ALAPISMERETEK (tk. 8-42.

oldal)
1. Mivel foglalkozik a kémia?
2. Nevezze meg a képeken látható üvegeszközöket!
3. Milyen veszélyre figyelmeztet az alábbi két jelzés?

4. Hány darab és milyen atom alkotja a vízmolekulát,

az oxigénmolekulát, a nitrogénmolekulát és a szén-dioxid
molekulát?
5. Mit nevezünk kémiai elemnek? Miért elem az oxigén?
6. Mi jellemző a vegyületekre? Miért vegyület a víz?
7. Miért keverék a levegő?
8. Írja be a felsorolt anyagok betűjelét a táblázatba!
A. szén-dioxid
B. jód
C. réz
D. cukoroldat J. vas P. magnézium-oxid V. sóoldat
E. rozsda K. desztillált víz Q. konyhasó (nátrium-klorid) W. bronz
F. jódtinktúra L. ételecet R. földgáz X. higany
G. kőolaj M. kén S. benzin Y. papír
H. magnézium N. tej T. nitrogén
I. rézgálic O. hipermangán U. répacukor
anyagok
kémiailag tiszta anyagok keverékek
elemek vegyületek gáz folyadék szilárd
fémek nemfémek

9. Miért fizikai változás a víz forralása? Miért kémiai változás a magnézium égése?
10. Hogyan változik a víz hőmérséklete forrás során?
11. Jellemezze a gázokat!
12. Mi a szublimáció? Nevezzen meg két anyagot, amelyik jól szublimál!
13. Írja le a következő kémiai folyamatokat az anyagok neveivel!
magnézium égése hidrogén égése cukor hevítése
szén égése kálium-permanganát hevítése hidrogén-peroxid bomlása katalizátor hatására
14. Kísérletelemzés: Két kémcsőbe jódot teszünk. Az egyiket melegítjük, a másikba benzint öntünk.
a) Milyen szemmel látható változás történik hevítés hatására?
b) Nevezd meg pontosan a végbemenő átalakulást!
c) Milyen típusú változás ment végbe? fizikai változás – kémiai változás, exoterm változás – endoterm változás
d) Milyen szemmel látható változás történik a benzin hozzáadásakor?
e) Hogy nevezzük a lejátszódó átalakulást?
f) Milyen típusú változás ment végbe? fizikai változás – kémiai változás
15. Kísérletelemzés: Cukrot hevítünk kémcsőben. Milyen típusú változás ment végbe? fizikai – kémiai, exoterm – endoterm,
egyesülés – bomlás. Ábrázolja energiadiagramon a cukor hevítésének folyamatát!
16. Melyik folyamat exoterm? nátrium-hidroxid oldódás vízben, fagyás, magnézium égése, cukor elszenesítése, forrás,
ammónium-nitrát oldása vízben, karbamid oldása vízben, kénsav oldása vízben, fagyás, szén égése
17. Ábrázolja energiadiagramon a nátrium-hidroxid vízben való oldódását!
18. Mit mutat meg az oldhatóság? Mit nevezünk telített oldatnak? Hogyan készíthetünk túltelített oldatot?
19. Melyik anyag nem oldódik (vagy nagyon rosszul oldódik) szobahőmérsékleten vízben? alkohol, mészkő, rézgálic, jód, vas,
naftalin, konyhasó, répacukor, oxigén
20. Igaz-hamis: Túltelített sóoldat készíthető, ha telített oldatba sót rakunk.
Ha 100g vízbe 10g sót oldunk akkor 10%-os oldatot kapunk.
A szilárd rézgálic vizet is tartalmaz.
Az alkohol benzinben jól oldódik.
Kénsav vízben való oldódásakor az oldat lehűl.
Kénsav vízben való oldódásakor az oldat energiát ad le a környezetbe.
21. Mitől függ egy anyag oldhatósága és oldódásának sebessége?
22. 150g 80oC-on telített kálium-nitrát oldatot lehűtünk 20 oC-ra. Mennyi kálium-nitrát kristályosodik ki? Oldhatóság 80 oC-on
170,3g/100g víz, 20oC-on 31,9g/100g víz.
23. Milyen a színe és a halmazállapota szobahőmérsékleten a következő anyagoknak? víz, hipermangán, hipermangán-oldat,
szilárd jód, jódgőz, jódtinktúra, Lugol-oldat, jód benzines oldata, ólom-jodid, konyhasó, konyhasó-oldat, benzin, kén, cukor,
cukor-oldat, rézgálic, rézgálic-oldat
24. Tömegszázalék: 33-37. oldal feladatai