Biológia 7–8.

OH-BIO78TB
Tanmenetjavaslat

Bevezetés
1
A mintatanmenet az OH-BIO78TB raktári számú kiadványhoz készült. A tankönyv megfelel a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalma-
zásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet alapján készült, 2020. 01. 31. után kiadott, 7–8. évfolyam biológia tantárgy kerettantervének.

A 7-8. osztályos biológia tanulása-tanítása továbbviszi a korábbi években elkezdett fogalmi fejlődés folyamatát, elmélyíti és rendszerezi a kulcsfogalmak
köré szervezett elméleti tudást. Eszközöket ad a tanulók kezébe, amelyekkel a körülöttük lévő élővilágot tanulmányozhatják, meggyőzi őket az így szerzett
tudás megbízhatóságáról. A tanulók önmagukat mint biológiai lényt is vizsgálják, a sejtektől a szervrendszereken át a szervezet egészéig felépítve az emberi
testről és szellemi, lélektani működéséről alkotott képüket. A tanulók képet kapnak a biológia kulcsfogalmairól, alapvető elméleteiről, de lehetőségük van az
érdeklődésüknek megfelelő, elmélyültebb vizsgálódásra is, ami utat nyit az élettudományok és a hozzájuk kapcsolódó életpályák felé. Ezt szolgálhatja egy-
egy részterület pl. projektalapú vizsgálata az iskolai laboratórium eszközeivel, a tanulók lakóhelyi és természeti környezetének felfedezésével.

A tanulás-tanítás fejlesztési céljai és módszerei

A tanult ismereteket a tanulók olyan gondolkodási sémákba illeszthetik, mint pl. a törzsfejlődés, az egyedfejlődés, a felépítés és működés, az alkalmazkodás
vagy az egyensúly. A gondolkodás fejlesztése magában foglalja a biológiai szerveződési szintek elemzését, a részekre bontás és egységben látás képességét,
a változások és folyamatok azonosítását, a rendszer és környezete közötti kapcsolatok feltárását. A biológia jó lehetőséget ad a problémamegoldó
gondolkodás fejlesztésére is, amiben egyszerre lehet jelen az elemzés, az alkalmazás és az alkotás készsége. A kutatási készségeket a tudományosan
vizsgálható problémák felismerése, a kutatási kérdés megfogalmazása, a hipotézisalkotás, a kísérlettervezés és -kivitelezés, az eredmények rögzítése és
értelmezése fejlesztheti. Ezek a készségek a mindennapi életben is alkalmazhatóak, így a természettudományos műveltség részét is képezik. Az értékek és
attitűdök formálásának fontos eszköze a kritikai gondolkodás, a több szempontú megközelítések alkalmazása. A természeti környezet védelme számos
ponton kerül ellentétbe a rövid távon nyereséges, de önpusztító gazdálkodás haszonélvezőinek igényeivel. Természet és gazdálkodás összhangja vezethet a
fenntartható életminőséghez. Az egészségnevelés sem hatékony csupán az elméleti megfontolásokra építve, szükség van az egészség értékként való
kezelésére és az ennek megfelelő életvezetés kialakítására.
A biológia tantárgy tanmenete tükrözi a Nemzeti alaptantervben rögzített kulcskompetenciák fejlesztésére való törekvést.
A tanulás kompetenciái: A biológiai megfigyelések és kísérletek alapján a tanuló átéli a tudásszerzés aktív folyamatát, míg a tudás alkalmazhatóságának
tapasztalata az önirányító tanulás képességét erősíti. Tantárgyhoz kapcsolódó, napról napra frissülő információk keresése, az ezekre a forrásokra épített
tanulás fejleszti az önálló tanulás képességét.
A kommunikációs kompetenciák: A természet megfigyelése és a tapasztalatok megfogalmazása fejleszti a tanuló szókincsét, anyanyelvi kifejezőkészségét.
Az élő rendszerek és életjelenségek ábrák, képek, mozgóképek formájában is vizsgálhatók, ez fejleszti a képzeletet, a képek és a nyelvi kifejezésmódok
közötti átalakítás képességét. A csoportos, interaktív tanulási helyzetek a vélemények felszínre hozását, a tudás közös építését és megosztását segítik.
A digitális kompetenciák: A közvetlen tapasztalatszerzés mellett a tanuló digitális forrásokból szerezhet információkat a természeti környezetéről. A
könyvtári és egyéb adatbázisokban végzett célzott keresése kiegészül a tárolás, rendezés és átalakítás műveleteivel. Megfelelő tanári támogatással a tanuló
maga is alkotóvá válhat, személyre szabott tananyagokat hozhat létre, eredményeit megoszthatja társaival.
A matematikai, gondolkodási kompetenciák: A biológiai vizsgálatok során a tanuló alkalmazza az analitikus és a szintetizáló gondolkodás műveleteit,
összehasonlítja a különféle állapotokat és következtet a változások, folyamatok és egyensúlyok kialakulására. Az elvégzett megfigyelések és kísérletek

2
számos egyedi jelenséget tárnak fel, ezek tanulságainak levonásához az induktív gondolkodás képességét is fejleszteni kell. A megismert biológiai elméletek
alkalmazása többféle kontextusban, pl. a fenntarthatóság, a biotechnológia vagy az egészség összefüggésében, deduktív gondolkodás útján történhet. A
biológiai jelenségek leírása gyakran csak statisztikai szemlélettel lehetséges, a sokféleségben rejlő azonosságok és különbségek összehasonlítása az analógiás
gondolkodást fejleszti. Az élet egymásra épülő szerveződési szintjeinek megértése rendszerszintű, komplex gondolkodást igényel.
A személyes és társas kapcsolati kompetenciák: Az ember biológiai és társadalmi lény, a biológia tanulása hozzásegít e kettősség tudatos szemléletéhez. A
tanuló felismeri az öröklött és a szerzett tulajdonságaiban rejlő lehetőségeit, a testi és szellemi képességek kibontakoztatásának személyes felelősségét. Az
önismeret fejlesztését szolgálják az interaktív tanulási formák, a fejlesztő szemléletű ön- és társértékelés. A tanuláshoz nyújtott megfelelő tanári támogatás,
az egymástól tanulás növeli a közösségi összetartozás érzését, a segítség adásának és elfogadásának képességét.
A kreativitás, a kreatív alkotás, önkifejezés és kulturális tudatosság kompetenciái: Az élő természeti környezetből érkező érzelmi hatások befogadása,
ezek kreatív alkotásokban történő kifejezése segíti a biológia nevelési céljainak elérését.
Munkavállalói, innovációs és vállalkozói kompetenciák: A mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az orvostudomány és a gyógyszeripar a folyamatos
innovációra épül, az erre való felkészítés a biológia tanulásának is feladata.

3
Biológia 7. osztály

A biológia tanulása továbbviszi a korábbi években elkezdett fogalmi fejlődés folyamatát, elmélyíti és rendszerezi a kulcsfogalmak köré szervezett elméleti
tudást. Eszközöket ad a tanulók kezébe, hogy a tanulók önmagukat mint biológiai lényt is vizsgálják.

Óraszám: 68

Óraszámok felosztása

Képességfejlesztés,
Teljes Kerettantervi
Új tananyag feldolgozása összefoglalás,
Témák óraszám órakeret
(óraszám) gyakorlás, ellenőrzés
(óraszám)
I. A biológia tudományának célja és vizsgálati
8 3 11 11
módszerei, az élővilág szerveződése
II. A rendszerezés kezdetei, egysejtűek, a növények
7 3 10 10
világa
III. Az állatok és a gombák rendszerezése 11 3 14 14

6 1 7 7
IV. Az élőlények és környezetük
V. Biomok a Földön 11 2 13 13

VI. Természetvédelem és fenntarthatóság 11 2 13 13

4
 Az óra A kerettantervben megjelölt fejlesztési
Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
sorszáma feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
I. A biológia tudományának célja és vizsgálati módszerei
1. anyagcsere, aktív mozgás, Ismerje a biológia tudományának kutatási céljait, Az életmegnyilvánulások megbeszélése,
A biológia tudománya ingerlékenység, növekedés, a jelenkori kutatások jelentőségét értelmezése
fejlődés szaporodás
hipotézis, megfigyelés, kísérlet, Tudjon biológiai jelenségekkel kapcsolatban A természettudományos vizsgálatok
2.
modellkészítés, szimuláció kérdéseket, előfeltevéseket megfogalmazni, tudja, feltételeinek és alapvető módszereinek
A biológiai kutatás
hogy ezek akkor vizsgálhatók tudományosan, ha gyakorlati alkalmazása, pl. mikroszkopizálás
lehetőség van a bizonyításra vagy cáfolatra
sejt, szövet, szerv, szervrendszer, Értse a szerveződési szintek egymásra épülését, a A biológiai szerveződési szintekkel
3. szervezet (egyed), populáció, köztük lévő kapcsolatokat kapcsolatos poszterek készítése, ezekkel
Az élővilág
társulás, biom, bioszféra kapcsolatos vélemények gyűjtése,
szerveződése
megfogalmazása és megvitatása

sejtfal, sejtplazma, gén, nyílt A mikroorganizmusok és a földi élet kialakulása A sejtek felépítését és működését bemutató
rendszer, autotróf, heterotróf közötti kapcsolat felismerése animációk, videók keresése, a látottak
4. Az első sejtek
megbeszélése, összefoglalása

biológiai evolúció, Az evolúciós idődimenziók felmérése, élőlények A környezet és az élőlények testfelépítése,

változékonyság, természetes sokféleségét kialakító mechanizmusok megértése, életmódja közötti összefüggést bemutató
kiválasztódás a természetes szelekció, valamint a semleges példák elemzése, az alkalmazkodás
5. Az élővilág kialakulása
folyamatok jelentőségének felismerése tényezőinek és konkrét módjainak
megfogalmazása

sejtmagvas egysejtűek, A növényvilág fejlődését befolyásoló tényezők A növényvilág őseinek testfelépítése,

sejthártya, sejtmag, zöld színtest, elemzése, az alkalmazkodással összefüggő életmódja közötti összefüggést bemutató
A növények mitokondrium, sejtfonal, telepes változások azonosítása néhány példán keresztül példák elemzése, az alkalmazkodás
6.
törzsfejlődése növény, teleptestes növény tényezőinek és konkrét módjainak
megfogalmazása

sejthalmazos állat, szövetes állat, Az állatvilág kifejlődésének felismerése, a kutatás Az egyszerű felépítésű állatok testfelépítése,
gombafonalak és bizonyítás módszereinek áttekintése életmódja közötti összefüggést bemutató
Az állatok és a gombák példák elemzése, az alkalmazkodás
7.
kialakulása tényezőinek és konkrét módjainak
megfogalmazása

majomemberek, előemberek, Az emberi evolúció főbb lépéseinek (agytérfogat, A nagyrasszok képviselőinek testfelépítése és
ősemberek, mai emberek, testtartás, tűz- és eszközhasználat, viselkedés, a környezethez való alkalmazkodás közötti
8. Az ember megjelenése
nagyrasszok kommunikáció) azonosítása összefüggések bemutatása

5
 Az óra A kerettantervben megjelölt fejlesztési
Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
sorszáma feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
Növényi- és állati sejtek mikroszkópos és
9. Gyakorlati óra makettek segítségével történő vizsgálata

A tanultak lényeges elemeinek áttekintése

10. Összefoglalás
Témazárás
11.
II. A rendszerezés kezdetei, egysejtűek, a növények világa

faj, mesterséges rendszer, Az élőlények sokféleségében való eligazodás Növény- és állatismeret segédkönyv (vagy
természetes rendszer, szükségességének és módszereinek azonosítása hasonló kézikönyvek), mobiltelefon-
Az élővilág
12. fejlődéstörténeti rendszer applikációk és weboldalak keresése,
rendszerezése
használati módjuk tanulmányozása

baktériumok, diatómák, ostoros Alaktani jellemzők összehasonlítása alapján Mikroorganizmusok és sejtmagvas egysejtűek
13. Az egysejtűek egysejtűek, állábas egysejtűek, felismer néhány egysejtű csoportot, ezekbe mikroszkópos vizsgálata, a tapasztalatok
csillós egysejtűek besorolást végez rajzos rögzítése
vörösmoszatok, barnamoszatok, Telepes növények rendszertani besorolását
zöldmoszatok, Alaktani jellemzők összehasonlítása alapján ábrázoló diagramok rajzolása (pl. halmazábra,
14. A telepes növények csillárkamoszatok, spóratermő felismer néhány telepes növénycsoportot, ezekbe fogalomtérkép, táblázat)
tok besorolást végez

hajtásos növény, szövet, osztódó A növényi szövetek felismerése Növényi szövetek mikroszkópos vizsgálata
szövet, állandósult szövet,
15. A növényi szövetek
bőrszövet, szállítószövet,
alapszövet
főgyökér, oldalgyökerek, A növényi szervek felismerése, működésük és Növényi szervek vizsgálata, mikroszkópos
A növények szervei, a mellékgyökerek, rügy, lágy szár, kapcsolatrendszereik ismerete felépítésük tanulmányozása, rajzok készítése
16.
harasztok fás szár, levéllemez, levélnyél,
zsurlók
pollen, mag Fontosabb rendszertani csoportjaik alaktani és Kirándulások, természetben végzett
szervezettani jellemzése, néhány példafaj megfigyelések során élőlénycsoportok, fajok
17. A nyitvatermők bemutatása azonosítása határozókönyvek és
mobilapplikációk segítségével
egyszikűek, kétszikűek, Fontosabb rendszertani csoportjaik alaktani és Kirándulások, természetben végzett
virágtakaró levelek, egy ivarú két szervezettani jellemzése, néhány példafaj megfigyelések során élőlénycsoportok, fajok
18. A zárvatermők ivarú, egylaki, kétlaki bemutatása azonosítása határozókönyvek és
mobilapplikációk segítségével
19. Gyakorlati óra Kirándulások, természetben végzett

6
 Az óra A kerettantervben megjelölt fejlesztési
Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
sorszáma feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
megfigyelések során élőlénycsoportok, fajok
azonosítása határozókönyvek és
mobilapplikációk segítségével
Az élőlények sokféleségében való eligazodás Konkrét példák vizsgálata alapján
szükségességének és módszereinek azonosítása, összehasonlítja a gombák, a növények és az
20. Összefoglalás a hierarchia és a leszármazási rokonság elvének állatok testfelépítését, életműködéseit és
felismerése életmódját, ennek alapján érvel az önálló
rendszertani csoportba sorolásuk mellett

21. Témazárás

III. Az állatok és a gombák rendszerezése

hámszövetek, fedőhámok, Felismeri és működésében ismeri a legfontosabb Állati szövetek mikroszkópos vizsgálata
mirigyhámok, kötő-és állati (emberi) szöveteket
22. Az állati szövetek
támasztószövetek, izomszövetek,
idegszövet
laposférgek, fonálférgek, A férgek alaktani jellemzőinek összehasonlítása Férgek felismerése határozókönyvekben,
gyűrűsférgek, kutikula, alapján felismeri az állatcsoportot, közéjük internetes oldalakon
23. A férgek
hasdúclánc rendszertani besorolást végez

fejtor, csáprágó A rákok és pókok alaktani jellemzőinek Rákok és pókok felismerése

összehasonlítása alapján felismeri az terepgyakorlaton, határozókönyvekben,
Az ízeltlábúak, rákok,
24. állatcsoportot, közéjük rendszertani besorolást internetes oldalakon. Fajlista készítése a
pókszabásúak
végez közvetlen környezetben

szájszervek, légcsőrendszer, A rovarok alaktani jellemzőinek összehasonlítása Rovarok felismerése terepgyakorlaton,

kérészek, egyenesszárnyúak, alapján felismeri az állatcsoportot, közéjük határozókönyvekben, internetes oldalakon.
25. A rovarok
hártyásszárnyúak rendszertani besorolást végez Fajlista készítése a közvetlen környezetben

fej, láb, zsigerzacskó, héj, fejláb A puhatestűek alaktani jellemzőinek Puhatestűek felismerése terepgyakorlaton,
összehasonlítása alapján felismeri az határozókönyvekben, internetes oldalakon.
26. A puhatestűek állatcsoportot, közéjük rendszertani besorolást Fajlista készítése a közvetlen környezetben
végez

oldalvonal, ikra A halak alaktani jellemzőinek összehasonlítása Halak felismerése terepgyakorlaton,

alapján felismeri az állatcsoportot, közéjük határozókönyvekben, internetes oldalakon.
27. A halak
rendszertani besorolást végez Fajlista készítése a közvetlen környezetben

7
 Az óra A kerettantervben megjelölt fejlesztési
Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
sorszáma feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
nagy vérkör, kis vérkor, ötujjas A kétéltűek alaktani jellemzőinek Kététűek felismerése terepgyakorlaton,
végtag, ebihal összehasonlítása alapján felismeri az határozókönyvekben, internetes oldalakon.
28. A kétéltűek állatcsoportot, közéjük rendszertani besorolást Fajlista készítése a közvetlen környezetben
végez

vedlés, mellkas, bordák A halak alaktani jellemzőinek összehasonlítása Hüllők felismerése terepgyakorlaton,
alapján felismeri az állatcsoportot, közéjük határozókönyvekben, internetes oldalakon.
29. A hüllők
rendszertani besorolást végez Fajlista készítése a közvetlen környezetben

farkcsíkmirigy, fedőtoll, A madarak alaktani jellemzőinek Madarak felismerése terepgyakorlaton,

pehelytoll, evezőtoll, begy összehasonlítása alapján felismeri az határozókönyvekben, internetes oldalakon.
30. A madarak állatcsoportot, közéjük rendszertani besorolást Fajlista készítése a közvetlen környezetben
végez

szőrzet, tojásrakók, Az emlősök alaktani jellemzőinek Emlősök felismerése terepgyakorlaton,

méhlepényesek, erszényesek összehasonlítása alapján felismeri az határozókönyvekben, internetes oldalakon.
31. Az emlősök állatcsoportot, közéjük rendszertani besorolást Fajlista készítése a közvetlen környezetben
végez

termőtest, tönk, kalap, gallér, A gombák alaktani jellemzőinek Gombák felismerése mikroszkópban,
bocskor összehasonlítása alapján felismeri az terepgyakorlaton, határozókönyvekben,
32. A gombák állatcsoportot, közéjük rendszertani besorolást internetes oldalakon.
végez

Férgek, pókok, rákok, rovarok, puhatestűek,

33. Gyakorlati óra
Konkrét példák vizsgálata alapján összehasonlítja
a gombák, a növények és az állatok
34. Összefoglalás testfelépítését, életműködéseit és életmódját,
ennek alapján érvel az önálló rendszertani
csoportba sorolásuk mellett
halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök
gombák felismerése mikroszkópban,
terepgyakorlaton, határozókönyvekben,
internetes oldalakon
Kiselőadások készítése egyes állatcsoportok
evolúciós újításaik összefoglaló bemutatásával

35. Témazárás

IV. Az élőlények és környezetük

36. Alkalmazkodás és környezeti feltételek, Képes az élettelen környezeti tényezők és az Az intézmény közelében lévő természetes

8
 Az óra A kerettantervben megjelölt fejlesztési
Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
sorszáma feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
tűrőképesség, indikátorszervezet élőlények közötti kölcsönhatások azonosítása, vagy természetközeli életközösség rendszeres
tűrőképesség környezeti igény és tűrőképesség vizsgálatára megfigyelése, adatok gyűjtése, elemzése

humusz A levegő, a víz és a talaj minőségi jellemzőinek Kiállítás, bemutatónap szervezése, a terepen
vizsgálata, főbb típusainak megkülönböztetése, végzett vizsgálatok és az alkotómunka
Az élettelen környezeti
37. természetes összetevők és szennyezők eredményeinek megosztása az intézményen
tényezők
azonosítása, mérési adatok értelmezése belül és (lehetőség szerint) a helyi
közösségben
talajszennyezés, vízszennyezés, Ismeri a környezetszennyezés fő forrásait, a Egyszerű levegőminőség- (pl. ülepedő por),
levegőszennyezés, korom, szennyezések következményeit. vízminőség- (pl. gyorstesztek, algák és
A környezetszennyezés pernye, savas eső egysejtűek megfigyelése) és talajvizsgálatok
38.
hatásai (pl. szemcseméret, víztartalom, pH)
elvégzése, mintavétel és elemzés

populációs kölcsönhatás,
Az élő környezeti táplálkozási kapcsolat,
39.
tényezők élősködés, szimbiózis
szukcesszió, pionír szervezet,
40. A társulások változásai nyílt gyep, zárt gyep, pusztarét,
zárótársulás, feltöltődés
tápláléklánc, táplálkozási
hálózat, termelő, fogyasztó,
csúcsragadozó
Táplálékláncok, anyag
41.
és energiaáramlás
Ismeri a populációs kölcsönhatások alaptípusait Kiselőadás készítése idegenhonos inváziós
növény- és állatfajokról
Ismeri a társulások tér és időbeli változásait, Természetes életközösségek vizsgálata
felismeri fázisait, hatásukat kirándulás, erdei iskola keretében
Az életközösségek vizsgálata, valamint ábrák, Táplálkozási piramisok szerkesztése
animációk alapján magyarázza az
életközösségekben zajló anyagforgalom
folyamatát, felismeri az élőlények közötti
táplálkozási kapcsolatokat, táplálkozási piramist
szerkeszt

42. Témazárás

V. Biomok a Földön

övezetesség a földrészek természetes növényzetét ábrázoló A kontinensek, éghajlati övek jellemző

Az éghajlati
tematikus térképek, fényképek, ábrák élőhelyeit bemutató térképek rajzolása,
43. övezetesség és a
segítségével azonosítja bolygónk biomjait poszterek készítése
biomok
A trópusi esőerdők trópusi esőerdő A biom életközösségeinek azonosítása tematikus Tűrőképességi görbék elemzése, az elterjedés
44. térképen, néhány jellegzetes növény- és és a környezeti igények közötti kapcsolat
élővilága

9
 Az óra A kerettantervben megjelölt fejlesztési
Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
sorszáma feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
állatfajának megismerése vizsgálata

erdős szavanna, fás szavanna, A biom életközösségeinek azonosítása tematikus Táplálkozási piramis/hálózat rajzolása a
füves szavanna térképen, néhány jellegzetes növény- és biomokra jellemző élőlényekről kapott vagy
45. A szavannák élővilága állatfajának megismerése gyűjtött információk alapján

sivatagok A biom életközösségeinek azonosítása tematikus Adatok gyűjtése a környezeti tényezők és az

térképen, néhány jellegzetes növény- és élőlények testfelépítése, életmódja közötti
46. A sivatagok élővilága állatfajának megismerése összefüggésről, ezek alapján néhány
jellegzetes példa bemutatása

babérlombú erdők, A biom életközösségeinek azonosítása tematikus A biomot kutató természettudósok (pl.
keménylombú erdők, macchia térképen, néhány jellegzetes növény- és Balogh János, Jacques-Yves Cousteau, Yann
A trópusi és a
47. állatfajának megismerése Arthus-Bertrand, Sir David Attenborough)
mérsékelt öv határán
filmrészleteinek megtekintése, megbeszélése

lombhullató erdők, tölgyes A biom életközösségeinek azonosítása tematikus Növényföldrajzi és állattani elterjedési
erdők, bükkös erdők térképen, néhány jellegzetes növény- és térképek értelmezése, összehasonlítása, a
A lombhullató erdők
48. állatfajának megismerése változások okainak és lehetséges
élővilága
következményeinek megbeszélése

füves puszták, sztyepp, préri, A biom életközösségeinek azonosítása tematikus A füves puszták bemutatása szépirodalmi,
A füves puszták pampa térképen, néhány jellegzetes növény- és ifjúsági regények alapján (Verne, May K. stb.)
49. állatfajának megismerése
élővilága

tűlevelű erdők, tajga A biom életközösségeinek azonosítása tematikus A fajok elterjedését, annak változását
A tűlevelű erdők térképen, néhány jellegzetes növény- és befolyásoló tényezők konkrét példák alapján
50. állatfajának megismerése történő elemzése
élővilága

rundra, erdős tundra, gyepes A biom életközösségeinek azonosítása tematikus A biom élővilágát bemutató természetfilmek
A tundra és a tundra, sarkvidék térképen, néhány jellegzetes növény- és feladatlapos elemzése, a látottak
51. állatfajának megismerése megbeszélése
sarkvidék élővilága

partközeli vizek, nyílt tengerek, A biom életközösségeinek azonosítása tematikus Adatok gyűjtése a környezeti tényezők és az
mély tengerek térképen, néhány jellegzetes növény- és élőlények testfelépítése, életmódja közötti
A tengerek és óceánok
52. állatfajának megismerése összefüggésről, ezek alapján néhány
élővilága
jellegzetes példa bemutatása

10
 Az óra A kerettantervben megjelölt fejlesztési
Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
sorszáma feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
trópusi magashegység, A magashegységek életközösségeinek Az európai magashegységekben kialakuló
mérsékeltövi magashegység azonosítása tematikus térképen, néhány függőleges zonalitás bemutatása, néhány
A magashegységek
53. jellegzetes növény- és állatfajának megismerése jellegzetes életközösségen, fajon keresztül
élővilága

Bolygónk nagy életközösségeinek azonosítása A kontinensek, éghajlati övek jellemző

tematikus térképen, a kontinensek néhány életközösségeit bemutató tematikus térképek
54. Összefoglalás jellegzetes növény- és állatfajának megismerése rajzolása, poszterek készítése

55. Témazárás

VI. Természetvédelem és fenntarthatóság

biodiverzitás, természeti érték, A természetvédelem szükségessége melletti A lakóhely természetvédelmi értékeinek és
védett faj, fokozottan védett faj, érvelés, az alkalmazható egyedi és rendszerszintű környezeti problémáinak bemutatása
56. Természetvédelem
védett terület, módszerek és szabályozási elvek ismerete projektmunka keretében

fajmentés, visszatelepítés, A lakóhely közelében lévő védett területről A környezet- és természetvédelem jeles
génmegőrzés önálló információ- és adatgyűjtés, a napjaihoz (pl. Föld napja, víz napja, madarak
57. Aktív természetvédelemben való önkéntes és fák napja, környezetvédelmi világnap stb.)
természetvédelem szerepvállalásra való indíttatás erősítése kapcsolódó iskolai programok szervezése,
bekapcsolódás a helyi rendezvényekbe

veszélyeztetett faj, bennszülött A védett faj, az eszmei érték fogalmának Az iskola vagy a lakóhely közelében
faj, reliktum faj értelmezése konkrét példák alapján vállalható környezetvédelmi önkétes
58. Miért kell védenünk?
tevékenység megismerése

Néhány jellemző hazai védett faj ismerete Képes előadás, kiállítás készítése védett
Védett hazai növények növények bemutatásával
59.

Néhány jellemző hazai védett faj ismerete Képes előadás, kiállítás készítése védett
Védett gerinctelen gerinctelen állataink bemutatásával
60.
állataink

11
 Az óra A kerettantervben megjelölt fejlesztési
Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
sorszáma feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
Néhány jellemző hazai védett faj ismerete Képes előadás, kiállítás készítése védett
Védett gerinces gerinces állataink bemutatásával
61. állataink

62. Gyakorlati óra

lokális hatás, globális hatás, Az ökológiai elvek érvényesítési lehetőségeinek Információgyűjtés, rajzos vázlat szerkesztése
biogazdálkodás, monokultúra, felismerése a gazdálkodás, az építészet, a az intézménynek helyet adó település, az
ökoturizmus tájmegőrzés vagy a turizmus esetében A iskola környezetének jellegzetes gazdálkodási
fogyasztói létforma és a Föld véges erőforrásai és településformáló tevékenységeiről
63. Fenntarthatóság közötti ellentmondás felismerése, a
fenntarthatóság problémájának több szempontú
elemzése

fosszilis energiahordozók, Az emberi populáció növekedésével, a Példák alapján elemzi a globális környezeti
megújuló energiaforrás, települések és a gazdálkodás átalakulásával járó problémák gazdasági és társadalmi
64. Anyag és veszélyes hulladék, kommunális hatások konkrét példák alapján való elemzése, az összefüggéseit, a megelőzés, a kárcsökkentés
energiaválság hulladék élővilág változásával való összefüggésének és az alkalmazkodás stratégiáit
vizsgálata

globális éghajlatváltozás Az éghajlatváltozási modellek által a bioszféra A helyi szinttől a régión, a kontinensen át a
jövőjére adott előrejelzések értékelése, a globális szintig átívelő, a
65. Globális problémák megelőzés, hatáscsökkentés és alkalmazkodás természetvédelemmel összefüggő esetek,
módjainak áttekintése példák keresése, az összefüggések feltárása

66. Tematikus nap

67. Összefoglalás

68. Témazárás

12
Biológia 8. osztály

A biológia tanulása továbbviszi a korábbi években elkezdett fogalmi fejlődés folyamatát, elmélyíti és rendszerezi a kulcsfogalmak köré szervezett elméleti
tudást. Eszközöket ad a tanulók kezébe, hogy a tanulók önmagukat mint biológiai lényt is vizsgálják.

Óraszám: 34

Óraszámok felosztása

Képességfejlesztés,
Teljes Kerettantervi
Új tananyag feldolgozása összefoglalás,
Témák óraszám órakeret
(óraszám) gyakorlás, ellenőrzés
(óraszám)
I. Az ember szervezete 10 2 12 12

II. Érzékelés és szabályozás 13 2 15 15

III. Egészség, betegség 5 2 7 7

Az óra A kerettantervben megjelölt fejlesztési

Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
sorszáma feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
I. Az ember szervezete
1. Testkép, testalkat szövetnedv, testtájak, testkép, Tudjon tájékozódni az emberi testen, ismerje a Makettek, ábrák használta, bemutatás a saját testen
testalkat testtájak és szervek elhelyezkedését, az anatómiai

13
 Az óra A kerettantervben megjelölt fejlesztési
Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
sorszáma feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
irányokat
vérplazma, vörös vérsejt, fehér A vérkép, a vér összetételének jellemzése, a főbb Ábrák, képek elemzése, emberi vérkép
vérsejt, vérlemezke, véralvadás, alakos elemek és vérplazma funkcióinak mikroszkópos vizsgálata
2. vérkép
A vér összetétele és azonosítása, a véralvadási okainak és
működései
jelentőségének felismerése

falósejt, gyulladás, nyiroksejt, Az immunrendszer és a keringési szervrendszer Az immunrendszer működését bemutató

ellenanyag, memóriasejt, közötti kapcsolat felismerése, a védekezésben rajzfilm megnézése, válaszolás feladatlapos
immunitás szerepet játszó fontosabb sejttípusok és kémiai kérdésekre. Információk keresése a
3.
A szervezet belső
anyagok azonosítása, a veleszületett és szerzett Magyarországon kötelező védőoltásokról, az
védelme
immunitás megkülönböztetése egyéni és a közösségi védettség fogalmának,
kapcsolatának megbeszélése

főverőér, koszorúerek, nagy A keringési szervrendszer alapvető biológiai A szívciklust és az érrendszer működését
vérkör, kis vérkör, szívciklus, funkciójának felépítésének és működésének bemutató animációk keresése, értelmezése.
4. A keringési rendszer nyirok, féregnyúlvány megismerése Sertésszív boncolása, a tapasztalatok rajzban
történő rögzítése

légutak, hangszalagok, A légzőszervrendszer szövettani és szervi Donders-féle tüdőmodell és dohányzógép

léghólyagocskák, légzőfelület, felépítésének, a légcsere- és a PET palackból való elkészítése
5. A légzőrendszer légzőmozgások, hangrés gázcserefolyamatok helyének és funkcióinak
ismerete.
előbél, középbél, utóbél, fog, A táplálkozási szervrendszer főbb részeinek, a A táplálkozási szervrendszer működését
nyálmirigy, garat, nyelőcső, tápcsatornaszakaszok funkcióinak, a szakaszok bemutató folyamatvázlat rajzolása, az
gyomor, máj, hasnyálmirigy, szövettani és szervi felépítésének és emésztés és felszívódás legfontosabb
6. A tápcsatorna felszívódás
működésének értelmezése, az emésztés és részfolyamatainak ábrázolása
felszívódás folyamatának megértése

alapenergia szükséglet, A tápanyagok élettani szerepének megértése, az Étrendtervezéssel összefüggő társas feladatok
mennyiségi és minőségi éhezés, energiatartalom és összetétel adatainak tervezése, elvégzése (pl. rajzolt, fotózott
Az egészséges
7. értelmezése alapanyagokból tányérok, menük
táplálkozás
összeállítása)

8. A kiválasztórendszer velőállomány, kéregállomány, A kiválasztó szervrendszer főbb feladatainak, Dializáló készülék működési elvének

14
 Az óra A kerettantervben megjelölt fejlesztési
Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
sorszáma feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
vesemedence, húgyvezeték, szerveinek azonosítása, működési elvének megismerése, a művesekezelés lényegének
szűrlet, visszaszívás, művese megértése közös értelmezése videó segítségével

tömött állomány, szivacsos A gerincoszlop tájékainak és részeinek A mozgási szervrendszer egyes részeinek
állomány, koponyacsontok, megnevezése, a végtagok és függesztőöveik, a felépítését és működését bemutató mozgatható
törzsváz, végtagcsontok, mellkas csontjainak megmutatása csontvázon makettek készítése
A mozgás varratok, ízületek, hajlító- és
9. vagy képeken és saját testen
feszítő izom
A mozgási szervrendszerre jellemző főbb kötő-,
támasztó- és izomszövet csoportok vizsgálata, a
szerkezet és működés kapcsolatának értelmezése
felhám, szőrtüsző, irha, bőralja, Az emberi kültakaró szövettani rétegeinek A bőr rétegeinek megfigyelése állati
bőrmirigyek azonosítása, az egyes rétegek, szervek szöveteken (pl. sertésszalonna), a bőr-,
10. A bőr funkciójának ismerete köröm- és hajápolással kapcsolatos
kiselőadások tartása

Az emberi test belső szerveit bemutató

makettek, torzók tanulmányozása
11. Gyakorlati óra Szövettani ábrák, fotók elemzése, humán
szövettani metszetek mikroszkópos vizsgálat

Részösszefoglalás
12.
II. Érzékelés és szabályozás

idegrendszer, hormonrendszer, A szabályozás feladatának és működési módjának Megfelelő ábrák, fotók, makettek, animációk,
13. Az életfolyamatok
belső elválasztású mirigy, inger, megértése mobiltelefonos applikációk elemzése
szabályozása
reflex, negatív visszacsatolás
agyalapi mirigy, pajzsmirigy, A hormonrendszer feladatának, működési Összefoglaló táblázat szerkesztése a belső
mellékvese kéreg- és módjának megértése, a főbb hormontermelő elválasztású mirigyekről, fontosabb
A hormonális velőállománya, hasnyálmirigy szervek azonosítása, a termelt hormonok hormonjaikról és azok hatásairól, a működési
14. szabályozás I. szigetei, növekedési hormon
hatásainak bemutatása, az idegi és a hormonális zavarok tüneteiről
szabályozás kapcsolatának megértése

15. A hormonális adrenalin, inzulin, cukorbetegség A hormonrendszer feladatának, működési Összefoglaló táblázat szerkesztése a belső
szabályozás II. módjának megértése, a főbb hormontermelő elválasztású mirigyekről, fontosabb
szervek azonosítása, a termelt hormonok hormonjaikról és azok hatásairól, a működési

15
 Az óra
Az óra témája Új fogalmak
sorszáma
ingerfelvevő nyúlvány,
ingertovábbító nyúlvány,
Az idegrendszer
16. végfácska, szinapszis, ingerület
működése
átvivő vegyüket, velőshüvely,
szomatikus és vegetatív működés
ínhártya, kötőhártya, szaruhártya,
szivárványhártya, ideghártya,
szemlencse, pupilla, csap,
17. A szem és a látás pálcika, sárgafolt, vakfolt
külső., közép., és belső fül,
Hallás,
dobhártya, kalapács, üllő,
18. helyzetérzékelés,
kengyel, hallójárat, tömlőcske,
szaglás, ízérzékelés
zsákocska, szaglóhám, alapíz
központi és környéki
idegrendszer, szürkeállomány,
fehérállomány, agytörzs,
nagyagy, agyfélteke, kisagy
Az idegrendszer
19.
felépítése
zsigeri működés, kettős
A belső szervek beidegzés, szinusz csomó
20.
szabályozása
21, A szaporító mellékhere, ondóvezető, fityma,
szervrendszer makk, ondó, méhkürt,
szeméremajkak, szűzhártya,
menstruáció
A kerettantervben megjelölt fejlesztési
Javasolt tevékenységek, munkaformák
feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
hatásainak bemutatása, az idegi és a hormonális
szabályozás kapcsolatának megértése
Az idegrendszer feladatának, működési módjának
megértése
A látás érzékszervének felépítése és
működésének megértése
A fül felépítésének és működésének megértése
A központi és környéki idegrendszer, a gerincvelő
és az agyvelő felépítésének vázlatos ismerete
Az idegrendszer zsigeri működésének megértése
A női és a férfi nemiszervrendszer külső és belső
felépítésének ismerete
zavarok tüneteiről
Az agy és a gerincvelő szöveti felépítését,
elhelyezkedését, felépítését bemutató ábrák,
fotók, makettek, animációk, mobiltelefonos
applikációk elemzése, a főbb részek
azonosítása
A szem felépítését és működését bemutató
animációk keresése, megbeszélése. A
látáshibák típusait bemutató ábrák, animációk
összehasonlítása, a javítási lehetőségek (pl.
szemüvegek) megbeszélése
A, hallás érzékszervének felépítését és
működését bemutató animációk keresése
Az agy és a gerincvelő szöveti felépítését,
elhelyezkedését, felépítését bemutató ábrák,
fotók, makettek, animációk, mobiltelefonos
applikációk elemzése, a főbb részek
azonosítása
Gerincvelői reflexet bemutató animációk
keresése, a részek azonosítása, a működés
megbeszélése
Zsigeri reflexet bemutató animációk keresése,
a részek azonosítása, a működés
megbeszélése
A másodlagos nemi jellegek kialakulását
bemutató ábrák, animációk tanulmányozása, a
fejlődési folyamat időbeli jellegzetességeinek
és egyéni eltéréseinek megbeszélése
16
 Az óra A kerettantervben megjelölt fejlesztési
Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
sorszáma feladatok, ismeretek, tanulási eredmények

zigóta, embrió, magzat, Ismerje az emberi egyedfejlődés főbb szakaszait A magzati fejlődést bemutató fotósorozatok,
Az ember méhlepény animációk és videók tanulmányozása
22.
egyedfejlődése

kromoszóma, sejtosztódás A testi és a nemi kromoszómák ismerete Ábrák elemzése

23. Kisfiú vagy kislány

gén, uralkodó- és lappangó Egyszerű öröklésmenetek elemzése Családi öröklésmeneteket bemutató ábrák,
A tulajdonságok tulajdonság, köztes képek, családfák elemzése
24.
öröklődése öröklésmenet, kettős uralkodó
hatás
vérzékenység, hordozó, családfa A nemhez kapcsolt öröklődés elvének ismerete. Genetikai betegségeket bemutató
elemzés esettanulmányok megbeszélése, az esetek
Nemhez kapcsolt
25. közötti hasonlóságok és különbségek
öröklődés
megfogalmazása

Családi öröklésmeneteket bemutató ábrák,

képek, családfák elemzése, a hasonlóságok és
különbségek megfogalmazása egy-egy példán
26. Gyakorlati óra Genetikai betegségeket bemutató
esettanulmányok megbeszélése, az esetek
közötti hasonlóságok és különbségek
megfogalmazása

27. Témazárás

III. Egészség, betegség

fertőzés, járvány Ismeri a kórokozó, a fertőzés és a járvány A kórokozó, a fertőzés, a járvány és higiénia
fogalmait, megkülönbözteti a vírusos és fogalmai közötti összefüggések feltárása
bakteriális fertőző betegségeket és gyógyításuk esettanulmányok alapján, a megelőzés
28. Egészség, betegség
módját. érdekében megtehető lépések biológiai
alapjainak értelmezése

29. A diagnosztikai diagnózis, röntgenvizsgálat, CT,
eljárások ultrahang, magmágneses
rezonacia tomográfia,
endsozkóp, oszcilloszkóp
Ismerje az orvosi diagnosztikai eljárások célját, Az orvosi szűrővizsgálatok és diagnosztikai
ismeri azok alapelvét és néhány főbb módszerét, eljárások céljainak azonosítása egy-egy
értékeli a megfelelő diagnózis felállításának példán keresztül, annak értékelése, hogy a
diagnózis az orvos egészségügyi-jogi érvényű

17
 Az óra A kerettantervben megjelölt fejlesztési
Az óra témája Új fogalmak Javasolt tevékenységek, munkaformák
sorszáma feladatok, ismeretek, tanulási eredmények
jelentőségét; felelős nyilatkozata a személy egészségi
állapotáról

öröklött megbetegedések, Ismerje a leggyakoribb betegségeket és kockázati Népegészségügyi adatsorok, grafikonok

veleszületett megbetegedések, tényezőit. értelmezése (pl. szív- és érrendszeri
A leggyakrabban kockázati tényezők betegségek, rákstatisztikák, fertőző
30.
előforduló betegségek betegségek), a bemutatott helyzettel
összefüggő értékelések megfogalmazása

szenvedélybetegség Ismerje a szenvedélybetegségeket, megelőzésük Egészségnap szervezése, egészségmegőrzési

A módját tanácsadó szakértők meghívása, videóinterjúk
31.
szenvedélybetegségek készítése

elsősegélynyújtás, rándulás, Fel tudja méri a baleseti sérülések kockázatait, a Alapvető elsősegélynyújtási ismeretek
ficam, újraélesztés bekövetkezett balesetek esetében felismeri a alkalmazásának gyakorlati bemutatása (pl.
Balesetek, sérülés, vérzés vagy mérgezés jeleit, ezekről
32. vérzések, gyakori rosszullétek, égési
elsősegélynyújtás megfelelő beszámolót tud adni sérülések, sportbalesetek esetén)

Az egészséges életmód
betegségmegelőzésben játszott szerepének
33. Részösszefoglalás bemutatása konkrét betegségcsoportok példái
alapján

34. Témazárás

18