Széchenyi István Egyetem

Fizika és Kémia Tanszék

KÉMIAI ALAPFOGALMAK

Nagyné Dr. Szabó Andrea

egyetemi docens
nszaboa@sze.hu
 ÁLTALÁNOS, SZERVETLEN
ÉS SZERVES KÉMIA

A kémia fogalma:
A természettudományoknak a műszaki tudományok szempontjából egyik alapvető
ága, a körülöttünk lévő anyagok tudománya.

A kémia feladata:
Az anyagoknak és változásoknak, átalakulásoknak a leírása. Célja, hogy az
anyagi rendszerekben lezajló minőségi változásokat minél pontosabban,
mennyiségileg is megfogalmazott törvények segítségével leírja.

Az anyag fogalma:
A bennünket körülvevő világ egyik általános fogalma.
Két nagy csoport: 1. A nyugalmi tömeggel rendelkező részecskék (testek)
2. Erőterek (gravitációs-, elektromágneses-, magerőtér)
 Ki fedezte fel a kémiát?
A „kémia” szó eredete – többféle elképzelés

1.változat: Egyiptom egy részének nevéből: a Nílus deltájánál elterülő termékeny

föld színe fekete („Kemmi” vagy „Kemmis”) – „fekete Egyiptom”. Arabok:
„al” névelővel „alkímia” („egyiptomiak tudománya”)
2. változat: a késői görög alkimisták sötét erőket mozgósító „fekete készítménye”
(chemie = fekete)
3. változat: chemea = arany- és ezüstcsinálás
Diocletianus császár (284-305, Római Birodalom)
„…minden olyan könyvet fel kell kutatni, amely arról a csodálatos művészetről ír,
mely szerint aranyat vagy ezüstöt lehet készíteni. Ezeket a könyveket lángokba kell
vetni, mivel jogos az az aggodalom, hogy az egyiptomiakat az így nyerhető csodálatos
gazdagság káros öntudatra és ezáltal állandóan a Birodalom elleni lázadásra
vezetné…”
4. változat: a görög „ta khüta” = amit öntöttek
5. változat: a kínai „chini-i vagy kim-ja” = aranykészítő lét
6. változat: különféle misztikus elképzelések
egyiptomi „Thot” (írás és a tudomány istene), egyiptomi Ozirisz-
misztérium
görög Hermész (a varázslat istene)
A kémia titkait hét pecsét alatt őrizték „hermetikus tudomány”
7. változat: a bibliai csodák
- Mózes ihatóvá tette a keserű, sós vizet azáltal, hogy korhadt gallyakat áztatott
bele. Adszorpció vagy ioncsere?!
-Mi okozta a mennydörgést, miközben Mózes törvényeit kőtáblába véste?
Puskapor?!
8. változat: Mózes fia „Khám nevéből”
A kémiai tudás tábláit Mózes neki ajándékozta, aki Egyiptomba vitte

„Kémia” szó első említése: i.sz. 336.: Julius Maternus Firinicus

(szicíliai csillagjós Nagy Konstantin császár idejében): a Szaturnusz
jegyében születetteknek ajánlotta a kémikusi pályát…
 Ókor: A mindennapi élet szükségletei

Az évezredek során sok hasznos tapasztalat és gyakorlati

kémiai ismeret gyűlik össze. A kémia alapjait valamennyi ősi
kultúrában megtalálhatjuk.
Mezopotámia (sumérok, asszírok, hettiták, arabok stb.)
Egyiptom
India
Kína
Stb.
 ÁLTALÁNOS, SZERVETLEN
ÉS SZERVES KÉMIA
I. Általános kémia:
Az általános összefüggéseket, alapvető törvényszerűségeket vizsgálja.

II. Leíró vagy részletes kémia:

Az elemek és vegyületek fizikai és kémiai tulajdonságaival foglalkozik.
Jöns Jacob Berzelius
A, Szervetlen kémia (anorganikus) B, Szerves kémia (organikus)
Elemek kémiája „Szénvegyületek kémiája”
Szervetlen vegyületek kémiája

Wöhler kísérlete:
NH2
→ O=C
hevítés
NH4 OCN
+ -

NH2
ammónium-cianát karbamid
„szervetlen” „szerves” Friedrich Wöhler
 Kapcsolat más természettudományokkal
Kémiai tudomány Vegyipari technológiák
Biokémia Geokémia Molekuláris modellezési technológia
Fémorganikus kémia Szerves szintézis Folyamatirányítási és modellezési technológia
Molekuláris biológia Gyógyszerkémia Fluidmechanika
Környezeti kémia Felületkémia  Biztonságtechnika, minőségbiztosítás
Elektrokémia Szénhidrátkémia Biokémiai technológia
Heterociklusok kémiája  Anyagtudomány  Biokémiai művelettan
Kristálytechnológia Toxikológia Méréstechnika, szenzorok 
Koordinációs kémia Bioszintetikus kémia Szilárd anyagok kezelése és feldolgozása 
Fizikai kémia Polimer kémia  Korrózióvédelem
Analitikai kémia Szervetlen kémia  Elválasztástechnológia
Fotokémia  Radiokémia  Polimerek feldolgozása
Kolloidkémia  Vegyipari művelettan 
Szerves kémia Talajkémia 
Katalízis Vízkémia
Műszaki kémia Levegőkémia
Matematika a kémiában és technológiában
 A kémiai kutatás 3 alapvető szemlélete

1. A kémia fontos eredményeit a gyakorlatban alkalmazzuk!

2. A kémia intellektuális vállalkozás, anyagi világunk egyik
megismerésének az útja!
3. Az elvek és fogalmak, amelyekkel a kémia tanulmányozása
során találkozunk az élet más területeire is hatnak!!!

„A tudománynak és a szellemi életnek

nincsenek határai.
Az élet megértésének kutatása csak az összes
tudományok szintézise segítségével
lehetséges. ”
Szent-Györgyi Albert
 AZ ANYAGOK OSZTÁLYOZÁSA
I. Fizikai halmazállapot szerint

Halmazállapot Kompresszibilitás Fluiditás Sűrűség Szerkezeti elemek

(atom, ion, molekula)
szilárd nem nem nagy helyhez kötött
állandó mozgás,
folyadék nem igen nagy véletlenszerű
átrendeződés
állandó, véletlenszerű
gáz igen igen kicsi mozgás
Kitöltik a rendelkezésre
álló teret!

Kompresszibilitás = összenyomhatóság Fluiditás = folyékonyság

Fázis: Az anyag különböző homogén, egymástól jól elkülönülő részletének megjelölése
pl. vízben úszó olajfolt: két folyadékfázis; só és cukor keveréke: két szilárd fázis
PLAZMA – az anyag negyedik halmazállapota
Nagymértékben vagy teljesen ionizált gáz, amely negatív elektronokból, pozitív ionokból és
esetleg kis részben semleges atomokból, molekulákból áll.
 AZ ANYAGOK OSZTÁLYOZÁSA
II. Kémiai összetétel szerint (többféleképpen lehet, pl.)

Kémiai anyagok

Egyszerű (tiszta) anyagok Összetett anyagok

Elemek Vegyületek Kolloidok Keverékek

Fémek Nem-fémek Szervetlen Szerves Homogén Heterogén

 AZ ANYAGOK OSZTÁLYOZÁSA
• Elemek: azonos atomokból állnak
• Vegyületek: 2 vagy több elem atomjait tartalmazzák

• Tiszta anyag: összetételük állandó: elemek és vegyületek

• Keverékek: összetételük változó

–heterogén pl.: só + cukor
–homogén pl.: oldatok
 TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS
(Az anyag atomos felépítése)

- Demokritosz (kr.e. 450): az atom fogalma (oszthatatlan)

- Boyle (1661): Definiálja a kémiai elemet
Az alapelem az, melyet elkülönítve egy vegyülettől már nem lehet
további elemekre bontani, de más elemekkel vegyületet alkot.
XVIII. század: A modern kémia kezdete
- Lavoisier (1743-1794): mérleg használata
- Dalton (1803): Atomelméletnek nevezett hipotézise
1. Minden anyag atomnak nevezett kicsiny részekből áll.
2. Az elemek olyan anyagok, amelyek csupán egyetlen kémiailag
megkülönböztethetetlen atomféleségből állnak.
3. A különböző elemek atomjai eltérő tulajdonságúak. Egy elem egy atomjának
meghatározott tömege van.
4. A vegyületek olyan anyagok, amelyeket kettő vagy többféle elem atomjai építik
fel. Az egyes elemek viszonylagos atomszáma a vegyület bármely mintájában
azonos (molekula).
5. A kémiai reakció az anyag kémiai azonosságának megváltozása.
 TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS
(Az anyag atomos felépítése)

- Avogadro (1811): A gázhalmazállapotú elemek 2 atomos részecskékből állnak.

Többatomos részecskék = molekulák

Kísérletek a századfordulón
- Becquerel (1896): urán és vegyületei a fényérzékeny lemezt megfeketítik (sötét
papírba csomagolva), az atommag is bomlik, radioaktivitás felfedezése.
Az atom nem oszthatatlan, ú.n. szubatomos részecskékből áll.

- Thomson (1897): felfedezi az elektront

Az első nevezetes atommodell (1904)

 TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS
(Az anyag atomos felépítése)
- Rutherford
Felfedezi az α, β, γ-sugárzást (1902)
-sugár szórási kísérlet (1911) :
A sugár kis része fémfólián keresztül nagy szögben, nagyobb része kis
szögben szóródik: az atom nagyon "üres tér", az atom tömegének több
mint 99,95%-át az atommag teszi ki, az atom térfogatának csak nagyon kis
hányadát foglalja el.
 AZ ATOMOK SZERKEZETE
(Kémiai alapfogalmak)
atom: Minden anyag atomokból áll. Az atom a legkisebb egység, amely még az
anyag tulajdonságaival bír. (Atommag + Elektronburok; elektromosan semleges)
elektron: Negatív töltésű elemi részecske. Könnyű, tömege a hidrogén atom
tömegének mindössze 1/1835-öd része. Az atomhoz kötött elektron a mag körül
meghatározott távolságra elhelyezkedő elektronhéjakon kering.
proton: Atommag alkotórésze. Pozitív töltésű elemi részecske. Nehéz, tömege
közelítőleg 1 atomi tömegegység. Száma az atom minőségét határozza meg.
Protonok száma = Rendszám (Z), az elem helye a periódus rendszerben.
neutron: Az atommag másik alkotórésze. Semleges töltésű részecske. Nehéz,
tömege közelítőleg 1 atomi tömegegység. N = Neutronszám

Elnevezés Jelölés Elhelyezkedés Természetben Tömeg [kg] Töltés [C]

elektron e- mag körül szabadon és kötve 9,109 ∙ 10-31 - 1,60210-19
proton p+ atommag szabadon és kötve 1,672 ∙ 10-27 + 1,60210-19

neutron n0 atommag kötve 1,675 ∙ 10-27 semleges

 Kémiai alapfogalmak
Ionok: Az elektronfelesleggel (anion: negatív töltésű ion) vagy hiánnyal
rendelkező atomok (kation: pozitív töltésű ion)
Elektrolitok: Olyan folyadékok vagy olvadékok, amelyekben az alkotórészek
egy része ionizált állapotú
Nukleon: Az atommagot alkotó proton és a neutron közös elnevezése
Tömegszám vagy nukleonszám: Az atommagban lévő nukleonok száma, azaz a
protonok és neutronok száma A=Z+N

Az elemek jelölése

A tömegszám

Z
X az elem kémiai jelölése
rendszám
 Ionos anyagok
• Atom semleges, de ha e--t vesz fel vagy ad le, ionná
válik.
• Anion: e--t vesz fel
• Kation: e--t ad le
– A NaCl elektromosan semleges. A + és – töltések közötti
elektromos vonzóerő rendezi az ionokat kristállyá.

NaCl = Na+ + Cl-

– Na: lágy, fényes ezüstös fém
– Cl2: mérgező, halványzöld, fojtó szagú gáz. Drámai reakció
játszódik le köztük melynek eredményeként fehér kristályos
anyag képződik: Na + ½ Cl2 = NaCl
 Kémiai alapfogalmak
• Atomok jelölése:
jelölése Hidrogén H, oxigén O, szén = carbon C, hélium He,
ezüst = argentum Ag
• Vegyületek jelölése:
jelölése kémiai = sztöchiometriai képlet
– A képlet az anyagot alkotó atomok arányát adja meg

– Pl: víz. A vízmolekulában 1 O atomhoz 2 H atom kapcsolódik, a molekula

képlete ezért: H2O

• A szerkezeti képlet megmutatja, hogy az atomok a molekulában

hogyan kötődnek egymáshoz
– Pl: a víz szerkezeti képlete: H-O-H, az atomok közti vonal a köztük lévő kémiai
kötést jelöli.

• Molekulák:
Molekulák 2 vagy több atomjának összekapcsolódása
 Kémiai alapfogalmak
Izotóp: Az azonos protonszámú, de eltérő neutronszámú atommagok
Jelölés pl. U-235 vagy 235U
A hidrogén 3 izotópja: 1H (hidrogén) 2H (deutérium) 3H (trícium)

6 C
12.011
szén C8 C9 C10 C11 C12 C13 C14 C15 C16
210-21 s 127 ms 19.3 s 20.3 m 98.9 1.1 5730 a 2.45 s 0.75 s

Z 5 B
10.811
bór B7 B8 B9 B10 B11 B12 B13 B14 B15
410-22 s 770 ms 810-19 s 19.9 80.1 20.2 ms 17.4 ms 14 ms 9 ms

4 Be
9.0122
berillium Be6 Be7 Be8 Be9 Be1 Be1 Be1 Be1
-21
310 s 53.28 nap 710 s 100
0 1 2
-17
4
1.610-6 a 13.8 s 24 ms 4 ms

3 Li
6.941
lítium Li5 Li6 Li7 Li8 Li9 Li1 10
310-22 s 7.5 92.5 0.84 s 117 ms
1
8.7 ms

2 He 8 9
4.0026
hélium He3 He4 He5 He6 He7 He8 He9
0.000138 9.999862 7.810-22 s 807 ms 310-21 s 119 ms nagyon
rövid

1 H 5 6 7
1.0079
hidrogén H1 H2 H3
99.985 0.015 12.3

0 3 4
0 1 2 N

Relatív atomtömeg: Függ a különböző tömegszámú izotópok százalékos arányától.

A 12C atomtömegének 1/12-ed része. u (atomi tömegegység) = 1,6605 ∙ 10-24 g
 Kémiai alapfogalmak
• Relatív atomtömeg (atomsúly) Ar: a természetes nuklid
összetételű elem egy atomjára vonatkoztatott átlagos
tömegnek a viszonya a 12C-nuklid egy atomja tömegének 1/12-
ed részéhez (periódusos rendszerből kiolvasható)
• Relatív molekulatömeg Mr: a molekulát alkotó atomok
atomtömegének összege.

• Bármely anyag 1 móljában NA = 6,02*1023 db részecske van

• Avogadro szám: NA= 6,02*1023

Az Avogadro szám igen nagy. Ha a Föld lakosainak száma N A lenne, akkor a

szárazföldnek minden mm2-rére közel 40.000 embert kellene összezsúfolni.
(Jelenleg 1 km2-re 10-nél is kevesebb lakos jut)
 Kémiai alapfogalmak

Moláris tömeg:
tömeg valamely anyag 1 móljának tömege.
Jele: M, mértékegysége: kg/mol, g/mol

Pl: 1 mól H2O tömege 18 g Mr = 18 g/mol

1 mól CO2 tömege 44 g Mr = 44 g/mol

A H2O moláris tömege: 2*1 + 16 = 18 g/mol 1 mol H2O tömege: 18 g

18 g H2O 1 mol H2O 6*1023 db molekula (Avogadro-szám)

1 g H2O 1/18 mol H2O 3,3*1022 db számú H2O molekula

 MÉRTÉKEGYSÉGEK
SI-mértékrendszer kidolgozása (1960, Nemzetközi Mérésügyi Konferencia)
7 alapmennyiség és mértékegység, melyekből további mértékegységek vezethetők
le (származtatott mértékegységek: terület, térfogat, sűrűség, sebesség, energia,
gyorsulás, sebesség stb.)
Mennyiség Mértékegység Szimbólum Megjegyzés
Hosszúság Méter m n(nano) = 10-9, p (piko) = 10-12
Tömeg Kilogramm kg g, mg
Idő Másodperc s A gyors kémia folyamatok kb. ps
(szekundum)
Hőmérséklet Kelvin K K = ºC + 273,15
1 mol anyagmennyiség = annyi elemi
Anyagmennyiség Mól mol egység (atom, ion, molekula) , mint ahány
atom van 12 g tömegű 12C-ben . 1 mol szén
6,02 ∙ 1023 db részecskét tartalmaz
(Avogadro-állandó)
Áramerősség Amper A
Fényintenzitás Candella cd

A hét SI-alapegység
 Kémiai reakciók

• Mindennapi életjelenségek:
életjelenségek jég olvadása, vas rozsdá-
sodása

– Fizikai változás:
változás az anyag alakjában és nem az összetételében
következik be. Pl: jég olvadása

– Kémiai változás = kémiai reakció: az anyagnak új anyaggá

történő átalakulása. Rendszerint fizikai jelenségekkel jár
(színváltozás, fény ill. hő kibocsátás)

CH4 + 2 O2 = CO2 + 2 H2O

Egyetlen atom sem vész el és egyetlen új atom sem keletkezik.

 Kémiai reakciók
Kémiai reakciók: olyan változások, amelyeknek során a halmazállapot és a
molekulák szerkezete egyaránt megváltozik és az eredeti anyagoktól eltérő,
minőségileg új anyagok keletkeznek.

A kémiai reakciókban az egymással reakcióba lépő anyagok kötései felbomlanak,

és új kötések jönnek létre.
A kötések megváltozása mindig energiaváltozással jár.

Aktiválási energia (Ea, kJ/mol): az az energia, amely valamely kémiai reakció

legnagyobb energiájú állapotának eléréséhez szükséges.
Katalizátorok: a kémiai átalakulás számára új, kisebb aktiválási energiájú
reakció utat biztosítanak (gyorsítják a reakciókat). A katalizátor a reakció
sebességét befolyásolja, a reakció végén változatlan marad.

Inhibitorok: Ezek az anyagok lassítják v. gátolják a reakciókat, de általában

nem közvetlenül, hanem a katalizátort gátolják (katalizátormérgek) úgy, hogy
nagy stabilitású vegyületet hoznak létre, vagy a katalizátorral vagy az anyaggal.

←katalizátor ←katalizátor
nélkül nélkül

Az E aktiválási energiát az inhibitorok Ei-re növelik

katalizátorral inhibitorral
 Kémiai reakciók
• Kémiai egyenlet
Hõmérséklet
Nyomás
REAKTÁNSOK TERMÉKEK
Katalizátor
Oldószer

• A tömegmegmaradás törvénye szerint az atomok száma az

egyenlet mindkét oldalán azonos!

• Képletek előtti számok: sztöchiometriai együtthatók:

együtthatók megadja a
reakcióban résztvevő molekulák relatív számát és mólarányát

H2 + Cl2 = 2 HCl Propán égése:

C3H8 + O2 = CO2 + H2O

2 H2 + O2 = 2 H2O
C3H8 + 5 O2 = 3 CO2 + 4 H2O
3 H2 + N2 = 2 NH3
 Kémiai változások energia-diagramjai
A kémiai reakció minden esetben energiaváltozással (hőközléssel vagy
hőelnyeléssel) jár.
Exoterm (hőtermelő) reakciók: a nagyobb belső energiájú kiindulási anyagokból
kisebb belső energiájú termékek képződnek, így a környezet felmelegszik. (pl. a
szén égése; NaOH, kénsav vízben oldódása)

Endoterm (hőelnyelő) reakciók: a kisebb belső energiájú kiindulási anyagokból

nagyobb belső energiájú termékek keletkeznek, amelyhez az energiát a környezet
energiatartalma fedezi. (pl. cukor hevítése; KNO3 oldódása vízben)

Exoterm Endoterm

Az exoterm reakciónak az alacsony hőmérséklet, magas nyomás; az

endotermnek pedig a magas hőmérséklet, alacsony nyomás kedvez.
 Kémiai reakciók típusai
I. A reakcióban résztvevő anyagok száma szerint:

•egyesülés:két vagy több anyagból egy új anyag keletkezik.

H2 + Cl2 = 2HCl 2H2 + O2 = 2H2O C + O2 = CO2

•bomlás: egy anyagbók két vagy több új anyag keletkezik.

2H2O → 2H2 + O2

•cserebomlás v. helyettesítés (szubsztitúció)

NH4Cl + NaOH → NH4OH + NaCl
szerves vegyületek reakciói

II. Részecskeátmenet szerint:

Sav-bázis reakciók
A reakcióban p+ (H+) átadás történik. A reakció gyakran az oldat kémhatásának
megváltozását eredményezi.

Redoxreakciók
A reakcióban e- átadás történik, oxidáció és redukció megy végbe.
 Redoxreakciók

•Minden olyan reakciót, amelyben elektronleadás és elektronfelvétel

(elektronátadás) történik, redoxreakciónak nevezünk. Az elektronleadás és
felvétel egyidejűleg játszódik le a reakcióban (ha van leadás, van felvétel is).
•Az a részecske (molekula, atom, ion) amely elektront ad le → oxidálódik,
amely elektront vesz fel → redukálódik.

•Oxidálószer: elektront vesz fel, azaz egy másik atomtól elveszi az elektront,
tehát oxidálja azt.
•Redukálószer: elektront ad át, azaz redukálja a másik atomot.

 az oxidálószer oxidál másokat, miközben ő maga redukálódik,

 a redukálószer redukál másokat, miközben ő maga oxidálódik.

•Az atomok oxidációs állapotának értelmezésére vezették be az oxidációs

számot.