Kémia 7–8. tankönyv (1–2.

kötet)
OH-KEM78TB/I. és OH-KEM78TB/II.
Tanmenetjavaslat

1
Bevezetés

A mintatanmenet az OH-KEM78TB/I és az OH-KEM78TB/II raktári számú kiadványokhoz készült. A tankönyvek megfelelnek a Kormány 5/2020 (I. 31.)
Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról megnevezésű
jogszabály alapján készült Kerettanterv a gimnáziumi nevelés-oktatás 7–8. évfolyama számára megnevezésű kerettanterv Kémia tantárgy előírásainak.

A kémiatanítás első szakaszának fő csomópontja az elemek, a vegyületek és a keverékek, illetve az atomok, a molekulák és az ionok megkülönböztetése,
valamint a periódusos rendszer jelentőségének és használhatóságának megismerése. Ebben a szakaszban kezdődik el a részecskeszemlélet kialakítása, a
tudományos ismeretek és a hétköznapi tapasztalatokon alapuló naiv elméletek ütköztetése is. A részecskeszemlélet kialakítása jól megválasztott, egyszerű
kísérletekkel, valamint különböző modellek használatával történik. A modelleknek fontos szerepe van a részecskeszint és a makroszint kapcsolatának
megértésében, valamint a szimbólumszint kialakításában. Már ebben a szakaszban is kiemelt figyelmet kell szentelni a tanulók gondolkodásának
megismerésére, a fogalmi megértési problémák (tévképzetek, primitív axiómák) feltárására.
A 7–8. évfolyamon a kémia ismeretanyagának megközelítése elsősorban a tanulók előzetes tudására építve, jellemzően kísérleti tapasztalatok útján, illetve a
mindennapi élet problémái felől történik. Ebben a szakaszban a tanulók által korábban megismert és gyakran pontatlanul használt fogalmakat pontosítjuk,
egyértelműsítjük úgy, hogy az természettudományos szempontból is korrekt legyen. Kezdetben inkább a tanulók megfigyeléseire, kísérleti tapasztalataira
adunk választ, folyamatosan bővítve ezzel a természettudományos ismereteket és készségeket. Később az addig megszerzett ismeretek birtokában lehetőség
nyílik a mindennapi élet – gyakran bonyolult – problémáinak egyszerűsített magyarázatára is.
Ennek folytatásaként a tanulók motiváltságát kihasználva az anyagok szerkezetét és a közöttük végbemenő kémiai változások legalapvetőbb összefüggéseit
ismerjük meg. Kapcsolatot teremtünk a részecske és a halmaz szerkezete, valamint az anyag tulajdonságai között. Megismerjük a kémiai reakciók alapvető
típusait, valamint a kémiai változások szimbólumokkal való leírásának a módját. Ezek az ismeretek megalapozzák a későbbi tartalmak összefüggéseinek a
meglátását, a diákok motiváltságának a fenntartását, valamint a tehetséges tanulók kibontakozását.

A tanmenet a tankönyvhöz kapcsolódó 5+4 fejezet leckéit tartalmazza heti 1,5+1,5 óraszámra, vagyis 54+54 órára szétosztva. A 9 fejezet teljes mértékben
lefedi a kerettanterv mind a hét témakörét.

2
Óraszámok felosztása az egyes évfolyamokon
7. évfolyam (heti 1,5 óra, összesen 54 óra)

Képességfejlesztés,
Teljes Kerettantervi
Új tananyag feldolgozása összefoglalás,
Témák óraszám órakeret
(óraszám) gyakorlás, ellenőrzés
(óraszám)
I. A kísérleti megfigyeléstől a modellalkotásig 6 4 10 12

II. Kémiai alapismeretek 9 5 14 12

III. Az atomok felépítése 6 4 10 10

IV. Az anyagok szerkezete és tulajdonságai 12 5 17 17

A tanév során további 3 óra felhasználható gyakorlásra, ismétlésre, vagy elmélyítést szolgáló tanulói tevékenységekre témahét vagy projekthét keretében.

8. évfolyam (heti 1,5 óra, összesen 54 óra)

Képességfejlesztés,
Teljes Kerettantervi
Új tananyag feldolgozása összefoglalás,
Témák óraszám órakeret
(óraszám) gyakorlás, ellenőrzés
(óraszám)
V. A kémiai átalakulások 11 6 17 17

VI. Kémia a természetben 5 2 7

VII. Az anyag átalakítása 7 2 9 15+19 = 36

VIII. Kémia a mindennapokban 9 2 11

3
 IX. Kémia és környezetvédelem 5 2 7
A tanév során további 3 óra felhasználható gyakorlásra, ismétlésre, vagy elmélyítést szolgáló tanulói tevékenységekre témahét vagy projekthét keretében.

7. évfolyam (heti 1,5 óra, összesen 54 óra)

Az óra A kerettantervben megjelölt

sorszá Az óra témája Új fogalmak fejlesztési feladatok, ismeretek, Javasolt tevékenységek, munkaformák
ma tanulási eredmények
I. A kísérleti megfigyeléstől a modellalkotásig
kísérlet, tapasztalat, A tanuló
Mivel foglalkozik a
1. magyarázat, kémia,  megkülönbözteti a kísérletet, a
kémia?
alkímia, vegyipar tapasztalatot és a magyarázatot
vegyszer, kísérleti  megismeri egy egyszerű  Beszélgetés a veszélyességi jelek bevezetésének és
eszközök, balesetvédelmi laboratórium felépítését, egységesítésének szükségességéről
szabály, veszélyességi anyagait és eszközeit  Néhány háztartási vegyszer (pl. sósav, hypo stb.)
jelölés címkéjének megismerése, a veszélyességi jelek
Kísérleti eszközök
2. értelmezése
és rendszabályok
 Poszter vagy digitális bemutató készítése a
leggyakrabban használt laboratóriumi eszközök
jellemzésére (anyaguk, melegíthetőségük,
felhasználási területük)
3. A tömeg és a egyszerű mérési  Tömegmérés táramérleggel, pl. egy kockacukor,
térfogat mérése, a módszerek, tömeg, vasgolyó, radír, kulcs tömegének mérése, a mérési
sűrűség térfogat, sűrűség pontosság megbeszélése, a tapasztalatok értelmezése
 Térfogatmérés mérőhengerrel: víz térfogatának
mérése, egyéb eszközök (pl. kémcső, főzőpohár,
gyógyszer-, illetve mosószer-adagoló) térfogatának
meghatározása, a mérési pontosság megbeszélése,
becslés kis mennyiségű folyadékok térfogatára
 Egyszerű tárgyak, testek (pl. kulcs, radír,

4
Az óra A kerettantervben megjelölt
sorszá Az óra témája Új fogalmak fejlesztési feladatok, ismeretek, Javasolt tevékenységek, munkaformák
ma tanulási eredmények
dobókocka) tömegének és térfogatának megmérése
táramérleggel, illetve vízkiszorítással, majd a
sűrűségük kiszámítása, a mérési pontosságok alapján
a sűrűségadat pontosságának megadása
 Egyszerű becslések anyagok (pl. kakaópor,
kristálycukor, porcukor) tömegére, térfogatára és
sűrűségére, majd a mérésekkel és számolással kapott
eredményekkel való összevetés
modell, levegő, kémiai  egyszerű modelleket  A diffúziót szemléltető tanulókísérletek elvégzése
Belépés a
részecske, atom, kémiai (golyómodellt) használ az
4. részecskék
kötés, kristályrács, anyagot felépítő kémiai
birodalmába
molekula részecskék modellezésére
5. Gyakorlás
kémiailag tiszta anyag,  különbséget tesz elem, vegyület  Példák bemutatása a köznapi életből elemre (pl.
kémiai elem, fém, és keverék között grafit, vörösréz, kén), vegyületre (pl. víz, nátrium-
nemfém, vegyület, klorid, szőlőcukor) és keverékre (pl. benzin, levegő,
Az anyagok
6. szervetlen vegyület, sárgaréz)
csoportosítása
szerves vegyület,
keverék, komponens,
ötvözetek
vegyjel, képlet  Információgyűjtés néhány elem (pl. oxigén,
nitrogén, bróm, hidrogén stb.) nyelvújítás kori
A kémiai jelölések
elnevezésével kapcsolatban
változása a
7.  Információgyűjtés a fontosabb atomok vegyjelének
misztikustól a
eredetével kapcsolatban
logikusig
 Vita kezdeményezése a kémia jelrendszerének
szükségessége kapcsán
8. Gyakorlás
9. Összefoglalás  Magyar és idegen nyelvű, ingyen letölthető,
periódusos rendszert megjelenítő
mobiltelefonos/táblagépes applikációk
feltérképezése, az alkalmazhatóságuk korlátjainak

5
Az óra A kerettantervben megjelölt
sorszá Az óra témája Új fogalmak fejlesztési feladatok, ismeretek, Javasolt tevékenységek, munkaformák
ma tanulási eredmények
megállapítása
10. Számonkérés
II. Kémiai alapismeretek
anyagi halmaz, fizikai A tanuló  Köznapi anyagok (pl. alufólia, mészkő, kockacukor)
tulajdonság, fizikai  megismeri néhány köznapi fizikai tulajdonságainak (szín, szag, halmazállapot,
változás, kémiai anyag legfontosabb oldhatóság, sűrűség, megmunkálhatóság, elektromos
Az anyagok tulajdonság, kémiai tulajdonságait és az anyagok vezetés) összehasonlítása, táblázat és/vagy
11.
tulajdonságai változás vizsgálatának egyszerű anyagismereti kártyák készítése
módszereit
 tudja, hogy melyek az anyag
fizikai tulajdonságai
endoterm és exoterm  képes egyszerű kísérletek
A magnézium és a
változások, rendszer, elvégzésére és elemzésére az
12. hipermangán
egyesülés, bomlás elemekkel, vegyületekkel és
összehasonlítása
keverékekkel kapcsolatban
13. A halmazállapotok, gáz, folyadék, szilárd  ismeri a halmazállapot-  Gáz, folyékony és szilárd halmazállapotú anyagok
a halmazállapot- halmazállapot, változásokat, konkrét példát tud fizikai tulajdonságainak vizsgálata és táblázatos
változások halmazállapot- mondani a természetből összehasonlítása, a levegő vizsgálata műanyag
változások, olvadás, (légköri jelenségek) és a fecskendős kísérletben, a víz mint folyadék
párolgás, forrás, mindennapokból tulajdonságainak vizsgálata, a vas tulajdonságainak
lecsapódás, fagyás, vizsgálata
szublimáció,  A víz halmazállapot-változásainak vizsgálata, a
olvadáspont, forráspont kámfor és a mentol szublimációjának vizsgálata
 A halmazállapot-változással kapcsolatos
videófilmek megtekintése és értelmezése a
részecskeszemlélet alapján
 A víz körforgásának értelmezése a víz
14. Gyakorlás
halmazállapot-változásainak tükrében
15. Az oldódás, az oldat, oldott anyag,  a részecskemodell alapján  Egyszerű oldási kísérletek a „Mi miben oldódik?”
oldatok oldószer, oldódás, értelmezi az oldódást kérdés eldöntésére, pl. vas, konyhasó, répacukor és
fiziológiás sóoldat,  részecskeszemlélettel értelmezi jód oldódásának vizsgálata vízben, alkoholban és

6
Az óra A kerettantervben megjelölt
sorszá Az óra témája Új fogalmak fejlesztési feladatok, ismeretek, Javasolt tevékenységek, munkaformák
ma tanulási eredmények
zsíroldószer az oldódás folyamatát és az benzinben, kísérleti jegyzőkönyv elkészítése
oldatok összetételét
tömegszázalék,  Nagyon egyszerű számítási feladatok elvégzése a
térfogatszázalék, híg tömegszázalék köréből
Az oldatok oldat, tömény oldat  Példák gyűjtése a köznapi életből tömeg- és
16.
töménysége térfogatszázalékos adatok megadására
 Szövegkeresés és -értelmezés a fiziológiás sóoldat
összetételéről és szerepéről az orvosi gyakorlatban
oldhatóság, telítetlen  Konyhasó oldhatóságának meghatározása kísérleti
oldat, telített oldat úton, az oldhatóság megadása x gramm só /
100  gramm víz értékben a vizsgálat hőmérsékletén
17. Az oldhatóság  Grafikonok és táblázatok adatainak elemzése a
különböző anyagok oldhatóságával, valamint egy
anyag különböző hőmérsékleten való oldhatóságával
kapcsolatban
 Oldatkészítési gyakorlat, adott tömegű és
tömegszázalékos oldat elkészítése a laboratóriumi
eszközök (mérleg, főzőpohár, mérőhenger,
vegyszeres kanál, üvegbot) felhasználásával
18. Gyakorlás
 Oldatkészítési gyakorlat, adott térfogatú és
térfogatszázalékos oldat elkészítése laboratóriumi
eszközök (pl. mérőhengerek, főzőpoharak, üvegbot,
esetleg mérőlombik) felhasználásával
elválasztási eljárások,  tudja, hogy a keverékek  Háromkomponensű (konyhasó-homok-vaspor)
kioldás, mágneses alkotórészeit az alkotórészek keverék szétválasztásának megtervezése, a várható
elválasztás, ülepítés, egyedi tulajdonságai alapján tapasztalatok megbecsülése, a vizsgálat
Szilárd keverékek szitálás választhatjuk szét egymástól, csoportokban történő megvalósítása, a tapasztalatok
19. és szétválasztási
ismer konkrét példákat az összevetése az előzetes elképzeléssel, a
módszereik
elválasztási műveletekre (pl. következtetések levonása
bepárlás, szűrés, ülepítés)  Szilárd keverékek (pl. só és homok) elválasztása
oldással, szűréssel, bepárlással
20. Vizes oldatok desztilláció, bepárlás,  A víz vagy vörösbor desztillációjának bemutatása, a

7
Az óra A kerettantervben megjelölt
sorszá Az óra témája Új fogalmak fejlesztési feladatok, ismeretek, Javasolt tevékenységek, munkaformák
ma tanulási eredmények
párlat, desztillált víz desztilláció folyamatának értelmezése
alkotórészeinek
 A pálinkafőzés tanulmányozása videófilm
szétválasztási
segítségével, a folyamat értelmezése
módszerei
 Természetes vizek mintáinak vizsgálata bepárlással
Környezetünk
gázkeverékeinek
21.
tulajdonságai és
szétválasztásuk
 Egyszerű fényképgaléria készítése az elvégzett
kísérletekről, szövegaláírás a képekhez
22. Gyakorlás
 Hasonló kísérletek keresése és gyűjtése
videómegosztó portálok segítségével
23. Összefoglalás
24. Számonkérés

III. Az atomok felépítése

Az atomok atommag, elektronburok

25. szerkezetének
felfedezése
elemi részecske, proton, A tanuló
elektron, neutron,  tudja, hogy az atom
rendszám, izotópok, atommagból és
tömegszám, relatív elektronburokból épül fel
atomtömeg  ismeri az atom felépítését, az
elemi részecskéket, valamint
26. Az atom felépítése azok jellemzőit, ismeri az
izotópok legfontosabb
tulajdonságait, érti a
radioaktivitás lényegét, és
példát mond a radioaktív
izotópok gyakorlati
felhasználására

8
Az óra A kerettantervben megjelölt
sorszá Az óra témája Új fogalmak fejlesztési feladatok, ismeretek, Javasolt tevékenységek, munkaformák
ma tanulási eredmények
elektronhéj,  fel tudja írni a kisebb atomok  A lángfestés jelenségének elvégzése vagy
Az atomok vegyértékelektronok elektronszerkezetét a héjakon bemutatása, kapcsolat keresése a tűzijátékokkal
27.
elektronszerkezete lévő elektronok számával
(Bohr-féle atommodell)
 Atomszerkezeti modellező játékok keresése az
28. Gyakorlás
interneten
periódusos rendszer,  Demonstrációs kísérletek elvégzése vagy keresése a
alkálifémek, világhálón az egy csoportban lévő elemek hasonló
Feltárul az elemek alkáliföldfémek, kémiai tulajdonságainak szemléltetésére (pl. a
29.
rendszere földfémek, halogének, kálium és a nátrium, a magnézium és a kalcium, a
nemesgázok klór és a jód kémiai reakcióinak összehasonlítása), a
kísérletek tapasztalatainak szemléltetése
periódus,  értelmezi a periódusos rendszer
csoportelektronvonzó fontosabb adatait (vegyjel,
képesség, rendszám, relatív atomtömeg),
nemesgázszerkezet alkalmazza a periódusszám és a
Hogyan használjuk
(fő)csoportszám jelentését a
30. a periódusos
héjak és a vegyértékelektronok
rendszert?
szempontjából, ismeri a
periódusos rendszer fontosabb
csoportjainak a nevét és az
azokat alkotó elemek vegyjelét
anyagmennyiség,  ismeri az anyagmennyiség és a  Egyszerű számítások elvégzése az
Avogadro-szám, moláris mól fogalmát, érti bevezetésük anyagmennyiséggel kapcsolatban, pl. egy korty vagy
tömeg, mól szükségességét, és egyszerű egy csepp vízben lévő vízmolekulák hozzávetőleges
Az számításokat végez m, n és M számának kiszámítása, egy vascsipeszben lévő
31.
anyagmennyiség segítségével vasatomok számának kiszámítása, egy
kockacukorban lévő répacukor-molekulák számának
kiszámítása, vagy egy adott tömegű kénkristályban
található kénmolekulák számának kiszámítása
32. Gyakorlás  Információgyűjtés a periódusos rendszerről, poszter
vagy prezentáció készítése a témával kapcsolatban

9
Az óra A kerettantervben megjelölt
sorszá Az óra témája Új fogalmak fejlesztési feladatok, ismeretek, Javasolt tevékenységek, munkaformák
ma tanulási eredmények
 A periódusos rendszerrel kapcsolatos zeneművek
meghallgatása
 Bemutató készítése Mengyelejev és a periódusos
rendszer címmel
 Kiselőadások a periódusos rendszer fontosabb,
gyakoribb, érdekesebb elemeiről szakkönyvek és
internetes források felhasználásával, a források
megnevezésével
 ismeri a természettudományos
vizsgálatok során alkalmazott
33. Összefoglalás
legfontosabb mennyiségeket és
azok kapcsolatát
34. Számonkérés

IV. Az anyagok szerkezete és tulajdonságai

elsőrendű kémiai kötés,

kovalens kötés, kötő
A molekulák elektronpár, nemkötő
35.
képződése elektronpár,
összegképlet, szerkezeti
képlet
többszörös kovalens  Atomok és molekulák modellezése, golyómodellek
Alkossunk kötés, kétszeres kovalens készítése gyurmából, hungarocellgolyókból vagy
36.
molekulákat! kötés, háromszoros papírkorongokból, az atomok méretviszonyainak
kovalens kötés megfigyelése
37. Gyakorlás
38. A molekulák molekulaalak, A tanuló  Egyszerű molekulák felismerése a modelljük
polaritása elektronvonzó képesség,  ismeri a molekulaképződés alapján, a molekula alakjának és polaritásának
kötéspolaritás, szabályait, ismeri az meghatározása
molekulapolaritás, elektronegativitás fogalmát, érti
poláris molekula, a kötéspolaritás lényegét, a
apoláris molekula kovalens kötést jellemzi száma

10
Az óra A kerettantervben megjelölt
sorszá Az óra témája Új fogalmak fejlesztési feladatok, ismeretek, Javasolt tevékenységek, munkaformák
ma tanulási eredmények
és polaritása szerint, megalkotja
egyszerű molekulák szerkezeti
képletét, ismeri a legalapvetőbb
molekulaalakokat (lineáris,
síkháromszög, tetraéder,
piramis, V-alak), valamint ezek
meghatározó szerepét a
molekulák polaritása
szempontjából
másodrendű kémiai
Kölcsönhatások a kötés, hasonló a
39.
molekulák között hasonlóban oldódik jól
elve
elemmolekula,  A pontos és részletes megfigyelés fejlesztése a kén
Molekulákból
40. molekularácsos kristály, olvasztásos kísérlete segítségével
felépülő elemek
amorf anyag
vegyületmolekula,  Az olvadáspont, a forráspont, valamint oldhatósági
Molekulákból
41. szökőkútkísérlet adatok elemzése, kapcsolat keresése az anyag
felépülő vegyületek
szerkezete és tulajdonságai között
 érti egyszerű molekulák  Molekulamodellező alkalmazások keresése és
kialakulását (H2, Cl2, O2, N2, használata
H2O, HCl, CH4, CO2), és fel
Részösszefoglalás
tudja írni a képletüket
42. – Az anyagismereti
 érti a részecske szerkezete és az
kártya
anyag fizikai és kémiai
tulajdonságai közötti alapvető
összefüggéseket
Kőkemény atomrács
anyagok – Az
43.
atomrácsos
kristályok
fémes kötés, fémrács,  ismeri a fémek helyét a
44. Régi segítőink, a

11
Az óra A kerettantervben megjelölt
sorszá Az óra témája Új fogalmak fejlesztési feladatok, ismeretek, Javasolt tevékenységek, munkaformák
ma tanulási eredmények
ötvözet, könnyűfém, periódusos rendszerben, érti a
nehézfém fémes kötés kialakulásának és a
fémek kristályszerkezetének a
lényegét, érti a kapcsolatot a
fémek kristályszerkezete és
fémek
fontosabb tulajdonságai között,
konkrét példák segítségével (pl.
Fe, Al, Cu) jellemzi a fémes
tulajdonságokat,
összehasonlításokat végez
nemesfém  Kb. azonos vastagságú vas-, réz- és alumíniumhuzal
Az aranytól az
45. fizikai tulajdonságainak vizsgálata, összehasonlító
alumíniumig
táblázat készítése
ion, kation, anion,  érti az egyszerű ionok
ionkötés, ionrács kialakulását (Na , K , Mg2+,
+ +

Ca2+, Al3+, Cl‒, O2‒), és

Az atom ionná
46. analógiás gondolkodással
alakul
következtet az egy oszlopban
található elemekből képződő
ionok képletére
Amikor az ionvegyület képlete,  érti az ionvegyületek
47. ellentétek vonzzák összetett ion képletének megállapítását
egymást
kristályvíz  Szilárd kősó és a sóoldat vezetőképességének
Az ionvegyületek vizsgálata, előzetes becslés a bekövetkező
48.
tulajdonságai tapasztalatokkal kapcsolatban, a tapasztalatok
alapján következtetések levonása
49. Gyakorlás  tudja, hogy az atom külső  Egyszerű kísérletek molekula-, atom-, fém- és
elektronjainak fontos szerep jut ionrácsos anyagok tulajdonságainak
a molekula- és ionképzés során összehasonlítására (pl. a kén, a kvarc, a vas, illetve a
 érti, hogy az atomok és ionok nátrium-klorid összehasonlítása), a várható
között jellemzően erősebb, a tapasztalatok megjóslása, majd összevetése a

12
 Az óra A kerettantervben megjelölt
sorszá Az óra témája Új fogalmak fejlesztési feladatok, ismeretek, Javasolt tevékenységek, munkaformák
ma tanulási eredmények
molekulák között gyengébb tényleges tapasztalatokkal, a tapasztalatok táblázatos
kémiai kötések alakulhatnak ki összefoglalása
 különbséget tesz elemi  Az atomok, az ionok és a molekulák
részecske és kémiai részecske, összehasonlítása táblázatos formában (pl. az oxigén
valamint atom, molekula és ion példáján)
között  Logikai térkép készítése a kémiai kötésekről, azok
 szöveges leírás vagy kémiai típusairól, főbb jellemzőikről, példákkal
szimbólum alapján  Memóriakártyák készítése a fontosabb elemek és
megkülönbözteti az atomokat, vegyületek nevének és kémiai jelének (vegyjelének,
molekulákat és ionokat képletének) megjegyzéséhez
50. Összefoglalás
 ismeri a legfontosabb elemek
vegyjelét, illetve vegyületek
képletét
 ismeri a köznapi anyagok
molekula- és halmazszerkezetét
(hidrogén, oxigén, nitrogén, víz,
metán, szén-dioxid, gyémánt,
grafit, vas, réz, nátrium-klorid)
51. Számonkérés

A tanév során további 3 óra felhasználható gyakorlásra, ismétlésre, vagy elmélyítést szolgáló tanulói tevékenységekre témahét vagy projekthét keretében.

8. évfolyam (heti 1,5 óra, összesen 54 óra)

Az óra A kerettantervben megjelölt

sorszá Az óra témája Új fogalmak fejlesztési feladatok, ismeretek, Javasolt tevékenységek, munkaformák
ma tanulási eredmények
V. A kémiai átalakulások

1. Év eleji ismétlés:  Az anyagok szerkezetéről tanult ismeretek

13
Az óra A kerettantervben megjelölt
sorszá Az óra témája Új fogalmak fejlesztési feladatok, ismeretek, Javasolt tevékenységek, munkaformák
ma tanulási eredmények
Az anyagok átismétlése: atomszerkezet, molekulák, kristályrács-
szerkezete típusok
 Anyagismereti kártyák átnézése
kémiai reakció, hatásos A tanuló  Egyszerű kémiai reakciók végrehajtása, a kémiai
ütközés, katalizátor  a részecskemodell alapján változás értelmezése (pl. a hurkapálca égése, a
értelmezi az egyszerű kémiai csillagszóró égése, a szódabikarbóna reakciója
reakciókat ételecettel, a vörösbor színének megváltozása
 ismeri a kémiai reakciók szódabikarbóna hatására, a cukor karamellizációja, a
végbemenetelének meszes víz reakciója szén-dioxiddal stb.), a
A kémiai reakciók
legalapvetőbb feltételeit megfigyelések leírásának gyakorlása
2. általános
(ütközés, energia)  A katalizátor hatásának bemutatása érdekes
jellemzése
 ismeri a katalizátor fogalmát, kísérleteken, pl. a hidrogén-peroxid bontása
érti a katalizátorok működési barnakőporral (vagy apróra vágott májdarabkákkal),
elvének lényegét a fejlődő oxigén kimutatása parázsló gyújtópálcával,
kockacukor meggyújtása fahamu vagy teafű
jelenlétében, keményítőemésztés hasnyálkivonat
segítségével
csapadék, gázfejlődéssel  ismeri a kémiai reakciók
járó reakció csoportosítását többféle
szempont szerint: a reagáló és a
képződő anyagok száma, a
reakció energiaváltozása,
időbeli lefolyása, iránya, a
A kémiai reakciók reakcióban részt vevő anyagok
3.
csoportosítása halmazállapota szerint
 ismeri a köznapi élet
szempontjából legalapvetőbb
kémiai reakciókat (pl. égési
reakciók, egyesülések,
bomlások, savak és bázisok
reakciói, fotoszintézis)

14
Az óra A kerettantervben megjelölt
sorszá Az óra témája Új fogalmak fejlesztési feladatok, ismeretek, Javasolt tevékenységek, munkaformák
ma tanulási eredmények
reakcióegyenlet,
Egyenlőségek a
4. tömegmegmaradás
kémiában
törvénye
égés, gyors égés, lassú  Az égés tanulmányozása, a gyors (gyufa égése,
égés, tökéletes égés, földgáz égése, borszesz égése, csillagszóró égése,
tökéletlen égés magnézium égése) és lassú égés (rozsdásodás,
5. Az égés
korhadás) tanulmányozása egyszerű kísérletekkel
 Az égés feltételeinek vizsgálata, az éghetetlen
zsebkendő kísérlet elvégzése
oxidáció, redukció
Az oxidáció és a
6.
redukció
redoxireakció,  konkrét példákon keresztül
oxidálószer, redukálószer értelmezi a redoxireakciókat
oxigénfelvétel és oxigénleadás
alapján, ismeri a redoxireakciók
tágabb értelmezését
elektronátmenet alapján is,
konkrét példákon bemutatja a
7. A redoxireakciók
redoxireakciót, eldönti egy
egyszerű redoxireakció
egyenlete ismeretében az
elektronátadás irányát, az
oxidációt és redukciót, megadja
az oxidálószert és a
redukálószert
 Érdekes, akár bonyolultabb kémiai kísérletek
megfigyelése videófilmeken, a kémiai változás
8. Gyakorlás értelmezése
 Információk gyűjtése a tűzesetekkel és a tűzoltással
kapcsolatban
9. Az oldatok savas kémhatás,  ismer sav-bázis indikátorokat,  Laboratóriumi és növényi indikátorok

15
Az óra A kerettantervben megjelölt
sorszá Az óra témája Új fogalmak fejlesztési feladatok, ismeretek, Javasolt tevékenységek, munkaformák
ma tanulási eredmények
semleges kémhatás, érti felhasználásuk jelentőségét színváltozásának vizsgálata (lakmusz, fenolftalein,
lúgos kémhatás, pH- pH-papír, antociánok)
kémhatása és a pH-
érték, indikátor  A háztartásban megtalálható semleges, savas és
skála
lúgos oldatok kémhatásának vizsgálata egyszerű
tanulókísérlettel
sav, bázis, Brønsted-féle  ismeri a fontosabb savakat,
sav-bázis elmélet, bázisokat, azok nevét, képletét,
amfoter vegyület, Brønsted sav-bázis elmélete
oxóniumion, hidroxidion alapján értelmezi a sav és bázis
fogalmát, ismeri a savak és
A sav-bázis bázisok erősségének és
10. reakciók értékűségének jelentését,
értelmezése konkrét példát mond ezekre a
vegyületekre, érti a víz sav-
bázis tulajdonságait, ismeri az
autoprotolízis jelenségét és a
víz autoprotolízisének a
termékeit
sav/bázis erőssége,  Közismert savak (háztartási sósav, ecetsav,
Savak és bázisok a
11. sav/bázis értékűsége citromsav) tulajdonságainak vizsgálata egyszerű
mindennapokban
tanulókísérlettel
só, közömbösítés  A közömbösítés vizsgálata egyszerű laboratóriumi
kísérletekkel, pl. az ecetsav reakciója szódával vagy
12. A közömbösítés
szódabikarbónával, a háztartási sósav reakciója
nátrium-hidroxid-oldattal
 A laboratóriumi indikátorok színváltozását bemutató
13. Gyakorlás poszterek készítése

Kémiai számítások
14. a reakcióegyenlet
alapján
15. Gyakorlás  A fény és a fotoszintézis folyamata – biológiai-

16
Az óra A kerettantervben megjelölt
sorszá Az óra témája Új fogalmak fejlesztési feladatok, ismeretek, Javasolt tevékenységek, munkaformák
ma tanulási eredmények
fizikai-kémiai témájú egyesített projekt,
információgyűjtés szakkönyvekből, illetve az
internetről, a téma bemutatása IKT-eszközökkel,
kiselőadás vagy poszter formájában
 Egyszerű fényképgaléria, kollázs vagy narrált
kisvideó készítése az elvégzett kísérletekről,
szövegaláírás a képekhez, az elkészült digitális
alkotás megosztása egymás között
 Háztartási tisztítószerek, oldatok, élelmiszerek
kémhatásának vizsgálata saját indikátorpapírral, a
16. Összefoglalás
vizsgálatok fényképes és/vagy mozgóképes
dokumentálása
17. Számonkérés

VI. Kémia a természetben

ásvány, terméselem  Ásvány- és kőzetgyűjtemény készítése, bemutatása

A földkéreg
18.  Látogatás egy, a lakóhelyhez közeli ásványtárban,
anyagai
ásvány- vagy kőzetlelőhelyen, múzeumban
édes víz, sós víz,
A természetes
19. ásványvíz
vizek kémiája
redukáló légkör, oxidáló  Információgyűjtés és bemutató készítése A légkör
20. A légkör kémiája légkör, ózonpajzs összetételének változása címmel

szerves vegyület, biogén A tanuló

elemek, szénhidrátok,  példát mond a valódi oldatra és
Az élet molekulái
21. zsírok, olajok, fehérjék, a kolloid oldatra
1.
nukleinsavak, kolloid
oldat
22. Az élet molekulái  Egyszerű laboratóriumi vizsgálatok élelmiszerekkel,
2. pl. keményítő kimutatása jóddal, zsírtartalom
kioldása benzinnel, fehérje kimutatása xantoprotein-
17
Az óra A kerettantervben megjelölt
sorszá Az óra témája Új fogalmak fejlesztési feladatok, ismeretek, Javasolt tevékenységek, munkaformák
ma tanulási eredmények
próbával

 ismeri természeti
környezetének, azon belül a
légkörnek, a kőzetburoknak, a
23. Összefoglalás természetes vizeknek és az
élővilágnak a legalapvetőbb
anyagait

Számonkérés
24.

VII. Az anyag átalakítása

mészégetés, mészoltás,  Építőanyagok (mészkő, égetett mész, oltott mész,

cement, beton, üveg cement, beton, üveg, polisztirolhab, poliuretánhab,
Miből építsük fel kőzetgyapot) tanulmányozása egyszerű
25.
házainkat? megfigyeléssel és kísérletekkel
 Prezentáció készítése Építőanyagok a múltban és
napjainkban címmel
érc, koksz, acél A tanuló
 tudja, hogy a különféle
ásványokból, kőzetekből
26. Fémek az ércekből építőanyagokat (pl. meszet,
betont, üveget) és fémeket (pl.
vasat és alumíniumot)
gyártanak
27. Műtrágyák, trágya, növényvédő  képes a forgalomban lévő  Növényvédő szerek és festékek címkéjének
növényvédő szerek szerek, műtrágya, mikro- kemikáliák (növényvédő elemzése, a használatukkal kapcsolatos
és makrotápanyagok szerek, háztartási mosó- és óvintézkedések áttekintése
A tűzgyújtás tisztítószerek) címkéjén
története – a feltüntetett használati útmutató

18
Az óra A kerettantervben megjelölt
sorszá Az óra témája Új fogalmak fejlesztési feladatok, ismeretek, Javasolt tevékenységek, munkaformák
ma tanulási eredmények
kovakőtől a értelmezésére, azok
gyufáig (kiegészítő felelősségteljes használatára
anyag)
szénhidrogének, fosszilis  ismeri a kőolaj feldolgozásának  A kőolaj feldolgozásával kapcsolatos videófilm
tüzelőanyagok, szakaszos módját, fő alkotóit, a megtekintése és elemzése
lepárlás szénhidrogéneket, tudja, hogy  A kőolaj feldolgozásával kapcsolatos idegen nyelvű
A földgáz és a
28. ezekből számos termék animáció szöveges narrációja
kőolaj
(motorhajtóanyag, kenőanyag,  Kőolajpárlatok (pl. benzin, petróleum, szilárd
műanyag, textília, mosószer) paraffin) egyszerű laboratóriumi vizsgálata (oldási
készül és oldódási kísérletek, sűrűség megfigyelése)
műanyag, láncpolimer,  „Áldás vagy átok a műanyag?” – érvelő vita a
térhálós polimer, műanyagok használata mellett és ellen
Korunk
természetes és  Videófilm megtekintése és megbeszélése a
nélkülözhetetlen
29. mesterséges alapú műanyagokkal, a műanyag hulladékokkal
anyagai, a
műanyag, hőre lágyuló és kapcsolatban
műanyagok
hőre keményedő
műanyag
Miből készülnek műszálak, intelligens  Textilminták összehasonlítása: gyapjú, pamut,
30. ruházatunk textíliák selyem, műszál vizsgálata, ruhacímke elemzése, a
anyagai? mosási és tisztítási javaslatok elemzése
Az élelmiszerek erjedés
31. gyártása
(kiegészítő anyag)
 tisztában van azzal, hogy a
Összefoglalás és bennünket körülvevő anyagokat
32.
gyakorlás a természetben található
anyagokból állítjuk elő
33. Számonkérés
VIII. Kémia a mindennapokban

Áltudományok a tudomány, áltudomány  Tudományos és áltudományos cikkek keresése a

34. médiában, a szövegek elemzése, az
mindennapokban

19
Az óra A kerettantervben megjelölt
sorszá Az óra témája Új fogalmak fejlesztési feladatok, ismeretek, Javasolt tevékenységek, munkaformák
ma tanulási eredmények
áltudományosságra, megtévesztésre utaló jelek
megfigyelése
 A tudomany.hu honlap felkeresése, egy kémiai
tárgyú cikk elemzése
tápanyag, élelmiszer- A tanuló  Gyakran fogyasztott élelmiszereink címkéinek
adalék,  tisztában van vele, hogy az elemzése: összetétel, élelmiszer-adalékok
táplálékkiegészítő, életfolyamatainkhoz szükséges  Az élelmiszerek tápanyag-összetételével és
mesterséges anyagokat a táplálékunkból energiatartalmával kapcsolatos egyszerű számítások
Élelmiszereink és édesítőszerek, vesszük fel zsírok, fehérjék, leírás alapján
35.
összetevőik tartósítószerek, E-számok szénhidrátok, ásványi sók és
vitaminok formájában
 tud érvelni a változatos
táplálkozás és az egészséges
életmód mellett
gyógyszer, hatóanyag,  Gyógyszercímke elemzése a tanórán, az információk
segédanyag, vényköteles értelmezése, a hatóanyag és a kísérőanyagok
36. Gyógyító szereink gyógyszer azonosítása, a gyógyszer hatásai, mellékhatásai, a
gyógyszer szedésével kapcsolatos javaslatok
értelmezése
dohánytermék, drog,  Cigarettadohány száraz lepárlása egyszerű
alkohol, méreg kísérlettel, a lepárlás termékeinek (mérgező gázok,
kátrány) megfigyelése
Az idegrendszerre
 Az alkoholizmussal és a metanolmérgezéssel
ható anyagok
kapcsolatos cikkek keresése az elektronikus
37. médiában, az etil-alkohol és a metil-alkohol
Mérgek,
tulajdonságainak és egészségkárosító hatásainak
mérgezések
táblázatos összehasonlítása
(kiegészítő anyag)
 Drogprevenciós előadás meghívott előadóval vagy
kiselőadások a drogokról és azok hatásairól
 Érvelő vita a legális és illegális drogok használatáról
A vizek kemény víz, vízlágyítás,  A kemény és lágy víz összehasonlítása egyszerű
38. vízkőoldás tanulókísérlettel (pl. szappan habzása különböző
keménysége és a

20
Az óra A kerettantervben megjelölt
sorszá Az óra témája Új fogalmak fejlesztési feladatok, ismeretek, Javasolt tevékenységek, munkaformák
ma tanulási eredmények
keménységű vizekben, vízlágyítás csapadékos
vízlágyítás
vízlágyítással)
mosószer, szappan,  Szappanok, mosószerek, samponok, fogkrémek
micella, felületaktív vizsgálata egyszerű kísérletekkel
Mosószerek a anyag  Mosószer, szappan, hajsampon, tusfürdő, fogkrém,
39.
fürdőszobában háztartási vízkőoldó, fertőtlenítő címkéjének
elemzése, különös tekintettel az összetételükre és a
használatukkal kapcsolatos óvintézkedésekre
fertőtlenítőszer  A hypo vizsgálata, színtelenítő hatásának
megfigyelése egyszerű kémcsőkísérletekkel, a hypo
Fertőtlenítő- és és a háztartási sósav egymásra hatásának veszélyei
40.
fehérítőszerek  Fertőtlenítőszerek a háztartásban (pl. alkohol, jód,
ezüst, hidrogén-peroxid) – biztonságos
felhasználásuk átbeszélése
korrózió, passzív állapot,  ismeri a korrózió fogalmát és a  Gyakran használt fémek tulajdonságainak vizsgálata
felületvédelem fémek csoportokba sorolását laboratóriumban, kapcsolat keresése a fém
korrózióállóságuk alapján, érti a felhasználása és a tulajdonságai között
41. A fémek korróziója
vas korróziójának lényegét,
valamint a korrózióvédelem
módjait
akkumulátor,  Kiselőadás vagy bemutató készítése „A
Az autó kémiája
42. motorbenzin, oktánszám gépjárművek motorhajtó anyagai” címmel
(kiegészítő anyag)
Összefoglalás és
43.
gyakorlás
44. Számonkérés
IX. Kémia és környezetvédelem
üvegházhatás, globális  A savas esők épületekre, illetve műemlékekre
A klímaváltozás, ózonpajzs, gyakorolt hatásának modellezése egy mészkő- vagy
45. levegőszennyezés ózonlyuk, savas eső, márványdarabon
és következményei szmog  Eszmecsere az erős UV-sugárzás hatásairól

21
Az óra A kerettantervben megjelölt
sorszá Az óra témája Új fogalmak fejlesztési feladatok, ismeretek, Javasolt tevékenységek, munkaformák
ma tanulási eredmények
A tanuló  Cikkek keresése a digitális és nyomtatott sajtóban a
 érti a globális klímaváltozás, a klímaváltozással kapcsolatban, tendenciák
A savas esők, az ózonréteg megfigyelése
46. levegőszennyezés károsodásának, valamint a  Információgyűjtés és prezentáció vagy poszter
és következményei szmogoknak a kialakulását és készítése a levegőszennyezés következményeiről (a
emberiségre gyakorolt hatását globális klímaváltozásról, a savas esőkről, az
ózonpajzs sérüléséről, a szmogról)
mechanikai tisztítás,  Vízminták vizsgálata laboratóriumi vízvizsgáló
biológiai tisztítás, kémiai készletek segítségével
A vizek
47. tisztítás  A természetes vizek, folyók, tavak, tengerek
szennyezése
szennyezéséről szóló filmek megtekintése,
eszmecsere
hulladék, veszélyes  azonosítja és példát hoz fel a  Aktív tréning a szelektív hulladéktárolók szakszerű
hulladék, újrahasznosítás, környezetében előforduló használatához („Mit hova dobjunk?”)
szelektív leggyakoribb, levegőt, vizet és  Üzemlátogatás a helyi vagy egy regionális
hulladékgyűjtés, talajt szennyező forrásokra szennyvíztisztítóban, egy hulladéklerakóban vagy
hulladékpiramis  kiselőadás vagy projektmunka egy hulladékégetőben
48. A hulladékok keretében ismerteti a háztartási
hulladék összetételét,
felhasználásának és
csökkentésének lehetőségeit,
különös figyelemmel a
veszélyes hulladékokra
fosszilis tüzelőanyag,  A fosszilis energiahordozókkal kapcsolatos kisfilm
természetes szenek, megtekintése, eszmecsere a felhasználás mértékének
Energiaforrások az megújuló csökkentéséről
49. emberiség energiaforrások, nem  Információgyűjtés a megújuló energiaforrások
szolgálatában megújuló energiaforrások kémiai hátteréről, poszter vagy digitális bemutató
készítése
50. Összefoglalás  kiselőadás keretében beszámol  Bemutató vagy 3-4 oldalas „mini” tanulmány
egy, a saját települését érintő készítése a lakóhely, település környezetvédelmi
környezetvédelmi kérdés kérdéseiről – akár általánosan, akár egy konkrét

22
Az óra A kerettantervben megjelölt
sorszá Az óra témája Új fogalmak fejlesztési feladatok, ismeretek, Javasolt tevékenységek, munkaformák
ma tanulási eredmények
kémiai vonatkozásairól téma kiemelésével
 Figyelemfelkeltő plakátok készítése a
környezetvédelem fontosságával kapcsolatban, pl. a
víztakarékosság, az energiafelhasználás csökkentése,
a tudatos vásárlás, a műanyaghulladékok
mennyiségének csökkentése, a szelektív
hulladékgyűjtés fontossága, a vegyszertakarékos
életmód kialakítása
51. Számonkérés

A tanév során további 3 óra felhasználható gyakorlásra, ismétlésre, vagy elmélyítést szolgáló tanulói tevékenységekre témahét vagy projekthét keretében.

23