; 3; 1; 2; 3; 1.
80
Keresd meg az együtthatókat az egyes kifejezésekben!

5 +4 ; 2 ; 5 ; 12 6 ; .
Az együtthatók: 5, 4; 2, 1; 5; 12, 6; 1, 1.
15 2 ; ( 2 )+ ; ; 6 + + ; 6 2 2 2.
1,5, 2; 2, 1; 1; 6, 1, 1; 6.

1 1
10 ; +( ); ; 10 ; 5 10 ; .
10 2
1 1
1, 10; , 1; ; 10; 5, 10; 1.
10 2
Rendelkezésedre állnak az ; ; 2 kártyák, mindegyikből több darab. Írj olyan
kifejezéseket, amelyeket egy együttható és az ezen kártyán álló kifejezések közül néhánynak az
összeszorzásával kaphatsz meg.
2 2
Például: a ( 3) kifejezés a ( 3) együtthatóból és a ; ; kártyákból.
További példák: a; 2a; 10a; 2a ab = 2a 2 b; a ab ab 2 = a 3 b 3 stb.
Ez a feladat a következő feladatot készíti elő.
Az ; 2 ; kifejezésekből néhányat kártyára írtunk, majd néhány kártyát kiválasztottunk. Az
ezen álló kifejezések szorzatát még egy együtthatóval is megszoroztuk, és az alábbi kifejezéseket kaptuk.
Találd ki, hogy mely tényezőket szorozhattuk össze!
3 3 3; 8 3 3; 4 ; 12 6 2 ; 4 2; 2 3 2; 6 3; 4 4 2.
Több megoldás létezik. Például:
3x 3 y 3 = 3 (xy)3 ; 8x 3 y 3 = ( 8) (xy)3 ; 4xy = 4 (xy); 12x 6 y 2 = 12 x 4 (xy)2 ; x 4 y 2 = (x 2 y)2 ;
2x 3 y 2 = ( 2) x (xy)2 ; 6x 3 = 6 (x)3 ; 4x 4 y 2 = ( 4) (x 2 y)2 .
Keress egyneműeket az alábbi kifejezések között!
3 2; 5 ; 3 2; 2 ; 2; ; 12 2 . 3a 2 és a 2 ; 5b, 2b és b; 3ab 2 és 12ab 2 .
5 5 ; 2 ; 2 3; 4 ; ; 2 2. 5rs 5 y és rs 2 ys 3 ; r 2 sy és rsry; r 4 y és r 2 yr 2 .
3 2 2
; 2 ; 4 3 ; 8 2 3 ; 10 ; 3
. e 3 f 2 és 8f 2 e 3 ; 2ef 2 és 10fef; 4e 3 f és fe 3 .
A cél az algebrai kifejezések, jelölések használatának gyakorlása. Vegyünk elő szöveges feladatokat, a szöveg
alapján írjunk fel összefüggéseket! Nem cél a feladatok megoldása.
Keressünk más tantárgyakban használt jelöléseket, és értelmezzük ezeket!
Ezen a szinten az elsődleges cél a fogalmak használaton keresztül történő elsajátítása, és nem a technika
begyakorlása. Erre még bőven van idő.
Az alapvető technikai lépések gyakorlására könyvünk egyenletekkel foglalkozó fejezetében visszatérünk.
81
Egy kis üzletben az egyik fajta visszaváltható üveg forgalmát úgy jegyzik fel, hogy minden nap felírják,
mennyi kiadásuk, illetve bevételük származott az üvegekből. -vel jelölik az üvegek számát. A nega-
tív értékek az eladott üvegeket, a pozitívak a visszavettek számát jelölik. Egy hét öt munkanapján a
következőket írták fel:
H.: +12 ; 47 ; K.: +3 ; 11 ; Sze.: 18 ; Cs.: +4 ; 6 ; P.: +5 .
Több vagy kevesebb üveg volt az üzletben a hét végére, mint azelőtt? Mennyivel?
Írjuk fel az üvegek számának változását: H.: 35; K.: 8; Sz.: 18; Cs.: 2; P.: 5. Összesen
35 8 18 2 + 5 = 58. 58 üveget adtak el, tehát 58-cal csökkent az üvegek száma.
Mennyi bevétele vagy kiadása volt a héten a boltnak az üvegbetétekből, ha egy üvegre 16 Ft a
betéti díj?
Az 58 üvegből 58 16 Ft = 928 Ft bevétel származott.
A feladatban több más dologra is rákérdezhetünk: mennyi volt a bevétel vagy kiadás egy-egy nap.
Írjuk fel algebrai kifejezésekkel az egy nap eladott, illetve visszavásárolt üvegek számát. Írjuk fel a
napi (heti) bevételt, kiadást.
Végezd el a lehetséges összevonásokat a következő algebrai kifejezésekben!
2 + 3 + = 3a + 3; 2 + 3 = a b + 1; + 3 + 2 = 4x + y ;
+ + = u + uv ; +2 3 + 4 = 2m + 6; 5 3+5 = 4x + 2;
4 +5 + 5 = 4t + 4s + 5; + = 0;
2 +5 +4 2 = 6f 3g + 5.
2 + 2 = x xy ; = xy ; 5 + 4 + 4 = 2g + 4;
6 +2 + = 7t + ts ; 2 + 3 = p s+ps ; 3 +5 2 = 5z ;
6 6 + 4 = 4x ; 3 +8 3 = 5x 3xy ; 5 +3 8 = 5t + 5rt.
2 2+ 2 2 = x2 xy ; 2 2 nem vonható össze;
5 + 2 4 + 4 = g + g 2 + 4; 6 2+2 + 2 = 7t 2 + ts ;
2 2
2 +3 = p 2 + ps s2; 3 +5 2 2 2 = 2z + 3z 2 ;
6 6 2 + 4 2 = 6x 2x 2 ; 3 +8 3 = 5x 3xy ; 5 +3 8 = 5rt 5t.
7 2 2+5 2 3 2 +4 2 5 = 6dp + 5dp 2 + d 2 p 7d 2 p 2 ;
7 2 2 8 +7 2 3 2 2
2 = 7u 2 n 2 10un + 6u 2 n 3un 2 ;
10 + +4 2 2 6 2 2+9 2 8 = 17pv 2p 2 v 2 + 9p 2 v ;
10 2 2 + 6 2
6 2
7 2
8 2 + 9 2 = 10v 2 h 2 7vh 2 + v 2 h ;
7 + 6 2 + 9 2 + 2 2 + 7 2 2 + 3 2 = 7eg + 20e 2 g + 7e 2 g 2 ;
52 8 3 +2 2 52 2 3 = 7t 2 u 14tu 5t 2 u 2 .
82
Írd be a hiányzó együtthatókat!

3 + 1 = +2 ; 12 11 + 2 = + ;
5 + 4 1 = ; 4 + 7 + =6 3 ;
3 1 2 + 3,2 1 =2 +2 ; 4 2 +23 = 17 .
Végezd el a szorzásokat!
(2 + ) = 2a + ab ; 5( + ) = 5a + 5b ;
2 (1 + 5) = 2a + 10a = 12a ; (2 + 1) = 2xu + x ;
2
(1 + 5 ) = x + 5x ; 5( + ) =5 + 5 ;
(2 + 3) = 2x 2 + 3x ; (1 + ) = y + xy ;
( + ) = df + cf; (5 + ) 10 = 50x + 10x 2 .
(1 + ) = xy + x 2 y ; ( + ) = a 2 b + ab 2 ;
2 ( + 2) = 2x 2 + 4x ; ( + ) = x2 + x2y;
(2 + ) = 2xz + yx ; (1 + + ) = x + x 2 + xy .
Keress egyenlőket!
( + ) ; (1 + ) + ;
2
+ ; + + ;
2
( + ) ; + (1 + ) .
2 2
(x + xy) y = xy + xy = (y + y )x; x + y + xy = x + (1 + x)y = x (1 + y) + y.
2
(2 + 6 2 ) = 2g 2 q 3 + 6g 3 q 2 ; (5 2
+2 2
) = 5h 2 n 3 + 2h 2 n 3 = 7h 2 n 3 ;
( 2+ ) = o2t 3 + o2t 2; 2 (10 2 + 2 2 ) = 10z 2 e 4 + z 3 e 4 ;
4 2 2 (10 2 + 2 ) = 40e 3 d 4 + 8e 3 d 3 ; (9 2 + 9 2 2 ) = 9b 2 s 3 + 9b 3 s 3 .
Először végezd el a zárójelen belül a lehetséges összevonásokat, utána végezd el a szorzásokat!
3(2 + + 6 ) = 3(u + 7v) = 3u + 21v ;
( + 5 + 4 ) = x(5x + 4y) = 5x 2 4xy ;
2 ( +5 +3 4 ) = 2r( 5r + 5s + 3) 10r 2 + 10rs + 6r ;
( ) ( ) = kn + k 2 ;
( + 3 + ) = (r 2p + pr) pr = pr 2 2p 2 r + p 2 r 2 ;
( + +3 5 ) 2 = (vz + 2z 4v) 2vz = 2v 2 z 2 + 4vz 2 8v 2 z .
83
Összeszoroztunk egy egytagú és egy többtagú algebrai kifejezést. Mi lehetett a két kifejezés, ha a kapott
szorzat:
Több megoldás is lehetséges, mi csak egyet mutatunk be.
4 2 2+2 2
10 2 2 6 2
= 2dx(2dx + x 5dx 3x) = 2dx( 3dx 2x);
2
8 + 2 2 10 2
+ 4 2 2 = jm 2 (8 + j 10 + 4j) = jm 2 ( 2 + 5j);
7 2 +4 2 2 2 2 2 + 7 2 = p 2 e(7 + 4e 2e + 7) = p 2 e(14 + 2e);
2
4 10 2 2 + 7 = es(s 4 10es + 7) = es(s 10es + 3).
A 7. osztály ajándékcsomagokat állít össze az elsősöknek karácsonyra. A csomagokba az alábbi aján-
dékok kerülnek:
3 szelet csokoládé, darabja forint;
4 darab rágógumi, darabja forint;
2 ceruza, darabja forint;
12 színes kivágópapír, egyenként forint.
Írd fel, mennyibe kerül az ajándék csomagonként! 3s + 4r + 2c + 12p.
Az 1. a osztályba járó gyerekek száma , az 1. b-be járóké .
Írd fel, hogy egy-egy osztálynak mennyibe kerül az ajándékcsomag!
a (3s + 4r + 2c + 12p); b (3s + 4r + 2c + 12p).
Írd fel, hogy a két osztályra együtt mennyi pénzt költöttek!
a (3s + 4r + 2c + 12p) + b (3s + 4r + 2c + 12p); másképp (a + b) (3s + 4r + 2c + 12p).
Megjegyezzük, hogy amennyiben a tanulók erre nyitottak, ezzel a feladattal be lehet mutatni a kéttagú
algabrai kifejezéssel való szorzást.
Az algebrai kifejezésekkel végzett műveletek gyakorlására javasoljuk a feladatgyűjteményben található fel-

adatok feldolgozását.
84
A tanulók ötödik és hatodik osztályban már tanultak egyszerű egyenletek megoldási technikáját. Ismerniük
kell, hogy az alaphalmaz szerepe fontos az egyenletmegoldásban.
A tanulók ismerik az algebrai egész kifejezés fogalmát. Egynemű kifejezésekkel tudnak műveleteket végezni.
Megtanultak egyszerű algebrai egész kifejezéseket átalakítani, algebrai kifejezések helyettesítési értékét ki-
számítani.
Az előző évekhez kapcsolódóan tanítsuk az egyenletek és egyenlőtlenségek megoldását. A 6. évfolyamon

szerepelt választható tananyagként az egyenletek megoldása mérlegelvvel. Most a 7. osztályban újra előke-
rül és a kezdeti lépésektől taníthatjuk a mérlegelv lényegét. A bevezető órák azonban az egyenletmegoldás
más módszereit is elevenítsék fel, éppen azért, hogy a tanulók lássák, nemcsak egy módszer lehet az egyen-
letmegoldásra.
Az egyenlőtlenségek megoldása kezdődjön a számok közötti nagyság viszonyok vizsgálatával. Tudatosítsuk
a tanulókkal számok példáján bemutatva az egyenlőtlenség változását negatív számmal történő szorzás és
osztás esetén.
A szöveges feladatok megoldásában továbbra is alkalmazzunk megfelelő rajzot, ha szükséges. Ne maradjon
el az ellenőrzés, és a megoldáshalmaz alaphalmazzal történő összehasonlítása.

41. óra 1. óra „Fejszámolás”
42. óra 2. óra A behelyettesítés módszere
43. óra 3. óra A lebontogatás módszere
44. óra 4. óra Egyenletek megoldása mindkét oldal azonos változtatásával
45. óra 5. óra A mérlegelv
47. óra 7. óra Készítsünk egyenleteket!
48. óra 8. óra Egyenlőtlenségek
49. óra 9. óra Szöveges feladatok I. „Gondoltam egy számot ”
50. óra 10. óra Szöveges feladatok II.
Nagyon fontos, hogy az egy lépésben megoldható egyenleteket teljes biztonsággal oldják meg a tanulók,
mert így nagy eséllyel elkerülhetők a típushibák. (Például az 5 = 2 egyenletnél nem 5-tel, hanem 2-vel
történne az osztás.)
85
Oldd meg „fejben” az egyenleteket!

2 = 172; 5 = 10; 3 = 21;
88 = 11 ; + 1 5 = 9; 34 + = 10;
5 1
+ = 1; + = 3 5; 6 = 13;
4 2
10 13
10 = 1; 9 9 = 1; = ;
3 3
: 7 = 8; : ( 4) = 2 5; 120 : = 6;

1
( 3) : = .
2
1
a = 86; b= 2; c= 7; d= 8; e = 7,5; f= 24; g= ; h = 3; i = 19;
4
j = 9; k = 10,9; l= 1; m = 56; n= 10; o = 20; p = 6.
Erre 2 órát szánjunk. Ha szükséges, közösen ismételjük át a legfontosabb lépéseket. Lehetnek olyan ta-
nulócsoportok, ahol a gyakorlás versenyeztetéssel párosulhat. Ha szükséges, több csoportban különböző
szinteken ismételjük át az 5. és 6. osztályban tanultakat.
A feladatok megoldásához válaszd ki, hogy melyik módszer a leghatékonyabb!

Oldd meg az egyenleteket, egyenlőtlenségeket a kétjegyű pozitív egész számok halmazán!
2 + 13 = 31; :3+1 34; ( : 11 10) : 3 + 2 = 0;
(4 2) : 10 + 6 = 10; (4 2) : 10 + 6 10.
a) Az a = 9 nem megoldás, mert nem kétjegyű szám.
b) b < 99, tehát minden kétjegyű szám megoldás.
c) c = 44. d) x = 10,5, nem megoldás, mert nem egész szám.
e) x = 10,5, tehát a 10-nél nagyobb kétjegyű számok alkotják a megoldáshalmazt.
Oldd meg az egyenleteket, egyenlőtlenségeket, ha az alaphalmaz: = 5-nél kisebb abszolút értékű
számok !
+1
+8=8 ; = + 3; 10 13 = 39 3 .
3
a) x = 0; b) x = 4; c) x = 2.
Most az alaphalmaz a tanult számok halmaza. Keresd meg az egyenletek, egyenlőtlenségek igazsághal-
mazának elemeit! Van-e az egyenlőtlenségek megoldásai között legkisebb, legnagyobb szám?

( :2 16) 2 = 2; 5 + ( 3) 2 55;
4 5 4 5
+2= ; +2 .
7 7 7 7
86
a) x = 30; b) x < 12, nincs sem legkisebb, sem legnagyobb a megoldáshalmazban;

9 9 9
c) x = ; d) x , a legkisebb megoldás a , legnagyobb nincs.
4 4 4
Panni felosztott egy négyzetlapot az oldalaival párhuzamos egyenesekkel négyzetekre. Beszínezte a kis
négyzetek harmadát kékre, majd a maradék negyedét pirosra, végül 6-ot sárgára. Színezetlen maradt
3 négyzet. Hány részre osztotta fel Panni az eredeti négyzetlapot? Bonts fel te is ennyi részre egy
négyzetet, majd végezd el Panni színezését!
Következtetéssel: Számoljuk össze a kis négyzeteket! Színezetlen 3 és sárga 6, ez eddig 9 kisnégy-
3
zet. A pirosra színezés utáni négyzetek a színezés részét tették ki, így az egész 12 kis négyzet volt.
4
2
Ez a kékre színezések része, így kékre színezés előtt, vagyis kezdetben, 18 kis négyzet volt.
3
18
Ellenőrzés: Kék színű: = 6, megmaradt: 12.
3
12
Piros színű: = 3, megmaradt: 9.
4
Sárga + színezetlen: 6 + 3 = 9.
Összesen: 6 + 3 + 6 + 3 = 18.
A kis négyzetek nem lesznek
Egyenlettel: Jelöljük a kis négyzetek számát x-szel.
egybevágóak.
x x
Kék színű: , piros színű: , sárga: 6, megmaradt: 3.
3 6
x x
+ + 6 + 3 = x, az egyenlet megoldása: x = 18.
3 6
Ha az iskolában található olyan kétkarú mérleg, amellyel a mérlegelvet lehet szemléltetni, használjuk. Na-
gyon hatékony a tanulási folyamatban a mérlegelv eredetének gyakorlati bemutatása. (A tanulók többsége
ugyanis már csak digitális mérleget ismer.) A tankönyvi lecke bevezetője is erre utal.
A tanulók döntő többségénél a mérlegelv megértése és célszerű alkalmazása között nagy a különbség. Ezért
tapasztaljuk, hogy nem a legrövidebb úton jutnak el a megoldásig. Ez nem baj, hagyjuk a saját gondo-
latmenetük szerint megoldani őket. Néhány végigszámolt egyenlet után beszéljünk arról, hogyan lehet a
leggyorsabban a megoldáshoz eljutni. (Hasonlítsunk össze több megoldást, amelynek ugyanaz a végeredmé-
nye, de különböző a megoldási lépések száma.)
Írj az ábráknak megfelelő egyenleteket! Mind-

két oldal azonos változtatásával oldd meg
az egyenleteket! Jelöld soronként ferde vonal
mögött a változtatásokat! A megoldás után
végezz ellenőrzést!
87
a) x + 2(x + 1) + 2 = 6x + 1; x = 1. Bal oldal: 7, jobb oldal: 7.

b) (x + 1 + 1) 3 + 2 = 5x + 1 + 1 + 1; x = 2,5. Bal oldal: 15,5; jobb oldal: 15,5.
c) 2(x + 2) + 3(x + 3) = 10 + 6x; x = 3. Bal oldal: 28, jobb oldal 28.
Hogyan változtattuk az egyenlet mindkét oldalát? A megfelelő változtatásokat írd röviden a ferde
vonal után! (Dolgozz a füzetedben!)
Például: 11 = 7 +11
= 18
2( 3) = 5 + 9 zárójelfelb. 10 5 6 = 4( 3) zárójelfelb.
2 6=5 +9 2x 10 5 6 =4 12 + 6x
6=3 +9 9 10 5 = 10 12 + 12
15 = 3 :3 22 5 = 10 : 10
5= 2 25 =
Írd fel a megadott változtatással kapott egyenlőségeket! (Dolgozz a füzetedben!)

5 2( + 3) = 5( 3) zárójelfelbontás
5 2x 6 = 5x 15 összevonás
2x 1 = 5x 15 +2
1 = 7x 15 +15
14 = 7x :7
= 2
Ellenőrzés: Bal oldal: 5 2 (2 + 3) = 5, jobb oldal: 5 (2 3) = 1.

1
5 2 + =3 ( + 12) zárójelfelbontás
2
5 2x 1 = 3x x 12 összevonás
4 2x = 2x 12 +2
4 = 4x 12 +12
16 = 4x :4
= 4

1
Ellenőrzés: Bal oldal: 5 2 4 = 4, jobb oldal: 3 4 (4 + 12) = 4.
2
Ellenőrizd megoldásaid helyességét!
88
Oldd meg a mérlegelv segítségével az egyenleteket! Jelöld soronként ferde vonal mögött a változtatá-
sokat! Minden esetben számítsd ki az egyenlet bal és jobb oldalának értékét a kapott megoldás szerint!
2 5= + 2; x = 7. Bal oldal: 9, jobb oldal: 9.
6 + 9 = 15 + ( 1); x = 1. Bal oldal: 15, jobb oldal: 15.
4 + 3 2( + 1) = 1; x= 2. Bal oldal: 3, jobb oldal: 3.

1 1
6+2=4 1; x= . Bal oldal: 3, jobb oldal: 3.
3 2
6(2 + 1) = 2006 + 5(2 + 1); x = 1002,5. Bal oldal: 12 036, jobb oldal: 12 036.
( 11) + 3( + 11) = 5 + 11; x = 11. Bal oldal: 66, jobb oldal: 66.
A mérlegelv gyakorlására szolgáló óra. A „visszafelé” készített egyenletek segítik a mérlegelv lényegének
megértését.
Találj ki olyan egyenleteket, amelynek megoldásai:

4 1
= 10; = 6; = ; = 3 ; = 1 4.
5 2
Legyenek az egyenleteid egyre nehezebben, azaz egyre több lépésben megoldhatók!
Melyik egyenlethez jutnánk az alábbi „bonyolítási” lépésekkel?
Legyen = 0 az egyenlet megoldása.
A lépések: 2; + 3; 5; 3 ; : 3.
Hogyan kell változtatni az oldalakat az egyenlet megoldásához? Keress több megoldást is!
x=0 2
2x = 0 +3
2x + 3 = 3 5
5(2x + 3) = 15 3x
5(2x + 3) 3x = 15 3x :3
[5(2x + 3) 3x] : 3 = 5 x
Legyen = 1 az egyenlet megoldása. Valamilyen sorrendben a következő „bonyolítási” lépéseket
hajtottuk végre: 2; 4 ; 3; + 5.
A kapott egyenlet: 2 + 10 = 4 4 . Milyen sorrendben következhettek a „bonyolítási” lépések?
Lehet többféle sorrend is megfelelő?
A lépések sorrendje többféle lehet. Ezért több megoldás is lehetne.
Például: x= 1 3
3x = 3 +5
3x + 5 = 2 2
6x + 10 = 4 4x
2x + 10 = 4 4x
89
Az egyenlőtlenségek megoldása során tanítandó lépésekhez először számokkal végezzünk műveleteket. A

következtetéseket ne tanári kinyilatkoztatással vonjuk le, hanem teljes mértékben a tanulók megfigyeléseire
támaszkodjunk. Ekkor azonban hangsúlyosan emeljük ki a legfontosabb változásokat az egyenletmegoldás-
hoz képest.
Az alábbi számok közé tedd ki a megfelelő relációs jelet! Végezd el a ferde vonal mögötti utasítást!
Színezd kékre azokat az utasításokat, amikor nem változott a relációs jel állása, pirosra azokat, ame-
lyeknél megfordult!
13 < 100 72; 59 < 28; kék;
5 1
> 12; 20 > 3; kék;
3 4
( 5) > ( 11) ( 1); 5 < 11; piros;
24 > ( 12) : ( 2); 12 < 6; piros;

4 2 1 7
> ; > ( 1); kék;
9 3 3 9
50 > 49 + ( 30); 20 > 79; kék;
56<65 ( 1 1); 6,16 > 7,15; piros;

1 2 6 9
> 1; > ; kék;
7 7 7 7

7 3 7 3
> : ( 2). < ; piros.
8 4 16 8
Oldd meg az alábbi egyenleteket és egyenlőtlenségeket a tanult számok halmazán! Az egyenlőtlenségek
megoldáshalmazát ábrázold számegyenesen! Néhány számra végezz ellenőrzést!
7 32 5 ; x 1,6;
x 1,6
0 1
25 21 21 25 ; x < 8,4;
x < 8,4
0 1
25 21 21 25 ; x 8,4;
x 8,4
0 1
10 (9 )+9 (10 ) ( 9) + 10 (10 ).
Nincs megoldása semmilyen alaphalmazon.
90
Oldd meg az alábbi egyenleteket és egyenlőtlenségeket a tanult számok halmazán! A megoldáshalmazt

ábrázold számegyenesen! Keress olyan alaphalmazt, amelyben nincs megoldása az egyenlőtlenségnek!
7 32 5 ; x > 1,6.
x > 1,6
0 1
Nincs megoldás például a negatív számok halmazán.
1
6 (4 8) + 22; x 4.
2
x 4
0 1
Nincs megoldás például a pozitív számok halmazán.
2( + 1) 3( 1). x < 5.
x< 5
0 1
Nincs megoldás például a kétjegyű pozitív egész számok halmazán.
Mely számok teszik igazzá az egyenlőtlenséget, ha az alaphalmaz: = A 25-nél nagyobb, de 30-nál
kisebb egész számok ?
(2 5) : 3 9; x < 22. Megfelelő számok: 21, 20, 19,. . . 24.
4 10
5 3 + ; x 1,4. Megfelelő számok: 2, 3, 4, . . . 29.
5 5
4 25 10 10 4 25; x 11,5 Megfelelő számok: 11, 10,. . . 29.
3( 12) + 6 6 3(12 ). Ellentmondás, egyetlen számra sem igaz.
A gondoltam egy számot típusú szöveges feladatok esetében legegyszerűbb az egyenletek felírása. Ezzel ve-
zessük be ebben az évben a szöveges feladatok megoldását. A jobb képességűek a feladatgyűjteményből
oldhatnak meg összetettebb feladatokat.
Gondoltam egy számra. A négyszereséből elvettem 5-öt. A különbséget megszoroztam 3-mal. Így
ugyanazt kaptam, mint amikor a gondolt számhoz 7-et adtam.
Jelöljük a keresett számot x-szel. 3(4x 5) = x + 7. A gondolt szám: 2, megfelel a feladat szövegének.
Mely számra igaz, hogy 100-ból elvéve a gondolt szám ötszörösénél 4-gyel kisebb számot, a szám két-
szeresénél 29-cel kisebbet kapunk eredményül?
100 (5x 4) = 2x 29. A keresett szám: x = 19, megfelel a feltételeknek.
91
Panni azt mondta, hogy talált egy számot, amelynél 12-vel nagyobb szám ötszörösét 60-ból kivonva a
szám ötszörösének ellentettjét kapjuk meg.
Péter szerint nincs ilyen szám. Petra azt mondta, hogy ez érdekes, szerinte bármelyik számra igaz az
állítás. Kinek van igaza?
60 5(x + 12) = (5x). Az egyenlet azonosság, így Panninak és Petrának is igaza van.
Melyik szám négyszereséből vegyünk el 10-et, ha azt szeretnénk, hogy a különbség nagyobb legyen a
keresett számnál 2-vel kisebb szám háromszorosánál? Hány megfelelő negatív számot találtál?
4x 10 > 3(x 2); x > 4, ezért negatív szám nem tesz eleget a feltételeknek.
Írj „gondoltam egy számot” típusú szöveges feladatot az alábbi egyenletekhez, egyenlőtlenségekhez.
Oldd is meg azokat!
100 ( + 55) = 4 ; 100 ( + 55) 4 ;
(3 + 3) 2 + 4; 1+ +2 +3 +4 5 = 5 + 1.
a) Melyik az a szám, amelynél 55-tel nagyobb számot elvéve 100-ból, az eredeti szám 4-szeresét
kapjuk? x = 9.
b) Melyik az a szám, amelynél 55-tel nagyobb számot elvéve 100-ból, az eredeti szám 4-szeresénél
nagyobb számot kapunk? x < 9.
c) Melyik számra igaz, hogy ha 3-szorosánál 3-mal nagyobb számból elvesszük a szám 2-szeresét,
akkor a különbség nagyobb a gondolt számnál 4-gyel nagyobb számnál?
Az egyenletet, és a feltételeket egyetlen szám sem teszi igazzá.
d) Van-e olyan szám, amelyhez a 2-szeresét, 3-szorosát, 4-szeresét, majd 1-et hozzáadva, 5-szörösét
elvéve, a szám 5-szörösénél 1-gyel nagyobb számot kapunk?
Az egyenlet azonosság, a feladat feltételeit minden szám kielégíti.
Az itt található feladatok elsősorban az egyenletfelírás gyakorlását szolgálják. Tapasztalatok szerint ez okozza
a tanulóknak a legnagyobb problémát. Ahol lehetséges, segítsük a feladatok megoldását rajzzal! A szöveges
ellenőrzés se maradjon el!
Három szám között érdekes kapcsolat van. Ha az egyik végéről elhagyunk egy nullát, akkor a másik
számot kapjuk meg. Ha ennek a számnak a végéről elhagyunk el egy nullát, akkor a harmadik számot
kapjuk meg. A három szám összege 83 583. Melyik ez a három szám?
Következtetéssel: ABC00+ABC0+ABC = 83 583, ebből C = 3, az egyesek helyiértékén levő számok
összege miatt, B = 5 és A = 7 hasonló okok miatt. Így a számok: 75 300, 7530, 753.
x x x
Egyenlettel: Az eredeti számot x-szel jelölve: x + + = 83 583. x = 75 300, = 7530,
10 100 10
x
= 753.
100
Péter 3 cm-rel magasabb Pankánál, Flóra pedig 5 cm-rel alacsonyabb Pankánál. A három gyerek át-
lagmagassága 167 cm. Milyen magasak a gyerekek?
92
x + (x + 5) + (x + 8) 488
Jelöljük Flóra magasságát x cm-rel. = 167, ennek gyöke: x = (cm).
3 3
Hívjuk fel a tanulók figyelmét a megoldásban nem egész szám áll. Ez az adat „ritkán” fordul elő a
valóságban.
Három polcon összesen 208 könyv van. A legalsó polcon hattal több könyv van, mint a középsőn,
míg a középsőn 14-gyel több, mint a legfelsőn. Hány könyv van az egyes polcokon?
Jelöljük a legfelső polcon levő könyvek számát x-szel. x + (x + 14) + (x + 14 + 6) = 208; x = 58.
A könyvek száma lefelé haladva: 58 db, 72 db, 78 db.
Kati és Berci minden hónapban zsebpénzt kapnak szüleiktől, Berci 100 Ft-tal többet. Ha Berci kétszer
annyi pénzt kapna szüleitől, Kati pedig 100 Ft-tal többet, akkor együtt pont meg tudnák venni kedvenc
rajzfilmjüket DVD-n, amely 1800 Ft-ba kerül. Mennyi zsebpénzt kapnak a gyerekek külön-külön?
Jelöljük Kati zsebpénzét x Ft-tal. (x + 100) + 2(x + 100) = 1800. x = 500.
Kati havonta 500 Ft-ot, Berci 600 Ft-ot kap.
(Ha több havi gyűjtögetéssel vennék meg a feltételeknek megfelelően a DVD-t, akkor havi zsebpénzük
jelentősen kevesebb lenne, amely már-már nem nevezhető zsebpénznek.)
Mekkorák lehetnek az egyenlő szárú háromszög szögei, ha az
egyik külső szöge 120 ; Ennek a háromszögnek minden szöge 60 , szerkeszthető szög.
egyik külső szög 50 ; Egy ilyen háromszög van, szögei: 25 , 25 , 130 . Nem szerkeszthető szögek.
egyik külső szög 100 ;
Két ilyen háromszög van: 80 , 80 , 20 vagy 80 , 50 , 50 . Nem szerkeszthető szögek.
egyik belső szög 90 ; Egy ilyen háromszög van: 90 , 45 , 45 , szerkeszthető szögek.
egyik belső szög 45 ;
Két ilyen háromszög van: 90 , 45 , 45 , szerkeszthető szögek vagy 45 , 67,5 , 67,5 , szerkeszthető
szögek.
egyik belső szög 120 ? Egy ilyen háromszög van, szögei: 120 , 30 , 30 . Szerkeszthető szögek.
Melyiket tudnád szögmérő használata nélkül is megszerkeszteni, ha ismernéd egyik oldalának hosszát?
Két szám különbsége 8. Ha a számokat összeszorozzuk, 0-át kapunk eredményül. Melyik lehet ez a két
szám?
Legyenek a számok: x és x + 8. x(x + 8) = 0. Egyik megoldás: 0 és 8.
Legyenek a számok: x és x 8. x(x 8) = 0. A másik megoldás: 0 és 8.
Aranka és anyukája életkorának összege 68 év. Ha Aranka kétszer annyi idős lenne, mint most, akkor
két évvel lenne fiatalabb anyukája jelenlegi életkoránál. Hány éves Aranka, hány éves az anyukája?
Jelöljük Aranka életkorát x évvel. Ekkor a feltételek miatt anyukája 68 x éves.
A második feltétel egyenlettel: 2x + 2 = 68 x, ebből x = 22. Aranka 22 éves, anyukája pedig 46 éves.
A megoldás megfelel a feltételeknek.
93

52. óra 1. óra Ki kicsoda?
Ebben a fejezetben az esetek összegyűjtésén, az információk rendszerezett felhasználásán van a hangsúly.
Az Abonyi, Budai, Ceglédi vezetéknevekből és az András, Bálint, Cecília keresztnevekből három em-
ber teljes nevét (vezetéknév és keresztnév) kell összeállítanunk úgy, hogy semelyikük vezetékneve ne
kezdődjön ugyanazzal a betűvel, mint a keresztneve.
Hányféleképpen lehet ezt megtenni?
Kétféleképpen. A monogramok: AB, BC, CA, AC, BA, CB.
Hányféleképpen lehet ezt megtenni, ha azt is tudjuk, hogy Abonyi férfi?
Az AC monogram nem fordulhat elő. A két esetből marad 1.
Egy négy házaspárból álló társaság egzotikus nyaralást tervez. A házaspárok együtt utaznak, de páron-
ként más-más ország az úticéljuk.
(1) András Japánba utazik.
(2) Béla és Olga együtt utaznak.
(3) Cézár utazás előtt még meglátogatta Rozit.
(4) Panni Mongóliába megy.
(5) Rozi Laoszba utazik.
(6) Dezső és Sári is a társasághoz tartozik.
(7) Az egyik pár Koreába megy.
Ki kivel és hova készül?
( .)
András felesége csak Sári lehet, Japánba mennek.
Béla Olgával csak Koreába mehet, mert Mongóliába, Laoszba és Japánba más nők mennek.
Cézár felesége így csak Panni lehet, akivel Mongóliába utaznak.
Dezső Rozival Laoszba utazik.
Két testvérpár, Sára és Tamás, illetve Sándor és Tamara mesélik:
Mindkét fiú magasabb mindkét lánynál.
Mindkét S kezdőbetűs idősebb mindkét T kezdőbetűsnél.
Sára és Tamás is jobban tanul, Sándornál és Tamaránál is.
Keress olyan gyerekeket, akikre illenek a tulajdonságok:
(1) idősebb, mint .
94
(2) alacsonyabb, mint .

(3) magasabb és idősebb, mint .
(4) magasabb és fiatalabb, mint .
(5) alacsonyabb és rosszabbul tanul, mint .
(6) idősebb és alacsonyabb, mint .
(7) alacsonyabb és rosszabbul tanul, mint .
(8) fiú alacsonyabb, mint fiú.
Mely állítások feljezik ki ugyanazt?
Rendszerezzük a tulajdonságokat!
Tamás, Sándor magasabb Sára, Tamara
Sára, Sándor idősebb Tamás, Tamara
Sára,Tamás jobban tanul, mint Sándor, Tamara
(1) Sára is, Sándor is idősebb, mint Tamás és Tamara.
(2) Sára is, Tamara is alacsonyabb, mint Tamás és Sándor.
(3) Sándor magasabb és idősebb, mint Tamara.
(4) Tamás magasabb és fiatalabb, mint Sára.
(5) Tamara alacsonyabb és rosszabbul tanul, mint Tamás.
(6) Sára idősebb és alacsonyabb, mint Tamás.
(7) Tamara alacsonyabb és rosszabbul tanul, mint Tamás. Tamás magasabb és jobban tanul, mint
Tamara.
(8) A két fiú magasságuk szerinti összehasonlításáról nem tudunk semmit.
2-2 piros, kék, sárga és zöld golyónk van. Ezeket kettesével elrakjuk egy piros, egy kék, egy sárga és
egy zöld dobozba úgy, hogy
– semelyik dobozba nem raktunk olyan színűt, mint a doboz színe;
– semelyik dobozba nem raktunk két egyszínű golyót;
– az egyik dobozban a sárga golyó mellett kék, egy másikban a sárga golyó mellett zöld golyó van;
– a kék dobozba nem tettünk piros golyót.
Melyik dobozba milyen színű golyókat tettünk?
Piros golyó nem lehet sem a piros, sem a kék dobozban (1. és 4. állítás). De nem lehet a két piros
golyó ugyanabban a dobozban sem (2. állítás), így az egyik piros golyó a sárga, a másik a zöld
dobozba került.
A sárga-kék és a sárga-zöld golyópár csak a másik két dobozba kerülhetett. Mégpedig a kék dobozba
a sárga-zöld, a pirosba a sárga-kék. (Mert a kék dobozba nem kerülhetett kék golyó.)
A megmaradt zöld golyó csak a sárga dobozban levő piros golyó mellé, a kék pedig a zöld dobozban
levő mellé került. Tehát
piros doboz: sárga-kék; kék doboz: sárga-zöld; sárga doboz: piros-zöld; zöld doboz: piros-kék.
95
A tanulók a racionális számkörben a négy alapműveletet el tudják végezni. Az ötödik, illetve hatodik osz-
tályban az arányossági problémák már megbeszélésre kerültek. Célszerű a már használt fogalmakat egyszerű
példán átismételni. A százalékszámítás fogalmai és összefüggései konkrét esetekben hatodik osztályban sze-
repelt.
Az elsődleges cél a következtetési készség fejlesztése. Elvárható, hogy a tanulók felismerjék, hogy az össze-
tartozó értékek változása milyen típusú. Ugyanakkor minden évfolyamban hangsúlyozni kell, hogy nem
minden estben ismerhető fel egyenes vagy fordított arányosság.
Alkalmazás szintjén tudniuk kell az arányos osztás technikáját.
A százalékszámítás alapfeladatainak megoldásán túl az összetettebb feladatokat is meg kell tudni oldani.
Támogassuk a számológép használatát ennél a témakörnél! Természetesen a számonkérésnél nem célszerű
engedélyezni, viszont a számolások ne legyenek túl bonyolultak!

53. óra 1. óra Ismétlő feladatok
54. óra 2. óra Arányos osztás
55. óra 3. óra Arányossági következtetések
56. óra 4. óra Többszörös arányossági problémák
57. óra 5. óra Százalékszámítás
58. óra 6. óra Hány százalék?
59. óra 7. óra Összetett feladatok
60. óra 8. óra Vegyes feladatok a százalékszámítással kapcsolatosan
A témakör bevezető órája új fogalmat, eljárást nem tartalmaz. Az óra célja az előző évben megtanult fo-
galmak felelevenítése. Ismételten fontos kiemelni, hogy az arány felírásakor fontos a számok sorrendje.
Írj fel olyan számokat, amelyek aránya:

2 3 8 6 15 24 48
1:2= = = ; 3:5= = ; 12 : 25 = = .
4 6 16 10 25 50 100
A megadott arányok segítségével írj fel a füzetedbe aránypárokat!
96
8 12 3 6 18 30
4 : 10 = = ; 21 : 35 = = ; 6:7= = ;
20 30 5 10 21 35
3 6 1 3 11 5 77 154
: = = ; : = = .
10 10 2 6 6 7 30 60
Írd fel egész számokkal a megadott arányokat!
1 2 3
2 25 : 6 75 = 9 : 27 = 1 : 3; : 3 = 1 : 6; : = 2 : 3;
2 5 5
1 3 3 4 1 3
: = 2 : 3; : = 27 : 28; 4 : 1 = 65 : 24;
4 8 7 9 3 5
2
1 : 8 4 = 15 : 98.
7
A táblázatban található számpárok aránya : = 4 : 6. Add meg a hiányzó számokat!
6 8 56 14
2 10 15 1,6 0 25 13
5 3 15
9 7
3 15 08 24 0,375 19,5 28
5 5
10 dkg fehér csokoládéban 55 gramm cukor és 25 gramm tejpor, a tejcsokoládéban 5 dkg cukor és
20 gramm tejpor van.
A csokoládégyárban milyen arányban kell a cukrot és a tejport felhasználni a fehércsoki, illetve a
tejcsoki készítésénél?
A fehér csoki készítésénél 11 : 5 arányban kell a cukrot és a tejport felhasználni. Tejcsokoládéban ez
az arány 5 : 2.
Az óra célja, hogy a tanulók elmélyítsék annak a módszernek az alkalmazását, hogyan kell egy adott számot
vagy mennyiséget megadott számban felosztani.
Figyeljünk arra, hogy a tanulók a módszer lényegét értsék meg! Szükség szerint készíttessünk ábrát!
A kitűzött feladatok között van olyan, amelynek több megoldása lehetséges. Az A1 feladat részét csak
jobb képességű csoportban, illetve differenciáltan oldassuk meg!
Egy osztályban 28 tanuló tanul. A fiúk és lányok aránya 3 : 4.

Hány fiú és hány lány jár az osztályba?
3 3 4
Az osztály része fiú. Az osztályba 28 = 12 fiú és 16 lány jár, ami valóban az osztálétszám
7 7 7
része.
Milyen arányok lehetnének még egy 28 fős osztályban?
Úgy kell arányokat megadni, hogy az arányos osztásnál egész számot kapjuk eredményül.
97
Keressük meg a 28 osztóit! Ezek: 2; 4; 7; 14; 28.

Az osztókat két egész szám összegére felbontva kaphatjuk meg a lehetséges fiú lány arányt.
Például: 2 = 1 + 1, azaz az osztályban a fiúk és lányok aránya 1 : 1, az osztályba 14 lány és 14 fiú
jár.
Ha a 14 felbontását tekintjük: 14 = 1 + 13 = 2 + 12 = 3 + 11 = 4 + 10 = 5 + 9 = 6 + 8 = 7 + 7.
Ezek segítségével megadható az összes megoldás. Vigyázni kell arra, hogy nem minden felbontás
ad új megoldást, hiszen az arányok között lehetnek egyenlő értékűek is. Például: 1 : 1 = 2 : 2 =
= 7 : 7 = 14 : 14.
1
Egy telek bekerítéséhez 150 m lécet használnak fel. A hulladék a megvásárolt mennyiség része.
12
11
Mennyi a beépített lécmennyiség? A beépített léc mennyisége: 150 = 137,5 méter.
12
Mennyi a hulladék és a hasznos léc aránya? A kérdezett arány 1 : 11.
Oszd fel az alábbi számokat a megadott arányban!
a 45-öt 7 : 8; 21 és 24. a 0 16-ot 2 : 3; 0,064 és 0,096.
7 1 6 1 5
a -öt 1 : 6; és . a 140-et : ;
5 5 5 4 8
1 5
d) Az : arányt egész számokkal megadva 2 : 5. 140-et febontva 2 : 5 arányban 40 és 100 a
4 8
keresett két szám.
14 7 14 7
az 560-at 1 : 3 : 4; 70, 210 és 280 a három szám. a -ot 1 : 2 : 3 , , .
3 9 9 3
arányban.
Két testvér összes zsebpénze 5600 Ft. Az idősebb testvérnek háromszor annyi pénze van mint a kiseb-
biknek.
Írd fel a két testvér zsebpénzének arányát!
A fiatalabb és idősebb testvér zsebpénzének aránya 1 : 3
Számítsd ki, mennyi pénze van a kisebb testvérnek!
A kisebb testvérnek 5600 : 4 = 1400 Ft-ja van.
Két szám aránya 2 : 5.
Melyik két számra gondoltunk, ha az összegük 413?
Mekkora a nagyobbik szám, ha a kisebb szám 113?
Melyik két számról van szó, ha különbségük 45?
Számítsd ki a két számot, ha különbségük 102!
a) A két szám a 118 és 295. Az ellenőrzésről ne felejtkezzünk meg!
b) 282,5 a nagyobb szám.
c) A két szám különbsége 5 2 = 3 rész. Ezért 1 rész 15, így a keresett két szám 30 és 75.
d) A különbség 3 rész, így 1 rész 34, vagyis a 2 rész, illetve az 5 rész 68 és 170.
Egy derékszögű háromszög két hegyesszögének az aránya 3 : 7. Hány fokosak a háromszög szögei?
A két hegyesszög összege 90 . Ezt kell 3 : 7 arányban felosztani. A két hegyesszög 27 és 63 .
98
Egy betéti társaság három tagjának részesedési aránya éves szinten a bevételből 1 : 3 : 5. Mennyi pénzt
osztottak szét, ha 2 000 000 Ft-ot kapott az a tag, akinek legnagyobb a részesedése?
5
A 2 000 000 Ft 5 résznek felel meg. (Másként fogalmazva az összes pénznek az része.) Ennek
9
felhasználásával a szétosztott pénzmennyiség: 2 000 000 : 5 9 = 3 600 000 Ft.
Az órán beszéljünk az egyenes és fordított arányosság jellemző tulajdonságairól. Mivel a tanulók már ta-
nultak erről, jó lehetőség csoportmunkában dolgoztatni őket. A feladatok feldolgozása segít az egyenes és
fordított arányosság ismérveinek összegyűjtésére.
Egy kerékpáros 12 km-t tesz meg 1 óra alatt, egy kismotorral közlekedő 150 út (km)
30 km-t tesz meg 1 óra alatt.
140
Készíts táblázatot, mennyi utat tesznek meg 2, 3, 4, 5 óra alatt! 130
120
Eltelt idő (óra) 2 3 4 5 110
Kerékpáros által megtett út (km) 24 36 48 60 100
90
Motoros által megtett út (km) 60 90 120 150
oros
80
mot
Ábrázold az összetartozó értékeket grafikonon! 70
Négyes csomagolású őszibaracklé 624 Ft-ba kerül. Mennyit kell fizetni 60
egy karton őszibarackléért, ha egy kartonban 15 doboz van? 50
s
40
ro
1 liter 156 Ft-ba kerül, így a 15 literért 2340 Ft-ot kell fizetni.
pá
30
ék
Májusban 18 m3 elhasznált víz után összesen 5112 Ft vízdíjat fizettünk.

r
ke
20
Júniusban 21 m3 vizet használtunk el. Mennyi lesz a vízdíj júniusban? 10
idő (óra)
5112
21 = 5964 Ft lesz a vízdíj június hónapban. 0 1 2 3 4 5
18
Egy háromszög egyik oldala 3 cm, másik oldala 4 cm és a két oldal által
bezárt szög 30 .
Szerkeszd meg a háromszöget!
A tanulók a tanult szerkesztési lépésekkel szerkesszék meg a háromszöget.
Változtasd kétszeresére a megadott szöget, a megadott oldalak ugyanakkorák. Igaz-e, hogy kétsze-
resére változott a harmadik oldal hossza? A válaszodat méréssel igazold!
Nem igaz, hogy kétszeresére változott a harmadik oldal. Hívjuk fel a tanulók figyelmét, hogy nem
minden esetben következik az egyenesen arányosság változó mennyiségeknél.
4500 kg cukorból segélycsomagokat készítenek. Hány csomag készíthető, ha
15 kg-os; 25 kg-os; 50 kg-os
csomagokat készítenek?
99
A csomagok darabszáma és a csomagok tömege között fordított arányosság van. Ezért ha a csoma-
4500
gok számát d-vel, a tömegét m-mel jelöljük, akkor d = összefüggés érvényes.
m
15 kg-os csomagból 300 db-ot, 25 kg-os csomagból 180 db-ot, 50 kg-os csomagból 90 db-ot tudnak
készíteni.
Egy osztály tanulói karácsony előtt kerámiatárgyakat készítettek a szakkörön. Az elkészített tárgyakat
az iskolában szervezett vásárnapon árusították. 27 db-ot adtak el 160 Ft-os egységáron. Hány darab
540 Ft-os színházjegyet vásárolhattak ebből a bevételből?
Legyen a színházjegyek darabszáma x. Ekkor 27 160 = 540 x, x = 8; 8 színházjegyet vásárolhattak
a befolyt pénzösszegből.
Határozd meg, hogy az alábbi négy grafikon közül melyik ábrázol egyenes, illetve fordított arányossá-
got! Írj fel összefüggést a grafikonon található pontok koordinátái között!
1 1
0 1 0 1
1 1
0 1 0 1
Az a) és c) grafikon egyenes arányosságot, a b) és d) fordított arányosságot ábrázol.
100
5 tábla 259 Ft-os csoki ugyanannyiba kerül, mint 7 zacskó cukor. Mennyibe kerül 1 zacskó cukor?
5 259 = 7 x; x = 185. Egy zacskó cukor 185 Ft-ba kerül.
Egy 24 28 m2 -es telken van egy 8 m és 9 m oldalhosszúságú ház. A telek füvesítve van. Ági lenyírta
a terület negyedrészét, apukája a többit.
Számítsd ki az Ági és édesapja által lenyírt területek arányát!
Ha Ági a füvesített rész negyedrészét nyírta le, akkor édesapja a háromnegyed részét. Ezért Ági és
édesapja által lenyírt területek aránya 1 : 3. A többi adat a feladat megoldása szempontjából felesle-
ges.
Egy nyomdában 3 gép 5 óra alatt 21 600 újságot nyomtat.
5 gép 7 óra alatt hány újságot nyomtat ki?
Induljunk ki az eredeti mennyiségből:
3 gép 5 óra alatt 21 600 újságot nyomtat;
1 gép 5 óra alatt 7200 újságot nyomtat;
5 gép 7 óra alatt 50 400 újságot nyomtat.
28 800 újságot 4 óra alatt hány gép nyomtatja ki?
1440 újságot nyomtat 1 gép 1 óra alatt;
28 800 újságot nyomtat 1 gép 20 óra alatt;
28 800 újságot nyomtat 5 gép 4 óra alatt.
Hány óra alatt nyomtat ki 9 gép 25 920 db újságot?
1440 újságot nyomtat 1 gép 1 óra alatt;
25 920 újságot nyomtat 18 gép 1 óra alatt;
25 920 újságot nyomtat 9 gép 2 óra alatt.
18 lónak 30 napra 270 zsák zab szükséges.
Hány lovat lehet etetni 12 napig ebből a mennyiségből?
2 3
A lovak száma -szorosára változott, így ugyanaz a zabmennyiség -szer több napig elegendő.
3 2
3
12 lónak 30 = 45 napra 270 zsák zab szükséges.
2
20 lónak hány napra elegendő ez a mennyiség?
20 18 9
A lovak száma -szorosára változott, így ugyanaz a zabmennyiség = -szer több napig
18 20 10
elegendő.
9
20 lónak 30 = 27 napra 270 zsák zab szükséges.
10
101
27 ló 540 zsák zabot hány nap alatt eszik meg?

A megadott adatokból 18 lónak 30 napra 270 zsák zab szükséges.
27 3 4
A lovak száma = -szeresére változik, így az 540 zsák zabmennyiség -szor több napig ele-
36 4 3
gendő.
3
27 lónak 30 = 22,5 napra 540 zsák zab szükséges.
4
Számítsd ki 275-nek a
20%-át; 55; 45%-át; 123,75; 37 5%-át; 103,125;
165%-át; 453,75; 11,65%-át; 32,0375; 320%-át! 880.
Írd fel kétféle műveletsorral, és ahol tudod, számítsd ki!
35
1500 m 35%-a; 1500 = 1500 : 100 35 = 525 méter.
100
2 3 kg 57%-a; 2,3 0,57 = 2,3 : 100 57 = 1,311 kg.
5400 cm2 65,5%-a; 5400 0,655 = 5400 : 100 65,5 = 3537 cm2 .
n
liter 42%-a; n 0,42 = 42 liter.
100
m
kg 125%-a; 125 = m 1,25 kg.
100
50 k
50 perc %-a; k = 50 perc.
100 100
t
1 5 hl %-a; (1,5 : 100) t = 1,5 hl.
100
p
méter p%-a. (s : 100) p = s méter.
100
Peti, Gábor és Sanyi házi matematikaversenyen vesz részt. A harmadik forduló után a megszerezhető
4
összpontszám 150 pont. Peti 80%-ra teljesített, Gábor az szerezhető pontok részét szerezte meg,
5
Sanyi 3 ponttal többet kapott, mint Peti. Melyik fiú hány pontot szerzett a versenyen?
4
Peti 150 0,8 = 120 pontot, Gábor 150 = 120 pontot, Sanyi 123 pontot szerzett.
5
Egy téglalap alakú kert egyik oldala 17 m, másik oldala ennek 65%-a.
Milyen hosszú a kert másik oldalának méterre kerekített értéke?
A kert másik oldala 17 m 0,65 = 11,5 m 11 m.
Mekkora a kert területe? A kert területe T 11 17 m2 = 187 m2 .
102
Hány zacskó fűmagot vásároljuk, ha egy zacskó fűmag kb. 30 m2 területre elegendő.
187 m2 : 30 m2 6,23, ezért 7 zacskó fűmagot kell vásárolni.
Egy újságban a következő hírt olvashattuk:
Egy kérdőívet 150-en töltöttek ki, 40% dicsérte a kozmetikai terméket, a megkérdezettek 35%-a egyál-
talán nem ismerte ezt a terméket. Pontosak vagy kerekítettek lehettek a megadott százalékláb értékei?
Mivel 150-nek a 35%-a nem egész szám, ezért a megadott értékek kerekítettek.
Melyik az a szám, amelynek
20%-a 50; 250; 75%-a 4500; 6000;
12 5%-a 1 5; 12; 24%-a 432; 1800;
•
120%-a 180; 150; 33 3%-a 45; 135;
p
%-a 48? 48 : = (48 : p) 100.
100
Egy sportegyesület tagjainak 35%-a vízilabdázó. Ők 105-en vannak. Hány tagja van a sportegyesület-
nek?
105 : 0,35 = 300 tagja van a sportegyesületnek.
Egy faluban 182 tanuló lakik. Ez a lakosság 26%-a. Hányan laknak a faluban?
182 : 0,26 = 700 lakosa van a falunak.
Hány százaléka
75-nek a 15; 20%-a; 220-nak a 132; 60%-a;
1400-nak 560; 40%-a; 2 7-nek a 8 1; 300%-a;
4 3
-nek a ; 37,5%-a; A 168 a 2800-nak; 6%-a;
5 10
21 a 840-nek; 2,5%-a; 35 a 105-nek; 33,3̇%-a;
480 a 320-nak? 150%-a.
Egy téglalap egyik oldala 1,2-szerese a másik oldalnak.
Hány százaléka a hosszabb oldal a rövidebbnek? 120 %-a.
Hány százaléka a rövidebb oldal a hosszabbnak? 83,3̇%-a.
Egy háromszög belső szögeinek aránya 1 : 2 : 3.
Mekkorák a háromszög belső szögei? A háromszög belső szögei 30 , 60 , 90 .
Hány százaléka a legkisebb szög a legnagyobbnak? A legkisebb szög a legnagyobb szög 33, 3̇%-a.
103
Egy vándortáborban a tervezett 52 km-es távolságból az első napon 14 km-t tettünk meg. A tervezett
túra hány százaléka van még hátra?
38 km-t kell még megtenni, ami a tervezett távolság 73%-a.
Egy iskolába 560 tanuló jár, ebből 345 lány. A tanulók hány százaléka fiú? 38,4%-a.
Egy reformpékségben a vásárolható pékáruk 18%-a hagyományos típusú, a többi áruféleség az egész-
ségesebb táplálkozást szolgáló magokat tartalmazó, teljes kiőrlésű lisztből készült. A csak fehérlisztből
készült áruféle 27 kg.
Hány kg ennek a pékségnek az árukészlete?
A 27 kg az össz mennyiség 18%-a. Az összes áru tömege (27 : 18) 100 = 150 kg.
4 5 kg magokat tartalmazó péksütemény van a pékségben. Hány százaléka ez a mennyiség az összes
árukészletnek?
A magokat tartalmazó péksütemény az összes mennyiség (4,5 : 150) 100 = 3%-a.
A hetedik évfolyamon lévő és osztály létszámának aránya 6 : 7. Az osztály tanulóinak 40%-a
lány. A 7. osztályba 18 fiú jár. Hányan járnak a hetedik évfolyamra?
A 18 fiú az osztály létszámának 60%-a. Ezek alapján az osztálylétszám 30 fő.
A két osztály létszámának aránya: 6 : 7 = 30 : x.
x = 35 tanuló. A hetedik évfolyamra 65 tanuló jár.
Melyik műveletsor írja le helyesen 42 000-nek a 12%-kal megnövelt értékét? Karikázd be a megfelelőt!

12 12
42 000 ; 42 000 12%-a; 42 000 1+ ;
100 100

12
42 000 1 ; 42 000 88%-a 42 000 0 12; 42 000 12%-a;
100
112
42 000 ; 42 000 1 12;
100
42 000 : 100 12; 42 000 12%-a; 42 000 + 42 000 0 12;
(42 000 112) : 100.
Nézd meg, melyeket nem karikáztad be, és fogalmazd meg szöveggel, mit jelentenek ezek a műve-
letsorok!
A bekarikázottak közül válassz ki kettőt, amellyel legszívesebben számítod ki a keresett értéket, és
végezd el a számítást! Gondold végig, miért ezeket választottad! Melyikkel lehet a leggyorsabban
kiszámítani a keresett értéket?
A tanulókkal megbeszélhetjük, ki miért számol szívesen az általa kiválasztott műveletsorral.
104
Egy ajándékboltban az 1 500 000 Ft-os decemberi bevétel januárban 1 140 000 Ft-ra csökkent.
Hány százalékos volt a csökkenés mértéke? 24 %-os volt a csökkenés mértéke.
Írd be a keretekbe a megfelelő százaléklábat úgy, hogy a művelet elvégzése után a januári bevételt
kapjuk eredményül!
76
1 500 000 ;
100
1 500 000 1 500 000 0,24 ;
(1500 000 : 100) 76 .

Két évre abba a bankba tesszük a pénzünket, amelyik évente 7% kamatot fizet.
Mennyi pénzt vehetünk fel két év múlva, ha 500 eurót kötöttünk le?
(500 1,07) 1,07 = 572,45 eurót vehetünk felé a bankból.
Számítsd át Ft-ba a megadott és kiszámított értékeket! Az euró-forint átváltást megnézheted az
interneten, újságban, bankban, tévételetexten.
Az aktuális értékkel számoljanak a tanulók.
Egy alkalmazott bruttó fizetése 158 000 Ft volt 2005 decemberében. 2006 januárjában 4 5%-os bére-
melést, 2007 januárjában 5%-os béremelést kapott.
Mennyi volt a bruttó fizetése 2006-ban?
158 000 1,045 = 165 110 Ft volt 2006-ban az alkalmazott fizetése.
Mennyi volt az alkalmazott bére 2007. januárban?
2007 januárjában 165 110 1,05 = 173 365,5, egész forintra kerekítve 173 366 Ft volt a fizetése.
Hány százalékos egyszeri béremelést kellett volna adni, hogy ugyanennyi legyen az alkalmazott bére?
Azt kell meghatározni, hogy a 173 366 Ft hány százaléka a 158 000 Ft-nak. (173 366 : 158 000)
100 109,7%-a, ezért 9,7 %-os egyszeri béremeléssel az alkalmazott bére 173 366 Ft lenne.
Egy leárazás során a 24 000 Ft-os cipő árát először 15%-kal, majd ezt követően 10%-kal csökkentették.
Mennyibe került a cipő a kétszeri leárazás után?
24 000 0,85 0,9 = 18 360 Ft a cipő ára kétszeri leárazás után.
Mekkora lenne a leárazás mértéke, ha egyszeri alkalommal csökkentenék a cipő árát?
(18 360 : 24 000) 100 = 76,5%. Egyszeri árleszállítással 23,5%-kal kellene csökkenteni a cipő árát.
Egy DVD-t árusító üzletben 1200 db DVD volt. Egy kiárusítás alkalmával a készlet 20%-kal csök-
kent. Az üzletkötőnek a megmaradt állomány hány százalékával kell növelni a DVD-k számát, hogy
ugyanannyi áru legyen, mint a kiárusítás előtt?
A csökkenés után az árukészlet 960 db-ra csökkent. 240 CD-vel kellene feltölteni az árukészletet,
hogy ismét 1200 db legyen. A 240 db a 960 db-nak 25%-a. Így az állományt 25%-kal kellene növelni.
A megtakarított pénzem 40%-át elköltöttem utazásra. A megmaradt pénzemnek hány százalékát kell
újra hozzátennem úgy, hogy ugyanannyi pénzem legyen, mint utazás előtt?
A megtakarított pénzem A Ft volt. Utazás után a pénzem 60%-a azaz 0,6 A Ft maradt meg.
105
3 5
A 0,6 A Ft-ot mennyivel kell megszorozni, hogy ismételten A Ft legyen? 0,6 A = A-t -dal kell
5 3
5
megszorozni. 1,67 = 167%. A megmaradt pénzemnek 67%-át kell hozzátennem, hogy az eredeti
3
pénzösszeg legyen.
Számítsd ki
3
15-nek a részét; 11,25;
4
540-nek a 15%-át; 81;
360 kg 20%-ával megnövelt értékét; 432;
800 liter 32%-kal csökkentett értékét; 544;
3
1400 részének a 85%-át; 510;
7
250 35%-ának a 150%-át; 131,25;
6400 20%-kal csökkentett értékének a 125%-át! 6400.
7
Egy természetvédelmi terület nagysága 650 km2 , ennek része erdő.
20
Hány km2 az erdőterület? 227,5 km2 az erdőterület.
Hány százaléka az erdőterület a természetvédelmi területnek?
A természetvédelmi terület 35%-a az erdőterület.
Az interneten található kefires lángos receptje szerint az elkészítéshez kell 2 pohár kefir, két tojás,
5 dkg élesztő, 1 evőkanál só és 60 dkg liszt. Ezeket kell összekeverni, majd egy órát hagyni kell, hogy
keljen, és lehet kisütni.
Az összekevert tészta hány százaléka liszt? Kb. 65-70%-a.
(Mérd le otthon azokat a hozzávalókat, amelyeknek nem tudod a tömegét!)
1
Egy családi könyvtár 16%-a szakkönyv, -e gyerekkönyv, 28 szótár és lexikon van és 385 szépirodalmi
4
könyv.
Hány kötetes a családi könyvtár?
A könyvek hány százaléka szépirodalmi?
a) A könyvek 25%-a gyerekkönyv. A családi könyvtárban 413 szótár és szépirodalmi könyv van. Ez a
könyvállomány 59%-a.
b) Ezek alapján a családi könyvtárban 700 könyv van.
c) 385 : 700 = 0,55 A szépirodalmi könyvek az összes könyv 55%-át teszik ki.
106
Az ELEKTROLÉD szupermarket szeretné a háztartási cikkeket kiárusítani, ezért nagymértékű leára-

zást hirdet. A szórólapjuk elázott, ezért csak az alábbi olvasható:
Mosógép: 87 500 Ft helyett 70 000

Kenyérpirító: 12 800 Ft helyett 10 240
Konyhai mérleg: 4450 Ft helyett 3560
15%
Hűtőszekrény: 95 600 Ft helyett 81 260 Ft
Villanysütő 72 500 Ft helyett 61 625 Ft
Számítsd ki az akcióban meghirdetett termékek új árát, illetve a csökkentés mértékét!
A leárazás mértéke 15%.
Egy téglalap egyik oldalát 20%-kal csökkentettük, így egy négyzetet kaptunk. A négyzet területe
36 cm2 .
Mekkora a négyzet oldala? A négyzet oldala 6 cm.
Mekkorák az eredeti téglalap oldalai?
A hosszabb oldal 20%-os csökkentése után kaptuk a rövidebb oldalt. Ez a hosszabb oldal 80%-a.
6
Ha 80% 6 cm, akkor a 100% 100 = 7,5 cm.
80
Hány százalékos töménységű cukoroldatot kapunk, ha 3 dl (30 dkg) vízbe 2 kávéskanál cukrot te-
szünk? (1 kávéskanál cukor tömege kb. 6 gramm.)
Az össztömeg 312 gramm, a benne lévő cukor tömege 12 gramm.
12
Az oldat töménysége: = 0,038 3,8%
312
Hány gramm só van 220 gramm 15%-os sóoldatban?
A 15%-os sóoldat azt jelenti, hogy 220 gramm 15%-a só, a többi víz.
220-nak a 15 %-a 33, ezért 33 gramm só van a megadott oldatban.
Töltsd ki a következő táblázatot!
A kapott érték Egy műveletsorral
Eredeti érték 20%-kal növelt érték
30%-kal növelt értéke felírva
140 168 218,4 140 1,2 1,3 = 218,4
6500 6500
2600 3380 1,2 1,3 = 3380
3 3
1300 1560 2028 1300 1,2 1,3 = 2028
4000 4800 6240 4000 1 56
107
Egy 12 évfolyamos iskola tanulóinak 60%-a általános iskolás, az általános iskolások 40%-a alsó tago-
zatos. Ők 192-en vannak.
Hányan járnak az iskolába?
Az iskolába járó tanulók hány százaléka jár felső tagozatra?
a) Az alsótagozatosok száma a tanulói létszám 60%-ának a 40%-a. Ez az összlétszám 24%-a.
Ha 24% 192 tanuló, akkor a 100% 800 tanuló.
Az iskolába 800 tanuló jár.
b) Felső tagozatra az általános iskolások 60%-a jár. Ők az összlétszám 36%-át jelentik. A felsőtago-
zatosok 288-an vannak.
Egy 20 cm oldalú négyzet egyik oldalát 60%-ával (60%-kal) csökkentjük, a másik oldalát annyival
növeljük, hogy a kapott téglalap területe egyenlő legyen a négyzet területével.
Mekkorák a kapott téglalap oldalai, kerülete?
A négyzet területe T = 400 cm2 . Ekkora lesz annak a téglalapnak a területe, amelynek rövidebb oldala
400
20 cm 40%-a. A téglalap rövidebb oldala a = 8 cm. Hosszabb oldala b = = 50 cm.
8
A téglalap kerülete K = 2(50 + 8) = 116 cm.
Egy kocka élét csökkentettük úgy, hogy a felszíne 51%-kal csökkent. Mennyivel csökkentettük a kocka
élét?
A feladatot konkrét számmal oldassuk meg! Legyen például a kocka éle 10 cm.
Felszíne A = 6 102 cm2 . A csökkentett élű kocka felszíne A 1 = 6 102 0,49 = 6 (10 0,7)2 = 6 72 cm2 .
A kocka élét 3 cm-rel, azaz az eredeti élhossz 30%-ával csökkentettük.
Általánosan ugyanígy megoldható a feladat.
Az a élű kocka felszíne A = 6 a 2 cm2 .
A csökkentett élű kocka felszíne A 1 = 6 a 2 0,49 = 6 (a 0,7)2 cm2 . A csökkentett élű kocka éle a 0,7,
azaz az eredeti élhossz 70%-a. A kocka élét 30%-kal csökkentettük.
108
Dátum:
Név: Osztály:
Az osztályunkban a fiúk száma a lányok számának 25%-a.

Hányan járnak az osztályba, ha a lányok száma 24?
Hány %-a a fiúk száma az osztály létszámának?
Egy téglalap alakú telek oldalainak aránya 5 : 8, a telek kerülete 104 m.

Mekkorák a telek oldalai?
A telken egy 6 m 15 m-es medence van. A maradék terület 20%-án ház áll, a többi be van
füvesítve. Hány négyzetméter a befüvesített terület?
Oldd meg az egyenletet a tanult számok halmazán, majd végezz ellenőrzést is!
3 +4=3+6
109
Oldd meg az egyenlőtlenséget a tanult számok halmazán!

Ábrázold számegyenesen a megoldáshalmazt!
Melyik a legkisebb és a legnagyobb egész szám, melyre teljesül az egyenlőtlenség?
5 ( 2) 10 10
Gondoltam egy egész számra. A gondolt számnál a 67-tel nagyobb, és a 13-mal kisebb számot
összeadva 4-et kaptam.
Melyik számra gondoltam?
Egy pálca cm-ben mérve egész hosszúságú, és hosszabb, mint egy méter. Eltörtük három részre
úgy, hogy a részek hossza ismét egész maradt cm-ben mérve, arányuk pedig 2 : 4 : 3. Minimum
mekkora volt a pálca eredeti hossza?
110
Dátum:
Név: Osztály:
Oldd meg az egyenletet a tanult számok halmazán, majd végezz ellenőrzést is!
3 ( 12) + 6 = 6 3 (12 )
Oldd meg az egyenlőtlenségeket a tanult számok halmazán!

(1) 5 2 +3 (2) 2 13 5 4
Ábrázold számegyenesen a megoldáshalmazokat!
Mely egész számokra igaz mind a két egyenlőtlenség?
Számítsd ki 80-nak a 45%-át!

Melyik szám 32%-a 179,2?
Hány százaléka 78 az 52-nek?
111
1
Egy cég nyereségének negyed részét fejlesztésre, 10%-át reklámra, -szeresét a dolgozók tovább-
5
képzésére fordította. A maradék 3 3 millió Ft-ot jutalomként osztották ki.
Hány forint volt a cég nyeresége?
A nyereségnek hány százalékát fordították jutalmazásra?
Gondoltam egy egész számra. A számnál 1-gyel kisebb szám harmada annak a háromjegyű szám-
nak, amely a lehető legkisebb azok közül, amelynek számjegyeinek összege 9, és nem tartalmaz
0 számjegyet.
Melyik számra gondoltam?
Egy háromszög belső szögeinek aránya 13:2:15. Mekkorák a háromszög belső szögei? Határozd
meg a háromszög külső szögeinek arányát!
112
Az osztályba 6 fiú jár. Az osztály létszáma 30 fő.

A fiúk száma az osztálylétszám 20 %-a, mert a 80% negyede.

(104 : 2) : 13 = 4, a telek egyik oldala 4 5 = 20 m, a másik 8 5 = 32 m.
A terület: 640 m2 , a medence alapterülete: 90 m2 . A megmaradt terület: 550 m2 , ennek 80%-a fű,
ez 440 m2 .
1
A 3 + 4 = 3 + 6 egyenlet megoldása: = .
3
1
Ellenőrzés: a bal oldal értéke: 3 + 4 = 5,
3
1
a jobb oldal értéke: 3 + 6 = 5.
3
4
Az 5 ( 2) 10 10 egyenlőtlenség megoldása: .
3
4
3
2 4 0 1
3
A legnagyobb egész szám a megoldáshalmazban a 2, legkisebb nincs.
A gondolt szám: .
A ( + 67) + ( 13) = 4 egyenlet megoldása: = 25
Ellenőrzés: 25 + 67 = 42, 25 13 = 38, 42 + ( 38) = 4.
Az arányok összege: 2 + 4 + 3 = 9, tehát 9 cm többszörösei közül a legkisebbet keressük, amely

nagyobb, mint 100 cm. Ez a 108 cm.
A pálcát 24 cm, 48 cm, 36 cm hosszú darabokra törtük.
Az egyenlet azonosság a tanult számok halmazán, tehát minden racionális szám megoldása az egyen-
letnek.
2
(1) 5 2 + 3, ha . (2) 2 13 5 4, ha 3.
3
(1)
2
3
0 2 1
3
113
(2)
3
3 0 1
Mind a két egyenlőtlenséget a 3, 2, 1, 0 egész számok teszik igazzá.

80-nak a 45%-a:36.
A 179 2 az 560-nak a 32%-a.
78 az 52-nek a 150%-a.
1 1 45
A cég a nyereségének + 0 1 + = részét fordította fejlesztésre, reklámra és továbbképzésre.
4 5 100
A nyereség 55%-át fordították jutalmazásra.
A cég nyeresége 6 millió Ft volt.
A legkisebb háromjegyű szám azok közül, amelynek számjegyeinek összege 9 és nem tartalmaz 0 szám-
jegyet, a 117.
A gondolt szám: .
3 ( 1) = 117, a gondolt szám a 40.
Ha a tanuló rosszul adja meg a háromjegyű számot, de azzal jól írja fel az egyenletet, értékeljük a
feladatnak ezt a részét!
Az arányok összege: 13+2+15 = 30, a háromszög belső szögei: 78 , 12 , 90 . A külső szögek rendre:
102 , 168 , 90 .
A külső szögek aránya: 102 : 168 : 90 = 17 : 28 : 15.
114
Az 5–8. évfolyamokon fokozatosan fejlesztjük a halmazszemléletet. Ebben a tananyagrészben megállapo-

dunk arról is, hogy mit tekintünk halmaznak és mit nem. A hozzárendelések fogalmának kialakítása ren-
geteg példán keresztül történik. A hozzárendeléseket nagyon sok esetben valamilyen módon ábrázoljuk is,
segítve a megértést.
A tanulóknak is tudni kell két halmaz közötti hozzárendelés megjelenítését konkrét esetekben.
Szerepet kap a függvény fogalmának meghatározása, egyértelmű hozzárendelések ábrázolása a derékszö-
gű koordináta-rendszerben. Táblázat, illetve grafikonról leolvasott pontok segítségével összefüggéseket kell
felismerni. Próbáltassuk a talált összefüggéseket képlet formájában felírni. A függvények jelölésrendszere
nagyon összetett, ezért csak lassan, a csoportok képességének megfelelően haladjunk.
A tanulók tudnak tájékozódni a síkon a derékszögű koordináta-rendszer segítségével. Ismerik az első és

második jelzőszám fogalmát. Számolási készségükre ebben a tananyag részben is szükségük lesz. Ötödik
és hatodik osztályban tanultak az egyenes arányosságról, így ismerik az egyenes arányosság fogalmát és az
összetartozó értékekből kapott grafikon alakját.
Legyen képes egyszerű szabályok esetén egy értékhez a hozzárendelt értéket megadni, grafikonról olvasni,
táblázat alapján grafikont készíteni. Tudjon egyszerű – szám-szám – hozzárendelési szabályokat kielégítő
pontokat derékszögű koordináta-rendszerben ábrázolni.
Ismerje az elsőfokú algebrai kifejezés fogalmát, ismerje fel azokat a hozzárendelési szabályokat, amelyek
grafikonja egyenes.
A tanulók tudjanak lineáris függvényeket ábrázolni értéktáblázattal egyszerű esetekben.
1
Tudjanak példát nemlineáris függvényre. (Pl.: függvény, abszolútérték-függvény, 2 függvény).
62. óra 1. óra Halmazok megadása

63. óra 2. óra Hozzárendelések
64. óra 3. óra Hozzárendelések más formában
65. óra 4. óra Egyértelmű hozzárendelés, a függvény fogalma
66. óra 5. óra Gyakoroljuk a függvények jelölését! (Választható tananyag)
67. óra 6. óra Olvassunk a grafikonról!
68. óra 7. óra A lineáris függvény
69. óra 8. óra A lineáris függvények vizsgálata
70. óra 9. óra Nemlineáris függvények
115
A téma tanítása jó lehetőség arra, hogy a más műveltségi területekről való ismereteiket előhívhassuk. Ez
nagy motiváló erő azoknak a tanulóknak, akiknek nem a kedvencük a matematika. Színessé, érdekessé teszi
az órát irodalmi, történelmi, természettudományi ismeretek felhasználása. Hívjuk fel a tanulók figyelmét,
hogy a házi feladat megoldásánál felhasználhatják az interneten vagy otthon található lexikonokat.
Döntsd el, hogy halmazt alkotnak-e az alábbi tulajdonsággal megadott dolgok!

A 10-nél kisebb pozitív egész számok. A 10 legszebb magyar szó.
Az osztályod szemüveges tanulói. A pozitív páros számok.
Az év öt legmelegebb napja.
Halmazt alkotnak: a), c), d). Nem alkotnak halmazt: b), e).
Képezz négy halmazt az alábbi felsorolásból! A halmazokat ábrázold Venn-diagramon!
Dobó István, Hermione, Mary Poppins, Tom Sawyer, Hagrid, Bornemissza Gergő, A madaras asszony,
Polly néni, Jumurdzsák.
Halmazokat többféle módon alkothatunk. Lehet tetszőlegesen választott elemekkel halmazt képezni.
Pl: A = Jumurdzsák, A madaras asszony, Hagrid ; B = Tom Sawyer, Mary Poppins ; C = Polly
néni, Hermione ; D = Bornemissza Gergő, Dobó István .
Lehet összefüggést keresni és annak alapján halmazokba sorolni. Így például az egy regényben sze-
replő személyeket egy halmazba soroljuk.
A = Dobó István, Bornemissza Gergő, Jumurdzsák ; B = Hermione, Hagrid ; C = Tom Sawyer,
Polly néni ; D = Mary Poppins, A madaras asszony .
Sorold fel a következő halmazok elemeit!
Az osztályodban októberben született tanulók.
A 3-mal osztható 20-nál kisebb pozitív egész számok.
Magyarország három legmagasabb hegycsúcsa.
Az utolsó öt olimpia színhelye.
A periódusos rendszer VII. főcsoportjába tartozó elemek.
a) A halmaz elemeinek megadása a tanulók matematikán kívüli ismereteit igényli.
b) B = 3; 6; 9; 12; 15; 18 .
c) C = Kékestető 1014 m; Istállóskő 958 m; Bállvány 956 m .
d) D = Szöul, Barcelona, Atlanta, Sydney, Athén .
e) E = fluor, klór, bróm, jód, asztácium .
116
A Venn-diagramokban felsorolt elemek ismeretében fogalmazd meg a halmazba tartozó elemek közös
tulajdonságát!
Termelő Tundra Tajga Amerigo Vespucci 2

szervezet 3
Kontinentális Kolumbusz Kristóf
Óceáni
Fogyasztó Marco Polo 5
Mediterrán 7
szervezet Egyenlítői Reguli Antal
Szubtrópusi 11
Lebontó
szervezet 13
19
A = táplálékláncok B = éghajlati övek ; C = felfedezők ; D = 20-nál kisebb

szintjei ; prímszámok .
A halmaz fogalmának tisztázása után tárgyaljuk a halmazok közötti hozzárendeléseket. Itt van lehetőség ar-
ra, hogy megbeszéljük, két halmaz elemei között sokfajta hozzárendelés készíthető. Van olyan hozzárendelés,
amikor összefüggést ismerünk fel, van amikor nem találunk összefüggést, de ettől még ez hozzárendelés.
A hétköznapokból, matematikából vett példákat addig kell készíttetni a tanulókkal, amíg nem tisztázódott
az egyértelmű és nem egyértelmű hozzárendelés fogalma.
A lecke végén található meghatározásokat célszerű számon kérni, hiszen így is segítjük a szaknyelv haszná-
latát.
Írj legalább 4 elemet mindkét halmazba!

Adj meg hozzárendelést a két halmaz között!
A tanulók eddigi irodalmi ismereteik alapján sokféle megoldást adhatnak.
Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy nemcsak egyfajta hozzárendelés adható meg. Tetszőlegesen ad-
hatunk meg két halmaz elemei között hozzárendelést, és kézenfekvő, hogy az irodalmi művekhez
rendeljük hozzá a szerzőjét. Jó lehetőség a különböző fajtájú hozzárendelések bemutatására.
Az ábrán látható halmazok egyikéből eltűntek az Az irodalmi művek Szereplők
irodalmi művek. Írd be a szereplők alapján, melyik halmaza halmaza
irodalmi művek voltak a bal oldali halmazban! Je- Gavallérok Bornemissza Gergely
löld nyíllal, mely művekben melyik szereplők szere- Csapiczky
pelnek! (Az irodalmi művektől mutassanak a nyilak Szent Péter
esernyője Gregorics Pál
a szereplők felé!)
Szlimóczky Erzsike
Az irodalmi művek halmazába kerül: Gavallérok, Egri csillagok
Egri csillagok, Szent Péter esernyője. Cecey Éva
A hozzárendelés a következő: Jumurdzsák
Gavallérok Csapiczky, Szlimóczky Erzsike
117
Szent Péter esernyője Gregorics Pál

Egri csillagok Jumurdzsák, Cecey Éva, Bornemissza Gergely.
Adj meg hozzárendelést a két halmaz között!
Történelmi Évszám Minden történelmi eseményhez rendeljük az
esemény esemény megtörtésének évszámát.
Honfoglalás 1776 Honfoglalás 896;
Mohácsi vész 1492 Mohácsi vész 1526;
Muhi csata Muhi csata 1241;
896
Amerikai Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat 1776;
Függetlenségi 1241
Nyilatkozat Amerika felfedezése 1492.
Amerika felfedezése 1526
Döntsd el, melyek az egyértelmű, illetve nem egyértelmű hozzárendelések!
tavasz március 2
szeptember 3
nyár 4
november
5
ősz május 6
augusztus
tél február
1 0
1
2
2
3 3
4
4
5
5 6
Egyértelmű:
b) Minden sokszöghöz rendeljük az oldalainak számát.
d) Olyan Venn-diagram, amelyben nincsenek számok, csak pontok, és egyértelmű hozzárendelést ad
meg.
Nem egyértelmű:
a) A felsorolt évszakokhoz rendeljük a hozzá tartozó hónapokat.
118
c) Minden számhoz rendeljük azt a sokszöget, amely a csúcsainak számát megadja.

e) Minden megadott számhoz rendeljük hozzá a legközelebbi szomszédját!
= 12-nél kisebb pozitív egész számok
= Azok a pozitív számok, amelyek egynél nem nagyobbak
Minden halmazbeli számhoz rendeljük hozzá a reciprokát. Sorold fel, mely elemeknek kell feltétlenül
benne lenniük a halmazban!
1 1
A B halmaznak tartalmaznia kell az A-beli elemek reciprokát, azaz a következő számokat: 1; ; ;
2 3
1 1 1 1 1 1 1 1
; ; ; ; ; ; .
4 5 6 7 8 9 10 11
Adj meg tetszőleges hozzárendelést az alábbi 6 elem segítségével!
Vasúti menetrend. Az újonnan nyílt élelmiszer-áruház szórólapja.
Naptár Kosárlabda-bajnokság. Az iskolai napló. Órarend.
a) Érdemes az osztállyal beszereztetni vagy az osztályba bevinni egy vasúti menetrend részletét. Az
internetről is lehet keresni.
Több hozzárendelés is felfedezhető:
Időpontokhoz a helység, ahova érkezik a vonat.
Városokhoz a vonatindulási időpontok.
Adott útvonalon közlekedő vonathoz a vonat száma.
b) A kínált termékekhez az áruház által megszabott árat rendeljük hozzá.
Az akciós termékekhez tartozó akció mértékét rendeljük hozzá. (Többnyire százalékban megadva.)
c) A napokhoz az utóneveket rendelhetjük.
d) A csapatokhoz a szerzett pontok száma.
A csapatokhoz a benne lévő játékosokat rendeljük.
e) A tanulókhoz a személyes adataik.
A tanulókhoz hozzárendeljük a szerzett érdemjegyeiket.
A tanulókhoz a mulasztott órák számát rendeljük hozzá.
Adott tanítási naphoz a hiányzók hozzárendelése.
f) A hétköznapokhoz azokat a tantárgyakat, amelyeket az adott napon tanulja az osztály.
Az egyes tanórákhoz azt a termet, ahol a tanulócsoportnak órája lesz.
Ez gyakorlóórának is tekinthető. Változatos formában ismerhetnek meg a tanulók hozzárendeléseket.
Adott két pozitív egész szám. A két számot összeadjuk, illetve összeszorozzuk. A kapott eredményeket
vizsgálva töltsd ki a táblázatot!
119
Biztosan Lehet hogy igaz, de

igaz Lehetetlen
nem biztos
Ha a szorzat páratlan, akkor az összeg is páratlan. X
Ha a szorzat páros, akkor az összeg páratlan. X
Ha az összeg páratlan, akkor a szorzat páros. X
Ha az összeg páros, akkor a szorzat is páros. X
Készíts az itt látható grafikonokról táblázatot!

ára (Ft)
300 300
240 240
180 180
120 120
60 60
Túró Rudik száma (db)
0 0
0 1 2 3 4 5 6 0 1 2 3 4 5 6
Például:
x 1 1,5 2,5 4 db 1 2 4 5
y 60 90 150 240 Ft 60 120 240 300
Fogalmazd meg, miben egyezik és miben különbözik a két hozzárendelés!

A bal oldali hozzárendelés tetszőleges nemnegatív számhoz rendelt értéket, a jobb oldali grafikonon
a grafikon pontjai azt mutatják, hogy a nemnegatív egész számokhoz rendelt értékeket a megadott
hozzárendelés.
Egyértelmű-e meg a kétfajta hozzárendelés?
Igen, mindkét esetben egyértelmű hozzárendelés grafikonját látjuk.
Készíts a mindennapokból szöveges hozzárendelési szabályt!
Például: A bal oldaldi grafikonhoz: Egy nagy medencébe fertőtlenítő folyadékot engednek folyama-
tosan. Egy nap alatt 60 liter fertőtlenítőt használnak fel. A grafikon az idő függvényében a felhasznált
fertőtlenítő mennyiségét adja meg. (Természetesen figyelni kell a tengelyek átnevezésére.)
A jobb oldali grafikon a megvásárolt Túró Rudi mennyisége és ezért fizetendő összeg közötti össze-
függést mutatja.
Korábbi tanulmányaidban hol találkoztál ilyen grafikonnal?
Az egyenesen arányos mennyiségek tanulása során. A koordináta-rendszerben ábrázolva az egye-
nes arányosság grafikonja: origón átmenő egyenes.
Egy a bedobott számot egy művelet alkalmazásával átalakítja. Keress hozzárendelési
szabályt a bedobott számok és a kapott érték között!
2
Hozzárendelési szabály lehet: y = x.
5
A szabály alapján töltsd ki a táblázatot, majd ábrázold koordináta-rendszerben a kapott értékpárokat!
120
A kitöltött táblázat:
15 15 1 25
A bedobott szám ( ) 0 1 4 1 10
2 2 2 2
2 8 2 1
A kapott érték ( ) 0 3 3 4 5
5 5 5 5
A hozzárendelések közül a függvényeknek van kitüntetett szerepük, ezért elsősorban ezzel foglalkozunk.
A lecke felsorol nagyon sokféle függvénymegadási módot, mert ezek bármely típusával találkozhatnak a
tanulók a mindennapi életükben és tanulmányaik során.
Fektessünk nagy hangsúlyt a mennyiségi következtetés képességének fejlesztésére, azaz arra, hogy az egyik
mennyiség változása milyen változást hoz létre a hozzárendelt értékeken.
A képlettel történő megadásnál először csak az elemek közötti hozzárendelést írjuk fel a tanulókkal közösen,
majd ha ez már biztosan sikerül, akkor írjuk fel a függvények hozzárendelési szabályát.
Az előző leckékben kidolgozott példák közül válassz ki négy olyan hozzárendelést, amely függvény.
Például függvény:
Hegyekhez a magasságukat rendeltük hozzá.
Állításokhoz hozzárendeltük az igazságértéküket.
A Túró Rudik száma és az értük fizetett összeg közötti összefüggés.
Minden megadott számhoz hozzárendeltük a kétszeresénél eggyel kisebb számot.
Fogalmazd meg, hogy az egyes függvénymegadási módoknak mi az előnye, mi a hátránya!
Természetesen tanulótól függ, hogy kinek milyen előnyt jelent az egyes megadási mód.
A függvények ábrázolása szemléletes, ugyanakkor itt is lehetnek nehézségek. A koordináta-
rendszerben történő ábrázoláshoz jól kell ismerni a pontok jezőszámait, figyelni kell a tengelyeken
megadott egységekre. Ugyanakkor bizonyos típusú függvényeket ránézésre felismerünk, mert már
ismerjük a grafikonjuk alakját. (Például egyenes és fordított arányosság.)
A képlettel történő megadás értelmezése a legnehezebb, mert esetleg nehéz megérteni, mit takar.
A szöveges utasítás a legkönyebben értelmezhető.
A táblázattal történő megadás során a tapasztalat az, hogy a tanulók könnyen találnak összefüggést,
és ennek segítségével tudnak képletet felírni.
Megadtuk egy-egy függvény alaphalmazát, képhalmazát és hozzárendelési szabályát. Szemléltesd rajzzal
a függvényeket!
= 6-nál kisebb nem negatív egész számok ; = egész számok .
A hozzárendelési szabály: minden alaphalmazbeli elemhez rendeljük hozzá a kétszeresénél 4-gyel
nagyobb számot.
= 8-nál nagyobb vagy egyenlő és 6-nál nem nagyobb egész számok ; = racionális
számok .
121
A hozzárendelési szabály: rendeljük hozzá minden -beli számhoz a felének az abszolútértékét.

a) y b) y
01 x
1
0 1 x
01 y
01 x
01 y
1
0 1 x
Az alábbi koordináta-rendszerbeli ábrák közül válaszd ki, melyek függvények grafikonjai:
1 1 1
0 1 0 1 0 1
1 1 1
0 1 0 1 0 1
Függvények grafikonja: a), d), e). Nem függvény: b), c), f).
Kezdő programozóknak az volt a feladatuk, hogy olyan programot írjanak, amely a megadott számokat
egy művelet segítségével egy másik számmá alakítja, majd készítsenek táblázatot ehhez.
Az alábbi táblázatok jelentek meg a monitoron.
I. 55
AA megadott
megadott szám
szám 22 33 0055 55 44 33
44
AA kapott
kapott érték
érték 22 33 0055 66 11
II. 11
AA megadott
megadott szám
szám 00 11 44 11
22
22 88
AA kapott
kapott érték
érték 00 33 33 44 55
55 55
Egészítsd ki a táblázatot!
122
5
A megadott szám 2 3 0,5 5 6 vagy 6 1 vagy 1 4 3
4
5
A kapott érték 2 3 0,5 5 6 1 4 3
4
15 15 1 25
A megadott szám 0 1 4 1 10
2 2 2 2
2 8 2 1
A kapott érték 0 3 3 4 5
5 5 5 5
Készíts nyíldiagramot a táblázatok segítségével!
0 1 x 01 x
0 1 y 01 y
Készítsd el a függvény grafikonját!
y y
1 1
0 1 x 0 1 x
Add meg képlettel, milyen műveletet végez a gép!

2
Legyen a megadott szám x, a kapott érték y. Ekkor: I. pl.: y = x . II. pl. y = x.
5
Egy matematikavetélkedőn egy függvény szétdarabolt grafikonját kellett visszaállítani az eredeti álla-
potába. Három diák az alábbi ábrát készítette a feladathoz.
123
Melyik diák kaphatott pontot a megoldására, és melyik nem? Miért?

A b) megoldást beadó diák biztosan nem kapott pontot a feladat megoldására, mert az ábrája nem
függvény. Csak az a) és c) ábrára adhattak pontot.
Megjegyzés: A feladat szempontjából egyelőre nem játszik szerepet a függvények szakadási helyén
felvett függvényérték, de ha felmerül, tisztázhatjuk. Ha vita alakul ki, megállapodhatunk abban, hogy
az eredeti grafikon függvényé volt. Kerestethetünk a gyerekekkel folytonos megoldást.
Csak jó képességű csoportoknál tanítsuk. A függvények témakörében használatos többféle jelölésmód isme-
rete szükséges a felsőbb tanulmányokhoz, de ha a tanulócsoport képességei nem teszik lehetővé, halasszuk
8. osztályra a különböző jelölések megtanítását.
Különböző függvények összetartozó értékeit adtuk meg különböző módon. Olvasd ki a jelöléseket!
1 4; (3) = 12; ( 4 5) = 2.
A leckében használt függvényjelölések gyakorlása.
Az alábbi hozzárendeléseket írd le a füzetedbe a tanult jelöléssel:
Az függvény 4-hez ( 2)-t rendel; f: 4 2 vagy f(4) = 2.

2 4 2 4 2 4
A függvény értéke a helyen ; g: vagy g = .
3 5 3 5 3 5
A függvény helyettesítési értéke a 8 helyen 14. h: 8 14 vagy h( 8) = 14.
Találj ki olyan , , függvényt, amely az előző feladatban megadottaknak megfelel.
6
Például: f: Minden természetes számhoz rendelje a felének a ( 1)-szeresét. x. g: x
5
h: Minden negatív egész számhoz rendelje az abszolútértékénél 6-tal nagyobb számot.
Készíts táblázatot a képlettel megadott függvényekhez, majd ábrázold néhány pontjukat koordináta-
rendszerben!
x 2 1 0 1 2
( )= + 3;
f(x) = x+3 5 4 3 2 1
x 2 1 0 1 2
( ) = 2;
2
g(x) = x 4 1 0 1 4
x 6 3 0 3 6
2
( )= + 1.
3 2
h(x) = x+1 3 1 1 3 5
3
124
a) y b) y c) y
1 1
0 x 0 x
1 1
1
0 x
1
A koordináta-rendszerben függvények grafikonját látod. Készíts a grafikonokról leolvasott értékekről

táblázatot, és adj meg minden függvénynél értékpárokat a tanult jelölésmóddal!
( ) ( ) ( )
1
0 1
1 1
0 1 0 1
1
f(x) = x + 4; g(x) = 2x + 2; h(x) = x + 3;
2
x 3 1 0 1 x 1 0 1 2 x 2 0 2 4
f(x) 1 3 4 5 g(x) 4 2 0 2 h(x) 2 3 4 5
0 4; f( 1) = 3; 1 4; g(2) = 2; 2 2; h(4) = 5;
( ) ( ) ( )
50
40
1 80 30
60 20
0 1 40 10
20
0 10 20 30
0 1 2 3
3
l(x) = x + 1; m(x) = 100 10x; n(x) = 4x 60.
4
x 4 0 4 x 2 0 2 4 x 10 20 30
l(x) 2 1 4 m(x) 120 100 80 60 n(x) 20 20 60
4 2; l(0) = 1; 2 120; m(4) = 60; 10 20; n(30) = 60.
125
A grafikon elemzés nem újszerű a tanulóknál, hisz 6. évfolyamon is szerepelt már. Javasoljuk, hogy a fela-
datokat csoportmunkában oldják meg a tanulók. Fontos, hogy a tanulók figyeljenek a tengelyeket történő
jelölésekre, és az egységek megadására. Ha szükséges, beszélje meg a csoport közösen, hogy az egyes kérdé-
sekre melyik tengelyen leolvasott érték ad választ.
Egy tó vízszintjének változását mutatja az itt látható gra-

130
fikon. 120
Hány nap adatait tartalmazza a grafikon? 110
100
vízmagasság (cm)
10 nap adatait.
Állapítsd meg, melyik napon volt a legmagasabb a víz- 80
szint! A hetedik napon.
60
Melyik napon volt a víz szintje 120 cm?
A hetedik napon. 40
A 4. napon mekkora volt a vízmagasság? 110 cm. 20
Mikor volt a vízszint 115 cm-nél magasabb?
0
A vízszint értéke pontosan nem olvasható le, de körül- 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
belül az ötödik naptól a kilencedik napig. napok
Egy autóbusz két helység közötti egyenes utat tett meg.
megtett út (km)
8
Tőlünk 8 km-re lévő faluból érkezett hozzánk. A grafi- 7
kon alapján válaszolj az alábbi kérdésekre! 6
5
Jellemezd a mozgást a grafikon alapján! 4
A mozgás három részre bontható. Az első szaka- 3
szon 3 km-t tett meg, a második szakaszon nem 2
1
mozgott, a harmadik szakaszon 5 km-t tett meg.
0
Mikor és mennyi ideig állt az autóbusz? 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11
idő (perc)
Az autóbusz 3 percig állt, a harmadik és hatodik perc
között.
hőmérséklet ( C)
Mely időpontban volt tőlünk 6 km-re? 30

Tőlünk 6 km-re a második percben volt.
Egy júliusi nap hőmérsékletének változását láthatod az
alábbi grafikonon. Töltsd ki a táblázatot, és válaszolj a 20
kérdésekre!
idő 5h 11h 15h 19h 22h
10
hőmérséklet 16 22 26 20 13
(Celsius)
A táblázat adatainak felhasználásával becsüld meg a 0
napi áltaghőmérsékletet! 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23
idő (óra)
126
A napi átlaghőmérséklet megbecsültethető, de a tanulók már ki is tudják számítani.

16 + 22 + 26 + 20 + 13
= 19,4 C.
5
Mekkora volt a hőmérséklet maximuma? 26 C.
Körülbelül mikor volt a hőmérséklet értéke 22 C? 11 órakor és 18 órakor.
Körülbelül mikor volt a hőmérséklet 18 C és 26 C között?
Reggel 8 óra és este 8 óra között.
A lineáris függvény ábrázolása az egyenes arányosságról tanult ismereteken alapul. Célszerű ezt átismételni
a tananyag tanítása előtt.
Fontos azonban az értéktáblázat használata is, mert nagyon sok tanuló hosszú ideig ezt tekinti „mankónak”.
Amíg nem válik teljesen világossá a tanuló számára, hogy tetszőleges lineáris függvény grafikonja egyenes,
addig támogassuk az értéktáblázat használatát. Az így ráfordított idő biztosan megtérül, és 8. osztályra be-
érik.
Keress 3 példát a hétköznapi életből egyenes arányosságra! Rajzold be néhány értékkel a grafikonját!
(Gondolj arra is, hogy a hétköznapi feladatoknál nem biztos, hogy az alaphalmaz a racionális számok
halmaza!)
A tanulók által hozott példákat közösen vagy kiscsoportban beszéljék meg.
A kidolgozott példában szereplő egyenes arányosságokat másold le a füzetedbe, majd mindhármat told
el az tengely irányában 2 egységgel! Add meg az így keletkezett függvények hozzárendelési szabá-
lyát!
A kapott függvények grafikonja és hozzárendelési szabálya:
y y y
g 1 (x)
f1 (x)
1 1 1
0 x 0 x 0 x
1 1 1
h 1 (x)
f1 : x x 2; g1: x 2x 2; h1: x 3x 2.
Az itt megadott függvények grafikonja egyenes.
Készíts táblázatot a képlettel megadott függvényekhez, majd ábrázold koordináta-rendszerben a grafi-
konjaikat!
127
1
: 2 + 1. : + 2.
2
x 4 2 0 4
x 2 1 0 0,5
2x + 1 3 1 1 2 1
x+2 0 1 2 4
2
y y
g(x)
f(x)
1 1
0 x 0 x
1 1
: + 2. : 4 .
x 1,5 1 0 0,5 x 1 0,5 0 1,5
x+2 3,5 3 2 1,5 4 x 5 4,5 4 2,5
y y
1
0 x
1
1
h(x)
0 x
1
l(x)
Írd le a füzetedbe, melyik egyenes arányosságokból származtathatók ezek a grafikonok!

1
Az f függvény a 2x, a g függvény az x, a h és l függvény a x függvényekből (egyenes arányossá-
2
gokból) származtathatók.
Készíts táblázatot a grafikonok alapján, és add meg képlettel a hozzárendelési szabályt!
( ) ( )
1 1
0 1 0 1
128
( )
( )
1 1
0 1 0 1
A grafikonok alapján készíthető táblázat. Célszerű egész értékeket leolvastatni.

A hozzárendelési szabályok:
3 5
a) f(x) = x + 5; b) g(x) = 2x + 3; c) h(x) = x + 1; d) l(x) = x 2.
4 2
Ha egy tanulócsoportban sikerült beláttatni, hogy minden lineáris függvény grafikonja egyenes, akkor ott
már beszélhetünk arról, hogyan célszerű megadni a grafikon két pontját úgy, hogy minél kevesebbet kelljen
számolni.
Készíts értéktáblázatot az alábbi függvényekhez, és ábrázold koordináta-rendszerben!

Törekedjünk arra, hogy a tanulók két értékkel készítsenek értéktáblázatot, és ennek segítségével áb-
rázolják a lineáris függvényeket!
3 x 0 2
x 0 1
: 3 + 1; : 2; 3
3x + 1 1 4 2 x 2 2 1
2
y y
1 1
0 x 0 x
1 1
2 x 0 5
x 0 1
: 2 + 5; : + 4. 2
2x + 5 5 3 5 x+4 4 6
5
129
y y
1 1
0 x 0 x
1 1
Megadtuk egy-egy lineáris függvény két pontját különböző formában. Ábrázold a lineáris függvénye-
ket! Írd le a hozzárendelési szabályát képlettel!
Az függvény grafikonja átmegy a (0; 4) A függvény grafikonja az tengelyt
és (1 1) pontokon. ( 3)-ban metszi, és átmegy a (2; 0) pon-
y ton.
f
y g
1
0 x 1
1
0 x
1
Hozzárendelési szabálya: f: x 3x + 4
3
Hozzárendelési szabálya: g: x x 3
2
A függvényről tudjuk, hogy : 0 1, Az függvény 2-höz 4-et, 3-hoz 5-öt ren-
:4 7. del.
y h y l
1
0 x
1
1
0 x
1
3 Hozzárendelési szabálya: l: x x+2

Hozzárendelési szabálya: h: x x+1
2
A táblázatokban megadott értékeket ábrázold koordináta-rendszerben, és állapítsd meg, melyik lineáris
függvény grafikonja illeszkedik a pontokra!
130
0 3 0 10 2 7 2 1 4 5
1 5 10 0 8 3 5 1 6 5
a) y a b) y c) y
1
x 10 10
0 1
0 x 0 x
10 10
b c
d) y e) y
d
1 1
5
0 x
0 5 x
a) A két pont illeszkedik az a: x 2x 1 függvény grafikonjára.

b) A két pont illeszkedik a b: x x + 10 függvény grafikonjára.
c) A két pont illeszkedik a c: x x + 10 függvény grafikonjára.
4 7
d) A két pont illeszkedik a d: x x függvény grafikonjára.
3 3
A hozzárendelési szabályt nehéz leolvasni, mert törteket is tartalmaz. Jobb képességű tanulóknak
adjuk fel.
e) A két pont illeszkedik az e: x x + 10 függvény grafikonjára.
Ábrázold a következő függvényeket közös a
y c
koordináta-rendszerben!
1
: 2 5; : 5;
2
3 1
: 4 5; : 5. x
5 0 1
Fogalmazd meg, milyen közös tulajdonsággal d b
rendelkeznek a grafikonok!
Mind a négy függvény grafikonja átmegy a
(0; 5) ponton.
131
Írd fel az itt látható függvények hozzárendelési szabályát!
1 1
0 1 0 1
1 1
0 1 0 1
Az ábrázolt függvények hozzárendelési szabálya:

a) x 2x 1;
b) x x 1;
c) x 3x 1;
1 7
d) x x 1;
0 1 2
3
e) x x 1.
5
Fontos megmutatni a tanulóknak, hogy nem csak lineáris függvények vannak, mert a sok gyakorlás során
az a képzet alakulhat ki bennük, hogy a függvény grafikonja minden esetben egyenes, vagy arra illeszkedő
pontok halmaza.
132
Ábrázold a racionális számok halmazán a következő függvényeket! (Az ábrázolás előtt készíts tábláza-
tot a megadott függvényekhez!)
Minden racionális számhoz hozzárendeljük a négyzetét.
Minden racionális számhoz hozzárendeljük a nullától való távolságát.
Minden racionális számhoz hozzárendeljük a számnál 3-mal kisebb szám felét.
a) y b) y c) y
1 1
0 x 0 x
1 1
1
0 x
1
Az itt látható képletek közül válaszd ki az előző feladatban megadott hozzárendeléseket!
2;
: : 2 ; : 3;
2
3
: ; : .
2
Az a)-hoz A), b)-hez E), c)-hez D) tartozik.
A megadott függvények közül melyik lineáris? Rajzold meg a függvény grafikonját!
A megadott fügvények közül lineáris a B), C), D).
B) y C) y D) y
g
1 1 1 l
0 x 0 x 0 x
1 1 1
h
y
60
Rendeljük hozzá az 1; 2; 3; 4 élű kockák él-
hosszához a térfogataik mérőszámát! Készíts
a hozzárendeléshez táblázatot, majd a kapott
értékek alapján ábrázold a függvényt!
30
A kocka éle (cm) 1 2 3 4

A kocka térfogata (cm3 ) 1 8 27 64 10
0 x
1 2 3 4
133
Egy teherautóval 1000 kg Fornettit visznek ki a sütödékbe. A sütödékbe egyenlően osztják el a nyers-
anyagot. Hány kg-ot kap egy-egy árusítóhely, ha 2, 4, 5, 10, 20 40 sütödébe szállítják a megadott
mennyiséget? Készíts táblázatot, majd ennek segítségével ábrázold a függvényt!
Árusítóhelyek (sütödék) száma db 2 4 5 10 20 40

Kiszállított mennyiség (kg) 500 250 200 100 50 25
Kiszállított mennyiség (kg)
500
400
300
200
100
Sütödék száma (db)

0 10 20 30 40 50
Mi a függvény alaphalmaza? Pozitív egész számok.
Mi lehet a képhalmaz? A racionális számok.
Milyen tanult jellegzetes görbére illeszkednek a berajzolt pontok? Hiperbolára.
134
A tanulók többször találkoztak már mennyiségi következtetéssel, amely megelőzi a sorozatok tanításának
témakörét. Ilyen például a sorozatoknál a tagok változása a sorszám függvényében.
Nagyon fontos ebben a részben a szövegértés, problémamegoldás.
Ötödik osztálytól kezdve találkoztak a diákok gyakorlati problémákkal, a hétköznapi életből vett feladatok-
kal, amelynek célja akkor ezen problémák matematikai leírása, vizsgálata, a természetben található érdekes
szabályosságok, sorozatok megfigyelése, gyűjtése volt.
Sorozatok egyértelmű megadási módjainak ismerete. A sorszám és a sorozat tagjának kapcsolat a megadá-
sokban. Sorozatok tagjai közötti összefüggések felismerése képlettel.
Sorozatok törvényszerűségeinek megfogalmazása és lejegyzése. Számtani sorozat vizsgálata.
A tanulók tudják a számtani sorozat definícióját, legyenek képesek adott kezdőelem és adott differencia
mellett tetszőleges sorszámú elemet kiszámítani.
72. óra 1. óra A sorozatok

73. óra 2. óra A számtani sorozat
75. óra 4. óra Témazáró dolgozat
76. óra 5. óra Témazáró dolgozat javítása
Egy sorozat első tagja 2, második tagja 1. Minden további tag a közvetlenül előtte levő két tag
összegével egyezik meg.
Sorold fel a sorozat első hat elemét!
A sorozat első eleme: 2; a második eleme: 1; a harmadik eleme: 1; a negyedik eleme: 0; az
ötödik eleme: 1; a hatodik eleme: 1.
Hányadik az a tag, amelynek értéke már nagyobb mint 50?
Nem lesz olyan tag, amely 50-nél nagyobb, mert az ötödiktől kezdve csak negatív értékű elemei
lesznek a sorozatnak.
Számítsd ki az első tíz tag összegét!
Az első 10 tagjának összege: ( 2) + 1 + ( 1) + 0 + ( 1) + ( 1) + ( 2) + ( 3) + ( 5) + ( 8) = 22.
Válaszolj a kérdésekre! A válaszokat írd le a füzetedbe!
Minek a jelölése az 9 ? A sorozat kilencedik tagját jelöli.
135
Mit jelent az 6 = 28 jelölés? Azt, hogy a sorozat hatodik tagja 28.

Mit jelent az szimbólum? A sorozat n-dik tagját jelöli.
Mit jelent az = + 1? A sorozat n-dik tagja n + 1-gyel egyenlő.
Fogalmazd meg szöveggel ezt a képzési szabályt: = 5 + 1!
A sorozat tagjai az öttel osztva egy maradékot adó pozitív számok növekvő sorozata.
Számítsd ki a sorozatok első hat tagját!
1 = 3, Minden további tagot úgy kaphatunk, ha 6-ból elvesszük az előző tagot.
a 1 = 3; a 2 = 3; a 3 = 3; a 4 = 3; a 5 = 3; a 6 = 3.
1 = 1; 2 = 2. Minden további tagot úgy kaphatunk, ha a közvetlen előtte lévő két tagot össze-
szorozzuk.
a 1 = 1; a 2 = 2; a 3 = 2; a 4 = 4; a 5 = 8; a 6 = 32.
1 = 2; 2 = 1. Minden további tagot úgy kaphatunk, hogy az előtte lévő tagot elosztjuk a kettővel
előtte lévő taggal.
1 1
a 1 = 2; a 2 = 1; a3 = ; a4 = ; a 5 = 1; a 6 = 2.
2 2
1 = 2 = 3 = 4. Minden további tagot úgy kaphatunk, hogy az előtte lévő két tag összegéből
kivonjuk a hárommal előtte lévő tagot.
a 1 = 4; a 2 = 4; a 3 = 4; a 4 = 4; a 5 = 4; a 6 = 4.
Számítsd ki a sorozatok első négy tagját!
= 2 ( + 3); a 1 = 8; a 2 = 10; a 3 = 12; a 4 = 14.
2
= + . a 1 = 2; a 2 = 6; a 3 = 12; a 4 = 20.
Válaszd ki, melyik lehet számtani sorozat! Indokolj! Add meg a számtani sorozat differenciáját!
38; 45; 38; 45; 38; 45; 38; 45;
65; 75; 85; 95; 105; 115;
1 1 1 1 1
; ; ; ; ;
2 3 4 5 6
28; 18; 8; 2; 12;
1 2 4 5
; ; 1; ; ; 2;
3 3 3 3
Számtani sorozat lehet a b), illetve a d) sorozat. A b) esetben a sorozat bármely két tagja közötti
különbség 10, így folytathatjuk 125, 135, 145, . . . módon.
A d) esetben a sorozat differenciája 10, így folytatható 22, 32, 42 módon.
A többi biztosan nem számtani sorozat, mert két-két szomszédos tag hányadosa nem állandó.
136
A következő határozd meg az első négy tag és a differencia közül azokat,

amelyek nincsenek megadva!
1 = 5; = 3; a 2 = 8; a 3 = 11; a 4 = 14.
1 = 18; = 7; a 2 = 11; a 3 = 4; a4 = 3.
1 = 12; 2 = 8; 3 = 4; a 4 = 0; d = 4.
3 = 1 2; = 0 2; a 1 = 1,6; a 2 = 1,4; a 4 = 1.
1 = 32; 4 = 65; a 2 = 43; a 3 = 54; d = 11.
2 = 37; 4 = 43. a 1 = 34; a 3 = 40; d = 3.
Válaszd ki az állítások közül az igaz állításokat, majd írd le a füzetbe azokat! Az igaz állításokat indokold
meg!
A számtani sorozatoknál bármely tag – a másodiktól kezdve – nagyobb az őt megelőző tagoknál.
Három egymást követő tag közül a középső mindig egyenlő a két szomszédjának átlagával.
A sorozat páratlan indexű tagjai pozitívak.
A számtani sorozat első tagjának az összege pozitív.
Igaz állítás: b) Három egymást követő tag közül a középső mindig egyenlő a két szomszédjának
átlagával.
Ha a középső tagot x-szel jelöljük, szomszédai: x d-vel és x + d-vel egyenlőek. Ezekre teljesül, hogy
(x d) + (x + d)
x= .
2
Határozzátok meg az adatok alapján a keresett tagot!
1 = 5; = 3; 71 = a 71 = 215.
10 = 10; = 3; 20 = a 20 = 20.
8 = 60; 21 = 92 5; 100 = a 100 = 290.
Egy félkör alakú nézőtéren az első sorban 120-an férnek el. Minden sorban 30-cal több szék van, mint
az előtte lévő sorban. Hányan férnek el a 12 soros nézőtéren?
A nézőtéren a soronkénti székek száma számtani sorozatot alkot.
a 1 = 120; d = 30; a 12 = 450, vagyis a 12. sorban 450 ülőhely van.
137
Dátum:
Név: Osztály:
Legyenek az és halmaz elemei a következők:

= 1; 2; 3; 4; 5 , = 1; 2; 3; 8; 9; 10 .
Adj meg Venn-diagramon egyértelmű hozzárendelést!
Válaszd ki, hogy az itt látható hozzárendelések közül melyik egyértelmű és melyik nem egyér-
telmű!
halmaz halmaz halmaz halmaz
3 3 3 3
0 0
6 7 6 7
1 1 3 1 1 3
2 2
4 4
4 5 4 5
1 1
5 11 5 11
7 7
9 9
1
0 1
138
Minden egyjegyű pozitív számhoz rendeljük hozzá a kétszeresé-

nél 5-tel nagyobb számot.
Egyértelmű-e a hozzárendelés?
Sorold fel az alaphalmaz elemeit!
Adj meg képhalmazt!
Ábrázold a hozzárendelést koordináta-rendszerben!
1
0 1
Egy számtani sorozat első tagja 7 ötödik tagja 17.
Mekkora a sorozat differenciája? Mennyi az első 15 tag összege?
Ábrázold a képlettel megadott függvényeket koordináta-rendszerben!

1
: 3 1; : + 4.
2
1 1
0 1 0 1
139
Megadtuk egy lineáris függvény grafikonjára illeszkedő két pont koordinátáit.

Ábrázold a pontokat, és add meg képlettel a függvény hozzárendelési szabályát!
1 2; 1 0.
x 0 1
y 4 7
1 1
0 1 0 1
Augusztusi nagy esőzéskor egy folyó vízszintje a grafikonon látható ingadozást mutatta.
a folyó vízmagassága (cm)

340
320
300
280
260
240
220
200
180
napok száma
160
10 15 20 25 30
Mekkora volt a legkisebb és legnagyobb vízmagasság érték a vizsgált időszakban?
Mikor volt 200 cm a vízszint?
Árvízi készültséget akkor kell kihirdetni, ha a víz szintje elérte a 250 cm-t. Mely napokon
volt árvízi készültség?
140
Dátum:
Név: Osztály:
Készítsd el a hozzárendelést Venn-diagramon!

= 8-nál kisebb nem negatív egész számok = egész számok
Hozzárendelési szabály: Minden -beli számhoz rendeljük hozzá a kétszeresénél 3-mal kisebb
számot!
Egy számtani sorozat negyedik eleme 12, hetedik eleme 18.

Mennyi a sorozat első eleme, és differenciája?
Számítsd ki az első 10 tag összegét!
Válaszd ki, hogy az itt látható hozzárendelések közül melyik egyértelmű és melyik nem egyér-
telmű!
halmaz halmaz Minden emberhez hozzárendeljük a sze-
mélyi igazolványának számát. (Ha valaki-
3 3 nek nincs személyigazolványa, hozzá 5-öt
0 rendelünk.)
6 7
1 1 3
2
4
4 5 1
1
5 11
7
9
0 25
0 05 1
141
Legyen a hozzárendelés értelmezési tartomá-

nya az egyjegyű számok halmaza, hozzáren-
delési szabálya: + 5.
2
Függvényt határoz-e meg a hozzárendelés?
Add meg a hozzárendelés egy képhalma-
zát!
Ábrázold a hozzárendelést!
0 1
3
Ábrázold a következő függvényeket! : 2 + 3. : 2.
2
1 1
0 1 0 1
Koordináta-rendszerben két függvény grafikonját látod. Add meg a függvények hozzárendelési

szabályát!
1 1
0 1 0 1
142
Egy motocross versenyen mértük egy motoros versenyző sebességét, és a kapott értékeket ábrá-
zoltuk grafikonon.

km
55 a motoros sebessége óra
50
45
40
35
a mért idő (perc)

30
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Mekkora volt a motoros által elért legnagyobb sebesség?
Mikor volt a legkisebb a motoros sebessége?
km
Mely időpontban volt a motoros sebessége 46 ?
óra
km
Mikor volt a sebessége 48 -nál több?
óra
143
Bármely egyértelmű hozzárendelés jó megoldás, amelyet Venn-diagramon ad meg a tanuló.

Az egyértelmű a és hozzárendelés nem egyértelmű.
A hozzárendelés egyértelmű, mert minden alaphal-
mazbeli elemhez 1 képhalmazbeli elemet rendel. 23
Alaphalmaz elemei: = 1; 2; 3; 4; 5; 6; 7; 8; 9 . 20
Képhalmaza lehet például = egész számok
vagy = páratlan számok .
15
10
1
0 1 5 9
1 = 7; 5 = 17. Az 5 = 1 + 4 segítségével = 2 5.
Az első 15 tag összegéhez számítsuk ki a tizenötödik elemet.
15= 1 + 14 = 7 + 14 2 5 = 42.
7 + 42
Az első tizenöt elem összege: 15 = 367 5.
2
Az ábrázolás akkor is elfogadható, ha táblázat alapján, több pontot berajzolva adja meg a függvény
grafikonját.
1 1
0 1 0 1
144
A függvény hozzárendelési szabálya A függvény hozzárendelési szabálya

: 3 + 4. : + 1.
1 1
0 1 0 1
!
A legkisebb érték 180 cm körül volt, a legnagyobb érték 340 cm.
200 cm három alkalommal volt: a 12–13. napon, a 17. nap körül, és a 21. napon. A grafikonon
való eligazodás a fontos, ezért elfogadható, ha nem pontos értéket olvas le a tanuló.
Árvízi készültség volt augusztus 22-től 29-ig.
halmaz halmaz
3 3
0
6 7
1 1 3
2
4
4 5
1
5 11
7
9
4 = 12; 7 = 18; 4 + 3 = 7 alapján = 2. 1 = 4 3 = 12 6=6

6 + 24
Számítsuk ki 10 -et: 10 = 1 + 9 = 24. Az első tíz tag összege: 10 = 150.
2
Az nem egyértelmű, a és hozzárendelés egyértelmű.
A hozzárendelés függvény, mert minden alaphalmazbeli elemhez egy képhalmazbeli elemet rendel.
Képhalmaz lehet például: = 10-nél kisebb számok vagy = racionális számok .
145
0 1
1 1
0 1 0 1
Az ábrázolás akkor is elfogadható, ha táblázat alapján, több pontot berajzolva adja meg a függvény
grafikonját.
2
A függvények hozzárendelési szabálya: ( ) = 2 + 3 ( ) = 1.
5
A képlet közlése nem elfogadható. A hozzárendelési szabály megadásakor követeljük meg, hogy a
leolvasott értékeket akár táblázatban vagy más módon leírják a tanulók.
km
A legnagyobb sebesség 53 volt.
h
A legkisebb sebességet a hetedik percben érte el.
km
A második és nyolcadik perben volt 46 a motoros sebessége.
h
A harmadik, negyedik és kilencedik percben.
146

77. óra 1. óra Igaz? Hamis? Furi-Muri szigete
78. óra 2. óra Paradoxon
Találkoztunk egy szigetlakóval, aki azt mondta magáról, hogy igazmondó. Mi lehetett az illető?
Bármi. Az igazmondó az igazat mondja, a huncut hazudik. Így mindkettő azt állítja magáról, hogy
igazmondó.
Valakitől ezt kérdeztük: „Te miféle vagy?” Mit válaszolhatott? Miféle lehetett?
Azt válaszolja, hogy igazmondó, bármiféle is.
Egy alkalommal két barát jött szembe.
„A barátod miféle?” kérdeztük.
„Huncut” – válaszolta. Mifélék lehettek?
Ha a barátja igazmondó, ő maga biztosan huncut. Ha a barátja huncut, akkor viszont ő maga igaz-
mondó. Csak annyit tudtunk meg, hogy nem egyformák.
Ismét két baráttal találkozunk. „Mi vagy?” kérdeztük az egyiket. De a választ nem hallottuk. Megkér-
deztük a másikat: „Mit mondott?”. „Azt, hogy huncut.” Mifélék lehettek ők?
Tudjuk, hogy az első csak azt mondhatja, hogy ő igazmondó (bármiféle is), tehát a másik biztosan
huncut.
Ha találkozol egy emberrel, hogyan tudhatnád meg, hogy miféle? Próbáld meg minél kevesebb kérdés-
sel kideríteni! Egy kérdés elegendő, például: „Igaz-e, hogy 1 + 1 = 2?”
Ha találkozol egy emberrel, hogyan tudhatnád meg, hogy hányadika van? Próbáld meg minél kevesebb
kérdéssel kideríteni!
Egy kérdéssel eldönthető, hogy miféle, innentől kezdve akármiféle, tudni fogom a válaszából, hogy
mi az igazság. A 31 napból legfeljebb 5 kérdéssel kitalálható, hogy hányadika van. Vagyis 6 kérdés
elegendő.
Valaki ezt állította magáról: én huncut vagyok. Mit lehet tudni róla? Azt, hogy nem szigetlakó.
Furi-Muri szigetén az iskolában valaki elkövetett egy csibészséget. Az idő tájt három gyerek, Aba, Baba
és Csaba volt az iskola épületében. Ki akarják deríteni, hogy melyikük volt az.
Aba: Baba volt az.
Baba: Nem én voltam, Aba volt!
Csaba: Dehogy is volt Aba!
Ki lehet huncut, ha tudjuk, hogy pontosan ketten azok?
a) Aba és Csaba is azt állítják (Aba burkoltan), hogy nem Aba volt. Ha két huncut van köztük, akkor
az Aba és Csaba. Eszerint Baba igazmondó. Vagyis Aba a tettes.
Ki követhette el a csibészséget? Aba a tettes.
147
Huncut-e, aki a csibészséget elkövette? Aba követte el a csibészséget, Aba pedig huncut.
Három ládika egyikébe kincset rejtettek. Ezt írták a ládikára:
Hol lehet a kincs, ha az egyik felirat hamis, a másik kettő igaz?

Az első és a harmadik ládika felirata ellentmond egymásnak, vagyis ha az egyik igaz, a másik
hamis. Ha csak egy felirat hamis, akkor a második ládika felirata igaz, csak ott lehet a kincs. Ez
nem mond ellent az eddigi megállapításainknak.
Hol lehet a kincs, ha pontosan két felirat hamis?
Az első és a harmadik ládika felirata ellentmond egymásnak, vagyis ha az egyik igaz, a másik
hamis. Ha két felirat hamis, akkor a második ládika felirata hamis, ott nincs a kincs.
Az első vagy a harmadik ládikában lehet a kincs. Mindkét lehetőség előfordulhat.
Ez is egy régi történet a falu borbélyáról.
Paradoxon ez? Meg tudod mondani, hogy mi okozza a paradoxont? Fel tudod oldani?
Igen, ez paradoxon. Az okozza a paradoxont, hogy az ember borotválkozási szokásait önmaga borot-
válkozási szokásainak ellentmondva rögzítjük. (Akkor borotválkozhat maga, ha nem borotválja magát.)
Egy lehetséges feloldás: Saját magán kívül csak olyanokat borotválhat. . .
Lehet-e igaz ez? Lehet-e hamis? Nem igaz és nem hamis.
A legenda szerint az i. e. 600. körül élt krétai filozófus, a knosszoszi Epimenidész ezt állította: „A kré-
taiak mindig hazugok”. Vagyis azt állította, hogy minden krétainak minden állítása hazugság.
Lehet-e, hogy Epimenidész állítása igaz?
Nem. Mert ő krétai, vagyis ha igaz lenne, akkor ez hazugság lenne, tehát nem lehet igaz.
Lehet-e, hogy Epimenidész állítása hamis?
Igen. Mondhatnánk azt is, hogy minden ember hazug, ettől ez még nem válik igazzá.
Paradoxon-e ez a történet?
Nem paradoxon. Egyszerűen Epimenidész hazudott – de legalábbis tévedett.
Lehet-e ez az állítás hamis? Lehet-e igaz? Ez az állítás igaz is, hamis is lehet.
A tanmese a testnevelés-dolgozatról nem paradoxon.
148

79. óra. 1. óra A paralelogramma és a háromszög területe
80. óra. 2. óra A trapéz területe
Eddig is foglalkoztunk síkidomok területének kiszámításával. A téglalap, a derékszögű háromszög, a deltoid

területét képlettel meg tudjuk adni. Az óra elején egy kicsit érdemes a mértékegységeket átismételni, aztán
a paralelogramma és a háromszög területének kiszámításával ismerkedünk meg. A példák és a kitűzött
feladatok segítségével rögzítjük a képleteket.
Számítsd ki a paralelogramma területét, ha az adatok a következők:

= 84 cm, = 0 44 m;
= 2 3 dm, = 12 cm.
a) Mivel a = 84 cm, m a = 0,44 m = 44 cm, ezért t = a m a = 84 44 = 3696 cm2 .
b) Mivel b = 2,3 dm = 23 cm, m b = 12 cm, ezért t = b m b = 23 12 = 276 cm2 .
Egy négyzet alakú szántóföldön 1055 q búza termett. A szántóföld kerülete 2 4 km.
Mekkora a szántóföld területe?
Hány mázsa búza termett átlagosan egy hektáron?
a) Mivel k = 4a = 2,4 km, ezért a = 0,6 km, vagyis t = a 2 = 0,62 = 0,36 km2 .
b) Tudjuk, hogy 0,36 km2 = 36 hektár. Ezen a területen összesen 1055 q búza termett, így 1 hektáron
1055 : 36, azaz kb. 29,3 hektár termett átlagosan.
Hogyan változik a paralelogramma területe, ha
az alapja kétszeresére nő, a hozzá tartozó magasság pedig felére csökken;
az alapja és a hozzá tartozó magassága is a kétszeresére nő;
az alapja háromszorosára nő, a hozzá tartozó magasság pedig felére csökken?
Legyen az eredeti paralelogramma területe t1 , alapja a 1 , magassága m 1 , a megváltoztatott paralelo-
gramma területe t2 , alapja a 2 , magassága m 2 .
m m1
a) A feladat szövege szerint: a 2 = 2a 1 , m 2 = 1 , Ekkor t2 = 2a 1 = a 1 m 1 , de t1 = a 1 m 1 . Vagyis
2 2
ekkor a paralelogramma területe nem változik.
b) Ebben az esetben a feladat szövege szerint: a 2 = 2a 1 , m 2 = 2m 1 . Ekkor t2 = 2a 1 2m 1 = 4 a 1 m 1 ,
de t1 = a 1 m 1 . Vagyis ekkor a paralelogramma területe négyszeresére nő.
m1 m1 3
c) Most a feladat szövege szerint: a 2 = 3a 1 , m 2 = . Ekkor t2 = 3a 1 = a m , de t1 = a 1 m 1 .
2 2 2 1 1
Vagyis ekkor a paralelogramma területe másfélszeresére nő.
149
Melyek az igaz állítások?

A paralelogramma párhuzamos oldalegyeneseinek távolságát a paralelogramma magasságának ne-
vezzük.
A paralelogramma területét megkapjuk, ha az egyik oldalának a hosszát megszorozzuk az egyik ma-
gasság hosszával.
A háromszög magasságának nevezzük a háromszög egyik csúcsának a csúcsot nem tartalmazó oldal-
egyenestől való távolságát.
A háromszög területét megkapjuk, ha az egyik oldalának a hosszát megszorozzuk a hozzá tartozó
magasság hosszával, és a szorzat felét vesszük.
Ha egy négyszöget az egyik átlója két derékszögű háromszögre vág, akkor az a négyszög csakis tég-
lalap lehet.
Csak a négyzet olyan négyszög, amelyet az egyik átlója két egyenlő szárú derékszögű háromszögre
vág.
Van olyan háromszög, amelyben két oldal ismerete elegendő a terület kiszámításához.
Legalább két hegyesszögnek minden háromszögben kell lenni.
Igaz állítások: a), c), d), g), h).
a) Igaz, ez a definíció.
b) Nem igaz. A paralelogramma területét megkapjuk, ha az egyik oldalának a hosszát megszorozzuk
a hozzá tartozó (!) magasság hosszával.
c) Igaz, ez a definíció. d) Igaz, ezt beláttuk.
e) Nem igaz. Pl.: f) Nem igaz. Pl.:
g) Igaz. A derékszögű háromszög területe a két befogó szorzatának fele.

h) Igaz. Ha csak egy lenne, akkor még két hegyesszögnél nagyobb szöge is lenne a háromszögnek.
Ebben az esetben a szögösszeg meghaladná a 180 -ot.
Egy háromszög egyik oldala 27 cm, a hozzá tartozó magasság 6 cm. Mekkora a vele egyenlő területű
négyzet egyik oldalának hossza?
27 6
A háromszög területe: t = = 81 cm2 .
2
A 81 cm2 területű négyzet oldalának hossza: 9 cm.
Egy háromszög és egy paralelogramma alakú föld egyenlő területű. A háromszög oldala 72 m, a hozzá
tartozó magasság 56 m. A paralelogramma egyik oldala 48 m. Mekkora az ehhez az oldalhoz tartozó
magassága?
72 56
A háromszög területe: t1 = = 2016 m2 .
2
A paralelogramma területe: t2 = a m a , ahol a = 48 m, m a pedig az ehhez az oldalhoz tartozó
magasság. Vagyis 2016 = 48 m a , azaz m a = 2016 : 48 = 42 m.
150
Egy paralelogrammának és egy háromszögnek egyenlő a magassága. A paralelogramma területe a há-

romszög területének 2,5-szerese. Hányszorosa a paralelogramma alapja a háromszögének?
A paralelogramma területe: t1 = a 1 m a .
a ma
A háromszög területe: t2 = 2 .
2
5 5 a2 m a
Tudjuk, hogy t1 = t , azaz a 1 m a = . Ha m a -val osztjuk az egyenlet minkét oldalát,
2 2 2 2
5
akkor kapjuk, hogy a 1 = a .
4 2
5
Vagyis a paralelogramma alapja a háromszög alapjának -szeresével egyenlő.
4
Egy deltoid két átlója 12 cm, illetve 18 cm hosszúságú. A rövidebb átlóra a deltoid területével egyező
területű háromszöget rajzoltunk. Mekkora a háromszög magassága?
12 18
A deltoid területe: t1 = = 108 cm2 .
2
a ma
A háromszög területe: t2 = , ahol a a deltoid rövidebb átlójával azonos, továbbá t1 = t2 . Vagyis
2
12 m a
108 = , amiből m a = 18 cm.
2
12 18
Megjegyzés: Ez az eredmény számolás nélkül, „ránézésre” megmondható, hiszen a deltoid
2
és a háromszög területe is.
A trapéz területképletét az eddig tanult síkidomok képleteiből tudjuk levezetni. Vagy a háromszög, vagy a
paralelogramma területképletét használjuk. A példák és a feladatok is változatosak, a tiszta matematikai
számolást és a gyakorlatból vett kérdéseket egyaránt megtaláljuk közöttük.
Melyek igazak a következő állítások közül?

A trapézt az egyik átlója két háromszögre vágja.
A trapéz szemközti oldalegyeneseinek távolságát nevezzük a trapéz magasságának.
A trapéz területét úgy számíthatjuk ki, hogy a két párhuzamos oldalának az összegét megszorozzuk
a trapéz magasságával.
Van olyan trapéz, amelynek a területét két oldal ismeretében is ki lehet számítani.
a) Igaz. b) Nem igaz. A trapéz párhuzamos oldale-
gyeneseinek távolságát nevezzük a trapéz
magasságának.
c) Nem igaz. Az így kapott szorzatnak a felét
kell venni.
d) Igaz. A téglalap is trapéz, a területe pedig a két merőleges oldal hosszának szorzatával egyenlő.
151
Két párhuzamos egyenes közé eső sávba rajzolj egyenlő területű trapézokat!
Ha a két párhuzamos oldalt úgy rajzoljuk, hogy mindegyik trapéznál ugyanannyi legyen az összege,
akkor egyenlő területű trapézokat rajzoltunk: a + b = c + d = e + f = . . .:
b d f
a c e
A ház egyik fala trapéz alakú. Mennyi habarcsra lesz szükség a
vakolásához, ha m2 -enként 36 kg anyagot használnak? Az ada-
tok az ábráról leolvashatók!
A két párhuzamos oldal: a = 16 m, c = 12 m, a trapéz ma-
16 m
gassága: m = 15 m.
12 m
(a + c) m (16 + 12) 15
A trapéz területe: t = = = 210 m2 .
2 2
Mivel m2 -enként 36 kg anyagot használnak, ezért összesen
15 m
210 36 = 7560 kg habarcsra lesz szükség a ház trapéz alakú
falának vakolásához.
Egy trapéz alakú szántó párhuzamos oldalai 450 m és 425 m, a párhuzamos oldalak távolsága 82 m.
Mekkora a területe?
(a + c) m (450 + 425) 82
Használjuk a trapéz területképletét: t = = = 35 875 m2 .
2 2
A következő trapézok csúcsait koordináta-rendszerben adtuk meg. Számítsd ki a trapézok területét!
(A rácsnégyzetek oldalhosszát válaszd hosszúságegységnek.)
(1; 0), (9; 0), (9; 6), (1; 9); (1; 2), (5; 2), (5; 2), (1; 4);
( 1; 1), (6; 1), ( 2; 4), ( 4; 4); ( 4; 1), (2; 5), ( 2; 5), ( 4; 3);
( 1; 1), (3; 1), (4; 4), (2; 3); ( 2; 2), (5; 1), (11; 3), (1; 3).
Ábrázoljuk a négy pontot a koordinátarendszerben!
Az a), b) és c) kérdések esetén a trapéz két párhuzamos oldalának (a és c), valamint a magasságának
(m) a hosszát meg tudjuk adni. Ebben a három esetben használjuk a trapéz területképletét.
a) Mivel a = 9, c = 6, m = 8, ezért b) Mivel a = 4, c = 2, m = 4, ezért
(a + c) m (9 + 6) 8 (a + c) m (4 + 2) 4
t= = = 60. t= = = 12.
2 2 2 2
y D y
C D
A C
1
0 1 x
1 A B B
0 1 x
152
c) Mivel a = 7, c = 2, m = 5, ezért d) A trapéz területét megkapjuk, ha a 6 be-

(a + c) m (7 + 2) 5 fogójú egyenlő szárú derékszögű három-
t= = = 22,5. szög területéből levonjuk a 2 befogójú
2 2
y egyenlő szárú derékszögű háromszög te-
D C rületét:
6 6 2 2
t= = 18 2 = 16.
2 2
C y
1
B
0 1 x D
A B
1
0 1 x
A
e) A trapézt foglaljuk egy négyzetbe! A négy- f) A trapézt foglaljuk egy téglalapba! A tég-
zet oldala 5 hosszúságú. A fölösleget, lalap oldalai 13 és 2 hosszúságúak. A fö-
vagyis négy derékszögű háromszög és két lösleget, vagyis három derékszögű három-
téglalap területét vonjuk le a négyzet terü- szög területét vonjuk le a téglalap területé-
letéből: ből:
4 2 1 3 2 1 7 1 6 2 3 1
t=5 5 1 2 3 1 t = 13 2 =
2 2 2 2 2 2
3 4 = 26 3,5 6 1,5 = 15.
= 25 4 2 1,5 1 3 6 = 7,5.
2 y
y
C
D D C
A 1
1 B
B 0 1 x
0 1 x
A
A következő sokszögek csúcsait koordináta-rendszerben adtuk meg. Számítsd ki a sokszögek területét!

(A rácsnégyzetek oldalhosszát válaszd hosszúságegységnek.)
(1; 0), (4; 1), (9; 0), (9; 6), (1; 9);
(1; 0), (6; 1), (9; 0), (9; 6), (1; 9);
( 1; 1), (1; 2), (3; 2), (6; 1), ( 2; 4), ( 4; 4).
Ábrázoljuk a pontokat a koordináta-rendszerben!
153
a) Az x tengely egy trapézra és egy há- b) Az ötszög területe egy trapéz és egy há-
romszögre vágja az ötszöget. A területük romszög területének különbsége lesz:
kiszámításához szükséges adatokat leol- (9 + 6) 8 8 1
vassuk az ábráról: t= = 60 4 = 56.
2 2
(9 + 6) 8 8 1 y E
t= + = 60 + 4 = 64.
2 2
y E
D
B
1 A C
0 1 x
1 A C
0 1 B x
c) Az AD átló két trapézra vágja a sokszö- y

get. Ezek területét kiszámoljuk, a terület- F E
hez szükséges adatokat az ábráról leol-
vassuk:
(7 + 2) 1 (7 + 2) 5 1
t= + = 4,5 + 22,5 = 27.
2 2 0 x
1
A D
B C
Egy trapéz egyik párhuzamos oldala 15 cm, magassága 8 cm, területe 96 cm2 . Mekkora a másik pár-
huzamos oldal?
(15 + c) 8 96 2
A trapéz területképletébe írjuk be az összes ismert adatot: 96 = , vagyis c = 15 =
2 8
= 9 cm.
154

81. óra. 1. óra Szögpárok
A szögpárok fogalmát már ötödik osztályban is megemlítettük. Ekkor valóban csak megemlítésről volt szó.
A lecke szövegében nem alkalmaztunk kiemeléseket, vagyis érzékeltettük, hogy ez még nem tananyag. Most
jött el az ideje, hogy ezeket a fogalmakat megtanítsuk, a gyerekek megtanulják. A geometriai bizonyítások
során jó szolgálatot tesz, ha a gyerekek ismerik a szögpárok tulajdonságait.
Rajzolj egy váltószögpárt! Szerkeszd meg an-

K1
nak a középpontos tükrözésnek a középpont-
ját, amely az egyik szöget a másikba viszi!
A két szög csúcsát összekötő szakasz fele-
zőpontja lesz a keresett pont. O
Keresd az igaz állításokat!

K2
Ha két váltószögnek egybeesik a csúcsa, akkor csúcsszög a nevük.
A kiegészítő szögpárok összege 180 .
A pótszögek összege 100 .
A merőleges szárú szögek egyenlők egymással.
Igaz állítások: a), b). A c) hamis, mert 90 ez az összeg. A d) hamis, mert nem feltétlenül egyenlők,
lehet, hogy az összegük 180 .
Rajzolj két egymást metsző egyenest, és jelölj a
egy rajtuk kívül fekvő pontot! Szerkessz
a ponton át a két egyenessel párhuzamos
egyenest! Keress az ábrán csúcsszögeket, vál-
P
tószöget, egyállású szöget!
Ilyen rajzot készíthetünk:
Csúcsszögek például az egyívesek, váltó-
b
szögek a kétívesek, egyállásúak a háromí-
vesek.
Egy szög 4-szerese egyenlő a kiegészítő szögével. Hány fokos ez a szög?
Legyen a keresett szög α! Ekkor α + 4α = 180 , amiből α = 36 .
Egy szög 5-szöröse egyenlő a pótszögével. Hány fokos ez a szög?
Legyen a keresett szög α! Ekkor α + 5α = 90 , amiből α = 15 .
A következő szögek közül válassz pótszögeket; kiegészítő szögeket!
45 28 ; 45 32 ; 134 32 ; 54 32 ; 35 28 ; 144 32 .
a) Pótszögek: 54 32 és 35 28 . b) Kiegészítők: 45 28 és 134 32 ; 35 28 és 144 32 .
155

82. óra. 1. óra A kör kerülete
83. óra. 2. óra A kör területe
Ismételjük át a kör fogalmát, és a körrel kapcsolatos elnevezéseket: körvonal, körlap, középpont, sugár, húr,
átmérő, körív, körszelet, körcikk, körgyűrű!
A tankönyvi ábrák elemzésén túl célszerű további ábrákat is készíteni. Könnyen megszerkeszthető és meg-
mérhető a 8 és a 8 (melléklet). Szemléletesen elfogadjuk, hogy a kör kerülete nagyobb a beírt sokszögek
bármelyikének a kerületénél, és kisebb mindegyik köré írt sokszög kerületénél. Meg kell értetnünk a tanít-
ványainkkal, hogy a egy szám. Ugyanúgy helye van a számegyenesen, mint az eddig használt egészeknek
vagy törteknek. Meg kell értetnünk velük, hogy a 3, a 3 1, a 3 14 stb., nem egyenlők -vel, csak nagyon
közel vannak hozzá. Számítógéppel már nagy pontossággal meghatározták a értékét (1. melléklet), a gye-
rekeknek feladatként adhatjuk, hogy a világhálón keressenek ennél pontosabb értéket is. Számunkra ezek
érdekességek, hiszen a mindennapi számításokhoz egy-két tizedesjegy pontosság is elég. Nagyon fontos a
tankönyv apróval szedett része. Nem az adatok, évszámok megjegyzése a cél, hanem az, hogy a gyerekek
megérezzék, lássák, milyen fantasztikus eredményeket értek el a közel- és a régmúlt emberei.
2
8
A Rhind-papiruszon 4 -nek vették a közelítését. Érdekességként megemlítettük a tankönyvben,
9
hogy a Szent Korona díszítésénél is fontos szerepe van a 8-nak és a 9-nek. A tankönyvi példa mellett álljon
itt még néhány. Az abroncson 8 kép és 8 kő látható. A kupola pántjain 8 apostol veszi körül az Atya Istent.
A kétoldali csüngők száma 8, hátul van a kilencedik.
A Királyok első könyvéből a 7.13–14, és 7.23–24. idézet, ahol kiderül, hogy a értékét 3-ra kerekítették:
Vagyis a kör átmérője kb. 10 könyök, a kör kerülete kb. 30 könyök volt, amiből a kerület és az átmérő
arányára (vagyis a közelítésére) 3 adódik.
Számítsd ki a kör kerületét, ha a sugara:

1 3
2 cm; 12 mm; dm; m!
2 4
a) k = 2rπ = 2 2 π 12,56 cm. b) k = 2rπ = 2 12 π 75,36 mm.
156
1 3
c) k = 2rπ = 2 π 3,14 dm. d) k = 2rπ = 2 π 4,71 m.
2 4
Számítsd ki a kör sugarát század cm pontossággal, ha a kerülete:
15,7 cm; 44 cm; 3 14 dm; 0 88 m!
15,7
a) Mivel k = 15,7 = 2rπ, ezért r = 2,50 cm.
2π
44
b) Mivel k = 44 = 2rπ, ezért r = 7,00 cm.
2π
31,4
c) A feladat kérésének megfelelően számoljunk cm-ben. Mivel k = 31,4 = 2rπ, ezért r =
2π
5,00 cm.
88
d) A feladat kérésének megfelelően számoljunk cm-ben. Mivel k = 88 = 2rπ, ezért r = 14,01 cm.
2π
A hegyről sebesen lefutó Séd patak hajtja Örvényesen a Nemzeti Kulturális Örökség részeként nyilván-
tartott vízimalom kerekét. A malomkerék küllőjének hossza 2 méter. Mekkora a vízimalom kerekének
kerülete?
A 2 méter sugarú kör kerületét kell kiszámítanunk: k = 2 2 π 12,57 méter. Vagyis a vízimalom
kerekének kerülete 12,57 méter.
Megjegyzés: A kerület a számított értéknél biztosan nagyobb, mert a küllő hosszánál a sugár nagyobb
egy kicsit.
Egy 12 méter sugarú kör alakú medence szélén egyszer körbesétálunk. Hány méteres utat teszünk meg
ekkor?
A 12 méter sugarú kör kerületét kell kiszámítanunk: k = 2 12 π 75,4 méter.
Hányat fordul a személygépkocsi 28 cm sugarú kereke egy 1 km-es úton?
Egy fordulattal a kör kerületével azonos hosszúságú utat tesz meg a kerék, vagyis k = 2 28 π
176 cm-t. Mivel 1 km = 100 000 cm, ezért 100 000 : 176, azaz kb. 568 fordulatot tesz meg a
kerék.
Az egyenlítő körülbelül 40 000 km hosszú. Mekkora a Föld sugarának hossza?
40 000
Mivel k = 40 000 = 2rπ, ezért r = 6369 km.
2π
Megjegyzés: A kapott értéket kerekítve adtuk meg. Meg kell beszélni, hogy a Föld egyenlítőjének
alakjával úgy számoltunk, mintha kör lenne, a hosszát is kerekítve kaptuk. A kapott sugárhosszt így
kell értelmeznünk.
Ágnes egy 8 cm sugarú, Kamilla pedig két darab 4 cm sugarú kört vág ki kartonpapírból ollóval. Ha
egyszerre kezdték és egyforma sebességgel vágnak, akkor ki lesz kész gyorsabban a munkával?
A 8 cm sugarú kör kerülete: k 1 = 2 8 π 50,3 cm.
A két darab 4 cm sugarú kör kerülete: 2 k 2 = 2 2 4 π 50,3 cm.
Vagyis Ágnesnek és Kamillának ugyanolyan hosszúságú vonal mentén kell vágnia, így kb. egyszerre
lesznek kész.
Megjegyzés: Elképzelhető, hogy az egy nagyobb kört egyszerre, „lendületből” gyorsabban lehet kivág-
ni, mint a két kicsit? Erről érdemes egy kicsit beszélni, de az mindenképpen igaz, hogy kb. egyszerre
lesznek kész a munkával.
157
Az ábrán látható járdasziget elkészítéséhez hány méter szegélyt kell kialakítani? (A sziget egy négyzet-
ből és két félkörből áll.)
Mivel a négyzet 2 méter hosszú oldala a kör
átmérője, ezért a két félkör kerülete:
2m k=d π=2 π 6,3 méter.

A két szakasz hossza: 4 méter.
Vagyis a szegély hossza 10,3 méter.
2m
A területszámítás nehezebb, hosszadalmasabb, mint a kerület megmérése, ezért itt csak a tankönyvi ábrák
elemzését ajánljuk. További esetek (pl. 8 , 8 kiszámítása is aránytalanul sok időt venne igénybe. Ráadásul
a területek kiszámításához csak akkor foghatnánk hozzá, ha szép, pontos ábrát szerkesztenénk, és a fontos
adatokat megmérnénk. Vagyis csak fogadtassuk el a gyerekekkel, hogy a számolás folytatása még inkább
megerősítene minket abban, hogy a kör területe a sugár négyzetének körülbelül a 3-szorosa. A gyerekekkel
nem nehéz elhitetni, hogy ez a szám megint a kör kerületénél megjelenő lesz.
A kidolgozott példák rövid, egyszerű szövegei is utalnak arra, hogy a környezetünkben számtalan helyen
találkozhatunk körrel kapcsolatos számításokkal.
Számítsd ki a kör területét, ha a sugara

1 3
3 cm; 21 mm; m; dm.
4 2
a) t = r 2 π = 32 π 28,27 (cm2 ). b) t = r 2 π = 212 π 1385,44 (mm2 ).
2
1
c) t = r 2 π = π 0,196 350 (m2 ).
4
Megjegyzés: Számolhatunk cm2 -ben: t = r 2 π = 252 π 1963,50 (cm2 ).
2
3
d) t = r 2 π = π 7,0686 (dm2 ).
2
Megjegyzés: Számolhatunk cm2 -ben: t = r 2 π = 152 π 706,86 (cm2 ).
Egy kör alakú parkot körbesétálva 250 métert kellett megtennünk. Mekkora területű a park?
250
A kör kerületképlete alapján: 250 = 2 r π, amiből megkapjuk a kör sugarát: r = 39,8 méter.
2π
2 2 2
Most már használjuk a területképletet: t = r π = 39,84 π 4974 m .
Mondhatjuk, hogy a park kb. 5000 m2 -es.
Ágnes egy 8 cm sugarú, Kamilla pedig két darab 4 cm sugarú kört színez ki. Ha egyszerre kezdték, és
egyforma sebességgel színeznek, akkor ki lesz kész gyorsabban a munkával?
A 8 cm sugarú kör területe: t1 = 82 π 201,1 cm2 .
158
A két darab 4 cm sugarú kör területe: 2 t2 = 2 42 π 100,5 cm2 .

Vagyis Kamilla gyorsabban elkészül, mert neki feleakkora területet kell színezni.
Az ábrán látható járdasziget elkészítéséhez
hány négyzetméter burkolatra van szükség?
(A sziget egy négyzetből és két félkörből áll.) 2m
Mivel a négyzet 2 méter hosszú oldala a kör
átmérője, ezért a két félkör területe:
2m
t = r 2 π = 12 π 3,1 m2 .
A négyzet területe: 4 m2 .
Vagyis a járdasziget területe kb. 7,1 m2 . (Ennél természetesen valamennyivel több burkolatra van
szükség a vágások, törések, illesztések miatt.)
Egy 32 cm átmérőjű tortaformában sütöttünk egy tortalapot. A piskóta 8 cm magas lett. Az oldalát
kakaós, vagyis barna, a tetejét citromos, vagyis fehér színű krémmel szeretnénk bevonni.
Hány cm2 -es részt vonunk be fehérre?
Milyen alakú papírral tudnád befedni a torta oldalát?
Mekkora területű rész lesz barna a tortán?
a) A fölső, 32 cm átmérőjű (16 cm sugarú) kör területét kell kiszámítanunk: t 1 = r 2 π = 162 π
804 cm2 . Ez a 804 cm2 -t kell citromos (fehér) krémmel bevonni.
b) A torta magassága 8 cm, a fedőkör kerülete: k = d π = 32 π 100,5 cm. Vagyis egy 100,5 cm-szer
8 cm-es téglalappal lehetne befedni a torta oldalát.
c) Számítsuk ki az előző pontban szereplő téglalap területét: t2 = 100,5 8 = 804 cm2 . Vagyis ezt a
804 cm2 -t kell kakaós (barna) krémmel bevonni.
Megjegyzés: A fehér és a barna terület egyenlőnek tűnik, de a kerekítések miatt ezt csak közelítőleg
látjuk. Ha a területeket π-vel fejezzük ki, akkor kiderül az egyenlőség: t 1 = 162 π = 256 π,
t2 = 32 π 8 = 256 π.
A park közepén egy 12 méter átmérőjű kör alakú részt felástak, és füvesíteni szeretnék. A fűmagot
tartalmazó dobozokon olvasható tájékoztató szerint 25 m2 -re elegendő a benne lévő fűmag. Hány
doboz fűmagra lesz szükség a tájékoztató szerinti felhasználás esetén?
Számítsuk ki a 12 méter átmérőjű (6 méter sugarú) kör alakú rész területét: t = 62 π = 113,1 m2 . Mivel
egy doboz 25 m2 -re elegendő, ezért 113,1 : 25 = 4,524 dobozra lenne szükség. Mivel a csomagokat
vásárlásnál nyilván nem lehet kibontani, ezért 5 doboz fűmagot kell vásárolni.
159

85. óra. 1. óra Szerkesztések, bizonyítások
87. óra. 3. óra Háromszögekkel kapcsolatos fogalmak, tételek I.
88. óra. 4. óra Háromszögekkel kapcsolatos fogalmak, tételek II.
90. óra. 6. óra Háromszögekkel kapcsolatos fogalmak, tételek III.
91. óra. 7. óra Négyszögek
92. óra. 8. óra Sokszögek
94. óra. 10. óra Témazáró dolgozat
95. óra. 11. óra Témazáró dolgozat javítása
Már ötödik osztályban megbeszéltük mi a különbség a „szerkesztünk” és a „körzővel, vonalzóval rajzolunk”

között. Fontossága miatt röviden most is felidézzük, hogy a körzőnket és a vonalzónkat mire használhatjuk,
ha szerkeszteni szeretnénk. Célszerű a legegyszerűbb szerkesztési lépéseket feleleveníteni, átismételni.
Továbbra is fontos, hogy a több lépésből álló szerkesztéseknél az adatok rögzítése után a szerkesztés lé-
péseinek leírásával hozzászoktassuk tanítványainkat a tervszerű, pontos, átgondolt munkára. A szerkesztés
kivitelezése után ellenőrizzük, hogy valóban a feltételeknek megfelelő alakzatot hoztunk-e létre.
Szerkessz háromszöget a következő adatokból! (A szokásos jelöléseket használtuk.)

Először készítsünk vázlatrajzot! A vázlat a szerkesztendő háromszöget és az adott adatokat a nevük
feltüntetésével tartalmazza. A vázlatrajz néhány eleme szabadon felvehető a szerkesztés elején. Eze-
ket a pontokat jellel megjelöljük. A következő pontok megszerkesztését szavakkal megfogalmazzuk.
Leírjuk, hogy melyik az a két vonal, amelyek metszéspontjaként kapjuk a megszerkesztendő pontot.
(A szakaszok és a szögek másolásának lépéseit nem írtuk le.)
Adatok:
Vázlat: Az A középpontú b sugarú kör és a B középpontú a su-

C garú kör metszéspontja lesz a C pont. (A két metszés-
pont által két egybevágó háromszöget kapunk.)
b a
c
A B
Adatok:
160
Vázlat: A C középpontú b sugarú kör és a BC egyeneshez C-

C ben γ szögben hajló félegyenes metszéspontja lesz az
A pont.
γ
b a
A B
Adatok:
Vázlat: Az AB egyeneshez A-ban α szögben hajló félegyenes

C és az AB egyeneshez B-ben β szögben hajló félegyenes
metszéspontja lesz a C pont.
α β
c
A B
Adatok:
Vázlat: A C középpontú b sugarú kör és a BC egyeneshez B-

C ben β szögben hajló félegyenes metszéspontja lesz az
A pont.
a b
β
B A
Adatok:
Vázlat: Az AC egyeneshez A-ban α szögben hajló félegyenes-

C nek és a C középpontú a sugarú körnek két metszés-
pontja is van. Így a szerkesztendő háromszöget az ada-
tok nem határozzák meg egyértelműen. (Két különböző
a b háromszög is eleget tesz a feltételeknek.)
α
B A
Szerkessz derékszögű háromszöget a következő adatokból! A mellékelt ábra jelöléseit használtuk az
adatok megadásakor.
Az előző feladatban leírtak alapján járunk el. (A nevezetes szögek megszerkesztésének lépéseit nem
írtuk le.)
161
= 5 cm, = 2 cm;
= 4 cm, = 4 5 cm;
= 5 cm, = 30 ;
= 4 cm, = 60 .
a) A C középpontú b sugarú kör és a BC Vázlat: A

egyenesre C-ben állított merőleges egye-
nes metszéspontja lesz az A pont. (A két
b
metszéspont által két egybevágó három-
szöget kapunk.)
a
C B
b) A B középpontú c sugarú kör és a BC Vázlat: A
egyenesre C-ben állított merőleges egye-
nes metszéspontja lesz az A pont. (A két c
szöget kapunk.)
a
C B
c) A BC egyeneshez B-ben β szögben haj- Vázlat: A
ló félegyenes és az BC egyenesre C-ben
állított merőleges egyenes metszéspontja
lesz az A pont.
β
a
C B
d) Ha két szöge ismert a háromszögnek, ak- Vázlat: A
kor a harmadikat meg tudjuk szerkeszteni
(a szögösszeg 180 ). Vagyis a továbbiak-
b
ban mondhatjuk, hogy α is ismert. Az AC
egyeneshez A-ban α szögben hajló féle- β
gyenes és az AC egyenesre C-ben állított C B
merőleges egyenes metszéspontja lesz a
B pont.
Szerkessz egyenlő szárú háromszöget a követ-
kező adatokból! A mellékelt ábra jelöléseit
használtuk az adatok megadásakor.
Az első feladatban leírtak alapján járunk el.
(A nevezetes szögek segítségével megszer-
keszthető szögek szerkesztési lépéseit nem
írtuk le.)
= 3 cm, = 5 cm;
A B középpontú b sugarú kör és a C kö- Vázlat: A
zéppontú b sugarú kör metszéspontja lesz
az A pont. (A két metszéspont által két
egybevágó háromszöget kapunk.) b b
B a C
162
= 4 cm, = 6 cm;
A BC szakaszt felvesszük, majd az F fe- Vázlat: A
lezőpontot megszerkesztjük.
Az F középpontú m a sugarú kör és a
BC egyenesre F pontban állított merőle- b b
ges metszéspontja lesz az A pont. (A két ma
F
szöget kapunk.) B a C
= 5 cm, = 75 ;
Az BC egyeneshez B-ben β szögben hajló Vázlat: A
félegyenes és az BC egyeneshez C-ben
β szögben hajló félegyenes metszéspontja
lesz az A pont.
β γ
B a C
= 3 cm, = 15 .
Két szög ismeretében a harmadik is meg- Vázlat: A
adjuk: α = 150 (a szögösszeg 180 ).
b
Az AC egyeneshez C-ben β szögben hajló β γ
félegyenes és az AC egyeneshez A-ban B C
α szögben hajló félegyenes metszéspont-
ja lesz a B pont.
Szerkessz háromszöget, amelynek egyik oldala 5 cm, a hozzá tartozó magassága 6 cm, az oldalon fekvő
egyik szög 60 !
Adatok: a = 5 cm, m a = 6 cm, β = 60 . Vázlat: A
A BC egyeneshez B-ben β szögben hajló fé-
legyenes és a BC egyenessel m a távolság-
ra lévő párhuzamos egyenes metszéspontja
lesz az A pont.
ma
β
B a C
Szerkessz háromszöget, amelynek két oldala 6 cm és 5 cm, a 6 cm-es oldalhoz tartozó magassága 4 cm!
Adatok: a = 6 cm, b = 5 cm, m a = 4 cm. Vázlat: A
A C középpontú b sugarú kör és a BC
egyenessel m a távolságra lévő párhuzamos
egyenes metszéspontja lesz az A pont. Két b
metszéspontot kapunk, két megoldás lesz.
ma
B a C
Szerkessz paralelogrammát, amelynek oldalai 5 cm és 3 5 cm hosszúak, a rövidebb oldalhoz tartozó
magassága 4 cm!
163
Adatok: a = 5 cm, b = 3,5 cm, m b = 4 cm. Vázlat: D C

Az A középpontú a sugarú kör és az AD
egyenessel m b távolságra lévő párhuzamos b
egyenes metszéspontja lesz a B pont. A D
mb
középpontú a sugarú kör és a B középpontú
b sugarú kör megfelelő metszéspontja adja a A
a
B
C pontot. (A kör és egyenes metszéspontja
miatt két helyen kapjuk a B-t. Két tengelye-
sen tükrös megoldást kapunk.)
Szerkessz paralelogrammát, amelynek az egyik oldala 5 cm, a hosszabbik átlója 7 cm, az átló és az oldal
által bezárt szög 30 !
Adatok: a = 5 cm, e = 7 cm, δ = 30 . Vázlat: D C
Az A középpontú e sugarú kör és az AB
egyeneshez A-ban δ szögben hajló félegye- e
nes metszéspontja adja a C pontot. Az AC
felezőpontjára tükrözzük a B-t, ekkor meg-
δ
kapjuk a D-t. A a B
Szerkessz rombuszt 3 cm-es oldalakkal, 135 -os szöggel!
A rövidebb átló két háromszögre vágja a megszerkesztett rombuszt. Mekkorák az így kapott három-
szög szögei?
A hosszabb átló két háromszögre vágja a megszerkesztett rombuszt. Mekkorák az így kapott három-
szög szögei?
a) Adatok: a = 3 cm, α = 135 . Vázlat: D
Az AB egyeneshez A-ban α szögben haj-
ló félegyenesnek és az A középpontú a a
sugarú körnek a metszéspontja adja a D
pontot. A B középpontú a sugarú kör és A α C
a D középpontú a sugarú kör megfelelő
metszéspontja adja a C pontot. a
b) Az ABC háromszög szögei: 45 ; 67,5 ;

B
67,5 .
c) Az ABD háromszög szögei: 135 ; 22,5 ;
22,5 .
Szerkessz paralelogrammát, amelynek az egyik oldala 5 cm hosszú, a szimmetria-középpontja az adott
oldal két végpontjától 3 cm és 3 5 cm távolságra található!
Adatok: a = 5 cm, e = 3 cm, f = 3,5 cm. Vázlat: D C
Az A középpontú e sugarú kör és a B kö-
zéppontú f sugarú kör metszéspontja lesz a K
K pont. (A két metszéspont által két egybe- f
e
vágó háromszöget kapunk.) A K-ra A-t tük-
rözve C-t, B-t tükrözve D-t kapjuk. a
A B
164
Másold át a füzetedbe a következő négyszö-

get! Csak a szerkesztés megengedett lépéseit
használd!
Szakaszok és szögek másolásával a négy-
szöget át tudjuk másolni.
Szerkessz háromszöget, ha két oldala 3,5 cm és 5 cm, továbbá az adott hosszúságú oldalakkal szemközti
szögek összege 150 !
Ha az adott hosszúságú oldalakkal szemköz- Vázlat: C
ti szögek összege 150 , akkor az adott olda-
lak közötti szög 30 . b
Adatok: a = 3,5 cm, b = 5 cm, γ = 30 . γ

A a B
A B középpontú b sugarú kör és az AB egye-
neshez B-ben γ szögben hajló félegyenes
metszéspontja lesz a C pont.
Szerkessz trapézt! A mellékelt ábra jelöléseit
használtuk az adatok megadásakor.
= 7 cm, = 4 cm, = 60 , = 30 ;
= 6 cm, = 3 cm, = 3 cm, = 45 .
a) Az AB egyeneshez B-ben β szögben hajló D C

félegyenes és az AB egyenessel m a tá-
volságra lévő párhuzamos egyenes met- ma
széspontja lesz az C pont.
α β
Az AB egyeneshez A-ban α szögben hajló A
a
T B
félegyenes és az AB egyenessel m a tá-
volságra lévő párhuzamos egyenes met-
széspontja lesz a D pont.
b) Az AB egyeneshez B-ben β szögben hajló D c C
félegyenes és a B középpontú b sugarú
kör metszéspontja lesz a C pont. b
Az AB-vel C-n át szerkesztett párhuza- β
mos egyenes és a C középpontú c suga- A
a
T B
rú kör megfelelő metszéspontja lesz a D
pont.
165
A háromszögek csoportosításai után a háromszög-egyenlőtlenségekkel, a belső szögek összegével, a külső

szögekre vonatkozó állításokkal foglalkozunk. Az állítások a tapasztalataink alapján nagyon hihetőek, de
fontos feladatunk, hogy kezdjük kialakítani a gyerekekben a bizonyítási igényt. Vagyis ne elégedjünk meg
pusztán a fontos tudnivalók megtanításával, hanem beszéljük meg közösen a bizonyításokat! Aztán alkal-
mazhatjuk a tanultakat a lecke végén található feladatokban.
Másold át a következő táblázatot a füzetedbe, majd pótold a hiányzó adatokat! ( , , a belső, ,

, a megfelelő külső szögeket jelenti egy háromszögben.)
13 90
44 46
105 111
34 45 112
100 39 88 21
α β γ α β γ
13 77 90 167 103 90
44 46 90 136 134 90
75 69 36 105 111 144
34 45 68 77 15 145 15 112 102 45
9 79 21 91 39 171 100 39 88 21
Melyik háromszögben nagyobb két tetszőleges szög összege a harmadiknál?

Melyik háromszögben lehet két szög összege kisebb a harmadiknál?
Melyik háromszögben lehet két szög összege egyenlő a harmadikkal?
a) Tudjuk, hogy a háromszög egy-egy külső szöge akkora, mint a vele nem szomszédos két belső
szög összege. Vagyis a kérdés így is feltehető:
Melyik háromszögben nagyobb mindegyik külső szög a mellette fekvő belső szögnél?
Vagyis a hegyesszögű háromszögekről van szó.
b) A tompaszögű háromszögnél.
c) A derékszögű háromszögnél.
Egy háromszögben az egymás után következő szögek különbsége 20 . Mekkorák a háromszög külső
szögei?
A háromszög szögei: α, α + 20 , α + 40 , ezek összege 180 .
Azaz α + (α + 20 ) + (α + 40 ) = 180 . Amiből α = 40 .
Mivel a háromszög szögei 40 , 60 , 80 , ezért a külső szögek: 140 , 120 , 100 .
166
A háromszög legnagyobb szögének a harmada a legkisebb szög. A középső szög nagysága egyenlő a
legkisebb szög kétszeresével. Mekkorák a háromszög szögei?
Legyen α < β < γ! Ekkor γ = 3α, β = 2α.
A három szög összege 6α = 180 , vagyis: α = 30 , β = 60 , γ = 90 .
Egy derékszögű háromszög egyik szöge 25 20 -cel nagyobb egy másik szögénél. Mekkorák a háromszög
szögei?
Két eset van:
I. eset: A háromszög egyik szöge 90 , így a két hegyesszög összege is 90 . Lehetséges, hogy az
egyik hegyesszög 25 20 -cel nagyobb, mint a másik hegyesszög.
Ezért a kisebb hegyesszög: α = (90 25 20 ) : 2 = 64 40 : 2 = 32 20 , a nagyobb hegyesszög
pedig: β = 32 20 + 25 20 = 57 40 .
II. eset: Lehetséges, hogy a háromszög 90 -os szöge nagyobb 25 20’-cel az egyik hegyesszögnél.
Ezért az egyik hegyesszög α = 90 25 20 = 64 40 , természetesen a másik hegyesszög β = 25 20 .
A háromszög három oldalának felezőmerőlegesére vonatkozó állítást megsejtetjük a gyerekekkel. A korábbi

órán átismételt szakaszfelező merőlegest kell háromszor megszerkeszteniük. Az óra fő célkitűzése most is
a bizonyítási igény fejlesztése. A gyerekek nagyon nehezen értik meg, hogy a sok ábrának sincs bizonyító
ereje. Csak a sejtésünk lesz egyre erősebb, ha valamit sokszor tapasztalunk.
Hasonlóan járunk el a háromszög belső szögfelezőivel kapcsolatban is.
Ha van lehetőségünk geometriai szerkesztőprogram használatára, akkor ezzel maradandó élményt nyújtha-
tunk a gyerekeknek. A megszerkesztett ábra bármelyik pontja megfogható és mozdítható. Ekkor vele együtt
az általunk megszerkesztett elemek is változnak, így minden pillanatban mutatja az ábra a sejtésünket. A
háromszög három csúcsát gyorsan fel tudjuk venni. Ezeknél a programoknál általában közvetlen utasítással
megrajzolható a szakaszfelező merőleges. Így a csúcsok mozgatásával erősödik a gyerekekben a sejtés, hogy
a három egyenes egy pontban metszi egymást. Ekkor is tisztázni kell, hogy ez még mindig csak sejtés.
Szerkessz egyenlő oldalú háromszöget! Szer- C

keszd meg a köré írt körének középpontját!
Mérd meg, hogy milyen messze van a köré írt
körének középpontja az oldalaktól és a csú-
csoktól! Hasonlítsd össze a mért adatokat!
B A
Mit tapasztalsz?
K
A mérések azt mutatják, hogy AK = BK =
= CK = 2 A K = 2 B K = 2 C K.
A C B
167
Szerkessz egyenlő szárú háromszöget! Szer-

keszd meg a köré írt és a beírt körének a kö-
zéppontját!
A szerkesztéshez az oldalfelező merőlege-
seket és a szögfelezőket használjuk.
K
Mekkora szöget zár be egymással a háromszög 76 -os és 42 -os szögének a szögfelezője?

Mekkora szöget zár be egymással a háromszög két szögfelezője, ha tudjuk, hogy a harmadik szög
88 -os?
a) Nézzük a vázlatot! C
A keresett szög az ABK háromszög K-nál
lévő külső szöge, ezért
δ = 38 + 21 = 59 .
K δ
38 21
A B
b) Nézzük a vázlatot! C
Az ABC háromszögben
88
α + β = 180 88 = 92 ,
ezért ABK háromszögben két szög össze-
α β δ
ge: + = 46 . Mivel a keresett szög az
2 2
ABK háromszög K-nál lévő külső szöge,
ezért δ = 46 .
A B
Szabályos háromszögben a köréírt kör területe hányszorosa a beírt kör területének?

Mivel a beírt kör r sugarának kétszeresével egyenlő a köréírt kör sugara, ezért a beírt kör területe:
tbeírt = r 2 π, a köréírt kör területe: tköréírt = (2r)2 π = 4 r 2 π.
Vagyis szabályos háromszögben a köréírt kör területe négyszerese a beírt kör területének
168
A választható tananyagok közé soroltuk a magasságvonal, súlyvonal és a középvonal tulajdonságait vizsgáló

leckét. Főleg azoknak a tanítványainknak fontos, akik valamilyen matematikaversenyen indulnak.
Szerkessz egyenlő szárú háromszöget! Szer- C

keszd meg a magasságpontját és a súlypont-
ját!
A szerkesztés a tanult lépések felhasználá-
sával kivitelezhető:
F2
A F1 B
Egy háromszög középvonalai 4 cm, 5 cm és 6 cm hosszúak. Számítsd ki a háromszög kerületét!

Tudjuk, hogy a középvonalak kétszeresével egyenlők az oldalak hossza, így a = 8 cm, b = 10 cm,
c = 12 cm. Vagyis k = 30 cm.
Az háromszög magasságpontja . Hol C
van az háromszög magasságpontja?
Nézzük a vázlatrajzot!
Mivel az AM egyenesre a B-ből húzott merő-
leges a BC, továbbá a BM egyenesre az A- M
ből húzott merőleges az AC, ezért az ABM
háromszög magasságpontja a C pont.
Mekkora szöget zár be egymással a három-

A B
szög 70 -os és a 40 -os szögének csúcsából
induló két magasság?
Készítsünk rajzot! C
Az ABT 1 háromszögben az A-nál lévő szög:
180 90 40 = 50 . T1
Az ABT 2 háromszögben a B-nél lévő szög: T2
180 90 70 = 20 . M
Az ABM háromszög M-nél lévő külső szö-
ge a keresett szög. Ez a másik két belső
szög összegével azonos nagyságú, vagyis
70 40
70 -os.
A B
169
Az alábbi állítások közül jelöld (1)-gyel az igazakat, (2)-vel a hamisakat és (x)-szel azokat, amelyek
csak különleges háromszög esetén lehetnek igazak!
A háromszög magasságvonalai egyenlők.
A háromszög magasságvonalai merőlegesek egy oldalegyenesre.
A háromszög magasságvonalai felezik a csúcsnál lévő szöget.
A háromszög magasságvonalai egy pontban metszik egymást.
Egyenlő szárú háromszögben az alaphoz tartozó magasság rövidebb, mint a szár.
A magasságpont a háromszög beírható körének a középpontja.
A háromszögnek egy magassága van.
A háromszögek esetében a magasságpont egybeesik a súlyponttal.
A háromszögek magasságvonala egybeesik a szimmetriatengellyel.
A háromszögek magasságpontja a csúcsoktól egyenlő távolságra van.
A háromszögek magasságainak talppontja az oldalakon van.
A háromszög magasságvonalai a háromszögön belül metszik egymást.
A háromszög magassága felhasználható a háromszög területének kiszámításához.
A háromszög magassága felhasználható a háromszög megszerkesztéséhez.
A magasságvonal felezi a háromszög területét.
1. (x), 2. (1), 3. (x), 4. (1), 5. (1), 6. (x), 7. (2), 8. (x),
9. (x), 10. (x), 11. (x), 12. (x), 13. (1), 14. (1), 15. (x).
Egy háromszögbe berajzoltunk egy középvo- C

nalat és egy olyan súlyvonalat, amely metszi
ezt a középvonalat. A két szakasz négy vég-
pontja milyen négyszöget határoz meg?
Készítsünk rajzot! F2 F1
Az F 1 , F 2 , F 3 felezőpontok, így F 1 F 3 és
F 2 F 3 középvonal. A középvonal ismert tulaj-
donsága miatt: F 1 F 3 = F 2 C, F 2 F 3 = F 1 C.
Ezek szerint F 1 F 3 F 2 C paralelogramma.
A F3 B
Az eddig tanult négyszögek, amelyeknek a tulajdonságaik alapján nevet adtunk: trapéz, paralelogramma,
deltoid, rombusz, téglalap, négyzet. Megbeszéljük a négyszögek szerkesztéséhez szükséges adatok számát.
Tisztázzuk, hogy ez minden esetben öt adatot jelent, csak a különleges tulajdonság miatt ezt nem hangoz-
tatjuk. Pl. A téglalap megszerkesztéséhez két adatra van szükségünk. Mivel tudjuk, hogy téglalap, így ismert
mind a négy oldal hossza, és két szomszédos oldal hajlásszöge. Vagyis megvan az öt adat.
A belső és a külső szögek összegét is ezen az órán beszéljük meg.
170
Számítsd ki a négyszög hiányzó szögeit! ( , , , a belső, , , , a megfelelő külső szögeket

jelenti egy konvex négyszögben.)
54 90 108
44 46 47
95 100 115
44 55 103 83 12
α β γ δ α β γ δ
a) 54 108 90 108 126 72 90 72
b) 44 46 133 137 136 134 47 43
c) 85 80 65 130 95 100 115 50
d) 44 55 77 96 48 141 17 135 5 103 83 12 38 43
Egy négyszög egyik szöge 74 , a másik kétszer akkora, a harmadik és a negyedik szöge egyenlő. Mek-
korák a négyszög szögei?
A négyszög szögei: 74 , 2 74 , α, α. A négyszög belső szögeinek összege 360 . Ezért 74 + 148 +
+ 2α = 360 . Amiből α = 69 .
Vagyis a négyszög szögei: 74 , 148 , 69 , 69 .
Igazak-e a következő állítások?
Ha egy négyszögnek van két párhuzamos oldala, akkor az trapéz.
Ha egy négyszögnek van két egyenlő oldala, akkor az húrtrapéz.
Ha egy négyszögnek van két merőleges oldala, akkor az téglalap.
Ha egy négyszögnek van két egyenlő szöge, akkor az deltoid.
a) Igaz. (Ez a trapéz definíciója.)
b) Nem igaz. c) Nem igaz. Lásd előző ábra. d) Nem igaz.
a
Szerkessz négyszöget, ha adott a négy oldalának a hossza és az egyik szöge!

Adatok: a, b, c, d, α. Vázlat: C
A tanult módon megszerkesztjük az ABD há- c
D
romszöget. b
A B középpontú b sugarú kör és a D közép- d
pontú c sugarú kör metszéspontja adja a C α
A a B
pontot. A két kör két metszéspontja miatt két
megoldás is lehet.
171
Szerkessz trapézt, ha
adott az egyik alapja, az alapon fekvő két szöge és a magassága;
adott a hosszabb alapja, a két szára és a magassága!
a) Adatok: a, α, β, m a . Vázlat:
Az AB egyeneshez B-ben β szögben haj- C
D
ló félegyenes és az AB-vel m a -ra párhu-
zamos egyenes metszéspontja adja a C
ma b
pontot.
Az AB egyeneshez A-ban α szögben haj- α β
ló félegyenes és az AB-vel m a -ra párhu- A a T B
zamos egyenes metszéspontja adja a D
pontot.
b) Adatok: a, b, d, m a . Vázlat:
A B középpontú b sugarú kör, és az AB- C
D
vel m a -ra párhuzamos egyenes megfelelő
metszéspontja adja a C pontot.
d ma b
Az A középpontú d sugarú kör, és az AB-
vel m a -ra párhuzamos egyenes megfelelő
metszéspontja adja a D pontot. A a T B
Megjegyzés: A kör és egyenes metszéspontjai miatt itt több megoldás is adódhat. A feladat diszkusszi-
ója nem könnyű, de annyit érdemes megmutatni, hogy akár négy megoldást is kaphatunk.
Szerkessz húrtrapézt, ha adott a hosszabb alapjának és a szárának a hossza, továbbá a közbezárt szögük!
Adatok: a, b, α. Vázlat:
Az AB egyeneshez A-ban α szögben hajló C
D
félegyenes és az A középpontú b sugarú kör
metszéspontja adja a D pontot.
b b
Az AB egyeneshez B-ben α szögben hajló
félegyenes és a B középpontú b sugarú kör α α
metszéspontja adja a C pontot. A a B
Szerkessz paralelogrammát, ha adott a két oldalának a hossza és az egyik szöge!

A két oldal és a közöttük lévő szög meghatároz egy háromszöget. Ezt a háromszöget a harmadik
oldalának felezőpontjára tükrözve megkapjuk a paralelogrammát.
Szerkessz deltoidot, ha adott a két oldalának a hossza és a közbezárt szögük!

A két oldal és a közöttük lévő szög meghatároz egy háromszöget. Ezt a háromszöget a harmadik
oldalra tükrözve megkapjuk a deltoidot.
Szerkessz rombuszt, ha adott az oldalának és az egyik átlójának a hossza!

Az adatok meghatározzák a rombusz egyik felét alkotó háromszöget. Az átló egyenesére tükrözve
kapjuk a rombuszt.
172
Szerkessz trapézt, ha adott a négy oldalának Vázlat:

a hossza!
D c C
Adatok: a, b, c, d.
A három oldal ismeretében megszerkeszt- b b
d
jük az AB D háromszöget, majd hozzászer-
kesztjük a B BCD paralelogrammát.
A a c B c B
Rögzítsük az átlók számára, belső szögek összegére, a külső szögek összegére vonatkozó összefüggéseket. A
kidolgozott példák, valamint a lecke végén található feladatok segítenek elmélyíteni ezeket az összefüggé-
seket.
A következő kérdések konvex tízszögre vonatkoznak.

Hány átló húzható egy csúcsból?
Az egy csúcsból húzható átlói hány háromszögre vágják?
Hány átlója van összesen?
Hány fok a belső szögeinek összege?
Hány fok a külső szögeinek összege?
a) Nem húzható a két szomszédos csúcsba és önmagába, ezért hét átló húzható egy csúcsból.
b) Az egy csúcsból húzható átlói nyolc háromszögre vágják.
10 (10 3)
c) Az átlók száma: = 35.
2
d) A belső szögek összege: (10 2) 180 = 1440 .
e) Minden sokszögben, így itt is 360 .
Hány oldala van annak a konvex sokszögnek, amelyben
egy csúcsból 11 átló húzható;
összesen 35 átló található;
a belső szögek összege 2340 ;
a belső szögek összege 1230 ;
a külső szögek összege 360 ?
a) 14 oldala van.
10 (10 3)
b) Mivel = 35, ezért 10 oldala van.
2
c) Mivel 2340 : 180 = 13, ezért 15 oldala van.
d) Mivel 1230 : 180 nem egész, ezért ilyen sokszög nincs.
e) Minden konvex sokszögre igaz.
173
Hány oldalú az a konvex sokszög amelyben a belső szögek összege négyszer akkora, mint a külső szögek
összege?
A tanult képletekkel megfogalmazva: (n 2) 180 = 4 360
(n 2) 180 = 4 360 ,
180 n 360 = 4 360 , amiből n = 10.
Igazold, hogy a konvex ötszög külső szögeinek összege 360 !
A belső szögek: α, β, γ, δ, , a külső szögek: α , β , γ , δ , .
A tanult tételeket használjuk:
(α + α ) + (β + β ) + (γ + γ ) + (δ + δ ) + ( + α ) = 5 180 ,
(α + β + γ + δ + ) + (α + β + γ + δ + ) = 5 180 ,
540 + (α + β + γ + δ + ) = 5 180 ,
α + β + γ + δ + = 5 180 540 = 360 .
Hány m2 -es az ábrán látható építési telek?
31 m 12 m
12 m
9m
40 m
A telekre egy 8 méter széles és 12 5 méter hosszú házat terveznek, továbbá egy 4 méter sugarú kör
alakú medencét. Az építési telek hány százaléka marad udvarnak?
a) Felvágjuk egy trapézra és egy derékszögű háromszögre!
31 m 12 m
12 m
9m
40 m
(31 + 40)
A trapéz terület: t1 = 12 = 426 m2 .
2
12 9
A derékszögű háromszög területe: = 54 m2 .
2
Vagyis a telek területe: T = 426 + 54 = 480 m2 .
b) A 8 méter széles és 12,5 méter hosszú ház elfoglal 8 12,5 = 100 m2 -es területet.
A 4 méteres sugarú kör alakú medence területe: 42 π 50,24 m2 .
Vagyis az udvar: 480 100 50,24 = 329,76 m2 . A 480 m2 -es telekből 329,76 m2 marad beépítet-
lenül. Mivel 329,76 : 480 0,687, ezért a telek 68,7%-a nem beépített.
174
Az ábra egy tér alaprajzát mutatja. Az ábrán látható adatok métereket jelentenek. Számítsd ki a tér
területét!
12
8 12 16 20
17
21
Az ötszöget négy derékszögű háromszögre és egy trapézra vágtuk.

Ezek területösszege:
20 12 36 12 20 21 8 17 (17 + 21)28
T= + + + + = 120 + 216 + 210 + 68 + 532 = 1146 (m2 ).
2 2 2 2 2
175
Dátum:
Név: Osztály:
Számítsd ki a paralelogramma területét, ha = 23 cm, = 6 cm!

Számítsd ki a háromszög területét, ha = 15 m, = 12 m!
Számítsd ki a trapéz területét, ha = 32 dm, = 24 dm, = 13 dm!
Számítsd ki a kör kerületét és területét, ha = 5 cm!
Egy szög 2-szerese egyenlő a kiegészítő szögével. Hány fokos ez a szög?

Egy szög 3-szorosa 10 -kal kisebb a pótszögénél. Hány fokos ez a szög?
176
A térképvázlat két telek adatait tartalmazza. Melyik a nagyobb és mennyivel?
16 m 38 m
36 m 36 m
16 m 12 m
Számítsd ki az négyszög területét!

( 2; 2), (1; 2), (9; 5), (6; 5);
( 2; 2), (2; 2), (8; 5), (6; 5).
177
Egy kör alakú, 7 méter sugarú virágágyás körül járdát építettek. A járda területe megegyezik a
virágágyás területével. Milyen széles a járda? Add meg méterre kerekítve!
Egy háromszög oldalai 4, 5 és 7 cm hosszúságúak. Szerkeszd meg a beírt és köré írt kört! Mérd
meg a körök sugarának hosszát!
178
Dátum:
Név: Osztály:
Számítsd ki a paralelogramma területét, ha = 32 cm, = 8 cm!

Számítsd ki a háromszög területét, ha = 21 m, = 18 m!
Számítsd ki a trapéz területét, ha = 27 dm, = 19 dm, = 15 dm!
Számítsd ki a kör kerületét és területét, ha = 7 cm!
Egy szög 3-szorosa egyenlő a pótszögével. Hány fokos ez a szög?

Egy szög 2-szerese 18 -kal nagyobb a kiegészítő szögénél. Hány fokos ez a szög?
179
Egy asztalos műhelyben a vázlatrajz szerint vágtak ketté egy bútorlapot. Melyik darab a nagyobb
és mennyivel?
6 dm 8 dm
14 dm
14 dm
16 dm 8 dm
Számítsd ki az négyszög területét!

(1; 1), (3; 1), ( 1; 3), ( 3; 3);
(1; 1), (4; 1), ( 2; 3), ( 3; 3).
180
Egy kör alakú, 5 méter sugarú medence körül járdát építettek. A járda területe megegyezik a
medence területével. Milyen széles a járda?
Egy háromszög oldalai 3, 4 és 6 cm hosszúságúak. Szerkeszd meg a beírt és köré írt kört! Mérd
meg a körök sugarának hosszát!
181
A paralelogramma területe: = = 23 6 = 138 cm2 .

15 12
A háromszög területe: = = = 90 m2 .
2 2
( + ) (32 + 24) 13
A trapéz területe: = = = 364 dm2 .
2 2
A kör kerülete: = 2 = 2 9 56 55 cm.
A kör területe: = 2 = 92 254 47 cm2 .
Az ismeretlen szög legyen . Ekkor a következőt írhatjuk: + 2 = 180 . Vagyis = 60 .
Az ismeretlen szög legyen . Ekkor a következőt írhatjuk: + 3 + 10 = 180 , azaz 4 = 170
Vagyis = 42 30 .
Az egyik telek paralelogramma, a másik trapéz alakú. Az adatok ismeretében kiszámítjuk a területüket.
A paralelogramma területe: 1 = 16 36 = 576 (m2 ).
(12 + 28) 36
A trapéz területe: 2 = = 720 (m2 ).
2
A nagyobb mennyiségből vonjuk ki a kisebbet: 720 576 = 144 (m2 ).
Vagyis a trapéz területe 144 m2 -rel nagyobb, mint a paralelogramma területe.
Az négyszög paralelogramma. Az hossza 3, az -hez tartozó magasság is 3. Vagyis
= 9 (területegység).
Az négyszög trapéz. Az és a párhuzamos egymással, hosszuk 4, illetve 2, az -hez
tartozó magasság 3. Vagyis = 9 (területegység).
A virágágyás 49 m2 területen helyezkedik el. Vagyis a járda és a kör együtt 98 m2 .
Vagyis a kör sugara 10 méter, azaz a járda 3 méter széles.
A szögfelezők közül kettőt elég megszerkeszteni. A metszéspontjuk adja a beírt kör középpontját.
Az oldalfelezők közül is kettőt elég megszerkeszteni. A metszéspontjuk adja a köré írt kör középpontját.
A beírt kör sugara: 1 2 cm, a köré írt kör sugara: 3 6 cm.
A paralelogramma területe: = = 32 8 = 256 cm2 .

21 18
A háromszög területe: = = = 189 m2 .
2 2
( + ) (27 + 19) 15
A trapéz területe: = = = 345 dm2 .
2 2
A kör kerülete: = 2 = 2 7 43 98 cm.
A kör területe: = 2 = 72 153 94 cm2 .
182
Az ismeretlen szög legyen . Ekkor a következőt írhatjuk: + 3 = 90 . Vagyis = 22 30 .

Az ismeretlen szög legyen . Ekkor a következőt írhatjuk: +2 18 = 180 , azaz 3 = 198 .
Vagyis = 66 .
Az egyik darab trapéz, a másik paralelogramma alakú. Az adatok ismeretében kiszámítjuk a területü-
ket.
(16 + 6) 14
A trapéz területe: 2 = = 154 (dm2 ).
2
A paralelogramma területe: 1 = 8 14 = 112 (dm2 ).
A nagyobb mennyiségből vonjuk ki a kisebbet: 154 112 = 42 (m2 ).
Vagyis a trapéz területe 42 dm2 -rel nagyobb, mint a paralelogramma területe.
Az négyszög paralelogramma. Az hossza 2, az -hez tartozó magasság 4. Vagyis =
= 8 (területegység).
Az négyszög trapéz. Az és a párhuzamos egymással, hosszuk 3, illetve 1, az -hez
tartozó magasság 4. Vagyis = 8 (területegység).
A medence 25 m2 területen helyezkedik el. Vagyis a járda és a kör együtt 50 m2 . Vagyis a kör
sugara 7 méter, ebből 5 m a medence sugara, azaz a járda 2 méter széles.
A szögfelezők közül kettőt elég megszerkeszteni. A metszéspontjuk adja a beírt kör középpontját.
Az oldalfelezők közül is kettőt elég megszerkeszteni. A metszéspontjuk adja a köré írt kör középpontját.
A beírt kör sugara: 0 8 cm, a köré írt kör sugara: 3 4 cm.
183
A tantervi követelmény a valószínűség meghatározása egyszerű esetekben. Az összegyűjtött adatokról ké-

szítsünk táblázatot, grafikont. Egy vizsgált esemény valószínűségének érzékeltetéséhez ábrázoltassuk oszlop-
diagramon az esemény relatív gyakoriságát.
A valószínűségi játékok során az esélyesebb meghatározását gyakran nem a valószínűség értékének kiszá-
mításával célszerű megállapítani.
Az előző évfolyamokban a tanulókkal sok kísérletet végeztettünk, hogy a valószínűség fogalmát előkészítsük.
Kísérletezni most is lehet, sőt kell is. Az adatokat a már tanult statisztikai ábrázolásmódokkal rendszerez-
hetjük.
A tanulók tudjanak valószínűségi kísérletek megtervezni, kivitelezni, az eredményeket lejegyezni. A konkrét

feladatokban a relatív gyakoriság értékét meghatározni.
Tudják az események gyakoriságait táblázatba foglalni, vizsgálni, jellemezni a statisztika eszközeivel. Ismerjék
a valószínűség fogalmát. Egyszerű feladatokban tudja kiszámítani a vizsgált esemény valószínűségét.
96. óra 1. óra Bevezetés a valószínűség-számításba

97. óra 2. óra Kísérlet, elemi esemény, gyakoriság
98. óra 3. óra Relatív gyakoriság, a valószínűség fogalma
99. óra 4. óra Nem azonos valószínűségű események
A tanórán feltétlenül legyen szó történeti érdekességekről a témával kapcsolatosan. A bevezető órán cél-
szerű átismételni azokat a fogalmakat, amelyek az előző években szerepeltek. Ilyenek a gyakoriság, relatív
gyakoriság, oszlopdiagram, kördiagram. Próbáljuk meg előkerestetni a kockadobással, érmedobással kapcso-
latos összegyűjtött adatokat.
Egyszerre feldobunk egy 20 Ft-ost és egy 10 Ft-ost. Ennek a kísérletnek milyen kimenetei lehetnek?
184
Sorold fel az elemi eseményeket!

A négy elemi esemény: 20 Ft fej, 20 Ft fej; 20 Ft fej, 10 Ft írás; 10 Ft írás, 20 Ft fej; 10 Ft írás, 10 Ft fej.
Készíts táblázatot arról, hányszor következnek be az egyes elemei események, ha 200 dobást végzel!
Egyszerre feldobunk egy 2 Ft-ost és egy szabályos dobókockát.
Melyek lesznek a kísérlet elemi eseményei?
Az elemi események: 1-es és fej; 1-es és írás; 2-es és fej; 2-es és írás,
3-as és fej; 3-as és írás; 4-es és fej; 4-es és írás, 5-ös és fej; 5-ös és írás;
6-os és fej; 6-os és írás volt a dobáspár.
Végezd el a kísérletet 50-szer! Számold az elemi események gyakoriságát!
Készíts oszlopdiagramot az elemi események gyakoriságáról!
Két szabályos dobókockát dobunk fel egyszerre. Vizsgáljuk a dobott számok összegét.
Hány különböző elemi eseményt határoz meg a kísérlet? Melyek ezek?
A dobott számok összege szerinti 10 elemi esemény:
Az összeg 2. Az összeg 3. Az összeg 4. Az összeg 5. Az összeg 6.
Az összeg 7. Az összeg 8. Az összeg 9. Az összeg 10. Az összeg 11. Az összeg 12.
Mit gondolsz, van-e olyan összeg, amely gyakrabban fordul elő, mint mások?
b) Az összeg előfordulásai:
2 = 1 + 1;
3 = 1 + 2 = 2 + 1;
4 = 1 + 3 = 3 + 1 = 2 + 2;
5 = 1 + 4 = 4 + 1 = 2 + 3 = 3 + 2;
6 = 1 + 5 = 5 + 1 = 2 + 4 = 4 + 2 = 3 + 3;
7 = 1 + 6 = 6 + 1 = 2 + 4 = 4 + 2 = 3 + 4 = 4 + 3;
8 = 2 + 6 = 6 + 2 = 3 + 5 = 5 + 3 = 4 + 4;
9 = 3 + 6 = 6 + 3 = 4 + 5 = 5 + 4;
10 = 4 + 6 = 6 + 4 = 5 + 5;
11 = 5 + 6 = 6 + 5;
12 = 6 + 6.
Tehát vannak gyakrabban előforduló összegek, a leggyakoribb a 7.
Három különböző ásványvizesüvegről – szénsav-
mentes, enyhe, erős – levettük a kupakokat. Melyik üvegre melyik kupak került
Szénsavmentes Erős Gyenge
Egy üveget visszazárunk. Hányféle kimenetele
zöld – –
lehet a kísérletnek?
kék – –
Különböztessük meg a kupakok színét:
rózsaszín – –
Szénsavmentes: rózsaszín; – zöld –
enyhe: zöld; – kék –
erős: kék. – rózsaszín –
9 kimenetel van. – – zöld
– – kék
– – rózsaszín
185
Két üveget zárunk vissza. Hányféle kimenete-

le lehet a kísérletnek? Melyik üvegre melyik kupak került
18 különböző kimenetel van.
kék rózsaszín –
A másik két színnel (kék és zöld, illetve rózsa-
kék – rózsaszín
szín és zöld) hasonlóan 6-6 kimenetel.
– kék rózsaszín
rózsaszín kék –
rózsaszín – kék
– rózsaszín kék
Három üveget zárunk vissza. Hányféle kime-
netele lehet a kísérletnek? Melyik üvegre melyik kupak került
6 kimenetel van.
kék zöld rózsaszín
kék rózsaszín zöld
zöld kék rózsaszín
zöld rózsaszín kék
rózsaszín zöld kék
rózsaszín kék zöld
Egy henger alakú üdítőskupakot dobtunk fel.

Sorold fel a kísérlet során az elemi eseménye- 30
ket!
A dobás eredményeit diagramon láthatod. 25
A diagram alapján az elemi események való-
színűleg a következők: 20
gyakoriság
A esemény: a kupak a tömör alapjára esett;

B esemény: a kupak az üreges alapjára esett; 15
C esemény: a kupak az oldalára esett.

10
Az általad felsorolt elemi események közül
melyik lehetett a grafikonon szereplő , ,
5
esemény?
Dobd fel te is 60-szor egy üdítő kupakját, és 0
ábrázold az eredményeidet diagramon! Össze-
gezd az észrevételeidet!
Egy szabályos dobókockát kétszer feldobtunk egymás után, a dobások eredményét egymás mellé írtuk.
Így egy kétjegyű számot kaptunk.
Az a kétjegyű szám számjegyeinek összege kisebb, mint 6, a kétjegyű szám
nagyobb, mint 30.
Keress olyan elemi eseményeket, amelyek az és a eseménybe egyaránt beletartoznak!
Fogalmazz meg a kísérlettel kapcsolatos olyan eseményt, amely nem tartalmaz közös elemi eseményt
– az eseménnyel;
–a eseménnyel;
– sem az , sem a eseménnyel.
186
a) Mind a két eseménybe beletartozó kétjegyű számok: 31, 32, 41. Az esemény: olyan 30-nál nagyobb
szám, amelyben a számjegyek összege kisebb 6-nál.
b) Több megoldás is elképzelhető, például: Nincs közös elem A eseménnyel, ha a választott esemény:
legalább az egyik számjegy a 6-os.
Nincs közös elem B eseménnyel, ha a választott esemény: mindkét számjegy legalább 4.
Nincs közös elem sem az A eseménnyel, sem a B eseménnyel, ha a választott esemény: a kétjegyű
szám számjegyeinek szorzata 7-tel osztható.
Hat különböző cédulára felírtuk a következő neveket: Anna, Bea, Csaba, Döme, Emese, Félix. Írj két
különböző kísérletet, amelyet a cédulákkal végezhetünk! Határozd meg a kísérletekhez tartozó elemi
eseményeket!
A lehetséges megoldások közül néhány:
A kísérlet: Kihúzunk egy cédulát. Ennek a kísérletnek 6 elemi eseménye lehet.
A kísérlet: Kihúzzuk egymás után a két cédulát, és egymás mellé írjuk ábécésorrendben. Az elemi

6
események száma: = 15. A különböző elemi események:
2
Anna–Bea; Anna–Csaba; Anna–Döme; Anna–Emese; Anna–Félix; Bea–Csaba; Bea–Döme; Bea–
Emese; Bea–Félix; Csaba–Döme; Csaba–Emese; Csaba–Félix; Döme–Emese; Döme–Félix; Emese–
Félix.
A kísérlet: Kihúzzuk egymás után a hat cédulát, és egymás mellé írjuk a kihúzás sorrendjében a
neveket. A kísérlethez 6! = 720 elemi esemény tartozik. A különböző elemi események a nevek egy-
egy permutációi.
Dobj fel egy olyan korongot, amelynek egyik fele piros, a másik kék
(1) 4-szer; (2) 50-szer; (3) 100-szor!
Az elemi esemény, hogy a kék fele van felül, a elemi esemény, hogy a piros.
Mindhárom esetben jegyezd fel az események gyakoriságát, relatív gyakoriságát!
Melyik elemi esemény bekövetkezésének a valószínűsége a nagyobb? Indokolj! Határozd meg az
elemi események valószínűségét!
1 1
Mind a két elemi esemény bekövetkezésének ugyanakkorák a valószínűségei: , .
2 2
Egy szabályos dobókockával dobj 150-szer!
Az párosat dobtál, páratlant dobtál, a prímszámot dobtál.
Milyen elemi eseményekre lehet bontani a vizsgált eseményeket?
Ábrázold oszlopgrafikonon az események gyakoriságát!
Számítsd ki az események relatív gyakoriságát, majd hasonlítsd össze nagyságviszonyukat! Mit ta-
pasztaltál? Miért lehet ez? Mekkora lehet az egyes események valószínűsége? Indokold válaszod!
187
a) A kísérlet az, hogy dobókockával dobunk. Ezt a kísérletet végezzük el 150-szer.

Az A esemény elemi eseményei: 2-t dobtunk; 4-et dobtunk; 6-ot dobtunk.
A B esemény elemi eseményei: 1-et dobtunk; 3-at dobtunk; 5-öt dobtunk.
A C esemény elemi eseményei: 2-t dobtunk; 3-at dobtunk; 5-öt dobtunk.
c) Mindhárom esemény valószínűsége megegyezik, mert 3-3 elemi esemény bármelyike bekövetke-
zése esetén teljesül az esemény a 6 lehetséges elemi esemény közül, és az elemi események
1
egyenlő valószínűséggel következnek be. A valószínűségek értéke: , e körül mozognak a relatív
2
gyakoriságok értékei.
Három pénzérmét (1 db 20 Ft-ost, 1 db 10 Ft-ost, 1 db 5 Ft-ost) dobunk fel 120-szor.
Sorold fel a lehetséges kimeneteleket!
Legyen az : 3 fej van a 3 feldobott pénzérme között
: pontosan 2 fej van a 3 feldobott pénzérme között
: legfeljebb 1 fej van a 3 feldobott pénzérme között
A dobások után kiszámolt relatív gyakoriságok értékét kördiagramon ábrázoltuk. A kördiagramon
nincsenek értékek feltüntetve.
Melyik körcikk melyik eseményhez tartozhat? Indokold meg a válaszodat!

Hány százalék körüli érték lehet az egyes események relatív gyakorisága? Miért?
500 kísérletből várhatóan hány esetben kapunk pontosan 2 fejet?
a) A lehetséges kimenetelek száma 23 = 8:
5 Ft-os fej fej fej írás fej írás írás írás
10 Ft-os fej fej írás fej írás fej írás írás
20 Ft-os fej írás fej fej írás írás fej írás
1 3 4
b) Az A esemény valószínűsége: , a B eseményé: , a C eseményé: .
8 8 8
c) Az események relatív gyakorisága: az A eseményé: 12%-13%; a B eseményé: 37%-38%; a
C eseményé: 50%.
d) 500 dobásból kb. 187 esetben kapunk pontosan két fejet.
Egy szabályos dobókockával 1000-szer dobtunk. A következő eseményeket vizsgáltuk:
– esemény: a dobott szám páros;
– esemény: a dobott szám prímszám;
– esemény: a dobott szám az 1, vagy a 3, vagy a 6.
188
A következő gyakorisági értékhármasok közül szerinted melyik lehet a legreálisabb, melyik a legkevés-
bé elképzelhető?
I. II. III. IV.
esemény: 350 333 312 0
esemény: 550 333 340 1000
esemény: 100 333 328 0
1
Mind a három vizsgált esemény valószínűsége , ezért a legvalószínűbb a III. adathármas, a legke-
2
vésbé elképzelhető a IV. adathármas. A II. adathármas nem 1000 dobás adatai, túl „szabályosak” a
gyakorisági értékek. Az I. adathármas esetleg elképzelhető, de nem valószínű.
Egy szabályos dobókockával dobunk. Írj olyan eseményeket, amelyekre teljesülnek az állítások!
1
Az esemény valószínűsége: .
6
1
A esemény valószínűsége: nem .
6
A esemény valószínűsége: 0.
A esemény valószínűsége: 1.
1
Az esemény valószínűsége nagyobb, mint , de kisebb mint 1.
2
Több megoldás képzelhető el, egy-egy példa:
a) 4-es dobtunk.
b) Páros számot dobtunk.
c) Legalább 7-est dobtunk.
d) Legfeljebb 6-ost dobtunk.
e) 5-öt vagy annál kisebbet dobtunk.
Feldobtunk egyszerre egy 10 Ft-ost és egy 20 Ft-ost! Fogalmazz meg a kísérlettel kapcsolatosan olyan
eseményt, amelynek a valószínűsége:
0, 1.
Több megoldás képzelhető el, egy-egy példa:
a) A dobott érmék összértéke 40 Ft.
b) A dobott érmék összértéke 30 Ft.
Egy bevásárlókocsiba két különböző értékű csokiból 3-3 darabot tettünk be. A játékos kedvű pénztáros
azt mondja:
vagy fizessük ki a hat csoki árát;
vagy véletlenszerűen kivesz kettőt, összeadja a két termék árát, majd a kapott összegnek veszi a
háromszorosát, és ennyit fizessünk.
Melyik esetet választanád? Miért?
Jelöljük a csokik árát x Ft-tal és y Ft-tal, ahol x > y.
a) Összesen fizetnünk kell: 3(x + y) Ft-ot.
b) A következő eseteket különböztethetjük meg:
189
Kiválasztott csokik értéke: 2x Ft, fizetünk: 6x Ft-ot.

Kiválasztott csokik értéke: 2y Ft, fizetünk: 6y Ft-ot.
Kiválasztott csokik értéke: (x + y) Ft, fizetünk: 3(x + y) Ft-ot.
A kevesebbet-többet fizetünk események valószínűsége egyenlő, így ha játékos kedvűek vagyunk,
akkor akár a 2. ajánlatot is elfogadhatjuk.
Az A, O, H, L, M betűkből véletlenszerűen betűsorokat készítünk úgy, hogy egymás mellé írunk hár-
mat. Egy betűsorban egy betűt csak egyszer használunk fel. Melyik eseménynek lehet a legnagyobb,
illetve a legkisebb a valószínűsége:
– a betűsor M-mel kezdődik;
– a betűsorban nincs M betű;
– a betűsor értelmes magyar szó.
Válaszodat indokold!
A feltételeknek megfelelő betűsorok száma: 5 4 3 = 60.
4 3 = 12 betűsor kezdődik M-mel.
4 3 2 = 24 betűsorban nincs M betű.
Két értelmes, magyar szó van: HALOM, LOMHA.
12 2 24 2 2 1
A valószínűségek értékei rendre: = ; = ; = .
60 10 60 5 60 30
A legnagyobb annak a valószínűsége, hogy nincs benne M betű, a legkisebb valószínűségű, hogy
értelmes szót kapunk.
Végezd el a következő kísérletet 50-szer! Egy edénybe tegyél 4 db 10 Ft-ost, 3 db 20 Ft-ost és 3 db
50 Ft-ost!
Húzz ki egymás után három érmét, és minden húzás után írd fel, mit húztál, majd tedd vissza a kihúzott
pénzt!
Számítsd ki a felsorolt események relatív gyakoriságát! Ábrázold a relatív gyakoriságokat oszlopdiag-
ramon!
esemény: 20 Ft–10 Ft–50 Ft a sorrend;
esemény: 10 Ft–10 Ft–10 Ft a sorrend.
Megegyezett a gyakoriságok összege a kísérletek számával?
Végezd el az előző feladatban szereplő kísérletet azzal a változtatással, hogy nem teszed vissza a ki-
húzott érméket a kísérlet közben! Hajtsd végre az utasításokat, majd válaszold meg most is az előző
feladat kérdéseit!
190
Anna és Tomi a következő játékot játsszák. Egy urnába 100 darab cédulát tesznek, amelyekre előző-
leg felírták az egész számokat 1-től 100-ig. Visszatevés nélkül kihúznak két cédulát, és ha a kihúzott
számok összege páratlan, akkor Anna nyer, ha páros, akkor pedig Tomi.
Igazságos-e a játék?
Mi a válasz, ha három kihúzott szám összege szerint játszanak?
a) 50 db páros és 50 db páratlan szám van.
Két számot összesen 100 99 = 9900-féleképpen választhatunk ki.
Tomi akkor nyer, ha azonos paritású számokat húzott.
2 páros számot húz: 50 49 = 2450-féleképpen, 2 páratlan számot húzott: 50 49 = 2450-féleképpen
fordulhat elő.
Anna akkor nyer, ha különböző parítású számokat húzott. Ez 100 50 = 5000-féleképpen fordulhat
elő.
A játék nem igazságos, Annának nagyobb a nyerési esélye.
b) Három számot összesen 100 99 98 = 970 200-féleképpen választhatunk ki.
Parítás szerint vizsgálva az összeg tagjait, 8 esetet különböztethetünk meg:
1. páros szám + páros szám + páros szám = páros szám: 50 49 48 = 117 600 esetben.
2. páros szám + páros szám + páratlan szám = páratlan szám: 50 49 50 = 122 500 esetben.
3. páros szám + páratlan szám + páros szám = páratlan szám: 50 50 49 = 122 500 esetben.
4. páratlan szám + páros szám + páros szám = páratlan szám: 50 50 49 = 122 500 esetben.
5. páros szám + páratlan szám + páratlan szám = páros szám: 50 50 49 = 122 500 esetben.
6. páratlan szám + páros szám + páratlan szám = páros szám: 50 50 49 = 122 500 esetben.
7. páratlan szám + páratlan szám + páros szám = páros szám: 50 50 49 = 122 500 esetben.
8. páratlan szám + páratlan szám + páratlan szám = páratlan szám: 50 49 48 = 117 600 esetben.
Anna nyer: 2., 3., 4., 8. esetekben. Tomi nyer: 1., 5., 6., 7. esetekben. Anna és Tomi nyerési esélyei
megegyeznek.
Egybevágó szabályos háromszöglapokból készíts oktaédert! (8 db-ot kell összeragasztanod a test elké-
szítéséhez.)
Színezd a lapokat három színnel (minden lapot egy színnel) úgy, hogy a színek dobásának valószínűsége
a következő legyen:
3 1
egyik szín esetén , a másik szín esetén: valószínűség legyen!
8 4
Hány lapot színeztél ki a harmadik színnel?
A test biztosan valamelyik színezett lapjára esik, ezért a valószínűségek összege 1.
3 1 3
+ + x = 1, ha x = , ezért a harmadik színnel 3 lapot kellett kiszínezni.
8 4 8
Készítsük el a modellt a mellékletben található testháló segítségével, és végezzünk dobásokat!

Hasonlítsuk össze a kapott relatív gyakoriságokat a valószínűségekkel!
Beszéljük meg, hogy miből adódhat számottevő eltérés (például pontatlan a ragasztás, egyenetlen a
súlyeloszlás stb.)!
191
Tíz korong közül háromnak két oldala piros, kettőnek két oldala kék, a további ötnek egyik oldala pi-
ros, a másik kék. A tíz korongot beletesszük egy urnába, egyet kihúzunk véletlenszerűen, és megnézzük
az egyik oldalát. Hogyan érdemes tippelnünk a kihúzott korong másik oldalára?
Írjuk le milyen korongjaink vannak:
Egyik lapja p p p k k p p p p P
Másik lapja p p p k k k k k k k
Ha fölül piros van, akkor a piros-piros vagy a piros-kék korongok egyik lapját néztük meg. 3 esetben
lehet piros alul, és 5 esetben kék. Tehát ekkor kékre érdemes tippelni.
Ha kék van felül, akkor a kék-kék vagy kék-piros korongok egyik lapját néztük meg. Ebben az esetben
kétszer lehet kék alul, és ötször piros. Ebben az esetben tehát a pirosra érdemes tippelnünk.
Egy sípályán a hegy lábától három sífelvonóval lehet feljutni a hegy tetejére. A hegy tetejétől min-
den felvonó aljához három különböző nehézségű pályán tudunk lesiklani, egy fekete, egy piros és egy
kék pályán. A pályákat véletlenszerűen választottuk. Hány különböző lesiklást lehet tervezni a hegy
tetejétől az aljáig? Mekkora annak a valószínűsége, hogy
három kék pályán;
mindhárom különböző színű pályán;
egy piros és két fekete pályán;
több piros, mint kék pályán siklottunk le?
A hegy tetejéről 3 3 3 = 27 különböző lesiklást választhatunk.
1
a) 1 esetben használjuk mindhárom kék pályát, ennek valószínűsége: .
27
6
b) 3 2 1 = 6 esetben használunk 3 különböző pályát, ennek valószínűsége: .
27
c) Az egy piros pályát választhatjuk bármely szinten, a másik két szinten akkor piros pályán jöhetünk
3
le. Ez 3 különböző lesiklást jelent, így ennek valószínűsége: .
27
d) Ha nem használtunk kék pályát, akkor 2 2 2 = 8 lesiklást tervezhettünk, ha pontosan 1 kék
és két piros pályát választottunk, akkor 3 különböző útvonalon jöhettünk le a hegyről. Annak a
8 + 3 11
valószínűsége, hogy több piros pályán jöttünk le, mint kéken: = .
27 27
192

101. óra. 1. óra Hasábok
103. óra. 3. óra Hengerek
105. óra. 5. óra Összefoglalás
108. óra. 8. óra Témazáró dolgozat
109. óra. 9. óra Témazáró dolgozat javítása
A tankönyvi ábra is mutatja, hogy a mindennapi életben sokszor találkozunk olyan dobozokkal, testekkel,
amelyek hasábok. Az előző órán kiadhatjuk feladatként, hogy hozzanak a tanulók ilyen dobozokat. A ha-
sábbal kapcsolatos fogalmak ismertetése után tanuljuk meg a felszín és a térfogat meghatározására szolgáló
képleteket.
A következő kérdések ötszög alapú egyenes hasábra vonatkoznak.

Hány lap határolja? Hét lap határolja.
Milyen alakú lapok határolják? Két ötszög és öt téglalap.
Mely határoló lapok egybevágók? A két ötszög.
Hány oldallapja van? Öt oldallapja van.
Milyen esetben lesznek az oldallapok egybevágók? Ha az ötszög minden oldala egyenlő.
Az ábra egy tanterem alaprajzát mutatja.
160 cm magasságú „olaj lábazatot” szeretnénk készíttetni. (A falat 160 cm magasságig olajfestékkel
bevonatni.)
Hány m2 -ért kell fizetni? (A szakemberek a számításnál az ajtók és az ablakok helyét is úgy tekintik,
mintha fal lenne.)
12 m
5m
1m
4m
Hány m3 levegő fér a tanterembe, ha a magassága 2 5 méter?
193
a) A terem alaprajzának kerülete: 5 + 8 + 1 + 4 + 6 + 12 = 36 m.

A lábazat mindenütt 160 cm, azaz 1,6 m magas.
Vagyis 36 1,6 = 57,6 m2 lábazatot szeretnének készíteni.
b) A terem felfogható két téglatestként. A térfogataik összege: V = 5 12 2,5 + 1 4 2,5 = 160 m3
levegő fér a tanterembe.
Számítsd ki a 2 6 dm magas háromszög alapú hasáb palástjának felszínét! Alaplapjának oldalai: =
= 23 cm, = 320 mm, = 1 7 dm.
Váltsunk át mindent centiméterre. A palást felszíne: P = (23 + 32 + 17) 26 = 1872 cm2 .
Egy hasáb alaplapjának területe 28 cm2 , kerülete 26 cm, a hasáb magassága 11 cm. Mekkora a felszíne,
mekkora a térfogata?
A = 2 28 + 26 11 = 342 cm2 . V = 28 11 = 308 cm3 .
Trapéz keresztmetszetű 220 méter hosszú árkot ásnak. Az árok felül 1 4 méter, alul 0 8 méter széles,
a mélysége 1 2 méter. Hány m3 földet kell kiemelni?
(1,4 + 0,8) 1,2
A trapéz területe: T = = 1,32 m2 .
2
Az árok térfogata: V = 1,32 220 = 290,4 m3 .
Egy 25 hektáros földet 30 cm mélyen felszántanak. Hány m3 földet mozgatnak meg eközben?
25 hektár = 250 000 m2 , 30 cm = 0,3 m.
A megmozgatott föld térfogata: 250 000 0,3 75 000 m3 .
Egy téglatest minden élét kétszeresére nyújtanak. Hogyan változik a felszíne?
Az élek nyújtás előtt a, b, c. Ekkor a felszín: A 1 = (ab + ac + bc) 2.
Nyújtás után 2a, 2b, 2c. Ekkor a felszín: A 2 = (4ab + 4ac + 4bc) 2 = 4 [(ab + ac + bc) 2].
Vagyis a felszín négyszereződött.
Egy egyenes hasáb oldaléleit másfélszeresére nyújtanak, az alapterületét nem változtatják. Hogyan vál-
tozik a térfogata?
Az oldalélek hossza m, az alaplap területe T. Ekkor a térfogat: V 1 = T m. A változtatás után: az
oldalélek hossza 1,5 m, az alaplap területe T. Ekkor a térfogat: V 2 = T 1,5m = 1,5 T m.
Vagyis 1,5-szeresére nőtt a térfogat.
Egy egyenes hasáb oldaléleit háromszorosára nyújtják. Mit tegyünk az alaplap területével, ha azt sze-
retnék, hogy a térfogata ne változzon?
Az oldalélek hossza m, az alaplap területe T. Ekkor a térfogat: V 1 = T m. A változtatás után: az
oldalélek hossza 3 m, az alaplap területe T . Ekkor a térfogat: V 2 = T 3m.
Vagyis az alaplap területét harmadára kell csökkenteni ahhoz, hogy a térfogat ne növekedjen.
Egy téglatest négy párhuzamos élét négyszeresére nyújtják. A további nyolc él mindegyikét ugyanolyan
módon szeretnék változtatni, de úgy, hogy a térfogat az eredetivel azonos legyen. Hogyan változtassák
a nyolc él hosszát?
b c
Mivel V = abc = (4a) , ezért a nyolc él mindegyikét felére kell csökkenteni.
2 2
194
A hasábokhoz hasonlóan itt is tankönyvi ábra mutatja, hogy a mindennapi életben sokszor találkozunk
henger alakú formákkal. Tanulják meg a felszín és a térfogat meghatározására szolgáló képleteket a tanulók!
Számítsd ki a henger felszínét és térfogatát, ha

= 1 2 cm, = 2 8 cm;
= 23 mm, = 0 8 dm!
a) A = 2rπ(r + a) = 2 1,2 π(1,2 + 2,8) = 9,6π 30,2 (cm2 ).
V = r 2 πm = 1,22 π2,8 12,7 (cm3 ).
b) Számoljunk centiméterben!
A = 2rπ(r + a) = 2 2,3 π(2,3 + 8) 148,8 (cm2 ).
V = r 2 πm = 2,32 π 8 133,0 (cm3 ).
A fűmag elszórása után hengerelni kell a vetést. A henger átmérője 4 dm, alkotója 60 cm. Mekkora
területet hengerelhetsz vele egy fordulattal?
A henger palástjának felszínét kell kiszámítani. Számoljunk deciméterrel!
P = 2rπ a = 2 2 π 6 75,4 (dm2 ).
Egy fordulattal kb. 75,4 dm2 nagyágú terület hengerelhető.
Egy henger alakú hirdetőoszlop 3,8 méter magas és 1,4 méter átmérőjű. Hány m2 -es plakáttal lehet a
hirdetőoszlop teljes palástfelületét befedni?
P = 2rπ a = 2 0,7 π 3,8 16,7 m2 .
A kb. 16,7 m2 területű plakáttal lehet a teljes palástfelületet befedni.
A vízlevezető csövek átmérője 10,2 cm. Hány m2 lemez kell 42 méter hosszú cső elkészítéséhez?
P = 2rπ a = 2 5,1 π 4200 134 586 (cm2 ) (13,5 m2 ).
Egy 1,4 méter átmérőjű henger alakú kútban 5,6 méter víz található. A víz felszíne 5,2 méter mélyen
van.
Mennyi víz van a kútban?
Hány m3 földet ástak ki a kút készítésekor, ha a kútgyűrűk falvastagsága 12 cm?
Hány m3 betonból készültek a kútgyűrűk, ha a falvastagságuk 12 cm, továbbá tudjuk, hogy 6 darab
van a felszín alatt és egy a felszín felett?
a) Az 5,6 méter magas, 0,7 méter sugarú henger térfogatát kell kiszámítani:
V 1 = 0,72 π 5,6 8,62 (m3 ).
b) Csak az eddigi adatokkal ez nem mondható meg, mert nem tudjuk a kútgyűrűk vastagságát. A kút
térfogatát kiszámíthatjuk, ennél valamivel több földet emeltek ki.
195
V 2 = 0,72 π (5,6 + 5,2) 16,63 m3 .

c) Ha a falvastagság 12 cm, azaz 0,12 m, akkor az előző kérdésre pontosabb választ tudunk adni.
V 2 = 0,822 π (5,6 + 5,2) 22,81 (m3 ) földet kellett kiásni.
A V 2 és a V 2 különbsége adja a földben lévő beton mennyiségét.
V2 V 2 = 22,81 16,63 = 6,18 (m3 ) beton kellett 6 db gyűrű elkészítéséhez. Vagyis a 7 darab
7
kútgyűrű 6,18 = 7,21 (m3 ) betonból készült.
6
Egy 150 literes benzintartályt 4 cm-es átmérőjű csövön át töltenek meg. A csövön másodpercenként
20 cm-es benzinoszlop halad át. Mennyi idő alatt telik meg a tartály?
A másodpercenként áthaladó benzinoszlop térfogata: V = 22 π 20 251,3 cm3 . Tudjuk, hogy
3
251,3 cm = 0,2513 liter. Mivel 150 : 0,2513 597, ezért 597 másodperc alatt telik meg a tartály.
597 másodperc 10 perc.
Hány m3 olaj lehet maximálisan egy 115 km hosszú 26 cm belső átmérőjű távvezetékben?
V = 132 π 11 500 000 6 105 685 322 (cm3 ) 6 105 685 (liter) 61 057 (hl).
Egy 7-szer 7 cm-es alapú négyzetes oszlop alakú dobozban már csak 7 dl tej maradt.
Ha ezt átöntöd egy 8 cm-es belső átmérőjű, henger alakú kancsóba, akkor milyen magasan lesz a
kancsóban a tej?
Milyen magasan volt a tej a dobozban?
a) A 7 dl tej térfogata 700 cm3 . Ez kerül a henger alakú kancsóba: 700 = 42 π m, azaz m 13,9 cm.
2
b) A doboz alapterülete 49 cm . Vagyis a magasság: 700 : 49 14,3 cm.
196
Dátum:
Név: Osztály:
Számítsd ki, hogy hány cm2 papírra lenne szükséged egy 2 cm sugarú, 5 cm magasságú henger
elkészítéséhez, ha a ragasztási felület 6 cm2 !
Egy hasáb alaplapjának területe 40 cm2 , kerülete 24 cm, a hasáb magassága 12 cm. Mekkora a
felszíne, mekkora a térfogata?
Hány m3 a légtere annak a 4 méter hosszú padlástéri szo- 2m

bának, amelynek keresztmetszetét az ábra mutatja?
22m
3m
197
Egy 24 cm hosszú csövet, amelynek belső átmérője 3 cm, a külső átmérője 4 cm beletettük egy
felülről nyitott, teljesen teli akváriumba. Mennyi víz folyt ki az akváriumból?
Egy szabályos négyoldalú test (tetraéder) négy különböző lapjára berajzoltunk négy, öt, hat, il-
letve hét pöttyöt.
A kísérlet során azt vizsgáljuk, hogy egy feldobás után, hány pötty van azon a lapon, amelyen
a tetraéder megállt.
Fogalmazz meg lehetetlen eseményt!
Írj le egy biztos eseményt a kísérlettel kapcsolatban!
Egy buszjegyen 1-től 6-ig vannak a számok.

Bliccelő Bill tudja, hogy minden buszon pontosan két számot lyukaszt át a lyukasztógép.
Hány jegyet szerzett be magának, hogy biztosan legyen mindenféle lyukasztásra jegye?
Mennyi az esélye annak, hogy azon a buszon, amelyen Bliccelő Bill utazik, olyan automata
van, amely a hármas számot biztosan kilyukasztja?
198
Dátum:
Név: Osztály:
Hány cm2 papírból készült a 3 cm sugarú, 8 cm magasságú henger, ha a ragasztási felület 7 cm2 ?
Egy hasáb alaplapjának területe 46 cm2 , kerülete 26 cm, a hasáb magassága 8 cm. Mekkora a
felszíne, mekkora a térfogata?
Hány m3 a raktere annak az 1 5 méter hosszúságú konté-

nernek, amelynek keresztmetszetét az ábra mutatja? 25m
16m
15m
199
Egy 28 cm hosszú csövet, amelynek belső átmérője 4 cm, a külső átmérője 5 cm kivettük egy
felülről nyitott, teljesen teli akváriumból. Mennyi vízzel lehet pótolni a hiányát (vagyis megint
legyen színültig az akvárium)?
Egy buszjegyet öt kis négyzetben lehet lyukasztani. A négyzetekben 1-től 5-ig számok vannak.
Minden buszon a jegyet egy helyen lyukasztja ki a jegylyukasztó.
A kísérlet során azt vizsgáljuk, hogy melyik számot lyukasztotta ki a jegykezelő gép.
Írj le egy biztos eseményt a kísérlettel kapcsolatban.
Fogalmazz meg lehetetlen eseményt!
Egy kocka lapjait színezzük pirossal, kékkel, zölddel.

Négy lapot pirossal, egy-egy lapot kékkel, illetve zölddel színeztünk ki. Mekkora az esélye
annak, hogy
– pirosat dobtunk,
– kéket dobtunk?
1
Add meg a kocka színezését úgy, hogy 0 5 legyen az esélye annak hogy pirosat, legyen az
6
1
esélye annak, hogy zöldet és annak, hogy kéket dobunk.
3
200
A doboz felszínét kell kiszámítani: =2 ( + )=2 2 (2 + 5) = 28 88 cm2 .

A ragasztási felület hozzáadásával kapjuk, hogy kb. 94 cm2 papír szükséges az elkészítéséhez.
A hasáb felszíne: =2 + = 2 40 + 12 24 = 368 cm2 .
A térfogata: = = 40 12 = 480 cm3 .
A szoba egy trapéz alapú hasáb. Ennek térfogatát kell kiszámítanunk.
(3 + 2) 2 2
A trapéz (azaz a hasáb alaplapjának) területe: = = 5 5 (m2 ).
2
A hasáb magassága: = 4 m.
A hasáb térfogata: = = 5 5 4 = 22 (m3 ).
Vagyis 22 m3 -es a szoba légtere.
A csövet úgy kell elképzelnünk, hogy egy 2 cm sugarú hengerből kifúrtak egy 1 5 cm sugarú hengert.
A cső térfogatát megkapjuk, ha a nagyobb henger térfogatából kivonjuk a kisebb henger térfogatát.
A nagyobb henger térfogata: 1 = 22 24 = 96 (cm3 ).
A kisebb henger térfogata: 2 = 1 52 24 = 54 (cm3 ).
A cső térfogata: = 1 2 = 96 54 = 42 132 (cm3 ).
Vagyis a kb. 1 32 dl víz folyt ki.
Elemi események: 4-est, 5-öst, 6-ost, 7-est dobtunk.
Lehetetlen esemény: Például ezektől különböző számokat dobtunk.
Biztos esemény például: a dobott szám kisebb, mint 10.
Ahhoz, hogy mindenféle lehetőség legyen Bliccelő Billnél, 15 db jegyet kell beszereznie.
5 1
A hármas számhoz ötféleképpen választhatunk másik számot. Ezért = a valószínűsége annak,
15 3
hogy a két kilyukasztott szám közül az egyik hármas.
A doboz felszínét kell kiszámítani: =2 ( + )=2 3 (2 + 8) = 60 188 5 cm2 .

A ragasztási felület hozzáadásával kapjuk, hogy kb. 195 5 cm2 papírból készült a henger.
A felszíne: =2 + = 2 46 + 8 26 = 300 cm2 .
A térfogata: = = 46 8 = 368 cm3 .
A konténer egy trapéz alapú hasáb. Ennek térfogatát kell kiszámítanunk.
(1 5 + 2 5) 1 6
A trapéz (azaz a hasáb alaplapjának) területe: = = 3 2 (m2 ).
2
A hasáb magassága: = 1 5 m.
201
A hasáb térfogata: = = 3 2 1 5 = 4 8 (m3 ).

Vagyis 4 8 m3 a konténer raktere.
A csövet úgy kell elképzelnünk, hogy egy 2 5 cm sugarú hengerből kifúrtak egy 2 cm sugarú hengert.
A cső térfogatát megkapjuk, ha a nagyobb henger térfogatából kivonjuk a kisebb henger térfogatát.
A nagyobb henger térfogata: 1 = 2 52 28 = 175 (cm3 ).
A kisebb henger térfogata: 2 = 22 28 = 112 (cm3 ).
A cső térfogata: = 1 2 = 175 112 = 63 198 (cm3 ).
Vagyis kb. 1 98 dl víz kell a pótláshoz.
Elemi események: 1-est, 2-est, 3-ast, 4-est, 5-öst lyukasztott a gép.
Biztos eseményre sok lehetőség van. Például: a gép 6-nál kisebb számot lyukasztott.
Lehetetlen esemény például: a gép 7-tel osztható számot lyukasztott.
4 2 1
Annak a valószínűsége, hogy piros van felül = , annak a valószínűsége, hogy kék van felül .
6 3 6
Három lapot pirosra, egyet zöldre és két lapot kékre kell színezni.
202

110. óra 1. óra Zokni, kesztyű, sál, sapka – Bújócska a szekrényben
111. óra 2. óra Az osztályban – Nehéz gondolkodtató feladatok
Ennek a témakörnek az a célja, hogy játékos feladatokon keresztül ismerkedjünk meg a skatulyaelvvel,
illetve ahhoz nagyon hasonló gondolatmenetekkel.
A téma matematikai fontossága talán nem derül ki. De a későbbiekben igen fontos szerepet játszik a ma-
tematikai gondolatmenetekben, a megoldási módszerekben. Ezen a szinten viszont könnyedén, játékosan
elsajátítható ez a technika.
A mintapéldában adott útmutatások szerint járunk el: mindig azt keressük, hogy a lehető legrosszabb módon
húzunk, akkor milyen esetek lehetségesek. Ennek megfelelően adunk választ az egyes feladatokra.
Ezen a polcon sálak vannak: 4 piros és 3 fekete. Semmi másban nem különböznek, csak a színükben.
Legalább hány sálat kell kivennünk ahhoz, hogy biztosan legyen köztük egy piros? 4.
Legalább hány sálat kell kivennünk ahhoz, hogy biztosan legyen köztük egy fekete? 5.
Legalább hány sálat kell kivennünk ahhoz, hogy biztosan legyen köztük piros is és fekete is? 5.
Legfeljebb hány sálat vehetünk ki ahhoz, hogy biztosan ne legyen köztük két ugyanolyan színű? 1.
Legalább hány sálat kell kivennünk ahhoz, hogy biztosan legyen köztük két ugyanolyan színű? 3.
Hány sálat vegyünk ki ahhoz, hogy biztosan több legyen a piros, mint a fekete? 7.
Ezen a polcon is sálak vannak: 5 piros, 2 fekete és 3 fehér. Semmi másban nem különböznek, csak a
színükben.
Hány sálat vegyünk ki ahhoz, hogy minden színűből biztosan legyen legalább egy darab? 9.
Legfeljebb hány sálat vehetünk ki, ha azt akarjuk, hogy semmiképpen ne legyen köztük három külön-
böző színű? 2.
Hány sálat vegyünk ki, ha azt akarjuk, hogy legyen olyan színű, amelyből mindet kihúztuk?
8 (Minden színből kihúzzuk 1 híján mindent és még egyet: (4 + 1 + 2) + 1.
Hány sálat vegyünk ki ahhoz, hogy biztosan több legyen a fehér és a piros együtt, mint a fekete? 5.
203
Hány sálat vegyünk ki ahhoz, hogy biztosan több legyen a fekete és a piros együtt, mint a fehér? 7.
Hány sálat vegyünk ki ahhoz, hogy biztosan több legyen a fehér és a fekete együtt, mint a piros?
Ezt nem tudjuk garantálni, mert a pirosak száma nem nagyobb, mint a feketék és a fehérek száma
együtt.
Ezen a polcon vannak a zoknik: 6 pár zöld és 4 pár piros. A zoknik semmi másban nem különböznek, csak
a színükben.
Legalább hány darab zoknit kell kivennünk ahhoz, hogy biztosan legyen köztük két egyszínű pár? 5.
Legalább hány darab zoknit kell kivennünk ahhoz, hogy biztosan legyen köztük két ugyanolyan színű,
egyszínű pár? 7.
Legalább hány darab zoknit kell kivennünk ahhoz, hogy biztosan legyen köztük két különböző színű
pár? 14.
Legfeljebb hány zoknit vehetünk ki ahhoz, hogy semmiképpen se legyen köztük fekete pár? Nincs is
fekete zokni!
Legalább hány zoknit kell kivennünk ahhoz, hogy biztosan legyen köztük egy felemás pár a bohócbál-
hoz? 13.
Legalább hány zoknit kell kivennünk ahhoz, hogy biztosan legyen köztük egy zöld és egy piros zokni?
13.
Ezen a polcon ötujjas kesztyűk vannak: 6 pár fehér és 4 pár piros. A kesztyűket tapintásra nem tudjuk
megkülönböztetni. Csak amikor már a világosban vagyunk, tudjuk megállapítani a színüket, illetve azt,
hogy jobb- vagy balkezesek.
Legalább hány darab kesztyűt kell kivennünk ahhoz, hogy biztosan legyen köztük egyszínű pár?
11. Lehet, hogy először kihúzzuk az összes balkezes kesztyűt.
Legalább hány darab kesztyűt kell kivennünk ahhoz, hogy biztosan legyen köztük két egyszínű pár?
12.
Legalább hány darab kesztyűt kell kivennünk ahhoz, hogy biztosan legyen köztük két ugyanolyan színű,
egyszínű pár? 13.
Legalább hány darab kesztyűt kell kivennünk ahhoz, hogy biztosan legyen köztük egy piros színű pár?
17.
Legalább hány darab kesztyűt kell kivennünk ahhoz, hogy biztosan legyen köztük egy fehér színű pár?
15.
Legalább hány darab kesztyűt kell kivennünk ahhoz, hogy biztosan legyen köztük két különböző színű
pár? 17.
Legfeljebb hány kesztyűt vehetünk ki ahhoz, hogy semmiképpen se legyen köztük egyszínű pár? 1.
Legfeljebb hány kesztyűt vehetünk ki ahhoz, hogy semmiképpen se legyen köztük egy fehér pár? 1.
Legalább hány kesztyűt kell kivennünk ahhoz, hogy biztosan legyen köztük egy felemás pár a farsangi
bálhoz? 13.
204
Legalább hány kesztyűt kell kivennünk ahhoz, hogy biztosan legyen köztük egy fehér és egy piros
kesztyű? 13.
Ebbe az osztályba 32 tanuló jár.

Felírták egy-egy papírra, hogy abban a naptári évben a születésnapjuk a hét mely napjára esik (hétfő, kedd,
szerda stb.).
Biztos-e, hogy van olyan nap, amely legalább két cédulán szerepel?
Igen, mert összzesen 7 féle nap van, de 32 gyerek. Így nem jut minden gyereknek egy-egy újabb nap.
Biztos-e, hogy minden nap szerepel valamelyik cédulán?
Ezt nem tudjuk garantálni, lehet, hogy például hétfőn senki sem született.
Igaz-e, hogy ha egy nap szerepel, akkor az több cédulán is szerepel?
Nem feltétlenül. Lehet, hogy egy nap két cédulán szerepel, a többi 6 nap öt-öt cédulán.
Igaz-e, hogy van olyan nap, amely 3 cédulán is szerepel?
Ha minden nap csak 2 cédulán szerepelne, akkor legfeljebb 14 cédula lenne. Tehát biztosan van olyan
nap, amely legalább 3-szor szerepel.
Legfeljebb hány cédulán szerepelhet a hétfő? 32-n.
Lehet-e, hogy egyik nap sem szerepel 4-nél többször?
Ha minden nap csak 4-szer szerepelne, akkor 4 7 = 28 cédula lenne, pedig 32 van. Tehát biztosan
van olyan nap, amelyik 4-nél többször szerepel.
Legkevesebb hány cédulán szerepel a legtöbbször előforduló nap?
5 cédulán, mert 5 7 = 35 > 32. Vagyis ha a legtöbbször előforduló nap csak 4 cédulán szerepelne,
akkor minden más nap is legfeljebb 4 cédulán szerepelhetne. Így azonban összesen legfeljebb 4 7 =
= 28 cédula lehetne, márpedig 32 cédula van.
Megjegyzés: ez a feladat viszonylag egyszerű alkalmazása a skatulyaelvnek. Ilyen feladatokon ke-
resztül szemléltethető a skatulyaelv haszna.
Felírták egy-egy papírra, hogy abban a naptári évben a születésnapjuk a hónap melyik napjára esik
(elseje, másodika, harmadika stb.).
Biztos-e, hogy minden nap szerepel valamelyik cédulán? Nem. Lehet, hogy mindenki 5-ödikén szüle-
tett.
Biztos-e, hogy van olyan nap, amely legalább két cédulán szerepel?
Igen, mert 32 gyerek van, de csak 31 nap.
Igaz-e, hogy ha egy nap szerepel, akkor az csak egy cédulán szerepelhet?
Nem, lehet, hogy mindenki 5-ödikén született.
Igaz-e, hogy van olyan nap, amely 3 cédulán is szerepel?
Nem, lehet, hogy minden napon 1 gyerek, kivéve 31-edikét, amikor 2 gyerek született.
205
Legfeljebb hány cédulán szerepelhet egy-egy nap?

Legfeljebb 32 cédulán.
Legkevesebb hány cédulán szerepel a legtöbbször előforduló nap?
A legtöbbször előforduló nap legalább két cédulán szerepel. De nem biztos, hogy többször.
Lehet-e, hogy mindegyik nap legfeljebb egy cédulán szerepel? Nem. Ez csak 31 nap lenne, de 32
gyerek van.
A ti osztályotokban van-e két olyan tanuló, akik ugyanannyiadikán született? Nézzünk utána a
naplóból.
Ezek a feladatok többlépcsős gondolkodást igényelnek. A két feladat tulajdonképpen ugyanazon a gondo-
latmeneten alapul. A sapkás változatot próbáljuk meg eljátszatni a gyerekekkel!
Első alkalommal 3 piros és egy kék sapka segítségével 3 gyereken játsszuk el.
Ha egy kék és két piros sapkát adunk ki, akkor a feladat egyszerű, ha nem adunk ki kék sapkát, akkor a
gondolatmenet kétlépcsős.
A többlépcsős gondolatmenetek végigvitele komoly koncentrációt igényel a gyerekektől. A feladat azonban
elég érdekes ahhoz, hogy próbára tegyék magukat. Fontos szerepet játszik megoldás közben az esetszétválasz-
tás, az esetek felsorolása, részletes meggondolása – hiszen ha csak egy apró gondolat kimarad, már teljesen
hibás következtetésre juthatnak.
A sapkás feladatnak egyébként „kiterjedt” irodalma van, vagyis nagyon sok hasonló feladat ismert, ezeknek
a megoldása is elég jól leírható. Természetesen az általános megoldás nem várható el a gyerekektől.
Régen, amikor még gőzmozdonyok voltak, előfordult, hogy a füst becsapott a nyitott ablakon, és az
utasok kormosak lettek.
Egy gőzmozdonnyal közlekedő vonaton a kalauz egy fülkébe érve így szólt az ott ülő három utashoz:
„Kedves utasaim, valaki önök közül kormos lett. Bármelyik állomáson lesz elég idő és lesz vízcsap,
meg lehet mosakodni.” A fülkében nincs tükör, az utasok nem beszélgetnek senkivel, nem törölgetik
az arcukat.
A második megállónál a kormos arcúak leszálltak arcot mosni. Hány utas volt kormos?
Ha csak egy ember lett volna kormos, akkor az, aki nem lát kormos arcot tudja, hogy ő kormos, tehát
az első megállónál leszáll.
Mivel az első megállónál nem szállt le senki, ezért biztos, hogy nem egy ember lett kormos. Azok,
akik egy kormos arcot láttak, tudták, hogy ők kormosak, mert ha csak egy kormos ember lett volna,
az leszáll az első megállónál. Így a második megállónál azok szálltak le, akik egy kormos arcot láttak.
Két kormos ember szállt le a második megállónál.
Három ember – Ödön, Richárd és Jenő – fogságba esik. 3 kék és 2 piros sapka közül egyet-egyet a
fejükre húznak úgy, hogy ne lássák a saját sapkájukat. A fogdában nincs tükör, egymással és egyálta-
lán senkivel nem beszélhetnek. Nem vehetik le a sapkájukat sem. Csak akkor szabadulhatnak ki, ha
kitalálják, hogy milyen színű sapka van a fejükön.
Félóránként benyitnak, és megkérdezik, tudja-e valaki, milyen színű sapka van a fején. Aki kitalálja,
az távozhat.
A három ember okos, nem kockáztat, biztosra kell menniük.
206
Ki tudnak-e szabadulni, ha 2 piros és 1 kék sapkát húztak a fejükre?

Az, aki két piros sapkát lát, tudja, hogy rajta kék sapka van. Így az első alkalommal kiszabadul.
Ez információ a másik kettőnek arról, hogy rajtuk csak piros sapka lehet, máskülönben a harmadik
nem tudta volna a saját sapkája színét. A másik kettő a második alkalommal szabadul ki.
Ki tudnak-e szabadulni, ha 1 piros és 2 kék sapkát húztak a fejükre?
Az első alkalommal senki nem szabadul ki, mert senki nem lehet biztos a sapkája színében. Ebből
mindenki tudja, hogy vagy 1, vagy 0 piros sapkát kaptak. Aki 1 piros sapkát lát (ketten), az tehát
tudja, hogy rajta csak kék sapka lehet. A második alkalommal kiszabadul. A harmadik ebből arra
következtet, hogy ők ketten láttak egy piros sapkát, vagyis az ő sapkája színe piros. Ő a harmadik
alkalommal szabadul.
Ki tudnak-e szabadulni, ha 3 kék sapkát húztak a fejükre?
Az első alkalommal csak az szabadulhat ki, aki 2 piros sapkát lát. Ilyen nincs, tehát megtudják,
hogy a piros sapkák száma legfeljebb 1. A második alkalommal csak az szabadulhat ki, aki 1 piros
sapkát lát. Ilyen nincs, tehát másodikra sem szabadul ki senki. Ebből viszont megtudják, hogy senki
nem lát piros sapkát, azaz mindenkin kék sapka van. A harmadik alkalommal mind kiszabadulnak.
Mennyi idő múltán szabadulhatnak ki az egyes esetekben?
Az a) esetben a második, a b) és c) esetben a harmadik alkalommal.
207
I

A köznyelvben csak ezeket a helyiértékeket használják
II
III
IV
2 2 2
3 3 3
5 5 5
7 7 11 V
a a
b b
2 2
a a
2 2
VI
b b
a b
ab ab
2 2
ab ab
2 2
ab ab VII
3,1415926535 8979323846 2643383279 5028841971 6939937510 5820974944 5923078164 0628620899 8628034825

3421170679 8214808651 3282306647 0938446095 5058223172 5359408128 4811174502 8410270193 8521105559
6446229489 5493038196 4428810975 6659334461 2847564823 3786783165 2712019091 4564856692 3460348610
VIII
IX
X
XI
XII
1. példa
Ismert, régi tréfás feladat a következő:
Ha 1 5 tyúk 1 5 nap alatt 1 5 tojást tojik, akkor 1 tyúk 1 nap alatt hány tojást tojik?
Tegyük fel, hogy a tyúkok száma és a napi tojásszám között, illetve a tyúkok száma és a napok száma között
egyenes arányosság van: minél több a tyúk, illetve minél több nap telik el, annál több a tojás.
Ha 1 5 tyúk 1 5 nap alatt 1 5 tojást tojik,
akkor 1 5 nap alatt tojik,
3 tyúk tojik,
3 nap alatt tojik,

1 tyúk tojik.
A megoldásban két-két mennyiséget változtattunk rendre, ezeket dőlt betűvel írtuk.
XIII
XIV
hegyesszögűek derékszögűek tompaszögűek
minden szögük hegyes van derékszögük van tompaszögük
egyenlő szárúak szabályosak

van két egyenlő hosszúságú oldaluk mind a három oldaluk egyenlő hosszúságú
: olyan négyszög, amelynek van párhuzamos olyan trapéz, amelynek
oldalpárja. szárai is párhuzamosak egymással.
: olyan paralelogramma, amelynek : olyan paralelogramma, amelynek

minden oldala egyenlő hosszúságú. két szomszédos oldala merőleges egymásra.
: olyan téglalap, amelynek két szomszédos oldala egyenlő hosszúságú.
XV
XVI
alakzat neve ábra kerület terület
téglalap =2 ( + ) =
négyzet =4 = 2
derékszögű háromszög = + + =
2
deltoid =2 ( + ) =
2
olyan sokszög, amelynek minden oldala egyenlő hosszúságú és minden szöge
egyenlő nagyságú.
alakzat neve ábra felszín térfogat
téglatest = 2( + + ) =
2
kocka =6 = 3
XVII

NT 83326 Matematika7 Kezikonyv

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

NT 83326 Matematika7 Kezikonyv

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Ez a kézikönyv a tankönyv 2014-es kiadásához készült.

ISBN 978 963 19 5671 9

Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt.

12. A kör 156

Óra- Té- Lecke címe Szükséges ismétlés Új fogalmak, Eszközök, ajánlott

Óra- Té- Lecke címe Szükséges ismétlés Új fogalmak, Eszközök, ajánlott

Óra- Té- Lecke címe Szükséges ismétlés Új fogalmak, Eszközök, ajánlott

Óra- Té- Lecke címe Szükséges ismétlés Új fogalmak, Eszközök, ajánlott

Óra- Té- Lecke címe Szükséges ismétlés Új fogalmak, Eszközök, ajánlott

Óra- Té- Lecke címe Szükséges ismétlés Új fogalmak, Eszközök, ajánlott

Óra- Té- Lecke címe Szükséges ismétlés Új fogalmak, Eszközök, ajánlott

Óra- Té- Lecke címe Szükséges ismétlés Új fogalmak, Eszközök, ajánlott

Óra- Té- Lecke címe Szükséges ismétlés Új fogalmak, Eszközök, ajánlott

Óra- Té- Lecke címe Szükséges ismétlés Új fogalmak, Eszközök, ajánlott

Óra- Té- Lecke címe Szükséges ismétlés Új fogalmak, Eszközök, ajánlott

Óra- Té- Lecke címe Szükséges ismétlés Új fogalmak, Eszközök, ajánlott

Óra- Té- Lecke címe Szükséges ismétlés Új fogalmak, Eszközök, ajánlott

Óra- Té- Lecke címe Szükséges ismétlés Új fogalmak, Eszközök, ajánlott

Óra- Té- Lecke címe Szükséges ismétlés Új fogalmak, Eszközök, ajánlott

Óra- Té- Lecke címe Szükséges ismétlés Új fogalmak, Eszközök, ajánlott

Óra- Té- Lecke címe Szükséges ismétlés Új fogalmak, Eszközök, ajánlott

Óra- Té- Lecke címe Szükséges ismétlés Új fogalmak, Eszközök, ajánlott

Óra- Té- Lecke címe Szükséges ismétlés Új fogalmak, Eszközök, ajánlott

Óra- Té- Lecke címe Szükséges ismétlés Új fogalmak, Eszközök, ajánlott

Óra- Té- Lecke címe Szükséges ismétlés Új fogalmak, Eszközök, ajánlott

Óra- Té- Lecke címe Szükséges ismétlés Új fogalmak, Eszközök, ajánlott

Óra- Té- Lecke címe Szükséges ismétlés Új fogalmak, Eszközök, ajánlott

Óra- Té- Lecke címe Szükséges ismétlés Új fogalmak, Eszközök, ajánlott

Óra- Té- Lecke címe Szükséges ismétlés Új fogalmak, Eszközök, ajánlott

Óra- Té- Lecke címe Szükséges ismétlés Új fogalmak, Eszközök, ajánlott

Óraszám: Témában: Téma:

Írd fel két egész szám hányadosaként a követ- 2

Írd törtalakba a következő számokat! Írd fel törtalakban a következő százalékokat!

Ebben a témában a végtelen szakaszos tizedestörtek törtalakban való felírását keressük.

Írd át tizedestörtalakba a következő számokat! 1 5

Mit gondolsz, mely számok tizedestörtalakját 1234 10 154

Végezd el a szorzásokat! 12 2 2,4

4 számlálóból és 4 nevezőből minden lehet-

Pótold a hiányzó számokat! A nyílra írtuk, 6

Végezd el az osztásokat! A megoldások páronként egymás reciprokai.

Magyarázd meg a fejtörőt!

Visszafelé gondolkodva: 4 : 0,8 = 5; 5 0,6 = 4,4.

Óraszám: Témában: Téma:

Használd a leckében szereplő I. idézetet, és válaszolj a %

Hány méter az eltérés a Duna és a Tisza hazai szakaszának hossza között?

A szögeket nagyságuk alapján csoportosítottuk. Milyen szögek a következők:

Sokszögek: a), c), d).

Keresd meg az igaz állításokat!

Folytatjuk a rendszerező ismétlést. A háromszögek és a négyszögek áttekintése kiemelt szerepet kapott,

360 = 1 360 = 2 180 = 3 120 = 4 90 = 5 72 = 6 60 = 8 45 = 9 40 = 10 36 = 12 30 = 15 24 = 18 20.

A téglalap területéből levonjuk a fölösleges derékszögű háromszögek területét.

Ha a trapéznak két szöge is derékszög, akkor az téglalap.

Ha a rombusznak van derékszöge, akkor az négyzet. Igaz.

Óraszám: Témában: Téma:

Színes csempemintákat tervezünk. Négy féle színű csempe áll a rendelkezésünkre:

Írd be az 1, 2, 3, 4, 5, 6 számokat a karikákba Írd be az 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12

Fedd le az alábbi alakzatot a kapott darabokkal!

Óraszám: Témában: Téma:

Írd fel 10 hatványaiként a következő számokat!

Mi a neve ezeknek a hatványalakban írt számoknak?

kvadrilliók trilliók billiók milliók

Melyik a legnagyobb szám, amelynek ki tudod mondani a nevét?

A témának nagyon komoly gyakorlati jelentősége van.

Írd át normálalakba a következő számokat!