Oh-Kem78ta I Teljes

NAT
2020
Kémia
7–8
tankönyv
I. kötet
Kémia – tankönyv I. kötet

KÉMIA 7–8.
I. kötet
OKTATÁSI HIVATAL
Kemia7-8_tk-2021_A__1kotet_javított OA-2022-04-07.indd 1 2022. 04. 07. 19:53:45

A kiadvány 2021.12.07. időponttól tankönyvi engedélyt kapott
a TKV/3084-18/2021. számú határozattal.
A tankönyv megfelel a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.)
Korm. rendelet alapján készült, 2020. 01. 31. után kiadott, 5–8. évfolyam kémia tantárgy kerettantervének.
A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közreműködő szakértő: Bornemisza Zsuzsanna
Tananyagfejlesztők: Albert Attila, Albert Viktor, Gávris Éva, Hetzl Andrea, Paulovits Ferenc
KET-szakértő: Bárány Zsolt Béla
Szerkesztő: Kincses Ildikó
Fotó: Shutterstock, Albert Viktor

A tankönyv szerkesztői ezúton is köszönetet mondanak mindazoknak a tudós és tanár szerzőknek,
akik az elmúlt évtizedek során olyan módszertani kultúrát teremtettek, amely az újgenerációs tankönyvek készítőinek is
ösztönzést és példát adott. Ugyancsak köszönetet mondunk azoknak az íróknak, költőknek, képzőművészeknek,
akiknek alkotásai tankönyveinket gazdagítják.
A könyvben felhasználtuk az újgenerációs Kémia 7. és a Kémia 8. tankönyv
(raktári szám: FI-505050701/1, FI-505050801/1) anyagait.
© Oktatási Hivatal, 2021
ISBN: 978-615-6256-01-0
Oktatási Hivatal • 1055 Budapest, Szalay utca 10–14.

Telefon: (36-1) 374-2100 • Fax: (36-1) 374-2499 • E-mail: tankonyv@oh.gov.hu
A kiadásért felel: Brassói Sándor mb. elnök

Raktári szám: OH-KEM78TA/I
Tankönyvkiadási osztályvezető: Horváth Zoltán Ákos
Műszaki szerkesztő: Orosz Adél
Grafikai szerkesztő: Nagy Áron
Illusztráció: Morvay Vica, Szalóki Dezső, Simó Eszter
Tördelés: Farkas Éva
Borító: Bánáti János
Terjedelem: 10,56 (A/5) ív • Tömeg: 212,7 gramm
1. kiadás, 2022

Tartalom
Bevezetés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 3.3. Feltárul az elemek rendszere . . . . . . . . . . . . 46

3.4. Az anyagmennyiség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48
1. A kísérleti megfigyeléstől 3.5. A molekulák képződése . . . . . . . . . . . . . . . . 50
a modellalkotásig 3.6. Alkossunk molekulákat! . . . . . . . . . . . . . . . . 52
1.1. Mivel foglalkozik a kémia?. . . . . . . . . . . . . . . 6 3.7. Az atom ionná alakul . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54
1.2. Kísérleti eszközök és rendszabályok. . . . . . . 8 3.8. Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56
1.3. A tömeg és a térfogat mérése, a sűrűség. . . 10
1.4. Belépés a részecskék birodalmába . . . . . . . 12 4. Az anyagok szerkezete
1.5. Az anyagok csoportosítása. . . . . . . . . . . . . . 14 és tulajdonságai
1.6. A kémiai jelölések változása 4.1. Molekulákból felépülő elemek. . . . . . . . . . . 58
a misztikustól a logikusig. . . . . . . . . . . . . . . 16 4.2. Molekulákból felépülő vegyületek. . . . . . . . 60
1.7. Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 4.3. Az anyagismereti kártya. . . . . . . . . . . . . . . . 63
4.4. Kőkemény anyagok
2. Kémiai alapismeretek – a gyémánt és a kvarc . . . . . . . . . . . . . . . . . 64
2.1. Az anyagok tulajdonságai. . . . . . . . . . . . . . . 20 4.5. Régi segítőink, a fémek. . . . . . . . . . . . . . . . . 66
2.2. A halmazállapotok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 4.6. Az aranytól az alumíniumig. . . . . . . . . . . . . 68
2.3. A halmazállapot-változások . . . . . . . . . . . . 24 4.7. Az ionvegyületek szerkezete
2.4. Az oldódás és az oldatok . . . . . . . . . . . . . . . 26 és tulajdonságaik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70
2.5. Az oldatok töménysége. . . . . . . . . . . . . . . . . 28 4.8. Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72
2.6. Az anyagok oldhatósága. . . . . . . . . . . . . . . . 30
2.7. Szilárd keverékek és szétválasztási 5. A kémiai átalakulások
módszereik. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 5.1. A kémiai reakciók általános
2.8. Vizes oldatok alkotórészeinek jellemzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74
szétválasztási módszerei. . . . . . . . . . . . . . . . 34 5.2. A kémiai reakciók típusai. . . . . . . . . . . . . . . 76
2.9. Legismertebb gázkeverékünk, a levegő. . . . 36 5.3. Az égés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78
2.10. Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 5.4. Az oldatok kémhatása. . . . . . . . . . . . . . . . . . 80
Gyakorlófeladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 5.5. A savak és a bázisok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82
5.6. A közömbösítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84
3. Kémiai részecskék: atomok, ionok, molekulák 5.7. Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86
3.1. Az atom felépítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42
3.2. Az atomok elektronszerkezete. . . . . . . . . . . 44 Névmutató. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 87

Bevezetés
Kedves Diákok!
A természettudományok legfontosabb feladata, hogy megismertessék veletek a bennünket körülvevő világ felépíté-
sét, a benne végbemenő legalapvetőbb folyamatokat és törvényszerűségeket. Eddig már sok ismeretet szereztetek a
természetről. A hetedik osztályban a természettudományos tantárgyak különválnak, és a környezetünkről szerzett
ismereteket az eddigieknél kicsit bővebben, részletesebben tárgyalják. Bár a biológia, a kémia, a fizika és a földrajz
külön tantárgyak, soha ne felejtsétek el, hogy mindegyik célja ugyanaz: környezetünk megismerése. A természet-
tudományok különböző szempontok alapján, más és más oldalról vizsgálják környezetünket. Felépítéséről, a benne
végbemenő folyamatokról csak akkor kaptok teljes képet, ha egységében szemlélitek azt. Ezért a természettudomá-
nyos tantárgyak tanulása során mindig gondoljatok a rokon tantárgyak tanulásakor megszerzett ismereteitekre is.
A kémia tanulása során mindig olvassátok el és tanuljátok meg az órán leírt ismereteket és a tankönyvben sze-
replő tananyagot! A tanulás után válaszoljatok a leckék végén feltett kérdésekre, mert ezek a tananyag legfontosabb
ismereteinek önálló elmondását segítik. Mindig próbáljatok ezekre néhány összefüggő mondatban válaszolni! A
leckékhez találtok feladatokat a munkafüzetben is. Ezek egy része az összefüggések megértését, a tanult anyag be-
gyakorlását szolgálja, többsége azonban érdekes rejtvény, amellyel játszva szerezhettek ismereteket.
Hogyan használjuk ezt a könyvet?
Bevezető Iskolai laboratóriumban A tananyaghoz

kérdés vagy egyszerűen elvégezhető kísérlet kapcsolódó érdekességek
gondolat
2.7. SZILÁRD KEVERÉKEK ÉS SZÉTVÁLASZTÁSI MÓDSZEREIK A kénpor és a homok keverékét vízbe szórjuk. A ho-
Érdekesség
mok nagyobb sűrűségű, mint a kénpor, így az hamarabb
ugyanakkor rugalmassága miatt gépalkatrészeket és lesüllyed, leülepedik a víz aljára. A kénpor jelentős ré- Az alumínium érce, a bauxit főként alumínium-oxidot
Hogyan választják el az aranymosók épületelemeket készítenek belőle. sze a víz felszínén marad. és vas-oxidot tartalmaz. Az összetevőket kémiai reakció-
az aranyszemcséket a homoktól? A kén (S8) sárga színű, alacsony olvadáspontú, kis val választják el. Lúgoldattal (nátrium-hidroxid-oldattal)
sűrűségű szilárd anyag. Vulkáni vidékeken nagy meny- kioldják az alumíniumtartalmú összetevőt, amíg a vas-
Környezetünk anyagai szinte minden esetben keve- nyiségben keletkezik a kráterből kiszivárgó kéntartalmú kénpor és homok oxid a lúgos oldatban mint vörösiszap marad vissza.
rékek. Ahhoz, hogy felhasználhassuk ezeket, össze- gázokból. Vízben nem, benzinben azonban oldódik.
tevőiket (komponenseiket) el kell tudnunk válasz- ülepítés
Puha, dörzsmozsárban könnyen porrá törhető.
tani egymástól. Az elválasztás legtöbbször fizikai
módszerekkel történik. Ehhez ismernünk kell az kénpor homok
Az érdeklődést anyagok fontosabb tulajdonságait, és olyan tulaj-
Válasszuk szét az összetevőket!
donságot kell keresnünk, amelyikben a két anyag
felkeltő különbözik egymástól. A lecke
bevezető Ismerkedjünk meg
Kísérlet
Néhány gyakorlati példa ismeret-
Keverjük össze a következő anyagokat: konyhasó
szöveg néhány szilárd anyaggal! + homok, vaspor + konyhasó, kénpor + homok!
Végezzünk el egy-egy olyan kísérletet, amellyel az
az elválasztási műveletekre
Bauxit anyagának
A gyakorlatban is találkozunk elválasztási műveletek-
adott keverék alkotói elválaszthatók egymástól!
kel. A sóderből szitálással, rostálással különböző szem-
cseméretű kavicsokat és homokot kapunk. A nagyobb
rövid, tömör
RÖVID ÖSSZEFOGLALÁS
A konyhasó és a homok keverékét vízbe szórjuk és meg-
kavarjuk. A konyhasó feloldódik, a homok nem. Ez a
szemcsék anyaga ugyanaz, mint a kisebbeké, csak mé-
retükben különböznek. Az anyagok keverékeinek alkotórészeit eltérő tu-
összefoglalása
művelet a kioldás. Ha a kapott sóoldatot leszűrjük, a Az aranymosók a folyók, patakok medréből nyert ho- lajdonságaik alapján választhatjuk szét egymástól.
homokot elválaszthatjuk a sóoldattól. Az oldatból a víz mok ülepítésével nyerik az aranyat. Az arany sűrűsége Szilárd anyagok esetén ez történhet méretkülönb-
elpárologtatásával nyerhetjük vissza a sót. nagyobb, mint a homoké, így az ülepítés során elkülö- ség alapján szitálással, eltérő sűrűségük alapján
2.7.1. Konyhasó 2.7.2. Sóder
nül a homoktól. ülepítéssel vagy eltérő oldhatóságuk alapján kiol-
A konyhasó (NaCl) fehér színű, szagtalan, szilárd anyag. só + homok A vasérc bányászata során a különösen nagy vas- dással. Jellegzetesen egyedi tulajdonságok is segít-
Kristályai kemények, olvadáspontja magas. Vízben jól, tartalmú szemcséket mágnes segítségével választják el. hetik a szétválasztást. Ilyen a mágnesesség (pl. vas)
benzinben nem oldódik. Sűrűsége nagyobb, mint a vízé, oldás A futószalagon haladó törmelékből egy erős mágnes fel- és az illékonyság (pl. jód).
vízben
ezért a vízben lesüllyed. szedi a nagy vastartalmú szemcséket.
A folyók hordalékából nyert nagy sűrűségű sóder kü- sóoldat + homok
Egyes növények sejtjeikben kristályokat, illóolajokat Új fogalmak
lönböző szemcseméretű összetevőket tartalmaz. Apró szűrés raktároznak. Ezek vízben nem, egyesek viszont alko- kioldás, mágneses elválasztás, ülepítés,
Törzsanyag szemcseméretű formája a homok. A kőzetek mállásából holban jól oldódnak, így alkohollal történő kioldással szitálás
A leckében
származik, anyaga legnagyobb részben szilícium-dioxid sóoldat homok elkülöníthetők.
(SiO2), amely kemény, nagyon magas olvadáspontú, oldószer Láthatjuk, hogy a környezetünkben található szilárd
sem vízben, sem benzinben nem oldódó anyag. 1600 °C
felett olvad, és lehűtve üveggé dermed. só
elpárologtatása keverékek alkotórészei különböző tulajdonságaik alap-
ján választhatók szét egymástól. Ezeket a módszereket ? Kérdések, feladatok
szereplő új
foglalja össze az alábbi táblázat. 1. Mit nevezünk keveréknek, és mi jellemzi a keve-
A vaspor és a konyhasó közül csak a vasport vonzza a rékek összetételét?
2. Hasonlítsd össze táblázatos formában a lecké-
fogalmak
mágnes. A keverékből mágnessel elválasztjuk a vasat, a ben felsorolt szilárd anyagokat! Alkoss szem-
Szétválasz- Az elválasztás Keverék Terméke
konyhasó az edény alján marad. tási módszer alapja neve pontsort az összehasonlításhoz!
neve 3. Milyen módszereket ismertünk meg a szilárd ke-
Szitálás, eltérő sóder homok, kavics verékek alkotórészeinek elválasztására? Mondj
rostálás szemcseméret mindegyikre példát!
A fontos vaspor és konyhasó
mágnesezés
Ülepítés eltérő
sűrűség
folyók
hordaléka
arany, homok,
kavics
4. Egy keverék konyhasót, vasport és homokot
tartalmaz. Készíts folyamatábrát a keverék al- A tananyagot
2.7.3. Vas 2.7.4. Kén
kifejezéseket A vas (Fe) sötétszürke, szilárd anyag. A legismertebb
Kioldás eltérő
oldhatóság
növényi
anyagok
illóolajok kotórészeinek az elválasztására!
5. Hogyan tudnád elválasztani egymástól a homok összegző
vaspor konyhasó és a jód keverékét? Többféle módszert is említs!
vastag betű fém. Magas olvadáspontú, kemény anyag. A többi fém-
hez hasonlóan vezeti az elektromos áramot. Különleges
Mágneses
elválasztás
eltérő
mágneses
vasérc kis és nagyobb
vastartalmú érc- kérdések,
tulajdonság szemcsék
emeli ki. tulajdonsága, hogy vonzza a mágnes. Nagy szilárdsága, Mf. 2./32-38.
feladatok
32 33
A leckéhez kapcsolódó
munkafüzeti feladatok

1. A kísérleti megfigyeléstől a modellalkotásig
Ebben a fejezetben megtudhatjuk, mivel foglalkozik a kémia,
és megismerhetjük a kémiai laboratóriumot

1.1. MIVEL FOGLALKOZIK A KÉMIA?
akkor nem fogadták el. Arisztotelész természetfilozófus
A kémia vajon az új kor tudománya? (Kr. e. 4. század) őselemtana szerint minden anyag ős-
Az ember természetes kíváncsisága vezetett ahhoz, elemek (tűz, víz, föld és levegő) meghatározott arányú
hogy megismerte környezetét és annak változásait. keverékéből áll.
A természet anyagainak átalakítása minden óko- A középkorban a kémia tudományának művelői az
ri civilizációra jellemző volt. Az egyiptomiak már alkimisták voltak. Egymástól elszigetelve titkos labora-
5000 évvel ezelőtt ismerték az üveg és a szappan tóriumokban kísérleteztek. Fő céljuk a mindent átalakí-
előállításának módját, és a mumifikálás kapcsán tó, az anyagot formáló erő, a bölcsek kövének felfedezése
pedig többféle vegyszert használtak. volt. Hitték, hogy ezzel értéktelenebb fémeket arannyá
lehet alakítani. Másik fontos céljuk az örök életet adó
életelixír előállítása volt. Bár céljukat nem érték el, sok
olyan anyagot (pl. foszfor, salétromsav) állítottak elő,
amiket ma is ismerünk és használunk. Fontos hagyaté-
kuk a laboratórium, valamint az ott használt eszközök
és módszerek (lombik, dörzsmozsár, lepárlás, kristályo-
sítás, ötvözés).
A természettudományos megismerés
Vajon hogyan születtek és születnek ma is a kémiai
felfedezések? A megismerés legfontosabb módszere a
kísérletezés. Amikor kíváncsiak vagyunk egy anyag
tulajdonságaira, kísérleteket végzünk. Ennek első lépé-
1.1.1. Mumifikálás az ókori Egyiptomban se, hogy átgondoljuk, majd elkészítjük a kísérlet tervét.
Ezután összegyűjtjük azokat az anyagokat és eszközö-
A kémia tudományának kezdetei ket, amelyek szükségesek a kísérlet elvégzéséhez, majd
a megfelelő rendszabályok betartásával elvégezzük azt.
Egyiptomban, a Nílus deltavidékén fejlődött ki a kémia, Minden, amit a kísérlet során látunk, hallunk, szago-
mint gyakorlati tudomány. Nevét az itt található termé- lunk, azaz érzékszerveinkkel észlelünk, az a tapasztala-
keny, fekete földről kapta (kem = fekete). A középkori tokhoz tartozik. Ha egy anyag az oldódása során eltűnik
arabok al- névelőjével keletkezett az alkímia szavunk. a szemünk elől vagy megszínezi a folyadékot, tapaszta-
Az ókori görögök az anyag összetételét filozofikus ol- latnak számít. Ha egy átalakulás során gáz fejlődik, ha
dalról közelítették meg. Kr. e. 5–4. században Démokri- nagyot durran, ha sárga lánggal ég, az mind egy-egy re-
tosz feltételezte, hogy az anyagok apró, az emberi szem akció tapasztalata.
számára láthatatlan részecskékből épülnek fel, de ezt A kísérletek magyarázatát kémiai ismereteink alap-
ján fogalmazhatjuk meg. Ez az anyag összetételének,
szerkezetének és tulajdonságainak ismeretében történ-
het. Ha például azt látjuk, hogy színtelen gáz keletkezett
egy reakcióban, az a reakció tapasztalata. Az, hogy ez
hidrogén, oxigén vagy szén-dioxid, ez már a kísérlet ma-
gyarázata, amit előzetes tudásunk alapján állíthatunk.
A kísérletező kémikus munkája során számos jelen-
ségre felfigyel. Gondolatában feltevések, feltételezések
születnek. Ezek igazolására megtervez egy kísérletet.
Ezt elvégzi, és a megfigyeléseit, tapasztalatait átgondol-
va általánosít, következtetéseket von le. A nem várt ta-
pasztalatok újabb kérdések feltevésére késztetik, újabb
kísérleteket tervez és végez el.
Nézzünk erre egy példát! Napjaink egyik leggyakrab-
1.1.2. Alkimista laboratórium ban használt műanyaga a PVC. Több mint százmillió

kérdésfeltevés tervkészítés
következtetés,
kísérletezés
általánosítás
1.1.3.A természettudományos megismerés folyamata
tonnát gyártanak belőle évente, elhasználódásakor pe-

dig hulladékká válik. Vajon mit tehetünk a feleslegessé
vált PVC-hulladékkal? A szemétlerakóban történő el-
temetése nem jó megoldás, hiszen a természetben nem
bomlik le. Égessük el szemétégetőben?
Kísérlet 1.1.4.A szerteágazó vegyipar
Kis darab PVC műpadlót fogjunk csipeszbe, és Ma a kémia és a vegyészet új kihívások előtt áll. Fon-
tartsuk borszeszégő lángjába! tos feladata olyan környezetbarát technológiák kidolgo-
A PVC a lángban ég, abból kivéve elalszik. Égés- zása és alkalmazása, amelyek a következő nemzedékek
termékei kellemetlen szagú, többnyire mérgező számára tiszta és élhető környezetet biztosítanak.
gázok.
A kémia az anyagok összetételével, szerkezetével,
tulajdonságaival és változásaival foglalkozó termé-
szettudomány. Legfontosabb ismeretszerző mód-
szere a megfigyelés és a kísérletezés. A tapasztala-
tokat érzékszerveinkkel fogjuk fel, de magyarázatot
a már megszerzett tudásunk alapján adhatunk.
Mára a kémiai ismereteket hasznosító vegyipar
óriási fejlettséget ért el. Fontos feladata a környe-
zetbarát eljárások kidolgozása.
A PVC égésekor mérgező gázok keletkeznek, így sze- Új fogalmak

métégetőben nem égethetjük el. A legjobb módszer az kémia, kísérlet, tapasztalat, magyarázat,
újrafeldolgozás, ez azonban újabb kérdéseket vet fel. vegyipar
?
A vegyipar
Kérdések, feladatok
A kémia az anyagok összetételével, szerkezetével, tu- 1. Mivel foglalkozik a kémia?
lajdonságaival és átalakításával foglalkozó természettu- 2. Mi volt az alkimisták fő célja? Mi a munkájuk je-
domány. Választ ad arra is, hogy az adott anyag milyen lentősége?
formában fordul elő a természetben, hogyan állítjuk elő, 3. Milyen alapvető lépésekből áll a megismerés fo-
illetve mire használjuk fel. lyamata a természettudományban?
Az emberiség létszámának és igényeinek növeke- 4. Egy égő gyertyát lefedünk üvegpohárral. Mi a
désével a természet által nyújtott nyersanyagok men�- kísérlet tapasztalata és magyarázata?
nyisége kevésnek bizonyult. A természetben megtalált 5. Ismertesd a PVC-vel végzett kísérlet lényegét,
tapasztalataidat és következtetéseidet!
anyagok átalakításának és az azokhoz hasonló tulaj-
6. Keress az otthonodban olyan tárgyakat, terméke-
donságú anyagok előállításának igénye hívta életre a ket, amelyeket a vegyipar különböző ágazatai ál-
vegyipart. A vegyipar azon iparágak gyűjtőneve, ame- lítottak elő! Írd le a nevüket, és írd melléjük, hogy
lyekben a termékek előállítása során az anyag átalakí- a vegyipar melyik ága állította elő!
tásra kerül. A vegyipar eredményeit és anyagait számos
iparág hasznosítja. Mf. 1. / 1–4., 6.

1.2. KÍSÉRLETI ESZKÖZÖK ÉS RENDSZABÁLYOK
Miért nem szabad megkóstolnunk A laboratóriumi munka eszközei

a vegyszeres szekrényben tárolt A laboratóriumi eszközök főleg üvegből, fémből, ritkáb-
szőlőcukrot? ban fából és műanyagból készülnek.
A legfontosabb üvegedények a kémcső (1), a főző-
A természettudományoknak, így a kémiának is alap- pohár (2) és a lombikok [gömblombik (3), állólombik
vető módszere a kísérletezés. A kísérletek segítik az (4), Erlenmeyer-lombik (5)]. Ezekben az anyagok nyílt
anyagok, a jelenségek és változások megfigyelését lángon vagy lángelosztó lapon melegíthetők.
és értelmezését. Ahhoz azonban, hogy kísérletein-
ket eredményesen végezhessük, ismernünk kell a
kísérleti munka anyagait, a kísérleti eszközöket és a 3 5 2 1 4
kísérleti rendszabályokat.
A laboratóriumi munka anyagai
1.2.3.Laboratóriumi eszközök I.
Gyakran használt üvegedény a mérőhenger (6), az

1.2.1. Egy jól felszerelt laboratóriumi munkaasztal víz- és gázve- óraüveg (7), a tölcsér (8), az üvegkád (9) a kristályosító-
zetékkel rendelkezik, bizonyos esetekben elektromos csatlakozást csésze (10), az üvegbot (11) és a hőmérő (12). Fém-
is tartalmaz. Megtalálhatjuk rajta a laboratóriumi eszközöket és
vegyszereket. A laboratórium kötelező felszerelése a tűzoltó készü-
ből készülnek a Bunsen-állvány (13), a fogók (14), a
lék és a mentőláda a szükséges kötszerekkel és gyógyszerekkel. vasháromláb (15) és a lángelosztó fémlap (16). Fából
(néha fémből, esetleg műanyagból) készül a kémcső-
A laboratóriumban az anyagokat vegyszereknek nevez- állvány (17) és a kémcsőfogó csipesz (18). Műanyagból
zük. Itt minden anyag vegyszernek minősül, megkóstol- vagy üvegből készül a desztillált vizes palack (19), mű-
ni, felelőtlenül dolgozni velük nem szabad. A vegyszerek anyagból vagy fémből készítik a vegyszeres kanalakat
között gyakoriak a kellemetlen szagú, az irritáló (inger- (20). Vastag falú porcelánedény a dörzsmozsár (21).
lő, bántó), illetve a tűzveszélyes vagy mérgező anyagok.
Ezeket megfelelő jelzéssel (ún. piktogramokkal) látják el.
6 13
14
9
16
Robbanásveszélyes Tűzveszélyes Oxidáló (égést tápláló)
17 15 19
8
10
7 12
18
11 21 20
Nyomás alatt álló gázok Maró hatású Mérgező
1.2.4.Laboratóriumi eszközök II. 1.2.5.Laboratóriumi eszközök III.
A laboratóriumban melegítésre borszeszégőt vagy

gázégőt (pl. Bunsen-égőt) használunk. A borszeszégő-
Irritáló hatású Veszélyes Veszélyes
az egészségre a vízi környezetre ben alkohol, míg a gázégőben földgáz ég. Míg a bor-
1.2.2.A vegyszeres dobozok, üvegek címkéjén a gyártó cégnek szeszégő legfeljebb 400–500 °C-ot ad, a gázégő 1000-
fel kell tüntetnie az anyag összetételét és veszélyességi jelét. 1200 °C hőmérsékletet biztosít.

1.2.7.A kémcsőben lévő
anyagot óvatosan, a kém-
csövet kémcsőfogóba fogva,
kissé megdöntve, állandóan
rázogatva melegítsd! A kém-
1.2.6. Gázégő és borszeszégő cső száját ne tartsd magad
és társaid felé! A kémcsövet 1.2.8.A vegyszerek megszago-
legfeljebb egyharmadáig lása úgy történik, hogy gőzeiket
töltjük meg, úgy melegítjük.
Érdekesség kezünkkel az orrunk felé hajtjuk.
Mindenki tudja, hogy a gyertya lángja sárgán világít.

Ennek oka, hogy a gyertya égése során el nem égett RÖVID ÖSSZEFOGLALÁS
koromszemcsék is keletkeznek, amelyek a lángban
felizzanak. Amikor a gázégőből kiáramló földgáz ke- A természettudományoknak, így a kémiának is
vés levegőt kap, világító sárga lánggal ég. Több leve- alapvető módszere a kísérletezés. A kísérleteket
gő adagolásával a koromszemcsék is elégnek, ekkor a mindig a leírás alapján végezzük tanári vagy szü-
láng alig láthatóan kék színű. lői felügyelet mellett. A laboratórium anyagai a
vegyszerek, ezekkel körültekintően kell dolgozni,
megkóstolni ezeket nem szabad. A kísérleteket la-
A laboratóriumi munka rendszabályai boratóriumi eszközökkel végezzük. Munkánk során
tartsuk be a rendszabályokat!
1. A laboratóriumi munka legfontosabb feltétele a
rend és a fegyelem. Új fogalmak
2. Ne kezdj munkához addig, amíg a feladatot át nem vegyszerek, laboratóriumi eszközök,
tanulmányoztad! Bármi kérdésed van, fordulj taná- laboratóriumi rendszabályok
rodhoz!
3. Ha szükséges, viselj megfelelő védőöltözetet, kö-
penyt, gumikesztyűt, védőszemüveget!
4. Ha hosszú a hajad, fogd össze, vegyszerbe, tűzbe ne
érjen!
? Kérdések, feladatok
1. Mit nevezünk vegyszernek?
5. Mivel a laboratóriumban sok a mérgező anyag, ott 2. A képek alapján sorold fel a laboratóriumban
enni, inni, megkóstolni a vegyszereket szigorúan tilos! használt eszközök nevét!
6. Kézzel ne nyúlj a vegyszerekhez, használj vegyszeres 3. Milyen eszközöket használunk a laborató
kanalat! riumban az anyagok melegítésére?
7. Az anyagokat tartalmazó üvegekbe ne szagolj bele 4. Milyen szabályokat kell betartani akkor, amikor
közvetlenül! egy kémcsőben vizet kell felmelegítened?
8. Maradék vegyszert az üvegbe ne tégy vissza, taná- 5. Melyek a laboratóriumi munka legfőbb rend-
rod utasítása szerint semmisítsd meg, vagy tedd a szabályai?
6. Melyek a konyha „vegyszerei”? Otthon miért
kijelölt vegyszergyűjtő edénybe!
kóstolhatjuk meg ezeket?
9. A gyakorlat befejezése után tegyél rendet, és zárd el
a víz- és gázcsapokat!
10. A laboratóriumból vegyszert kivinni tilos! Mf. 1. / 7–10.

1.3. A TÖMEG ÉS A TÉRFOGAT MÉRÉSE, A SŰRŰSÉG
Ha adott tömegű szilárd anyag kimérése a cél, a tá-
Hogyan tudjuk meghatározni rolóedényt (ez lehet egy főzőpohár, egy műanyag tálka,
egy vaskulcs sűrűségét? vagy akár egy papírlap is), a mérleg serpenyőjébe tes�-
szük, majd a mérleget a TARE gomb megnyomásával
Amikor egy ételt recept alapján készítünk, a szilárd
nullára állítjuk. Ezt követően a mérendő anyagot óvato-
hozzávalókat mérlegen, a folyadékokat térfogatmérő
san, kis részletekben adagoljuk a mérlegen lévő edény-
edényben mérjük ki. Ugyanezt tesszük a laboratóri-
be. Ha véletlenül a szükségesnél több anyag került a
umban is, csakhogy ilyenkor még pontosabb mérése-
mérlegre, azt óvatosan kanalazzuk vissza!
ket kell végeznünk. A mérés pontosságát alapvetően
a mérendő tárgy tömege (vagy térfogata), valamint a
mérőeszközeink pontossága határozza meg. Folyadékok térfogatának a mérése
A folyadékok térfogatának méréséhez ugyancsak több-
Szilárd anyagok tömegének a mérése féle eszköz áll a rendelkezésünkre. A legegyszerűbb ezek
közül a mérőhenger, amely egy olyan üveg- vagy mű-
A tömeg mérésére különböző érzékenységű mérlegeket anyag henger, amelynek falán beosztás található. Ezek-
használhatunk. Az iskolai laboratóriumban a mérendő ről általában 1 cm3 (azaz 1 ml) pontossággal olvasható le
mennyiségeket egy vagy két tizedesjegy pontossággal a térfogat. Ennél pontosabb mérésekhez szűkebb nyakú
grammban adjuk meg (pl. 1,25 g). Erre a célra táramér- térfogatmérő eszközöket, mérőlombikot vagy pipettát
leget használunk. Ezzel szemben a gyógyszertárakban használhatunk. A főzőpoharak oldalán is gyakran talá-
vagy a tudományos laboratóriumokban akár három lunk beosztást, de ez csak a benne lévő folyadék térfoga-
tizedesjegynyi, azaz milligrammos pontosság is követel- tának a közelítő meghatározására szolgál.
mény lehet (pl. 0,345 g, azaz 345 mg), ehhez analitikai
mérleget kell használni. a) b) c)
1.3.1.Digitális táramérleg és analitikai mérleg

A táramérlegek jellemzője, hogy a tartóedény mérlegre helye-
zését követően egy gomb megnyomásával (általában TARE), a
kijelző nullára áll, azaz ezt követően az edénybe helyezett anyag 1.3.2.Mérőhenger (a), mérőlombik (b), pipetta (c)
tömegét méri. (A tara szó eredeti jelentése: ‘a csomagolás súlya’.)
1.3.3.Folyadékszint
leolvasása.
Kísérlet A térfogatmérő
eszközökben a folyadék
Mérjük meg egy kockacukor, egy vaskulcs és szintjét szemmagasságból
kell leolvasni. Vegyük észre,
egy paraffingyertya tömegét táramérlegen egy hogy a víz nedvesíti
tizedesjegy pontossággal! az üveg falát, emiatt
Tegyünk a táramérleg serpenyőjére egy kis mé- a folyadékszint homorú.
retű üvegedényt, majd tárázzuk a mérleget!
Mérjünk bele vegyszeres kanállal 2,50 gramm
kristálycukrot!
10

Ha a mérések alapján számításokat végzünk, meg-
Kísérlet
kapjuk a két anyag sűrűségét.
Mérjünk ki főzőpohárban 50 cm3 vizet, majd tölt-
sük át maradéktalanul egy kis méretű mérőhen- g
gerbe! Olvassuk le a mérőhenger beosztásáról a ρ (vas) = 7,86
cm3
folyadék szintjét!
g
ρ (paraffin) < 1,0
A térfogat mérése annál pontosabb, minél kisebb a cm3
folyadékot tartalmazó cső átmérője. A nagyon pontos
méréseknél éppen ezért szűk keresztmetszetű üvegcsö-
veket, pipettákat használnak. Ezek általában 0,1 cm3
pontosságú mérést tesznek lehetővé.
A sűrűség meghatározása
A sűrűség az anyag tömegének és térfogatának a hánya-
dosa. Jele ρ (ró, görög betű), mértékegysége lehet g/cm3
(vagy kg/m3, kg/dm3, g/dm3, g/m3). Képlettel kifejezve:
ρ=
m
V
g
cm3 ( )
1.3.4.Vízen úszó gyertya
Kísérlet
Tegyünk a táramérlegre egy 100 ml-es főzőpo-
harat, majd tárázzuk le! Ekkor a kijelző nullára áll. A laboratóriumban az anyagok tömegének a mé-
Töltsünk 100 ml vizet a főzőpohárba, majd olvas- résére leggyakrabban táramérleget, a térfogat mé-
suk le a tömegét! (1 ml = 1 cm3) résére mérőhengert használunk. Ezek segítségével
a tömeget jellemzően grammban (g), a térfogatot
köbcentiméterben (cm3), azaz milliliterben (ml)
Ha mindent pontosan mértünk és olvastunk le, akkor olvassuk le. A tömeg és a térfogat hányadosaként
100 cm3 víz tömege (a mérés pontatlanságától eltekint- kapjuk meg a sűrűséget, amelynek jele ρ, mérték-
ve) 100 g. Ez alapján a víz sűrűsége: egysége pedig g/cm3.
m 100 g g
ρ= = =1
V 100 cm 3
cm3
Határozzuk meg egy vaskulcs, valamint egy paraffin- 1. Pontosan 4,0 gramm porcukrot kell kimérned.
gyertya sűrűségét! Hogyan jársz el?
2. Milyen eszközök használhatók a laboratórium-
ban térfogatmérésre? Melyiket használnád, ha
Kísérlet a) 25 cm3 vizet kell kimérned?
b) 5,00 cm3 ételecetet kell kimérned?
Mérjük meg a vaskulcs tömegét mérlegen! Ezt 3. Egy benzinfajta 100 köbcentiméterének töme-
követően egy 100 ml-es (cm3-es) mérőhenger- gét a mérleg 74,6 grammnak mutatja. Mekkora
be töltsünk 50,0 ml vizet, majd óvatosan dobjuk a benzin sűrűsége?
bele a kulcsot! 4. Otthoni kísérlet: A tojás frissességét könnyen
A kiszorított víz térfogata egyenlő a kulcs térfo- megállapíthatjuk az ún. „úszópróbával”. Nézz
gatával. utána az interneten, hogy hogyan! Mi a jelenség
Végezzük el az előbbi a méréssorozatot a pa- magyarázata?
raffingyertyával is! (Mivel nem süllyed el, le kell
nyomni a víz alá. Keress rá praktikus módszert!)
Mf. 1. / 12.
11

1.4. BELÉPÉS A RÉSZECSKÉK BIRODALMÁBA
Minden részecske közös tulajdonsága a soha meg nem
Miért érezzük a virágok kellemes illatát? szűnő mozgás. Nemcsak a gázok, hanem a folyadékok, sőt
a szilárd anyagok részecskéi is állandó mozgásban van-
Környezetünkben minden anyag részecskékből épül
nak. Ez a magyarázata a kísérletekben tapasztaltaknak.
fel. Ezek olyan parányiak, hogy még mikroszkóppal
sem láthatók. A sült csirkecomb kellemes illata, sőt
maga a hús is részecskékből áll. A rózsa kellemes Mi van az anyagban?
illatát okozó részecskék az orrunkba érve jó érzést
váltanak ki. Ha gondolatban bepillanthatnánk egy vasszög belsejébe,
vasatomokat találnánk szabályos rendben egymás mel-
lett. A vasatomok nem repkednek szét, mint a dezodor
Az anyag részecskékből áll illatanyagai, mert erős vonzó kölcsönhatást fejtenek ki
egymásra. A vasatomokat úgynevezett kémiai kötések
Több mint kétezer év- tartják egymás mellett a vasszögben.
vel ezelőtt Démokritosz
görög filozófus már meg-
sejtette, hogy a bennün-
ket körülvevő anyag na-
gyon sok apró részecské-
ből épül fel. Elképzelése
szerint ezek a részecskék
tovább nem bonthatók,
és különböző alakú tes-
1.4.1.Démokritosz 1.4.2.A vas és belső szerkezetének modellje
tecskékhez hasonlítanak.
(Kr. e. kb. 460–370)
Ezeket a részecskéket – a A víz szerkezete már összetettebb. Olyan részecskék-
görög atomosz (oszthatatlan) kifejezésből kiindulva – ből áll, amelyben két hidrogénatom és egy oxigénatom
később atomoknak nevezték el. Az atomok a legkisebb kapcsolódik össze kémiai kötéssel. Ez a vízmolekula.
kémiai részecskék, amelyek egymástól méretükben és A molekulák több atom összekapcsolódásával kiala
tömegükben különböznek. Bár ezeket a részecskéket kuló elektromosan semleges kémiai részecskék. Ismert,
még mikroszkóppal sem láthatjuk, létezésükről kön�- hogy a víz önthető, azaz molekulái egymáson elgördül-
nyen megbizonyosodhatunk. nek, ugyanakkor együtt maradnak. A kiöntött víz idővel
mégis elpárolog, azaz molekulái között nem olyan erő-
sek a kémiai kötések, mint a vas atomjai között.
Kísérlet
Permetezzünk a levegőbe légfrissítőt!
A gáz szétterjed, részecskéi idővel betöltik a ren-
delkezésre álló teret.
1.4.3.A víz és belső szerkezetének modellje
Ha a levegőben lévő részecskéket láthatóvá tudnánk

tenni, még nagyobb változatosságot tapasztalnánk.
A levegőben többféle molekula és atom található. Nagy
részét a két nitrogénatomból felépülő nitrogénmoleku-
lák teszik ki, de sok, szintén két atomból álló oxigénmo-
lekula is található benne. Néha olyanok is a látóterünkbe
A dezodor illatanyaga szétterjed a levegőben kerülnének, amelyekben egy szénatom két oxigénatom-
mal kapcsolódik össze. Ezek a szén-dioxid molekulái.
12

1. 2.
2.
5. 3.
4. 1.
1.4.4.A levegő és részecskéinek modelljei: 1. nitrogén; 2. oxigén; gyémánt jég

3. argon; 4. szén-dioxid; 5. víz 3. 4.
Nem minden atom kapcsolódik össze kémiai kö-

tésekkel. Ilyenek például a levegőben található argon
atomjai. A levegőben lévő részecskék gyorsan szágul-
doznak. Gyakran ütköznek egymással, ekkor sebessé-
gük és mozgásuk iránya is megváltozik.
A modellek konyhasó vas
1.4.7.Néhány szilárd anyag kristályrácsának modellje

A tudományban a részecskéket gyakran modellezzük.
A modell egyszerűsítve mutatja az adott anyagot, jelensé-
get. A golyómodellben az atomokat különböző méretű és RÖVID ÖSSZEFOGLALÁS
színű golyókkal ábrázoljuk, tudnunk kell azonban, hogy
az atomoknak önmagukban nincs színük, modelljeink Az anyagok részecskékből épülnek fel. Az anyag
színe a kémikusok közötti megállapodás eredménye. legkisebb kémiai részecskéi az atomok, egymástól
méretükben és tömegükben különböznek. Kémiai
oxigénatom nitrogénatom kötésekkel molekulákká kapcsolódhatnak. A mo-
lekulák meghatározott számú és minőségű atom
hidrogén- összekapcsolódásával létrejövő semleges kémi-
atom szénatom kénatom ai részecskék. A szilárd anyagokban végtelen sok
brómatom vasatom atom vagy molekula kapcsolódhat össze kémiai
kötésekkel. Az anyagok szerkezetét modellekkel
szemléltetjük.
klóratom argon-
jódatom atom
Új fogalmak
1.4.5.Az atomok modelljeinek színkódjai és méretarányai részecske, atom, kémiai kötés, molekula,
jódmolekula
modell
nitrogénmolekula
hidrogén-
molekula
metánmolekula
oxigén-
molekula
kén-dioxid-
molekula 1. Mit nevezünk atomnak, illetve molekulának?
2. Mi jellemzi a vas, a víz és a levegő összetételét és
kénmolekula
belső szerkezetét?
víz- szén-dioxid-
molekula molekula 3. Igaz-e az az állítás, hogy minden anyagban van-
nak molekulák? Indokold válaszod!
1.4.6.A molekulák modelljei és méretarányai 4. Hasonlítsd össze a részecskék közötti kölcsönha-
A szilárd anyagokban az atomok vagy molekulák sza- tások erőssége szempontjából a vasat, a vizet és
a levegőt!
bályos rendben helyezkednek el. A részecskék között
5. Projekt: Színes gyurmából készítsd el otthon sa-
erősebb vagy gyengébb kémiai kötések lehetnek. A gyé- ját molekulamodell-készletedet!
mántban például megszámlálhatatlanul sok szénatom
kapcsolódik össze erős kémiai kötésekkel, ezért a gyé-
mánt igen kemény anyag. Mf. 1. / 13–18.
13

1.5. AZ ANYAGOK CSOPORTOSÍTÁSA
Van-e különbség víz és víz között?

oxigén
Napjainkban olyan sokféle anyagot ismerünk, hogy
közöttük csak akkor tudunk eligazodni, ha valami- bróm
lyen szempont szerint csoportosítjuk azokat. Bár erre
sokféle lehetőség kínálkozik, a vegyészek a kémiai jód
összetételük alapján csoportosítják az anyagokat.
Kémiailag tiszta anyagok

grafit
A tisztaságot a köznapi életben sokféleképpen értel- kén
mezhetjük. A településeken keletkezett szennyvíz bi-
zonyos anyagok eltávolítása után elég tiszta ahhoz, 1.5.2.A nemfémes elemek változatos megjelenésűek
hogy visszaengedjük a folyókba. Emberi fogyasztásra,
ivásra azonban nyilván ennél sokkal tisztább vizet kell A fémekhez képest a nemfémes elemek száma jóval
használni. A kémikusok akkor tekintenek egy anyagot kisebb, mégis nagyon változatos tulajdonságúak. Lehet-
kémiailag tisztának, ha az csak egyféle anyagból áll. nek színtelenek (hidrogén) vagy színesek (a kén sárga).
Szobahőmérsékleten lehetnek gázok (klór), szilárdak
Anyagok egyféle atomokból – az elemek (jód), de ismerünk folyadékot is (bróm). Egyesek szagta-
lanok (nitrogén), mások jellegzetes szagúak (bróm).
A kémiailag tiszta anyagok lehetnek elemek vagy vegyü-
letek. Elemeknek azokat az anyagokat nevezzük, ame- A vegyületek
lyek csak egyféle atomból épülnek fel. Ezek alkothat-
nak molekulákat (pl. oxigén, jód), vagy összeállhatnak A vegyületek többféle atomból felépülő kémiailag
megszámlálhatatlanul sok atomból felépülő kristály- tiszta anyagok, amelyek egyszerűbb anyagokra (ele-
ráccsá (pl. gyémánt, vas). Ma több mint 110-féle elemet meikre) bonthatók. Míg elemből alig több mint százat
ismerünk, ezeket a periódusos rendszer foglalja össze. ismerünk, a vegyületek száma több millió. Ilyen pl. a
Az elemek kémiai módszerekkel nem bonthatók egy- szén-dioxid, a víz, a kvarc vagy a konyhasó. A vegyü-
szerűbb anyagokra. letek tudományos nevét legtöbbször az azokat alkotó
Az elemek közel 80%-a fém. Többségük szürke színű, elemek nevéből képezzük:
(egyes fémek színe gyorsan változhat a levegővel érint-
kezve) csillogó, a hőt és az elektromos áramot jól vezető,
alakítható szilárd anyag. A higany folyékony halmaz-
állapotával, a réz és az arany pedig vörös, illetve sárga
színével tűnik ki ebből a sok hasonló tulajdonsággal
rendelkező elemcsoportból.
A szén-dioxid vegyület, mo- A víz vegyület, molekuláját
lekulájában egy szénatomhoz két hidrogénatom és egy oxi-
két oxigénatom kapcsolódik. génatom alkotja. Tudományos
(A nevében szereplő di- nevét (dihidrogén-oxid) nem
előtag az oxigénatomok használják.
számára utal.)
alumínium magnézium ólom
A kvarc tudományos neve A konyhasó nátrium és klór

kalcium cink ón szilícium-dioxid. Rácsát szilíci- vegyülete, így nátrium-klorid
um- és oxigénatomok alkotják. a tudományos neve.
1.5.1.A fémeket ránézésre nehéz megkülönböztetni egymástól
14

A vegyületeknek is két nagy csoportját különítik el a
kémikusok. Az élettelen környezetet alkotó vegyülete-
ket (pl. víz, szén-dioxid, kalcium-karbonát) összefogla-
lóan szervetlen, a főként az élő szervezetben megtalál-
hatókat (szénhidrátok, fehérjék, zsírok), illetve a kőolaj
és a földgáz összetevőit szerves vegyületeknek nevezik.
A keverékek
A természetben nagyon ritkán találkozunk kémiailag 1.5.3. Hétköznapi keverékek
tiszta anyagokkal. A keverékek többféle elemet vagy Szilárd anyagok keveréke például a jódozott konyhasó, amely
a nátrium-kloridon kívül kálium-jodidot és más anyagokat is
vegyületet tartalmazó anyagok. Összetevőik, idegen tartalmaz. Az ásványvíz oldott sókat, esetleg szénsavat tartalmazó
szóval komponenseik aránya változó, és ezeket el lehet vizes oldat.
választani egymástól. Ekkor kémiailag tiszta anyagok-
ELEM VEGYÜLET KEVERÉK
hoz juthatunk. A keverékeket az egyszerűség kedvéért a
halmazállapotuk alapján csoportosítjuk.
Szilárd anyagok keveréke például a puskapor, amelyet
az ókori Kínában találták fel. Kénport, szénport és sa-
létromot kevertek össze, így jutottak ehhez a ma már jól
ismert porkeverékhez. A bor többek között alkohol és A tiszta oxigéngáz A metán vegyület, A levegő keverék,
víz folyékony keveréke, ízét, színét a benne oldott egyéb elem, mert mole- mert molekuláit mert többféle mo-
vegyületek okozzák. A gázok keverékeit leggyakrabban kuláit csak egyféle többféle atom épí- lekulát tartalmaz.
gázelegyeknek nevezzük, a legismertebb köztük a levegő. atom építi fel. ti fel.
Anyag – Parányi részecskék halmaza.

Kémiailag tiszta anyag – Más néven egykomponensű anyag, Keverék – Más néven többkomponensű anyag,
amely csak egyféle elemet vagy vegyületet tartalmaz. amely többféle elemet vagy vegyületet tartalmaz.
Elem – Egyféle atomból felépülő Vegyület – Többféle Szilárd keverékek
kémiailag tiszta anyag, amely egy- atomból felépülő kémiailag Oldatok, folyadékelegyek
szerűbb anyagokra nem bontható. tiszta anyag, amely elemei- Gázelegyek
Fémek Nemfémek re bontható.
vas, réz, alumínium, oxigén, kén, víz, szén-dioxid, jódozott só, málnaszörp,
higany szén, bróm metán, nátrium-klorid kőolaj, levegő
Új fogalmak
kémiailag tiszta anyag, elem, fém, nemfém, vegyület, keverék, komponens, szervetlen és szerves
vegyület
1. Mikor mondjuk egy anyagra, hogy kémiailag tiszta?
2. Milyen anyagokat nevezünk elemeknek, és hogyan csoportosíthatók? Mondj példákat!
3. Mi a hasonlóság és a különbség az elem és a vegyület kémiai összetételében?
4. Mi a hasonlóság és a különbség a vegyület és a keverék kémiai összetételében?
Mf. 1. / 19–25.
15

1.6. A KÉMIAI JELÖLÉSEK VÁLTOZÁSA
A MISZTIKUSTÓL A LOGIKUSIG
A kémiai jelöléseknek is van evolúciója?

hidrogén oxigén
Az anyagok tulajdonságainak a lejegyzése, az el-
végzett kísérletek és tapasztalataik írásos rögzítése
már a középkori alkimisták számára is fontos volt. víz
Misztikus, bonyolult ábrákból álló jelrendszerüket
azonban az alkotójukon k ívül – talán nem véletlenül
– nem is értette más. A korszerű természettudomá- szén-dioxid
nyokban azonban olyan kémiai jelrendszert haszná- cukor timsó
lunk, amelyet a világ minden országában elfogad-
nak és egységesen alkalmaznak. Hogyan alakultak 1.6.2.Dalton jelrendszere KS + AlS + 24H
3 3
ki ezek a jelölések, és miért olyanok, amilyenek? Dalton szerint az atomok eltérő méretű és tömegű gömböcskék,
így azokat eltérő méretű és mintázatú körökkel jelölte. Különbsé-
get tett az elem és a vegyület között is.
A kémiai jelrendszer kialakulása
Az ókorban és a középkorban még sokkal kevesebb
anyagot ismertek, mint napjainkban. Megkülönbözte- O Na
S Cl H
tésükre és jelölésükre azonban már korán megjelentek
olyan ábrák, amelyek jórészt asztrológiai motívumokra
épültek. Az elemek, a vegyületek és a keverékek jelölé-
sére egyaránt sokféle szimbólum született. Az akkoriban
ismert hét fémet például égitestek jelképével ábrázolták. CO 2 Au
KS3
KS
3
+AIS3+24H
+AIS 3
+24H
(timsó)
(timsó)
réz arany ezüst vas
1.6.3.Berzelius, a modern kémiai jelrendszer „atyja” (1779–1848),
Vénusz Nap Hold Mars
és kémiai jelrendszere.
Érdekesség
higany ón ólom
Merkúr Jupiter Szaturnusz A timsót (kémiai nevén kálium-alumínium-szulfát-
dodekahidrát) érösszehúzó hatása miatt már régóta
1.6.1. A középkorban ismert hét fontos fém jelölése használják kisebb vérzések elállítására. A vegyület jelö-
Az elemek és vegyületek jelölésére az alkimisták a középkorban
rejtelmes jeleket, misztikus ábrákat használtak.
lésére Berzelius már a mai írásjelekkel leírható, logikus
jelölést használta, amely napjainkra tovább egyszerű-
A megismert elemek és vegyületek számának a nö- södött. Mai jele: KAl(SO4)2 · 12 H2O.
vekedésével párhuzamosan nőtt a bonyolult jelképek
száma is. Érthető, hogy egyre nagyobb lett az igény egy A vegyjel
egységes és egyszerű jelrendszer kialakítására. Sok pró-
bálkozás után az első nagy előrelépést az 1800-as évek A mai korszerű kémiai jelrendszer az elemek és ve-
elején John Dalton tette, aki nem az anyagokat, hanem az gyületek jelölésére vegyjeleket és képleteket használ.
azokat felépítő atomokat ábrázolta külön rajzos jelekkel. A vegyjel az atomok, illetve az elemek jelképszerű, egy
Az igazi áttörést nem sokkal ezután Jöns Jacob Ber- vagy két betűből álló jele, amely az elem általában latin
zelius svéd tudós ötlete jelentette, aki javaslatában az vagy görög nevéből származik.
elemek jelölésére a latin nevük kezdőbetűjét, a vegyü- Ha több elem nevének megegyezik a kezdőbetűje (pl.
letekére ezen betűk kombinációját ajánlotta. Az általa bór, berillium, bróm), akkor a kezdőbetű mellett a név
kifejlesztett jelrendszer egyszerűsített változatát hasz- egy másik betűjét is segítségül hívjuk a vegyjel meg-
nálják világszerte napjainkban is. alkotásában (B, Be, Br). A vegyjel első betűje mindig
16

nagybetű, a második (ha van) kisbetű. A több betűből dexben pedig a számát is (pl. O2 és H2O). Ha megszámlál-
álló vegyjelek kiolvasásakor a betűknek megfelelő han- hatatlanul sok atom épít fel egy vegyületet, akkor a kvarc
got külön ejtjük, pl. a hélium (He) esetén „há-e”. Napja- képletében az alsó index az alkotó atomok számarányát
inkban több mint 110 elemet ismerünk, így a vegyjelek jelenti (pl. SiO2 [szilícium-dioxid], kiejtése „es-i-o-kettő”).
száma is ennyi. Az atomok vegyjelét legegyszerűbben a
periódusos rendszerből tudhatjuk meg. O2
Magyar név Tudományos név Vegyjel
szén carboneum C C6H12O6

arany aurum Au
cink zincum Zn
CO2
ezüst argentum Ag
foszfor phosphorus P H2O

jód iodum I
1.6.4. A növények a talajból és a levegőből veszik fel tápanya-
kén sulfur S gaikat, a vizet (H2O) és a szén-dioxidot. (CO2) Ezekből a zöld
színanyagok segítségével szőlőcukrot (C6H12O6) állítanak elő,
klór chlorum Cl miközben melléktermékként oxigén (O2) keletkezik.
ólom plumbum Pb
ón stannum Sn RÖVID ÖSSZEFOGLALÁS

réz cuprum Cu A mai jelrendszer alapjait Berzelius svéd tudós rak-
vas ferrum Fe ta le. A vegyjel az atomok és az elemek jelölésére
szolgáló egy- vagy kétbetűs szimbólum, amely az
volfrám wolframium W elem latin vagy görög nevéből származik. A kép-
letek szimbólumok, amelyeket a vegyületek és a
molekulákból álló elemek jelölésére használunk.
Érdekesség A képlet megmutatja az anyag elemi összetételét
és az összetevők mennyiségi arányát is.
A kémiai elemek nevének eredetét kutatva észreve-
hetjük, hogy egyes elemek neve földrajzi eredetű (a Új fogalmak
gallium Franciaország ókori nevéből, a polónium Len-
vegyjel, képlet
gyelországról, az amerícium Amerikáról kapta a ne-
vét). Más elemek neve az elem valamely jellegzetes tu-
?
lajdonságára utal (hidrogén – vízképző, foszfor – fényt
hordozó, argon – lusta, klór – halványzöld, bróm – bű- Kérdések, feladatok
zös). Néhány elem neve valamely híres ember emlékét
1. Miért nem használhatók az alkimisták kémiai
őrzi (a nobélium Nobelét, a dinamit felfedezőjéét; a
jelölései napjaink természettudományaiban?
mendelévium Mengyelejevét, a periódusos rendszer
2. Hasonlítsd össze Dalton és Berzelius kémiai jel-
megalkotójáét; az einsteinium Einsteinét, a híres fizi-
rendszerét!
kusét; a kűrium a Curie házaspárét, akik maguk is ele-
3. Mi a vegyjel, és hány vegyjelet ismerünk?
meket fedeztek fel). Egyes elemeket már az ókorban
4. Mit nevezünk képletnek, és mely anyagok jelö-
is ismertek, ezeknek a vegyjele a latin nevükből szár-
lésére szolgál?
mazik (arany – aurum, ezüst – argentum, kén – sulfur,
5. A kénsav képlete H2SO4. Milyen információkat
szén – carboneum).
hordoz ez a jelölés?
6. Hogyan nézhetett ki egy alkimista napló?
Keress az interneten alkimista jelöléseket és
A képlet szimbólumokat, majd rajzold le az elképzelése-
idet! Kulcsszavak a kereséshez: alkimista jelek
A képleteket a vegyületek, továbbá a molekulákból felépülő (alchemist symbols), alkimista labor.
elemek jelölésére használjuk. A molekulák képletében fel-
tüntetjük az alkotó atomok vegyjelét, jobb oldalán alsó in- Mf. 1. / 26–30.
17

1.7. ÖSSZEFOGLALÁS
Fontosabb fogalmak 3. A kémiai jelrendszerünk kialakulása (Az alki-
misták szimbólumai, Dalton jelrendszere, Berzelius
Az alábbi fogalmakat (lehetőleg szó szerint) meg kell tud- kitűnő ötlete, a jelölés egyszerűsége és nemzetközisége
nod határozni. példákkal.)
Atom: az anyagokat felépítő legkisebb kémiai részecske. Tényszerű ismeretek

Molekula: két vagy több atom összekapcsolódásával ki- Ezek a kérdések olyan megtanulandó ismeretekre vonat-
alakuló, elektromosan semleges kémiai részecske. koznak, amelyekre később is jól kell emlékezned.
Kémiailag tiszta anyag: olyan anyag, amely csak egyfé- 1. Ismerd fel és rajzold le az alábbi laboratóriumi eszkö-
le elemet vagy vegyületet tartalmaz. zöket: kémcső, főzőpohár, lombik, tölcsér, vasháromláb!
Elem: olyan kémiailag tiszta anyag, amely csak egyféle 2. Sorolj fel a laboratóriumi rendszabályok közül leg-
atomból épül fel. alább nyolcat!
Vegyület: olyan kémiailag tiszta anyag, amely többféle 3. Az atomok összekapcsolódásával kialakulhatnak
atomból épül fel. molekulák és megszámlálhatatlanul sok részecské-
ből álló kristályrácsok is. Mondj három-három példát
Keverék: olyan anyag, amely többféle elemet vagy ve- mindkettőre!
gyületet tartalmaz.
4. A szén-monoxid (CO) és a nitrogén-dioxid (NO2)
Vegyjel: az atomok és az elemek jelölésére szolgáló egy- mérgező, légszennyező gáz. Magyarázd meg a képletük
vagy kétbetűs jelölés, amely általában az elem latin vagy és a tudományos nevük közötti öszefüggést!
görög nevéből származik. Az első betű mindig nagy,
míg a második betű mindig kicsi. Kísérletek
Képlet: a vegyületek és a molekulákból álló elemek jelö- Hogyan végeztük el az alábbi kísérleteket, és mit tapasz-
lésére használt, vegyjelekből és számokból álló szimbó- taltunk? Használd a laboratóriumi eszközök nevét és a
lum, amely megmutatja az anyag elemi összetételét és az tanult szakkifejezéseket!
összetevők mennyiségi arányát.
1. Hogyan melegítünk fel vizet kémcsőben?
Szöveges feladatok 2. Hogyan mérünk ki
a) 10 g konyhasót?
A felsorolt témákról tudj 5–10 mondatban összefüggően b) 20 cm3 vizet?
beszélni! (A zárójelben megadott szempontok segítik az 3. Hogyan tudjuk meghatározni egy radír sűrűségét?
ismeretek összegyűjtését és a szövegalkotást.)
Csoportosítás
1. Az alkimisták (Mikor éltek, mi volt a céljuk, milyen
tevékenységeket folytattak és mi lett ennek a haszna?) Alkoss logikai térképet (pókábrát) a következő fogalmak
felhasználásával: anyagok, szilárd keverékek, elemek,
2. A levegő (Milyen halmazállapotú, az anyagok me- vegyületek, keverékek, nemfémek, fémek, kémiailag
lyik csoportjába tartozik, milyen részecskékből áll, tiszta anyagok, gázelegyek, oldatok, vas, víz, levegő, oxi-
mi jellemzi ezeket a részecskéket, és hogyan model- gén, citromlé, jódozott só!
lezhetők?)
Mf. 1. / 31-35.
18

2. Kémiai alapismeretek
Ebben a fejezetben megvizsgáljuk néhány közismert anyag
tulajdonságait, miközben fontos laboratóriumi eljárásokat
ismerhetünk meg
19

2.1. AZ ANYAGOK TULAJDONSÁGAI
Mi köze a kockacukornak
a dobostorta tetején lévő karamellhez?
Amikor egy anyag tulajdonságait vizsgáljuk, meg-
figyeljük színét, szagát, halmazállapotát. A többi
tulajdonság felderítésére kísérletet végzünk. Így
tudhatjuk meg, milyen oldószerekben oldódik, mek-
kora az olvadáspontja, a forráspontja vagy a sűrű-
sége, vezeti-e az elektromos áramot, illetve milyen
körülmények között és hogyan alakítható át más
anyagokká. Ebben a leckében egy közismert anyag,
a répacukor példáján ismerhetjük meg az anyagok
jellemzésének legfontosabb szempontjait.
Az előző fejezetben megismertük, hogy az anyagokat 2.1.2.A répacukor fizikai tulajdonságainak vizsgálata
részecskék építik fel. Nagy számú részecske együtte-
sen anyagi halmazt alkot. Az anyagi halmazokra már A répacukor fehér, szagtalan, szilárd halmazállapotú,
jellemző a szín, szag, halmazállapot. Az anyagi halma- vízben jól oldódó, törhető, aprítható anyag. Hevítés
zokat már meg tudjuk figyelni, és azokkal már kísér- hatására könnyen megolvad, elfolyósodik. Egy anyag
letezni is tudunk. színét, szagát, halmazállapotát, keménységét és oldható-
ságát az anyag fizikai tulajdonságai közé soroljuk.
C12H22O11 Egyes fizikai tulajdonságok mérhetők, így számadattal
és mértékegységgel jellemzik az anyagot. Ilyen az olva-
dáspont, a forráspont vagy a sűrűség. A répacukor olva-
dáspontja 186 oC, így ezen a hőmérsékleten folyékonnyá
válik. Sűrűsége 1,59 g/cm3, nagyobb, mint a víz sűrűsé-
ge (1 g/cm3). Ezért lesüllyed a víz aljára.
Kémiai tulajdonságok
Kísérlet
2.1.1.A cukrot hazánkban cukorrépából, a trópusi területeken Egy másik kockacukrot fogjunk fémcsipeszbe,
cukornádból nyerik ki. A répacukor és a nádcukor kémiai szem-
forgassuk meg hamuban, majd tartsuk lángba!
pontból azonos vegyület.
Az égő cukor fölé tartsunk hideg főzőpoharat!
Fizikai tulajdonságok A cukor kémcsőben történő hevítésekor megfigyelhet-

tük, hogy olvadás közben sárgul, barnul, a kémcsőből
Kísérlet pedig kellemes illatú gázok távoznak. A répacukor heví-
tés hatására új anyagokká alakul, amelyek tulajdonságai
Figyeljük meg egy kockacukor színét, szagát és a kiindulási anyagétól eltérőek. A folyamat fő terméke a
halmazállapotát! Tegyük a kockacukrot dörzs- sokféle összetevőből álló karamell, amelyet a cukrászat-
mozsárba, és óvatosan törjük porrá! ban gyakran használnak.
A porított cukrot osszuk szét két kémcsőbe, az
A répacukorra az is jellemző, hogy egyszerűen láng-
egyikhez adjunk kétujjnyi vizet, a másikat kém-
ba tartva nem gyullad meg, hamuban megforgatva
csőfogó csipeszbe fogva óvatosan melegítsük
lángon! azonban elégethető. Ekkor szén-dioxid-gáz és vízgőz
keletkezik. A termékek színtelenek és szagtalanok, ezért
20

nem láthatók. Jelenlétükről csak további kísérletekkel marad. Azokat a változásokat, amelyek során nem ke-
bizonyosodhatunk meg. A vízpára megjelenése a hideg letkezik új anyag, fizikai változásoknak nevezzük.
üvegen például vízgőz keletkezésére utal. A legismertebb fizikai változások a halmazállapot-vál-
Az anyagnak azokat a tulajdonságait, amelyek megmu- tozások és az oldódási folyamatok. A fizikai változások
tatják, hogy milyen körülmények között alakul át, és köz- során csak az anyagi halmaz szerkezetében történik vál-
ben milyen anyag keletkezik, kémiai tulajdonságoknak tozás, a részecske szerkezetében nem.
nevezzük. A cukor két jellemző kémiai tulajdonsága, Erősebb hevítés vagy égetés során azonban nemcsak
hogy hevítés hatására karamellé alakul, hamuban meg- a cukormolekulákból álló halmaz szerkezete, hanem
forgatva pedig meggyullad, miközben szén-dioxiddá és a molekuláknak a szerkezete is megváltozik. A cukrot
vízzé ég el. alkotó atomok más molekulákká kapcsolódnak ös�-
sze, így új anyagok keletkeznek. Azokat a változásokat,
amelyek során új anyag keletkezik, kémiai változások-
nak nevezzük. A kémiai változásokat egyszerűen csak
reakcióknak hívjuk.
Maga az anyag nagyon sok részecske (atom, mo-
lekula) halmaza, amelynek tulajdonságai eltérnek
az őket felépítő részecskék tulajdonságaitól. A szín,
a szag, a halmazállapot és az oldhatóság a legfon-
tosabb fizikai tulajdonságok. Azt, hogy az anyag
milyen körülmények között milyen más anyagokká
alakítható át, kémiai tulajdonságoknak nevezzük.
A fizikai változások során megváltozik a halmaz
szerkezete, de új anyag nem képződik. A kémiai
2.1.3.A cukor hevítése 2.1.4.A cukor égése
változások során a részecskék szerkezetében is vál-
A répacukor hevítés hatására A répacukor hamuba tozás történik, új anyagok keletkeznek.
megolvad, és sokféle anyagból vagy teafűbe forgatva
álló karamellé alakul. meggyújtható, elégethető. Új fogalmak
anyagi halmaz, fizikai tulajdonság, kémiai
tulajdonság, fizikai változás, kémiai változás
A répacukor tulajdonságai
Színe fehér
Szaga
Halmazállapota
szagtalan
FIZIKAI
szilárd 1. Melyek a répacukor fizikai tulajdonságai?

Oldhatósága vízben jó 2. Mondj két példát olyan folyamatra, amely
során a cukor fizikai változáson megy át!
Sűrűsége nagyobb a vízénél 3. Milyen kísérleteket végeztünk a répacukor ké-
miai tulajdonságainak a megállapítására?
Keménysége viszonylag puha
4. Miért tekintjük a cukor égését kémiai válto-
Hevítés hatására bomlik, karamellizálódik zásnak?
KÉMIAI
5. Karamellcukorka készítése: Olvassz meg lábos-

Meggyújtva szén-dioxiddá és vízzé ég el
ban 15 dkg kristálycukrot, majd amikor sárgás-
barna színű, öntsd ki egy hideg fémlapra! Az
olvadék kihűlése után törd apró darabokra, és
Fizikai és kémiai változások
kóstold meg!
A répacukor aprítás, vízben való oldás vagy enyhe ol-
vasztás során nem alakul át más anyaggá, répacukor Mf. 2. / 1–4.
21

2.2. A HALMAZÁLLAPOTOK
Milyen szempontból különleges az

egyik legismertebb anyagunk, a víz?
A víz az egyetlen olyan anyag, amely mind a három
halmazállapotban nagy mennyiségben megtalálha-
tó a természetben.
2.2.1. A bróm diffúziója – tanári kísérlet!

A levegőnél nagyobb sűrűségű brómgőz átönthető egyik edény-
ből a másikba. A kísérlet azért szemléletes, mert a bróm színes.
Tudnod kell, hogy ez színtelen gázok esetében is (pl. szén-dioxid)
ugyanígy történik!
A három halmazállapot
Az anyagok a természetben gáz-, folyékony és szilárd hal- Kísérlet
mazállapotban fordulnak elő. Amikor egy anyag halmaz-
Hűts le egy italos üveget hűtőszekrényben!
állapotát megadjuk, akkor azt rendszerint közönséges kö- A hideg üveg száját nedvesítsd be kevés vízzel és
rülmények között (25 °C-on és légköri nyomáson) értjük. helyezz rá egy pénzérmét! Kezeddel melegítsd
Az anyagok halmazállapotát adott hőmérsékleten elsősor- az üveget! (A kísérletet otthon végezd el!)
ban a részecskéik között ható kölcsönhatások határozzák A pénzérme hamarosan megemelkedik, és mo-
meg. Hasonlítsuk össze a három halmazállapot jellemzőit! zogni kezd a kiáramló gáztól.
DIFFÚZIÓ
DIFFÚZIÓ
nagyobb
nagyobb koncentráció
koncentráció
IDŐ
IDŐ
kisebb
kisebb koncentráció
koncentráció Kísérlet
Szívj fel egy-egy injekciós fecskendőbe levegőt
és vizet! Fogd be a nyílásukat az ujjaddal, és a
dugattyú segítségével próbáld meg összenyom-
ni mindkettőt!
A folyadék nem összenyomható.
A gázok részecskéi között olyan nagy a távolság, hogy

a közöttük lévő vonzó kölcsönhatások elhanyagolhatók.
Részecskéik haladó, forgó- és rezgőmozgást végeznek,
kitöltik a rendelkezésükre álló teret. A halmaz térfoga-
ta és alakja változó. A részecskék mozgását, miközben
a nagyobb koncentrációjú helyről a kisebb felé áramla-
nak, diffúziónak nevezzük (a latin dis – szét, fundere
– önteni szavakból).
22

A folyadékok részecskéi közti távolság csekély, ezért A szilárd anyagok részecskéit erősebb kölcsönhatások
nem összenyomhatók. Részecskéik között már vonzó tartják össze. A részecskék sem haladni, sem forogni
kölcsönhatások vannak, ezért térfogatuk állandó. Ré- nem képesek, a helyükön rezgőmozgást végeznek. A szi-
szecskéik egymáson elgördülnek, így a folyadékok fel- lárd anyagoknak ezért állandó az alakjuk és a térfogatuk.
veszik az edény alakját. Hőmérséklet változtatására térfogatuk alig változik.
Érdekesség
Nyúlik, folyik, törik, pattan. Mi az?
A játékboltokban kapható intelligens gyurma kis erő-
hatásra megnyúlik, elfolyik, nagy erőhatásra törik,
a padlóra dobva visszapattan. Anyaga szilícium- és
bórtartalmú műanyag, amely azt szemlélteti, hogy az
2.2.2. A folyadékmodell anyag alakváltozásának sebessége hogyan befolyásol-
A folyadékokban a részecskék egymáson elgördülnek, és úgy ja az anyag viselkedését.
folynak ki az üvegből, mint ezek a borsószemek.
Halmazállapot Szilárd Folyadék Gáz
A halmaz modellje
A részecskék távolsága kicsi kicsi nagy

A részecskék közötti
erős közepes elhanyagolható
kölcsönhatások
rezgőmozgás, forgómozgás rezgőmozgás, forgómozgás,
A részecskék mozgása rezgőmozgás
(elgördülnek egymáson) haladó mozgás
változó változó
A halmaz alakja állandó
(felveszi az edény alakját) (felveszi az edény alakját)
változó (betölti
A halmaz térfogata állandó állandó
a rendelkezésére álló teret)
Példák az elemek köréből szén (C), kén (S), jód (I2) bróm (Br2), higany (Hg) hidrogén (H2), oxigén (O2), klór (Cl2)
víz (H2O),
Példák szőlőcukor (C6H12O6), metán (CH4),
etil-alkohol,
a vegyületek köréből nátrium-klorid (NaCl) szén-dioxid (CO2)
ecetsav
Új fogalmak
gáz-, folyékony, szilárd halmazállapot, diffúzió
1. Hasonlítsd össze a három halmazállapotot a táblázat szempontjai alapján!
2. Milyen kísérlettel bizonyítható, hogy a gázok részecskéi szétterjednek a levegőben?
3. Miért összenyomható a levegő, és miért nem nyomható össze a víz?
4. Hasonlítsd össze a szőlőcukor, a víz és a szén-dioxid molekuláit közönséges körülmények között!
5. Keress az interneten a halmazállapotokról rövid videófilmeket! Nézz meg egyet!
23

2.3. A HALMAZÁLLAPOT-VÁLTOZÁSOK
Rövid melegítés után a jég olvadni kezd, az addig
Mit jelent a „kámforrá válik” mondás? rendezett kristályrács összeomlik. A víz cseppfolyóssá
Ha valaki észrevétlenül eltávozik valahonnan, azt válik, részecskéi elgördülnek egymáson. További mele-
mondjuk, hogy kámforrá válik. Mi is az a kámfor? gítés hatására a vízmolekulák egyre gyorsabban mozog-
A kámfor egy növényi eredetű szerves vegyület, nak, egyesek akkora energiára tesznek szert, hogy a víz
amely szilárd kristályos formából hamar gáz-halmaz- felszínéről a gáztérbe jutnak. A víz ekkor párolog.
állapotúvá alakul, eltűnik. Jól ismerheted kámforos A párolgás mértéke a hőmérséklet emelésével nő,
kenőcsökből, orrdugulás elleni tubusos szerekből. 100 °C-on pedig a folyadék belsejében is megkezdő-
dik a folyadék gőzzé alakulása. Ekkor vízmolekulákat
A halmazállapot-változások melegítés vagy hűtés hatá- tartalmazó gőzbuborékok jutnak a folyadék felszínére,
sára bekövetkező fizikai változások, amelyek során az a folyadék forrni kezd. Az ekkor mért hőmérséklet a
anyagi halmaz szerkezete átalakul, részecskéinek szer- víz forráspontja.
kezetében azonban nem történik változás.
Jó, ha tudod!
Kísérlet A forráspont az a hőmérséklet, ame-
Melegítsünk folyamatosan jeges vizet forrásig! lyen megindul a folyadék belsejében a
Mérjük a hőmérsékletét! Tartsunk a forrásban folyadék gőzzé alakulása.
lévő víz fölé óraüveget! A víz légköri nyomáson 100 °C-on forr.
Kuktafazékban azonban ez a hőmér-
séklet megemelkedik. Ennek oka, hogy
a forráspontot a környezet nyomása is befolyásolja.
A megnövekedett külső nyomás nem engedi kiszakad-
ni a részecskéket a folyadékból, így azok csak magasabb
hőmérsékleten képesek elhagyni a folyadék belsejét.
Ha a vízgőz molekulái hideg üvegfelülethez érnek, a

hevítés során szerzett energiát átadják az alacsonyabb
hőmérsékletű üvegnek. A vízmolekulák között kémiai
A víz halmazállapot-változását vizsgáló egyszerű kötőerők alakulnak ki, a víz folyékony halmazállapotú-
berendezés vá válik, lecsapódik.
A jég és a víz kölcsönhatásakor a víz melegíti a jeget, Feladat

a jég pedig hűti a vizet. Rövid idő elteltével a hőmérő
0 °C-ot mutat. Vágj össze egy papírlapot kis négyzetekre az anyag ré-
szecskéinek szemléltetésére! Állítsd össze az asztalon
a darabokból a szilárd halmazállapotú anyag szerkeze-
tét, majd modellezd, hogyan olvad meg és párolog el
az anyag!
Kísérlet
Papírzsebkendőbe tegyél néhány kisebb men-
tolkristályt! Szagoljuk meg, a mentol gőzének
illatát hamarosan érezzük.
Néhány szilárd anyag (mentol, kámfor, jód, naftalin)

jellemzője, hogy melegítés hatására a folyékony halmaz-
2.3.1.A Titanic elsüllyedésekor (1912) több mint 1500 utas lelte állapot kihagyásával közvetlenül gáz-halmazállapotúvá
halálát a –2 °C-os tengervízben. A vizes oldatok tulajdonsága,
hogy fagyáspontjuk alacsonyabb, mint a tiszta vízé. Emiatt lehet válik. Ezt a halmazállapot-változást szublimációnak
a sós tengervíz –2 °C-os. nevezzük.
24

Halmazállapot-változások
a környezetünkben
Olvadás: az a halmazállapot-változás, amelynek
Környezetünkben is sok halmazállapot-változást figyel- során a szilárd anyag folyékonnyá válik.
hetünk meg. A víz természetes körforgása során a tenge- Fagyás: az a halmazállapot-változás, amelynek során
rek, folyók vize elpárolog, és felhők formájában látható- a folyadék szilárd halmazállapotúvá válik.
vá válik. A lecsapódott víz eső formájában hullik a földre, Párolgás: az a halmazállapot-változás, amelynek
ha a magasban hideg van, megfagy, ekkor hó hullik. során a folyadék részecskéi a folyadék felszínéről a
A reggeli harmat a hidegben lecsapódott vízpára, amely gáztérbe lépnek.
a nap elején gyorsan elpárolog. Ha éjjel 0 °C alá hűl a le- Lecsapódás: az a halmazállapot-változás, amely-
vegő, akkor ez a víz dér formájában jelenik meg. Ekkor nek során a gáz-halmazállapotú anyag folyékonnyá
alakul.
a párás szoba ablakán a víz változatos jégvirágok formá-
Forrás: az a halmazállapot-változás, amelynek so-
jában is kikristályosodhat.
rán a folyadék belsejében is megtörténik a folyadék
A felmosott padló, a letörölt konyhaasztal hamar meg- gőzzé alakulása.
szárad, mert a víz hő hatására elpárolog. A nedves ruha Szublimáció: az a halmazállapot-változás, amely-
gyorsabban megszárad, ha meleg, szellős helyre vagy a nek során a szilárd anyag a folyékony halmazálla-
napra tesszük. Mindegyik esetben párolgás történik. pot kihagyásával közvetlenül gáz-halmazállapotú-
Amikor csokoládémázat készítünk, a csokoládét gőz vá alakul.
fölött olvasztjuk meg. Ekkor a forró gőz hatására a cso- Azokat a változásokat, amelyek során hő szabadul
koládé megolvad, így a tortára kenhetjük. Ez azután a fel, exoterm, amelyek során hőelnyelés történik en-
hőmérséklet csökkenésének hatására megfagy, megszi- doterm folyamatoknak nevezzük.
lárdul. szublimáció
párolgás,
forrás
A halmazállapot-változásokat kísérő szilárd
olvadás
folyadék gáz
energiaváltozások fagyás lecsapódás
lecsapódás, kristályosodás
A fizikai és kémiai változások mindig energiaváltozás-
sal járnak együtt. Ez legtöbb esetben hő felszabadulását
vagy hő elnyelődését jelenti. Azokat a változásokat, ame- Új fogalmak
lyek során hő szabadul fel, exoterm, amelyek során hő- olvadás, párolgás, forrás, lecsapódás,
elnyelés történik, endoterm folyamatoknak nevezzük. fagyás, szublimáció, exoterm változás,
endoterm változás
EXOTERM ENDOTERM
hő hő
rendszer rendszer
1. Mi a hasonlóság és a különbség a párolgás és
környezet forrás között?
2. Mit nevezünk olvadásnak, és mit forrásnak?
2.3.2.Exoterm és endoterm változások 3. Mit nevezünk exoterm, és mit endoterm válto-
zásnak?
A jég melegítésre megolvad, további hőközlésre a 4. Milyen halmazállapot-változás történik és mi-
víz párologni, illetve forrni kezd. Energiaközlés hatásá- lyen energiaváltozás kíséri az alábbi folyama-
ra tehát az anyag szilárd halmazállapotból folyadékká, tokat?
majd gáz-halmazállapotúvá alakul. Nyári melegben a a) a hideg ablaküveg bepárásodik;
ventillátor kellemesen hűti izzadt testünket. Ilyenkor b) a felmosott padló szárad;
a bőrünkről elpárolgó víz hőt von el szervezetünkből. c) a szekrényben elillan a ruhák közül a moly-
A párolgás, a forrás, az olvadás és a szublimáció egy- riasztó naftalin;
aránt endoterm folyamatok. d) a vízforralóban 100 °C-on buborékok jelen-
nek meg;
Ezzel szemben a lecsapódás és a fagyás energia felsza-
e) a csokoládé a kezedben elfolyósodik.
badulásával járó exoterm változások. A hideg óraüveg-
re lecsapódó vízgőz hőt ad át az üvegnek, amely ezáltal
kissé felmelegszik. Mf. 2. / 11., 12., 14.
25

2.4. AZ OLDÓDÁS ÉS AZ OLDATOK
Mi lenne, ha eltűnnének Mi miben oldódik?

környezetünkből az oldatok?
Kísérlet
Sokszor hallottunk és tanultunk már az oldatokról.
Tegyünk 2-2 kémcsőbe kis mennyiségeket az
Mindennapi szereplői az életünknek, olyannyira,
alábbi anyagokból: répacukor, jód, gyertyaviasz,
hogy talán már észre sem vesszük. A kézmosásnál mészkő, vas, rézgálic. Az egyik sorozathoz önt-
használt csapvíz, a reggeli tea vagy kakaó, egy ke- sünk vizet, a másikhoz kevés benzint, és rázoga-
mény testnevelésóra után az arcunkon végigcsurgó tással próbáljuk feloldani az anyagokat!
izzadság és a tusfürdő, amivel utána lemosakszunk,
mind oldat. Oldatok nélkül élni sem tudunk. Sejt-
Amikor egy szilárd anyag feloldódik az adott oldószer-
jeink bonyolult biokémiai folyamatai ugyanis csak
ben, eltűnik a szemünk elől, de oldott állapotban ott ma-
oldott állapotú anyagok között tudnak megfelelő
rad az oldatban. Ha az anyag fehér, az oldata jellemzően
hatékonysággal végbemenni.
színtelen lesz (répacukor, gyertyaviasz). Ha azonban szí-
nes, akkor az oldata is színes lesz (jód, rézgálic). Ekkor
az oldat színének az erőssége, intenzitása arról is tájékoz-
tatást ad, mennyire jól oldódik az anyag az oldószerben.
Vannak olyan anyagok, amelyek sem vízben, sem ben-
2.4.1.
Az oldott állapot jelentősége zinben nem oldódnak, ilyen például a mészkő és a vas.
A kémiai reakciók többsége
csak vizes közegben játszódik
le. A pezsgőtabletta több
más anyag mellett szilárd
citromsavat és szódabikarbónát
tartalmaz. A két anyag ilyen
körülmények között nem
lép reakcióba. Vízben oldva
viszont azonnal szén-dioxid-gáz
fejlődése közben reagálnak.
Hogyan készül az oldat?

Az oldat több összetevőből álló, folyékony halmazál-
lapotú keverék. Alkotórészei az oldószer és az oldott 2.4.3.A jód vízben gyengén, benzinben azonban jól oldódik. Ezt
a két oldat színének intenzitása is mutatja. A vizes oldat halvány-
anyag. Az oldószer folyadék, ebben oldjuk fel a szilárd, sárga, a benzines oldat erősen lila színű.
folyékony vagy gáz-halmazállapotú oldandó anyagot,
amely a feloldódás után válik oldott anyaggá. Vízben jól oldódó Benzinben jól ol- Vízben és benzin-
Az oldódás során az oldószer és az oldandó anyag anyagok dódó anyagok ben sem oldódó
részecskéi elkeverednek egymással, miközben az oldó- anyagok
szer részecskéi körbeveszik az oldott anyag részecskéit. répacukor, rézgálic, jód, gyertyaviasz, mészkő, vas, ho-
Amennyiben az oldószer a víz, a részecskék körül víz- konyhasó, kálium- kámfor, étolaj, mok, szén
permanganát zsírok
burok alakul ki.
oldandó anyag oldószer oldott anyag
A víz, a leghétköznapibb oldószer, számos anyagot
nem képes feloldani. A körömlakk eltávolításához kö-
römlakklemosót (pl. acetont) használunk. A konyhai
edényekről mosogatószerrel, a sérült bőrfelület szélé-
ről alkohollal vagy sebbenzinnel távolítjuk el a zsírt.
Ezek az oldószerek a zsíroldó szerek népes családjá-
ba tartoznak. Zsíroldó szerekben jól oldódik például
a jód, több vitamin (A, D, E, K) és a növények zöld
2.4.2.Az oldódás folyamata színanyaga, a klorofill.
26

Kísérlet Jó, ha tudod!
Kis vászonzsákba tegyünk kevés kálium-perman- A köznapi életben az olvadás és az oldódás kifejezést
ganátot és mártsuk vízzel telt üvegedénybe! gyakran szinonimaként használjuk.
A zsákból lila színű anyag távozik, amely idővel Az olvadás halmazállapot-változás, amely melegítés
teljesen megszínezi a vizet. A kísérletet csak ta- hatására megy végbe. A folyamat során a szilárd anyag
nár végezheti! részecskéi kiszakadnak a kristályrácsból, ekkor egymás
mellett rendezetlenül mozogva folyadékot képeznek.
A részecskék halmazába azonban oldószerrészecskék
(pl. vízmolekulák) nem kerülnek.
Ezzel szemben az oldódás az oldandó anyag, illetve az
oldószer részecskéinek az elkeveredését jelenti, amely
szobahőmérsékleten, melegítés nélkül is végbemegy.
A kétféle anyag részecskéi között kémiai kötőerők ala-
kulnak ki, és folyékony halmazállapotú keverék, oldat
jön létre.
Az oldatok oldószerből és oldott anyagból álló ke-
verékek. Az oldódás fizikai változás, amely során az
Kálium-permanganát oldódása oldószer és az oldandó anyag részecskéi elkevered-
A kálium-permanganát kristályai oldódás során ré- nek egymással. Az anyagok különböző oldószerek-
szecskékre esnek szét, amelyek elkeverednek a víz ré- ben különböző mértékben oldódnak. A leghétköz-
szecskéivel. Az elkeveredést a részecskék hőmozgása, napibb oldószerünk a víz, gyakran használt zsíroldó
diffúziója okozza. Ez a folyamat ugyanúgy megy szer pedig a benzin.
végbe, mint ahogyan a gázoknál már megismertük.
Új fogalmak
oldat, oldószer, oldott anyag, oldódás
1. Mit nevezünk oldatnak? Mondj példát a közna-
2.4.4. A teafű anyagai meleg vízben pi életből!
gyorsan kioldódnak. A vízben oldódó
2. Ismertesd az oldódás folyamatát a cukor
anyagok hamar megszínezik a vizet,
illatos teát kapunk. példáján!
3. Foglald össze a kétféle oldószerrel végzett ol-
dási kísérletek tapasztalatait!
4. Otthoni kísérlet: Készíts citromízű pezsgőport!
Mérj ki 5 dkg kristálycukrot! Keverj hozzá 1 dkg
citrompótlót (étkezési citromsav, aszkorbin-
sav) és 1 dkg szódabikarbónát! Alaposan ke-
verd össze, majd a keverékből tegyél kis kanál-
nyit egy pohár vízbe! Oldódás, pezsgés után
fogyasztható!
5. Otthoni kísérlet: Egy-egy kis pohárba önts ke-
vés vizet, illetve étolajat! Tegyél mindkettőbe
késhegynyi őrölt pirospaprikát! Keverd össze a
2.4.5. A körömlakk vízben nem, de acetonban jól oldódik. poharak tartalmát! Figyeld meg, hogy a paprika
Amikor a megkopott körömlakkot lemossuk a körmünkről, akkor színanyagai melyik oldószerben oldódnak fel!
zsíroldószert (acetont, etil-acetátot) használunk. Az aceton a bőrt
irritálja, kiszárítja, ráadásul erősen tűzveszélyes, így használata
körültekintést igényel! Mf. 2. / 5., 10–12., 14., 15.
27

2.5. AZ OLDATOK TÖMÉNYSÉGE
moldott anyag
Fontos, hogy a műtétek során kapott · 100% = tömegszázalék
moldat
infúzió meghatározott töménységű
sóoldat legyen? A tömegszázalék fogalmát másképpen is értelmez-
hetjük. A tömegszázalék megmutatja, hogy 100 gramm
A köznapi életben gyakran tapasztalhatjuk, hogy oldat hány gramm oldott anyagot tartalmaz. Ha egy ol-
mennyire fontos egy oldat töménysége. Nem mind- dat 5 tömegszázalékos, ez azt jelenti, hogy 100 gramm
egy, hogy mennyi sót szórunk a levesbe, hiszen ettől oldat 5 gramm oldott anyagból és 95 gramm oldószer-
függ, hogy ízlik-e az elkészült étel. Még fontosabb, ből áll.
hogy egy növényi tápsó adott mennyiségét mennyi
vízben oldjuk fel, mert akár el is pusztulhat a növé-
Feladat
nyünk. Egy hibás töménységű infúzió pedig egyene-
sen a beteg halálához vezethet. Számítsuk ki, hogy hány tömegszázalékos az az oldat,
amelyet úgy készítettünk, hogy 10 g cukrot feloldottunk
190 g vízben!
Nekem híg, neked tömény
A számítási feladatokat kétféleképpen is megoldhatjuk:
A mindennapi életben gyakran használjuk oldatokra a következtetéssel és képlettel.
híg és a tömény kifejezéseket. Egy oldatot hígnak mon-
dunk, ha nagy mennyiségű oldószerben kevés oldott Elsőként tekintsük át, hogy milyen adatokat ismerünk a
anyag van. Egy oldatra azt mondjuk, hogy tömény, ha feladat megoldásához.
nagy mennyiségű oldott anyagot tartalmaz. Oldott anyag tömege: 10 g
A híg és a tömény fogalmakat az oldatok töménysé- Oldószer tömege: 190 g
gének pontos kifejezésére azonban nem használhatjuk. Oldat tömege ennek alapján: 200 g
a) Következtetéssel
2.5.1.Ami valakinek A tömegszázalék értékét megkaphatjuk, ha megnézzük,
híg, lehet, hogy más- hogy 100 g oldat hány g oldott anyagot tartalmaz.
nak tömény. Az ikrek
egyikének nem elég
édes, a másiknak Ha 200 g oldat 10 g cukrot tartalmaz,
túl édes a tea. Pedig akkor 100 g oldat x g cukrot tartalmaz
édesanyjuk ugyan-
úgy készítette azt. 100 · 10
x= = 5, az oldat tehát 5 tömegszázalékos.
200
b) Képlettel
2.5.2.Tömény és híg
oldatok: amennyiben
az oldott anyag meg-
színezi az oldatot,
akkor az oldatok Az oldat tehát 5 tömegszázalékos.
közül a töményebb
sötétebb szín-
árnyalatú. Adott töménységű oldat készítése
A tömegszázalék Készítsünk 200 gramm 1,5 tömegszázalékos kálium-per-

manganát oldatot!
Az oldatok töménységét, vagyis azt, hogy az adott oldat
mennyi oldott anyagot tartalmaz, leggyakrabban a tömeg- 1. Először kiszámítjuk, hogy az oldathoz 3,0 g kálium-
százalékkal fejezzük ki. A tömegszázalék az oldott anyag permanganátra és 197 g vízre van szükség.
tömegének és az oldat tömegének a hányadosa százalék- 2. Mérlegen lemérünk 3,0 g kálium-permanganátot.
ban kifejezve. A tömegszázalék tehát megadja, hogy az 3. A 197 g víz térfogata 197 cm3, ezt mérőhengerben
oldott anyag tömege hány százaléka az oldat tömegének. mérjük ki.
28

4. A kálium-permanganátot és a vizet egy főzőpohárba
öntjük, és addig keverjük üvegbottal, amíg az összes
szilárd anyag feloldódik.
2.5.5. Fiziológiás oldat infúziós tasakban

2.5.4.Az oldat elkészítésének a lépései A vérveszteség pótlására vagy kiszáradás ellen gyakran adnak
infúzió formájában fiziológiás sóoldatot. Ez 0,9 tömegszázalékos
konyhasóoldat. Ez a töménység azt jelenti, hogy 1 liter, azaz
Térfogatszázalék kb. 1 kg ilyen sóoldat 9 g nátrium-kloridot tartalmaz.
2.5.3.
A bor címkéjéről
leolvasható, hogy a RÖVID ÖSSZEFOGLALÁS
benne lévő ital (oldat)
térfogatának 15%-a Az oldatok töménységének meghatározására hasz-
alkohol nált híg és tömény kifejezések nem pontosak, vi-
szonylagosak. Az oldatok összetételének számsze-
rű jellemzésére leggyakrabban a tömegszázalékot
használjuk. A tömegszázalék kifejezi, hogy az oldott
anyag tömege hány százaléka az oldat tömegének.
Adott töménységű oldat készítése Folyadékelegyek összetételét térfogatszázalékban
fejezzük ki. A térfogatszázalék megadja, hogy az
Készítsünk 40 cm3 25 térfogatszázalék alkoholtartalmú oldott folyadék térfogata hány százaléka az oldat
alkohol-víz elegyet! térfogatának.
1. Kiszámítjuk, hogy az oldat elkészítéséhez 10 cm3 al- Új fogalmak

kohol szükséges. tömegszázalék, térfogatszázalék
2. Mérőhengerben kimérünk 10 cm3 alkoholt.
3. A mérőhengerben kimért alkoholhoz annyi vizet ön-
tünk, hogy a kapott oldat térfogata 40 cm3 legyen.
1. Miért nem használhatjuk a híg és a tömény kife-
Kísérlet jezést az oldatok töménységének pontos jellem-
Modellezzük bab- és rizsszemekkel a folyadékok zésére?
elegyítését! 2. Mit fejez ki az oldatok esetében
Két mérőhengerben mérjünk ki 50 cm3 babsze- a) a tömegszázalék,
met, illetve 50 cm3 rizsszemet, majd öntsük össze b) a térfogatszázalék?
a két edény tartalmát! A kapott keverék együttes 3. Két cukoroldat közül az egyik 100 g vizet és
térfogata kevesebb, mint 100 cm3. 7,5 g cukrot tartalmaz, a másik 7,5 tömegszáza-
lékos. Melyik a töményebb?
4. Ha egy felnőtt ember megiszik 2 dl 10 V/V% al-
A különböző folyadékok elegyítésekor a keletkező ol- koholtartalmú vörösbort, akkor hány ml (cm3)
dat térfogata nem egyezik meg az alkotórészek kiindu- alkohol kerül a szervezetébe?
lási térfogatainak összegével. A két anyag részecskéi kö-
zött kölcsönhatások alakulnak ki, ez okozza a jelenséget. Mf. 2. / 21–23.
29

2.6. AZ ANYAGOK OLDHATÓSÁGA
Miért okozhat halpusztulást Kísérlet

a nyári hőség? 1. Készítsünk telített rézgálicoldatot egy púpo-
zott kanál rézgálic és kevés szobahőmérsékle-
Amikor egy hosszan tartó nyári hőség során a sekély tű víz összekeverésével!
vizű tavaink felmelegszenek, a halak a víz felszíné- 2. Öntsünk át a telített rézgálicoldatból kétujj-
re jönnek és „pipálnak”. Ekkor a levegőből próbálják nyit egy kémcsőbe, majd adjunk hozzá még
felvenni az életfolyamataikhoz szükséges oxigént. egy késhegynyi szilárd rézgálicot! Melegítsük
Az akvaristák is tudják, hogy nem szabad, hogy az fel a kémcső tartalmát!
akvárium vize bizonyos hőmérséklet fölé emelked- 3. Óvatosan hűtsük vissza a forró oldatot szoba-
jen. De vajon miért? Hogyan befolyásolja a víz hő- hőmérsékletűre!
mérséklete a benne oldott oxigén mennyiségét?
Melegítés hatására a szilárd rézgálic feloldódik. En-
Tudunk-e egy anyagból tetszőleges nek az a magyarázata, hogy a legtöbb szilárd anyag, így
töménységű oldatot készíteni? a rézgálic oldhatósága is nő a hőmérséklet emelésével.
Ha azonban az oldatot lehűtjük, a rézgálic egy része is-
mét kiválik, kikristályosodik az oldatból. A következő
Kísérlet táblázat néhány szilárd anyag oldhatóságát mutatja kü-
Tegyünk egy főzőpohárba 100 g szoba-hőmér- lönböző hőmérsékleteken.
sékletű vizet (ez éppen 100 cm3), és adjunk hoz-
zá 40,0 gramm konyhasót! Keverjük üvegbottal x g anyag / 100 g víz 0 °C 20 °C 50 °C 80 °C
az oldatot, hogy felgyorsítsuk a só oldódását! Konyhasó 35,7 g 36,0 g 37,0 g 38,4 g
Rézgálic 14,3 g 20,7 g 33,3 g 53,6 g
A konyhasó nagy része feloldódik, kis része azonban Kálium-nitrát 13,3 g 31,6 g 85,5 g 169,0 g
feloldatlanul leülepedik a főzőpohár aljára. Méréssel Szilárd anyagok oldhatósága
megállapítható, hogy 4,0 gramm só maradt feloldatlan,
Oldhatóság (x g só / 100 g víz)
azaz 100 gramm víz 20 °C-on legfeljebb 36,0 gramm 100

konyhasót képes feloldani. Ezt az értéket a konyhasó kálium-nitrát
oldhatóságának nevezzük. Ekkor az oldat 26,5 tömeg- 80
százalékos. Az olyan oldatot, amely adott hőmérsékle- rézgálic
60
ten több anyagot már nem képes feloldani, telített ol-
datnak nevezzük. Az ennél hígabb oldat telítetlen. 40
konyhasó
20
hipermangán
0
0 10 20 30 40 50 60 70 80
Hőmérséklet (°C)
2.6.2. Néhány anyag oldhatóságának hőmérsékletfüggése
2.6.1.A Holt-tenger vize annyira tömény, hogy a só egy része
kiválik belőle.
Otthoni kísérlet
A szilárd anyagok oldhatósága
Függőkristály készítése
Egy anyag oldhatósága megadja, hogy adott hőmérsék- Önts 200 cm3 (2 dl) forrásban lévő vizet kis mére-
leten 100 g oldószer (pl. víz) hány gramm anyagot képes tű befőttesüvegbe, majd szórj bele a választott
feloldani. Az oldhatóságot elsősorban az határozza meg, anyagból: timsóból kb. 400 grammot, rézgálic-
hogy milyen oldószerben milyen anyagot oldunk. A jód ból kb. 220 grammot, konyhasóból kb. 70 gram-
mot. Keverd addig műanyag kanállal az oldatot,
például nagyon jól oldódik benzinben, vízben azonban
amíg az összes anyag feloldódik! Lógass az ol-
sokkal rosszabb az oldhatósága. A cukor ezzel szemben
datba egy madzagot! Tedd a poharat pár napra
sokkal jobban oldódik a vízben, benzinben gyakorlati- 20–25 °C-os helyre, ügyelj rá, hogy ne rázkódjon!
lag nem oldódik.
30

A gázok oldhatósága Érdekesség
A keszonbetegség leggyakrabban a nagy mélységben,
Kísérlet nagy nyomáson dolgozó építőmunkásoknál, búvárok-
nál fordul elő. A nagyobb nyomáson megnő a beléleg-
Csavarjuk le egy szén- zett gázok (nitrogén, oxigén) oldhatósága a vérben. Ha
savas ásványvizes pa- az ember ezután hirtelen kisebb nyomású térbe kerül,
lack kupakját! Mit ta- a gázok oldhatósága csökken, így – elsősorban a nit-
pasztalunk? rogéngáz – buborékok formájában kiválik a vérből. Az
Rögzítsünk a kinyitott apró gázbuborékok elzárhatják a hajszálereket, ezzel a
palack szájára egy lufit, környező sejtek oxigénhiányát okozzák. A keszonbeteg-
majd állítsuk a palackot ség súlyos esetben eszméletvesztéshez vagy akár halál-
forró vízbe! Figyeljük hoz is vezethet. A „betegség” megelőzhető, ha a külső
meg a változásokat! nyomást nem hirtelen, hanem fokozatosan csökkentjük.
A meleg vízben a gázok
oldhatósága kisebb, mint A telített oldatban az adott mennyiségű oldószer
a hideg vízben nem képes több oldandó anyagot feloldani. A telített
oldatnál hígabb oldatot telítetlennek nevezzük. Egy
anyag oldhatóságát telített oldatának összetételével
A kupak lecsavarásakor szisszenő hangot hallunk, mi- jellemezzük. Ez megadja, hogy 100 g oldószer adott
közben gázbuborékok távoznak a folyadékból. A lezárt hőmérsékleten hány gramm anyagot képes feloldani.
ásványvizes palackban a légköri nyomásnál nagyobb A hőmérséklet növelésével a legtöbb szilárd anyag
oldhatósága nő. A gázok ezzel szemben jobban ol-
nyomás uralkodik. Amikor kinyitjuk a palackot, a bel-
dódnak alacsony hőmérsékleten és nagy nyomáson.
ső nyomás csökken, így a vízben oldott szén-dioxid egy
része buborékok formájában távozik. A nyomásválto-
Új fogalmak
zás tehát hatással van a gázok oldhatóságára. Nagyobb
oldhatóság, telített oldat, telítetlen oldat
nyomáson a gázok oldhatósága is nagyobb. Magasabb
hőmérsékleten azonban csökken a gázok oldhatósága,
ezért melegítés hatására még intenzívebbé válik a bubo-
rékképződés. Nagy melegben a természetes vizek oxi-
géntartalmának csökkenése is erre vezethető vissza. Az
1. Mit nevezünk
alábbi táblázat az oxigén és a szén-dioxid oldhatóságát a) telített oldatnak,
mutatja eltérő hőmérsékleteken. b) telítetlen oldatnak,
c) oldhatóságnak?
x g gáz / 100 g víz 0 °C 20 °C 40 °C 60 °C 2. A rézgálic példáján mutasd be, hogyan függ
a szilárd anyagok oldhatósága a hőmérséklettől!
Oxigén 0,0069 0,0043 0,0031 0,0023
3. Magyarázd meg, hogy mi történik, amikor
Szén-dioxid 0,3346 0,1688 0,0973 0,0576 egy 80 °C-on telített rézgálicoldatot 20 °C-ra
lehűtünk!
4. Hogyan változik a gázok oldhatósága:
a) a hőmérséklettel,
b) a nyomással?
5. Szobahőmérsékleten (25 °C) a szén-dioxid old-
hatósága 1,45 g/liter. Valótlant állít-e az az ás-
ványvíz-palackozó, aki a címkén azt tünteti fel,
hogy a szén-dioxid-tartalom minimum 4 g/liter?
6. Nézz utána, hogy
a) miért lebeg a fürdőző a Holt-tenger vizén,
b) van-e élet a Holt-tengerben!
Mf. 2. / 24–27., 29–31.
31

2.7. SZILÁRD KEVERÉKEK ÉS SZÉTVÁLASZTÁSI MÓDSZEREIK
ugyanakkor rugalmassága miatt gépalkatrészeket és
Hogyan választják el az aranymosók épületelemeket készítenek belőle.
az aranyszemcséket a homoktól? A kén (S8) sárga színű, alacsony olvadáspontú,
kis sűrűségű szilárd anyag. Vulkáni vidékeken nagy
Környezetünk anyagai szinte minden esetben keve- mennyiségben keletkezik a kráterből kiszivárgó kén-
rékek. Ahhoz, hogy felhasználhassuk ezeket, össze- tartalmú gázokból. Vízben nem, benzinben azonban
tevőiket (komponenseiket) el kell tudnunk válasz- oldódik. Puha, dörzsmozsárban könnyen porrá tör-
tani egymástól. Az elválasztás legtöbbször fizikai hető.
módszerekkel történik. Ehhez ismernünk kell az
anyagok fontosabb tulajdonságait, és olyan tulaj-
donságot kell keresnünk, amelyikben a két anyag Válasszuk szét az összetevőket!
különbözik egymástól.
Kísérlet
Ismerkedjünk meg
Keverjük össze a következő anyagokat: konyhasó
néhány szilárd anyaggal! + homok, vaspor + konyhasó, kénpor + homok!
Végezzünk el egy-egy olyan kísérletet, amellyel az
adott keverék alkotói elválaszthatók egymástól!
A konyhasó és a homok keverékét vízbe szórjuk és meg-

kavarjuk. A konyhasó feloldódik, a homok nem. Ez a
művelet a kioldás. Ha a kapott sóoldatot leszűrjük, a
homokot elválaszthatjuk a sóoldattól. Az oldatból a víz
elpárologtatásával nyerhetjük vissza a sót.
2.7.1.Konyhasó 2.7.2.Sóder
A konyhasó (NaCl) fehér színű, szagtalan, szilárd anyag. só + homok
Kristályai kemények, olvadáspontja magas. Vízben jól,
benzinben nem oldódik. Sűrűsége nagyobb, mint a vízé, oldás
vízben
ezért a vízben lesüllyed.
sóoldat + homok
A folyók hordalékából nyert nagy sűrűségű sóder kü-
lönböző szemcseméretű összetevőket tartalmaz. Apró szűrés
szemcseméretű formája a homok. A kőzetek mállásából
származik, anyaga legnagyobb részben szilícium-dioxid sóoldat homok
(SiO2), amely kemény, nagyon magas olvadáspontú, oldószer
sem vízben, sem benzinben nem oldódó anyag. 1600 °C elpárologtatása
felett olvad, és lehűtve üveggé dermed. só
A vaspor és a konyhasó közül csak a vasport vonzza a

mágnes. A keverékből mágnessel elválasztjuk a vasat, a
konyhasó az edény alján marad.
vaspor és konyhasó
mágnesezés
2.7.3.Vas 2.7.4.Kén
A vas (Fe) sötétszürke, szilárd anyag. A legismertebb

vaspor konyhasó
fém. Magas olvadáspontú, kemény anyag. A többi fém-
hez hasonlóan vezeti az elektromos áramot. Különleges
tulajdonsága, hogy vonzza a mágnes. Nagy szilárdsága,
32

A kénpor és a homok keverékét vízbe szórjuk. A ho-
Érdekesség
mok nagyobb sűrűségű, mint a kénpor, így az hamarabb
lesüllyed, leülepedik a víz aljára. A kénpor jelentős ré- Az alumínium érce, a bauxit főként alumínium-oxidot
sze a víz felszínén marad. és vas-oxidot tartalmaz. Az összetevőket kémiai reakció-
val választják el. Lúgoldattal (nátrium-hidroxid-oldattal)
kioldják az alumíniumtartalmú összetevőt, amíg a vas-
kénpor és homok oxid a lúgos oldatban mint vörösiszap marad vissza.
ülepítés
kénpor homok
Néhány gyakorlati példa

az elválasztási műveletekre
Bauxit
A gyakorlatban is találkozunk elválasztási műveletek-
kel. A sóderből szitálással, rostálással különböző szem-
cseméretű kavicsokat és homokot kapunk. A nagyobb
szemcsék anyaga ugyanaz, mint a kisebbeké, csak mé- RÖVID ÖSSZEFOGLALÁS
retükben különböznek. Az anyagok keverékeinek alkotórészeit eltérő tu-
Az aranymosók a folyók, patakok medréből nyert ho- lajdonságaik alapján választhatjuk szét egymástól.
mok ülepítésével nyerik az aranyat. Az arany sűrűsége Szilárd anyagok esetén ez történhet méretkülönb-
nagyobb, mint a homoké, így az ülepítés során elkülö- ség alapján szitálással, eltérő sűrűségük alapján
nül a homoktól. ülepítéssel vagy eltérő oldhatóságuk alapján kiol-
A vasérc bányászata során a különösen nagy vas- dással. Jellegzetesen egyedi tulajdonságok is segít-
tartalmú szemcséket mágnes segítségével választják el. hetik a szétválasztást. Ilyen a mágnesesség (pl. vas)
A futószalagon haladó törmelékből egy erős mágnes fel- és az illékonyság (pl. jód).
szedi a nagy vastartalmú szemcséket.
Egyes növények sejtjeikben kristályokat, illóolajokat Új fogalmak
raktároznak. Ezek vízben nem, egyesek viszont alko- kioldás, mágneses elválasztás, ülepítés,
holban jól oldódnak, így alkohollal történő kioldással szitálás
elkülöníthetők.
Láthatjuk, hogy a környezetünkben található szilárd
keverékek alkotórészei különböző tulajdonságaik alap-
ján választhatók szét egymástól. Ezeket a módszereket ? Kérdések, feladatok
foglalja össze az alábbi táblázat. 1. Mit nevezünk keveréknek, és mi jellemzi a keve-
rékek összetételét?
2. Hasonlítsd össze táblázatos formában a lecké-
Szétválasz- Az elválasztás Keverék Terméke ben felsorolt szilárd anyagokat! Alkoss szem-
tási módszer alapja neve pontsort az összehasonlításhoz!
neve 3. Milyen módszereket ismertünk meg a szilárd ke-
Szitálás, eltérő sóder homok, kavics verékek alkotórészeinek elválasztására? Mondj
rostálás szemcseméret mindegyikre példát!
Ülepítés eltérő folyók arany, homok, 4. Egy keverék konyhasót, vasport és homokot
sűrűség hordaléka kavics tartalmaz. Készíts folyamatábrát a keverék al-
Kioldás eltérő növényi illóolajok kotórészeinek az elválasztására!
oldhatóság anyagok 5. Hogyan tudnád elválasztani egymástól a homok
és a jód keverékét? Többféle módszert is említs!
Mágneses eltérő vasérc kis és nagyobb
elválasztás mágneses vastartalmú érc-
tulajdonság szemcsék Mf. 2. / 32-38.
33

2.8. VIZES OLDATOK ALKOTÓRÉSZEINEK
SZÉTVÁLASZTÁSI MÓDSZEREI
Hogyan keletkeztek
Földünk hatalmas sóbányái?
A természetes vizek kémiai értelemben nem tiszták,
valamilyen oldott anyagot, szennyeződést mindig
tartalmaznak. Attól függően, hogy az oldat melyik
tengervíz folyóvíz
összetevőjére van szükségünk, különböző elválasz-
tási módszereket használhatunk.
Amikor az oldott anyagot nyerjük ki

– a bepárlás
A természetes vizek lehetnek édesvizek, illetve sós vi-
zek. A tengerek, óceánok felszínéről és a szárazföldről
csapvíz esővíz
elpárolgó vízgőz a magasban lehűl és lecsapódik, eső
formájában hullik vissza. A csapadék a kőzeteken át- 2.8.1.Azonos mennyiségű természetes víz bepárlása során az
szivárogva ásványi anyagokat old ki, és a víz patakok, óraüvegen maradó anyagok
folyók formájában jut vissza az óceánba. A folyóvizek A tengervízből bepárlás során nagy mennyiségű sót
kevesebb oldott ásványi sót tartalmaznak, ezért ezeket nyerhetünk. Ez a folyamat a természetben is végbement,
édesvizeknek nevezzük. Ezzel szemben a tengerek vize így keletkeztek földünk nagy sóbányái. A folyók vize ki-
az állandó párolgás és a folyók által szállított ásványi sók sebb mennyiségben tartalmaz ásványi sókat, de sokszor
bejutása következtében egyre töményebb lett, azaz só- nagyobb mennyiségben találhatunk bennük szennyező
tartalmuk növekedett. Így jöttek létre a sós vizek. anyagokat. Az esővíz a természetben található legtisz-
tább víz. Csak a levegőből beleoldódott gázokat és kevés
port tartalmaz.
Kísérlet
Egy főzőpoharat töltsünk meg harmadáig csap-
vízzel, és tegyünk rá egy óraüveget! Az óraüveg-
be öntsünk kevés sós vizet! Melegítsük lángel-
osztó fémlapon mindaddig, amíg az óraüvegen
lévő víz elpárolog!
vizsgálandó
vízminta
2.8.2.Sóbepárlás
hőátadó
közeg Amikor a párlatra van szükség
– a lepárlás (desztilláció)
A laboratóriumi munkához nagyon tiszta vízre van
szükségünk. Ehhez a csapvíz lepárlásával juthatunk.
A lepárlás – más néven desztilláció – során a vizet for-
A sós víz bepárlása
ralással gőzzé alakítjuk, a képződött gőzt elvezetjük, le-
hűtjük, aminek következtében lecsapódik. Így kapjuk a
Az oldatok alkotórészeinek egyszerű szétválasztási mód- desztillált vizet.
ja a bepárlás. Ennek során a keverék illékony alkotórészét A kémiailag tiszta víz színtelen, szagtalan, íztelen fo-
(jelen esetben a vizet) elpárologtatjuk, a nem illékony össze- lyadék. Olvadáspontja 0 °C, forráspontja 100 °C. Sűrű-
tevők szilárd halmazállapotban maradnak vissza. sége +4 °C-on a legnagyobb, 1 g/cm3. A +4 °C-os víz
34

hőmérő
10 térfogatszázalék alkoholt tartalmaz. A bor lepárlása
hűtővíz ki során először a vízhez képest alacsonyabb forráspontú
alkohol desztillál át, így a lecsöpögő színtelen folyadék
hűtőcső alkoholban gazdag. A hűtőcsőből lecsöpögő folyadékot
párlatnak nevezzük. Az alkohol – tudományos nevén
etil-alkohol – színtelen, édeskés illatú folyadék. Forrás-
pontja 78,5 °C. Vízzel és benzinnel is elegyedik, jó oldó-
szere a zsíroknak, olajoknak. Sűrűsége a vízénél kisebb.
hűtővíz be
Szétválasztási Az elválasz- Keverék Termékei
módszer neve tás alapja neve
desztillált víz
Bepárlás eltérő tenger- konyhasó
2.8.3.A desztillálóberendezés felépítése. A desztillált vízben – illékonyság víz
amely elméletileg csak vízmolekulákat tartalmaz – kevés oldott
Lepárlás eltérő csapvíz, desztillált víz,
gáz (pl. szén-dioxid) előfordulhat.
illékonyság, vörösbor tömény
hűtése – így a víz fagyása – és felmelegedése egyaránt illetve eltérő alkoholos oldat
forráspont
térfogat-növekedéssel jár. Mivel oldott sókat nem tartal-
maz, az elektromos áramot nem vezeti. Kiváló oldószer,
jól oldja például a konyhasót, a cukrot, az ecetsavat és
az alkoholt is. RÖVID ÖSSZEFOGLALÁS
A bepárlás során az oldószert elpárologtatva meg-
Vörösborból alkohol kapjuk az oldott szilárd anyagot. A lepárlás (desztil-
láció) során a keverékből az illékony (alacsonyabb
Kísérlet forráspontú) anyagot elpárologtatjuk, majd a gőze-
it elvezetve és lecsapatva tisztább formában nyer-
Állítsunk össze desztillálókészüléket, és tegyünk jük vissza. A desztillációval megtisztított vizet desz-
vörösbort a lombikba! Gyenge lángon melegít- tillált víznek nevezzük.
sük a lombikot, és figyeljük meg a lecsöpögő
párlat tulajdonságait! Új fogalmak
A párlat színtelen, jellegzetes illatú folyadék. bepárlás, lepárlás (desztilláció)
1. Milyen módszerrel állapíthatjuk meg egy víz-
minta ásványianyag-tartalmának mennyiségét?
2. Mi az alapvető különbség a bepárlás és a lepár-
lás között?
3. A vörösbornak melyik alkotórészét választottuk
el a desztilláció során? Milyen anyagok marad-
hattak a lombikban?
4. Hasonlítsd össze a desztillált víz és az etil-alko-
hol tulajdonságait (összetétel, fizikai tulajdon-
ságok)!
5. A természetben található vizek közül melyik
hasonlít leginkább a desztillált vízre? Válaszod
indokold!
2.8.4.Nagyüzemi lepárlóberendezés 6. Ismertesd a sóbányák kialakulásának folyama-
tát! Használd az alábbi kifejezéseket: keverék,
sós víz, kioldás, bepárlás, forráspont!
A cukros levek erjedésekor alkohol keletkezik. A bo-
roshordókban a must cukortartalma az élesztőgombák
hatására alkohollá alakul. Az így keletkezett bor kb. Mf. 2. / 39–44.
35

2.9. LEGISMERTEBB GÁZKEVERÉKÜNK, A LEVEGŐ
A levegő legnagyobb hányadát nit-
Miért kell kiszellőztetni az rogén (N2) alkotja. Színtelen, szag-
osztálytermet két tanítási óra között? talan, vízben alig oldódó, nehezen
cseppfolyósítható gáz. Molekulájá-
Bizonyára mindenki észrevette, hogy a tanterem-
nak stabilitása következtében ké-
ben zárt ablakok mellett egy óra alatt „elromlik a
miai átalakulásokra csak magas hőmérsékleten hajla-
levegő”. Vajon hogyan változik meg ekkor a levegő
mos, az égési folyamatok és az élőlények élettevékenysé-
összetétele?
ge során gyakorlatilag változatlan marad.
A Földet körülvevő levegőburok összetétele évmilliók Érdekesség

alatt alakult ki és ma is változik. A levegő színtelen, szag-
talan gázkeverék. A száraz levegő térfogatának 78%-át
nitrogén, 21%-át oxigén alkotja. Kevesebb mint 1%-ban
tartalmaz nemesgázokat, 0,04%-ban pedig szén-dioxi-
dot. Ezek mellett a levegőben mindig jelen van több-
kevesebb vízgőz, amely a levegő páratartalmát adja.
Kb. 1% nemesgázok (pl. Ar)

0,04% szén-dioxid (CO2)
21% oxigén (O2)
A csipszes zacskóban a csipsz mellett nem levegő,

hanem nitrogéngáz van. Ez valójában védőgázként
szolgál, mert ha oxigén (vagy levegő) lenne mellette,
akkor a csipsz hamarabb megromlana. Ha ezt a gázt
78% nitrogén (N2) egy kis lyukon keresztül óvatosan egy gyertyalángra
fújjuk, akkor a láng elalszik, mutatva azt, hogy a nitro-
2.9.1.A száraz levegő térfogatszázalékos összetétele gén az égést nem táplálja.
A cseppfolyós leve-
gő színtelen folyadék. Az élőlények szempontjából a le-
Lepárlásával jutha- vegő legfontosabb alkotója az oxi-
tunk az összetevőihez. gén (O2). Színtelen, szagtalan gáz,
A –200 °C-ra hűtött le- vízben gyengén oldódik. A legtöbb
vegő –196 °C-on forrni oxigént a vizekben élő moszatok
kezd, ekkor a nitrogén (algák) és a trópusi esőerdők növényei termelik foto-
távozik az elegyből, szintézisük során. Az élőlények légzési folyamataihoz és
ami miatt a visszama- az égési folyamatokhoz használódik fel, az égés elenged-
radó folyadék oxigén- hetetlen feltétele.
ben dúsul. A nitrogén
távozását követően a A levegő igen kis mennyiségben
megmaradt folyékony nemesgázokat, pl. argont (Ar) is tar-
oxigént 200 MPa nyo- talmaz. Ezek a színtelen, szagtalan
máson (a normál lég- gázok csoportnevüket onnan kap-
2.9.2.Cseppfolyós levegő
nyomás 2000-szerese) ták, hogy atomjaik igen stabilisak,
acélpalackokban hozzák forgalomba. További elválasz- kémiai reakciókra nem hajlamosak
tással nemesgázokat is kinyernek belőle. („nemesek”).
36

2.9.4. A szárazjég
A szén-dioxid szilárd formáját szárazjégnek nevezzük. Ránézésre
nagyon hasonlít a jégre, de nem olvad, hanem szublimál. Vízbe
téve fehér ködöt ad, ezt használják egyes színházi előadásokon,
koncerteken színpadi effektként.
2.9.3. Többrétegű ablaküveg
A modern, többrétegű üveggel ellátott nyílászárók üveglapok kö-
zötti terei a jobb hőszigetelés céljából argonnal vannak töltve. Az Jó, ha tudod!
argon rossz hővezető, és nehezen szökik ki az üveglapok közül.
A belélegzett és kilélegzett levegő összetétele

térfogatszázalékban
Kísérlet
Belélegzett Kilélegzett
Mészkőre öntsünk kevés 20 tömegszázalékos levegő levegő
sósavat! A keletkező szén-dioxidot vezessük át Oxigén 21% 16%
üvegkádba állított égő gyertyákra! A gyertyák a Szén-dioxid 0,04% 4%
legkisebbtől a legnagyobb felé haladva sorban
Nitrogén 78% 78%
elalszanak.
Vízgőz kevesebb több
(Az adatok körülbelüli értékeket mutatnak.)
Legfontosabb gázkeverékünk a levegő, amely 21
térfogatszázalék oxigént, 78 térfogatszázalék nit-
rogént és 1 térfogatszázalékban egyéb gázokat
tartalmaz. Az oxigén a légzéshez és az égési folya-
matokhoz szükséges, a nitrogén azonban a levegő
A szén-dioxid az égést nem táplálja, a gyertya elalszik. közömbös alkotórésze.
A levegő állandó alkotórésze a

szén-dioxid (CO2). Színtelen,
1. Sorold fel a levegő összetevőit, és ismertesd
szagtalan gáz. Légköri nyomá- azok arányát!
son gyengén, nagy nyomáson 2. Hasonlítsd össze az oxigén és a szén-dioxid tu-
jobban oldódik vízben, ekkor szénsavat képez. Sűrűsé- lajdonságait, valamint az élőlényekre gyakorolt
ge nagyobb, mint a levegőé, így alulról felfelé tölti be hatását!
a teret. Az égést nem táplálja. Elsősorban a széntartal- 3. Milyen hatással vannak a növények és az állatok
mú anyagok égése során keletkezik és jut a légkörbe. a légkör összetételére?
A légkör térfogatának mindössze 0,04%-át teszi ki, az 4. Milyen tulajdonság alapján választjuk szét a le-
emberek és az állatok számára azonban veszélyes lehet. vegőt komponenseire?
A 2-3%-nál több szén-dioxidot tartalmazó levegő ál-
mosságot, fejfájást, 8% felett fulladásos halált okoz. Mf. 2. / 45., 46., 50.
37

Fontosabb fogalmak Oldat: oldószerből és oldott anyagból álló keverék.
Az alábbi fogalmakat (lehetőleg szó szerint) meg kell tud- Telített oldat: olyan oldat, amely adott körülmények
nod határozni. között (hőmérsékleten és nyomáson) több anyagot már
nem képes feloldani.
Fizikai változás: olyan változás, amely során az anyag
szerkezete megváltozik, de nem keletkezik új anyag. Oldhatóság: megadja, hogy adott hőmérsékleten 100 g
oldószer hány gramm oldandó anyagot képes feloldani.
Kémiai változás: olyan változás, amely során a részecs-
kék szerkezete is megváltozik, és új anyag keletkezik. Szöveges feladatok
Exoterm változás: köznapi értelemben a hőtermelő fo- A felsorolt témákról tudj 5–10 mondatban összefüggően
lyamatok összefoglaló neve. beszélni! (A zárójelben megadott szempontok segítik az
Endoterm változás: köznapi értelemben a hőelnyelő
folyamatok összefoglaló neve. 1. A cukor oldódása (Az oldódás fogalma, a cukor és a
víz kölcsönhatása, kémiai kötések felszakadása és kiala-
Olvadás: az a halmazállapot-változás, amely során a szi- kulása, a cukoroldat szerkezete.)
lárd anyag folyadékká alakul.
2. Halpusztulás oxigénhiány következtében (Az oxi-
Párolgás: az a halmazállapot-változás, amely során a fo- gén tulajdonságai, jelentősége a vízi élőlények életében,
lyadék a felszínén gőzzé alakul. az oxigén oldódása hideg és meleg vízben, az oxigén-
hiány következményei.)
Forrás: az a halmazállapot-változás, amelynek során a
folyadék gőzzé alakulása a folyadék belsejében is vég- Tényszerű ismeretek
bemegy.
Ezek a kérdések, feladatok olyan megtanulandó ismeretek-
Lecsapódás: az a halmazállapot-változás, amely során a re vonatkoznak, amelyekre később is jól kell emlékezned.
gáz-halmazállapotú anyag folyadékká alakul.
1. Melyek egy anyag legfontosabb fizikai tulajdonságai?
Fagyás: az a halmazállapot-változás, amely során a fo- Mutasd be a répacukor példáján!
lyadék szilárd anyaggá alakul.
2. A halmazállapot-változások és az oldódási folyama-
Szublimáció: az a halmazállapot-változás, amely során tok fizikai változások, míg az égés kémiai változás. Ma-
a szilárd anyag gázzá alakul a folyadék halmazállapot gyarázd meg, miért!
kihagyásával.
3. Mi alapján tudjuk a keverékek alkotórészeit egymás-
Bepárlás: az a folyamat, amely során egy oldatból el- tól elválasztani? Mutasd be egy tetszőleges példán!
párologtatjuk az oldószert, és visszamaradnak a szilárd
oldott anyagok. 4. Milyen gázok alkotják a tiszta levegőt és milyen
arányban?
Lepárlás (desztilláció): az a folyamat, amely során egy
oldatból az illékony alkotórészeket elforraljuk, elvezet- 5. Mit jelent a „12 tömegszázalékos konyhasóoldat” ki-
jük, lecsapatjuk, és tisztább formában kapjuk vissza. fejezés?
Oldódás: olyan fizikai változás, amely során az oldandó

anyag részecskéi elkeverednek az oldószer részecskéivel.
38

Kísérletek
Hogyan végeztük el a következő kísérleteket? Foglald ös�-
sze a kísérlet lényegét, a kísérlet tapasztalatait és a ma-
gyarázatát! Használd a kísérleti eszközök nevét!
1. Cukrot tartalmazó kémcsövet lassan melegítünk.

Kockacukrot fahamuba mártunk és meggyújtjuk.
2. Főzőpohárban lévő jeges vizet addig melegítünk,

amíg a víz forrni kezd. Összehasonlítás
3. Kis szemcse jódot, illetve kevés rézgálicot vízbe, illet- A feladatban mindig sorban, a megadott szempontok
ve benzinbe szórunk. alapján végezd az összehasonlítást!
4. Hogyan készítünk 100 gramm 10 tömegszázalékos 1. Hasonlítsd össze az oxigén és a szén-dioxid fizikai tu-
cukoroldatot cukorból és vízből? lajdonságait és szerepüket az élővilágban!
Ábraelemzés 2. Hasonlítsd össze a bepárlást és a lepárlást! Magad

válassz szempontokat, két hasonlóságot és két különb-
Foglald össze pár mondatban, mit ábrázolnak a rajzok, séget keress! Mondj példát a folyamatokra!
valamint a fotó! Használd a tanult kifejezéseket!
3. Hasonlítsd össze a szilárd anyagokat, a folyadéko-
oldhatóság rézgálic kat és a gázokat legalább négyféle szempont szerint!
(g / 100 g víz) A válaszhoz használd az ábrát!
50
40 konyhasó
30
20
10
szilárd
0 20 50 80 hőmérséklet folyadék
(°C)
Szilárd anyagok oldatóságának hőmérsékletfüggése
hőmérő gáz
hűtővíz ki
Anyagismeret
hűtőcső
Sorold fel az alábbi anyagok legfontosabb tulajdonságait!
(Válassz a következő szempontokból: színe, szaga, hal-
mazállapota, oldhatósága, jellemző kémiai átalakulása,
jelentősége, felhasználása!)
hűtővíz be xigén, nitrogén, kén, jód, vas, víz, konyhasó, szén-

o
dioxid, répacukor, alkohol, rézgálic, homok, benzin
desztillált víz
Mf. 2. / 51., 53–55.
39

Gyakorlófeladatok
1. Egy diák 100 gramm vízben feloldott 25 gramm 6. Tengeri akváriumba sókeverékből oldatot készí-
konyhasót, és azt állította, hogy ez az oldat 25 tö- tünk. Egy 80,0 literes akváriumba 80,0 kilogramm
megszázalékos. Igaza volt? Ha nem, akkor hány tö- 3,5 tömegszázalékos oldatot kell tenni. Hány kilo-
megszázalékos oldatot készített? (Nem, 20 tömeg- gramm sóra és hány kilogramm (liter) vízre van
százalékos lett az oldat.) szükségünk ehhez? (2,8 kg sóra és 77,2 kg vízre.)
2. Hány gramm konyhasó kerül a szervezetbe, ha egy 7. 10 cm3 tiszta ecetsavat 50 cm3 térfogatra hígítunk
0,50 literes infúzióspalackból 500 gramm 0,90 tö- vízzel. Hány térfogatszázalékos a kapott oldat?
megszázalékos konyhasóoldat jut a vérbe? (4,5 g) (20 V/V% -os.)
3. Hány gramm sót nyerhetünk a Holt-tenger vizének 8. Hány cm3 alkoholt tartalmaz annak a pálinkának
1,00 köbdeciméteréből a víz elpárologtatása után, 0,5 dm3-e (0,5 liter), aminek címkéjén azt olvashat-
ha annak tömege 1,20 kilogramm, és sótartalma juk, hogy 40 V/V%? (200 cm3-t.)
30,0 tömegszázalék? (360 g)
9. Melyikben van több alkohol, egy pohár (2 dl
4. Egy háziasszonynak 2 kilogramm kristálycukorból 11,5 V/V% alkoholtartalmú) fehérborban, vagy
kell 25 tömegszázalékos oldatot készítenie a befő- egy korsó (5 dl 5 V/V% alkoholtartalmú) sörben?
zéshez. Hány kilogramm oldatot készíthet ennyi cu- (A borban 23 cm3, a sörben 25 cm3, tehát egy kor-
korból? (8 kg) só sörben van több alkohol.)
5. Egy nap átlagosan 80 gramm zsírt fogyasztunk. 10. 100 cm3 etil-alkohol tömege 78,9 gramm. Mekkora
Hány liter 2,8 tömegszázalékos, illetve 1,5 tömeg- az etil-alkohol sűrűsége? (0,789 g/cm3)
százalékos zsírtartalmú tej elfogyasztásával jut a
szervezetünkbe ez a zsírmennyiség? 1 liter tej töme-
gét vegyük 1,0 kilogrammnak. (2,9 liter 2,8 tömeg-
százalékos, illetve 5,3 liter 1,5 tömegszázalékos tej
elfogyasztásával.)
40

3. Kémiai részecskék: atomok, ionok, molekulák
Ez a fejezet a kémiai részecskék világába vezet el bennünket.
Megismerhetjük szerkezetüket és tulajdonságaikat.
41

3.1. AZ ATOM FELÉPÍTÉSE
A 20. század elején folytatódtak azok a kísérletek,
Hogyan kerül a kémiaórára amelyek az atom szerkezetének megismerésére irányul-
a mazsolás kuglóf? tak. Rutherford angol tudós a kísérleteiből arra követ-
keztetett, hogy az atomok középpontjában egy kis mé-
A görög Démokritosz feltételezése szerint az anyag
retű, nagy sűrűségű, pozitív töltésű atommag található.
parányi, oszthatatlan részecskékből, atomokból
E körül mozognak a negatív töltésű elektronok.
épül fel. Elméletét több mint 2000 évre háttérbe
szorította az őselemek tana. A 19. század elején
azonban Dalton, angol természetkutató „leporol-
ta” és továbbfejlesztette Démokritosz elméletét.
A 19. század végének kutatásai pedig alapvetően
megváltoztatták a tudósoknak az atomokról alko-
tott elképzeléseit. 3.1.3.A „parányi
Naprendszer” modell (1911)
Rutherford elképzelése
Az atom oszthatatlan. Vagy mégsem? szerint az atommag körül
úgy mozognak az elektronok,
mint a bolygók a Nap körül.
Kísérlet
Dörzsölj meg egy műanyag vonalzót puha Az aprónál is apróbb építőkövek
ronggyal, majd közelítsd apróra vágott papírda-
rabok felé! A vonalzó magához vonzza a papír- Az atomot háromféle parányi részecske építi fel. Az
darabokat. atommagot pozitív töltésű protonok és töltéssel nem
rendelkező neutronok alkotják. Az atom másik része az
atommagot körülvevő elektronburok. Ebben mozog-
nak a negatív töltésű elektronok. A protonokat, neutro-
nokat és elektronokat összefoglaló néven elemi részecs-
kéknek nevezzük. Az elemi részecskék tömegükben és
töltésükben is különböznek egymástól.
A proton és a neutron tömege közel egyenlő, az elekt-
ron tömege azonban a proton tömegének kb. 1840-ed
része. Ha a proton tömegét egységnyinek (1-nek) te-
kintjük, akkor ehhez viszonyíthatjuk a másik két elemi
3.1.1.A megkövesedett fenyőgyanta, a borostyánkő részecske tömegét. Mivel a proton és a neutron tömege
Az emberiség nagyon régi tapasztalata, hogy a borostyánkő, azaz
a megkövesedett gyanta dörzsölés hatására elektromossá válik. jóval nagyobb, mint az elektronoké, ezért az atom töme-
Ma már tudjuk, hogy ilyenkor az egyik tárgyról elektronok kerül- ge az atommagban összpontosul.
nek át a másikra, és így azok elektromosan töltötté válnak. Innen
ered az elektron (= borostyánkő) elnevezés.
Az elemi részecske
A 19. század végén Thomson angol fizikus kísérleteket neve jele relatív tömege relatív töltése
végzett az atom felépítésének megismerésére. Felismer- Proton p+
1 +1
te, hogy az eddig oszthatatlannak hitt atomok apróbb Neutron n 0
1 0
részecskékre bonthatók. Nevéhez köthető az atom nega-
Elektron e– 1/1840 –1
tív töltésű részecskéjének, az elektronnak a felfedezése.
3.1.4.Az elemi részecskék
3.1.2.Thomson Az elemi részecskék valódi tömege és töltése nagyon kicsi, így
„mazsoláskuglóf”-modellje azok helyett az egymáshoz viszonyított, azaz relatív tömegükkel
Thomson szerint úgy és töltésükkel dolgozunk. Mivel ezek egymáshoz viszonyított
helyezkednek el az értékek, mértékegységük nincs.
atomban az elektronok, A proton egységnyi pozitív, az elektron egységnyi negatív tölté-
mint egy kuglófban sű. Az atomokban a protonok száma megegyezik az elektronok
a mazsolaszemek. számával, ezért az atomok töltés nélküli részecskék.
42

Jó, ha tudod!
Az izotópoknak számos gyakorlati felhasználása léte-
zik. Például az atomerőművekben használt nehézvíz
alkotója a deutérium, amely a hidrogénatom 1 neut-
ront tartalmazó izotópja. Egyes izotópok atommagja
magától elbomlik, radioaktív. Daganatos betegségek
kezelésére használják pl. a kobalt, radioaktív nyomkö-
vetésre pedig pl. a jód egyik izotópját. A radioaktív izo-
tópok nyomjelzőként való alkalmazásáért kapott No-
bel-díjat Hevesy György magyar kémikus. Az uránatom
radioaktív sugárzó izotópjának bomlása közben nagy
mennyiségű energia szabadul
fel. Ezt nevezzük atomenergiá-
nak, amely mai energiatermelé-
sünk jelentős részét képezi.
Hevesy György
(1885–1966) Nobel-díjas magyar
3.1.5.Az atom átmérője kb. százezerszerese az atommag átmé- tudós, a radioaktív nyomjelzés
rőjének. módszerének kidolgozója
Az atom és az atommag méretarányát jól szemléltetik

ezek a hőlégballonok. Ha az atommagot gombostűfej
méretűnek képzeljük, akkor az atomok akkorák, mint
ezek a léggömbök. Az atomot elemi részecskék építik fel. A pozitív töl-
tésű atommagot a protonok és a neutronok, a ne-
Az atomok jellemző adatai gatív töltésű elektronburkot az elektronok alkotják.
A rendszám az atommagban lévő protonok száma.
Az atomok legfontosabb adata a magban található pro- Az atomokban a protonok száma megegyezik az
tonok száma, amit rendszámnak nevezünk. A rend- elektronok számával, ezért az atom elektromosan
szám egyértelműen meghatározza az adott atom kémiai semleges kémiai részecske.
minőségét, vagyis azt, hogy melyik atomról van szó.
Az atomok valódi tömege olyan kicsi, hogy itt is vi- Új fogalmak
szonyított értékeket használunk, amit relatív atomtö- elemi részecske, proton, neutron, elektron,
megnek nevezzük. Mivel viszonyított számérték, mér- atommag, elektronburok, rendszám
tékegysége nincs.
Jó, ha tudod! ? Kérdések, feladatok

1. Milyen két részből épül fel egy atom?
Minden atom egyforma? 2. Sorold fel az elemi részecskéket és azok tulaj-
Egy elem atomjai nem teljesen egyformák, mert az donságait!
atommagban található protonok száma nem, de a 3. Miért pozitív töltésű az atommag?
neutronok száma változó lehet. Az azonos proton- 4. Miért semleges az atom?
számú, de különböző neutronszámú atomokat izotó- 5. Melyik elemi részecskék határozzák meg egy
poknak nevezzük. A szénatomnak például három ter- atom tömegét, és melyek összessége a méretét?
mészetben előforduló izotópja létezik. Mindegyikben 6. Mit jelent az, hogy a nátriumatom rendszáma 11?
6 proton és 6 elektron van, de az egyik atommag- 7. Keresd meg az interneten Hevesy György élet-
jában 6, a másikéban 7, a harmadikéban 8 neutron rajzát! Válassz ki a szövegből 10-12 olyan infor-
található. Éppen ezért tömegükben is különböznek mációt, amelyek alapján röviden, tömören be-
egymástól. Ezen izotópok tömegéből a gyakorisá- mutatható a tudós életútja!
guknak megfelelően számított átlagérték a szén rela-
tív atomtömege: 12,01.
Mf. 3–4. / 7., 8., 11.
43

3.2. AZ ATOMOK ELEKTRONSZERKEZETE
Miért kapott egy dán futballista A vöröshagyma színre lép

Nobel-díjat? – az elektronhéjak
Az elektronhéjakon az atommag körül az elektronok az
A kémiai reakciók során mindig az atomok elektron-
elektronburkon belül helyezkednek el. A pozitív töltésű
szerkezetében történik változás, ezért különösen
atommag vonzza a nagy sebességgel mozgó negatív töl-
fontos, hogy megismerjük az elektronburok felépí-
tésű elektronokat. Az atommag vonzó hatása miatt az
tését. Az általunk használt atommodell nem írja le
elektronok számára az a kedvező, ha az atommaghoz a
pontosan a valóságot, annak csupán egy leegysze-
lehető legközelebb, azaz a legalacsonyabb energiaszinten
rűsített, könnyen megérthető formája.
helyezkednek el (energiaminimum elve). Az első héjon
azonban legfeljebb kettő elektron tartózkodhat, így ha
Új atommodell születik több elektron van, azok a magtól távolabbra, kedvezőtle-
nebb helyzetbe, tehát magasabb energiaszintű állapotba
Az atom elektronszerkezetére irányuló kutatások to- kényszerülnek. A második héjon már nyolc, a harmadi-
vább folytatódtak. Niels Bohr dán fizikus 1913-ban is- kon pedig akár tizennyolc elektron is tartózkodhat.
merte fel, hogy az atommag körül az elektronok csak
meghatározott sugarú körpályákon tartózkodhatnak.
Bohr hazájában futballjátékosként szerzett hírnevet
magának. Amikor 1922-ben tudományos munkás-
ságáért Nobel-díjban részesült, az újságok így adták
hírül a kitüntetést: „Niels Bohrt, a kiváló labdarúgót
Nobel-díjjal tüntették ki”.
3.2.1.Niels Bohr 3.2.3.

Az elektronburok
réteges szerkezete
modellezhető egy
vöröshagymával is
Nézzük meg az elektronszerkezet felépülését az oxi-

génatom példáján! Az oxigénatom magjában nyolc
proton van, ennek megfelelően az elektronburka nyolc
elektronból áll. Ezek két héjon helyezkednek el. Az első
héj két elektronnal telített, a második héj hat elektron-
nal még telítetlen. Ezen a héjon négy elektron párosított,
3.2.2.Bohr atommodellje
A pozitív töltésű atommag körül adott kettő pedig párosítatlan.
sugarú körpályákon mozognak az
elektronok.
atommag párosított
elektronok
Érdekesség
A legkorszerűbb atommo-
dell (1926) Werner Heisen-
berg és Erwin Schrödinger
osztrák tudósok nevéhez 1. elektronhéj
fűződik. Az elektronok
atomi pályái különböző 2. elektronhéj
alakú és méretű térrészek párosítatlan
az atommag körül, ame- elektronok
lyek egy „felhőszerű” elekt-
ronburkot alkotnak.
3.2.4.Az oxigénatom elektronszerkezete
44

Akik csatába mennek…
A kémiai reakciók során a legkülső héjon tartózko-
dó elektronok helyzete változik meg. Ezeket az elekt-
ronokat vegyértékelektronoknak, a legkülső héjat
pedig vegyértékhéjnak nevezzük. Az elemek kémiai
tulajdonságait atomjaik vegyértékhéj-szerkezete hatá-
rozza meg. szénatom oxigénatom klóratom
3.2.6.A szénatom, az oxigénatom és a klóratom elektronszerke-
zetének ábrázolása a Bohr-modell szerint
Kísérlet
Fecskendezzük gázlángba néhány fémvegyület Ha csak a vegyértékelektronokat tüntetjük fel, akkor
vizes oldatát (pl. nátrium-klorid, kálium-klorid és ezeket a vegyjel köré tett pontokkal jelöljük. Ebben a jelö-
kalcium-klorid)! Figyeljük meg a láng színének lésben a vegyjel az atommagot és a belső héjakat jelképe-
változását! zi, míg a pontok a vegyértékhéjon található elektronokat.
Bizonyos fémvegyületek vizes oldata jellegzetes szí-

nűre festi a magas hőmérsékletű, halványkék gázlángot.
A jelenséget lángfestésnek nevezzük. Ilyenkor az ato-
mok egyes külső elektronjai az atommagtól távolabbi, RÖVID ÖSSZEFOGLALÁS
magasabb energiaszintű héjakra ugorhatnak. Amikor
az elektron visszatér az eredeti energiaszintre, vagyis az Az elektronok az atommagtól különböző távolság-
eredeti héjra, jellemző színű fényt bocsát ki. Így a külön- ban, különböző energiaszinteken helyezkednek el.
böző atomok lángfestésük alapján azonosíthatók. Az elektronok elektronhéjakat alkotnak, így az elekt-
ronburok héjas felépítésű. Az első elektronhéjon
legfeljebb 2, a másodikon 8, a harmadikon pedig 18
elektron tartózkodhat. Az atom legkülső elektron-
héját vegyértékhéjnak, az azon mozgó elektronokat
vegyértékelektronoknak nevezzük. A kémiai reak-
ciók során ezeknek a helyzete változik meg.
Új fogalmak
elektronhéj, vegyértékhéj,
vegyértékelektron
1. Mutasd be az atomon belül az elemi részecskék
közötti kölcsönhatásokat!
2. Jellemezd az atomok elektronszerkezetét
Ba Li Ca Na Cu K a nitrogénatom példáján! Használd a tanult jelö-
3.2.5.Különböző fémek lángfestése lésmódokat!
3. Mit nevezünk vegyértékelektronnak, és miért
van kiemelt szerepe az atomban?
Az elektronszerkezet jelölése 4. Mi a lángfestési kísérlet lényege?
5. Hány elektronhéján tartózkodik elektron
Az elektronhéjakat az atommagtól távolodva, egyre a 13-as rendszámú atomnak?
nagyobb sugarú körökkel ábrázoljuk. Az elektronokat
pontokkal jelöljük. Mf. 3–4. /12–18.
45

3.3. FELTÁRUL AZ ELEMEK RENDSZERE
Van-e térkép a kémia birodalmához?

Minden kémiatanteremben és kémiatankönyvben
megtalálható egy táblázat, amely segít eligazodni
az elemek világában; ez a periódusos rendszer. Eb-
ben a leckében megtanuljuk, hogyan használhatjuk
ezt a rendszert a kémiai barangolásaink során.
A periódusos birodalom feltérképezése

3.3.4.A halogénelemek
A 19. század elején a felfedezett elemek számának gya- A klór, a bróm és a jód bár fizikai tulajdonságaikban (pl. szín,
rapodásával felmerült az igény az elemek tudományos halmazállapot) nagyon különböznek, de kémiai reakcióik
hasonlóak. A legtöbb fémmel heves reakcióba lépnek és sókat
rendszerezésére. (pl. nátrium-klorid) képeznek.
Többféle tulajdonság alapján próbálták a kor kémiku-
sai rendszerezni az elemeket, végül az 1860-as években
a szentpétervári Mengyelejev A mai periódusos rendszer felépítése
professzornak sikerült az akkor
ismert 63 elemet egy jól átte- Mengyelejev táblázata a kutatók munkájának eredmé-
kinthető rendszerbe foglalni. nyeként az idők során jelentősen átalakult. A táblázat-
Észrevette, hogy ha az eleme- ban a „lyukakat” befoltozták, és közel kétszer annyi
ket növekvő atomtömeg szerint elemet tartalmaz, így hosszabb sorokból áll. A ma hasz-
sorba rendezi, akkor azok ké- nált periódusos rendszerben vízszintes sorokat, azaz
mia tulajdonságai szakaszosan periódusokat, és függőleges oszlopokat, azaz csoporto-
(periodikusan) ismétlődnek. kat különböztetünk meg. A periódusokban az elemek
3.3.1.Dmitrij Ivanovics
Mengyelejev (1834–1907) A hasonló kémiai tulajdonságú növekvő rendszám szerint helyezkednek el. Egymás alá
Nevét a 101-es elemeket (pl. nátrium és ká- azok az elemek kerülnek, amelyek atomjai azonos vegy-
rendszámú elem őrzi. lium, illetve klór és jód) egy értékelektron-szerkezetűek.
csoportba rendezte. Mengyelejev a szabályszerűséget
főcsoport
felismerve a táblázatában a később felfedezendő ele- I. A VIII. A
1
meknek üres helyeket is hagyott, és „megjósolta” azok II. A periódus III. A IV. A V. A VI. A VII. A
tulajdonságait. 2
mellékcsoport
3
3.3.2.Az alkálifémek III. B IV. B V. B VI. B VII. B VIII. B I. B II. B
A nátrium és a kálium 4
nagyon reakcióképes
fém. Az oxigénnel kön�- 5
nyen reakcióba lépnek,
6
ezért petróleumban
tartjuk őket. 7
6
RITKAFÖLDFÉMEK
7
3.3.3.Az alkáliföldfémek 3.3.5.A periódusos rendszer fő részei

A magnézium és a kalci-
um a levegő oxigénjével
már nehezebben rea- Mit olvashatunk ki
gálnak, mint a nátrium a periódusos rendszerből?
és a kálium, de sósavval
heves reakcióban hidro-
géngázt fejlesztenek. A periódusos rendszer egy cellájában fel van tüntet-
ve az adott elem vegyjele, rendszáma és atomtömege.
A periódusos rendszerek többségénél az elem egyéb
adatai is szerepelnek.
46

rendszám relatív
11 23,0 atomtömeg Jó, ha tudod!
elektron-
szerkezet
Na
nátrium
vegyjel Újabban a periódusos rendszer csoportjait nem külö-
nítik el fő- és mellékcsoportokra, hanem egységesen,
1-től 18-ig számozzák az oszlopokat. E szerint az 1–2.
az elem neve és a 13–18. csoport felel meg az ún. főcsoportoknak.
olvadáspont 2)8)1
A tankönyv periódusos rendszerében is ezt a számo-
97,8 elektronvonzó zást látod.
forráspont 882,9 0,9 képesség
3.3.6.A nátrium celláján bemutatjuk a periódusos rendszerben

megjeleníthető adatok lehetséges elrendezését.
A periódusos rendszer hét periódusból áll, ezeket fe-
lülről lefelé sorszámozzuk. A periódus sorszáma meg- A periódusos rendszer első változatának megal-
mutatja, hogy az adott periódusban elhelyezkedő ele- kotása Mengyelejev nevéhez fűződik. A mai perió-
dusos rendszerben az elemek növekvő rendszám
mek atomjainak hány elektronhéja van.
és azonos vegyértékelektron-szerkezet alapján
A periódusos rendszer tizennyolc oszlopot (csopor- vannak elrendezve. A vízszintes sorokat periódu-
tot) tartalmaz. Ebből nyolc főcsoport, tíz mellékcsoport. soknak, a függőleges oszlopokat csoportoknak
A főcsoportokat balról jobbra, római számokkal sorszá- nevezzük. A periódus sorszáma megadja az atom
mozzuk és „A” betűt írunk a sorszám után. Ezzel szem- elektronhéjainak, a főcsoport sorszáma pedig az
ben a mellékcsoportok „B” betűjelet kapnak. A főcso- atom vegyértékelektronjainak számát. Az azonos
portokat jellemző névvel is megadhatjuk. vegyértékelektron-szerkezet hasonló kémiai tu-
lajdonságokat eredményez. A nemesgázszerkezet
A főcso- A főcsoport A név magyarázata az atom külső héján nyolc (a hélium esetén két)
port sor- neve elektronból álló, kis reakciókészséget eredménye-
száma ző elektronszerkezet.
I. Alkálifémek (ki- Az elemeket vízbe téve a kémiai
véve a hidro- reakcióval kapott oldat lúgos Új fogalmak
gén) kémhatású (alkalikus = lúgos).
periódus, csoport, nemesgázszerkezet
II. Alkáliföldfémek Rokonságot mutatnak az alkáli-
fémekkel, emellett jelentős kő-
?
zetalkotók.
III. Földfémek A csoport legismertebb eleme Kérdések, feladatok
az alumínium, amely a földkéreg
egyik leggyakoribb eleme. 1. Milyen elvek alapján állította fel Mengyelejev a
periódusos rendszerét?
IV. Széncsoport A csoport első eleme a szén.
2. Ismertesd a mai periódusos rendszer felépítését
V. Nitrogéncsoport A csoport első eleme a nitrogén. és az abból kiolvasható információkat!
VI. Oxigéncsoport A csoport első eleme az oxigén. 3. Mivel magyarázható, hogy az első periódus ket-
VII. Halogének Fémekkel sókat (pl. nátrium- tő, a második periódus nyolc elemet tartalmaz?
klorid) képeznek (halogén = 4. Miben hasonlít, illetve miben különbözik az egy
sóképző). főcsoportban lévő atomok elektronszerkezete?
VIII. Nemesgázok Kémiailag közömbös, „nemes” 5. Olvasd ki a periódusos rendszerből, hogy hány
gázok. elektronhéja, illetve vegyértékelektronja van a
következő atomoknak: C, Al, S, Kr!
6. Keress az interneten érdekes periódusosrend-
A főcsoport sorszáma megegyezik az atom vegyér- szer-ábrázolásokat! Figyeld meg a hasonlóságo-
tékelektronjainak számával. A szabály alól kivétel a hé- kat és a különbségeket a megismerthez képest!
lium, amelynek mindössze két elektronja van. A VIII. 7. Projekt: Osszátok fel a periódusos rendszer ele-
főcsoportbeli elemek atomjainak vegyértékhéja tehát meit egymás közt, rajzoljátok meg a cellákat,
(a hélium kivételével) nyolc elektront tartalmaz. Ezt a majd állítsátok össze a saját periódusos rendsze-
nyolc vegyérték-elektronos szerkezetet, illetve a hélium- reteket!
atom kételektronos szerkezetét nemesgázszerkezetnek 8. Hallgasd meg a Holló Színház előadásában a ké-
nevezzük. A nemesgázok hasonló kémiai tulajdonsága, miai elemekről szóló dalt!
vagyis a kémiai közömbösségük, stabilitásuk ennek az
elektronszerkezetnek köszönhető. Mf. 3–4. / 20–22., 24–25.
47

3.4. AZ ANYAGMENNYISÉG
Vajon hány vízmolekula van

egy korty vízben? 3.4.2.Amadeo Avogadro
(1776–1856) olasz fizikus és
matematikus 1811-ben mondta
A természettudományokban gyakran dolgozunk ki, hogy azonos nyomáson és
mennyiségekkel. A mennyiségek a mérőszámok és hőmérsékleten a különböző
a mértékegységek szorzatai (pl. 1 kg). A Nemzet- gázok azonos térfogataiban
közi Mértékegységrendszer (Système International azonos számú molekula van.
Ez a felismerés vezetett el
d’Unités) szerint hét alapmennyiséget különbözte- a később róla elnevezett
tünk meg. Ezekből származtatjuk a többi mennyisé- Avogadro-számhoz és a mól
get és azok mértékegységeit. fogalmához.
Érdekesség
A mennyiség A men�- Mérték A mérték-
neve nyiség egysége egység jele Annak érzékeltetésére, hogy a 6 · 1023 milyen hatalmas
jele szám, nézzünk néhány példát!
Anyagmennyi- n mól mol
• Ennyi hajszála a Föld összes emberének sincsen.
ség
• Ha 6 · 1023 papírlapot tennénk egymásra, akkor a
keletkező papírhalom olyan magas volna, hogy a
Hosszúság l méter m Nap–Föld-távolság (kb. 150 millió km) 400 millió-
Idő t másodperc s szor elférne benne.
Tömeg m kilogramm kg • A fény sebessége háromszázezer kilométer másod-
percenként. 6 · 1023 métert a fény több mint 63 mil-
Hőmérséklet T kelvin K
lió év alatt tenne meg.
Elektromos I amper A • Ha egy bankár másodpercenként kétmilliárd forin-
áramerősség tot keresne, akkor közel 10 millió évig kellene ahhoz
Fényerősség Iv kandela cd dolgoznia, hogy 6 · 1023 forintot keressen.
• Az ember szíve percenként átlagosan 72-t dob-
ban. A Földön jelenleg élő 7,5 milliárd ember szíve
Az Avogadro-szám együttvéve több mint 2,1 millió év alatt dobbanna
hatszázezer-trilliót.
Az atomok parányi mérete miatt nem tudunk egyetlen • Ha egy iskolában 6 · 1023 tanuló lenne, és a nap végén
atomot, egyetlen molekulát vizsgálni, ezért a sok ré- másodpercenként 10 millióan hagynák el az iskola
szecskéből felépülő anyagi halmazt vizsgáljuk. Ennek épületét, akkor az utolsó diák kb. 2 milliárd év múlva
tulajdonságai már érzékelhetők, mérhetők. Az anyagok lépne ki az iskola kapuján.
mennyiségét a kémiában a halmazt felépítő részecskék
számával jellemezzük. Megadására az anyagmen�-
nyiséget használjuk, amelynek jele n, mértékegysége a
mól. Egy mól annak az anyagnak az anyagmennyisége,
amely 6 · 1023 (hatszázezer-trillió) részecskét tartalmaz.
A 6 · 1023 számot Avogadro olasz fizikus tiszteletére
Avogadro-számnak nevezzük.
10 10 10
10
10
10 10 10
10
10 10
10 10 10 10
10 10 10 10
10
6 10 10 10 3.4.1.Az Avogadro-
A Szahara a Föld legnagyobb sivataga. Területe hatalmas,
több, mint 9 milló km2, mégsincs benne 6 · 1023 darab
számban a hatot homokszem.
huszonháromszor
szorozzuk meg a tízzel.
48

A moláris tömeg Feladat
Egyetlen atom tömege nehezen, 1 mól atom tömege vi- Mit tennél, ha az lenne a feladatod, hogy mérj ki 1-1
szont már könnyen mérhető. Egy mól atom grammok- molt a 3.4.5. ábrán látható anyagokból?
ban kifejezett tömegének számértéke A szén, a kén és a cink elem, így belőlük annyi gram-
14 28,09
megegyezik a relatív atomtömeggel, mot mérhetsz ki, mint amennyi a relatív atomtöme-
Si ezért azt a periódusos rendszerből le geik számértéke. Így jutsz 12 g szénhez, 32 g kénhez,
illetve 65,4 g cinkhez. A víz és a szőlőcukor vegyület,
tudjuk olvasni.
nátrium így ezek moláris tömege a képletükből számolható ki.
2)8)4 A víz képlete H2O, így 1 mol víz 2 mol hidrogénatomot
1410 tartalmaz, aminek töme-
2680 1,8
3.4.3.1 mol szilíciumatom tömege 28,09 g. ge kétszer 1 gramm, és
1 mol oxigénatomot, ami-
1 mól anyag tömegét moláris tömegnek nevezzük. nek tömege 16 gramm.
Jele M, mértékegysége gramm/mól (g/mol vagy kg/ Így 1 g + 1 g + 16 g =18
mol). Az anyagmennyiség megismerésével bővül a g, azaz ennyi 1 mol víz
vegyjel és a képlet jelentési köre is. Utóbbiról a követke- tömege.
ző leckében fogsz tanulni. Ugyanilyen módszerrel
számolható ki a szőlőcu-
kor (C6H12O6) 1 moljának
A He vegyjel jelentése
tömege is, ami 180 g.
Minőségi jelentései: Mennyiségi jelentései:
• a hélium mint elem • 1 héliumatom
• a héliumatom • 1 mol hélium
• 6 · 1023 héliumatom RÖVID ÖSSZEFOGLALÁS
• 4 g hélium
Az anyagi halmaz részecskeszámának megadásá-
ra használt alapmennyiséget anyagmennyiségnek
nevezzük. Jele n, mértékegysége a mól. Egy mól
annak az anyagnak az anyagmennyisége, amely
víz
6 · 1023 részecskét tartalmaz. A 6 · 1023 számot Avo-
gadro-számnak nevezzük. Egy mól anyag tömege a
szőlőcukor
moláris tömeg. Jele M, mértékegysége g/mol.
kén
Új fogalmak
anyagmennyiség, mól, Avogadro-szám,
cink moláris tömeg
szén ? Kérdések, feladatok

1. Mit nevezünk anyagmennyiségnek? Mi a jele és
3.4.4.Egy mólnyi mennyiségű anyagok a mértékegysége?
2. Példák segítségével mutasd meg, hogy mekko-
ra szám az Avogadro-szám!
Anyagmennyiség (n) Részecskeszám (N) 3. Milyen jelentése van a C vegyjelnek?
1 mól 6 · 1023 4. Mit jelent a moláris tömeg? Mi a jele és a mér-
2 mól 1,2 · 1024 tékegysége?
10 mól 6 · 1024 5. Önts egy pohárba 1 dl vizet, és idd meg! Szá-
mold eközben, hogy hány korty vizet ittál! Szá-
100 mól 6 · 1025
mítsd ki, hogy kb. hány vízmolekulát tartalmaz
0,1 mól 6 · 1022 1 korty víz! Te hány molekula vizet ittál meg
0,2 mól 1,2 · 1023 összesen?
0,5 mól 3 · 1023
1,5 mól 9 · 1023 Mf. 3–4. / 26., 29.
49

3.5. A MOLEKULÁK KÉPZŐDÉSE
Miért H2 a hidrogén és H2O a víz képlete? A vízmolekula kialakulása
Az anyagok világában nagyon ritkán találkozunk ön- A vízmolekulát két hidrogénatom és egy oxigénatom
álló, kémiai kötést nem létesítő atomokkal. Ilyenek a építi fel. Az oxigénatom külső elektronhéján hat elekt-
nemesgázok atomjai, amelyeknek a külső elektron- ron található, ebből négy párosított, kettő pedig pá-
héján a hélium esetében kettő, a többi nemesgáz rosítatlan. A hidrogénatomok egy-egy párosítatlan
esetében nyolc elektron mozog. Ez az elektronszer- elektronnal rendelkeznek. Molekulaképzés során az
kezet nagymértékű stabilitást biztosít ezeknek a oxigénatom párosítatlan elektronjai a hidrogénatomok
részecskéknek. Amikor az atomok kémiai kötéseket párosítatlan elektronjaival hoznak létre kémiai kötést.
hoznak létre, kialakul a stabilis nemesgáz-elektron- Mindhárom atom eléri a kedvező nemesgáz-elektron-
szerkezetük, így alacsonyabb energiaszintre kerülnek. szerkezetet.
A hidrogénmolekula kialakulása
Amikor két hidrogénatom közeledik egymáshoz, elekt-
ronburkaik részben átfedik egymást, és a két párosítatlan
elektron párt képez. A közös elektronpár kialakításával 3.5.4.A vízmolekula kialakulásának modellezése
mindkét hidrogénatom vegyértékhéja telítődik, így ha-
sonlóvá válik a héliumatom kételektronos nemesgáz-
elektronszerkezetéhez. Kialakul a stabilis hidrogénmole-
kula, amelyben a két atomot kémiai kötés tartja össze.
3.5.5. A vízmolekula modelljei
3.5.1.A hidrogénmolekula kialakulásának modellezése

A molekulák képlete
E Amíg az atomokat vegyjelekkel, a molekulákat képle-
H-atomok tekkel jelöljük. A molekulák összegképlete a molekulát
alkotó atomok minőségét és számát mutatja meg. A hid-
energiacsökkenés rogénmolekula összegképlete H2, a vízmolekuláé H2O.
A molekulák szerkezeti képlete megmutatja az ato-
H2 -molekula mok kapcsolódási sorrendjét és feltünteti a molekulá-
ban lévő kötő és nemkötő elektronpárokat is.
3.5.2.A molekulaképződés energiadiagramja. A molekula kiala-

kulása szabad atomokból energiafelszabadulással járó folyamat,
amely során az atomok stabilisabb állapotba kerülnek.
H2 H:H H–H
3.5.6.A hidrogénmolekula jelölése
A hidrogénmolekulában két hidrogénatom kapcsolódik össze
kémiai kötéssel. A kémiai kötést két ponttal vagy egy vonallal
jelöljük.
3.5.3.A hidrogénmolekula modelljei
50

O O
H2O H H H H
3.5.7.A vízmolekula jelölése 3.5.8.A hidrogénmolekula
A vízmolekulában két hidrogénatom kapcsolódik egy oxigén- ábrázolási lehetőségei
atomhoz. A vegyértékhéj elektronjai közül 1-1 pár nem létesít
a molekulában kötést, ezeket a párokat is pontokkal, illetve
vonalakkal jelöljük.
Jó, ha tudod! A molekulák kettő vagy több atom összekapcso-
Az atomok között kialakuló közös elektronpár által lódásával kialakuló, elektromosan semleges ké-
létesített kémiai kötést kovalens kötésnek nevezzük. miai részecskék. Bennük az atomokat kémiai
(A kovalens szó a latin ko = közös és valens = erős, be- kötések kapcsolják össze. Kialakulásuk energia-
folyásos szavakból származik.) A hidrogénmolekulá- felszabadulással járó folyamat. A molekulák jelö-
ban egy, a vízmolekulában két kovalens kötés van. lésére képleteket használunk. Az összegképlet a
molekulát alkotó atomok minőségét és számát,
a szerkezeti képlet pedig a molekulát alkotó ato-
mok kapcsolódási sorrendjét mutatja meg.
A képlet jelentései
Új fogalmak
A képletek a vegyjelekhez hasonlóan többféle jelentést összegképlet, szerkezeti képlet
hordoznak.
A H2 képlet jelenti A H2O képlet jelenti
Minőségi jelentései:
a hidrogén mint anyag
Minőségi jelentései:
a víz mint anyag
1. Miért kapcsolódnak össze az atomok moleku-
a hidrogénmolekula a vízmolekula lákká?
Mennyiségi jelentései: Mennyiségi jelentései: 2. Ismertesd a hidrogénmolekula kialakulásának
1 hidrogénmolekula 1 vízmolekula a folyamatát!
3. Miért H2O a víz képlete? Magyarázd meg a mo-
1 mol hidrogén 1 mol víz
lekulát alkotó atomok elektronszerkezetének
6 · 1023 hidrogénmolekula 6 · 1023 vízmolekula az ismeretében!
2 g hidrogén 18 g víz 4. Hasonlítsd össze a hidrogénmolekulát a víz-
molekulával a következő szempontok alapján:
összegképlete, szerkezeti képlete, atomjainak a
Érdekesség száma, kötéseinek a száma!
5. Mit jelent a 2 H2O jelölés?
Modellezzük a molekulaképződést szappanbuboré-
6. Mi a különbség a 2 H és a H2 jelölés jelentése
kokkal! Kenjünk be egy üveglapot mosószeres vízzel,
között?
majd szívószállal fújjunk egymás mellé két szappanbu-
7. Nézz meg az interneten videókat a kémiai köté-
borékot! Ha a szívószál segítségével egymás felé köze-
sek kialakulásáról! Használd a következő kereső
lítjük a buborékokat, azok „összeolvadnak”, részben
kifejezést: „kovalens kötés”!
átfedik egymást.
Mf. 3–4. / 38., 41., 42.
Molekulamodellezés szappanbuborékokkal
51

3.6. ALKOSSUNK MOLEKULÁKAT!
Szeretsz legózni? Elemmolekulák kialakítása

Ha egy molekula csak egyféle kémiai minőségű atomból
Ha van egy doboz legód, és építesz belőle egy házat,
majd szétszeded, átépítve lehet belőle egy repülő. áll, elemmolekuláról beszélünk.
Azt újra darabjaira szedve megépítheted kedvenc Két hidrogénatom összekapcsolódásával hidrogén-
autódat. Így működik a kémia „legója” is. Sokféle molekula (H2) alakul ki. A molekulában az atomok kö-
molekulát építhetünk fel atomokból. zött egy elektronpár hozza létre a kémiai kötést, azaz
egyszeres kötés jön létre. A klórmolekulában (Cl2) és a
jódmolekulában (I2) szintén egy kötő elektronpár létesít
A molekulaképzés alapszabályai kapcsolatot a két atom között, mert ezek atomjai is egyet-
len párosítatlan elektronnal rendelkeznek.
Már tudod, hogy a periódusos rendszer főcsoport-
számai az atomok vegyértékelektronjainak a számát
mutatják meg, amelyeket a vegyjel köré írt pontokkal
ábrázolhatunk. Ezek segítségével egyszerűen megál-
H H
Cl Cl I I
lapíthatjuk, milyen szerkezetű molekulák jöhetnek
létre belőlük. Ehhez mindössze néhány alapvető elv
ismerete szükséges: H H Cl Cl I I
3.6.1.A hidrogénmolekula, a klórmolekula és a jódmolekula
1. A kémiai kötések kialakítása leggyakrabban az atom modellje, illetve szerkezeti képlete
külső elektronhéján lévő párosítatlan elektronokkal
történik. Az oxigénatomok két-két párosítatlan elektronnal
2. A párosítatlan elektronokból kötő elektronpárok ala- kapcsolódnak össze, így az oxigénmolekulában (O2) az
kulnak ki. atomok között kétszeres kötés, röviden kettős kötés ala-
3. Két atom között nemcsak egy, hanem két vagy három kul ki. A nitrogénmolekulában (N2) a két atom három-
kötő elektronpár is kialakulhat. Ekkor többszörös kö- szoros kötést, azaz hármas kötést létesít.
tésekről beszélünk.
4. A molekulaképzés során az atomok elérhetik a ne-
mesgáz-elektronszerkezetet, ezáltal alacsonyabb ener O O N N
giaszintre kerülhetnek.
O O N N
Feladat 3.6.2.Az oxigénmolekula és a nitrogénmolekula modellje, illetve
Készítsük el színes kartonlapokból a következő atomok szerkezeti képlete
méretarányos modelljét: hidrogén, szén, nitrogén, oxi-
gén, kén, klór, jód, argon! Az atomokat szemléltető szí-
Láthatjuk, hogy a hidrogén, a halogének, az oxigén
nes papírkorongokból alakítsunk ki molekulamodelle- és a nitrogén kétatomos molekulákat képez, így ezeket
ket a szabályok figyelembe vételével! mint anyagokat H2, Cl2, O2, N2 stb. összegképletekkel ír-
juk fel.
I. IV. V. VI. VII. VIII.
H C N O Érdekesség
Többszörös kötéseket jellemzően a kis méretű, több
párosítatlan elektronnal rendelkező atomok (O, N, C)
S Cl Ar
alakítanak ki. A nagyobb méretű kénatomok egy két-
szeres kötés helyett inkább két egyszeres kovalens kö-
tést hoznak létre, és nyolcatomos gyűrűvé kapcsolód-
I nak. Ennek köszönheti a kénmolekula (S8) a jellegzetes
gyűrű alakját.
52

O C O
S S
S S
S S
S S
S O C O
S S
S
S
S S
S 3.6.6.A szén-dioxid-molekula modellje, illetve szerkezeti képlete
3.6.3.A kénmolekula modellje és szerkezeti képlete
Vegyületmolekulák kialakítása
Ha egy molekula többféle kémiai minőségű atomból
épül fel, vegyületmolekulának nevezzük. Korábban
már láttuk, hogy a vízmolekula (H2O) kialakulása során
az oxigénatom a két párosítatlan elektronjával két hid-
rogénatomot köt meg. A klóratom csak egy, a nitrogén-
atom három, a szénatom pedig négy hidrogénatommal
alakít ki molekulát. RÖVID ÖSSZEFOGLALÁS
Az atomok legtöbb esetben párosítatlan elektron-
H
O
H
H
Cl jaikkal kapcsolódnak össze molekulákká. Ennek
során elérik a kedvező nemesgáz-elektronszerke-
zetet. Az atomok között egyszeres és többszörös
kötések is kialakulhatnak. Azonos atomok össze-
O kapcsolódásával elemmolekulák, különböző ato-
H Cl mokból vegyületmolekulák jönnek létre.
H H
3.6.4.A vízmolekula és a hidrogén-klorid-molekula modellje, Új fogalmak
illetve szerkezeti képlete
elemmolekula, vegyületmolekula
H
H C
H
H H N
H
H
1. Milyen alapelvek érvényesülnek a molekulák
képződésénél?
2. Mondj példát egyszeres, kétszeres és három-
H
szoros kötést tartalmazó molekulákra!
H C H H N H 3. A molekulaképzési szabályok ismeretében szer-
keszd meg a kén-hidrogén (H2S) molekuláját!
H H 4. A metán oxigén jelenlétében szén-dioxiddá és
vízzé ég el. Modellezd a kémiai reakciót a papír-
3.6.5.A metánmolekula és az ammóniamolekula modellje,
illetve szerkezeti képlete
modellekkel!
5. Keress az interneten molekulaképződést be-
Tudjuk, hogy a több párosítatlan elektronnal ren- mutató animációkat!
delkező atomok többszörös kötéseket is kialakíthatnak
egymással. Jó példa erre a szén-dioxid-molekula (CO2 ). Mf. 3–4. / 43., 45., 47.
53

3.7. AZ ATOM IONNÁ ALAKUL
A kloridion elektron-
Tudunk-e készíteni konyhasót felvétellel jön létre a klór-
Cl Cl
a laboratóriumban? atomból, így eggyel több
elektronja van, mint a klór-
Ha felhevített nátriumot klórgázzal telt üveghenger- atomnak. Mivel eközben a klóratom protonszáma nem
be merítünk, a két anyag fényjelenség és hőfelsza- változik, a kloridion egyszeres negatív töltésű. Jele: Cl–.
badulás közben hevesen egyesül. A reakció terméke A negatív töltésű ionokat anionoknak nevezzük.
sűrű fehér füst, nátrium-klorid. A klór mint halogén- A reakció erősen exoterm, fényjelenség és hő felsza-
elem sót képez a nátriummal. A reakció hevessége és
badulása kíséri. Ennek az az oka, hogy a képződő pozi-
erősen exoterm jellege arra utal, hogy valamilyen
tív és negatív töltésű ionok között kémiai kötés alakul
mélyreható változás történik az anyagokkal.
ki. A reakció során az ellentétes töltésű ionok szabályos
szerkezetű kristályrácsba rendeződnek.
Konyhasó képződik
E
3.7.1.A nátrium és a klór
reakciója során nátrium-
klorid (konyhasó)
képződik
Na Cl2
A nátrium és a klór
exoterm
reakciója során a ki-
reakció
indulási anyagokban
lévő kötések fellazul-
nak, felszakadnak.
A nátriumatom kül- NaCl
ső héján elhelyezkedő
3.7.3.A reakció az energiaváltozás alapján exoterm
egy elektron átkerül
a klóratom külső hé-
ján található hét elektron mellé, melynek következté- A magnézium égése
ben mindkét részecske legkülső héján nyolc elektron lesz.
A semleges atomokból töltéssel rendelkező kémiai ré-
szecskék, ionok keletkeznek. Kísérlet
e– Gyújtsunk meg kis darab magnéziumot! Figyel-
jük meg az égésének a kísérőjelenségeit és a
termékét!
A magnézium erősen exoterm reakció során re-
akcióba lép az oxigénnel. A reakció terméke egy
Na Cl Na+ Cl– fehér, szilárd ionvegyület, a magnézium-oxid.
nemesgáz-szerkezetű ionok
magnézium-oxid
3.7.2.Atomok elektronátadása Bohr-modellekkel (fehér füst)
A nátriumion elektron-
NaNa Na
Na leadással jön létre a nát-
riumatomból, így eggyel
kevesebb elektronja van,
mint a nátriumatomnak. Mivel azonban az atom pro- égő magnézium
tonszáma eközben nem változik, a nátriumion egyszere-
sen pozitív töltésű részecske. Jele: Na+. A pozitív töltésű
ionokat összefoglaló néven kationoknak nevezzük.
54

A magnéziumatom a külső elektronhéján lévő két elekt- Az ionok elnevezése
ronját az oxigénatomnak adja át. Az oxigénatomnak
éppen ennyi elektronra van szüksége a nyolcelektronos Az atomokból elektronleadással kialakuló kationok ne-
nemesgázszerkezethez. vét úgy képezzük, hogy az atom nevéhez illesztjük az
ion szót (nátriumion, magnéziumion). Ezzel szemben
e– az atomokból elektronfelvétellel kialakuló anionok ese-
tében az atomra utaló név után az -id végződést tesszük,
és utána írjuk az ion szót (kloridion, oxidion).
e– Érdekesség
2+ 2 A görög eredetű ion szó vándort jelent, utalva arra,
Mg O Mg O hogy ezek a részecskék vizes oldatban az ellentétes
nemesgáz-szerkezetű ionok
nemesgáz szerkezetű ionok töltésű elektród felé vándorolnak.
3.7.4.Atomok elektronátadása Bohr-modellekkel szemléltetve
A magnéziumatomokból kétszeresen pozitív tölté- RÖVID ÖSSZEFOGLALÁS

sű magnéziumionok (Mg2+), az oxigénatomokból két-
Az ionok töltéssel rendelkező kémiai részecskék,
szeresen negatív töltésű oxidionok (O2–) jönnek létre. amelyek atomokból elektron leadásával vagy fel-
A kationok és az anionok között kémiai kötés alakul ki, vételével keletkeznek. Töltésszámuk megegyezik
és magnézium-oxid keletkezik. a leadott vagy felvett elektronok számával. Az I. A,
A fent említett reakciók alapján látható, hogy az al- II. A, III. A főcsoportok (azaz az 1., 2., és 13. oszlop)
kálifémek atomjai egy, az alkáliföldfémek atomjai kettő fématomjai elektron leadásával pozitív töltésű kat-
elektron leadásával képeznek stabil, nemesgáz-szerke- ionokat, míg a VI. A és VII. A főcsoportok (azaz a 16.
zetű kationokat. A III. A főcsoport fématomjai (pl. Al) és 17. oszlop) nemfématomjai elektron felvételével
három elektron leadásával háromszorosan pozitív tölté- negatív töltésű anionokat képeznek. Az ellentétes
sű ionokat képeznek. töltésű ionok exoterm folyamatban kristályrácsba
rendeződnek.
A VII. A főcsoport (halogének) atomjai egy, a VI. A
főcsoport (oxigéncsoport) nemfémes elemei két elekt-
ron felvételével érik el a nemesgáz-elektronszerkezetet, Új fogalmak
egy, illetve két negatív töltésű anionokat képezve. A IV. ion, kation, anion
és V. főcsoport nemfémes elemei (C, Si) nem képeznek
?
ionokat.
A leadott, illetve felvett elektronok száma az ion töl- Kérdések, feladatok
tésszáma. 1. Felhevített nátriumot klórgázba teszünk.
a) Milyen szemmel látható változásokat tapasz-
talunk?
I. II. III. IV. V. VI. VII. b) Milyen változás történik az atomok elektron-
Li+ O2– F– szerkezetében?
c) Hasonlítsd össze a keletkezett ionokat!
Na+ Mg2+ Al3+ S2– Cl– d) Mi az oka a nagymértékű energiafelsza
badulásnak?
K+ Ca2+ Br– 2. Miért egyszeresen pozitív töltésű a nátriumion
és kétszeresen pozitív töltésű a magnéziumion?
I– Használd a periódusos rendszert!
3. Említs két hasonlóságot és két különbséget a
vas és a nátrium-klorid kristályrácsa között!
Jó, ha tudod! 4. Keress az interneten olyan videókat, amelyek-
ben fémek halogénekkel lépnek reakcióba! Ke-
A pozitív és negatív töltésű ionok között elektroszta- resési kulcsszavak: nátrium – klór; alumínium –
tikus vonzás hat. Ezt a kölcsönhatást ionkötésnek ne- bróm; alumínium – jód.
vezzük. Az ionkötés a kovalens kötéshez hasonlóan
erős kémiai kötés.
Mf. 3–4. / 92., 95.
55

Fontosabb fogalmak Tényszerű ismeretek
Az alábbi fogalmakat (lehetőleg szó szerint) meg kell tud- Ezek a kérdések, feladatok olyan megtanulandó ismeretek-
nod határozni. re vonatkoznak, amelyekre később is jól kell emlékezned.
Elemi részecske: az atomot felépítő protonok, neutro- 1. Milyen összefüggés van egy atom kémiai minősége,
nok és elektronok összefoglaló neve. rendszáma, protonszáma és elektronszáma között?
Rendszám: az atommagban található protonok száma, 2. Mi jellemzi a 17-es rendszámú atom elektronszerke-
ami egyértelműen megadja az atom kémiai minőségét. zetét? Hány külső (vegyérték)elektronja van?
Nemesgázszerkezet: az atom vagy ion külső héján 3. Sorold fel a periódusos rendszer főcsoportjainak a ne-
nyolc (hélium esetén két) elektronból álló, kis reakció- vét, és add meg atomjaik külső elektronjainak a számát!
készséget eredményező elektronszerkezet.
4. Milyen mennyiségi jelentést hordoznak a következő
Mól: az anyagmennyiség mértékegysége; egy mól annak jelölések: 2 Na és 0,5 H2O?
az anyagnak az anyagmennyisége, amely 6 · 1023 részecs-
két tartalmaz. 5. Rajzold fel a következő molekulák szerkezeti képletét!
H2, Cl2, O2, N2, H2O, CO2, HCl
Elemmolekula: olyan molekula, amely egyféle kémiai
minőségű atomból épül fel (pl. O2). 6. Írd fel az alábbi atomokból képződő ionok képleteit!
Na, K, Mg, Cs, Al, O, S, Cl
Vegyületmolekula: olyan molekula, amely többféle ké-
miai minőségű atomból épül fel (pl. H2O). Ábraelemzés
Ion: töltéssel rendelkező kémiai részecske. Foglald össze pár mondatban, mit ábrázol a rajz! Hasz-
náld a tanult szakkifejezéseket!
Szöveges feladatok
A felsorolt témákról tudj 5–10 mondatban összefüggően
beszélni! (A zárójelben megadott szempontok segítik az
1. Az atomok felépítése (Az atommag felépítése, az

elektronburok szerkezete, elektronhéjak, vegyérték-
elektronok.) Összehasonlítás
2. A periódusos rendszer (Periódusok és csoportok. A feladatban mindig sorban, a megadott szempontok
Hasonlóságok az egy periódusban és az egy csoportban alapján végezd az összehasonlítást!
lévő atomok között. A periódusos rendszerből leolvas-
ható adatok.) 1. Hasonlítsd össze az elemi részecskéket a következő
szempontok szerint: jelölésük, relatív tömegük, relatív
3. A molekulák (Csoportosításuk, képződésük, jelölé- töltésük, helyük az atomon belül.
sük módjai.)
2. Hasonlítsd össze a nátriumiont és a kloridiont az
4. Az ionok (Csoportosításuk, képződésük, elnevezé- alábbi szempontok alapján: képződésük, elektronszer-
sük és jelölésük.) kezetük, töltésük, képletük.
56

4. Az anyagok szerkezete és tulajdonságai
Ebben a fejezetben megismerhetjük az anyagok belső
szerkezetét és az ebből adódó fontosabb tulajdonságokat
57

4.1. MOLEKULÁKBÓL FELÉPÜLŐ ELEMEK
génjével pukkanó hang kíséretében vízzé ég el. Mivel
Az „elefántfogkrém”-kísérletben égése során nagy energia szabadul fel, rakéták hajtó-
valóban fogkrémet készítünk? anyagaként használják.
A kis moláris tömegű (M = 2 g/mol), gyorsan mozgó
Két oldat összeöntésekor hatalmas hab képző- hidrogénmolekulák között szobahőmérsékleten gya-
dik. A reakcióban oxigéngáz szabadul fel, amely korlatilag nem alakul ki kölcsönhatás. A hidrogéngázt
az oldatokhoz hozzáadott mosogatószerrel óriási nagyon alacsony hőmérsékletre (–252,7 °C-ra) kell hű-
habot képez. A habba beledugott parázsló hurka- teni ahhoz, hogy molekulái egymáshoz kapcsolódjanak.
pálcika lángra lobban, mutatva azt, hogy a hab az
A gáz ekkor cseppfolyósodik.
égést tápláló oxigénnel van tele.
25 °C-on –252,7 °C-on

4.1.2.A hidrogénmolekulák között csak nagyon gyenge kölcsön-
hatás alakulhat ki
4.1.1.Elefántfogkrém
A mosogatószerrel kevert kálium-jodid- és a hidrogén-peroxid–
oldat összeöntésekor oxigéngáz szabadul fel.
A klór
A hidrogén Kálium-permanganát és sósav

H H
Cl Cl I I
reakciójakor klórgáz keletkezik.
Gyakorlati szempontból ez a leg-
Kísérlet fontosabb halogénelem. Sárgás-
zöld színű, a levegőnél nagyobb sűrűségű, szúrós szagú,
H H
Kémcsőben lévő cinkszem- Cl gáz.
mérgező Cl Vízben gyengén Ioldódik,
I nagyon reak-
csékre öntsünk híg sósavat! cióképes. Ivóvíz fertőtlenítésére, szövetek fehérítésére
Figyeljük meg a képződő használják.
gáz fizikai tulajdonságait,
majd tartsunk a kémcső szá-
jához égő gyufát!
Színtelen, szagtalan gáz
keletkezik, amely pukkanó
hang kíséretében vízzé ég el.
Hidrogén előállítása cink 4.1.3.A ruhára cseppent klóros tisztítószer hatására a textília
és sósav reakciójával elveszti a színét.
Cink és sósav reakciójakor hidro- Jó, ha tudod!

H H
gén keletkezik. A hidrogén színte-
len, szagtalan, vízben nem oldódó, Ismert halogénelem a jód. Lilásszürke, szilárd halmaz-
állapotú anyag. Már szobahőmérsékleten is könnyen
gáz-halmazállapotú elem. A vizes
szublimál. Vízben nem, de benzinben, alkoholban jól
oldatból kibuborékol. Sűrűsége kisebb a levegőénél, oldódik. Alkoholos oldatát fertőtlenítésre használjuk.
ezért a levegőben felfelé száll. Meggyújtva a levegő oxi-
58

Az oxigén A kén sárga, vízben nem oldódó, szilárd halmazálla-
potú anyag. Melegítés hatására könnyen megolvad (op.
119 °C), mert molekulái között csak gyenge kötőerők
Kísérlet hatnak. Ekkor hígan folyó
kénolvadék keletkezik. Égé-
Hevítsünk erős lángon S S se során mérgező hatású,
kálium-permanganátot S S
S S
környezetszennyező kén-
tartalmazó kémcsövet!
Tartsunk a kémcsőbe dioxiddá alakul.
S S
S
S S
S
parázsló gyújtópálcát!
S
S
S
A parázsló gyújtópálca S
lángra lobban.
4.1.4.A kén a természetben

elemi állapotban is előfordul,
vulkáni vidékeken gyakori, a
kőolajban oldott állapotban
található.
A kálium-permanganát (KMnO4)
hevítése során a vegyületből szín-
O O telen, szagtalan gáz, oxigén szaba-
Az elem Összeg- Tulajdonságai
neve képlete
dul fel. Az oxigén vízben gyengén Színtelen, szagtalan gáz, vízben
oldódik, a levegőnél valamivel nagyobb sűrűségű. Nem hidrogén H2 nem oldódik, a levegőnél
ég, de az égést táplálja. A parázsló gyújtópálca (hurka- kisebb sűrűségű, éghető.
pálcika) oxigénben lángra lobban. Sárgászöld, szúrós szagú gáz,
vízben gyengén oldódik,
klór Cl2
a levegőnél nagyobb sűrűségű.
Mérgező!
A kén
Színtelen, szagtalan gáz, vízben
gyengén oldódik, a levegőnél
oxigén O2
nagyobb sűrűségű.
Kísérlet Az égést táplálja.
Vizsgáljuk meg a kén tulajdonságait! Sárga színű, alacsony

kén S8 olvadáspontú szilárd anyag.
Kevés kénporra öntsünk vizet!
Vízben nem oldódik, éghető.
A kén a vízben nem oldódik.
Egy kanálnyi kénport kémcsőben melegítsünk
óvatosan addig, amíg meg nem olvad!
A kén hevítés hatására könnyen megolvad.
1. Miben hasonlít, és miben különbözik a hidrogén
és a klór?
2. Miben hasonlít, és miben különbözik egymástól
az oxigén és a kén?
3. Hogyan állítjuk elő a laboratóriumban a hidro-
gént, a klórt és az oxigént?
4. Rajzold fel a leckében említett négy elem mole-
kulaszerkezetét!
5. Keress az interneten klórmérgezéssel kapcsola-
tos híreket!
Mf. 3–4. / 56., 57., 59.
59

4.2. MOLEKULÁKBÓL FELÉPÜLŐ VEGYÜLETEK
A víz színtelen, szagtalan vegyület.
Merre tekereg a metánkígyó?
Cl
Kis méretű molekulái között jóval
O erősebb kölcsönhatások H hatnak,
Gázcsaphoz kapcsolt H H mint a hidrogénmolekulák között,
PET-palackba mosó-
így szobahőmérsékleten folyékony
szert öntve a gáz az ol-
daton átbuborékol és halmazállapotú. Olvadáspontja (0 °C) és forráspontja
metánbuborékokból (100 °C) a Celsius-hőmérsékleti skála két alappontja.
álló metánkígyót ka- A földi élet feltétele, növények, állatok tápanyaga. Szá-
punk. Vizes kezünkön
dószere.
O
mos anyag (pl. ammónia, etil-alkohol, konyhasó) jó ol-
H Cl
meggyújtva varázsla-
tos élményben lehet H H
részünk. (A kísérletet A hidrogén-klorid
otthon kipróbálni szi-
gorúan tilos!) A hidrogén-klorid színtelen, szú-
Cl
rós szagú gáz. A levegőnél nagyobb
O H sűrűségű. Vízben nagyon jól oldó-
H H
dik, vizes oldata a sósav. A háztar-
tási sósavat vízkőoldásra és rozsda
maratására használjuk. Erősen maró hatású vegyszer.
A többféle atomból felépülő molekulákat vegyületmole- A tömény oldatából elillanó hidrogén-klorid-gáz beléle-
O
kuláknak nevezzük. Hétköznapi anyagaink között szá- gezve vagy szembe kerülve is veszélyes.
H Cl
mos olyan van, amelyet vegyületmolekulák építenek fel.
Ismerjük meg a legfontosabbakat! H H Jó, ha tudod!
A gyomor által termelt emésztőnedv (gyomornedv) is
A víz
tartalmaz sósavat. Igaz, hogy ennek töménysége csak
0,035 tömegszázalékos, nélkülözhetetlen a fehérjetar-
Jó, ha tudod! talmú táplálékaink (hús, tej, tojás) emésztéséhez.
Ha vékonyan folyó vízsugárhoz megdörzsölt műanyag

vonalzóval közelítsünk, a dörzsölés hatására elektromo- Az ammónia
san töltötté vált vonalzó eltéríti
H a vízsugarat. Ez arra utal,
hogy a vízmolekulák valamiféle töltéssel rendelkeznek. Az ammónia színtelen, szúrós
szagú, mérgező gáz. A levegőnél
H C H
elektronban gazdagabb,
részlegesen negatív töltésű
H N H kisebb sűrűségű. Vízben kiváló-
része a molekulának
an oldódik. Vizes oldatának neve
H H szalmiákszesz. A háztartásban tisz-
elektronban szegényebb, títószerként használják, mert vis�-
részlegesen pozitív töltésű
része a molekulának
szaadja a textíliák élénk színét. A vizelet bomlása során
H
A vízmolekula egyenlőtlen elektroneloszlása
felszabaduló ammónia szúrós szagát a nem kellően tisz-
tán tartott WC-helyiségekben is érezhetjük. Nitrogéngáz
A vízmolekula tulajdonsága, hogy benne a kötést lé- és hidrogéngáz reakciójával állítják elő, és sok más mel-
H C H
tesítő elektronok az oxigénatom felé tolódnak el, így a H N H
lett műtrágyagyártásra használják.
molekula oxigénatom felőli része negatív, míg a hidro-
H
génatomok felőli oldala pozitív töltésű. A két pólussal
rendelkező molekulákat dipólusmolekuláknak (polá- H
ris molekuláknak) nevezzük. Ha egy molekulában az
elektronok eloszlása egyenletes, akkor ilyen pólusok
kialakulását nem tapasztaljuk, a molekula apoláris.
Ilyen például az összes elemmolekula, de a vegyület-
molekulák között is találunk számos példát (CO2, CH4).
60

A metán
Kísérlet A vegyület Összeg- Szerkezeti

Tulajdonságai
neve képlete képlete
Töltsünk meg egy üvegkádat vízzel, és vezessünk Színtelen,
bele földgázt! Figyeljük meg, hogy a földgáz nem szagtalan folyadék.
oldódik a vízben! víz H2O O
H H A leggyakoribb
Tanári kísérlet: Cseréljük ki a vizet mosogatószer oldószer.
oldatára, és fújjuk abba a gázt! A felszálló buboré- Színtelen,
kokat gyújtsuk meg égő hurkapálcával! szúrós szagú
hidrogén- gáz, a levegőnél
HCl H Cl
A földgáz legnagyobb részben me- klorid nagyobb sűrűségű,
vízben jól oldódik.
H tánt tartalmaz. A metán színtelen, Mérgező.
szagtalan, vízben nem oldódó gáz.
Színtelen, szúrós
H C H A vízből kibuborékol.H A levegő- N H szagú gáz, a
nél kisebb sűrűségű, így a metán- H N H levegőnél kisebb
ammónia NH3
H
nal telt szappanbuborékok H felfelé H
sűrűségű, vízben
szállnak. A metán a levegő oxigén- jól oldódik.
Mérgező.
jében elég, eközben szén-dioxid és víz keletkezik. Égése
erősen exoterm folyamat, a felszabaduló hőt ételeink fő- Színtelen,
H
zésére, lakásaink melegítésére használhatjuk. H szagtalan gáz,
a levegőnél kisebb
metán CH4 H C H sűrűségű.
H C H
A szén-dioxid H N H H Vízben nem
oldódik. Éghető.
Széntartalmú anyagok Színtelen,
OH C O
égésekor szén-dioxid ke-
letkezik. A szén-dioxid
H
szén-
szagtalan gáz,
a levegőnél
CO2 O C O nagyobb
színtelen, szagtalan, a dioxid
sűrűségű.
levegőnél nagyobb sűrűségű gáz. A levegőben 0,04 tér- Vízben rosszul
fogatszázalékban fordul elő. Ha a szén-dioxidot nagy oldódik.
O C O
nyomáson oldjuk vízben, szódavízhez jutunk. A víz és
a szén-dioxid kémiai reakciójával szénsav keletkezik.
A szénsav savanyú ízű vegyület, ettől frissítő hatású a
szódavíz vagy a szénsavas üdítőitalok.
A szén-dioxid-gáz –80 °C körüli hőmérsékletre hűtve
1. Melyek a hasonlóságok és a különbségek a hid-
nem cseppfolyósodik, hanem megfagy. Az így keletke- rogén-klorid és a metán tulajdonságai között?
ző fehér, szilárd anyag a szárazjég. A jéghez hasonlít, de 2. Rajzold le a tanult vegyületmolekulák szerkeze-
szobahőmérsékleten nem olvad, hanem szublimál. Hű- ti képletét!
tésre és koncerteken füstképzésre használják fel. 3. Hogyan bizonyítható, hogy a metán a levegő-
nél kisebb sűrűségű gáz?
4. Mi a különbség és a hasonlóság a jég és a szá-
razjég között?
5. Az egyik lombikban ammóniagáz, a másikban
szén-dioxid-gáz van. A lombikokat lezártuk.
Meg tudod-e különböztetni, hogy melyikben
melyik gáz van
a) a lombikok felnyitása nélkül,
b) a lombikok felnyitásával?
6. Keress az interneten gázrobbanásokkal kap-
csolatos videófilmet! Mire kell figyelni, hogy
elkerüljük a robbanást?
4.2.1.Szárazjég segítségével állítják elő a színpadi „füstöt”. Mf. 3–4. / 51., 63.
61

Foglaljuk össze az eddig megismert
molekulákból felépülő elemeket és vegyületeket!
Halmazállapot Oldhatóság
Név, Moláris
Szerkezeti vízben
összeg- Modell tömeg Szín, szag
képlet (x g anyag /
képlet (g/mol) op. (°C) fp. (°C)
100 g víz)*
gáz
Hidrogén színtelen, rossz
H2 H–H 2
szagtalan –259,2 –252,7 0,00016
gáz
Nitrogén színtelen, rossz
28
N2 szagtalan –210,0 –195,8 0,00019
gáz
Oxigén színtelen, rossz
32
O2 szagtalan –218,8 –183,0 0,00043
gáz
Klór sárgászöld, gyenge
71
Cl2 szúrós –101,0 –34,7 0,729
lilásszürke, szilárd
Jód gyenge
254 enyhén
I2 113,7 183,0 0,3
szúrós
szilárd
S S
S
Kén sárga,
256 nem oldódik
S S
S
S8 szagtalan 119,0 444,6

S
gáz
Metán színtelen, rossz
16
CH4 szagtalan –182,5 –161,5 0,0027
Szén- gáz
színtelen, gyenge
dioxid 44 szublimál
szagtalan 0,169
CO2 –78,5 °C-on
folyadék
Víz színtelen,
18 korlátlan
H2O szagtalan
H H 0,00 100,0
gáz
Hidrogén-klorid színtelen, kiváló

HCl
H Cl 36,5
szúrós szagú 72,1
–112 –83,7
gáz
H N H színtelen, kiváló
Ammónia NH3 17
szúrós szagú –77,7 –33,4 52,6
H
* Az adatok 20 °C-ra és légköri nyomásra vonatkoznak.
62

4.3. AZ ANYAGISMERETI KÁRTYA
Az anyagok jellemzéséhez olyan lapokat készítünk,

Javaslat
amelyek egységes szempontok szerint mutatják be az Készítsd el elektronikusan az anyagismereti kártya
anyagokat. Ez segíti az elemek és a vegyületek tulajdon- vázlatát! Ebbe kézzel vagy géppel is beírhatod az
ságainak a megjegyzését és a különböző anyagok tulaj- adatokat és a jellemzőket.
donságainak az összehasonlítását is. Készíts tartót az anyagismereti kártyáknak!
A kártyák tartalmát folyamatosan egészítsd ki az új
ismeretekkel!
Az anyag kémiai jele: vegyjele vagy képlete

Halmazállapot
jelképe
gáz
Az anyag neve
(g)
VÍZ
folyadék Kémiai jele: Fp. 100 °C
Forráspontja
(f) (f ) H2O Op. 0 °C
szilárd Színe színtelen
Olvadáspontja
(sz) Szaga szagtalan
Halmazállapota folyékony
(25 °C, 0,1 MPa)
Oldhatósága Maga a víz jó oldószer. A legfontosabb fizi-
vízben kai tulajdonságai
Kémiai tulajdonsá- Sűrűsége 1,0 g/cm3

gai: Mely anyagok- Elektromos A tiszta víz gyakorlatilag nem vezeti
kal lép reakcióba, vezetés az áramot. Az adott anyag
mi keletkezik? Szó- szempontjából jelen-
Fontosabb víz → hidrogén + oxigén
egyenlettel, később tős fizikai tulajdon-
reakciói
szabályos kémiai ságok, állandók
víz + nátrium → nátrium-hidroxid +
egyenlettel jelöljük. (sűrűség, kemény-
hidrogén
ség, megmunkálha-
Előfordulása Nagy mennyiségben: édesvizek, sós tóság, elektromos
Bármely olyan tu- a természetben vizek, illetve az élő szervezetekben. és hővezetés)
lajdonság, amely Előállítása Nem állítják elő, csak tisztítják.
fontos, de a táblázat
szempontjai között Felhasználása Oldószer, reakciópartner, tápanyag.
nem szerepel, Egyéb Az egyetlen anyag, amely a Földön
pl. élettani hatása, mindhárom halmazállapotban nagy
veszélyességi kate- mennyiségben előfordul.
góriája vagy jele
Mf. 3–4. / 83.
63

4.4. KŐKEMÉNY ANYAGOK – A GYÉMÁNT ÉS A KVARC
Valóban a gyémánt a legkeményebb

anyag a természetben?
A természetben megtalálható anyagok közül egye-
sek kitűnnek nagy keménységükkel, magas olva-
dáspontjukkal, kémiai ellenállóságukkal. E tulajdon-
ságok az anyagok hasonló szerkezetére vezethetők
vissza: mindegyikben megszámlálhatatlanul sok
atom kapcsolódik össze erős kémiai kötéssel. 4.4.1.Csiszolt gyémánt 4.4.2.A gyémántrács
szerkezete
Érdekesség Minden szénatom tetraéderes szerkezetben kapcsolódik

négy másik szénatommal. Az atomok egyenlő távolság-
A napjainkban leggyakrabban használt keménysé- ban, szorosan egymás mellett helyezkednek el. A gyé-
gi skálát Friedrich Mohs osztrák ásványtanprofesszor mánt jelölésére a szén vegyjelét (C) használjuk.
alkotta meg 1812-ben. Ő az ásványokat növekvő ke- A gyémánt értékét ritkasága adja. Földünk legna-
ménységük szerint állította sorrendbe 1–10 kemény- gyobb gyémántlelőhelyei Dél-Afrika és India. Az egyik
ségi mutatóval. A nagyobb sorszámú karcolni képes a
legnagyobb és leghíresebb gyémánt az Afrika nagy csil-
kisebbet. A skála legnagyobb sorszámú ásványai mind
atomrácsos kristályok. A skála csúcsán a gyémánt áll. laga (Cullinan) nevet kapta. 1905-ben találták Dél-Afri-
kában. Az elsőrendű minőségű drágakő eredeti tömege
3106 karát volt. (A gyémánt tömegét karátban mérik.
1 karát 0,2 gramm.) Először három kisebb darabra ha-
Viszonyított keménység
sították, majd több kisebb briliánst csiszoltak belőle.

A legszebb darabok az angol koronaékszereket díszítik.
Golden Jubilee Incomparable Afrika nagy csillaga Afrika kis csillaga
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Cullinan III Tiffany Koh-i-Noor Regent Cullinan IV
Mohs‐érték
A keménységi skála
Hope Dresden Green Briolette Wittelsbach

of India
A gyémánt (Cgyémánt) Standard egykarátos gyémánt
A tiszta gyémánt színtelen, átlátszó, magas olvadáspon- 4.4.3.A Föld leghíresebb gyémántjai
tú (3500 oC), oldhatatlan anyag. Az elektromos áramot
nem vezeti, azaz elektromos szigetelő. A természetben
Érdekesség
jelentősebb mennyiségben megtalálható ásványok közül
a legkeményebb, ezért a keménységi skálák csúcstartója. Hosszú időn keresztül a gyémántot tartották a ter-
Kristályait gyémántporral csiszolva jutnak a rendkívüli mészet legkeményebb anyagának. Egy-két igen ritka
fénytörő képességű briliánsokhoz, amelyek a legértéke- vegyületásvány keménysége azonban meghaladja a
sebb drágakövek. Az ékszernek nem alkalmas gyémán- gyémántét. Ilyen a wurtzit-bórnitrid. A nagy kemény-
tot üvegvágók és fúrófejek készítésére használják. ségű anyagok szerkezetének a kutatása alapvető je-
lentőségű a hasonló vagy bizonyos tekintetben még
A gyémánt jellemző tulajdonságai különleges kris-
jobb tulajdonságokkal rendelkező, mesterségesen is
tályszerkezetére vezethetők vissza. Kristályrácsában előállítható anyagok kifejlesztése szempontjából.
szénatomok kapcsolódnak össze erős kémiai kötésekkel.
64

A kvarc (SiO2)
A kvarc kristályrácsában szilícium- és oxigénatomok
kapcsolódnak össze tetraéderes szerkezetben. Kémiai
jele SiO2. Összegképlete azt mutatja, hogy a vegyületben
a szilícium- és oxigénatomok számaránya 1 : 2.
4.4.7.Grafit 4.4.8.A grafit szerkezete
A grafit kristályrácsa réteges szerkezetű. A rétegekben

minden szénatom három másik szénatomhoz kapcsoló-
dik erős kémiai kötéssel. A szénatomok negyedik külső
elektronjából egy egységes, az egész rétegre kiterjedő
4.4.4.Kvarckristály 4.4.5.A kvarc szerkezete közös elektronfelhő jön létre. A síkok között csak gyenge
kémiai kötőerők hatnak.
A tiszta kvarc magas olvadáspontú (1710 oC), színte- Az anyag magas olvadáspontja, oldhatatlansága és
len, kemény, oldhatatlan anyag. Az elektromos áramot kémiai ellenállósága a szénatomok közötti erős köté-
nem vezeti, vegyszerekkel szemben ellenálló. A kvarc seknek tulajdonítható. Jó elektromos vezetése a rétege-
természetben megtalálható kémiailag tiszta formája a he- ken szabadon elmozduló elektronfelhőnek, a puhaság
gyikristály. Jól ismertek szennyezett változatai is, amelyek pedig a rétegek között ható gyenge vonzó kölcsönhatá-
közül egyesek féldrágakövek (pl. ametiszt, rózsakvarc), soknak a következménye. A grafitból ceruzákon kívül
mások nagy szilárdságuk miatt ismert építőanyagok (pl. az elektromos áram vezetésére alkalmas elektródokat is
homok). Tisztított homok az alapanyaga az üvegeknek is. készítenek.
sólyomszem kalcedon hegyi-

kristály RÖVID ÖSSZEFOGLALÁS
ametiszt A gyémánt kristályrácsát szénatomok, a kvarcét

szilícium- és oxigénatomok építik fel. Mindkettő
nagy keménységű, magas olvadáspontú, oldha-
macska- aventurin- tatlan, kémiailag ellenálló anyag. A szénatomokból
jáspis
szem kvarc felépülő grafit sötét színe, jó elektromos vezetése
rózsa-
kvarc és puhasága a réteges szerkezetének és a rétegek
mentén szabadon elmozduló elektronfelhőnek tu-
lajdonítható.
citrin
tigrisszem
ónix
4.4.6.SiO2-tartalmú féldrágakövek ? Kérdések, feladatok

1. Hasonlítsd össze a gyémánt és a grafit szerke-
Szénatomok más szerkezetben: zetét!
2. Milyen összefüggés van a gyémánt, illetve a
a grafit (Cgrafit) grafit tulajdonságai és felhasználása között?
A grafit a gyémánthoz hasonlóan csak szénatomok- 3. Készíts PowerPoint- vagy Prezi-bemutatót
„A világ leghíresebb gyémántjai” címmel!
ból épül fel. A két elem a szén eltérő kristályszerkeze-
A szöveget illusztráld fotókkal, rajzokkal, az
tű módosulata. Kémiai jele a gyémánthoz hasonlóan C, utolsó dián pedig tüntesd fel a munkádhoz
megkülönböztetésük a vegyjel mellett az anyag nevével felhasznált forrásokat: weblapcímeket, nyom-
(Cgrafit, illetve Cgyémánt) történhet. A grafit a gyémánthoz tatott szakirodalmat!
hasonlóan magas olvadáspontú (3727 °C), oldhatatlan
elem. Sötétszürke színében, puhaságában és elektromos
vezetőképességében azonban a gyémánttól eltér. Mf. 4. / 68–70.
65

4.5. RÉGI SEGÍTŐINK, A FÉMEK
Miért készülhetnek elektromos Jó, ha tudod!

vezetékek, vasúti sínek és főzőedények A fématomokat összetartó szabadon mozgó elekt-
is fémekből? ronfelhőt fémes kötésnek nevezzük. A fémes kötés a
kovalens és az ionos kötéshez hasonlóan elsőrendű
A régészek a megtalált leletek jellemző anyagai kémiai kötés. Felbontása, azaz a fématomok egymástól
alapján az ókort rézkorra, bronzkorra és vaskorra való elszakítása energiaigényes folyamat, amely a fém
tagolják. A fémek ércekből való előállítása és más megolvasztásával, majd az olvadék elpárologtatásával
fémekkel való ötvözése már Kr. e. 4000 körül meg- érhető el.
kezdődött. Szerszámok, edények, gépek, járművek
készültek fémekből, és készülnek a mai napig. Bár
jelenleg inkább a műanyagok korszakát éljük, a fé-
A fémek fizikai tulajdonságai
mek még mindig nélkülözhetetlenek az életünkben.
Nagymértékű hasonlóság Kísérlet

Vizsgáljuk meg egy közönséges vaslemez tulaj-
Az elemek több mint háromnegyede fém. Nagy részük donságait!
ránézésre meg sem különböztethető egymástól. Többnyi- • Figyeljük meg színét, halmazállapotát!
re szürke, gyakran csillogó felületű, az elektromos áramot • Csiszoljuk meg a felszínét dörzspapírral!
és a hőt jól vezető, formázható (megmunkálható) szilárd • Helyezzük vízbe, és figyeljük meg az oldható-
anyagok. Ahhoz, hogy a fémeket egymástól megkülön- ságát!
böztessük, további vizsgálatokra van szükség. A higany • Hajlítsuk meg!
folyékony halmazállapotával, a réz és az arany pedig vö- • Becsüljük meg más anyagokhoz viszonyított
rös, illetve sárga színével tűnik ki a sok hasonló fém közül. sűrűségét!
• Kézben tartva óvatosan tartsuk borszeszégő
lángjába, és figyeljük meg a hővezetését!
• Vizsgáljuk meg az elektromos vezetését!
2
A fémek színe a réz és az arany kivételével szürke, a
higany kivételével szobahőmérsékleten szilárd halmaz-
állapotúak. Bár vannak közöttük alacsonyabb olva-
dáspontúak, többségük csak több száz, néhányuk több
ezer Celsius-fokon olvad.
Néhány fém olvadáspontja

Fém neve Olvadáspontja
1 3 Volfrám (W) 3410,0 °C (legmagasabb)
Vas (Fe) 1535,0 °C
4.5.1.Réz (1), higany (2) és alumínium (3)
Réz (Cu) 1083,0 °C
Arany (Au) 1064,0 °C
A fémek kristályszerkezete Alumínium (Al) 660,4 °C
Ólom (Pb) 327,5 °C
A hasonló fizikai tulajdonságok
magyarázata a fémek hasonló Nátrium (Na) 97,8 °C
kristályszerkezetében keresendő. Higany (Hg) –38,8 °C (legalacsonyabb)
A fématomok külső elektronhé-
ján kevés, lazán kötött elektron A fémeket a közismert oldószerek (pl. víz, benzin)
van. Ezek az atomokról könnyen nem oldják. Feloldhatók azonban más fémek olvadéká-
leszakadnak, és a rács minden atomjára kiterjedő, sza- ban, ekkor ötvözetek keletkeznek. Mivel az ötvözetek
badon mozgó elektronfelhőt hoznak létre. tulajdonságai eltérnek az eredeti fémek tulajdonságai-
66

tól, a gyakorlatban a tiszta fémek helyett inkább az elő- A fémek legismertebb fizikai tulajdonsága a jó hő- és
nyösebb tulajdonságú ötvözeteket használjuk. Réz és ón elektromos vezetés. Feszültség hatására az elektronfelhő
ötvözésével állították elő elődeink a bronzot, így kemé- mozgása rendezetté válik, ezáltal biztosítja az elektro-
nyebb és időtállóbb anyagot kaptak. mos áram vezetését.
A fémek közös jellemzője, hogy könnyebben (Au, Folyékony fém a higany.
Cu, Al) vagy nehezebben (Fe, Zn), de megmunkálható- Nevét a latin hydrargyrum
ak. A fém alakjának megváltoztatása során a rács réte- (ejtsd: hidrargirum, jelen-
gei elcsúsznak egymáson, de a kémiai kötés nem szakad tése: ezüst víz) kifejezésről
fel. A kristályrács eredeti szerkezete sem változik meg, kapta. A magyar nyelv-
a fématomok ugyanolyan szomszédok közé kerülnek, ben a 19. századig kén-
mint amilyenek eredetileg körülvették azokat. eső néven illették, utalva
kénvegyület formájában történő előfordulására (HgS –
higany-szulfid). Mai nevét Schuszter János orvos, egye-
temi tanár adta. Hígan folyó tulajdonságáról híg anyag-
nak, higanynak nevezte el. Mérgező, bőrön keresztül is
felszívódik. Könnyen párolog, gőzei is mérgezőek. Néha
még találkozhatunk higanytartalmú lázmérőkkel, de
káros hatása miatt már nem gyártják ezeket.
4.5.2.A fém megmunkálása során a rács szerkezetében nem,
csak az atomok egymáshoz viszonyított helyzetében történik
változás RÖVID ÖSSZEFOGLALÁS
Felhasználhatóságuk szempontjából fontos tulajdon- Az elemeknek mintegy 80%-a fém. Kristályrá-
ság a fémek sűrűsége. Ennek alapján két csoportot kü- csukban az atomokat a vegyértékhéjukról le-
lönböztetünk meg. A könnyűfémek sűrűsége 5 g/cm3- szakadó elektronokból képződő elektronfelhő
nél kisebb, a nehézfémeké ennél nagyobb. tartja össze. A fémek többsége szürke, szilárd
halmazállapotú anyag. Ötvözhetők, megmunkál-
hatók, jó elektromos és hővezetők. Az 5 g/cm3-
Néhány fém sűrűsége
nél kisebb sűrűségű fémeket könnyűfémeknek,
Fém neve Sűrűsége az ennél nagyobb sűrűségűeket nehézfémeknek
Ozmium (Os) 22,60 g/cm3 (legnagyobb) nevezzük.
Arany (Au) 19,30 g/cm3
Higany (Hg) 13,60 g/cm3 Új fogalmak
Réz (Cu) 8,96 g/cm 3 ötvözet, könnyűfém, nehézfém
Vas (Fe) 7,86 g/cm3
Alumínium (Al)
Nátrium (Na)
2,66 g/cm3
0,97 g/cm3 ? Kérdések, feladatok
Lítium (Li) 0,53 g/cm3 (legkisebb) 1. Melyek a legtöbb fémre egyformán jellemző tu-
lajdonságok?
2. Hasonlítsd össze a gyémánt és a vas kristályrá-
csának a szerkezetét!
3. Miért lehet egy fém rácsát alakítani, azaz a fé-
met megmunkálni?
4. Miért használunk gyakrabban ötvözeteket a
tiszta fémek helyett?
5. Miért vezetik a fémek az elektromos áramot?
6. Sorolj fel két könnyűfémet és két nehézfémet!
7. Nézz utána, milyen fémekből készülnek a követ-
kező ötvözetek: sárgaréz, forrasztófém, ékszer-
4,5 V arany!
vas
4.5.3.A vas áramvezetésének vizsgálata Mf. 3–4. / 76., 79., 81., 82.
67

4.6. AZ ARANYTÓL AZ ALUMÍNIUMIG
Miért tudták harapással azonosítani A réz (Cu)

az emberek az aranypénzt? A réz vörös színű, köze-
pesen magas olvadáspon-
Az aranyat és a rezet elődeink már az ókorban is tú, jól megmunkálható
ismerték és használták. Bár a vasat mint a meteo- nehézfém. Az elektromos
ritokban Földre érkező „mennyei fémet” is korán áramot kiválóan vezeti.
megismerték, tömeges felhasználása csak a jó mi- Az oxigénnel csak magas
nőségű acél előállításával az ipari forradalom idején, hőmérsékleten lép reak-
az 1700-as évek második felétől vált valóra. Az alu-
cióba, ekkor felületén fe-
mínium ezekhez képest nagyon „fiatal” fém, 1826-
kete színű réz-oxid (CuO) képződik. A háztartásban
ban fedezték fel és állították elő először, ekkor még
fellelhető savoldatokkal (ételecet, sósav) nem reagál, ha
az aranynál is értékesebb volt.
azonban ezek a savak hosszabb időn keresztül, oxigén
jelenlétében érintkeznek a fémmel, azt mérgező rézve-
Az arany (Au) gyületekké alakítják. Ezért rézből vagy rézötvözetből
készült edényben ne tartsunk hosszabb időn át ecetes,
Az arany a fémek királya és a királyok féme. A törté- tejsavas ételeket!
nelem során mindvégig központi szerepet töltött be az
emberiség életében. Ez kémiai ellenállóságának, nem
múló ragyogásának és ritkaságának köszönhető.
Az arany sárga színű, közepesen
magas olvadáspontú, kiválóan meg-
munkálható nehézfém. Kémiailag
ellenálló, közönséges savoldatokkal
nem lép reakcióba, és még magas hő-
mérsékleten sem reagál az oxigénnel.
Az ilyen tulajdonságokkal rendelkező fémeket nemes-
fémeknek nevezzük. Mivel a tiszta arany nagyon puha
(a fogunk is nyomot hagy benne), keménységének növe-
lése érdekében legtöbbször ezüsttel vagy rézzel ötvözik. 4.6.1.Rézhuzal hevítése gázlángban. Sósavval nem lép reakcióba.
Az arannyal elsősorban ékszerek formájában találkoz-
hatunk, emellett fontos értékőrző. Felhasználják még az A tiszta réz (vörösréz) puha, jól megmunkálható, az
elektrotechnikában és a gyógyászatban is. elektromos áramot kiválóan vezető anyag, ezért víz-, gáz-
és elektromos vezetékeket készítenek belőle. Ötvözetei
Érdekesség keményebbek, ugyanakkor kémiailag ellenállóak. A bronz
jellemzően réz és ón, a sárgaréz réz és cink ötvözete.
Az aranytárgyak aranytartalmát karátban mérik. Ez
megadja, hogy az aranyötvözet 24 grammjából hány
gramm az arany. A színarany 24 karátos. Hazánkban az A vas (Fe)
ékszerek többsége 14 karátos aranyból készül.
Egy különleges savkeverék, a királyvíz (tömény sósav A fémek közül a vas és leg-
és tömény salétromsav 3 : 1 térfogatarányú elegye) fontosabb ötvözete, az acél
még a színaranyat is megtámadja, és vízben oldódó, volt talán a legjelentősebb
sárga színű aranyvegyületté alakítja. az emberiség életszín-
vonalának az emelkedésé-
ben. Az ipari forradalom-
Kísérlet tól napjainkig a gépipar-
nak, a közlekedésnek és
Vizsgáljuk meg három fém: a réz, a vas és az alu-
az építőiparnak is a legna-
mínium fizikai tulajdonságait, majd reakcióját
oxigénnel és sósavval! gyobb mennyiségben fel-
használt féme.
68

A vas ezüstszürke, magas olvadáspontú, rideg, nehezen
megmunkálható nehézfém. Magas hőmérsékletre hevítve
azonban kovácsolhatóvá, könnyebben megmunkálhatóvá
válik. Erre utal a mondás is: „Addig üsd a vasat, amíg me-
leg!” Különleges tulajdonsága, hogy mágnesezhető.
Kémiai ellenállóságát tekintve jócskán elmarad az
aranytól és a réztől. A tömör vas a lángban nem gyullad
meg, az aprószemcsés vaspor azonban heves reakcióban
vas-oxiddá (Fe2O3) ég el. Oxigénnel való reakciója nedves
levegőn már szobahőmérsékleten is végbemegy, ekkor a
vas lassan elrozsdásodik. Megtámadja a sósav is, és vízben
oldódó vas-kloriddá (FeCl2) alakítja, miközben hidrogén-
gáz is keletkezik. A vasat és ötvözeteit, a különböző acél-
fajtákat előnyös mechanikai tulajdonságaik miatt az élet 4.6.3.Az alumíniumpor elég a gázlángban. Sósavval hevesen
szinte minden területén felhasználjuk. reagál, a reakcióban alumínium-klorid (AlCl3) és hidrogén
képződik.
A savak megtámadják, és hidrogénfejlődés közben

vízben oldódó alumíniumvegyületekké alakítják. Erre
mindenképp oda kell figyelni az alumíniumból készült
tárgyaink használatánál.
Alumíniumból és ötvözeteiből legnagyobb meny-
nyiségben csomagolóanyagokat, könnyű jármű-
karosszériákat, ablakkereteket, redőnyöket, radiátoro-
kat gyártanak.
4.6.2. A vaspor égése és reakciója sósavval A fémek felhasználása szorosan összefügg fizikai
és kémiai tulajdonságaikkal. E tulajdonságok a fém
ötvözésével megváltoztathatók. Színük, kemény-
Az alumínium (Al) ségük, megmunkálhatóságuk és elektromos veze-
tésük mértéke jellemző az adott fémre. Az arany
Az alumínium ezüstfehér, viszonylag alacsony olva- nemesfém, a levegő oxigénjével még magas hő-
dáspontú, könnyen nyújtható, alakítható fém. Széles mérsékleten sem lép reakcióba. A másik három fém
körű felhasználása annak köszönhető, hogy – szemben oxigénnel, a vas és az alumínium sósavval, ecetsav-
a vassal – kis sűrűségű, könnyen megmunkálható és a val is reakcióba lép.
levegőn hosszú időn keresztül sem változik. Vegysze-
rekkel szemben azonban nem ellenálló. Magas hőmér-
sékleten szikrázva alumínium-oxiddá (Al2O3) ég el.
1. Mely tulajdonságok miatt tekintjük az aranyat
nemesfémnek?
2. Hasonlítsd össze a vas és az alumínium fizikai tu-
lajdonságait!
3. Milyen összefüggés van a réz tulajdonságai és
felhasználása között?
4. Szabad-e savanyúságot vagy joghurtot hos�-
szabb időn át rézedényben tartani? Miért?
5. Készíts a négy megismert fémről anyagismereti
kártyát!
Mf. 3–4. / 83–86.
69

4.7. AZ IONVEGYÜLETEK SZERKEZETE ÉS TULAJDONSÁGAIK
1 mól nátrium-klorid tömegét 1 mól nátriumatom és
Miért NaCl a konyhasó képlete? 1 mól klóratom tömegéből számoljuk: 23 g + 35,5 g = 58,5 g.
Amikor ionvegyületekről beszélünk, legtöbbünk- A nátrium-klorid moláris tömege tehát 58,5 g/mol.
nek a nátrium-klorid, azaz a konyhasó jut eszébe, I. A VIII. A
pedig számos ionvegyülettel találkoztunk már a ké- 1 H II. A III. A IV. A V. A VI. A VII. A
He
mia tanulása során. Ilyen a magnézium-oxid, a réz- 2 Li Be B C N O F Ne
szulfát, a kálium-permanganát, de a hegységalkotó
3 Na Mg Al Si P S Cl Ar
kalcium-karbonát is. Ezeket is sóknak nevezzük. III. B IV. B V. B VI. B VII. B VIII. B I. B II. B
4 K Ca Sc Ti V Cr Mn Fe Co Ni Cu Zn Ga Ge As Se Br Kr
5 Rb Sr Y Zr Nb Mo Tc Ru Rh Pd Ag Cd In Sn Sb Te I Xe
Az ionvegyületek összetétele és képlete
6 Cs Ba La Hf Ta W Re Os Ir Pt Au Hg Tl Pb Bi Po At Rn
Az ionvegyületek képletét az ionok képletének ismere- 7 Fr Ra Ac Rf Db Sg Bh Hs Mt Ds Rg Cn
tében könnyen megállapíthatjuk. A kationok és az anio-
nok olyan számarányban alkotnak ionvegyületet, hogy 6 Ce Pr Nd Pm Sm Eu Gd Tb Dy Ho Er Tm Yb Lu
abban a pozitív és negatív töltések száma kiegyenlítse 7 Th Pa U Np Pu AmCm Bk Cf Es Fm Md No Lr
egymást. Az ionvegyület nevét a felépítő ionok nevéből
EGYMÁSSAL IONVEGYÜLETEKET KÉPEZNEK
képezzük az „ion” szavak elhagyásával.
Cl– O2– 3
Li2O 8
kloridion oxidion Li O
lítium oxigén
Na+ NaCl Na2O 11 12 Na2S 16 17
nátriumion nátrium-klorid nátrium-oxid Na Mg S Cl

nátrium magnézium
MgO kén klór
Mg2+ MgCl2 MgO 19 20 35
magnéziumion magnézium-klorid magnézium-oxid K

kálium
Ca
kalcium
KCl Br
bróm
Al 3+
AlCl3 Al2O3 CaBr2
alumíniumion alumínium-klorid alumínium-oxid
4.7.3.Egymással ionvegyületeket képező elemek
Az ionvegyületek képlete megmutatja, hogy az adott

vegyület milyen ionokból épül fel, és azok milyen Az ionvegyületek tulajdonságai
anyagmennyiség-arányban (számarányban) alkotják a
kristályt. Az ionvegyületek fehér (színtelen) vagy színes, szilárd
halmazállapotú anyagok. Egyesek vízben jól, mások
rosszul vagy nem oldódnak. Oldatuk színe jellemző az
adott vegyületre. Az ionvegyületek tulajdonságait a nát-
rium-klorid példáján ismerjük meg.
4.7.1.Nátrium-klorid 4.7.2.Magnézium-klorid 1
A nátrium-klorid (NaCl) ion- A magnézium-klorid (MgCl2)
rácsában a nátriumionok és a ionrácsában a magnézium-
kloridionok anyagmennyiség- ionok és a kloridionok anyag- 6
aránya 1 : 1. mennyiség-aránya 1 : 2.
4 8
Az ionvegyület moláris tömegét a képlet alapján a mo- 2
3 5 7
láris atomtömegek összeadásával könnyen kiszámolhat-
juk, pl. a NaCl esetében:
4.7.4.Fehér (színtelen) és színes ionvegyületek: konyhasó (1),
22,99 g/mol + 35,45 g/mol = 58,44 g/mol. gipsz (2), mészkő (3), kobalt-klorid (4), rézgálic (5), kálium-dikro-
mát (6), nikkel-szulfát (7), kálium-permanganát (8)
70

A nátrium-klorid (NaCl)
Kísérlet
Vizsgáljuk meg a konyhasó tulajdonságait!
• Figyeljük meg színét, szagát, halmazállapotát! 4,5 V
• Hevítsünk konyhasót kémcsőben!
• Tegyük dörzsmozsárba és törjük porrá!
sóoldat
• Tegyük vízbe, és figyeljük meg az oldhatóságát!
• Vizsgáljuk meg a só és oldata elektromos ve- 4.7.8. A konyhasó vizes oldata vezeti az áramot. Az elektromos
zetését! vezetés feltétele, hogy az anyagban szabadon mozgó, töltéssel
rendelkező részecskék legyenek. Az ionvegyületek szilárd halma-
zában az ionok helyhez kötöttek, az oldatban vagy az olvadékban
A nátrium-klorid (kősó, konyhasó) fehér, szagtalan, viszont szabadon elmozdulhatnak.
szilárd halmazállapotú, magas olvadáspontú (801 °C)
vegyület. Megmunkálhatósága rossz, erő hatására tö- A nátrium-klorid felhasználása rendkívül széles
rik. Vízben jól oldódik, ekkor kristályai ionokra esnek körű. Az iparban ebből állítják elő a nátriumot, a klórt és
szét. Míg a szilárd só elektromos szigetelő, vizes oldata gyakorlatilag minden nátrium- és klórvegyületet. Ezen
és olvadéka vezeti az elektromos áramot. Ezen tulajdon- felül a legismertebb ételízesítő és fontos tartósítószer is.
ságok mindegyike a konyhasó kristályrácsos szerkeze-
tének a következménye.
A kationok és az anionok olyan arányban képez-
nek vegyületet, hogy abban az ionok töltésszá-
mának összege nulla. Az ionvegyületek képlete a
kristályrácsot felépítő ionokat és azok számarányát
mutatja meg. Az ionvegyületek leginkább fehér,
4.7.5.A konyhasó nem olvad ritkábban színes, szilárd halmazállapotú anyagok.
meg a borszeszégő lángjában. Általában magas az olvadáspontjuk, ridegek, tö-
Kristályrácsában az ionokat
erős kémiai kötések kapcsolják rékenyek. Vizes oldatuk vagy olvadékuk vezeti az
össze, amelyeknek a felszakítá- elektromos áramot. Legismertebb képviselőjük a
sa nagy energiát igényel. nátrium-klorid, a konyhasó.
1. Milyen összetételű ionvegyületet alkot a kén
a nátriummal, a magnéziummal és az alumíni-
ummal?
2. Írd fel a kalcium klórral alkotott vegyületének a
képletét! Nevezd el a vegyületet! Számítsd ki a
4.7.6.A konyhasó kristályai törnek. Erőhatásra a kristály rétegei
elmozdulnak, ekkor azonban az azonos töltésű ionok egymás moláris tömegét!
mellé kerülnek és taszítják egymást. 3. A kísérlet – tapasztalat – magyarázat kapcsolatá-
ban ismertesd a nátrium-kloriddal végzett kísér-
leteket!
4. Milyen összefüggés van a konyhasó szerkezete
és
a) olvadáspontja,
b) megmunkálhatósága,
c) elektromos vezetése között?
5. Keress a köznapi életből olyan példákat, ame-
4.7.7.A konyhasó oldódása vízben. Az ionvegyületek oldódása- lyek a konyhasó tanult tulajdonságait igazolják!
kor a vízmolekulák körülveszik a kationokat és az anionokat, és
kiszakítják azokat a kristályrácsból. A vízmolekulákkal körülvett
ionok az oldatban szabadon elmozdulhatnak. Mf. 3–4. / 97–99.
71

Szöveges feladatok Összehasonlítás
A felsorolt témákról tudj 5–10 mondatban összefüggően A feladatban mindig sorban, a megadott szempontok
beszélni! (A zárójelben megadott szempontok segítik az alapján végezd az összehasonlítást!
1. Hasonlítsd össze az alábbi anyagpárok fizikai tulaj-
1. A hidrogén (Atom- és molekulaszerkezete, fizikai tu- donságait!
lajdonságai, égése, előállítása, felhasználása.) a) hidrogén – oxigén
b) ammónia – hidrogén-klorid
2. A grafit szerkezete és tulajdonságai (Összefüggések c) szén-dioxid – szilícium-dioxid
a grafit kristályszerkezete és tulajdonságai, illetve fel- d) alumínium – réz
használása között.)
2. Hasonlítsd össze a kén, a gyémánt, a vas és a kony-
3. A vas (Anyagszerkezete, fizikai és kémiai tulajdonsá- hasó tulajdonságait! Az összehasonlítási szempontok:
gai, felhasználása.) – a rácsot felépítő részecskék típusa,
– az anyag halmazállapota,
Tényszerű ismeretek – az anyag olvadáspontja,
– az anyag keménysége,
Ezek a kérdések olyan megtanulandó ismeretekre vonat- – az anyag oldhatósága vízben,
koznak, amelyekre később is jól kell emlékezned. – az anyag elektromos vezetése.
Milyen összetételű ionvegyületet képeznek egymással a Ábraelemzés

következő atomokból képződő ionok?
Foglald össze pár mondatban, mit ábrázol a rajz! Hasz-
nátrium náld a tanult szakkifejezéseket!
kálium
klór
magnézium
oxigén
kalcium
alumínium
Kísérletek
Foglald össze a kísérlet lényegét a kísérlet, a tapasztalat és a
magyarázat sorrendjében!
Anyagismereti kártya
1. Hidrogént állítunk elő kísérlettel, és megfigyeljük a
fizikai tulajdonságait. Az alábbi anyagokról legyen anyagismereti kártyád!
hidrogén, klór, oxigén, kén, víz, ammónia, szén-dioxid,
2. Metángázzal szappanbuborékot fújunk, és a buboré- metán, gyémánt, grafit, kvarc, arany, réz, vas, alumíni-
kokat meggyújtjuk. um, nátrium-klorid
3. Rézhuzalt lángba tartunk, vasport gázlángba szórunk. Mf. 3–4. / 109., 114.
72

5. A kémiai átalakulások
Könyvünk utolsó fejezete a kémiai reakciók
érdekes és izgalmas világába kalauzol el bennünket
73

5.1. A KÉMIAI REAKCIÓK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE
H2O vagy H2O2? Ez a két anyag nagyon A szóegyenlet

hasonló, mégis nagyon különböző!
Jó, ha tudod!
A vízhez nagyon hasonlító anyag a hidrogén-per-
oxid. Mindkettő színtelen, szagtalan folyadék, kiné- A kémikusok megegyeztek egy olyan jelrendszer hasz-
zetre nem különböznek. Utóbbi azonban a fordászok nálatában, amely a világ minden részén ismert és elfo-
gadott a kémiai reakciók leírására. Ez a kémiai egyenlet,
által jól ismert, a haj szőkítéséhez szükséges egyik
amely az anyag átalakulásának minőségi és mennyiségi
anyag, amely sokkal reakcióképesebb, mint a víz. leírása vegyjelekkel és képletekkel. Az egyenlőség nem-
csak az atomok számára, hanem az átalakuló és keletkező
anyagok tömegére is vonatkozik (tömegmegmaradás).
Végbemegy vagy nem megy végbe?
A kémiai reakciók végbemenetelének alapvető felté- A kémiai reakciókat kémiai egyenletek írják le. Ennek
tele a reakciópartnerek részecskéinek az ütközése. Ez legegyszerűbb formája az ún. szóegyenlet, amelyben az
azonban csak akkor vezet tényleges átalakuláshoz, ha anyagokat nem vegyjelekkel vagy képletekkel, hanem az
a részecskék megfelelő irányból és megfelelő energiával anyag nevének kiírásával írjuk le. A szóegyenlet felírá-
ütköznek. E két tényező együttes megvalósulása esetén sánál tudnunk kell, hogy milyen kiindulási anyagokból
hatásos ütközésről beszélünk. A folyamatot egyszerű- milyen termékek keletkeznek. Az egymással reakció-
en modellezhetjük a gyufa meggyújtásának példáján. ba lépő anyagokat kiindulási anyagoknak, a keletkezett
anyagokat termékeknek nevezzük. Ha a hidrogént meg-
5.1.1.A hatásos ütközés mo-
dellezése. Ha a gyufát merőle-
gyújtjuk, reakcióba lép az oxigénnel, vízzé ég el.
gesen közelítjük a dörzsfelü-
lethez, vagy ha lassan húzzuk
hidrogén + oxigén víz
végig rajta, nem gyullad meg.
A kémiai reakció akkor indul
be, ha gyorsan, oldalirányból Példák egyszerű reakciókra
húzzuk végig a gyufafejet
a dörzsfelületen. A kémiai reakciók során a kiindulási anyagok átalakul-
nak, kémiai kötéseik felszakadnak, új kötések jönnek
A tömegmegmaradás törvénye létre. A végtermékekben a kiindulási anyagok atomjai
már más atomokkal létesítenek kémiai kötéseket. Néz-
zünk meg néhány egyszerű kémiai reakciót, és szemlél-
Kísérlet tessük azokat az egyes anyagok modelljeivel!
A hidrogén és a klór reakciójával hidrogén-klorid ke-
Ejtsünk lufiban lévő krétadarabot 20 tömeg- letkezik. Ezt úgy írjuk le szóegyenlettel, hogy:
százalékos ételecetbe! Figyeljük meg a tömeg-
változást! hidrogén + klór hidrogén-klorid
A mészkő és a ételecet reakcióba lép egymással, gáz
fejlődik, de a mérleg ugyanazt a tömeget mutatja.
Víz és szén-dioxid reakciójával szénsavat kapunk. Ez a

vegyület adja a szénsavas üdítőitalok frissítő ízét.
víz + szén-dioxid szénsav
Akár fizikai, akár kémiai változás történik, a tömegmeg-

maradás törvénye szerint az átalakuló anyagok együttes A gázcsapból kiáramló metángáz elégetésével energiát
tömege megegyezik a termékek együttes tömegével. nyerünk. A reakció során szén-dioxid és víz keletkezik.
74

metán + oxigén szén-dioxid + víz Segít, gyorsít, megmarad – a katalizátor
A hidrogén-peroxid megfelelő körülmények között víz-
re és oxigénre bomlik. Vizes oldatában a részecskéknek
A kén égésekor mérgező, szúrós szagú kén-dioxid gáz csak kis hányada rendelkezik a bomláshoz szükséges
keletkezik. Ezzel a gázzal pusztítják el a borászok a bo- energiával. Melegítéssel akár fel is gyorsíthatjuk a bom-
roshordókban megtelepedő gombákat. lást. A reakció azonban barnakőpor (mangán-dioxid,
MnO2) hatására is felgyorsul. A reakció exoterm.
kén + oxigén kén-dioxid
hidrogén-peroxid víz + oxigén
A reakció során az oxigén
eltávozik, a víz alján pedig
visszamarad a barnakőpor.
Azokat az anyagokat, ame-
lyek megnövelik egy reakció
sebességét, de a reakció végén
változatlan mennyiségben és
Szén égésekor szén-dioxid keletkezik. Ez az exoterm kémiai minőségben visszama-
reakció nagy mennyiségű hő termelésére használható. radnak, katalizátoroknak ne-
A gyémánt, ami a szén egyik módosulata, ugyanúgy vezzük. A reakcióegyenletben
meggyújtható és elégethető, mint a fekete kőszén. a katalizátor jelét a nyílra írjuk.
5.1.2.Hidrogén-peroxid
bomlása barnakőpor A kémiai reakciók jelentős ré-
szén + oxigén szén-dioxid
hatására. Heves pezsgés sze végbe sem megy megfelelő
indul meg, színtelen, szag- katalizátor nélkül, ezért ezeket
talan gáz fejlődik, amely
a parázsló gyújtópálcát az anyagokat a vegyipar szá-
lángra lobbantja. mos helyen használja.
A kémiai reakciók lejátszódásának feltétele a részt-
A magnézium meggyújtva heves reakcióban, vakító vevő anyagok részecskéinek megfelelő irányból,
lánggal fehér porrá, magnézium-oxiddá ég el. megfelelő energiával történő ütközése. Számos
reakció csak katalizátor jelenlétében megy végbe.
magnézium + oxigén = magnézium-oxid
Ezek olyan anyagok, amelyek megnövelik egy re-
akció sebességét, de a reakció végén változatlan
kémiai minőségben és mennyiségben visszakapha-
tók. A kémiai reakciókat reakcióegyenletekkel írjuk
le. A szóegyenlet felírásakor a kiindulási anyagok és
a végtermékek neveit írjuk fel nyíllal elválasztva.
Új fogalmak
Nátrium és klór reakciója során konyhasó keletkezik. reakcióegyenlet (szóegyenlet), katalizátor
Ezt a fehér, szilárd anyagot ételeink ízesítésére és tartó-
?
sítására is használjuk.
Kérdések, feladatok
nátrium + klór nátrium-klorid
1. Mit mond ki a tömegmegmaradás törvénye?
2. Melyek a kémiai reakció lejátszódásának felté-
telei?
3. Mik a katalizátorok, és miért alkalmazzák azokat
egyes kémiai reakciókban?
Mf. 5. / 2–4., 8.
75

5.2. A KÉMIAI REAKCIÓK TÍPUSAI
Képződhet-e csapadék Kísérlet

egy kémcsőben? Kálium-permanganátot tartalmazó kémcsövet
hevítsünk erős lángon! Tartsunk a kémcsőbe pa-
Bár a köznapi életben az esőt, a havat nevezzük csa- rázsló gyújtópálcát! Alapos kihevítést követően
padéknak, kémiai értelemben ez a szó mást jelent. szórjuk a kémcső tartalmát vízbe, és figyeljük
Ismerjük meg, hogy milyen kémiai reakció során ke- meg az összeöntés pillanatában az oldat színét!
letkezhet egy kémcsőben csapadék!
Hogyan csoportosíthatjuk a reakciókat?

A kémiai reakciókat sokféle szempont szerint csopor-
tosíthatjuk. A legegyszerűbb, ha a kiindulási anyagok és
termékek száma alapján csoportosítunk. Egyesülés so-
rán két- vagy többféle kiindulási anyagból egyféle ter-
mék képződik. Nézzünk erre néhány ismert példát!
A hidrogén meggyújtva vízzé ég el. Innen származik A kálium-permanganát hevítése és a termék vízbe öntése
a hidrogén neve is (hüdor + gennao = „vízképző”).
A kálium-permanganát hevítés hatására nem olvad
hidrogén + oxigén víz
meg, hanem sercegni, pattogni kezd. A kémcső szájához
A ceruzahegyezők gyártására vagy ötvözésre használt tartott parázsló gyújtópálca lángra lobban és hevesen
magnézium a gázlángba téve vakító fehér lánggal egye- ég, ami oxigéngáz képződésére utal. Ha a kémcsőben
sül az oxigénnel. maradt szilárd terméket vízbe szórjuk, láthatjuk, hogy
ez egy zöld, vízben jól oldódó, és egy fekete, vízben old-
magnézium + oxigén magnézium-oxid
hatatlan anyag keveréke.
Az alumíniumpor és a jódpor keverékére egy csepp vi-
oxigén
zet cseppentve heves exoterm reakcióban alumínium-
kálium-
jodid keletkezik. A reakcióban a víz a katalizátor szere- permanganát zöld, vízben oldódó anyag (kálium-manganát)
pét tölti be. fekete, vízben nem oldódó anyag (mangán-dioxid)
alumínium + jód alumínium-jodid

Amikor letekerjük egy szénsavas üdítőital kupakját,
A bomlás során egyféle anyagból két- vagy többféle szisszenő hangot hallunk. Ekkor a folyadékban oldott
anyag keletkezik. Nézzünk erre a reakciótípusra is né- szénsav egy része elbomlik szén-dioxidra és vízre, és a
hány példát! gáz kiszökik a palackból.
A víz elektromos áram hatására elbomlik, hidrogén
szénsav víz + szén-dioxid
és oxigén keletkezik belőle.
víz hidrogén + oxigén Egyesülés Bomlás
hidrogén égése vízbontás elektromos árammal
magnézium égése kálium-permanganát bomlása
hő hatására
alumínium reakciója jóddal cukor karamellizálódása
nátrium és klór reakciója szénsav bomlása szén-dioxidra
és vízre
A reakciót kísérő energiaváltozás alapján megkülön-

böztetünk exoterm (hőtermelő) és endoterm (hőelnyelő)
5.2.1.A Hoffmann-féle reakciókat. Az exoterm reakciók során a rendszer belső
vízbontó készülékben
a víz hidrogénre energiája csökken, a környezeté nő. Az endoterm reak-
és oxigénre bomlik ciók esetén ez fordított.
76

Exoterm reakció Endoterm reakció ezüst-nitrát + sósav ezüst-klorid + víz
hidrogén égése vízzé vízbontás elektromos
árammal Gázfejlődéssel járó Csapadékképződéssel járó
reakció reakció
magnézium égése kálium-permanganát bomlása
hő hatására vízbontás elektromos árammal szén-dioxid reakciója meszes
vízzel
nátrium reakciója klórral cukor karamellizálódása
cink reakciója sósavval fotoszintézis mészkő reakciója sósavval ezüst-nitrát-oldat reakciója
sósavval
cink reakciója sósavval
Kísérlet
Két kémcsőbe öntsünk egy-egy ujjnyi háztartási
Tudományos szempontból a két legfontosabb reak-
sósavat! Az egyikbe ejtsünk alufólia-galacsint, a ciótípus ba a hidrogénion (proton) átadásával járó sav-
másikba öntsünk kevés ezüst-nitrát- (AgNO3) ol- bázis-reakciók és az elektronátadással járó redoxireakciók
datot! tartoznak. Utóbbit a tankönyvünk nem tárgyalja.
A kémiai változások során új anyagok keletkeznek.
A kémiai változások két alapvető típusa az egyesülés
és a bomlás. Egyesülés során két vagy több anyag-
ból egy, a bomlás során egy anyagból két vagy több
anyag keletkezik. A kémiai reakciókat mindig kíséri
Sósav reakciója Sósav reakciója energiaváltozás. Az exoterm reakció során a rend-
alumíniummal ezüst-nitrát-oldattal szer hőt ad át a környezetének, endoterm reakció
esetén pedig hőt von el a környezetétől.
A sósav az alumíniummal a már korábban megismert Bizonyos reakciók gáz képződésével vagy csapadék
módon, alumínium-klorid és hidrogéngáz fejlődése keletkezésével járnak. A vizes oldatokban keletke-
ző, vízben rosszul oldódó szilárd anyagokat csapa-
közben lép reakcióba. Azokat a kémiai átalakulásokat,
dékoknak nevezzük. Egy reakciót többféle reakció-
amelyek során gáz-halmazállapotú termék keletkezik, típusba is besorolhatunk.
gázfejlődéssel járó reakcióknak nevezzük.
alumínium + sósav alumínium-klorid + hidrogén Új fogalmak
egyesülés, bomlás, csapadék
5.2.2.A mészkő
1. Milyen szempontok alapján csoportosíthatók a
és a sósav kémiai átalakulások?
reakciójakor
szén-dioxid-gáz 2. Mit nevezünk egyesülésnek, illetve bomlás-
keletkezik. nak? Mondj mindkettőre példát!
3. Mikor exoterm és mikor endoterm egy reakció?
Sósav és ezüst-nitrát-oldat összeöntésekor a kémcső- 4. Mit tapasztalsz az alumínium és a sósav reakci-
ben fehér színű, szilárd halmazállapotú, vízben rosszul ójánál?
oldódó ezüst-klorid válik ki. A vizes oldatokban keletke- 5. Mit nevezünk a kémiában csapadéknak? Említs
ző, vízben rosszul oldódó szilárd anyagokat a kémiában egy csapadékképződéssel járó kémiai reakciót!
6. Sorold be legalább kétféle reakciótípusba a fo-
csapadékoknak nevezik. Azokat a reakciókat pedig,
toszintézis reakcióját:
amelyek során egy oldatból kémiai reakció során szilárd szén-dioxid + víz
fényenergia
szőlőcukor + oxigén
halmazállapotú anyag válik ki, csapadékképződéssel járó
reakcióknak nevezzük. A csapadékokat a reakcióegyen-
letben aláhúzással jelöljük. Mf. 5. / 1., 5–7.
77

5.3. AZ ÉGÉS
Mi a kapcsolat a csillagszóró égése Az égés fajtái

és a vaskapu rozsdásodása között? Az égés oxigénnel való reakció. Az égési folyamatok
legtöbb esetben hőfelszabadulással járnak, azaz exo-
A legismertebb kémiai reakció az égés. Ezzel a folya-
term reakciók. A reakció sebessége alapján az égésnek
mattal találkozunk, amikor gyertyát gyújtunk, ami-
két típusát különböztetjük meg. A gyors égés során az
kor fával tüzelünk a kandallóban, amikor rozsdáso-
anyag olyan gyorsan reagál az oxigénnel, hogy az ener-
dik a kertünk kapuja, vagy amikor a megemésztett
gia nemcsak hő, hanem fény formájában is felszabadul.
táplálékot sejtjeinkben a sejtlégzés során átalakítjuk.
Mi kell az égéshez?
Korábbi tanulmányainkból tudjuk, hogy az égés három
feltétele az éghető anyag, a gyulladási hőmérséklet és az
oxigén. Vizsgáljuk meg kísérletekkel az égés feltételeit!
Kísérlet 5.3.1. A fa égése 5.3.2. A földgáz égése

a kandallóban a gáztűzhelyen
1. Két hurkapálca egyikét mártsuk vízüveg olda-
tába, majd száradás után mindkettőt tartsuk Azt az égési folyamatot, amely a gyulladási hőmérsék-
lángba! let alatt következik be és fényjelenség nem kíséri, lassú
2. 96%-os etil-alkoholt elegyítsünk 1 : 1 térfo- égésnek nevezzük. Ekkor a felszabaduló hő olyan lassan
gatarányban vízzel! Áztassunk bele egy papír
adódik át a környezetnek, hogy azt alig érzékeljük.
zsebkendőt, majd tégelyfogó csipeszbe fogva
tartsuk borszeszégő lángjába!
3. Égő mécsesre borítsunk főzőpoharat!
A kezeletlen hurkapálca
meggyullad és sárga lánggal
elég, a vízüveggel átitatott
nem gyullad meg. A fa
felületén keletkező üvegszerű 5.3.3.A fa korhadása 5.3.4. A vas rozsdásodása
bevonat ugyanis nem éghető.
Azokat az égési folyamatokat, amelyek égéstermékei
tovább már nem éghetők, tökéletes égésnek nevezzük.
Az alkohol kék lánggal Ha nincs elegendő oxigén, akkor az égés tökéletlen. Ek-
elég, de a zsebkendő nem kor még tovább égethető végtermékek keletkeznek.
gyullad meg, mert az égés
során felszabaduló energia
a víz párolgására fordítódik.
Hiányzik tehát a papír
meggyulladásához szükséges
hőmérséklet.
A mécses elalszik, mert

az égés során elfogy a
főzőpohárban lévő oxigén.
Helyette égést nem tápláló 5.3.5.Tökéletlen égéskor sárga 5.3.6.A metán tökéletes
szén-dioxid keletkezik. a láng, mert benne az el nem égését a kék színű láng és
égett koromszemcsék izzanak. a magas hőmérséklet jelzi.
78

Mivel oltsunk tüzet? 5. Ne használjunk meghibásodott elektromos vezetéke-
ket és berendezéseket!
A tűzoltás legegyszerűbb módja, hogy megszüntetjük 6. Tűzveszélyes anyagok környezetében (pl. benzinkút)
a gyors égés valamelyik feltételét. Figyelni kell azon- a nyílt láng használata tilos!
ban arra, hogy mi ég, mert annak alapján dönthetjük el, 7. A természetben száraz időszakban tartsuk be a tűz-
hogy mivel célszerű eloltani a tüzet. gyújtási tilalmat!
A legáltalánosabb tűzoltó szer a víz. Ez egyrészt elzárja 8. Mindig legyen kéznél megfelelő tűzoltó készülék!
az éghető anyagot a levegőtől, másrészt a hőmérsékletet
is csökkenti. Égő bútorok, függöny, papír oltására ideális. TŰZOLTÓSÁG: 105
Kőolajszármazékok (pl. benzin) és meggyulladt étolaj ol-
A hat legfontosabb információ,
tására azonban alkalmatlan, mert ezek sűrűsége kisebb, amit tűz esetén jelenteni kell:
mint a vízé, ezért azok a víz felszínén tovább folytatják 1. A tűz pontos helye.
az égést. A meggyulladt elektromos berendezések vízzel 2. A bejelentő neve, telefonszáma.
való oltása szintén tilos, mert áramütéshez vezethet. Eze- 3. Mi ég és mekkora területen?
ket először áramtalanítjuk, majd ezután oltjuk a tüzet. 4. Van-e más veszélyes éghető anyag a közelben?
Hatékony eszközök a tűzoltó készülékek. Ezek külön- 5. Van-e valaki életveszélyben?
féle anyagokat tartalmaznak (por, hab, szén-dioxid), 6. Hogyan történt a tűzeset?
amelyek a tűz fészkétől elzárják az oxigént. Általánosan
használhatók tűz esetén. A nagy nyomással kiáramló
gáz hatására azonban az égő olaj szétspriccel, így a tűz RÖVID ÖSSZEFOGLALÁS
szétterjedhet. Ha az étolaj serpenyőben gyullad meg,
Az égés az anyagok oxigénnel való reakciója. A
tegyünk rá egyszerűen egy fedőt, az égő kőolajszárma- gyors égés három feltétele: az éghető anyag, a
zékokra pedig dobjunk rá egy vastag pokrócot. Az égő gyulladási hőmérséklet és az oxigén. A gyors égést
ruházatú embert is legegyszerűbben úgy olthatjuk el, hő- és fényjelenség kíséri, a hőátadás a környe-
hogy gyorsan pokrócba tekerjük. zetnek gyorsan történik. A lassú égés a gyulladási
hőmérséklet alatt következik be, fényjelenség nem
kíséri. Ekkor a hőleadás nagyon lassan megy végbe.
Jó, ha tudod! A tökéletes égés termékei tovább már nem éghető
A tűzoltó készülék nem játék, csak tűz esetén hasz- anyagok, a tökéletlen égés során azonban éghető
náld! Ekkor: termékek is keletkeznek. A tűzoltás során a gyors
1. Húzd ki a biztosítószeget! égés legalább egy feltételét kell megszüntetni.
2. Erősen tartva irányítsd a szórófejet vagy csövet a tűzre!
3. Nyomd le a kart, ekkor a töltet nagy erővel kiáramlik Új fogalmak
a palackból! égés, gyors égés, lassú égés, tökéletes égés,
A tűzoltó készü- tökéletlen égés
lékeket évente el-
lenőriztetni kell.
Nyomáscsökke-
nés vagy haszná-
lat után a tűzoltó-
1. Mit nevezünk égésnek?
ság helyreállítja a 2. Melyek a gyors égés feltételei?
készüléket. 3. Milyen szempontok alapján csoportosíthatjuk
az égési folyamatokat?
4. Konkrét példák segítségével mutass be három
Hogyan tudjuk legegyszerűbben lehetséges tűzoltási módot!
elkerülni a tűzeseteket? 5. Hogyan előzhetők meg a tűzesetek?
6. Miért különösen veszélyes, ha a tűz oxigénpalac-
1. A tűzgyújtásra alkalmas eszközöket tartsuk elzárva! kok vagy PB-gázpalackok környezetében tör ki?
2. Földgáz használata során ügyeljünk a szivárgás elke- 7. Keress az interneten videót, amely szemlélteti:
rülésére, a gázcsapot használat után zárjuk el! a) a poroltó helyes használatát,
3. Gázszag esetén kerüljük a nyílt láng és az elektromos b) a tűzoltók riasztását,
berendezések használatát! c) a lakástűz oltását!
4. Tűzhelyek, kazánok környezetében ne tároljunk tűz-
veszélyes, gyúlékony anyagokat! Mf. 5. / 16., 18.
79

5.4. AZ OLDATOK KÉMHATÁSA
Miért változik meg a tea színe, Lúgos kémhatású oldatok

ha citromlevet teszünk bele?
Az eddigiek során az oldatokat összetételükkel és
töménységükkel jellemeztük. A vizes oldatok egy
további fontos jellemzője a kémhatás. Ennek alap-
ján egy oldat lehet savas, lúgos vagy semleges.
Savas kémhatású oldatok

A mindennapi életünk során gyakran találkozunk sava-
nyú ízű oldatokkal. Ezek mindegyike valamilyen vízben
oldott savat tartalmaz (az ételecet ecetsavat, a citromlé 5.4.2.Lúgos tisztítószerek
citromsavat). A tisztítószerként használt háztartási sósav
savas kémhatását a hidrogén-klorid okozza. Ugyancsak
savakat (foszforsavat, citromsavat, sósavat) tartalmaz a
háztartási vízkőoldó. Az ilyen oldatokat összefoglalóan
savas kémhatású oldatoknak nevezzük. A savas kémha-
tású oldatok maró hatásúak, a bőrre kerülve bőrpírt és
5.4.3.Az ammónia vizes
csípő, viszkető érzést okozhatnak. oldata, amelynek köznapi neve
szalmiákszesz, lúgos kémhatású.
A szalmiákszeszt a háztartásban
folttisztításra, üveg- és műanyag
felületek zsírtalanítására, rézöt-
vözetek fényesítésére használ-
hatjuk. Színélénkítő hatása miatt
kárpittisztítók összetevője.
Közvetlen környezetünkben nagyon sok lúgos kémha-

tású oldattal találkozunk. Régen elterjedten használták
a marónátront (lúgkő, nátrium-hidroxid, NaOH) mo-
sásra, mert eltávolítja a zsíros szennyeződéseket. Ez a
veszélyes anyag mára háttérbe szorult, azonban a mosó-
szereink többsége ma is lúgos kémhatású. Ilyen például
a mosószóda (nátrium-karbonát, Na2CO3) és a szappan.
Lúgos kémhatást okozó anyagokkal a konyhában is ta-
lálkozunk. A gyomorégés ellen szódabikarbónát (nát-
5.4.1.A háztartásban előforduló savak és savas kémhatású oldatok
rium-hidrogénkarbonát, NaHCO3) használunk, mert
a gyomrunkban található gyomorsavat megköti, így a
panaszokat enyhíti. A lúgok közös tulajdonsága, hogy
Jó, ha tudod! tömény oldatban maró hatásúak, és a bőrünket roncsol-
A savas és a lúgos kémhatású oldatok va annak felületét síkossá teszik. A lúgos kémhatású ol-
tömény formában veszélyes, maró datok szembe jutása súlyos következményekkel járhat,
anyagok. A bőrre, de különö- akár vakságot is okozhat.
sen a szembe kerülve súlyos
sérüléseket okozhatnak, Semleges kémhatású oldatok
a fémeket is károsítják.
Ezekre a veszélyekre figyel-
Azokat az oldatokat, amelyek nem savas és nem is lúgos
meztet a piktogramjuk is. Hasz-
kémhatásúak, semleges kémhatásúnak mondjuk. Ilyen
nálatuk során húzzunk gumikesz-
tyűt és viseljünk védőszemüveget! például a konyhasó vagy a répacukor vizes oldata, de a
kémiailag tiszta víz is semleges kémhatású.
80

Az indikátorok
A teába belecseppentett citromlé hatására a tea kivilágo-
sodik. A teában található színanyag sav hatására sárga
színűre változik, azaz jelzi az oldat kémhatását. Azokat
az anyagokat, amelyek meghatározott színnel jelzik egy
oldat kémhatását, indikátoroknak nevezzük (indiká-
tor = jelző).
5.4.6.Az oldatok pH-értékének egyszerű kimutatására használjuk

Kísérlet az univerzális indikátorpapírt. Ezen olyan indikátorkeverék van,
amelyik az oldat pH-ját többféle színárnyalattal jelzi. Előnye,
Kémcsőben lévő citromsavat, konyhasót, szap- hogy nemcsak azt mutatja meg, hogy egy oldat savas vagy lúgos
kémhatású, hanem az oldat pH-ja is meghatározható vele.
panreszeléket, szódabikarbónát és mosószódát
oldj fel vízben! Indikátor segítségével vizsgáld
meg az oldatok kémhatását! RÖVID ÖSSZEFOGLALÁS
A vizes oldatok egyik jellemzője a kémhatás.
A citromsav vizes oldata savas, a konyhasóé semle- A savas oldatok savanyú ízűek, tömény oldatban
ges kémhatású. A szappanreszelék, a szódabikarbóna maró hatásúak. A lúgos oldatok a bőrt síkossá te-
és a mosószóda viszont lúgos kémhatású oldatot képez. szik, tömény oldatuk szintén maró hatású. A víz
A kémhatást az oldatokhoz adott indikátorok színe jelzi. semleges kémhatású folyadék. Az indikátorok
meghatározott színnel jelzik az oldatok kémha-
savas semleges lúgos
tását. Legfontosabb indikátoraink a lakmusz, a
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 fenolftalein és az univerzális indikátor. Az oldatok
kémhatásának számszerű jelzésére a pH-értéket
metilvörös használjuk. 0-tól 7-ig savas, 7-től 14-ig lúgos, 7-es
pH-érték esetén semleges kémhatású az oldat.
lakmusz
Új fogalmak
fenolftalein kémhatás, sav, lúg, indikátor, pH-érték
brómtimolkék
antocián ? Kérdések, feladatok

1. Foglald össze a savak közös tulajdonságait (a
5.4.4. Indikátorok színe különböző kémhatású oldatokban
vizes oldatuk íze és kémhatása, hatásuk a bő-
rünkre, pH-értékük, az indikátorok színe a vizes
A pH-skála oldatukban)!
2. Foglald össze a lúgok közös tulajdonságait (a vi-
Az oldatok kémhatásának számszerű jelzésére a pH- zes oldatuk kémhatása, hatásuk a bőrünkre, pH-
értékük, az indikátorok színe a vizes oldatukban)!
értéket használjuk. A pH-skálát 0–14-ig értelmezzük,
3. Egy rajzlapot befestünk vörös káposzta levével.
amelyben a semleges kémhatást a 7-es pH-érték jelzi. Megszárítjuk, majd szódaoldattal és citromlével
Ez alatt az oldat savas, e felett pedig lúgos kémhatású. festünk rá. Mit tapasztalunk és miért?
4. Otthoni kísérlet: Készíts vörös káposztából fő-
hígítás hígítás
zetet, majd itass át vele egy itatóspapírt! Hagyd
megszáradni, és vágd fel csíkokra! A házilag
készített indikátorpapírral vizsgáld meg minél
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 pH több, háztartásban előforduló oldat (mosósze-
rek, tisztítószerek, élelmiszerek) kémhatását!
semleges A vizsgálataidról készíts képekkel illusztrált jegy-
erősen gyengén gyengén erősen zőkönyvet!
savas lúgos
5.4.5.A pH-skála Mf. 5. / 29., 32.
81

5.5. A SAVAK ÉS A BÁZISOK
H2CO3 2 H+ + CO3–
Esti fogmosás után szabad még szénsav hidrogénion karbonátion
almát fogyasztani?
A sav és a bázis megkülönböztetését az 1660-as
években már Robert Boyle angol természettudós is
megtette. Savaknak nevezte azokat az anyagokat,
amelyek egyes növények színét megváltoztatják,
lúgoknak nevezte azokat, amelyek az eredeti színt
CH3COOH H+ + CH3COO–
visszaadják. A tudomány fejlődésével ez a két foga- ecetsav hidrogénion acetátion
lom is fejlődött, az első tudományos meghatározás
Arrhenius svéd kémikus nevéhez fűződik. Ebben a
leckében az ő elmélete alapján értelmezzük a savak
és a bázisok fogalmát.
Savanyúak és csípősek – a savak Láthatjuk, hogy bizonyos savak egy, mások kettő
vagy akár több hidrogéniont is képesek leadni. Egy sav
Tudjuk, hogy a savak savanyú ízűek, tömény vizes értékűsége azt jelenti, hogy molekulája hány hidrogén-
oldatban maró hatásúak és a bőrre kerülve viszkető ion leadására képes. A sósav, a salétromsav és az ecetsav
érzést okoznak. Vizes oldatukban a lakmusz indiká- egyértékű, a kénsav és a szénsav kétértékű savak.
tor piros színű. Legfontosabb savak a sósav (HCl vi- Bizonyos savak, mint amilyen a sósav, a kénsav és a
zes oldata), a kénsav (H2SO4), a salétromsav (HNO3), salétromsav, vízben oldva teljes mértékben átalakulnak.
a szénsav (H2CO3) és az ecetsav (CH3COOH). Közös Ezeket a savakat erős savaknak nevezzük.
jellemzőjük, hogy vízben hidrogénionra és savmara- A laboratóriumban az egyik leggyakrabban használt
dék-anionra bomlanak. vegyszer a sósav, amely a hidrogén-klorid-gáz vizes ol-
data. A hidrogén-klorid színtelen, szúrós szagú gáz, víz-
HCl H+ + Cl– ben kiválóan oldódik (1 liter víz szobahőmérsékleten
hidrogén-klorid hidrogénion kloridion kb. 350 liter hidrogén-kloridot old). Fontos tudni, hogy
a hidrogén-kloridnak és a sósavnak a kémiai jele egy-
aránt HCl, bár a két anyag nem ugyanaz!
5.5.1.A háztartási sósav

színtelen, szúrós szagú,
erősen maró hatású oldat.
H2SO4 2 H+ + SO4– A hidrogén-klorid erős sav,
kénsav hidrogénion szulfátion minden molekulája elbomlik
hidrogénionra és kloridionra,
azaz a sósavban hidrogén-
klorid-molekula gyakorlatilag
nincsen.
Számos sav molekulája vízben oldva csak kismérték-

ben bomlik el, ezért ezeknek a vizes oldatában a sav mo-
lekuláinak nagy része változatlan marad. Azokat a sava-
HNO3 H+ + NO3
–
kat, amelyek molekulái vízben oldva csak kismértékben
salétromsav hidrogénion nitrátion bomlanak el hidrogénionra és savmaradék-anionra,
gyenge savaknak nevezzük. Ezek között több olyan is
van, amelyik emberi fogyasztásra alkalmas. Ilyen pél-
dául a szénsav, az ecetsav, a foszforsav, a citromsav és a
C-vitaminként ismert aszkorbinsav.
82

5.5.2.Az ecetsav vizes oldata
az ételecet, amely savanyú,
csípős ízű, szúrós szagú oldat.
Az ecetsav gyenge sav, mivel
molekuláinak csak nagyon kis
része bomlik el hidrogénionra
és acetátionra. Az oldatban
tehát a hidrogénionok és
az acetátionok mellett sok
ecetsavmolekula is marad.
Érdekesség
A gyümölcsök sokféle savat tartalmazhatnak. Az eg-
res, a ribizli, a meggy savanyú ízét a bennük található
jellegzetes összetételű savkeverék adja. A citrusfélék
(citrom, narancs, grépfrút) nagy mennyiségű citrom-
savat tartalmaz, ezek okozzák jellegzetesen savanyú 5.5.3.A hortenzia színanyagai (antociánok) különböző színnel
ízüket. Az almában almasav, citromsav, aszkorbinsav jelzik a talajoldat kémhatását.
stb. található. Amikor gyümölcsöt fogyasztunk, a ben-
nük lévő savak oldják a fogzománcot. Ezért fontos,
hogy az esti fogmosás után már ne fogyasszunk gyü- RÖVID ÖSSZEFOGLALÁS
mölcsöket sem.
A savak olyan vegyületek, amelyek vizes oldatban
hidrogénionra és savmaradék-anionra bomlanak.
Az erős savak vizes oldatában a savmolekulák tel-
jes mennyisége, a gyenge savak oldatában viszont
csak csekély hányada bomlik el. Erős sav a hidro-
gén-klorid (HCl), a kénsav (H2SO4) és a salétromsav
(HNO3), gyenge sav a szénsav (H2CO3) és az ecetsav
(CH3COOH). A bázisok vizes oldatban fémionra és
hidroxidionra bomlanak. Legismertebb erős bázis
a nátrium-hidroxid (NaOH) és a kalcium-hidroxid
Marnak és roncsolnak – a bázisok [Ca(OH)2]. A bázisok vizes oldatai a lúgok.
A bázisok olyan vegyületek, amelyek vizes oldatban Új fogalmak

fémionra és hidroxidionra bomlanak. A bázisok vizes bázis
oldatait lúgoknak nevezzük. A lúgok közös jellemző-
je, hogy tömény oldatban maró hatásúak és a bőrre ke-
rülve annak felületét síkossá teszik. A lakmusz a lúg-
oldatban kék színű. A köznapi életből ismert két erős ? Kérdések, feladatok
bázis a nátrium-hidroxid (NaOH) és a kalcium-hidroxid 1. Mit nevezünk savnak, illetve bázisnak?
[Ca(OH)2]. A nátrium-hidroxid egyértékű, a kalcium- 2. Melyik ion jellemző
hidroxid kétértékű bázis. a) minden savas kémhatású oldatra;
b) minden lúgos kémhatású oldatra?
NaOH Na+ + OH– 3. Hasonlítsd össze a sósavat a szénsavval (kémiai
nátrium-hidroxid nátriumion hidroxidion jel, saverősség, értékűség)!
4. Sorold fel a tanult savak savmaradék-anionjának
nevét!
5. Készíts anyagismereti kártyát a hidrogén-klorid-
oldódás
ról és a nátrium-hidroxidról!
nátriumion hidroxidion Mf. 5. / 39., 41.
Ca(OH)2 Ca2+ + 2 OH–

kalcium-hidroxid kalciumion hidroxidion
83

5.6. A KÖZÖMBÖSÍTÉS
Azt a kémiai reakciót, amelynek során a sav és a bá-
Hogyan enyhítheted leggyorsabban zis reakciójával só és víz keletkezik, közömbösítésnek
a szúnyogcsípés okozta fájdalmat? nevezzük. A savakat lúgokkal, a lúgokat pedig savak-
kal közömbösíthetjük. A közömbösítés energiaváltozás
Gyomorégés, savtúltengés esetén gyakran használt
szempontjából exoterm folyamat.
módszer a gyomorsav megkötése lúgos oldatokkal.
Ehhez a szódabikarbóna oldatát vagy egyéb, lúgos
kémhatású oldatokat használunk. Így megszűnik a sav + bázis = só + víz
maró érzés, és – szódabikarbóna használata esetén
HCl + NaOH = NaCl + H2O
– a lejátszódó kémiai reakciót a gyomorból felszaba-
duló szén-dioxid jelzi.
5.6.3.A sósav és a nátrium-hidroxid-oldat közömbösítési

reakciójának egyszerűsített ábrázolása
Az alábbi, ionokkal felírt egyenletből látható, hogy

5.6.1. a közömbösítés során a savból származó hidrogénio-
Gyomorégés
nok a bázisból származó hidroxidionokkal vízzé egye-
sülnek.
Kísérlet
Főzőpohárban lévő híg sósavhoz öntsünk vörös-
H+ + Cl– + Na+ + OH– = H2O + Na+ + Cl–
káposzta-főzetet! Kis adagokban adjunk hozzá
híg nátrium-hidroxid-oldatot addig, amíg az ol- H+ + OH– = H2O
dat lila színű lesz!
A savmaradék-anionokkal és a bázisok fémionjaival
nem történik változás. Azok továbbra is oldott állapot-
ban maradnak.
Ha a közömbösítés során kapott oldatot bepároljuk,
megkapjuk a reakcióban keletkezett sót. A sók fém-
ionokból vagy más kationokból és savmaradék-anio-
nokból álló ionvegyületek.
A közömbösítés során figyelembe kell vennünk azt,
hogy a savak és a bázisok hány hidrogéniont vagy hid-
roxidiont tudnak leadni. Az egyértékű savak és bázisok
egy-egy anyagmennyiség-arányban reagálnak egymással.
5.6.2.Az antocián színe különböző kémhatású oldatokban Érdekesség

Ha ugyanezt a kísérletet nátrium-hidroxid helyett szó-
Az indikátor színe pirosból rózsaszínen át lilára, az oldat
dabikarbónával (nátrium-hidrogén-karbonát, NaHCO3)
kémhatása savasról semlegesre változik. A sósav reak- végezzük, akkor a színváltozás mellett látványos pezs-
cióba lép a nátrium-hidroxiddal, eközben nátrium- gést is tapasztalhatunk.
klorid és víz keletkezik.
84

Ha a sav kétértékű, akkor az egyértékű bázisból kétszer
akkora anyagmennyiség kell a közömbösítéshez.
Ez fordítva is igaz, ha egy bázis kétértékű, akkor az egy-

értékű savból kétszer akkora anyagmennyiség kell a kö- 5.6.4.Ha szappanos vízzel vagy szódabikarbóna-oldattal bedör-
zömbösítéshez. zsöljük a szúnyog- vagy csaláncsípés helyét, akkor enyhíthetjük a
kellemetlen, viszkető érzést.
Kísérlet
Bűvészkedjünk három pohár „vízzel”! RÖVID ÖSSZEFOGLALÁS
Készítsünk elő három főzőpoharat az alábbi ol-
datokkal: Azt a kémiai reakciót, amelynek során a sav és a bá-
1. 50 cm3 NaOH-oldat (ennek az oldatnak 1 dm3- zis reakciójával só és víz keletkezik, közömbösítés-
ében 40 g NaOH van oldva), nek nevezzük. A savakat lúgokkal, a lúgokat pedig
2. Fenolftalein vizes oldata (mennyisége a kö- savakkal közömbösíthetjük. A közömbösítés során
zömbösítési reakció szempontjából nem lé- a savból származó hidrogénionok a bázisból szár-
nyeges), mazó hidroxidionokkal vízzé egyesülnek. A közöm-
3. 50 cm3 sósav (ennek az oldatnak 1 dm3-ében bösítés másik végterméke a só. A fémionokból és
éppen 1 mol, azaz 36,5 g HCl van oldva). savmaradék-anionokból keletkező ionvegyülete-
Egy 200 cm3-es főzőpohárba öntsük bele az első, ket sóknak nevezzük.
majd a második, végül a harmadik oldatot!
Új fogalmak
közömbösítés, só
1. Mit nevezünk közömbösítésnek?
2. Sósavat nátrium-hidroxid-oldattal közömbö-
sítünk. Milyen az így nyert oldat kémhatása, és
mekkora a pH-ja?
3. Melyik sav és bázis reakciójával keletkezik:
A színtelen folyadék rózsaszínűre, majd ismét a) nátrium-szulfát (Na2SO4),
színtelenre változik.
b) kálium-karbonát (K2CO3)?
4. Otthoni kísérlet: Ételecet oldatához önts vörös-
A nátrium-hidroxid-oldat lúgos kémhatását a máso- káposzta-levet! Az így kapott színes oldathoz kis
dik főzőpohárban lévő fenolftalein indikátor rózsaszín- mennyiségekben adagolj szódabikarbóna-olda-
tot! Készíts videófelvételt a kísérletről!
nel jelzi. Sósav hatására az oldat újra színtelenné válik,
mert a sósav közömbösíti a nátrium-hidroxidot, így az
oldat lúgos kémhatása megszűnik. Mf. 5. / 44., 45., 48.
85

Fontosabb fogalmak 2. Az égés (Az égés fogalma, típusai, feltételei, a tűzoltás
módszerei.)
Az alábbi fogalmakat (lehetőleg szó szerint) meg kell tud-
nod határozni. 3. A savak (A sav fogalma, a savak közös jellemzői, kü-
lönbség az erős és a gyenge savak között, a köznapi élet-
Egyesülés: olyan kémiai változás, amely során két vagy ben használt legfontosabb savak.)
több anyagból egy új anyag keletkezik.
Kísérletek
Bomlás: olyan kémiai változás, amely során egy anyag-
ból két vagy több új anyag keletkezik. Foglald össze a kísérlet lényegét a kísérlet, a tapasztalat és a
magyarázat sorrendjében!
Katalizátor: olyan anyag, amely megnöveli egy reakció
sebességét, de a reakció végén változatlan mennyiség- 1. A tömegmegmaradás elvének kísérleti bizonyítása.
ben és kémiai minőségben visszamarad.
2. Hígított hidrogén-peroxid-oldatba barnakőport szó-
Csapadék: a vizes oldatokban keletkező, vízben rosszul runk. Az oldat fölé parázsló gyújtópálcát tartunk.
oldódó szilárd anyag.
3. Sósav közömbösítése nátrium-hidroxid-oldattal in-
Égés: egy anyag oxigénnel való reakciója. dikátor jelenlétében.
Gyors égés: olyan kémiai folyamat, amelynek során az Ábraelemzés

éghető anyag oxigénnel való reakciója nagymértékű hő-
felszabadulással, fény- és esetleg hanghatással jár. Foglald össze pár mondatban, mit ábrázol a rajz! Hasz-
náld a tanult szakkifejezéseket!
Lassú égés: olyan égési folyamat, amely a gyulladási hő-
hígítás hígítás
mérséklet alatt következik be, és fényjelenség nem kíséri.
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 pH
Sav: olyan vegyület, amely vizes oldatban hidrogénion-
ra és savmaradék-anionra bomlik. semleges
erősen gyengén gyengén erősen
savas lúgos
Bázis: olyan vegyület, amely vizes oldatban fémionra és
hidroxidionra bomlik.
Összehasonlítás
Lúg: valamely bázis vizes oldata.
A feladatban mindig sorban, a megadott szempontok
pH-érték: az oldatok kémhatásának számszerű jellem- alapján végezd az összehasonlítást!
zésére használt adat.
1. Hasonlítsd össze az egyesülést és a bomlást a megadott
Közömbösítés: sav és bázis kölcsönhatásakor lejátszó- szempontok szerint: fogalma, energiaviszonyai, példák!
dó folyamat, amely során só és víz keletkezik.
2. Hasonlítsd össze a szénsavat a nátrium-hidroxiddal
Szöveges feladatok a következő szempontok alapján: sav vagy bázis, képlete,
erőssége, vizes oldatának kémhatása és pH-ja!
A felsorolt témákról tudj 5–10 mondatban összefüggően
beszélni! (A zárójelben megadott szempontok segítik az Anyagismereti kártya
Az alábbi anyagokról legyen anyagismereti kártyád!
1. A kémiai reakciók csoportosítása (A csoportosítás hidrogén-klorid, nátrium-hidroxid
szempontja, a csoportok neve, példák.)
Mf. 5. / 9., 13., 33., 56., 57., 60.
86

Névmutató
A K P
anion . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 katalizátor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 párolgás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
anyagi halmaz. . . . . . . . . . . . . . . . 20 kation. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 periódus. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46
anyagmennyiség. . . . . . . . . . . . . . 48 kémhatás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 pH-érték . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81
atom. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 kémia. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 proton. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42
atommag . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 kémiai kötés. . . . . . . . . . . . . . . . . . 12
Avogadro-szám. . . . . . . . . . . . . . . 48 kémiai tulajdonság. . . . . . . . . . . . 21 R
kémiai változás. . . . . . . . . . . . . . . 21 reakcióegyenlet. . . . . . . . . . . . . . . 75
B kémiailag tiszta anyag . . . . . . . . . 14 rendszám. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43
bázis. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 képlet. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 részecske . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12
bepárlás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 keverék. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15
bomlás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76 kioldás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 S, Sz
kísérlet. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 sav. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80
C komponens. . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 só. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84
csapadék. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 könnyűfém . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67 szerkezeti képlet. . . . . . . . . . . . . . 50
csoport. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46 közömbösítés. . . . . . . . . . . . . . . . . 84 szerves vegyület . . . . . . . . . . . . . . 15
szervetlen vegyület. . . . . . . . . . . . 15
D L szilárd anyagok. . . . . . . . . . . . . . . 22
diffúzió. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 laboratóriumi eszközök. . . . . . . . . 8 szitálás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33
laboratóriumi rendszabályok . . . . 9 szóegyenlet . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74
E, É lassú égés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 szublimáció. . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
égés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 lecsapódás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
egyesülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76 lepárlás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 T
elektron . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 lúg. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 tapasztalat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6
elektronburok. . . . . . . . . . . . . . . . 42 telítetlen oldat. . . . . . . . . . . . . . . . 30
elektronhéj. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 M telített oldat. . . . . . . . . . . . . . . . . . 30
elem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 mágneses elválasztás . . . . . . . . . . 32 térfogatszázalék. . . . . . . . . . . . . . . 28
elemi részecske. . . . . . . . . . . . . . . 42 magyarázat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 tökéletes égés. . . . . . . . . . . . . . . . . 78
elemmolekula. . . . . . . . . . . . . . . . 52 modell . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 tökéletlen égés. . . . . . . . . . . . . . . . 78
endoterm változás . . . . . . . . . . . . 25 mól. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48 tömegszázalék. . . . . . . . . . . . . . . . 28
exoterm változás. . . . . . . . . . . . . . 25 moláris tömeg. . . . . . . . . . . . . . . . 49
molekula . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 Ü
F ülepítés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33
fagyás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 N
fém. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 nehézfém. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67 V
fizikai tulajdonság. . . . . . . . . . . . . 20 nemesgázszerkezet. . . . . . . . . . . . 47 vegyértékelektron. . . . . . . . . . . . . 45
fizikai változás. . . . . . . . . . . . . . . . 21 nemfém. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 vegyértékhéj . . . . . . . . . . . . . . . . . 45
folyadékok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 neutron . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 vegyipar. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7
forrás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 vegyjel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16
O, Ö vegyszer. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8
G oldat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 vegyület. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14
gázok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 oldhatóság. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 vegyületmolekula. . . . . . . . . . . . . 53
gyors égés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 oldódás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26
oldószer. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26
I oldott anyag. . . . . . . . . . . . . . . . . . 26
indikátor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 olvadás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
ion. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 összegképlet. . . . . . . . . . . . . . . . . . 50
ötvözet. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66
87

2022. 04. 07. 19:56:11
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.
I. A VIII. A
1 2,1 2
1 H
hidrogén
AZ ELEMEK PERIÓDUSOS RENDSZERE He
hélium
1,008 II. A III. A IV. A V. A VI. A VII. A 4,00
3 1,0 4 1,5 5 2,0 6 2,5 7 3,0 8 3,5 9 4,0 10
rendszám 6 2,5 elektronvonzó képesség
2 Li Be vegyjel C B C N O F Ne
lítium berillium bór szén nitrogén oxigén fluor neon
6,94 9,01 szén 10,81 12,01 14,01 16,00 19,00 20,18
név 12,01 relatív atomtömeg
11 0,9 12 1,2 13 1,5 14 1,8 15 2,1 16 2,5 17 3,0 18
3 Na Mg Al Si P S Cl Ar
nátrium magnézium alumínium szilícium foszfor kén klór argon
22,99 24,31 III. B IV. B V. B VI. B VII. B VIII. B I. B II. B 26,98 28,09 30,97 32,06 35,45 39,95
19 0,8 20 1,0 21 1,3 22 1,5 23 1,6 24 1,6 25 1,5 26 1,8 27 1,8 28 1,8 29 1,9 30 1,6 31 1,6 32 1,8 33 2,0 34 2,4 35 2,8 36
4 K Ca Sc Ti V Cr Mn Fe Co Ni Cu Zn Ga Ge As Se Br Kr
kálium kalcium szkandium titán vanádium króm mangán vas kobalt nikkel réz cink gallium germánium arzén szelén bróm kripton
39,10 40,08 44,96 47,90 50,94 52,00 54,94 55,85 58,93 58,71 63,54 65,37 69,72 72,63 74,92 78,96 79,91 83,80
37 0,7 38 0,9 39 1,3 40 1,4 41 1,6 42 1,8 43 1,9 44 2,2 45 2,2 46 2,2 47 1,9 48 1,7 49 1,7 50 1,8 51 1,9 52 2,1 53 2,5 54
5 Rb Sr Y Zr Nb Mo Tc Ru Rh Pd Ag Cd In Sn Sb Te I Xe
rubídium stroncium ittrium cirkónium nióbium molibdén technécium ruténium ródium palládium ezüst kadmium indium ón antimon tellúr jód xenon
85,47 87,62 88,91 91,22 92,91 95,94 (98) 101,07 102,91 106,4 107,87 112,40 114,82 118,69 121,75 127,60 126,90 131,30
55 0,7 56 0,9 57 1,1 72 1,3 73 1,5 74 1,7 75 1,9 76 2,2 77 2,2 78 2,2 79 2,3 80 1,9 81 1,8 82 1,8 83 1,9 84 2,0 85 2,2 86
6 Cs Ba La Hf Ta W Re Os Ir Pt Au Hg Tl Pb Bi Po At Rn
cézium bárium lantán hafnium tantál volfrám rénium ozmium irídium platina arany higany tallium ólom bizmut polónium asztácium radon
132,91 137,34 138,91 178,49 180,95 183,85 186,2 190,2 192,2 195,09 196,97 200,59 204,37 207,19 208,98 (209) (210) (222)
87 0,7 88 0,9 89 1,1 104 105 106 107 108 109 110 111 112 113 114 115 116 117 118
7 Fr Ra Ac Rf Db Sg Bh Hs Mt Ds Rg Cn Nh Fl Mc Lv Ts Og
francium rádium aktínium raderfordium dubnium sziborgium bohrium hasszium meitnérium darmstadtium röntgénium kopernícium nihónium fleróvium moszkóvium livermórium tenesszin oganeszon
(223) (226) (227) (265) (268) (271) (270) (277) (276) (281) (280) (285) (286) (289) (288) (293) (294) (294)
Kemia7-8_tk-2021_A__1kotet_javított OA-2022-04-07.indd 88
s-mező 58 1,12 59 1,13 60 1,14 61 62 1,17 63 64 1,20 65 66 1,22 67 1,23 68 1,24 69 1,25 70 71 1,0
p-mező
6 Ce Pr Nd Pm Sm Eu Gd Tb Dy Ho Er Tm Yb Lu
cérium prazeodímium neodímium prométium szamárium európium gadolínium terbium diszprózium holmium erbium túlium itterbium lutécium
140,12 140,91 144,24 (145) 150,35 151,96 157,25 158,92 162,50 164,93 167,26 168,93 173,04 174,97
d-mező
90 1,3 91 1,5 92 1,7 93 1,3 94 1,3 95 96 97 98 99 100 101 102 103
f-mező
7 Th Pa U Np Pu Am Cm Bk Cf Es Fm Md No Lr
tórium protaktínium urán neptúnium plutónium amerícium kűrium berkélium kalifornium einsteinium fermium mendelévium nobélium laurencium
232,0 231 238,03 (237) (244) (243) (247) (247) (251) (252) (257) (258) (259) (262)
88
Ábrajegyzék
Fotók:
Albert Attila: 22/2.2.1., 68/4.6.1. bal, 71, 75
Albert Viktor: 7, 8/1.2.3.–1.2.5., 9/1.2.6.–1.2.7., 14/1.5.2., 15, 20/2.1.2., 21, 26/2.4.3., 27/felső, 28/2.5.2., 29/2.5.4., 31/felső, 32,
33/bal, 34/2.8.1., 37/alsó, 49/bal, 50–51, 53, 54/bal, 58/4.1.1. és bal, 59/bal, 60/bal, 68/4.6.1. jobb, 69/4.6.2. jobb–4.6.3., 70, 74,
76, 77/felső, 78/bal, 78/5.3.5.–5.3.6., 80/5.4.1., 82, 83/5.5.2., 84/5.6.2., 85/bal
Cultiris: 6/1.1.2., 28/2.5.3., 36/2.9.2., 39/felső, 42/3.1.1., 45, 48/3.4.2., 54/jobb, 66, 80/5.4.2.–5.4.3.
Pixabay: 11/1.4.3.
Public Health Image Library: 85/5.6.4. (CC0)
Shutterstock: 6/1.1.1., 8/1.2.1., 9/1.2.8., 10–11, 12/1.4.1.–1.4.2., 13, 18, 19, 22/bal felső és jobb alsó, 23–24, 26/2.4.1., 27/2.4.4.–
2.4.5., 28/2.5.1., 29/2.5.5., 30, 31/alsó, 34/2.8.2., 35 (Unique Vision), 36/jobb, 37/2.9.3–2.9.4., 42/3.1.2., 43/3.1.5. (Nicolas Ray-
mond), 44, 46/3.3.2.–3.3.4., 48/alsó, 49/jobb, 57, 58/4.1.3., 59/4.1.4., 60/jobb, 61, 64–65, 67, 68/bal, 68/felső és alsó, 69/4.6.2. bal,
69/alsó, 73, 77/5.2.2., 78/5.3.2., 79, 81, 83/5.5.3. és alsó, 84/5.6.1.
Thinkstock: 5, 41
Wikimedia: 33/jobb (BlueBreezeWiki/CC BY-SA 3.0), 43/jobb (CC0), 46/3.3.1. (Photographische Gesellschaft/CC0)
Grafikák: Morvay Vica

kivéve -Simó Eszter: 62, 82
Shutterstock: 8, 24/jobb, 51/3.5.8.
Kemia7-8_tk-B3_ OA-2022-04-07.indd 1 2022. 04. 07. 21:07:22

Oh-Kem78ta I Teljes

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Oh-Kem78ta I Teljes

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

NAT

Kémia – tankönyv I. kötet

Kemia7-8_tk-2021_A__1kotet_javított OA-2022-04-07.indd 1 2022. 04. 07. 19:53:45

A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közreműködő szakértő: Bornemisza Zsuzsanna

KET-szakértő: Bárány Zsolt Béla

Szerkesztő: Kincses Ildikó

Fotó: Shutterstock, Albert Viktor

© Oktatási Hivatal, 2021

Oktatási Hivatal • 1055 Budapest, Szalay utca 10–14.

A kiadásért felel: Brassói Sándor mb. elnök

Kemia7-8_tk-2021_A__1kotet_javított OA-2022-04-07.indd 2 2022. 04. 07. 19:53:45

Bevezetés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 3.3. Feltárul az elemek rendszere . . . . . . . . . . . . 46

Kemia7-8_tk-2021_A__1kotet_javított OA-2022-04-07.indd 3 2022. 04. 07. 19:53:45

Hogyan használjuk ezt a könyvet?

Bevezető Iskolai laboratóriumban A tananyaghoz

Kemia7-8_tk-2021_A__1kotet_javított OA-2022-04-07.indd 4 2022. 04. 07. 19:53:47

Kemia7-8_tk-2021_A__1kotet_javított OA-2022-04-07.indd 5 2022. 04. 07. 19:53:49

Kemia7-8_tk-2021_A__1kotet_javított OA-2022-04-07.indd 6 2022. 04. 07. 19:53:50

1.1.3.A természettudományos megismerés folyamata

tonnát gyártanak belőle évente, elhasználódásakor pe-

Kísérlet 1.1.4.A szerteágazó vegyipar

A PVC égésekor mérgező gázok keletkeznek, így sze- Új fogalmak

Kemia7-8_tk-2021_A__1kotet_javított OA-2022-04-07.indd 7 2022. 04. 07. 19:53:51

Miért nem szabad megkóstolnunk A laboratóriumi munka eszközei

A laboratóriumi munka anyagai

Gyakran használt üvegedény a mérőhenger (6), az

1.2.4.Laboratóriumi eszközök II. 1.2.5.Laboratóriumi eszközök III.

A laboratóriumban melegítésre borszeszégőt vagy

Kemia7-8_tk-2021_A__1kotet_javított OA-2022-04-07.indd 8 2022. 04. 07. 19:53:54

Mindenki tudja, hogy a gyertya lángja sárgán világít.

Kemia7-8_tk-2021_A__1kotet_javított OA-2022-04-07.indd 9 2022. 04. 07. 19:53:55

1.3.1.Digitális táramérleg és analitikai mérleg

Kemia7-8_tk-2021_A__1kotet_javított OA-2022-04-07.indd 10 2022. 04. 07. 19:54:00

Kemia7-8_tk-2021_A__1kotet_javított OA-2022-04-07.indd 11 2022. 04. 07. 19:54:02

1.4.3.A víz és belső szerkezetének modellje

Ha a levegőben lévő részecskéket láthatóvá tudnánk

Kemia7-8_tk-2021_A__1kotet_javított OA-2022-04-07.indd 12 2022. 04. 07. 19:54:03

1.4.4.A levegő és részecskéinek modelljei: 1. nitrogén; 2. oxigén; gyémánt jég

Nem minden atom kapcsolódik össze kémiai kö-

A modellek konyhasó vas

1.4.7.Néhány szilárd anyag kristályrácsának modellje

Kemia7-8_tk-2021_A__1kotet_javított OA-2022-04-07.indd 13 2022. 04. 07. 19:54:06

Van-e különbség víz és víz között?

Kémiailag tiszta anyagok

alumínium magnézium ólom

A kvarc tudományos neve A konyhasó nátrium és klór

Kemia7-8_tk-2021_A__1kotet_javított OA-2022-04-07.indd 14 2022. 04. 07. 19:54:09

Anyag – Parányi részecskék halmaza.

Kemia7-8_tk-2021_A__1kotet_javított OA-2022-04-07.indd 15 2022. 04. 07. 19:54:11

A kémiai jelöléseknek is van evolúciója?

Kemia7-8_tk-2021_A__1kotet_javított OA-2022-04-07.indd 16 2022. 04. 07. 19:54:15

Magyar név Tudományos név Vegyjel

szén carboneum C C6H12O6

foszfor phosphorus P H2O

ón stannum Sn RÖVID ÖSSZEFOGLALÁS

Kemia7-8_tk-2021_A__1kotet_javított OA-2022-04-07.indd 17 2022. 04. 07. 19:54:15

Atom: az anyagokat felépítő legkisebb kémiai részecske. Tényszerű ismeretek

Kemia7-8_tk-2021_A__1kotet_javított OA-2022-04-07.indd 18 2022. 04. 07. 19:54:16

Kemia7-8_tk-2021_A__1kotet_javított OA-2022-04-07.indd 19 2022. 04. 07. 19:54:16

Fizikai tulajdonságok A cukor kémcsőben történő hevítésekor megfigyelhet-

Kemia7-8_tk-2021_A__1kotet_javított OA-2022-04-07.indd 20 2022. 04. 07. 19:54:18

szilárd 1. Melyek a répacukor fizikai tulajdonságai?

5. Karamellcukorka készítése: Olvassz meg lábos-

Halmazállapot Szilárd Folyadék Gáz