Érzőrendszer

Érzőrendszer
Érzékszerv:
1. Receptor: (érzékelő, ingerfelvevő sejt): a külvilág és a belső környezet
állapotának érzékelésére specializálódott hámsejtek.
2. Segédberendezés: az ingerfelvételt megkönnyítő berendezések.

- Az érzékelés menete:

külső, belső környezet érzékszervek agy megfelelő központja

ingerek ingerület keletkezik érzet keletkezik

Adekvát (a receptornak megfelelő) inger:

az az energiaforma, amellyel szemben legkisebb a receptor
ingerküszöbe.
1. Külső fül:
- Fülkagyló Hallás és egyensúlyozás
- Külső hallójárat

2. Középfül:
- Dobhártya
- Dobüreg:
hallócsontocskák:
kalapács, üllő,
kengyel.
- Eustach- féle fülkürt

3. Belső fül:
- Csontos labirintus
- Hártyás labirintus
- Csiga: Corti- szerv
- Háromfélkörös
ívjárat, tömlőcske,
zsákocska
A hallás és egyensúlyozás
A hang
A hang valamilyen közegben (pl.: levegő, víz) terjedő longitudinális (a részecskék
rezgésének iránya azonos a hullám terjedésének irányával) rezgéshullám, közeg
sűrűsödése és ritkulása sinusfüggvénnyel ábrázolható
A hang terjedésének lényege az, hogy a közeg részecskéi egy hangforrás hatására
kimozdulnak nyugalmi állapotukból, és ezt a kimozdulást a környező részecskék is
átveszik, ilyen módon az eredeti elmozdulás hullámszerűen továbbterjed.

A hang jellemezhető:
• Frekvencia a rezgések sűrűsége (Hz) hangmagasság
• Amplitúdó hangerő (dB)
• Hallástartomány: 16-20 000 Hz (emberben)
• E felett ultrahang (cetek, denevérek)
• Beszédtartomány: 1 500-4 000 Hz

Hangerősséget decibellel jellemezzük:

• suttogó beszéd: 40 dB
• normális beszéd: 60 dB
• zajos utca: 80 dB
• metró: 100 dB
• diszkomfort érzés: >120 dB
• fájdalom: 120-130 dB
• repülő: 160-180 dB
A hangingerek feldolgozása
• Külső fül: védelem, összegyűjti a hangot -
légvezetés
• Középső fül: továbbítja, felerősíti a hangingert -
csontvezetés
• Belső fül: ingerület keletkezik - folyadékvezetés
• Hallóideg, kéreg alatti struktúrák: ingerület
továbbítása, korai feldolgozás
• Hallókéreg, asszociációs területek: hanginger
feldolgozása, hallási élmény, halánték lebeny
Külső fül

• Fülkagyló: rugalmas porcos, kötőszövetes bőr borítja, feladata a

hangterelés
• Hallójárat: többrétegű elszarusodó laphám béleli.
A hallójárat görbülete megakadályozza a víz és egyéb idegen
anyagok felgyülemlését magában a járatban.
Fala a fülzsír (antibakteriális) termeléséért felelős
faggyúmirigyeket tartalmaz.
A hallójárat belső végét a dobhártya zárja le.
Feladata:
• összegyűjti a hangot
• elősegíti a hang lokalizációját
• vezeti a hangot (légvezetés)
• középfül védelme
Középfül:

A középfül (dobüreg) a dobhártya

mögött elhelyezkedő, levegővel
telített tér.
A középfül természetes
nyomásszintjét a fülkürt
(Eustach kürt) biztosítja, amely
a garattal köti össze a
középfület.
A 3 kicsi csontocska (kalapács, a) dobhártya
üllő, kengyel) a hallójáratból b) oldalsó kalapács szalag
érkező levegő rezgéseit adja c) felső kalapács szalag
tovább a belső fülben található d) üllő szalag
folyadéknak. e) kalapács (malleus)
f) üllő (incus)
A kengyel talpa a belső fül ovális g) középfül, dobüreg
ablakához tapad. h) kengyel izma
i) kengyel (stapes)
j) kengyel talpa, ovális ablak
k) fülkürt
A dobhártya és a hallócsontocskák erősítő szerepe
Általában 17-szer nagyobb
nyomáshullám keletkezik a
kengyel talpán.
Akár 22-szeres az erősítés a
dobhártya és az ovális ablak
között, aminek oka, hogy 15:1 az
arány a dobhártya és az ovális
ablak felülete között.
A hallócsontok csökkenthetik is az
ovális ablakot terhelő túl nagy
nyomást megakadályozva a
sérülést, úgy hogy a hozzájuk
kapcsolódó kis izmok
(harántcsíkolt) erős hang mellett
megfeszülnek csökkentve a
• 2 ízület: • 2 izom: csontok kilengéseit.

• kalapács-üllő • dobhártya feszítő izom

• üllő-kengyel • kengyel izma
Belső fül
Halántékcsont - sziklacsont - belsejében
1. Labirintus – egyensúlyozás
érzékszerve
• 3 félkörös ívjárat
• Tömlőcske, zsákocska

2. Csiga (cochlea) a hallóreceptorokat

tartalmazza
• 2,5 fordulatot tesz meg, kiterítve kb. 33
mm hosszú

• Csontos és hártyás csiga

• A csontos csiga közepén egy háromszög
alakú cső, a hártyás csiga
• felsőjárat - vesztibuláris csatorna, ovális
ablak zárja le
• középső járat – csigavezeték – hártyás
csiga
• alsó járat – dobcsatorna, kerek ablak
zárja le
Az alsó és felső folyadéktér a csiga
csúcsában egymással közlekedik,
folyadék tölti ki (perilimfa),
Hártyás csigában Corti-szerv:
• endolimfa
• alaphártya
• fedőlemez
• szőrsejtek
• A corti-szervben találhatóak, az
alaphártyához rögzítve.
• Mechanoreceptorok
• Hang hatására az alaphártya
deformálódik, a szőrsejtek a
fedőlemezhez nyomódnak
• Receptorok nyúlványainak
(Stereociliumok) elhajlása ingerületi
folyamatot indít el
 dobcsatorna

vesztibuláris csatorna
A hallás folyamata:

• a hallójáraton bejutó levegőrezgések

rezgésbe hozzák a dobhártyát
• a hallócsontocskák, az ovális
ablakhoz vezetik a rezgést
• ennek rezgése hullámokat indít a
belső fül folyadékában
Az alaphártyája a csúcsa felé
szélesedik. Azon a helyen váltja ki a
rezgést, ahol a belépő hang rezgése
megegyezik az alaphártya saját
rezgésével (rezonancia alakul ki).
• ennek hatására deformálódik a
hártyás csiga
• a szőrsejtek neki nyomódnak a
fedőlemezhez és ingerületet küldenek
az agyba
• az ingerületet a VIII. agyideg viszi el
• a hullámok a kerek ablaknál
fokozatosan elhalnak
Az alacsony frekvenciájú mélyhangok a csiga csúcsán váltanak ki maximális kilengést.
A magas frekvenciájú magas hangok a csiga alapján váltanak ki maximális kilengést.
A VIII. agyideg a bipoláris sejtek centrális nyúlványaiból áll. A központi idegrendszerbe
közvetíti az impulzusokat
Békésy György
• Nobel-díj az Élettan és
Orvostudomány területén - 1961.
• “a csigán belüli ingerlés fizikai
hátterének vizsgálatáért “
• mozgó-hullám elmélet
- hallópálya: belső fül (csiga / Corti-szerv) → VIII. agyideg →
agytörzsnél lép be: nyúltvelő, híd magjai → középagy
(colliculus inferior) → talamusz (corpus geniculatum mediale –
belső térdes test) (átkapcsolás + átkereszteződés) →
halántéklebeny (hallókéreg) → hallásérzet
Halláskárosodások
• Az egyik leggyakoribb testi károsodás,
magyar lakosság 10%-a szenved benne
• Széles spektrumú – az egészen enyhétől a
nagyon súlyosig
• Legsúlyosabb: süketség
• Törvényileg: aki 82 dB-nél halkabbat nem
képes meghallani az süket
A halláskárosodások okai
1. Fülzsír felhalmozódása
2. Gyulladás, folyamatos felhalmozódás miatt
A dobhártya kireped, néha a gyulladás átterjed a csontos kamrára (kezdetben
antibiotikum, legvégső esetben sebészi beavatkozás)
3. Középfül betegsége: otoszklerózis: a kengyel fokozatosan mozgásképtelenné
válik.
Oka: a csont közelében szivacsos anyag halmozódik fel, ez idővel
megkeményedik.
Kezelése: sebészileg. Ha átterjed a csigára, akkor már a műtéti beavatkozás sem
segít.
4. Öregedés:
Fokozatosan kevesebbet hallunk a magas frekvenciájú hangokból (30 év
15000 felett, 50 év 12000 felett, 70 év 6000 hertz felett nem hallunk).
Csökken a csiga rugalmassága, szőrsejtek elhalnak, csontocskák meszesednek.
5. Hangos zajok
• enyhébb esetben átmeneti küszöbeltolódás,
• de lehet tartós károsodás is.
Egyensúlyozás érzékszerve
Ennek részei a csontos
előcsarnokban (vestibulum)
lévő
• tömlőcske (sacculus) és
• zsákocska (utriculus),
• valamint a tér három,
egymásra merőleges
síkjában elhelyezkedő 3
félkörös ívjáratok.
Mindezeket folyadék tölti
ki.
A háromfélkörös ívjárat, a tömlőcske, a zsákocska
és a bennük lévő receptorok
 A helyzetérzékelő szerv felépítése, működése

A fej statikus, térbeli helyzetét a zsákocska és a tömlőcske szőrsejtjei érzékelik.

A 3 félkörös ívjárat a tömlőcskével, a csiga a zsákocskával kapcsolatos.
Egymáshoz képest közelítőleg merőleges állásúak. A receptor sejtek szőrei
kocsonyába vannak ágyazva, melyben mészkristályok (otolitszemcsék) vannak.
Ezek nyomása, illetve húzása (súlyuknál fogva) ingerlik a szőrsejteket.
A tömlőcske ezen kívül az egyenes vonalú egyenletes mozgást (lifthatás) is
közvetíti. A zsákocska pedig a vibrációra, rázkódásra érzékeny.
A helyzetérzékelő szerv felépítése, működése

Félkörös ívjáratok
• A tér különböző síkjában lévő
három ívjárat egy-egy
kiszélesedésében kocsonyás
burkolatú szőrsejtek vannak.
• Ezek a fej valamely síkjában
történő forgó elmozdulásra
lépnek ingerületbe
• a fej elmozdításakor az
ívjáratok valamelyikében a
folyadék megmozdul.
• A szőrsejtek elhajlanak –
ingerületbe jönnek.
az ingerület szállítása
• az ingerületet a VIII. agyideg szállítja a
nyúltagyon, a hídon át a középagyba
• ez kapcsolatban van a gerincvelőn keresztül a
vázizmokkal, a szemmel és a kisaggyal
• majd a talamuszon át a fali lebeny megfelelő
területére kerül az információ

• egyensúlyszabályozási reflexközpontok vannak az

agykéregben, a kisagyban, a középagyban és a
gerincvelőben
• az összehangolást az agykérgi központ végzi