Matematika 10 1 TK

Matematika
ELSŐ KÖTET
0
KÍSÉRLETI
TANKÖNYV
A tankönyv megfelel az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet:
3. sz. melléklet: Kerettanterv a gimnáziumok 9–12. évfolyama számára 3.2.04 Matematika
6. sz. melléklet: Kerettanterv a szakközépiskolák 9–12. évfolyama számára 6.2.03 Matematika
megnevezésű kerettantervek előírásainak.
Tananyagfejlesztő: Barcza István, Basa István, Tamásné Kollár Magdolna

Alkotószerkesztő: Barcza István
Vezetőszerkesztő: Tóthné Szalontay Anna
Tudományos szakmai MFLUPS: Pálfalvi Józsefné
Pedagógiai MFLUPS: Bánky Judit
Olvasószerkesztő: Füleki Lászlóné, Mikes Vivien
Fedél: Korda Ágnes terve alapján készítette Orosz Adél
Látvány- és tipográfiai terv: Gados László, Orosz Adél
IIlusztráció: Szabó Amanda, Szórády István Ödön
Szakábra: Szalóki Dezső, Szalókiné Tóth Annamária
Fotók:
PIXABAY: 6., 9., 24., 52., 54., 77., 81., 139., 150.
FLICKR: 10., 17., 25., 38., 39., 68., 106., 107., 108., 109., 111., 126., 127., 128., 129., 134., 137.
WIKIPEDIA: 11., 12., 18., 64., 126., 96., 141., 144.
123RF: 13.
NTK archívum: 13., 61., 66., 71., 74.
©CULTIRIS: 48 (Somogyi-Tóth Dániel), 103 (Lugosi Lugo László).
A tankönyv szerkesztői ezúton is köszönetet mondanak mindazoknak a tudós és tanár szerzőknek, akik az elmúlt
évtizedek során olyan módszertani kultúrát teremtettek, amely a kísérleti tankönyvek készítőinek is ösztönzést és
példát adott. Ugyancsak köszönetet mondunk azoknak az íróknak, költőknek, képzőművészeknek, akiknek alkotásai
tankönyveinket gazdagítják.
ISBN 978-963-682-783-0
© Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Felelős kiadó: dr. Kaposi József, főigazgató
Raktári szám: FI-503011001
Műszaki szerkesztő: Orosz Adél
Grafikai szerkesztő: Kováts Borbála
Nyomdai előkészítés: Gados László, Hontvári Judit
Terjedelem: 19,0 (A/5 ív), tömeg: 449 gramm
A könyvben felhasználásra került a Matematika 10. Közel a mindennapokhoz című mű,
Konsept-H Könyvkiadó, Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., 2013, Szerzők: dr. Korányi Erzsébet és dr. Marosvári Péter.
Alkotószerkesztő: Környei László. Felelős szerkesztő: Bognár Edit. Lektor: Somfai Zsuzsa.
1. KBWÓUPUUkiadás, 2016
A kísérleti tankönyvek az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.1.2-B/13-2013-0001 számú,
„A Nemzeti alaptantervhez illeszkedő tankönyv, taneszköz és Nemzeti Köznevelési Portál fejlesztése” című projektje
keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
Nyomtatta és kötötte:
Felelős vezető:
A nyomdai megrendelés törzsszáma:
Európai Szociális
Alap
Környei_Matematika10-1_0a_cimnegyed.indd 2 2015.04.24. 15:14:17

ELŉSZÓ
Kedves Tizedik Osztályos! Kedves Tanár Kollégák!

Idén is 100 leckét találsz a két kötetben. Reméljük, ismerős A könyv Dr. Marosvári Péter, Dr. Korányi Erzsébet és Kör-
lesz már, ahogy a hétköznapi élet problémái mögött felfe- nyei László tankönyvének átdolgozása. Köszönjük munká-
dezzük a matematikai modellt. Az újdonságok mellett ter- jukat és támogató segítségüket.
mészetesen igyekszünk vissza-visszapillantani a korábban Igyekeztünk olyan könyvet írni, amely illeszkedik napjaink
tanultakra, hiszen az érettségin majd mindent egyszerre kihívásaihoz, és remélhetőleg elnyeri az Önök tetszését is.
kell tudni. A két év szoros kapcsolatát az is kifejezi, hogy az Nagy gondot fordítottunk arra, hogy a könyv tényleges se-
idei könyvet a 101. leckével kezdjük, folytatólagosan hala- gítséget jelentsen mind a tanár, mind a diák órai munkájá-
dunk a számozással. hoz. Mivel a tankönyvet tartós használatra szánjuk, kérjük,
Bizonyára komoly kihívást jelentettek számodra a szo- idén is hívják fel diákjaik figyelmét arra, hogy ne írjanak
katlanul hosszú szöveges leírások, feladatok. Nagyon fon- bele, hanem a füzetükben dolgozzanak!
tos azonban, hogy ezeket önállóan próbáld megfejteni, hi- Elsődleges célunk az volt, hogy minden középiskolás számá-
szen az ilyen szövegek értelmezésének jelentősége számod- ra tanítható mennyiségű, ugyanakkor szakmai szempontból
ra messze túlmutat a matematika tudományán. Segít eliga- igényes tananyagot állítsunk össze. A 9. osztályos könyvün-
zodni a világban. Ne add fel, ha nehezen megy! ket már használó kollégák beszámolói alapján látjuk, hogy
Szeretnénk elérni, hogy a valós élet problémáinak meg- sok tanulónak nehezen ment a hosszabb szövegek értelme-
oldása révén felhalmozódó egyre több matematikai isme- zése. Kérjük, hogy erre a tanítás során helyezzenek nagy
ret kezdjen rendszerré összeállni. Egy olyan rendszerré, hangsúlyt! Engedjék, hogy a tanulók önállóan küzdjenek
amely önmagában is szép, ahol az igaz és a hamis mindig meg ezekkel a szövegekkel, és csak végső esetben végezzék el
elválasztható egymástól. Ahol a kérdésekre adott válaszok helyettük azok értelmezését!
igazságát mindig el lehet dönteni. Fontos azonban, hogy le- Ebben a kötetben is a BEVEZETŉK és a PÉLDÁK vezetnek
gyen benned kíváncsiság, akard megismerni ezt a világot, el az új gondolatokhoz, a F E L A DAT O K egyéni,
ggy , ppáros vagygy
és ezért szívesen dolgozz is. csoportos munkára is alkalmasak. A CSOPORTMUNKA
Most is megtalálod a 100 leckében az ismerős bekezdéseket. elvégzéséhez most is adunk segítséget, és továbbra is szá-
A változatoss H Á Z I F E L A DAT O K AT , köztük könnyebbet, nehe- mítunk tanár,, diák kreativitására, együttműködési készsé-
zebbet. Most is arra kérünk, hogy ne a könyvben dolgozz, gére egyaránt.. E L M É L E T címszó alatt a problémák megol-
hanem a füzetedben, hogy gy az utánad jövő évfolyamok is dásából levont következtetések, a korábban már tanult fon-
használhassák a kötetet!! R Á A D Á S címen olyan érdekessé- tos ismeretek pontosítása olvasható.
geket találsz, amelyek segítenek a világ egy új szeletét meg- Tankönyvsorozatunknak ebben a két kötetében is törek-
ismerni, melyet továbbra sem kérdeznek ugyan az érettsé- szünk arra, hogy ráirányítsuk a figyelmet mindazokra a
gi vizsgán, de hasznodra válik, gazdagítja a műveltségedet. hétköznapi gondokra, problémákra, érdekességekre, ame-
Már tudod, hogy a K I E G É S Z Í T ŉ A N YAG az emelt szintű érett- lyek megoldása az újonnan megismert matematikai eszkö-
ségihez nélkülözhetetlen ismereteket tartalmazza. Ne fe- zökkel lehetséges. Tankönyvünkben a hagyományostól el-
ledd, hogy ezek jelentősége ebben az évben megnő, hiszen térő szemléletű, a tanulói kompetenciák bővebb halmazát
év végén döntened kell arról, hogy tizenegyedik osztályban igénylő feladatokat jelzéssel láttuk el.
milyen szinten tanulod tovább a matematikát. Kedves Kollégák, bízzanak bennünk, hogy ha a könyv lec-
Már ismerősként üdvözölheted a tíztagú Arany családot. kéi szerint haladnak, akkor a tanév végére befejezik az
A család tagjai és Arany Bence barátai újabb és újabb matema- anyagot, és semmi sem marad ki abból, ami az érettségin
tikai problémákat fedeznek fel mindennapjaikban. A jel- előkerülhet. Ha az óraszámuk meghaladja a 100-at, akkor
zésű részeknél érdemes azon is elgondolkodnod, hogy a prob- is inkább egy-egy lecke anyagát bontsák két részre, és csak
léma hogyan oldható meg számítógép segítségével. Ehhez a kivételesen lépjenek túl a könyv keretein. A jelzésű ré-
tankönyv is ad ötleteket a kötet végén, de használhatod az in- szek arra hívják fel a figyelmet, hogy a probléma feldolgo-
formatikából tanultakat vagy kutathatsz a világhálón is. zását érdemes lehet számítógéppel is elvégezni. A kötet vé-
gén megadott útmutatások segíthetnek a feldolgozásban.
Jó tanulást, sok örömöt kívánnak a SZERZŐK. Sikeres és örömteli munkát kívánnak a SZERZŐK.
. l e c ke ELŉSZÓ 3
Környei_Matematika10-1_Book.indb 3 2015.04.16. 15:13:05

101 LAPOZZUNK BELE A KÖNYVÜNKBE!
BEVEZETŉ
Arany Bence szereti az új tankönyveket. Mihelyt megkap- hogy máris megoldotta a feladatát. Édesapjuk lelohasztja a
ta a 10. osztályos matekkönyvét, végiglapozta, nézeget- lelkesedését, azzal a megjegyzéssel, hogy azért ne bízza el
te. Feltűnt neki a 139. lecke 5. házi feladatában ez a versike: magát, mert egy feladatnak több megoldása is lehet.
A majmok két víg csapatban a) Milyen egyenletet írhatott fel Bence?
játszadoznak egy lugasban. b) Milyen megoldást találhatott Bence a fejszámolással?
Nyolcadrészük négyzetét vedd, c) Tudsz-e más megoldást találni?
s megtudod, hány verekedett. d) Hány megoldása lehet ennek a feladatnak?
Amott tizenketten vannak,

hangoskodnak, ugrándoznak.
Mondd meg gyorsan, hány majom van
összesen a két csoportban!
Úgy gondolta, hogy nem várja meg a 39. órát, ő már most
meg tudja oldani ezt a feladatot. Fel is írt hozzá egy egyen-
letet. Felírta, de a megoldás már nem ment. A nővére, Haj-
ni biztatására elkezd számolni fejben. A szövegből lát-
ja, hogy a majmok száma 12-nél nagyobb, 8-cal osztható
szám. Megkeresi a legkisebb ilyen egész számot, behelyet-
tesíti a szövegbe, s indiánüvöltéssel hozza a család tudtára,
Bence több olyan feladatot is talált, amelyeket kedve kereke-

dett megoldani. Válassz te is a kiválasztott feladatok közül,
biztosan megbirkózol velük már most, a tanév elején is!
110. LECKE
1. Jocóéknak téglalap alakú udvaruk van, amelynek nem egyenlő hosszúak az oldalai, Dönciéknek pedig négyzet
alakú az udvaruk. Mindkét udvar területe ugyanakkora: 144 m2. Melyik udvarnak nagyobb a kerülete?
Megoldási javaslat
Ha Dönciék udvara négyzet alakú, akkor könnyen kiszámítható a területből a négyzet oldala. Számítsd ki!
Készíts táblázatot Jocóék kertjére vonatkozóan! A füzetedben dolgozz!
Ha a téglalap egyik oldalának hossza (m), 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 …

akkor a szomszédos oldal hossza (m),
az udvar kerülete (m).
Tehát melyik udvarnak nagyobb a kerülete? A válaszod egy sejtés, vagy be is tudod bizonyítani?

118. LECKE 1 37. L E C K E
1. Szerkessz olyan négyzetet, amelynek a területe 4. Egy 10 m × 14 m méretű téglalap alakú udvar kö-
pontosan 18 cm2! zepén 45 m2 területű virágágyat készítenek úgy,
hogy körben egyenlő szélességű sétány marad-
Megoldási javaslat jon. Milyen széles lesz ez a sétány?
1. lépés: Szerkessz 9 cm2 területű négyzetet!
2. lépés: Kétszerezd meg ennek a területét az ábra fel-
használásával! 2
10 m 45 m
14 m
Megoldási javaslat
Kísérletezz!
Ha a sétány 1 m széles, akkor a virágágy
– oldalainak hossza: 14 m - 2 m = 12 m, illetve
10 m - 2 m = 8 m,
– területe: 12 · 8 = 96 (m2), ez nem felel meg a fel-
adat feltételeinek, mert 96 2 45.
Végezz hasonló számításokat 2 m, 3 m, 4 m széles sé-
tány esetére! Ha nem kapsz megoldást, állapítsd meg,
melyik egész számok közé esik a sétány méterben mért
hosszúsága, és kísérletezz tizedes törtekkel!
Könnyen megkapod, milyen széles a sétány!
1 01 . l e c ke LAPOZZUNK BELE A KÖNYVÜNKBE! 5

146. LECKE
3. Egy divatjamúlt kabát ára 36 000 Ft, de ezen az ezt a kabátot. A második esetben még 20%-kal csökkent
áron a múlt hónapban egyetlen darab sem fogyott. volna az ár, vagyis 32 400 ⋅ 0,8 = 25 920 Ft lett volna.
Ezért az üzletvezető leértékeli a kabátot, de az új Még ez is több a feladatban szereplő 13 500 forintnál. Ez
áron sem kelendő. Végül kétszer akkora százalék- azt jelenti, hogy az első árcsökkenés 10%-osnál nagyobb
kal csökkenti az új árat, mint az előző árcsökken- volt.
tésnél. Az így kialakított 13 500 forintos áron vég-
re a teljes készletet sikerül eladnia. Hány százalékos Kísérletezz tovább! Ha az első árleszállítás 20%-os lett
volt az első árcsökkentés? volna, akkor…
Megoldási javaslat
Nem is kell sokáig próbálkoznod, hamarosan megkapod
Ha 10%-os lett volna az első árleszállítás, akkor a 36 000 Ft
a helyes megoldást!
helyett 36 000 - 3600 = 32 400 Ft-ért vehettük volna meg
1 57. L E C K E
2. a) Bence két részre vágott egy 70 cm hosszú nádszá- Megoldási javaslat

lat, és egy rombusz alakú papírsárkány két átló- Ha a kék átló 2x deciméter, a piros átló pedig 2y decimé-
jaként a két részt összeerősítette. Így a sárkány- ter hosszúságú, akkor az adott feltételek így írhatók fel:
test területe 6 dm2 lett. Milyen hosszú spárga – a nádszál hossza 7 dm, tehát 2x + 2y = 7, vagy egy-
kellett a sárkánytest kerületének elkészítéséhez? szerűbben: x + y = 3,5;
– a rombusz területe 6 dm2 , tehát (2x ⋅ 2y) : 2 = 6,
vagy egyszerűbben: 2xy = 6, xy = 3.
y
1. lépés: Kísérletezéssel állapítsd meg, melyik számot je-
x x
löli az x és az y!
y 2. lépés: Számítsd ki a rombusz oldalhosszúságát Pitago-
rasz tételével!
3. lépés: Válaszolj a feltett kérdésre!
Bence hat feladatot választott a 100 lecke anyagából. A mi megoldási javaslatainkban majdnem mindegyikhez kísérletezésre,
próbálgatásokra volt szükség. Amikor a tanév során elérünk ezekhez a feladatokhoz, már olyan módszereket fogsz ismerni, ame-
lyek szükségtelenné teszik a kísérletezéseket és a próbálgatásokat.
H Á Z I F E L A DAT
1. Válassz ki a Tartalomból három olyan leckét, ame- ti fára mászik. Hogy hányan bújnak meg a barlang-
lyet a címe alapján érdekesnek gondolsz! ban, megtudjuk, ha az összes majom 3-mal kisebbí-
tett ötödrészét négyzetre emeljük. Hány majom volt
2. Oldd meg az 141. lecke 2. házi feladatát! ott összesen?
3. Oldd meg Bhászkara Lilavatijából a következő fel-

adatot!
Egy majomcsapat egy barlangban tanyázik. Közü-
lük most csak egy látható, amelyik a barlang előt-

Az Arany család
1 01 . l e c ke LAPOZZUNK BELE A KÖNYVÜNKBE! 7

102 SZÁLLODA TERVEZÉSE
P É L DA
Arany Bence éppen barátjával, Döncivel sakkozott, amikor

beállított hozzájuk osztálytársa, Socó Jocó. Socóék nagy
fába vágják a fejszéjüket: részt akarnak venni egy szállo-
daépítési pályázaton. Jocó elhozta Aranyékhoz az előze-
tes terveket, hátha Bence javaslataival segíthet szüleinek az
előzetes elképzelések pontosításában. A megbeszélésbe be-
vonják Dédmamát is, akinek sok tapasztalata van, és híres
a jó ötleteiről.
– A szüleim egy halastó partján 3 emeletes családbarát Megoldás
szállodát terveznek. A földszinten lesznek a közösségi he- Telt ház esetén így alakulna a napi bevétel:
lyiségek, egy-egy emeleten pedig 20 kétágyas erkélyes szo-
ba – ismerteti a terveket Jocó. – A tóra néz emeletenként 5 Hány
Hányad
darab van a Egységár (Ft) Összes bevétel (Ft)
szoba, ezek az első osztályúak, oldalról a tóra néz mindkét osztályú?
3 emeleten?
oldalon szintén 5-5 szoba, ezek a másodosztályúak. A hát-
I. 15 A 15A
só front az út felé fordul, itt vannak a harmadosztályú szo-
II. 30 0,8A 30 · 0,8A = 24A
bák. A másodosztályúak ára 80%-a az első osztályú szo-
III. 15 0,8 ⋅ (0,8A) = 0,64A 15 ⋅ 0,64A = 9,6A
bák árának, a harmadosztályúak ára 80%-a a másodosztá-
lyú szobák árának. Tehát a legnagyobb (maximális) napi bevétel:
Mennyi a napi bevétel, ha tele a szálloda? 15A + 24A + 9,6A = 48,6A forint lenne.
F E L A DAT
1. – Mit jelent az, hogy családbarát a szálloda? – ér- Segíts Jocónak! Számold ki, mennyi lenne ezzel az új
deklődik Bence. feltétellel a maximális napi bevétel! A fiúk az új fel-
– Azt, hogy 2 felnőttel 2 tízévesnél fiatalabb gyerek tételeknek megfelelően módosították a példa táblá-
pótágyon ingyen szállhat meg nálunk, és lesznek zatát, kiegészítették egy új sorral, a IV. osztályú szo-
játszóterületek is – magyarázza Jocó. báknak. Készítsd el a füzetedben te is a táblázatot és
– És gondoltok az idős meg a fájós lábú vendégekre töltsd ki!
is? – kérdezi Dédmama. – Lesz-e lift a szállodában?
Hány
– Nem terveztünk liftet, hiszen csak 3 emeletes a Hányad
darab van a Egységár (Ft) Összes bevétel (Ft)
szálloda! – felel Jocó. osztályú?
3 emeleten?
– Akkor viszont a harmadik emeleti szobákat ol- I. A
csóbban kellene adni – érvel Dédmama. II. 0,8A
– Erre nem gondoltunk – kezd töprengeni Jocó. III. 0,8 ⋅ (0,8A) = 0,64A
– De lehet, hogy ha a harmadik emeleti szobákat IV.
20%-kal olcsóbban adjuk ki, mint az alattuk lévő-
ket, az a pályázat szempontjából értékes pontokat A legnagyobb (maximális) napi bevétel az I–IV.
jelent majd. Ekkor viszont a harmadik emeleti hát- osztályú szobák bevételének összege.
só szobák már negyedosztályúak lennének.
8 M AT E M AT I K A A M I N D E N N A P O K B A N Ve g ye s p r o b l é m á k

2. Dönci szerint az új feltétellel a harmadik emeleti Készítsd el a füzetedben az a) és a b) változathoz tartozó
szobákból szerezhető bevétel éppen 80%-a a máso- táblázatot, és töltsd ki őket! Számold ki mindkét esetben
dik emeleti szobák együttes árának. Így a táblázatos a teljes bevételt is!
módszernél sokkal egyszerűbben meg lehet kapni a)
az előző feladat eredményét. Hány
Hányad Összes
darab van a Egységár (Ft)
a) Igaz-e Dönci állítása? osztályú?
3 emeleten?
bevétel (Ft)
b) Ha igaza van, bizonyítsd be! Ha nincs igaza, cá-
I. A
fold meg!
II. 0,8A
c) Bence hitt Döncinek, nem foglalkozott vele,
III. 0,8 ⋅ (0,8A) = 0,64A
hogy jó az elgondolás vagy nem. Mindjárt ne-
IV. 0,8 ⋅ (0,64A)
kiállt, hogy ezzel az ötlettel és a példa eredmé-
A teljes bevétel:
nyével megoldja az 1. feladatot. Találd ki, ho-
gyan dolgozott! b) Hány
Hányad Összes
darab van a Egységár (Ft)
osztályú? bevétel (Ft)
3. Jocó összeráncolta a homlokát, és ezt írta fel az 1. 3 emeleten?
feladathoz: (48,6 : 3) ⋅ 2,8 = 45,36. I. A

Vajon mire gondolt? II. 0,8A
III. 0,8 ⋅ (0,8A) = 0,64A
4. Bencének eszébe jutott, hogy nem kellene ragasz- IV. 0,8 ⋅ (0,64A)
kodni a négyzet alakú alapterülethez. Hátha több A teljes bevétel:
bevételt lehetne elérni úgy, hogy növelnék az első
osztályú szobák számát (de emeletenként tovább- 5. Dédmama már régóta magában számolgat.
ra is 20 szoba lenne). Hogyan változna a bevétel, ha – Talán jobban járnátok, Jocó – mondja végül –, ha
a) emeletenként 6 szo- liftet építenétek a szállodába. Akkor nem érne ben-
ba nézne a tóra is és neteket veszteség a harmadik emeleti árak csök-
az út felé is, a többi kentése miatt.
pedig oldalról néz- – Erre még nem gondoltunk – hangzik a válasz. –
ne a tóra; De bizony érdemes lenne ezen is elgondolkozni.
b) emeletenként 7 szo- – Ha lenne lift – szól közbe Bence –, akkor esetleg
ba nézne a tóra is és 4 emeleten is el lehetne helyezni a 60 szobát, és így
az út felé is, a többi spórolnátok az alapozásnál!
pedig oldalról néz- Hogyan helyeznéd el 4 emeleten a 60 szobát?
ne a tóra?
1. a) Bence a 4 emeletes, 60 szobás, liftes szállodát négy- 2. Készíts tervet egy olyan 3 emeletes szállodához,
zet alapúnak tervezné, az alsó három emeletén 16– ahol mindegyik oldalon emeletenként legalább két
16 szobát helyezne el. A 4. emeleten mindegyik szoba van, és telt ház esetén maximális a bevétel!
szoba a tóra vagy legalábbis oldalról a tóra nézne.
Mennyi lenne itt a maximális napi bevétel? 3. Mit javasolnál még Jocó szüleinek, hogy sikeres
b) Jocó nem tervezne oldalról a tóra néző szobákat, pályázatot készítsenek, és megtalálják a számítá-
és nem ragaszkodik ahhoz sem, hogy négyzet ala- sukat is?
pú legyen az épület. Mekkora bevétel érhető el így?
1 0 2 . l e c ke S Z Á L LO DA T E RV E Z É S E 9

103 IGAZ VAGY HAMIS
F E L A DAT
1. Egy gimnázium női kosárlabda-bajnokságán 8 csa- b) A füzetedben írd a pontozott helyekre a megfelelő
pat indult. A következő hírek terjedtek el a 11. b) mondat betűjelét úgy, hogy a megfogalmazott kijelen-
csapatáról: tés igaz legyen!
A: Második lett.
Ha A igaz, akkor csak a(z) … igaz, a többi hír hamis.
B: Nem a második helyen végzett.
C: Nem jutott a legjobb három közé. Ha A hamis, akkor csak a(z) …-ről tudjuk biztosan,
D: Dobogós helyen végzett. hogy igaz, a többi hír azonban lehet igaz is és hamis is.
E: Utolsó lett. Ha C igaz, akkor biztos, hogy … igaz, A … és
F: Győzött.
F pedig hamis, de előfordulhat, hogy a(z) … igaz, meg az
is, hogy hamis.
Ha C hamis, akkor … biztosan igaz, … biztosan hamis,
a többi hír azonban lehet igaz is és hamis is.
Fogalmazzatok meg szóban a fentiekhez hasonló, igaz ál-
lításokat!
2. Van-e az 1. feladat szerint a 11. b) lánycsapatának

olyan helyezése, amely esetében mind a 6 adott
mondat tartalma hamis? Ha igen, akkor ez hánya-
dik helyezés, ha nem, akkor miért nem?
Megfigyelések
Érdekes kapcsolatot találunk az A és a B mondat között:
ha A igaz, akkor B hamis, ha A hamis, akkor B igaz; és
hasonlóan:
a) Készítsd el a füzetedbe az alábbi táblázatot! ha B igaz, akkor A hamis, ha B hamis, akkor A igaz.
A táblázat felső sorába beírtuk, hogy a 11. b) Ugyanezt tapasztaljuk a C és a D kijelentés esetében:
osztály csapata hányadik helyezést ért el a kosár- ha C igaz, akkor D hamis, ha C hamis, akkor D igaz; és
labda-bajnokságon. Írd be a táblázatba, hogy az hasonlóan:
egyes esetekben melyik hír igaz és melyik hamis! ha D igaz, akkor C hamis, ha D hamis, akkor C igaz.
Segítségül néhány mezőt előre kitöltöttünk.
A logika szakkifejezései szerint A, B, C, D, E és F egy-egy
állítás, A és B egymás tagadása, C és D egymás tagadása.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
A hamis igaz hamis
E és F nem tagadása egyik szereplő állításnak sem.
B igaz hamis
Miért? Például E „ellentétes tartalmú” A-val (egyszer-
C re nem lehet igaz mindkettő), de több olyan eset is van,
D amikor mindkettő hamis (ha a csapat sem második, sem
E utolsó nem lett). Hasonlóan: a C nem tagadása az F-nek,
F mert előfordulhat, hogy mindkettő hamis.

ELMÉLET
Ha hallunk vagy olvasunk egy mondatot, akkor sokszor azonnal tudjuk, hogy a tartalma igaz vagy hamis. Más esetekben
kisebb-nagyobb töprengés után tudjuk eldönteni, hogy mi vele a helyzet. Vannak olyan mondatok is, amelyekről egyálta-
lán nem mondhatjuk ki azt, hogy a tartalmuk igaz vagy hamis.
1. A logikában azokat a kijelentő mondatokat nevezzük állításoknak (más szóval: kijelentéseknek), amelyekről egyér-
telműen eldönthető, hogy a tartalmuk igaz vagy hamis.
Példák
Igaz állítás Hamis állítás Nem állítás (nem kijelentés)

A 29 prímszám. A 25 és a 35 legnagyobb közös osztója 15. Hány óra van?
Minden háromszögben 180° Minden háromszög beírt körének középpontja
Bence okosabb, mint Hajni.
a belső szögek összege. az oldalfelező merőlegesek metszéspontja.
A Nap nagyobb, mint a Hold. A naptárban szerda után kedd következik. A legszebb virág a kikerics.
2. Egy állítás igaz vagy hamis lehet csak, harmadik eset nincs.
Ha egy állítás nem igaz, akkor csak hamis lehet és hasonlóan: ha egy állítás nem hamis, akkor csak igaz lehet.
Megjegyzés
Azt is szoktuk mondani, hogy egy állítás logikai értéke csak igaz vagy hamis lehet.
3. Minden állításnak van tagadása, ami egy másik állítás. Egy A állítás tagadása akkor igaz, ha az A hamis, és akkor ha-
mis, ha az A igaz. Az A állítás tagadásának a jele: JA (olvasd: „nem A”).
F E L A DAT
3. Hajni egy újságcikkben ezt olvasta: „A 2009-es ró- a) Mi volt a két úszónő sorrendje a selejtezőben,
mai úszó-világbajnokságon Verrasztó Evelyn és a a középdöntőben és a döntőben?
selejtezőben új Európa-rekordot elérő (2 p 9,12 mp) b) Mennyit javított Hosszú Katinka a saját Euró-
Hosszú Katinka (a képen) is bejutott a 200 m-es női pa-rekordján?
vegyes úszás döntőjébe, előbbi az ötödik, utóbbi c) Biztos, lehetséges vagy lehetetlen az, hogy
pedig a hetedik legjobb eredménnyel. A döntőben Hosszú Katinka megnyerte ezt a versenyt?
Katinka nagyszerűen úszva, gyönyörű hajrával, sa- d) Mit felelnél az előző kérdésre, ha Európa-baj-
ját rekordját megjavítva, 2 p 7,46 mp-es új Euró- nokságról lenne szó?
pa-csúccsal csapott a célba. Verrasztó Evelyn is e) Az újsághír ismeretében biztos, lehetséges vagy
kiváló teljesítményt lehetetlen az, hogy Hosszú Katinka ezen a ver-
nyújtott, és végül a senyen bronzérmet nyert? (Válaszod helyessé-
hetedik helyen zárt.” géről meggyőződhetsz, ha utánanézel, mi tör-
tént valójában.)
4. Fogalmazd meg az 1. feladatban szereplő állítások

tagadását! Mit tapasztalsz?
1 0 3 . l e c ke I G A Z VAGY H A M I S 11

5. Megadunk 5 állítást: D: A 0-ra végződő természetes számok nem oszt-
A: A 0-ra végződő természetes számok oszthatók hatók 5-tel.
5-tel. E: Az 5-tel osztható természetes számok nem
B: A 0-ra és az 5-re végződő természetes számok mind végződnek 0-ra.
oszthatók 5-tel. a) Melyik igaz, melyik hamis?
C: Nem igaz, hogy a 0-ra végződő természetes szá- b) A B, C, D, E kijelentések közül melyik lehet az A
mok oszthatók 5-tel. állítás tagadása?
1. Bence egy újságcikkben ezt olvasta: „Verrasztó 2. Cseh László Európa-csúcsot úszott a rövidpályás
Evelyn szerezte a magyar úszócsapat első érmét országos bajnokságon. Közvetlenül a verseny után
2009. december 10-én, az isztambuli rövidpályás a) Dönci azt állítja, hogy a magyar országos csúcs
Európa-bajnokságon, ahol a 200 m vegyes döntőjé- ennél biztosan gyengébb;
ben 2:04.64-es (2 p 4,64 mp) világcsúcsidővel érdemel-
te ki az első helyet. Nyolc nappal később a manches-
teri úszógálán ugyanezen a távon az amerikai Julia
Smit 2:04.60 perccel (2 p 4,60 mp) csapott a célba.”
Biztos-e, lehetséges-e, lehetetlen-e, hogy
a) 2009. december 11-én Verrasztó Evelyn tartot-
ta a 200 m-es rövidpályás női vegyes úszás Eu-
rópa-csúcsát?
b) 2009. december 19-én 2:04.64 perc volt a 200
m-es női rövidpályás vegyes úszás Európa-csú-
csa?
c) 2009. december 19-én 2:04.60 perc volt a 200
m-es női rövidpályás vegyes úszás világcsúcsa?
b) Bence azt, hogy az országos csúcs pontosan

ugyanennyi;
c) Hajni szerint a világcsúcs ennél biztosan jobb.
Kinek van igaza?
3. Megadunk 7 állítást:
A: A páros számok mind 2-re végződnek.
B: A páros számok mind 0-ra végződnek.
C: A páros számok nem mind végződnek 2-re.
D: A páros számok 2-re vagy 0-ra végződnek.
E: A 2-re végződő számok páros számok.
F: Van olyan páros szám, amely 2-re végződik.
G: Van olyan páros szám, amely nem 2-re végződik.
a) Melyik igaz, melyik hamis?
b) A fenti kijelentések között van-e két olyan,
amely egymás tagadása?

RÁADÁS
1. a) Egy bérház bérlői elhatározták, hogy megvásárolják az épületet. Úgy döntöttek, hogy mindenki arányosan járul
hozzá a vételár kifizetéséhez, mégpedig aszerint, hogy mekkora az általa bérelt lakás alapterülete. Tehát ha például
valaki a 20%-át bérli a teljes bérelhető területnek, akkor ő a vételár 20%-át fizeti ki.
Döntsd el az alábbi kijelentések mindegyikéről, hogy igaz vagy hamis! Válaszaidat indokold a füzetedben!
A: A nagyobb alapterületű lakásban lakó többet fizet 1 m2 megvásárlásáért, mint a kisebb lakásban lakó.
B: Ha ismerjük két lakás alapterülett és tudjuk, hogy az egyik lakás bérlője mennyivel járul hozzá a vételárhoz, ak-
kor tudjuk azt is, hogy a másik lakás bérlője mennyit fizet.
C: Ha ismerjük a bérház vételárát és tudjuk, hogy mennyivel járulnak hozzá a vételárhoz az egyes bérlők, akkor
azt is tudjuk, hogy mekkora az egyes lakások alapterülete.
D: Ha sikerülne 10%-ot lealkudni az épület vételárából, akkor minden bérlőnek 10%-kal kevesebbet kellene fizet-
nie a bérház megvásárlásához.
b) A bérház 3 lakásból áll, ezek alapterülete rendre 95 m2, 85 m2 és 70 m2.

A bérház vételára 30 millió forint. Mennyivel kell hozzájárulnia a 85 m2-es lakás tulajdonosának a vételárhoz?
2. Az egyik 7. osztályos matematikaórán mindegyik

tanuló magasságát megmérték. A mérések szerint a
fiúk átlagmagassága 160 cm, a lányoké pedig 150 cm.
Anna volt a legmagasabb, 180 cm, Dani a legalacso-
nyabb: 130 cm. A mérés napján két tanuló hiányzott,
de másnap mindenki ott volt a matematikaórán, a
két előző napi hiányzó is. Megmérték ennek a két ta-
nulónak a magasságát is, aztán újraszámolták az át-
lagmagasságokat. Meglepetve tapasztalták, hogy sem
a fiúk, sem a lányok átlagmagassága nem változott.
Milyen következtetéseket lehet levonni a fentiekből?
Döntsd el az alábbi kijelentésekről, hogy helyes kö-
vetkeztetések-e! Válaszaidat indokold is füzetedben!
A: Mindkét hiányzó tanuló lány volt.

B: Az egyik hiányzó tanuló lány volt, a másik fiú.
C: Mindkét hiányzó tanulónak ugyanakkora a magassága.
D: A jelen lévő tanulók magasságának átlaga az első napon ugyanannyi volt, mint a második napon.
E: A második napon is Dani volt a legalacsonyabb a tanulók között.
1 0 3 . l e c ke I G A Z VAGY H A M I S 13

104 APA 45 ÉVES
CSOPORTMUNKA
Dolgozzatok párban! 2. Bence és Hajni édesapjuk szülinapjára készült.

Eszükbe jutott apukájuk híres mondása: „Ebben
1. Bence nagyon szeretett volna elmenni a középiskolák
nincs semmi logika!” – ami főként anyukájuk egy-
közötti úszóbajnokság döntőjére, de aznap kishúgára
egy megjegyzésére hangzott el. Persze anyukáju-
kellett vigyáznia. A döntőben négy iskola versenyzői
versenyeztek egymás ellen négy pályán: az Aranyhe- kat sem kell félteni, ilyenkor így szokott válaszol-
gyi, a János-hegyi, a Lakihegyi és a Pál-völgyi. Izga- ni: „Dehogy nincs! Csak éppen női logika!” Így az-
tottan hívta nővérét, aki ott volt az uszodában a ba- tán összefogtak, és a következőt találták ki: Anya ké-
rátnőivel, de nem az úszódöntő miatt, hanem az azt szít két finom tortát, Hajni pedig kishúgával két ko-
követő férfi ifi vízilabda-bajnokságra volt kíváncsi. ronát, amelyeken a következő felirat áll: „tévedtem”.
Így aztán az eredményre sem emlékezett, ami Bencét Ezeket apa is látta. Azután (már titokban) két, külső-
nagyon lehangolta, mert legjobb barátja is a 4 dön- re teljesen egyforma dobozba betettek egyet-egyet a
tős között volt. Hajni és barátnői azonban emlékez- 4 „dolog” közül.
tek néhány tényre:
– Az egyik szélső pályán úszó versenyző győzött. a) Bence ilyen feliratokat készített a dobozokhoz:
– A fekete sapkás a sárga és a kék sapkás közé került.
– Csak egy olyan úszó volt, aki ugyanannyiadik he-
lyezést ért el, mint ahányadik pályán úszott, és ez
nem a győztes volt.
– A lakihegyisnek fekete volt a sapkája.
– A piros sapkás zöld úszónadrágban versenyzett.
– Az aranyhegyis és a lakihegyis pályája nem volt
szomszédos.
– A sárga sapkás a 3. és 4. helyezett között úszott.
– A jános-hegyisnek belső pálya jutott.
Párban okoskodva próbáljátok megválaszolni a kö-
vetkező kérdéseket: 2.
1. Az egyik dobozban
a) Melyik iskola úszója lett a győztes? Ebben a dobozban torta van, a másik-
van a szülinapi ban pedig korona.
b) Milyen színű sapkában úszott a 3. helyezett? tortád, a másikban
c) Kapott-e érmet Bence aranyhegyis barátja? a korona.
Az alábbi táblázat segíthet a gondolatok rendszerezésé-

ben. Másold át a füzetedbe és töltsd ki! A címkéket feltették a dobozokra, és még annyit árul-
Pálya 1-es pálya 2-es pálya 3-as pálya 4-es pálya
tak el apjuknak: „Lehet, hogy mindkét dobozban
Iskola
egy-egy torta van, de az is lehet, hogy az egyikben
egy torta van, a másikban pedig egy korona. Az egyik
Sapka
felirat igaz, de a másik hamis. Ha tortás dobozt vá-
Helyezés
lasztasz, már közel kerülsz az ajándékodhoz.”
Megjegyzés: Ez a feladat egy, Einstein nevéhez kapcsolható,
logikai feladvány egyszerűsített változata. Állítólag az em- Mit tanácsolnál, melyik dobozt nyissa ki apukájuk,
berek 98%-a nem tudja helyesen megoldani Einstein fel- ha a tortához szeretne hozzájutni?
adatát. A Ráadásban bebizonyíthatod, hogy te a kivételes Töltsd ki a táblázatot a füzetedben az összes lehetsé-
2%-hoz tartozol! ges doboztartalmat figyelembe véve!

1. felirat 2. felirat Megfelel az „egyik
c) Újabb csomagolás és feliratozás következett, és apá-
1. doboz 2. doboz
Igaz/ Igaz/ igaz, másik hamis” nak újra választania kellett.
tartalma tartalma
Hamis Hamis feltételnek?
Torta Torta
Torta Korona
Korona Torta
Persze apukájuk jól választott. Azonban meglepődve

látta, hogy a 45 gyertya helyett csak 41 volt a tortán,
és Bence ekkor a kezébe nyomott egy gyertyát, hogy
azt is a többi közé szúrhatja. Ebből már sejtette, hogy
további „megpróbáltatások” várnak rá – szám szerint
még három.
b) Bence elvitte a tortát és a másik doboz tartalmát is, és

bement a kisszobába csomagolni. Hamarosan megjelent
a két dobozzal. A kezdeti feltételek ugyanazok, de ezút-
tal a következő feliratok készültek:
2.
bozban
1. A másik do n.
Legalább az korona va
zban 2.
egyik dobo 1. an
torta van. Ebben a dobozb
an A másik dobozb
y torta van.
korona van, vag
bo zb an
a másik do
torta van.
– Igazak a feliratok? – kérdezte apa.
– Vagy mindkettő igaz, vagy mindkettő hamis –
mondta Bence. Ismét vagy mindkét állítás igaz vagy mindkettő ha-
Most melyiket választanád apa helyében? A pár egyik mis.
tagja az első, másik tagja a második táblázatot töltse Most hogyan döntenél apa helyében? Ismét töltsétek
ki a füzetében: ki a két táblázatot a füzetben!
1. 2. 1. 2. 1. 2. 1. 2.
Lehetséges? Lehetséges?
felirat felirat doboz doboz felirat felirat doboz doboz
I I I I
H H H H
1. 2. 1. 2. 1. 2. 1. 2.
Lehetséges? Lehetséges?
doboz doboz felirat felirat doboz doboz felirat felirat
T T T T
T K T K
K T K T
Ám apán nem lehetett kifogni, így a 43. gyertya is fel- Apa a 44. gyertyát is a tortára helyezhette, már csak
került a tortára. egy próbát kellett kiállnia.
1 0 4 . l e c ke A PA 4 5 É V E S 15

d) Bence sejtelmes mosollyal arcán hozta az újabb fel-
adatot: „Ha az 1-es számú dobozban torta van, ak-
kor a felirat rajta igaz, ha korona van benne, akkor vi-
szont hamis. Míg a 2-es számú dobozban pont for-
dított a helyzet, ha ott torta van, akkor a felirat rajta
hamis, míg ha korona van benne, akkor igaz.” Most
ezek a címkék készültek:
Melyiket választanád?
Apa megoldotta ezt a rejtélyt is. Így aztán felkerült
a 45. gyertya a születésnapi tortára, kezdődhetett az
igazi ünneplés. Szerencsére apa nagyon gyors volt,
így nem olvadt el a tortán a máz. Csilla kedvéért apa
1.
még a koronát is felvette, bár a korona feliratára iga-
Mindkét dobozban 2.
Mindkét dobozban zán nem szolgált rá!
torta van.
torta van.
1. Döntsd el, hogy az alábbi állítás igaz vagy hamis 3. Három indián ül a tűz körül: Fehér Tigris, Szür-
minden a, b, c és d szám esetén, vagy csak bizonyos ke Egér, Sárga Irigység. Egyszer csak megszólal Fe-
számok esetén igaz! hér Tigris:
a) â + b h2 = a 2 + b 2 – Egyikünk sárga ruhát visel, van közöttünk fehér
b) a + b = a + b ruhát és szürke ruhát viselő is, de egyikünk sem
c+ d c+ d c+ d olyan színű ruhában van most, mint ami a nevé-
2
c) a = a 2 ben is szerepel.
b b
– Valóban! – mondta a sárga ruhás.
2. Egy legény fogolyként ül Bergengócia tömlöcében. Milyen színű ruhát viselt Szürke Egér?
A király kegyelmet ad neki, ha elsőre megtalálja a
börtön kulcsát a három láda egyikében. A ládákon
a következő feliratok vannak:
a) Melyik ládát válassza, ha a három állítás közül

csak egy igaz? 4. Frédi a vásárban három eladótól próbál nyakláncot
b) Hogyan módosul a helyzet, ha a három állítás vásárolni. A három eladónál összesen kétféle egy-
közül csak egy hamis? ségáron lehetne nyakláncot venni, de mindegyik
eladónak csak egyfajta egységárú nyaklánca van.

Frédi mindhárom eladónak – az idősnek, a közép- Az idősebbtől pedig ezt: „Vehetek-e 100 garasért
korúnak és a fiatalnak is – feltesz egy kérdést: két nyakláncot a vásárban?”
A fiataltól ezt kérdezi: „A középkorú eladó drágább Mind a három kérdésre ugyanazt a választ (igen,
nyakláncot árul, mint az idősebb?” vagy nem) kapta. Vajon sikerült-e Frédinek 100 ga-
A középkorútól ezt kérdezi: „Az idősebb eladó rasért megvennie a két nyakláncot a vásárban?
nyaklánca drágább, mint a fiatalé?”
RÁADÁS
. Egy utcában van öt egymás melletti, más-más színű ház. 10. A hegedűn játszó férfi szomszédja macskát tart.
Mindegyik házban más nemzetiségű férfi lakik. Mind 11. A brácsás férfi sört iszik.
más-más hangszeren játszik, más italt kedvel és más ál- 12. A lovat tartó férfi a dobos mellett lakik.
latot tart. 13. A német trombitál.
14. A norvég a kék ház mellett lakik.
15. A hegedűn játszó férfi szomszédja vizet iszik.
1.
Ki tart halakat? (Segíthet az alábbi táblázat a gondolkodás-

2.
ban. Másold át a füzetedbe!)
3.
1. ház 2. ház 3. ház 4. ház 5. ház
4. Ház színe
P, S, F, Z, K
5. Lakó nemzetisége
A, Né, No, D, S
Hangszer
1. Az angol piros színű házban lakik. Z, B, D, H, T
2. A svédnek kutyája van.
3. A dán teát iszik. Ital
Tea, K, V, S, Tej
4. A zöld ház közvetlenül a fehér mellett balra van.
5. A zöld ház tulajdonosa kávét iszik. Állat
6. Aki zongorázik, annak papagája van. K, P, M, L, H
7. A sárga ház tulajdonosa dobol.
8. A középső ház tulajdonosa tejet iszik. Keressetek
K ezekhez hasonló feladványokat az inter-
9. A norvég az első házban lakik. neten
n és osszátok meg egymással őket!
1 0 4 . l e c ke A PA 4 5 É V E S 17

105 ÖSSZETETT ÁLLÍTÁSOK
P É L DA
1. Bence édesapjával és Gyula papával vívóversenyt néz 2. Az Arany gyerekek látták Egerszegi Krisztinát egy té-
a tévében. véműsorban. Hajni magyarázta a testvéreinek:
– Emlékszel, Miklós, Kulcsár Győzőre? Ő aztán tu- – Ő 1991–1992-ben aranyérmet nyert az úszó-világ-
dott vívni! – mondja Gyula papa. bajnokságon vagy az olimpián.
– Igen, valamikor a 70-es években az iskolatársaim- Bence elhatározta, hogy utánanéz ennek a dolognak.
mal izgatottan lestük, szerez-e olimpiai aranyérmet.
Úgy emlékszem, jól drukkoltunk.
– Én meg arra emlékszem, hogy mindkét olimpiáról
hozott aranyérmet! – idézi fel a 70-es éveket Gyula
papa.
Megoldás
Bence érdeklődve figyel, aztán nekifog, hogy pontosít-
sa apa és nagyapa emlékeit. A 70-es években két olim-
pia volt, 1972-ben Münchenben és 1976-ban Montreal-
ban. Az interneten megtalálja mindkét olimpia eredmé-
nyeit. Azt vizsgálja, jól emlékszik-e Apa és Gyula papa.
Megoldás
Először így okoskodott:
Ha Egerszegi Krisztina az 1992-es olimpián bajnok lett,
akkor Hajni állítása igaz, függetlenül attól, hogy nyert-e
Krisztina az 1991-es világbajnokságon. Ha azonban
1992-ben nem lett bajnok, akkor az a kérdés, mi történt
az 1991-es világbajnokságon. Ha onnan aranyéremmel
tért haza, akkor igaz Hajni állítása, ha nem, akkor hamis.
Megnézte az olimpiai eredményeket az interneten. Mit lá-
Apa emléke két részre bontható: tott? Egerszegi Krisztina 1992-ben a barcelonai olimpi-
án nem is egy, hanem három számban (100 m-es hát-,
Kulcsár Győző aranyérmet szerzett Kulcsár Győző aranyérmet szerzett
a müncheni olimpián a montreali olimpián 200 m-es hát-, 400 m-es vegyes úszás) lett olimpiai baj-
nok. Ezért az 1991-es világbajnokság eredményeit már
IGAZ, párbajtőrcsapattal aranyér- HAMIS, ekkor nem nyert arany-
met nyert. érmet. meg sem kellett néznie, máris elismerőleg szólt Hajninak:
– Igazad van.
Apa emléke szerint Kulcsár Győző a müncheni olimpián Persze azért Bence kíváncsi volt, megnézte az 1991-es világ-
VAGY a montreali olimpián aranyérmet nyert. bajnokság eredményeit is. Megállapította, hogy Egerszegi
A két állítás egyike igaz, ezért Apa jól emlékezett. Krisztina itt a 100 m-es és a 200 m-es hátúszásban is elhó-
Gyula papa emléke ugyanerre a két részre bontható: dította az aranyérmet.
Gyula papa emléke szerint Kulcsár Győző a müncheni Hajni ezt hallva mindjárt át is fogalmazta az eredeti állítást:
olimpián is ÉS a montreali olimpián is aranyérmet nyert. az is igaz tehát, hogy
Gyula papa rosszul emlékezett. Akkor lenne igaza, ha az ál- – Egerszegi Krisztina 1991–1992-ben aranyérmet nyert
lítás mindkét része igaz lenne. a világbajnokságon és az olimpián.

ELMÉLET
Két-két állítást (kijelentést) meghatározott módon összekapcsolva olyan újabb állításokhoz juthatunk, amelyek logikai érté-
két az eredeti állítások logikai értéke egyértelműen meghatározza. Az ilyen összekapcsolásokat logikai műveleteknek ne-
vezzük.
Figyeljünk meg két egyszerű logikai műveletet!

A VAGY-művelet (latinul: diszjunkció)
Legyen A és B egy-egy állítás (kijelentés). A vagy B (jelekkel: A 0 B) azt az állítást jelenti, amely igaz, ha A és B közül leg-
alább az egyik igaz, és hamis, ha mind A, mind B hamis.
Például, ha
A: Hajni jelest kapott matematikából; B: Hajni jelest kapott történelemből,
akkor A 0 B azt jelenti, hogy Hajni jelest kapott matematikából vagy történelemből (vagy mindkettőből).
A VAGY-művelet igazságtáblázata:
Ha A és B akkor A 0 B A B A0B
igaz igaz igaz i i i
vagy
igaz hamis igaz i h i
egyszerűbben:
hamis igaz igaz h i i
hamis hamis hamis h h h
Az ÉS-művelet (latinul: konjunkció)

Legyen A és B egy-egy állítás (kijelentés). A és B (jelekkel: A / B) azt az állítást jelenti, amely igaz, ha A is és B is igaz, és
minden más esetben hamis.
Például, ha
A: Hajni jelest kapott matematikából; B: Hajni jelest kapott történelemből,
akkor A / B azt jelenti, hogy Hajni jelest kapott matematikából is és történelemből is.
Az ÉS-művelet igazságtáblázata:
Ha A és B akkor A / B A B A/B
igaz igaz igaz i i i
vagy
igaz hamis hamis i h h
egyszerűbben:
hamis igaz hamis h i h
hamis hamis hamis h h h
Figyeld meg, hol szerepelt az 1. és a 2. példában a VAGY-művelet és hol az ÉS-művelet!
F E L A DAT
1. Gyula papa így emlékezik: Kulcsár Győző négy olimpián is szerepelt; az egyiken két aranyérmet nyert.
Melyik két állítást kapcsolta itt össze egy logikai művelettel Gyula papa (pedig biztosan nem is tudott róla)?
Ez a VAGY-művelet vagy az ÉS-művelet?
1 0 5 . l e c ke ÖSSZETETT ÁLLÍTÁSOK 19

2. Egy teljesen hétköznapi mondatban akár több logikai művelet is „megbújhat”. Nézzük például ezt az egyszerű ki-
jelentő mondatot: Gedó György az 1972-es olimpián dobogós helyezést ért el ökölvívásban.
Fogalmazd át a következő séma szerint a mondatot (ha kell, tegyél zárójelet az egyes részek elkülönítésére):
Gedó György elindult az 1972. évi olimpián … ökölvívásban versenyzett … 1. helyezést ért el … 2. helyezést ért el
… 3. helyezést ért el.
(Mivel csak egy súlycsoportban indulhatott versenyzőként, két érmet nem nyerhet olimpián ökölvívásban.)
3. Két kijelentést fogalmaztunk meg a rajzon látható KLM L
háromszögre vonatkozóan.
A: A KLM háromszög egyenlő szárú;
B: A KLM háromszög derékszögű.
a) Add meg A, illetve B logikai értékét (igaz vagy hamis)!
b) Fogalmazd meg az A0B, illetve az A/B kijelentést!
c) Döntsd el, hogy a b)-ben megfogalmazott két kijelen-
K M
tésnek mi a logikai értéke!
4. Másold be a füzetedbe és egészítsd ki a kijelentést a pontozott helyre írt megfelelő logikai művelet jelével úgy, hogy
a kijelentés igaz legyen!
a) Az (x + 3)(5 - x) szorzat pontosan akkor egyenlő nullával, ha x + 3 = 0 … 5 - x = 0.
b) Az (x + 3)2 + (5 - x)2 összeg pontosan akkor egyenlő nullával, ha x + 3 = 0 … 5 - x = 0.
5. Írj az x, illetve az y helyébe olyan számokat, hogy a megfogalmazott kijelentések igazak legyenek!
a) x + y = 4 / x - y = 2 b) x + y = 4 0 x - y = 2 c) (x + y)(x - y) = 0 d) (x + y)2 + (x - y)2 = 0
6. Legyen A is és B is egy-egy állítás (kijelentés). Másold be az alábbi táblázatot a füzetedbe, és töltsd ki az üres me-
zőket a megfelelő logikai értékekkel! Jelölés: JA (= nem A) az A kijelentés tagadása. Segítségképpen néhány me-
zőt kitöltöttünk.
A B JA JB JA/JB JA0JB A/B A0B J(A/B) J(A0B)

i i i i
i h h i
h i h i
h h h h
1. Rajzolj olyan ábrát, amelyre igaz az alábbi állítás! 2. Rajzolj olyan ábrát, amelyre nem igaz (hamis) az
a) Az ABC háromszög egyenlő szárú és derék- alábbi állítás!
szögű. a) Az ABC háromszög egyenlő szárú és derékszögű.
b) Az ABCD négyszög rombusz és téglalap. b) Az ABCD négyszög rombusz és téglalap.
c) Az ABCD négyszög deltoid vagy paralelogramma. c) Az ABCD négyszög deltoid vagy paralelogramma.
d) A megrajzolt sokszög konvex vagy belső szöge- d) A megrajzolt sokszög konvex vagy belső szöge-
inek összege 540°. inek összege 540°.

3. Egészítsd ki az állítást úgy, hogy igaz legyen! 4. Egészítsd ki a kijelentést úgy, hogy igaz legyen!
a) Az ^ x - 8h^7 - 2x h szorzat pontosan akkor
egyenlő nullával, ha … Az x + 2 tört pontosan akkor nem negatív, ha …
x+ 8
b) Az ^ x - 8h2 + ^7 - 2x h2 összeg pontosan akkor
egyenlő nullával, ha …
RÁADÁS
I. Implikáció III. Kizáró vagy

Legyen A és B is egy-egy kijelentés. Az A és a B kijelentésből képzett „Vagy A vagy B.” kijelen-
A belőlük képzett „Ha A, akkor B.” kijelentésre azt mond- tésre azt mondjuk, hogy a VAGY-VAGY (kizáró vagy) lo-
juk, hogy az IMPLIKÁCIÓ logikai művelettel kapcsoltuk gikai művelettel kapcsoltuk össze a két kijelentést. A kizá-
össze a két kijelentést. Az implikáció jele: →. ró vagy jele: +.
Ennek a logikai műveletnek az igazságtáblázata a követ- Ennek a logikai műveletnek az igazságtáblázata a következő:
kező:
A B A+B A B A+B
A B A→B A B A→B igaz igaz hamis vagy i i h
igaz igaz igaz vagy i i i igaz hamis igaz egysze- i h i
igaz hamis hamis egysze- i h h hamis igaz igaz rűbben: h i i
hamis igaz igaz rűbben: h i i hamis hamis hamis h h h
hamis hamis igaz h h i
Az A + B kijelentés tehát pontosan akkor igaz, ha A és B
Az A → B kijelentés tehát pontosan akkor hamis, ha A igaz, logikai értéke különböző.
B pedig hamis. Például: A „Vagy a cipőt veszed meg vagy a kabátot (veszed
meg).” összetett kijelentés igaz, ha csak az egyik tárgyat vásá-
II. Ekvivalencia rolod meg, hamis, ha mindkettőt vagy egyiket sem.
Az A és a B kijelentésből képzett „A akkor és csak
akkor, ha B.” kijelentésre azt mondjuk, hogy az A fejlettebb számológépek és a számítógépek ismerik a lo-
EKVIVALENCIA logikai művelettel kapcsoltuk össze a két gikai műveleteket is. Általában a következő névvel lehet
kijelentést. Az ekvivalencia jele: ↔. ezekre a műveletekre hivatkozni:
Ennek a logikai műveletnek az igazságtáblázata a követ-
Értelme Gépi neve A művelet neve
kező:
NEM NOT tagadás
A B A↔B A B A↔B ÉS AND konjunkció
igaz igaz igaz vagy i i i VAGY OR diszjunkció
igaz hamis hamis egysze- i h h VAGY-VAGY XOR kizáró vagy
hamis igaz hamis rűbben: h i h
Ezekkel
E a műveletekkel informatika órán is talál-
hamis hamis igaz h h i
kozhattál
k már, az Excel táblázat kezelésének tanu-
Az A ↔ B kijelentés tehát pontosan akkor igaz, ha A és B lásakor. Nézz utána, hogy mit jelent a NAND és
logikai értéke egyenlő. NOR művelet és milyen egyéb logikai műveletek
találhatók az Excelben!
1 0 5 . l e c ke ÖSSZETETT ÁLLÍTÁSOK 21

106 VAGY-MţVELET, ÉS-MţVELET
NYITOTT MONDATOK ESETÉBEN
BEVEZETŉ
Figyeljünk meg egy olyan nyitott mondatot, amelyből egy Ha a kihagyott helyekre, illetve a betűk helyére egy-egy
mondatrész hiányzik: számot írunk, kijelentéseket kapunk. Ezek a kijelentések
A Tisza című verset … írta. lehetnek igazak vagy hamisak.
Ha a kipontozott helyre beírjuk egy költő nevét, akkor egy – Ha például a 6x 2 100 nyitott mondatba 8-at írunk az
kijelentést kapunk: x helyébe, akkor a 6 ⋅ 8 2 100 hamis kijelentést kapjuk.
A Tisza című verset József Attila írta.
Ez hamis kijelentés. Ha nem 8-at, hanem például 18-at írunk, akkor a
A Tisza című verset Petőfi Sándor írta. 6 ⋅ 18 2 100 igaz kijelentést kapjuk.
Ez igaz kijelentés. – Ha például a 6x 2 y nyitott mondatba 8-at írunk az
Ha nem Petőfi nevét írjuk be a kipontozott helyre, akkor a x helyébe és 2-t az y helyébe, akkor a 6 ⋅ 8 2 2 igaz ál-
kapott állítás logikai értéke: hamis. lítást kapjuk, ha 3-at írunk az x helyébe és 22-t az y he-
lyébe, akkor a 6 ⋅ 3 2 22 hamis állítást kapjuk.
Figyeljünk meg néhány olyan nyitott mondatot, amelyből
egy vagy két szám hiányzik: A nyitott mondat önmagában sem nem igaz,
6-szor … nagyobb, mint 100; sem nem hamis!
6x 2 100;
… szor … nagyobb, mint 100; A VAGY-műveletet meg az ÉS-műveletet nyitott mondatok
xy 2 100; esetére is értelmezzük.
6-szor … nagyobb, mint …;
6x 2 y.
P É L DA
Megadunk két nyitott mondatot, A-t és B-t, alaphalmaznak n 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

mindkettőhöz a 15-nél kisebb pozitív egész számok halma- A h h h h i i i i i i i h h h
zát választjuk. B h i i h i h i h h h i h i h
A: az n egy 4 és 12 közötti egész szám,
B: az n prímszám. Az A nyitott mondat igazsághalmaza: {5; 6; 7; 8; 9; 10; 11}, a
Írjuk a nyitott mondat változója (n) helyébe az alaphalmaz B nyitott mondat igazsághalmaza: {2; 3; 5; 7; 11; 13}.
elemeit, és vizsgáljuk meg, hogy az így kapott kijelentések Itt A 0 B azt a nyitott mondatot jelenti, amely
igazak vagy hamisak! Foglaljuk táblázatba az eredménye- – igaz, ha olyan 15-nél kisebb pozitív egész számot vá-
ket! (Például, ha n helyébe a 3-at írjuk, akkor az A nyitott lasztunk n-nek, amelynek esetében az A és a B nyitott
mondatból az „a 3 egy 4 és 12 közötti egész szám” kijelen- mondatok közül legalább az egyik igaz;
tést kapjuk, míg a B nyitott mondatból az „a 3 prímszám” – hamis, ha olyan 15-nél kisebb pozitív egész számot vá-
kijelentést. Az első kijelentés hamis, a második igaz. Lásd a lasztunk n-nek, amelynek esetében az A és a B nyitott
sötétített oszlopot! mondat is hamis.

Tehát a táblázatot így egészíthetjük ki: A táblázatról leolvashatjuk, hogy az A / B nyitott mondat
igazsághalmaza: {5; 7; 11}.
n 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
Most halmazábrákon szemléltetjük az A és a B megoldás-
A h h h h i i i i i i i h h h
halmazát.
B h i i h i h i h h h i h i h
A0B h i i h i i i i i i i h i h 4
A B 1
6
5 2
A táblázatról leolvashatjuk, hogy az A 0 B kijelentés igaz-
10 7 3
sághalmaza: {2; 3; 5; 6; 7; 8; 9; 10; 11; 13}. 9 11
8 13
14 12
Hasonlóan:
A / B azt a nyitott mondatot jelenti, amely
– igaz, ha olyan 15-nél kisebb pozitív egész számot vá-
4 1
lasztunk n-nek, amelynek esetében az A és a B nyitott A B
6
mondat is igaz; 5 2
10 7 3
– hamis, ha olyan 15-nél kisebb pozitív egész számot vá- 9 11
lasztunk n-nek, amelynek esetében az A és a B nyitott 8 13
mondat közül valamelyik (vagy mindkettő) hamis. 14 12
Tehát az első táblázatot így egészíthetjük ki:

Az ábrákról leolvashatjuk:
n 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14
– az A 0 B nyitott mondat igazsághalmaza az A és a B
A h h h h i i i i i i i h h h
igazsághalmazának az uniója;
B h i i h i h i h h h i h i h
– az A / B nyitott mondat igazsághalmaza az A és a B
A/B h h h h i h i h h h i h h h
igazsághalmazának a metszete.
F E L A DAT
1. Az x egy (-6)-nál nagyobb és 8-nál kisebb egész c) Bence szerint ha A 0 B igaz, akkor C is igaz, ha
szám. Megadunk négy nyitott mondatot: A 0 B hamis, akkor C is hamis. Helyesen gondol-
A: x + 3 = 0; B: 5 - x = 0; C: (x + 3)(5 - x) = 0; kozik-e? Melyik halmaz az A 0 B igazsághalmaza?
D: (x + 3)2 + (5 - x)2 = 0. d) Hajni szerint ha C igaz, akkor A 0 B is igaz, ha
a) Töltsd ki a füzetedben az igaz és hamis szavak- C hamis, akkor A 0 B is hamis. Helyesen gon-
kal (i-vel és h-val) a táblázatot! Segítségképpen dolkozik-e?
néhány mezőt előre kitöltöttünk. e) Dönci szerint ha D igaz, akkor A 0 B is igaz, ha
D hamis, akkor A 0 B is hamis. Helyesen gon-
x –5 –4 –3 –2 –1 0 1 2 3 4 5 6 7
dolkozik-e?
A h h i
f) Jocó szerint ha D igaz, akkor A / B is igaz, ha
B h
D hamis, akkor A / B is hamis. Helyesen gondol-
C h
kozik-e? Melyik halmaz az A / B igazsághalmaza?
D h
g) Bence szerint ha A / B igaz, akkor D is igaz, ha
A0B h
A / B hamis, akkor D is hamis. Helyesen gon-
A/B h
dolkozik-e?
b) Melyik nyitott mondatnak mi az igazsághalma-
za az adott alaphalmazon?
1 0 6 . l e c ke VAGY- M ţ V E L E T, É S - M ţ V E L E T N Y I T O T T M O N DAT O K E S E T É B E N 23

2. A H halmazba tartozzanak azok a magyar spor- Megadunk két nyitott mondatot (a sportoló a nyi-
tolók, akik az 1968-as (mexikóvárosi) olimpián tott mondat változója):
aranyérmet szereztek, a K halmazba pedig azok A: A sportoló az 1968. évi olimpián magyar arany-
a magyar sportolók, akik az 1972-es (müncheni) érmet szerzett.
olimpián lettek olimpiai bajnokok. B: A sportoló az 1972. évi olimpián magyar arany-
a) Készíts halmazábrát a füzetedbe és he- érmet szerzett.
lyezd el benne a következő magyar sporto-
lókat: Erdős Sándor (1968, vívás), Balczó H K
András (1960, 1968 és 1972, öttusa),

Kozma István (1964 és 1968, birkó-
zás), Szűcs Lajos (1968, labdarúgás),
Zsivótzky Gyula (1968, kalapácsvetés), He-
gedűs Csaba (1972, birkózás), Nemere Zol-
tán (1964 és 1968, vívás), Gedó György (1972, b) Szemléltesd a halmazábrán a következő nyitott
ökölvívás), Fenyvesi Csaba (1968 és 1972, ví- mondatok igazsághalmazát (a H , K alaphal-
vás), Kulcsár Győző (1964, 1968 és 1972, vívás), mazon):
Németh Angéla (1968, gerelyhajítás), Schmitt – A sportoló az 1968-as vagy az 1972-es olim-
Pál (1968 és 1972, vívás), Osztrics István (1972, pián aranyérmet szerzett.
vívás). – A sportoló az 1968-as és az 1972-es olimpián
aranyérmet szerzett.
– A sportoló az 1972-es olimpián aranyérmet
szerzett, és nem szerzett aranyérmet az 1968-
as olimpián.
– A sportoló az 1968-as olimpián aranyérmet
szerzett, vagy nem szerzett aranyérmet az
1972-es olimpián.
c) Fogalmazz meg olyan nyitott mondatokat,
amelyeknek igazsághalmaza (a H , K alaphal-
mazon) az alább megadott halmaz! Add meg az
igazsághalmaz néhány elemét!
A) H \ K ; B) K \ H ;
C) ^ H \ K h , ^ K \ H h ; D) ^ K \ H h + ^ H \ K h
.
1. Oldd meg az 1. feladatot azzal a változtatással, a) Töltsd ki a füzetedben az igaz és hamis szavak-
hogy az A helyett az A*: x + 3 2 0 nyitott mon- nak megfelelő i, illetve h betűkkel a táblázatot!
datot veszed!
x –5 –4 –3 –2 –1 0 1 2 3 4 5
2. Az x egy (-6)-nál nagyobb és 6-nál kisebb egész A
szám. Vizsgáld a következő nyitott mondatokat! B

C
A: x + 2 $ 0 D: x + 8 1 0
D
B: x + 2 # 0 E: x + 2 $ 0
x+ 8 A/C
C: x + 8 2 0 B/D

b) Melyik kijelentésnek mi az igazsághalmaza? Bence az arany középutat képviseli, szerinte van
c) Vizsgáljuk a feladattal kapcsolatban a követke- olyan állítás, amely esetén Jocónak van igaza, és
ző négy kijelentést! van olyan, amelyik esetében Döncinek.
ha A igaz, akkor B hamis Tegyél igazságot!
ha A hamis, akkor B igaz d) Igaz-e, hogy az (A / C) 0 (B / D) nyitott
ha C igaz, akkor D hamis mondat igazsághalmaza ugyanaz, mint az E
ha C hamis, akkor D igaz nyitott mondaté?
– Ezek mindig igazak, akármelyik számot írjuk is az e) Vizsgáld meg a feladatot úgy is, hogy az állítá-
x helyébe az alaphalmazból! – mondja Jocó. sokban x + 8 helyére mindenhol x + 5-öt he-
– Dehogy, ezek mindig hamisak, bármelyik alaphal- lyettesítünk.
mazbeli elemet írjuk az x helyébe! – mondja Dönci.
RÁADÁS
1. Egy újságban két hirdetés jelent meg. ugyanabban az irodaházban. Melyik irodaházat vá-
lasztanád a kedvezőbb bérleti díj elérése érdekében?
Alfa irodaház Írd le a gondolatmenetedet is!
58 m2–95 m2 100–120 m2
Bérelt terület
között között 2. A mindennapok során gyakran találkozhatunk olyan
475 tallér 800 tallér helyzetekkel, amelyekben érvekkel próbálnak meg-
Bérleti díj győzni minket valamely állítás igazságáról vagy tart-
havonta havonta
hatatlanságáról. Olykor nem könnyű eldöntenünk,
hogy az elhangzó kijelentésekkel egyetértsünk vagy
Béta irodaház
inkább ne.
Bérelt terület 35 m2–260 m2 között Az alábbiakban egy példán keresztül te is megérthe-
l
Bérleti díj 90 taller ted, hogy mennyire fontos a gondos mérlegelés, mi-
l
m2 $ ev előtt döntenénk.
Egy cég vezetője vagy, a céged egy 110 m2-es és egy Egy országban a védelmi kiadások 2010-ben 30 millió tal-
60 m2-es irodahelyiséget szeretne bérelni egy évre, lért tettek ki.
Ebben az évben az ország éves mérlegében a „kiadások ösz-
szesen” rovatban 500 millió tallér szerepelt.
2011-ben a védelmi kiadásokra 35 millió tallért fordítot-
tak, míg az éves mérlegben a kiadás oldalon 605 millió tal-
lér szerepelt. A vizsgált időszakban az infláció 10% volt
(2011-ben „átlagosan” minden 10%-kal többe került, mint
egy évvel korábban).
Kétféle szerepben kell értékelned az adatokat (2012 elején).
Érvelj a szerepednek megfelelően!
a) Egy pacifista szervezet tagjaként azt kell „bizonyíta-
nod”, hogy a kormány egyre többet fordít a védelmi ki-
adásokra.
b) Egy hadiipari cég képviselőjeként azt kell „bizonyíta-
nod”, hogy a kormány egyre kevesebbet költ az ország
védelmére.
1 0 6 . l e c ke VAGY- M ţ V E L E T, É S - M ţ V E L E T N Y I T O T T M O N DAT O K E S E T É B E N 25

107 HÁNYFÉLEKÉPPEN?
P É L DA
Bence számítógépén olyan program van, amelyik a rögzí- b) Az alábbi módon (gráffal) is szemléltethetjük a lehető-
tett zeneszámokat összekeveri, és ebben az új sorrendben ségeket. Láthatjuk, hogy 3 ⋅ 2 ⋅ 1 = 6 különböző olyan
játssza le őket (ez az úgynevezett véletlen lejátszási lehető- lejátszási sorrend lehetséges, amelyben az első szám
ség). Bence ötfajta zenét hallgat szívesen: rap, pop, dzsessz, soul, a második pedig rap zene.
rock és soul számokat. Mindegyikből egy számot válasz- Ha a lejátszó program egyenlő eséllyel választja a 120
tott ki lejátszásra. lehetséges lejátszási sorrend bármelyikét, akkor a ke-
a) Hányféle különböző sorrendben játszhatja le az öt ze- resett esély 6 : 120 = 1 : 20. (Ezt 5%-os esélynek vagy
neszámot a program? 1 = 0,05 valószínűségnek is szoktuk mondani.)
20
b) Mekkora az esélye (vagyis az összes eset hányadré- rock
pop
szében következik be), hogy az első szám soul, a máso- dzsessz
pop
rock
dik pedig rap zene lesz? pop
soul dzsessz
rap rock dzsessz
pop
Megoldás rock
dzsessz
a) Az első számot a program 5-féleképpen választhatja ki. pop dzsessz
rock
Mindegyik választás 4 különböző módon folytatódhat, Megjegyzés
ezért az első két szám 5 ⋅ 4 = 20 különböző sorrendben Az ábra pontjait a gráf csúcsainak (a gráf pontjai-
követheti egymást. Mind a 20 lehetőség 3 különböző nak), a pontokat összekötő vonalakat a gráf éleinek,
módon folytatható, a negyedik szám megválasztására egy adott csúcsba befutó élek számát a csúcs fokszá-
már csak 2 lehetőség, az ötödik számra pedig már csak mának nevezzük. Az ábrán egy olyan gráfot látunk,
egy lehetőség marad. Az 5 számot tehát 5 ⋅ 4 ⋅ 3 ⋅ 2 ⋅ 1 = amelynek 17 csúcsa, 16 éle van. A csúcsok fokszámai
120 különböző sorrendben játszhatja le a program. között a következők fordulnak elő: 1, 2 és 3.
F E L A DAT
1. Bence számítógépén sok zeneszám van. Háromfaj- c) Hogyan módosul a b)-re adott válasz, ha az albu-
ta zenéből egy-egy albumot is rögzített. A rap albu- mok sorrendjét is véletlenszerűen választja a prog-
mon 8 szám van, a popon 6, és a soul albumon 7. ram? (A program csak akkor változtat albumot, ha
Ezeket szeretné lejátszani Bence. az adott album összes számát lejátszotta már.)
a) Ha a lejátszó program véletlen sorrendben
játssza le a három album 21 zeneszámát, akkor 2. A magyar labdarúgó-bajnokság első osztályában
hány különböző sorrend közül választhat? 16 csapat indul. Hányféle végeredmény alakulhat
b) Hány különböző lejátszási sorrend lehetséges, ki a bajnoki tábla első három helyén?
ha először az összes rap, majd az összes pop, vé-
gül az összes soul számot veszi sorra a program 3. A 2007-es úszó-világbajnokság 200 m férfi vegyes
úgy, hogy egy albumon belül véletlen a lejátszá- úszás döntőjében két magyar is indult (Cseh Lász-
si sorrend? Ez több vagy kevesebb, mint az a) ló és Kerékjártó Tamás). A döntőben mind a nyolc
kérdésre adott válasz? versenyző célba ért, holtverseny nem volt.

a) Hány különböző célba érkezési sorrend volt le- 4. Annának kedden 5 órája van, mégpedig matema-
hetséges? tika (M), német (N), testnevelés (T), angol (A) és
b) Hány olyan sorrend alakulhatott volna ki, biológia (B). Tudjuk, hogy a matematikaórát test-
amelyben az egyik magyar úszó nyeri a ver- nevelés követi, és az utolsó óra német. Írd le Anna
senyt? keddi órarendjének összes lehetőségét! (A 2010.
c) Hány olyan sorrend alakulhatott volna ki, amely- májusi középszintű érettségi 5. feladata.)
ben mindkét magyar úszó dobogós helyezést ér el?
d) Hány olyan sorrend alakulhatott volna ki, 5. A múlt héten a 10, 21, 22, 53, 87 számokat húzták ki
amelyben csak az egyik magyar úszó dobogós? az ötös lottón. Kata mesélte, hogy kettes találata van.
e) Cseh végül a 3., Kerékjártó pedig a 6. lett. Hány Melyik két számot találta el? Hány eset lehetséges?
különböző végeredmény alakulhatott ki? (2010. májusi k. sz. érettségi 11. feladata nyomán.)
1. Hajni kosárlabdacsapata fontos versenyre készül. Sze- ból az első 4 helyezett csapat jut a legjobb 32 közé. A
retnének a lehető legjobb csapat-összeállítással kiáll- 32 legjobb focicsapatot sorsolással nyolc darab né-
ni a versenyen. Egy kosárlabdacsapat a következő öt gyes csoportba osztják (A, B, C, D, E, F, G, H csoport).
játékosból áll: hátvéd, center, irányító, jobb és bal be- A sorsolásnál a 32 csapat nevét négy kalapba teszik.
dobó. Hajni a csapat egyetlen bal bedobó játékosa és Első kalapba kerül a selejtezőkön legjobb eredményt
egyben a csapatkapitány. A jobb bedobó posztra is elért 8 csapat, másodikba a selejtezőkön második
csak egy játékosuk van, de négy hátvéd, három center legjobb eredményt elért 8 csapat és így tovább. Ez-
és három irányító közül választhatnak. után egy urnába nyolc cédulát tesznek, mindegyik
a) Hányféleképpen állíthatja össze Hajni a csapatát? cédulán egy-egy betű áll: A, B, C, D, E, F, G vagy H.
b) Jelöljük a lehetséges játékosokat a következő- Először az első kalapból húznak egy csapatnevet,
képpen: h1, h2, h3 és h4 a négy hátvéd, c1, c2 és és ehhez az urnából húznak egy betűt. Ez meghatá-
c3 a három center, i1, i2, i3 a három irányító. A rozza, hogy az elsőnek kihúzott csapat melyik cso-
tapasztalat azt mutatja, hogy tétmérkőzéseken portba kerül. A kihúzott csapat nevét és a kihúzott
h1 összjátéka c1-gyel és c3-mal, illetve i2-vel és cédulát félreteszik, majd az eljárást hétszer meg-
i3-mal kiváló, h2 összjátéka c1-gyel és c2-vel és ismétlik az első kalapba került csapatokkal. Mire
mindhárom irányítóval szintén nagyon jó, h3 minden cédulát kihúztak, addigra az első kalapból
a c1-gyel és c2-vel, illetve i1-gyel és i3-mal tud is elfogytak a csapatnevek. A cédulákat visszateszik
eredményesen játszani, h4 pedig mindhárom az urnába, és a második kalapban található nyolc
centerrel és i2-vel. Megfigyelték azt is, hogy c1 csapattal megismétlik az eljárást; ezután a harma-
és i3 nem értik meg egymást a pályán, ahogy c2 dik, majd a negyedik kalap kerül sorra.
és i1, illetve c2 és i3 sem. Figyelembe véve eze- a) Hány különböző módon alakulhat az A csoport
ket a feltételeket, hányféleképpen lehet kialakí- négy csapatának névsora?
tani a csapatot a versenyre? Rajzolj gráfot a le- b) Németország csapata az első kalapban szerepel.
hetséges csapat-összeállítások szemléltetésére! Hány különböző módon alakulhat a csoportjá-
ba sorsolt másik három csapat?
2. Hányféleképpen helyezhetünk el nyolc bástyát a c) Hány különböző módon alakulhat ki az első két
sakktáblán úgy, hogy egyik se üsse a másikat? csoport (A és a B) nyolc csapatának névsora?
d) Hány különböző módon alakulhat ki a nyolc
3. A foci-világbajnokság selejtező mérkőzéseit 8 selej- csoport a sorsolásnál?
tező csoportban játsszák. Minden selejtező csoport-
1 07. l e c ke HÁNYFÉLEKÉPPEN? 27

RÁADÁS
1. Legfeljebb hány futót lehet elhelyezni egy sakktáblán 2. Nézz utána az interneten ehhez hasonló problémák-
úgy, hogy semelyik kettő ne üsse egymást? Hányféle nak! Az egyik leghíresebb ezek közül a nyolckirálynő-
ilyen elhelyezés létezhet? probléma: hogyan és hányféleképpen lehet elhelyez-
ni nyolc darab királynőt a sakktáblán úgy, hogy kö-
zülük semelyik kettő ne üsse egymást? A megoldás
csupán 92 féle lehetőség. Ezek közül egyet megmuta-
tunk az alábbi ábrán:
a b c d e f g h
8 8
7 7
6 6
5 5
4 4
3 3
2 2
1 1
a b c d e f g h
Ellenőrizd, hogy az ábra valóban megfelel-e a nyolckirálnyő-

probléma szabályainak! Igazold, hogy ha kilenc királynőt
akarnánk elhelyezni a sakktáblán, akkor azok közül bizto-
san lenne kettő, amely ütné egymást!
KOMPETENCIA FELADATOK
1. Bence és Dönci a következő ké-

pen látható sípályákon szeretné-
nek síelni. A sípályák több sza-
kaszból állnak.
Bencéék 5 napig szeretnének sí-
elni délelőtt és délután is. Tud-
nak-e mind a 10 alkalommal kü-
lönböző útvonalat választani?

2. Egy baráti társaság találkozót szeretne szervezni, ezért egyikük felhívta néhányukat, hogy segítsenek értesíteni min-
denkit. Rövid idő múlva mindenki értesült a találkozóról. Az ábrán lévő nyilak azt jelzik, hogy ki kit hívott fel.
Döntsd el, hogy leolvashatók-e az alabbi információk az áb-
ráról! Anna Kata Ildi
Leolvasható-e, hogy...
… ki kezdte a találkozó szervezését?
Teri
… ki hívta fel a legtöbb embert?
Pali
… ki értesült először a találkozóról?
… kit hívtak a legtöbben? Zsolt
… ki értesült legutoljára a találkozóról? Bea
… volt-e olyan, aki nem hívott fel senkit?

Feri
Kikről lehet biztosan megmondani, hogy közülük ki volt az,
aki a találkozóról előbb értesült?
3. Hajni, Bence és Csilla egy tanösvényen szeretnének végigsétálni. A tanösvény egyes állomásait és a köztük vezető út-
vonalat a mellékelt rajzon láthatod. A mezőkre írt számok azt jelzik, hogy az állomáson hány ismeretterjesztő tábla ta-
lálható.
a) Próbáld meg minél egyszerűbben

összeszámolni, hányféle útvonalon
mehetnek végig a tanösvényen, ha
nem mennek közben körbe, tehát
nem érintenek egyetlen mezőt sem
kétszer.
b) Bencének a táblákon olvasható is-
meretterjesztő szövegek éppen ka-
póra jönnének egy iskolai projekt
feladatához, ezért ő szeretne minél
több táblát érinteni útközben. Hajni
szívesen sétál, de nem szeretne so-
kat időzni a táblák előtt, így ő a lehe-
tő legkevesebb táblát érintené. Csil-
la pedig már nagyon fáradt, ő olyan
gyorsan végigszaladna a tanösvé-
nyen, amilyen gyorsan csak lehet.
(Az állomások nagyjából azonos tá-
volságra vannak egymástól.) Milyen
útvonalat javasolnál Bencének, Haj-
ninak és Csillának?
1 07. l e c ke HÁNYFÉLEKÉPPEN? 29

108 RENDEZZÜK TÁBLÁZATBA!
F E L A DAT
. Aranyék sok könyvet örököltek egy nagybácsitól. Hajni kiválogatott közülük 20 könyvet, ezeket még az idén el szeretné
olvasni, vagy legalábbis megismerkedne velük. Mindegyik szerzőnek adott egy számot, felírta az adataikat:
1. Charles Dickens (1812–1870) angol író; 11. Dante Alighieri (1265–1321) olasz költő;
2. Lev Tolsztoj (1828–1910) orosz író; 12. Vörösmarty Mihály (1800–1855) magyar költő;
3. Móricz Zsigmond (1879–1942) magyar író; 13. Thomas Mann (1875–1955) német író;
4. Juhász Gyula (1883–1937) magyar költő; 14. Lord George Byron (1788–1824) angol költő;
5. Miguel de Cervantes Saavedra (1547–1616) spanyol író; 15. Mikszáth Kálmán (1847–1910) magyar író;
6. Selma Lagerlöf (1858–1940) svéd írónő; 16. Kaffka Margit (1880–1918) magyar írónő;
7. Anton Pavlovics Csehov (1860–1904) orosz író; 17. Alekszandr Szergejevics Puskin (1799–1837) orosz költő;
8. Giovanni Boccaccio (1313–1375) olasz író; 18. Federico García Lorca (1898–1936) spanyol író és költő;
9. William Shakespeare (1564–1616) angol író és költő; 19. Jane Austen (1775–1817) angol írónő;
10. Friedrich Schiller (1759–1805) német költő; 20. báró Eötvös József (1813–1871) magyar író.
Rendszerbe akarta foglalni szerzeményeit, többféleképpen is csoportosítva a szerzőket.

a) Hajni a következő kódrendszert találta ki: nő = 1, férfi = 2; költő = 1, író = 2; író és költő = 3; magyar = 1,
angol = 2, német = 3, olasz = 4, spanyol = 5, orosz = 6 és svéd = 7. Ebben a rendszerben Selma Lagerlöf kód-
ja: 127. Készítsd el a füzetedben a kódtáblázatot a húsz szerzőre! Segítségképpen néhány mezőt előre kitöltöttünk.
nő/férfi költő/író nemzet nő/férfi költő/író nemzet

1 2 2 2 11
2 2 2 6 12
3 13
4 14
5 15
6 1 2 7 16
7 17
8 18
9 19
10 20
b) Válaszolj az alábbi kérdésekre!

– Mi a kódja Juhász Gyulának, illetve Kaffka Margitnak?
– A húsz szerző közül kihez tartozik a legnagyobb háromjegyű szám és kihez a legkisebb?
– Lehetséges-e, hogy két különböző könyvhöz ugyanaz a kód tartozik?
– Lehetséges-e, hogy két különböző kódhoz ugyanaz a könyv tartozik?

c) Sorold fel
– azokat a szerzőket, akiknek a kódja 4-gyel osztható;
– azokat a szerzőket, akiknek a kódja 9-cel osztható;
– az angol költők és a magyar írók kódját!
d) Hajni könyveket rakott egy kupacba. Kedvtelésből ezeknek is elkészítette a háromjegyű kódját, és azt látta, hogy
mindegyik könyvnek különböző a kódja. Legfeljebb hány könyv lehetett a kupacban?
1. Egészítsd ki Hajni kódrendszerét egy negyedik A)

1 kabát
D)
1 magyar
számjeggyel, amelyik azt jelzi, hogy melyik század-
2 pulóver 2 külföldi
ban született a szerző! Legyen például 3 = XIII.
századi születés, 4 = XIV. századi születés, …, 3 ing/blúz
9 = XIX. századi születés és 0 = XX. századi szü- 4 kesztyű
letés. Ezzel a kódrendszerrel Selma Lagerlöf kódja
1279 lenne. Készítsd el a kódtáblázatot, majd vála- B) E)
1 férfi/fiú 1 S
szolj az alábbi kérdésekre!
2 női/lány 2 M
– Mi a kódja Boccacciónak, illetve Danténak?
3 L
– Melyik a legnagyobb és melyik a legkisebb kód- C)
1 fekete 4 XL
számú szerző?
– Add meg azokat a szerzőket, akiknek a kódszá- 2 barna 5 XXL
mában az első számjegy a 2, a harmadik szám- 3 zöld 6 gyerekméret
jegy pedig az 1! 4 kék
– Add meg azokat a szerzőket, akiknek a kódszá-
mában a második számjegy az 1 vagy a harma-
a) Írd le azt az árut, amelynek a kódja 31314!
dik számjegy a 3!
b) Egy vevő zöld férfipulóvert szeretne venni L vagy XL
méretben. Melyik kódszámokat kell megnéznie a szá-
2. Egy üzletben kabátot, pulóvert, inget/blúzt és kesz- mítógépes nyilvántartásban, ha a keresett áruból ren-
tyűt lehet vásárolni, mindegyiket fekete, barna, delkezésre álló készletet szeretné látni az üzletvezető?
zöld vagy kék színben. Az üzletvezetőnek raktári Sorold fel ezeket!
nyilvántartást kell vezetnie, amelyben az áru fajtá- c) Hány különböző ötjegyű kódot kell elkészítenie az
ját, színét, származási helyét (magyar áru vagy kül- üzletvezetőnek a nyilvántartáshoz?
földi) és méretét (6-féle méret van mindegyik fajta d) A nyilvántartást számítógépre vitte az üzletvezető. Az
áruból) kell nyilvántartania. egyik leltározás során kiderült, hogy minden olyan
Minden egyes árucikkhez egy ötjegyű kódszám termék elfogyott, amelynek a kódjában az első helyen
tartozik. Az első számjegy jelentését az A) jelű táb- és a harmadik helyen is kettes áll és az ötödik szám-
lázatból láthatjuk, a második számjegy jelentését a jegy egyes vagy ötös. Milyen termékeket kell rendel-
B) jelű táblázatból, és így tovább. Az ötödik szám- nie a vezetőnek, ha szeretné fenntartani a teljes vá-
jegy jelentését az E) jelű táblázat adja meg. lasztékot?
1 0 8 . l e c ke R E N D E Z Z Ü K T Á B L Á Z AT B A ! 31

109 ÁTLAG, SZÁMTANI KÖZÉP
BEVEZETŉ
A hétköznapi életben több esetben is használjuk az „át- havi 175 ezer forintot. Sőt, az is lehet, hogy 11 hónapon ke-
lag”, „átlagosan” szavakat. Ha Vali azt mondja, hogy a resztül egyetlen fillér nettó jövedelme sem volt, de volt egy
múlt évben átlagosan havi 145 ezer Ft volt a nettó jövedel- hónap, amelyben éppen 1 millió 740 ezer forint nettó jöve-
me, akkor mindenki arra gondol, hogy 12 ⋅ 145 = 1740 ezer delmet ért el.
(1 millió 740 ezer) forint volt az év során kapott nettó jöve- Sokféleképpen alakulhatott az egyes hónapok nettó jö-
delmeinek összege. vedelme úgy, hogy végül a havi átlag 145 ezer Ft legyen.
Arról semmit sem tudtunk meg, hogy valójában mekkora Mindegyik esetben igaz azonban, hogy ha a havi nettó jö-
nettó összegeket kapott Vali havonta. Lehet, hogy minden vedelmeket összeadjuk, majd az összeget elosztjuk 12-vel,
hónapban 145 ezer forintot, de az is lehet, hogy 5 hónapon akkor a hányados 145 ezer lesz.
keresztül havi 103 ezer forintot, majd 7 hónapon keresztül
P É L DA
Annának januárban 150 ezer, februárban 164 ezer, már- b) Berta havi nettó jövedelme
ciusban 154 ezer forint volt a nettó jövedelme. Bertának 150 + 164 + 154 = 468 = 156
minden hónapban ugyanannyi volt a nettó jövedelme, az 3 3
ezer forint volt, ami Anna első negyedévi havi átlagjö-
első negyedéves összjövedelme megegyezett Annáéval.
vedelmével egyenlő.
a) Mennyi volt az első negyedévben Anna összjöve-
delme?
Megjegyzés
b) Mekkora volt Berta havi nettó jövedelme?
A 150 + 164 + 154 hányados a 150, a 164 és a 154 átla-
Megoldás 3
ga, más szóval számtani közepe (lásd még: 9. osztály, 37.
a) Anna első negyedévi összjövedelme
és 38. lecke).
150 + 164 + 154 = 468 ezer forint volt.
F E L A DAT
1. Anna az első negyedévben átlagosan havi nettó (forintban kifejezve). Többet, kevesebbet, vagy
156 ezer forint jövedelmet ért el, aztán hat hónapig ugyanannyit keresett egy év alatt, mint Anna?
átlagosan havi 158 ezer forintot keresett. Az utol- d) Elvira havi nettó átlagkeresete 10 ezer forinttal
só negyedévben havi átlagban 174 ezer forint jö- kevesebb volt, mint Annáé. Hány forinttal volt
vedelme volt. kevesebb Elvira éves nettó összjövedelme, mint
a) Mekkora volt Anna éves nettó jövedelme? Annáé?
b) Csilla minden hónapban ugyanannyit keresett.
Egy év alatt ugyanakkora lett a nettó jövedel- 2. Egy gyógyszer elkészítéséhez az egyik összetevőből
me, mint Annának. Mennyi pénzt kapott ha- pontosan 24 grammra van szükség. Az előre csoma-
vonta Csilla? golt anyagot analitikai mérlegen tízszer megmérik,
c) Dóri havi nettó átlagbére tavaly a 156 ezer, a és kiszámítják a kapott tíz tömeg átlagát. Ha ez az át-
158 ezer és a 174 ezer számtani közepe volt lag 0,5%-nál többel tér el a szükséges mennyiségtől,

akkor nem fogadható el az előre csomagolt anyag. 3. A Kis Boltban komoly vita alakult ki egy most be-
A táblázat tartalmazza a mérések eredményét. vezetésre kerülő „sikertermék” jövőbeni árának
alakításáról.
Mért tömeg (gramm) Gyakoriság
Az üzletvezető azt javasolta, hogy az alacsony „beve-
23,78 4 zető” árat két hónap múlva emeljék fel 20%-kal, majd
24,09 2 újabb két hónap múlva további 10%-os emelést hajt-
24,31 3 sanak végre. Az üzletvezető-helyettes szerint inkább
mindkét alkalommal az „átlagos”, 15%-os áremelést
24,50 1
hajtsák végre. Szerinte így is ugyanaz lesz négy hónap
a) Mennyi a tíz mérésből kiszámítható átlagos tö- után a termék ára. Tegyél igazságot a vitában!
meg? (Számolj súlyozott számtani középpel!)
b) Elfogadható-e az előre csomagolt anyag?
1. A statisztikai adatszolgál- 1 Sze 38 2. Az alábbi diagram két csoport, az A és a B csoport

tatás kötelező a munka- 2 Cs 37 kémiadolgozatának pontszámait mutatja.
adók számára. Egy ren- 3 P 35 Az A csoport átlagpontszáma 62,0, a B csoporté
deletből való a következő 6 H 36 64,5. A dolgozat 50 vagy afeletti pontszámmal te-
részlet. 7 K 40 kinthető sikeresnek.
…Az átlagos létszám szá- 8 Sze 40
A kémiadolgozaton elért pontszámok
mítása: 9 Cs 39 5
Diákok száma
a munkavállalók folyama- 10 P 38 4
13 H 40 3
tosan vezetett létszámnyil-
14 K 40 2
vántartása alapján számí- 1
tott mutató. Az átlagolást 15 Sze 41
0
16 Cs 41
0–9
10–19
20–29
30–39
40–49
50–59
60–69
70–79
80–89
90–100
havonta kell elvégezni az
17 P 37
adott hónap naptári napja-
20 H 39 Pontszámok
inak figyelembevételével. A csoport B csoport
21 K 40
A naponkénti állomá-
22 Sze 39
nyi létszámok összegét A tanár úgy értelmezi a diagramot, hogy a B cso-
23 Cs 39
– a munkarend szerinti port jobban teljesített ebben a dolgozatban, mint az
24 P 39
pihenőnapokra és ünnep- A csoport. Az A csoport diákjai nem értenek egyet
27 H 37
napokra az azt megelőző a tanárral. Megpróbálják meggyőzni arról, hogy a
28 K 37
munkanap létszámát véve B csoport teljesítménye nem feltétlenül jobb. A gra-
figyelembe – el kell osztani a hónap napjainak szá- fikon segítségével írj egy matematikai érvet, amivel
mával. … az A csoport tanulói meggyőzhetnék a tanárt.
A táblázat megadja egy cég dolgozóinak számát a
munkanapokon. A rendelet szövege alapján szá-
mítsd ki a februári átlagos állományi létszámot!
1 0 9 . l e c ke Á T L AG , S Z Á M TA N I K Ö Z É P 33

110 SZÁMTANI KÖZÉP, MÉRTANI KÖZÉP
P É L DA
1. Januárban Antal és Benő is 150 ezer forint nettó bért Megjegyzés

kapott, márciusban pedig mindketten 216 ezer forin- A 150 $ 216 = 180 számot a 150 és a 216 mértani (geo-
tot. Antal bére februárban és márciusban is ugyan- metriai) közepének nevezzük. A 150 és a 216 számtani kö-
annyival növekedett, Benő bére pedig mindkét hó- zepe nagyobb, mint a mértani közepük.
napban ugyanannyiszorosára nőtt. Melyikük kapott
több bért februárban? 2. Egy téglalap két szomszédos oldalának hossza a cm
és b cm. Hány cm annak a négyzetnek az oldala,
Megoldás amelynek a téglalapéval megegyező
Antal februári bére annyival több a januári bérénél, a) a kerülete, b) a területe?
amennyivel a márciusi bére több a februárinál. Ha te-
hát a februári bére x Ft, akkor x - 150 = 216 - x. Megoldás
Ebből 2x = 150 + 216, vagyis Antal februári bére a) Legyen a keresett négyzet oldala x cm. A téglalap ke-
x = 150 + 216 = 183 ezer forint. rülete (2a + 2b) cm, a négyzet kerülete 4x cm. A ke-
2 rületek egyenlők: 4x = 2a + 2b. A négyzet oldala tehát
Ez éppen a januári és a márciusi bérének a számtani
közepe. x = a + b cm hosszú, azaz a téglalap két szomszédos
2
Benő februári bére annyiszorosa a januári bérének, ahány- oldala hosszának számtani közepe.
szorosa a márciusi bére a februárinak. Ha a februári bére b) Legyen a keresett négyzet oldala y cm. A téglalap terü-
lete (a ⋅ b) cm2, a négyzet területe y 2 cm2. A területek
= 216 . Ebből y 2 = 150 $ 216 , vagyis
y
y Ft, akkor
150 y egyenlők: y 2 = a ⋅ b. Melyik pozitív számnak a négyze-
y = 150 $ 216 = 180 ezer forint. te az a ⋅ b? A a $ b -nek. Tehát y = a $ b .
Antal több bért kapott februárban, mint Benő. Eszerint a négyzet oldala a $ b cm hosszúságú.
ELMÉLET
A bevezető példákban három matematikai fogalommal találkoztunk: négyzetgyök, számtani közép, mértani közép.
1. A négyzetgyökről már tanultunk:
Egy a pozitív szám négyzetgyökének azt a pozitív számot nevezzük, amelynek a négyzete a.
A 0 négyzetgyöke 0, negatív szám négyzetgyökét nem értelmezzük.
2
Jelekkel: ha a $ 0, akkor a létezik, nemnegatív, és ^ a h = a . Ha a 1 0, akkor a a jel számunkra értelmetlen.
Például
225 = 15 , mert 225 pozitív szám, 15 is pozitív szám és 152 = 225.
A - 225 jel értelmetlen, mert a négyzetgyökjel alatt negatív szám áll.

2. Ha a és b pozitív valós szám, akkor az a + b számot a és b számtani közepének, a a $ b számot a és b mértani
2
(geometriai) közepének nevezzük.
Bebizonyítható (lásd a 36–37. oldalon, az Emelt szintnél):
– Ha a = b, akkor a és b számtani és mértani közepe egyenlő a + a = a és a $ a = a . Az állítás megfordítása is
( )
2
igaz: ha két pozitív szám számtani és mértani közepe egyenlő, akkor maguk a számok is egyenlők.
– Ha a ! b, akkor a és b számtani közepe nagyobb, mint a mértani közepük: a + b 2 ab . Az állítás megfordí-
2
tása is igaz: ha két pozitív szám számtani közepe nagyobb a mértani közepüknél, akkor a két szám nem egyenlő.
a+b
2
a Öab b
Például
a 8 és a 98 számtani közepe: (8 + 98) : 2 = 106 : 2 = 53, a mértani közepük: 8 $ 98 = 784 = 28 .
Látjuk, hogy a számtani közép nagyobb a mértani középnél: 53 2 28.
F E L A DAT
1. Keressünk egy olyan számot, amelyet ha az 5400 és 3. Jocóéknak téglalap alakú udvaruk van, amelynek
a 24 helyébe írunk, akkor nem egyenlő hosszúak az oldalai, Dönciéknek pe-
a) az 5400 + 24 összeg nem változik meg; dig négyzet alakú az udvaruk. Mindkét udvar te-
b) az 5400 · 24 szorzat nem változik meg! rülete ugyanakkora: 144 m2. Melyik udvarnak na-
gyobb a kerülete?
2. Egy téglalap két szomszédos oldalának hossza
27 cm és 12 cm. 4. Gyula papa azt találta egy banki hirdetésben, hogy
a) Egy négyzet kerülete ugyanakkora, mint az a két évre lekötött befektetés esetén mindkét év vé-
adott téglalapé. Mekkorák ennek a négyzetnek gén megkapja a befektetett összeg 12%-át. Egy
az oldalai? másik bankban kamatos kamatra lehetne két évre
b) Egy négyzet területe ugyanakkora, mint az befektetni a pénzt, mindkét évben 12%-os éves ka-
adott téglalapé. Mekkorák ennek a négyzetnek matot fizetnek. A harmadik bank kétéves befektetés
az oldalai? esetén szintén kamatos kamatot fizet, az első évre
c) Az a) és a b) feladatban kapott két négyzet kö- 8% éves kamatot, a második évre pedig 16%-ot. Me-
zül melyiknek nagyobb a területe? lyik bank kínálata a legkedvezőbb Gyula papa sze-
rint?
1. Januárban Vígh úr üzletében és Bíró úr üzletében csökkentette a januári árat, mint ahány százalékkal
is 25 000 Ft volt a télikabát, márciusban mindkét márciusban a februárit.
üzletben 16 000 Ft. Bíró úr februárban és márci- Melyikük üzletében volt olcsóbb a kabát febru-
usban is ugyanannyival csökkentette a kabát árát, árban?
Vígh úr pedig februárban ugyannyi százalékkal
1 1 0 . l e c ke S Z Á M TA N I K Ö Z É P, M É R TA N I K Ö Z É P 35

2. a) Melyik eset a kedvezőbb: ha két hónapban egy- 3. Készítsd el a füzetedben és töltsd ki a táblázatot po-
más után kétszer 5%-os nettó bérnövekedést zitív egész számokkal!
érünk el, vagy ha az első hónapban 8%-os, a
a és b a és b
második hónapban újabb 2%-os nettó bérnö- a b
számtani közepe mértani közepe
vekedést? 96 150
b) Két egymást követő évben ugyanannyi száza- 375 225
lékos béremelést értünk el. Így ugyanannyival 8 68
nőtt a bérünk, mintha az első évben 10%-kal 50 50
csökkent, a második évben pedig 60%-kal nőtt 10 6
volna. Hány százalékos béremelést értünk el? 109 60
RÁADÁS
Honnan ered a számtani közép és a mértani közép elnevezés?
Valaha régen két szám különbségére azt mondták, ez a szá- Két szám hányadosára azt mondták, ez a számok
mok számtani aránya. mértani aránya.
Például a 9 és a 6 számtani aránya 9 - 6 = 3, a mértani arányuk pedig 9 : 6 = 1,5 volt.
Ha két számtani arány egyenlő volt, akkor = jellel is felírták Ha két mértani arány egyenlő volt, akkor = jellel is felírták
őket, így kaptak egy számtani aránypárt. őket, így kaptak egy mértani aránypárt.
Például 9 - 6 = 35 - 32, ez egy számtani aránypár. Például 9 : 6 = 21 : 14, ez egy mértani aránypár.
Itt a két középső szám (a két belső tag) összege éppen any- Itt a két középső szám (a két belső tag) szorzata éppen any-
nyi, mint a két szélső szám (a két külső tag) összege. nyi, mint a két szélső szám (a két külső tag) szorzata.
Különösen érdekesnek találták akkoriban azokat a számtani és mértani aránypárokat,
amelyeknél ugyanaz a szám állt az egyenlőségjel mellett a két oldalon, vagyis a két belső tag egyenlő volt.
Például ilyen a 9 - 6 = 6 - 3 számtani aránypár. Például ilyen a 9 : 6 = 6 : 4 mértani aránypár.
Itt a 6-ot a 9 és a 3 számtani középarányosának nevezték. Itt a 6-ot a 9 és a 4 mértani középarányosának nevezték.
Ebben az időben a fogalmakat csak pozitív számokra vonatkozóan alkották meg. (Azonban ezek a közepek bővebb szám-
körben is értelmezhetők.)
Ha a két egyenlő belső tagot x-szel, a két külső tagot pedig a-val és b-vel jelölték, akkor
az a - x = x - b számtani aránypárban az x számra mond- az a : x = x : b mértani aránypárban az x számra mondták,
ták, hogy ez az a és a b számtani középarányosa. hogy ez az a és a b mértani középarányosa.
Az a - x = x - b egyenletből: x = a + b . Az a : x = x : b egyenletből: x = ab .
2
A régi elnevezések vége lekopott, így maradt meg a számtani közép és a mértani közép elnevezés.
Hogy honnan ered a nevük, azt mostanáig már csak néhány nagyon öreg ember tudta, de ezentúl már te is tudni fogod!
K I E G É S Z Í T ŉ A N YAG
ELMÉLET
Tétel: Két pozitív szám számtani közepe nem kisebb, mint a mértani közepük.

Bizonyítás
Ha a és b pozitív valós szám, akkor a számtani közepük is pozitív és a mértani közepük is pozitív. Tudjuk továbbá, hogy
két pozitív szám közül az a nagyobb, amelynek a négyzete nagyobb.
Azt állítjuk tehát, hogy a és b számtani közepének négyzete nagyobb vagy egyenlő a mértani középük négyzeténél,
2
vagyis ` a + b j $ ^ ab h .
2
2
E helyett az egyenlőtlenség helyett egyszerűbb, vele ekvivalens egyenlőtlenségeket keresünk:
a 2 + 2ab + b 2 $ ab ; a 2 + 2ab + b 2 $ 4ab ; a 2 - 2ab + b 2 $ 0 ; â - b h2 $ 0 .
4
Az utoljára kapott egyenlőtlenség igaz, mert minden valós szám négyzete nemnegatív szám, ezért igaz a vele ekvivalens
eredeti állítás is.
Ezzel beláttuk, hogy az összehasonlított két pozitív szám közül a számtani közép négyzete nagyobb vagy egyenlő a mérta-
ni közép négyzeténél. Ezért maguk között a számok között is ez a nagyságviszony áll fenn. Az utolsó alak azt is megmu-
tatja, hogy itt egyenlőség csak akkor áll fenn, ha a = b.
F E L A DAT
1. Bizonyítsuk be, hogy ha a pozitív valós szám, akkor 3. Legfeljebb mekkora lehet annak a téglalap alakú te-
a + 1 $ 2! leknek a területe, amelyet 52 m hosszú kerítéssel tu-
a
dunk körbekeríteni?
Megoldás Megoldás
a+ 1 Legyen a telek két szomszédos oldalának hossza a méter,
1 a = 1 $ a+ 1 , a
2 ` aj
Az a és az számtani közepe:
a 2 illetve b méter. Ekkor 2a + 2b = 52, vagyis a + b = 26,
mértani közepe pedig a $ 1 = 1 . a + b = 13. Tudjuk azt is, hogy a telek területe ab négy-
a 2
Az előbbiekben bebizonyítottuk, hogy a számtani közép zetméter.
2
nem kisebb a mértani középnél, vagyis 1 $ à + 1 j $ 1 , Mivel 169 = ` a + b j $ ab, ezért a telek területe nem lehet
2 a 2
és ebből 2-vel szorozva megkapjuk a bizonyítandó állítást: nagyobb 169 m2-nél.
a + 1 $ 2. Ha a = b = 13, vagyis négyzet alakú a telek, akkor a terüle-
a
te éppen 169 m2.
Itt egyenlőség akkor és csak akkor áll fenn, ha a = 1 , vagyis
a Tehát az 52 méter hosszú kerítéssel legfeljebb 169 m2 te-
ha a = 1.
rületű, téglalap alakú telek keríthető körbe (a telek ekkor
Megjegyzés négyzet alakú; lásd az ábrát is). [Az ábrán
– Ha egy pozitív szám nem egyenlő 1-gyel, akkor e szám- hét olyan téglalap (is) látható, amelyek-
nak és a reciprokának az összege nagyobb, mint 2. nek a kerülete egyenlő.]
– Fentiekből – például (-1)-gyel való szorzás útján – az is
következik, hogy ha egy negatív szám nem a (-1), akkor
e számnak és a reciprokának az összege kisebb (-2)-nél.
1
2. Olvasd le erről a rajzról, hogy
a
a a
ha a pozitív valós szám, akkor

1
a + 1 $ 2!
a
a 1
a
a
a 1 4. Legalább mekkora annak a téglalap alakú teleknek
a a kerülete, amelynek területe 100 m2?
1 1 0 . l e c ke S Z Á M TA N I K Ö Z É P, M É R TA N I K Ö Z É P 37

111 VÁLTOZÁSOK
F E L A DAT
1. A zongora fehér billentyűinek szokásos elnevezé- 2. 10 millió Ft-os tőkénk az első évben 1,5 millió Ft-
se az ábrán látható. Egy fekete billentyű leütésekor tal, a második évben 3,5 millió Ft-tal nőtt. Mennyi
megszólaló hang frekvenciája a szomszédos két fe- volt a tőke évenkénti átlagos növekedése?
p q x 415 z
3. 10 millió Ft-os tőkénk az első évben 1,21-szorosá-
ra nőtt, a második évben a megnövekedett értéké-
nek 1,69-szorosára.
a) Hány forint lett a második év végére a tőke?
b) Hány forinttal nőtt a tőke az első évben és hány
forinttal a második évben?
c) Átlagosan hány forinttal nőtt évenként a tő-
C D E F G A H Cl
kénk?
262 294 330 349 y 440 494 v d) Ha mindkét évben ugyanannyiszorosára nőtt
volna a tőkénk, és a második év végére ugyan-
hér billentyű „frekvenciájának” mértani közepe. annyi lenne az értéke, mint az eredeti szöveg
Ha egy fehér és egy fekete billentyű fog közre egy szerint, akkor hányszoros lenne ez a növeke-
fehér billentyűt (pl. E, F vagy H), akkor az ehhez dés? Mekkora lenne forintban kifejezve az első
tartozó frekvencia a két közrefogó billentyű „frek- éves és a második éves növekedés?
venciájának” mértani közepe. (A frekvenciát hertz-
ben mérjük. Például a fenti ábrán megadott A hang
4. Egy baromfitelepen 10 000 csirke volt. Számuk egy
frekvenciája 440 Hz.) év alatt 1,22-szorosára nőtt, a következő évben az
előző évhez viszonyítva csak 1,01-szorosára.
a) Hány csirke lett 2 év után ezen a telepen?
b) Mennyi az éves átlagos szaporulat?
c) Hány csirke lenne 2 év után a telepen, ha mind-
két évben 1, 22 $ 1, 01 -szoros lett volna a nö-
vekedés?
a) Számítsd ki az ismeretlen frekvenciákat!

b) Hányszorosa a C hang frekvenciájának az egy
oktávval magasabban megszólaló Cl hang
frekvenciája?
c) A C hangtól elindulva sorra leütjük mindegyik
billentyűt. Mit mondhatunk az egymás után
megszólaló hangok frekvenciájának arányáról
(az arányokat századra kerekítve)?

d) Hány százalékos éves növekedésnek felel meg b) Hány százalékot veszített eredeti értékéből (vé-
a 1, 22 $ 1, 01 -szoros növekedés? Több, keve- telárából) két év alatt az autó?
sebb vagy ugyanannyi ez, mint a 22% és az 1% c) A 20% és a 15% számtani közepe 17,5%. Ha
számtani közepe (átlaga)? mindkét évben 17,5%-ot veszített volna az autó
az előző évi értékéből, akkor mennyi lenne két
év után az értéke?
5. Egy új autó vételára 4,2 millió forint. Az első évben d) 4,2 millió forintért vásárolt céges autó értékét
20%-kal, a második évben újabb 15%-kal csökken évente ugyanannyi százalékkal csökkentették az
az autó értéke. előző évi értékéhez viszonyítva. A vétel után 2 év-
a) Mennyit ér az autó a megvásárlása után egy, il- vel az autó nyilvántartási értéke 2,856 millió forint.
letve két évvel? Hány százalékos volt az éves értékcsökkenés?
1. Egy ország 5 milliós népessége 1900-tól 1950-ig Hányszorosára növelte a napi távolságot a B
21%-kal nőtt, majd 2000-ig újabb 44%-kal. csapat?
a) Mennyi lett 2000-ben a népesség? c) Hány km-t tett meg a három nap alatt az A, il-
b) Átlagosan hány fővel nőtt 50 évente ebben a letve a B csapat?
100 évben az ország népessége? d) Hány km a napi átlagosan megtett távolság az
c) Ha 50 évente mindig ugyanannyi százalékot A, illetve B csapat esetében az első három nap-
növekedve érte volna el az ország lakossága a ra számítva?
2000. évi népességszámot, akkor hány lakosa
lett volna az országnak 1950-ben?
2. A háromnapos, adott távolságú kerékpártúra má-

sodik és harmadik napján is 10 km-rel többet tet-
tünk meg, mint az előző napon.
a) Hány km-rel tettünk meg többet a harmadik
napon, mint az első napon?
b) Ha a második és a harmadik napon ugyanannyi
km-t tettünk volna meg, akkor ez napi hány km-
rel lenne több, mint az első napon megtett táv?
3. Egy kerékpártúra első napján az A csapat és a B

csapat is 50 km-t tett meg; az A csapat a túra má-
sodik napján 1,44-szer akkora távolságot, mint az
első napon, a harmadik napon pedig 1,21-szer ak-
kora távolságot, mint a második napon.
a) Hányszor akkora távolságot tett meg az A csa-
pat a harmadik napon, mint az elsőn?
b) A B csapat a második és a harmadik napon is
ugyanannyiszorosára növelte az előző napi
távolságot, így a harmadik napon a B csapat
ugyanakkora távot tett meg, mint az A csapat.
1 1 1 . l e c ke V Á LT O Z Á S O K 39

112 SZÁMOLÓGÉPPEL VAGY NÉLKÜLE?
BEVEZETŉ
Régről ismert egy hamis bizonyítás arra, hogy 64 = 65. Pitagorasz-tétellel: UV = 52 + 132 = 194 ,
PQ + RS = 52 + 22 + 82 + 32 = 29 + 73 .
5 3 S
Számológéppel azt kapjuk, hogy
3 III. UV . 13,93 és PQ + RS . 13,93.
IV.
5 Nem meggyőző, hogy a két szám egyenlő, és az sem, hogy
P
8
nem egyenlő. Olyan módszert kell találni, amely közelítő
Q értékek használata nélkül ad megnyugtató választ a kér-
5
I. II.
3 désünkre.
5 R 3 Vizsgáljuk meg a két pozitív szám négyzetét! Amelyiknek

8 5
nagyobb a négyzete, az a szám a nagyobb!
U 2
^ 194 h = 194 és
III. 2 2 2
^ 29 + 73 h = ^ 29 h + 2 $ 29 $ 73 + ^ 73 h .
IV.
5 I. 5 Ez utóbbi így írható:
II. 29 + 2 $ 29 $ 73 + 73 = 102 + 2 $ 29 $ 73 .
5 8
V Melyik a nagyobb, 194 vagy 102 + 2 $ 29 $ 73 ?
Mivel 194 = 102 + 2 ⋅ 46, ezért csak azt kell eldöntenünk,
Az ábrák jól mutatják a „bizonyítás” lényegét. A 8 egység hogy a 29 $ 73 és a 46 közül melyik nagyobb.
oldalú négyzetből egy olyan téglalapot „raktunk ki”, amely- Ha nem akarunk közelítő értékeket használni, akkor is-
nek oldalai 5 és 13 egység hosszúak. mét a két pozitív szám négyzetét érdemes összehasonlí-
2 2 2
Ám ekkor a négyzet és a téglalap területének is egyenlő- tani: ^ 29 $ 73 h = ^ 29 h $ ^ 73 h = 29 $ 73 = 2117 és
nek kell lennie: 82 = 5 ⋅ 13. Vagyis tényleg igaz lenne, hogy 46 = 2116.
2
64 = 65?
Nyilván nem igaz, de akkor hol van a hiba? Ezzel beláttuk, hogy 29 $ 73 2 46 , ami azt jelenti, hogy
UV 1 PQ + RS (a három szakaszból egy háromszög alkot-
Megoldás ható). Bebizonyítottuk, tehát, hogy az I., II., III., IV. sík-
Világos, hogy ha az I., II., III., IV. síkidomokból újabb sík- idomokból nem rakható ki hézagtalanul az (5 × 13)-as tég-
idomot hozunk létre úgy, hogy a négy darab sehol sem fedi lalap. (A téglalap „közepén” egy 1 egység területű lefedet-
egymást, akkor az újabb síkidom területének is 64 egység- len rész keletkezik, amelyet csak nehezen lehet észrevenni.)
nek kell lennie. Ezért csak ott lehet a hiba a „bizonyításban”,
ahol azt állítjuk, hogy a négy síkidomból hézagtalanul „ki- Megjegyzés
rakható” az 5 × 13-as téglalap. A fenti bizonyításunkból kiolvasható, hogy
2
Ha ez igaz, akkor a téglalap UV átlójának hossza sem ^ 29 + 73 h ! 29 + 73 ;
2
lehet ugyanakkora, mint az I. trapéz PQ szárának és ^ 29 $ 73 h = 29 $ 73 ;
a II. háromszög RS átfogójának összege: UV ! PQ + RS. 29 $ 73 = 29 $ 73 .
Járjunk utána, így van-e!

P É L DA
Írjuk fel egyszerűbben és pontosan a 18 $ 8 és a 18 : 8 számot!
Megoldás
Kiszámítjuk a számok négyzetét:
2 2 2 2 2 2
^ 18 $ 8 h = ^ 18 h $ ^ 8 h = 18 $ 8 = 144 ^ 18 : 8 h = ^ 18 h : ^ 8 h = 18 : 8 = 2,25
Melyik pozitív szám négyzete a 144? A 12-é! Melyik pozitív szám négyzete a 2,25? Az 1,5-é!
Tehát 18 $ 8 = 12 . Tehát 18 : 8 = 1,5 .
Ha megfigyeljük, milyen lépéseket végeztünk a számítás során, azt tapasztaljuk, hogy
18 $ 8 = 18 $ 8 . 18 : 8 = 18 : 8 vagy másképp: 18 = 18 .
8 8
ELMÉLET
A pozitív számok négyzetgyökeivel való számolásban segítenek a következő tételek:

Ha a és b pozitív szám, az n pedig pozitív egész szám, akkor
1. a $ b = a $ b ; 2. a = a; n
3. ^ a h = an .
b b
Például
8$ 2= 8$2 = 16 = 4 ; 98 = 49 $ 2 = 49 $ 2 = 7 2 ;
24 = 24 = 4 = 2; 5 = 10 = 10 = 10 ;
6 6 18 36 36 6
4 3
^ 5h = 5 4 = 52 = 25 ; 163 = ^ 16 h = 43 = 64 .
F E L A DAT
1. Számológép használata nélkül válaszolj! Mennyi 3. Igazold, hogy

a) 50 $ 8 és a 50 : 8 ; a) 2 2 = 8; d) 8 = 8 = 2;
98 98 7
b) 72 $ 8 és a 72 : 8 ;
b) 8 : 2 = 2; e) 54 = 54 = 3 !
c) 72 $ 50 és a 72 : 50 ? 6
6
c) 7 = 7;
2. Az előző feladat eredményei közül melyiket adja
7
meg pontosan a zsebszámológéped?
1 1 2 . l e c ke S Z Á M O L Ó G É P P E L VAGY N É L K Ü L E ? 41

4. Az ábrán egy téglalap, egy deltoid, egy derékszö-
gű trapéz és egy egyenlő szárú háromszög látható.
A négyzetrács egy négyzetének területét egy egy- 1. Egy téglalap egyik oldalának hossza 6 . Mek-
kora a másik oldal hossza, ha a téglalap területe
ségnek tekintve, számítsd ki a megadott síkido-
a) 24 ; c) 0, 06 ;
mok területének pontos értékét! Ne használj
b) 150 ; d) 63 ?
számológépet!
2. Számolj gyorsan, számológép nélkül!

a) 2 $ 2 $ 2 $ 3 $ 2 $ 3 =
b) 18 + 2 - 2 2 =
3 2
3 5
c) c + m^ 3 - 5 h =
3 5
3. Melyik a nagyobb? Ne használj számológépet!

a) 18 vagy 2,5 $ 7,5
b) 7 vagy 23,8
3, 4
5
c) 32 vagy ^ 2 h
4. Közelítő értékek használata nélkül döntsd el,

hogy melyik szám a nagyobb!
a) 505 vagy 194 + 73
b) 1325 vagy 194 + 505
Igazoljuk, hogy ha a és b pozitív szám, az n pedig pozitív Hasonlítsuk össze a vizsgált pozitív számok négyzetét (fel-
egész szám, akkor használva a négyzetgyök definícióját és a hatványozás azo-
1. a $ b = a$b; nosságait):
2. a = a; 2 2 2 2
b ^ a$ b h = ^ a h $ ^ b h = ab és ^ a $ bh = a $ b;
b
2 2
3. ^ a h =
n
an ! a = ^ ah = a a 2= a.
c m 2
b
és ` bj b
b ^ bh
A bizonyításhoz felhasználjuk, hogy ha két pozitív szám Vagyis az összehasonlított két pozitív szám négyzete egyen-
négyzete egyenlő, akkor a számok is egyenlők. lő, ezért maguk a számok is egyenlők.
1–2. Ha a és b pozitív, akkor négyzetgyökük is pozitív. Te- 3. A négyzetgyök hatványozására vonatkozó tétel az 1. té-
hát telből azonnal következik (n-szer vesszük szorzótényező-
a $ b 20 és a $ b 2 0. ként a -t).
a 20 és a 2 0.
b b

F E L A DAT
1. 9. osztályban, az 52. leckében foglalkoztunk ezzel a Oldd meg hasonló módszerrel a következő feladatokat is!
feladattal:
Díszdoboz „alsó” részének elkészítéséhez egy 24 cm 2. Bonts fel egy 20 cm hosszúságú szakaszt két részre
hosszú, 10 cm széles kartonlapból „vályút” készítünk úgy, hogy a lehető legnagyobb vagy a lehető legki-
úgy, hogy a két szélét derékszögben felhajtjuk. Milyen sebb legyen
széles részt hajtsunk fel, hogy a vályú keresztmetsze- a) a részek hosszúságának a szorzata;
tének a területe a lehető legnagyobb legyen? b) a részek fölé rajzolt négyzetek területének összege;
c) a részek fölé rajzolt félkörök területének összege;
24 cm
d) a részek fölé rajzolt szabályos háromszögek terü-
x cm
letének összege!
10 cm 10 - 2x cm
3. Vili nagypapáék téglalap alakú baromfiudvart akar-
x cm
nak elkeríteni 12 m hosszú drótkerítéssel. A baromfi-
24 cm udvar egyik oldala a hátsó kőkerítéshez támaszkodik.
x cm Mekkorára válasszák a téglalap oldalait, hogy a ba-
x cm 10 - 2x cm romfiudvar a lehető legnagyobb legyen? (A 9. osztá-
lyos tankönyv 52. leckéjének 2. házi feladata.)
Megoldás kõkerítés
A keresztmetszet olyan téglalap, amelynek az oldalai x cm és
(10 - 2x) cm hosszúak. (Itt az x bármely, az 5-nél kisebb po-
zitív szám lehet.) E téglalap területe x(10 - 2x) cm2, vagy a
másképp: 2x(5 - x) cm2.
Tavaly az x ! R , x 7 x ^10 - 2x h függvényt vizsgáltuk,
annak a segítségével állapítottuk meg, hogy ez a terület ak- b
kor a legnagyobb, ha 2,5 cm-t hajtunk fel a két oldalon.
Elég sok munkába telt, amíg ide eljutottunk.
Most, hogy megismertük a számtani és mértani közép kö-
zötti összefüggést, sokkal egyszerűbben kaphatjuk meg ezt
az eredményt az alábbi okoskodás segítségével.
Az x és az 5 - x pozitív számok mértani közepe nem na-
gyobb a számtani közepüknél:
x + ^5 - x h
x ^5 - x h # = 2,5.
2
Négyzetre emelés után azt kapjuk, hogy
x(5 - x) # 2,52 = 6,25, és így 2x(5 - x) # 12,5,
vagyis a keresztmetszet területe nem nagyobb 12,5 cm2-
nél.
Mikor éri el ez a terület a legnagyobb lehetséges értéket, a
12,5-et?
A két szám mértani középe akkor a legnagyobb (akkor
egyenlő a számok számtani közepével), amikor egyenlő
számokról van szó. A jelen esetben tehát az kell, hogy az x 4. Igazold, hogy az adott R sugarú körbe írt téglalapok
és az 5 - x egyenlő legyen. közül a négyzetnek a legnagyobb a területe! (Útmu-
x = 5 - x , ha 2x = 5, vagyis ha x = 2,5. tatás: hasonlítsd össze a téglalap két szomszédos ol-
Ezzel meg is oldottuk a feladatot. dala négyzetének a számtani és a mértani közepét!)
1 1 2 . l e c ke S Z Á M O L Ó G É P P E L VAGY N É L K Ü L E ? 43

113 NÉGYZETGYÖKÖK ITT ÉS OTT
F E L A DAT
1. Tavaly megállapítottuk (a 62. leckében), hogy ha 6. Egyszerűsítsd a törteket 2 -vel!

egy pozitív szám nem négyzete semelyik racionális
a) 8 c) 6 e) 6
számnak, akkor a négyzetgyöke irracionális szám.
2 2 2
Ez azt is jelenti, hogy ha egy pozitív egész szám
b) 0, 32 d) 2 f) 0, 4
nem négyzetszám, akkor a négyzetgyöke irracio- 2 2 2
nális. Vizsgáld meg, hogy az alábbi számok közül
melyek racionálisak és melyek irracionálisak! 7. Bővítsd vagy egyszerűsítsd a törteket 5 -tel!
a) 2, 2+ 2, 2- 2,
a) 5 c) 12 e) 500
2 $ 2, 2
5 5 5
2
b) 20 d) 10 f) 0, 25
b) 8, 8+ 8, 8- 8, 5 5 5
8 $ 8, 8
8 8. Az a cm oldalú négyzet területe 5 cm2, a b cm olda-
lú négyzet területe 2 cm2.
c) 2+ 8, 2- 8, 8- 2,
2 $ 8, 2, 8
8 2
5 cm
2
a cm 2 cm2 b cm
2. Egy négyzet területe

a) 49 cm2; b) 121 cm2; c) 57 cm2; d) T cm2. b cm
Mekkora a négyzet oldala? a cm
a) Mekkora a és b?
3. Egy szám négyzete
b) Mekkora az a + b oldalú négyzet területe?
a) 49; c) 57;
c) Mekkorák az 5 + 2 = 7 (cm2) területű négyzet
b) 121; d) T (és T 2 0).
oldalhosszúságai?
Melyik lehet ez a szám?
4. Oldd meg az egyenleteket a valós számok halmazán! 9. A fehér szabályos háromszög magasságai 6 cm-
a) x 2 = 144 d) 2x 2 - 56 = 0 esek. Hányszor akkora a zöld terület, mint a fehér?
b) x 2 - 36 = 0 e) 5x 2 - 0,8 = 0 a) Adj becslést!
c) 5x - 28,8 = 0
2
f) x 2 - 10-8 = 0 b) Végezz számításokat számológéppel!
c) Adj pontos eredményt!
5. Végezd el a műveleteket! Először számológép hasz-
nálata nélkül add meg a végeredményt, majd ellen-
őrizd számológéppel is, hogy jól számoltál-e!
a) ^ 7 + 5 h^ 7 - 5h
b) ^ 7 + 5h^ 7 - 5h
2
c) ^ 7 + 5h
2
d) ^5 - 7h

1. Egy szabályos háromszög területe T mm2. Racio- 3. Oldd meg a valós számok halmazán az egyenleteket!
nális szám-e T, ha a háromszög oldala a) 2 $ x = 8
a) 1 cm; c) 3,4 cm; b) 3 $x+ 6 = 2 6
b) 27 mm; d) 131 607 401 295 mm? c) 3x = 27
3
x
2. Melyik igaz, melyik hamis? Ha hamis, akkor javítsd d)
13 + 2
= 13 - 2
úgy, hogy igaz legyen!
a) 8 = 2 2 4. A fehér szabályos három-
8
szög magassága 12 cm.
b) 233 $ 23 = 232
2
a) Hányszor akkora a kék
c) ^ 14 - 5h = 9 terület, mint a fehér?
d) ^ 5 + 14 h^ 14 - 5h = 9 b) Hányszor akkora a zöld
terület, mint a kék?
RÁADÁS
I. Tört nevezőjének gyöktelenítése II. Ellentmondás?

Ha a tört nevezőjében négyzetgyök (is) szerepel, ak- Az alábbiakban kétféleképpen számoljuk ki az
kor általában nehezebben kezelhető a tört. Egyes esetek- A= 3+ 2 2 + 3 - 2 2 szám pontos értékét.
ben egyszerű módszerrel „megszabadulhatunk” a ne-
vezőben szereplő négyzetgyökös alaktól. Ehhez csu- Első módszer
pán bővítenünk kell a törtet egy alkalmas számmal. Először számoljuk ki a (pozitív) A szám négyzetét, majd
Például ennek ismeretében az A-t is!
Hogyan írható az 5 tört olyan alakban, amelynek a ne- A 2 = 3 + 2 2 + 3 - 2 2 + 2 ^3 + 2 2 h^3 - 2 2 h
6 2
vezőjében nincs négyzetgyök? A 2 = 6 + 2 3 2 - ^2 2 h = 6 + 2 9 - 8 = 6 + 2 = 8
Bővítsük a törtet 6 -tal! Mivel A 2 0 , ezért A = 8 .
5 = 5 $ 6 . Mivel ^ 6 h2 = 6 , ezért 5 = 5 $ 6 . Második módszer

6 6$ 6 6 6 Észrevesszük, hogy
6 2
Hogyan írható a tört olyan alakban, amelynek a ^1 + 2 h = 1 + 2 2 + 2 = 3 + 2 2 és
3- 2 2
^1 - 2 h = 1 - 2 2 + 2 = 3 - 2 2 .
nevezőjében nincs négyzetgyök? A nevezőben két szám
különbsége áll. Tudjuk, hogy ha ezt megszorozzuk ugyan- Tehát
2 2
ennek a két számnak az összegével, akkor a két szám négy- A = ^1 + 2 h + ^1 - 2 h = 1 + 2 + 1 - 2,
zetének a különbségét kapjuk meg. Ezért bővítsük a törtet azaz A = 2 .
^3 + 2 h -vel!
Ha mindkét esetben jól gondolkodtunk volna, akkor most
6 6 $ ^3 + 2 h 6 $ ^3 + 2 h
= = 2 2
= éppen azt bizonyítottuk volna, hogy 8 = 2 .
3- 2 ^3 - 2 h^3 + 2 h 3 - ^ 2h
Ez nem igaz, tehát valahol hibáztunk. De hol?
6 $ ^3 + 2 h 6 6 $ ^3 + 2h
= , tehát = .
9- 2 3- 2 7
1 1 3 . l e c ke N É GY Z E T GY Ö K Ö K I T T É S O T T 45

114 EGYBEVÁGÓ HÁROMSZÖGEK
P É L DA
Bence egy szabályos ötszöget rajzolt. Meghúzta (az ábra – Tényleg – töpreng Bence –, mert hiszen a szabályos öt-
szerint) két átlóját, természetesnek vette, hogy ez a két átló szög mindegyik oldala egyenlő, és mindegyik szöge is
egyenlő hosszú. Jól gondolta-e? ugyanakkora.
I) D Jocó erre mindjárt nekiállt magyarázni:
IV) D
E C
D´ = E C
E´ C´
A B
A B
Megoldás
– Igazad lehet – mondta neki a barátja, Jocó –, de hogy bi- – Látjátok, a rózsaszínű háromszög egybevágó a zöld há-
zonyítod ezt be? romszöggel, mert egy eltolással átvihető a zöldbe. A zöld
– Nem olyan nagy dolog ezt igazolni – szólt közbe Dönci, pedig egybevágó a kékkel, mert egy forgatással átvihető a
akinek igen jó szeme van a geometriához. – Nézzé- kékbe. Most pedig mit kell látnunk? A zöld a rózsaszínű-
tek csak a rajzot! Jól látszik, hogy ha a DE vektorral el- vel is és a kékkel is egybevágó, ezért a rózsaszínű és a kék
toljuk a rózsaszínű háromszöget (II) ábra), utána pe- is egybevágó egymással. Vagyis jól gondolta Bence, egyen-
dig ezt a zöldet ügyesen elforgatjuk az E pont körül, lő hosszú a két átló.
akkor éppen az ADE háromszögbe megy át (III) ábra), va- – Most veszem észre – kiált fel Dönci –, hogy sokkal egy-
gyis AD = EC. szerűbben is beláthattam volna a rózsaszín és a kék három-
szög egybevágóságát! Elég a szabályos ötszöget tükrözni a
II) D
B csúcson átmenő szimmetriatengelyen át (V) ábra). Ekkor
az ötszögnek erre a szimmetriatengelyére vonatkozó tükör-
D´ = E C képét kapom. Ez a tükörkép egybeesik az eredeti ötszög-
gel, a CDE háromszög tükörképe éppen az AED háromszög
lesz. Tehát igaz, hogy AD = CE.
E´ C´
V) D = E´
E½ = A B
E = D´ C = A´
III) C½ = D
D½ = D´ = E C B = B´
A = C´
E´ C´
Az
A ábrázolás megoldható a GeoGebra program
E½ = A B segítségével
s is.
46 SÍKIDOMOK MINDENÜTT Geometriai mérések, számítások

F E L A DAT
1. Mekkorák a IV) ábrán látható kék és rózsaszínű há- kalmazásával). Mindegyikre adj egy-egy példát
romszög szögei? Igaz-e, hogy a rózsaszínű három- a csúcsok megnevezésével!
szög is egyenlő szárú? b) Mekkorák a „különböző fajtájú” háromszögek
szögei?
2. Mekkorák az V) ábrán a fehér négyszög szögei és D
oldalai, ha a szabályos ötszög oldalai 4 cm-esek? C
I
3. Megrajzoltuk egy szabályos ötszög átlóit. J

H
a) Hány „különböző fajta” háromszög látható az
E
ábrán? Két háromszöget „különböző fajtájú- F G B
nak” tekintünk, ha nem egybevágók (nem vi-
hetők át egymásba egybevágósági transzformá-
ciók – eltolások, elforgatások, tükrözések – al- A
ELMÉLET
A 9. osztályban a 82. leckében foglalkoztunk egybevágósági transzformációkkal és egybevágó ponthalmazokkal. Idézzük

fel, amit akkor tanultunk!
– Két ponthalmazt egybevágónak mondunk, ha van olyan egybevágósági (vagyis távolságtartó) transzformáció, amely
az egyiket a másikba viszi át.
– Azt, hogy két ponthalmaz egybevágó, az , szimbólummal jelöljük.
– Egybevágó sokszögek megfelelő oldalai egyenlő hosszúak, megfelelő szögei egyenlők.
– Az eltolás, a (tengelyes, pontra vonatkozó, síkra vonatokozó) tükrözés, a (pont körüli és a tengely körüli) forgatás is
egybevágósági transzformáció.
Például a példában: CDE 9 , AED 9, mert egy tengelyes tükrözés segítségével egymásba átvihetők.
Sok feladat megoldását elősegíti a következő négy elégséges feltétel, amelyeket a háromszögek egybevágósági alapeseteinek
nevezünk:
I. Ha két háromszögben egy-egy oldal és az I. II.

b
ezeken fekvő két-két szög egyenlő, akkor a
két háromszög egybevágó. b c c
II. Ha két háromszögben két-két oldal és az ál- a
@ @
a
taluk közbezárt szög egyenlő, akkor a két a
c b
háromszög egybevágó.
III. Ha két háromszögben a három oldal pá- b c
ronként egyenlő, akkor a két háromszög a
III. @ @ IV.
egybevágó. a
c b b (a > b)
IV. Ha két háromszögben két-két oldal és kö-
zülük a nagyobbikkal szemben fekvő szög
egyenlő, akkor a két háromszög egybevágó. a a
1 1 4 . l e c ke E GY B E V Á G Ó H Á RO M S Z Ö G E K 47

Például
– a téglalapot (a paralelogrammát) az átlója két egybevágó három-
szögre bontja, mert a részek oldalai páronként egyenlők;
– az egyenlő szárú háromszöget az alaphoz tartozó magassága két
egybevágó háromszögre bontja, mert a két keletkező három-
szögnek egyenlő két oldala és a hosszabbik oldalakkal szemben
fekvő szöge;
– ha egy húrtrapézból az ábra szerint levágunk két háromszöget,
akkor ezek egybevágók, mert egyenlő egy oldaluk (a trapéz két
szára) és az azon az oldalon fekvő két szögük.
F E L A DAT
4. Egy derékszögű háromszög 6. Döntsd el az alábbi állításokról, hogy igazak-e!

egyik befogójára és az átfogó- a) Ha két szabályos háromszög egy-egy oldala
jára egy-egy négyzetet ál- egyenlő, akkor a két háromszög egybevágó.
lítottunk az ábra b) Ha két derékszögű háromszög átfogója meg-
szerint. egyezik, akkor a két háromszög egybevágó.
Mutasd meg c) Ha két szabályos háromszögnek ugyanakkora
az I–IV. alap- a területe, akkor a két háromszög egybevágó.
eset valamelyikének felhasználásával, hogy a kék d) Ha két egyenlő szárú derékszögű háromszög-
és a zöld háromszög egybevágó! Adj meg olyan nek ugyanakkora az átfogója, akkor a két há-
egybevágósági transzformációt, amely a kék há- romszög egybevágó.
romszöget a zöld háromszögbe viszi át! e) Ha két egyenlő szárú háromszög egy-egy oldala és
két szöge egyenlő, akkor a két háromszög egybevágó.
5. Oldd meg az előző
feladatot a rajzon
látható esetben!
a
1. Megrajzoltuk egy para- a) Jelöld meg az egybevágó párokat, és indokold

lelogramma két átlóját. is, hogy miért egybevágó a párt alkotó két há-
A rajzon nyolc három- romszög!
szög látható, közöttük 4 b) Hány különböző területű háromszög van a
olyan pár van, amelyet nyolc háromszög között?
két egybevágó három-
szög alkot.

2. Összekötöttük egy három- 4. Az ABCD paralelogramma három oldalára az ábra
szög oldalfelező pontja- szerint egy-egy négyzetet állítottunk.
it. Mutasd meg, hogy a há-
rom szakasz négy egybevá-
gó háromszögre bontja az
O2
eredeti háromszöget!
A
3. Derékszögű háromszög két befogójára egy-egy
négyzetet állítottunk az ábra szerint. Igazold, hogy
B O3
m = x = y! O1 D
a) Igazold, hogy O1BO2 9 , O3AO2 9!

(O1, O2, O3 egy-egy négyzet középpontja.)
b) Igazold, hogy az O1O2O3 9 egyenlő szárú és
m derékszögű!
y x A GeoGebra programmal is ellenőrizheted az

áállítás helyességét.
ELMÉLET
Ha két sokszög egybevágó, akkor a megfelelő oldalaik és szögeik páronként egyenlők.

Két sokszög egybevágóságához elégséges, hogy megfelelő oldalaik és szögeik páronként egyenlők legyenek.
F E L A DAT
1. Az ABCD paralelo- 2. Igazold, hogy ha g || h || k || l és a = b, akkor c = d!

gramma oldalaira l
k
az ábra szerint O1 b
f
h
egy-egy négyzetet A
g
a
állítottunk. A négy-
zetek középpont- O4
c
ja O1, O2, O3, O4. B D
e
d
Igazold, hogy O 2
az O1O3 szakasz
hossza egyenlő C
O3
az O2O4 szakasz
hosszával, és ez a két sza-
kasz merőleges egymásra!
1 1 4 . l e c ke E GY B E V Á G Ó H Á RO M S Z Ö G E K 49

115 BÚVÁROK A TENGEREN
BEVEZETŉ
Arany Bencének jó barátja Dönci. Így örömmel vette, amikor Dönci családja őt is meg Jocó barátjukat is meghívta, sátoroz-
zanak együtt a tengerparton. Szülei el is engedték. Amikor Bence elindult hazulról erre a nyaralásra, még feladott Hajninak
egy találós kérdést: Négy vízi jármű mindegyike az összes többitől 300 m távolságra van. Az egyik motorcsónak, a másik vitor-
lás, a harmadik sétahajó. Mi a negyedik?
– Tengeralattjáró – vágta rá azonnal Hajni. – De most te mondd meg, milyen mélyen van ez a tengeralattjáró a tenger szint-
je alatt!
– Jó, majd kiszámolom, és megírom SMS-ben – felelte Bence.
Persze a nyaralást nem ezzel kezdte, hanem a barátaival együtt beiratkozott egy rövid búvártanfolyamra, és izgatottan vár-
ta az első merülést.
F E L A DAT
1. Hajóval vitték Bencét, Döncit és Jocót az egyik egybevágóságának melyik alapesetét kell hasz-
gyakorlómerülésre, egy nevezetes korallzátony- nálni a bizonyításhoz?
hoz, ahol 4 piros bója jelezte a merülési terüle- c) Milyen mértani testtel írhatjuk le ezt a problé-
tet. A bóják egy 20 m-es oldalú négyzet csúcsai- mát? Ennek melyik alkotórészeit ismerjük? Me-
ban helyezkedtek el. lyik alkotórészét számította ki Bence?
D 20 m C
2. Dönci is középről indult, de ő 25 m mélyre merész-
K
kedett. Milyen távol volt az A bójától? És a többi-
20 m
től?
B Rajzold le az AKF derékszögű háromszöget, szá-
A
mítsd ki az átfogóját!
x Tehát mekkora távolságra volt Dönci a bójáktól?
20 m D 20 m C
20 m K
E A B
a) Mit mutatott Bence mélységmérője, amikor a 25 m

négyzet középpontjában függőlegesen merült le
y
úgy, hogy az A jelű bójától 20 m volt a távolsága?
y
Rajzold le az AKE derékszögű háromszöget, eb-
ből számítsd ki a KE mélységet! (AK az ABCD
négyzet átlójának a fele.)
Tehát mit mutatott a mélységmérő?
b) Igazold, hogy merülése után Bence mind a 4
bójától egyenlő távolságra volt! A háromszögek F

ELMÉLET
Az előző két feladatban többször is elfogadtuk bizonyos háromszögek esetén azt, hogy azok derékszögűek.
Ezt a szemléletünk támasztja alá, amely szerint minden függőleges egyenes merőleges minden vízszintes síkra, a vízszintes
síkban fekvő minden vízszintes egyenesre (függetlenül attól, hogy metsző vagy kitérő egyenesek).
A sík és egyenes merőlegességének matematikai definíciója ezt a szemléletet megerősíti:
Akkor mondjuk, hogy az e egyenes merőleges az S síkra, ha a sík minden egyenesére merőleges.
Kísérlet
Ha egy derékszögű vonalzó egyik befogóját ráhelyezed az asz-
tal lapjára, akkor a vonalzó ennek a befogónak az egyenese (a) b
körül elforgatható. Most a másik befogó a sík egyik egyenesére
merőleges, mást nem mondhatunk róla.
a
Ha egy másik derékszögű vonalzót is ugyanígy helyezel el, az
is körbeforgatható (a b egyenes körül). S
Ha azonban egymás mellé tolod a két vonalzót úgy, hogy
a síkon kívüli befogójuk egy egyenesbe essen, akkor már merõleges a síkra
fixen áll mindkét vonalzó, nem forgathatók el. Érdekes: ebben
az esetben bármely harmadik derékszögű vonalzó is hozzájuk
illeszthető úgy, hogy annak az egyik befogója szintén az asztal b
lapján legyen, a másik pedig egy egyenesbe essen a fix hely- c
zetű egyenessel. Vagyis a két vonalzó közös befogóegyenese a
a
sík mindegyik egyenesére merőleges.
Kísérletünk azt mutatja, hogy ha egy egyenes egy sík két metsző S
egyenesére merőleges, akkor már merőleges a sík minden más
egyenesére (és így az egész síkra) is.
1. A merülés befejezése után Bence nem függőlege- 2. Dönci ugyanott bukkant felszínre, ahol Bence.
sen emelkedett, így végül az AD szakasz H felező- Mekkora utat tett meg a felbukkanásig, ha egyenes
pontjában bukkant a felszínre. (Használd az 1. fel- vonalban emelkedett? (Használd a 2. feladat ábrá-
adat ábráját és annak jelöléseit!) ját és annak jelöléseit!)
a) Mekkora távolságra van a H pont az E ponttól?
b) Milyen nevezetes szakasza az ADE háromszög- 3. Számítsd ki az ABCDE és az ABCDF gúla felszínét,
nek az EH szakasz? ha a gúlák méretei megegyeznek az 1., illetve a 2.
c) Számítsd ki az ADE háromszög területét! feladat gúlájának méreteivel!
1 1 5 . l e c ke B Ú V Á RO K A T E N G E R E N 51

116 HOL VAN A TENGERALATTJÁRÓ?
BEVEZETŉ
Bence a barátaival, Jocóval és Döncivel élvezte a búvár-

kodás örömeit. Mérték a mélységet (hivatalosan 25 méte-
rig szabad lemerülni), élvezték a számukra először feltáru-
ló csodálatos víz alatti élővilágot, de közben észrevették az
eléjük kerülő matematikai problémákat is.
F E L A DAT
1. Ma Jocó az egyik bójánál merült le, 25 m mélyre. a) Milyen mértani testtel írhatjuk le ezt a problé-
Mekkora távolságra volt ekkor a bójáktól? mát? Sorold fel ennek a testnek a tulajdonságait!
b) Rajzold le az ABG háromszöget és az ADG há-
D 20 m C romszöget! Számítsd ki a BG és a DG szakasz
20 m hosszát!
B c) Rajzold le az ACG háromszöget! Számítsd ki a
A CG szakasz hosszát!
A 20Ö2 C
v
v
z
25 m
25
z
G
G
d) Rajzold meg (kicsinyítve) ennek a testnek a há-
lóját!

2. Egy délután Bence egyedül maradt a sátorban, mert a) Bence megfigyelte, hogy AT = BT = CT, mert az
a dagadt bokáját kellett borogatnia. Eszébe jutott, ATD, a BTD és a CTD derékszögű háromszögek
mit ígért Hajninak: kiszámítja, milyen mélyen úszik egybevágók. Igazold ezt a megfigyelést!
a tengeralattjáró (lásd 115. lecke Bevezetőjét). b) Következik-e az a) pontból, hogy T az ABC há-
romszög köré írt kör középpontja?
c) Bence kifejezte a DT = x távolságot az ATD há-
300 m
romszögből: x 2 = 3002 - r 2, tehát először az r2
300 m
kiszámításához fogott hozzá.
300 m
Számítsd ki, mekkora az r 2! Bence ehhez az
AFT háromszöget használta, mert tudta, hogy
x 300 m
FT = r . (Vajon honnan tudta?)
300 m 300 m 2
r C
A T
A négy vízi járműről egy olyan gúla jutott az eszé- r

be, amelynek 6 egyenlő, 300 m hosszú éle van. Ez x 300 300
300
egy szabályos tetraéder. Az ABC alaplap a tenger T
r r
felszínén van, a tengeralattjáró mélysége a gúla DT 2
magassága. A B
D 150 F 150
C
300 m
T 300 m
A d) Ellenőrizd eredményedet az AFC háromszög-
300 m B ön!
300 m
e) Mekkora tehát a DT távolság?
Mit SMS-ezett Bence Hajninak?
x
300 m 300 m
ELMÉLET
A Pitagorasz-tétel tárgyalásakor a 9. osztályban már megfigyeltük

(lásd 19. lecke), hogy könnyen megjegyezhető kapcsolatok vannak
egyes különleges háromszögek alkotórészei között: aÖ2
a a a
– az a befogójú egyenlő szárú derékszögű háromszög átfogója a Ö3
2
a 2 hosszúságú;
– az a oldalú egyenlő oldalú háromszög magassága: a 3. a
2 a
1 1 6 . l e c ke H O L VA N A T E N G E R A L AT TJ Á R Ó ? 53

1. Egy szabályos háromszög oldala 48 mm hosszú. 3. Egy szabályos hatszög oldalainak hossza 48 mm.
Mekkora Mekkora
a) a magassága; a) a beírt kör sugara;
b) a beírt kör sugara; b) a köré írt kör sugara?
c) a köré írt kör sugara?
4. Mekkorák a szabályos hatszög oldalai, ha 48 mm-es
2. Mekkorák a szabályos háromszög oldalai, ha a) a beírt kör sugara;
48 mm-es b) a köré írt kör sugara?
a) a magassága;
b) a beírt kör sugara;
c) a köré írt kör sugara?
RÁADÁS
A 115. lecke 1. feladatában olyan gúlát láttunk, amely- háromszög határolja (innen ered a neve: „nyolclapú”),
nek az alaplapja négyzet, és mindegyik éle ugyanak- 6 csúcsa és 12 egyenlő hosszú éle van.
kora. Keress egybevágó derékszögű háromszögeket, és
ezeknek a felhasználásával igazold, hogy az ilyen gúlákban Ilyen testet határoznak meg például a kocka lapközéppont-
d = 2h! jai is. Még érdekesebb: a szabályos oktaéder lapközéppont-
jai pedig egy kockát határoznak meg.
d = 2h
Ha papírból elkészítjük két ilyen, egybevágó gúla mo-

delljét, és azokat az alaplapjuknál összeragasztjuk, érde-
kes test, szabályos oktaéder keletkezik. Ezt 8 szabályos

Jocó bebizonyította, hogy az 1. feladatban látható CDG (és E

a vele egybevágó BCG) háromszög derékszögű.
D 20 m C
m b
20 m
c
B
A
D
A
d
a
v e C
B
v
z
25 m majd az ACE háromszögben: b 2 = m 2 + d 2.
E két egyenlőségből: b 2 = m 2 + a 2 + e 2.
Újabb Pitagorasz-tételt írt fel az ABE háromszögre:
c 2 = m 2 + a 2.
Mivel b 2 = (m 2 + a 2) + e 2, ezért a BCE háromszög b, c, e ol-
dalaira teljesül: b 2 = c 2 + e 2.
G A Pitagorasz-tétel megfordítása szerint ebből következik,
Az ábra jelöléseivel: CD 2 = 202 és DG 2 = 202 + 252
hogy a BCE háromszög derékszögű, és a derékszögű csúcsa
(a DAG derékszögű háromszögből).
a CE oldalával szemben, a B csúcsánál van.
A 1. c) feladatban kiszámítottuk a CG szakasz hosszát. Ott
A CDE háromszögre hasonló módon igazolható, hogy de-
ezt kaptuk a CAG derékszögű háromszögből:
rékszögű háromszög, a derékszögű csúcsa D-nél van.
CG 2 = 252 + AC 2 = 252 + (202 + 202) =
= 202 + (202 + 252).
Dönci és Bence figyelte, mit csinál Jocó.
Ez azt jelenti, hogy CG 2 = CD 2 + DG 2 is igaz.
– Magas nekem ez a sokféle betű! – mondta Dönci.
A Pitagorasz-tétel megfordítása szerint ebből következik,
– Tudod mit – felelte Jocó –, nekem sem tetszett túlságo-
hogy a CDG háromszög derékszögű, és a derékszögű csú-
san. Rájöttem azonban egy másik lehetséges bizonyításra:
csa a CG oldalával szemben, a D csúcsánál van. (A BCG há-
a BC egyenes merőleges az ABE síkra, mert ebben a síkban
romszög derékszögű csúcsa B-nél van.)
van két olyan metsző egyenes, amelyekre BC merőleges (az
AB és az AE egyenes). Ebből következik, hogy BC merőle-
Az ábrát és a bizonyítást nézegetve Jocó megsejtet-
ges az ABE sík mindegyik egyenesére, így a BE-re is. Ezért
te, hogy nemcsak a négyzet alapú, hanem a téglalap ala-
a BCE háromszög B-nél lévő szöge derékszög.
pú gúla esetén is derékszögű háromszögek lesznek az ol-
Dönci fellelkesedett:
dallapok, ha a gúla egyik oldaléle merőleges az alaplapra.
– Ez így sokkal egyszerűbb, mint a sok Pitagorasz-tétellel!
Ezt a sejtését be is bizonyította. (Az ABCD téglalap alapú
Bence azonban egyáltalán nem volt lelkes, ő a „sok betű-
gúla AE éle merőleges a téglalap síkjára az ábra szerint.)
vel” leírt okoskodást tartotta áttekinthetőbbnek.
Egymás után kétszer alkalmazta a Pitagorasz-tételt:
először az ABC háromszögben: d 2 = a 2 + e 2,
1 1 6 . l e c ke H O L VA N A T E N G E R A L AT TJ Á R Ó ? 55

117 MAGASSÁGTÉTEL, BEFOGÓTÉTEL
P É L DA
1. Egy szikla csúcsa nehezen közelíthető meg, ám alkal- 2. Az ácsok így faragják egy henger alakú fatörzsből a
mas távolságok mérésével kielégítő becslés adható a legszilárdabb gerendát:
magasságára nézve. A keresztmetszet egyik átmérőjét három egyenlő
Számítsuk ki, mekkora a CC1 távolság! (Ez elég jó részre osztják, majd a két osztópontban, az ábra sze-
becslését adja annak, hogy milyen magasan van a rint, merőlegest állítanak az átmérőre.
C csúcs az AB-t tartalmazó vízszintes síkhoz képest.)
C
Ezeknek a merőlegeseknek a körrel való metszés-
pontjai és az eredeti átmérő végpontjai egy négyszö-
b a get határoznak meg. Ez lesz a legszilárdabb gerenda
m keresztmetszete.
Számítsuk ki, mekkorák ennek a négyszögnek az olda-
15 m 42 m lai, ha a henger keresztmetszete 24 cm átmérőjű kör!
A C1 B
Megoldás
Használjuk az ábra jelöléseit!
Megoldás
C
Pitagorasz-tétellel dolgozhatunk a két kisebb derékszögű
háromszögben:
a 2 = m 2 + 422 és b 2 = m 2 + 152. a
b
De az ABC háromszög is derékszögű, ezért m
a 2 + b 2 = 572.
Azt kaptuk tehát, hogy (m 2 + 422) + (m 2 + 152) = 572, ami- A B
8 8 8
ből 2m 2 = 572 - 422 - 152. D
A számolások elvégzése után: m 2 = 630, vagyis
m = 630 . 25,1 (m).
A C csúcs nem lehet a CC1 távolságnál, azaz kb. 25 méter-
nél magasabban az AB szint felett.
Észrevehetjük: m 2 = 630 = 15 ⋅ 42, vagyis a magasság négy- Pitagorasz tétele szerint a BCD, illetve az ADC derékszögű
zete egyenlő az átfogó két szeletének a szorzatával. háromszögből adódik:
Másképp fogalmazva: m = 15 $ 42 , vagyis ebben a há- a 2 = m 2 + 162; b 2 = m 2 + 82.
romszögben az átfogóhoz tartozó magasság az átfogó két Az ABC háromszög is derékszögű (Thalész-tétel). Ezért
szeletének mértani közepe. a 2 + b 2 = 242.

Tehát: (m 2 + 162) + (m 2 + 82) = 242, Észrevehetjük: m 2 = 128 = 8 ⋅ 16, a 2 = 384 = 16 ⋅ 24,
2m 2 = 242 - 162 - 82 = 256, m 2 = 128. b 2 = 192 = 8 ⋅ 24.
Mekkorák a gerenda keresztmetszetének az oldalai? Szóban: az átfogóhoz tartozó magasság négyzete egyenlő az
a 2 = m 2 + 162 = 128 + 256 = 384, tehát átfogó két szeletének a szorzatával;
a = 384 . 19, 6 (cm). a befogó négyzete egyenlő az átfogónak és a befogó átfogóra
b 2 = m 2 + 82 = 128 + 64 = 3 ⋅ 64 = 192, tehát eső merőleges vetületének a szorzatával.
b = 192 . 13, 9 (cm). Másképp fogalmazva:
A legszilárdabb gerenda oldalainak hossza 19,6 cm, illet- m = 8 $ 16 , vagyis ebben a háromszögben az átfogóhoz
ve 13,9 cm. tartozó magasság az átfogó két szeletének mértani közepe;
a = 16 $ 24 és b = 8 $ 24 , vagyis ebben a háromszög-
Megjegyzés: ben mindkét befogó mértani közepe az átfogónak és a be-
A négyszög szimmetrikus a kör középpontjára, tehát pa- fogó átfogóra eső merőleges vetületének.
ralelogramma. Ha egy paralelogrammának az egyik szöge
derékszög, akkor a többi is az, tehát ez a négyszög téglalap.
ELMÉLET
A példában megfogalmazott észrevételek minden derékszögű háromszög esetén érvényesek.
Magasságtétel
A derékszögű háromszög átfogóhoz tartozó magassága az átfogó két
szeletének mértani közepe. Az ábra jelölései szerint: m = pq .
b a
Befogótétel m
A derékszögű háromszög bármelyik befogója az átfogónak és a befo-
gó átfogóra eső merőleges vetületének mértani közepe.
q p
Az ábra jelölései szerint: a = pc és b = qc . c=p+q
A bizonyításokat megtalálod az 58. oldalon, a Kiegészítő anyag résznél.
F E L A DAT
1. Melyik állítás igaz, me- C

a) m = pq f) O D =
p-q
lyik hamis? 2
(BD = p, AD = q, p+q p - q 2
b) r = g) r 2 = c m + pq
O a kör közép- r m 2 2
pontja, r a kör c) r $ m h) AC + BC = AB
A B
sugara.) q O D p d) AC = q^ p + qh i) r - m = O D
2
e) BC = BD $ AB
1 17. l e c ke M AG A S S Á G T É T E L , B E F O G Ó T É T E L 57

2. Derékszögű háromszög átfogóját a hozzá tartozó 3. Derékszögű háromszög befogóinak hossza 8 cm és
magasság egy 5,4 cm és egy 9,6 cm hosszú szakasz- 15 cm.
ra osztja. a) Mekkora a háromszög átfogója?
a) A magasságtétel, illetve a befogótétel alkalma- b) Mekkora részekre osztja az átfogót a hozzá tar-
zásával számítsd ki, hogy mekkora az átfogó- tozó magasság?
hoz tartozó magasság és mekkorák a befogók! c) Mekkora az átfogóhoz tartozó magasság?
b) Mekkora a háromszög körülírt körének sugara?
1. Szerkessz olyan derékszögű háromszöget, amely- 3. a) Számítsd ki, mekkora a szabályos nyolcszög ol-
nek az átfogóját a magasság 2 cm és 8 cm hosz- dala!
szú szakaszokra osztja! Számítással határozd meg b) Mekkora távolságra vannak a szabályos nyolc-
a magasság és a befogók hosszát, majd ellenőrizd szög csúcsai az AE átló egyenesétől?
méréssel az eredményeidet! F E
2. Az ABC szabályos háromszög AB oldalának hossza

G D
12 cm. Az AB oldal F felezőpontjából állíts merő-
legest az AC oldalra! Mekkora szakaszokra osztja a 24
merőleges az AC oldalt? Oldd meg a feladatot a sza- H C

bályos háromszög ismert tulajdonságainak felhasz-
nálásával, majd a befogótétel felhasználásával is! A B
Bizonyítsuk be a magasságtételt! Bizonyítsuk be a befogótételt!

Pitagorasz tétele szerint Az a = pc állítás igazolásához Pitagorasz tételét és a ma-
a 2 + b 2 = c 2 ; a 2 + b 2 = ^ p + q h2 = p 2 + 2pq + q 2 . gasságtétel m 2 = pq alakját használjuk fel.
Átrendezve: A szürke háromszög derékszögű, ezért
â 2 - p 2h + ^b 2 - q 2h = 2pq ; m 2 + m 2 = 2pq ; a 2 = m 2 + p 2 = pq + p 2 = p ^ p + q h = pc .
m 2 = pq ; m = pq . Ha a 2 = pc , akkor a = pc .
A számítás során felhasználtuk, hogy a magasság két de-
rékszögű háromszögre bontja az eredeti háromszöget. Hasonlóan igazolható az is, hogy b 2 = qc , vagyis b = qc .
b a b a
m m
q p q p
c=p+q c=p+q

ELMÉLET
Két pozitív szám négyzetes közepe és harmonikus közepe
Definíció
Az a és a b pozitív számok négyzetes közepének nevezzük a a 2 + b 2 számot, harmonikus közepének pedig
2
a 2 számot.
1+1
a b
Megjegyzés: az a és a b pozitív számok harmonikus közepét írhatjuk 2ab alakban is.
a+b
Tétel
Ha a és b pozitív számok, akkor Mivel a PKR derékszögű háromszög PR átfogója hosszabb
a 2 + b 2 $ a + b $ ab $ 2 . a2 + b2 $ a + b .
2 2 1+1 a PK befogójánál, ezért
2 2
a b
Ha a és b egyenlő, akkor mind a négy közép egyenlő a-val Második lépés E
(és természetesen b-vel). Ha a és b nem egyenlő, akkor a Legyen E a P-ből a körhöz a-b
2
négy közép közül semelyik kettő nem egyenlő egymással. húzott egyik érintő érinté-
P B K A
Ennek az egyenlőtlenségnek azt a részét, amely a számta- si pontja.
ni és a mértani középre vonatkozik, a 10. lecke emelt szin-
tű részében bizonyítottuk. A Pitagorasz-tétel szerint
PE 2 = PK 2 - KE 2 = ` a + b j - ` a - b j = 4ab = ab .
Az alábbiakban egy olyan geometriai szemléltetés látható, 2 2
amely egy ábrában mutatja az a és b pozitív számok (a ! b) 2 2 4

négy nevezetes közepét és a közöttük fennálló egyenlőtlen- PE = ab , tehát ez a szakasz a mértani közepet szemlél-
ségeket is. teti.
Legyen 0 1 b 1 a, továbbá legyenek a P kezdőpontú fél- Mivel a PKE derékszögű háromszög PK átfogója hosszabb
egyenesre illeszkedő, A, B pontok olyanok, hogy PA = a a PE befogójánál, ezért a + b $ ab .
2
és PB = b. Jelöljük K-val az AB átmérőjű kör középpontját.
Mivel AB = a - b, ezért a kör sugara a - b . Harmadik lépés
2 Állítsunk az E pontból me- E
Első lépés R rőlegest PA-ra, legyen a me-

PK = b + a - b = a + b ,
rőleges talppontja Q.
2 2 a-b A befogótétel szerint P B Q K A
2
tehát ez a szakasz a számtani
A PE 2 = PK $ PQ , vagyis
P B K
közepet szemlélteti. ab = a + b $ PQ .
2
Állítsunk a K pontban me-
Ebből PQ = 2ab , tehát PQ a harmonikus közepet szem-
rőlegest PA-ra, legyen R a a+b
lélteti.
merőleges és a kör egyik metszéspontja. A PKR derékszögű
háromszögből a Pitagorasz-tétellel: Mivel a PQE derékszögű háromszög PE átfogója hosszabb
a+b a-b 2 2 2
2a + 2b = 2
a PQ befogójánál, ezért ab $ 2 .
PR = ` 2 j +` 2 j = 1+1
4
a b
= a 2 + b 2 , tehát a PR szakasz a négyzetes közepet Egyszerűen látható az is, hogy egyenlőség mindegyik eset-
2
ben pontosan akkor lehetséges, ha a = b.
szemlélteti.
1 17. l e c ke M AG A S S Á G T É T E L , B E F O G Ó T É T E L 59

118 SZERKESSZÜNK ÉS SZÁMOLJUNK!
P É L DA
Szerkesszünk olyan négyzetet, amelynek a területe meg- Ha egy négyzetnek ugyanekkora a területe, akkor az olda-
egyezik az ABCD téglalap területével! la ab hosszúságú.
Tehát az a és a b ismeretében ab hosszúságú szakaszt kell
Megoldás szerkesztenünk.
A téglalap oldalainak hossza legyen a és b, területe ekkor Ez lesz a keresett négyzet oldala.
ab. Feladatunkat így is megfogalmazhatnánk:
D b C Szerkesszünk olyan szakaszt, amelynek a hossza két adott
hosszúság mértani közepe!
a Mérjünk az ábra szerint a b hosszúságú AB szakasz után
egy a hosszúságú szakaszt. A Thalész-tétel felhasználásával
a szerkesszünk egy olyan derékszögű háromszöget, amely-
A
B
O nek az átfogója a + b hosszúságú, és az átfogóhoz tartozó
magasságának talppontja éppen a B pont.
Öab A magasságtétel szerint az átfogóhoz tartozó magasság
ab hosszúságú. Ha tehát egy olyan négyzetet szerkesz-
tünk, amelynek éppen ekkora az oldala, akkor annak a te-
rülete ab lesz.
F E L A DAT
1. a) Az ábra alapján magyarázd el, hogyan szerkesz- 2. a) Egy 2 cm és egy 5 cm átmérőjű kör kívülről
tettük meg a számegyenesen a 15 szám he- érinti egymást. Számítással igazold, hogy a kö-
lyét! Indokold a szerkesztés helyességét! zös érintőszakaszuk hossza éppen a két átmérő
mértani közepével egyenlő!
Ö15
0 1 2,5 3 Ö15 5
b) Az ábra melyik szakaszának hossza 6 , és me-

lyik szakasz 10 hosszúságú?
c) Szerkeszd meg a számegyenesen a 20 szám b) Hogyan kapható meg a két kör középpontját
helyét! összekötő szakasz hossza az átmérők hosszából?

c) Az ábra alapján leolvasható a két átmérő szám- D Q C
tani és mértani közepe közötti nagysági viszony

is. Hogyan?
d) Igazak-e az előbbiekhez hasonló állítások más
nagyságú, kívülről érintkező körök esetében is?
3. Egy 5 cm sugarú kör O középpontjától 3 cm-re van A P B

a P pont.
a) A P ponton áthaladó húrok közül melyik a leg- a) Szerkeszd meg a Bence szerinti „kellemes” fel-
hosszabb és melyik a legrövidebb? (Használd osztást egy olyan téglalap esetében, amelynek
fel azt az ismeretet, hogy egy adott körben egy rövidebb oldala 2 cm, hosszabb oldala pedig 6
húr hossza annál kisebb, minél távolabb van a cm! Hány megfelelő pont szerkeszthető a hosz-
húr felezőpontja a kör középpontjától!) szabbik oldalon?
b) Számítsd ki a P-re illeszkedő leghosszabb, illet- b) Van-e olyan téglalap, amelynek csak egyetlen
ve legrövidebb húr hosszát! „kellemes” felosztása van?
c) Van-e olyan téglalap, amelynek nincs olyan fel-
4. Többféleképpen is felvághatjuk két téglalapra az osztása, amely Bence szerint „kellemes” lenne?
ABCD téglalapot. Bence szerint ez akkor a „legkel- d) Dönci azt mondta Bencének, hogy szerinte a
lemesebb” az emberi szemnek, ha a hosszabb (AB) „kellemes” felosztás meghatározásánál a mér-
oldal két részének a mértani közepe éppen az ere- tani közép helyett a számtani közepet kellene
deti téglalap rövidebb (AD) oldalával egyenlő. választania. Mi a véleményed erről?
1. Szerkessz olyan négyzetet, amelynek a területe

pontosan 18 cm2!
2. a) Szerkeszd meg a számegyenesen a magasságté-

tel segítségével a 24 helyét!
b) Szerkeszd meg a számegyenesen a befogótétel
segítségével a 24 helyét!
3. Egy négyzet alakú, vízszintes fémlapra két 4 cm át-

mérőjű és egy 9 cm átmérőjű üveggömböt helye-
zünk el úgy, hogy a lappal érintkező pontjaik a
fémlap középvonalán legyenek. Mekkora annak a
legkisebb fémlapnak az oldala, amelyen elfér így a
három gömb?
1 1 8 . l e c ke SZERKESSZÜNK ÉS SZÁMOLJUNK! 61

119 CSOPORTVERSENY
CSOPORTMUNKA
Alkossatok négyfős csoportokat!
1. Oldjátok meg az 1–8. feladatokat! Az a csoport, amelyik először írja fel a jó eredményt a táblára, jutalomban részesül.
Amikor minden csoport felírta az eredményét, akkor a verseny véget ér. Amíg van olyan csoport, amelyik nem végzett
a munkájával, addig a már végzettek egyszer javíthatnak a táblára felírt számukon.
1. feladat
Sára 140 ezer forintos fizetését tavaly 20%-kal felemelték. Az idén újabb, Jelöld ezt a számot A-val!
15%-os emelést kapott. Hány százalékkal nőtt végül is a fizetése?
2. feladat
Ennek a két egész számnak az
Egy szabályos háromszög oldalai 12 cm-esek. Számítsd ki a magasságát! Me-
összegét jelöld a B betűvel!
lyik két egész szám fogja közre ezt az irracionális számot?
3. feladat
Megrajzoltuk egy szabályos ötszög 3 átlóját. Az eredményt jelöld a C betűvel!
Hány 36°-os szög keletkezett?
4. feladat
Egy háromszög oldalhosszúságai: 7 cm, 18 cm, 5 cm. Hány fokos a leg- A kapott számot jelöld D-vel!
nagyobb szöge?
5. feladat
A kapott számot jelöld E-vel!
Hányszorosa a 72 a 2 -nek? Fejezd ki az eredményt egy egész számmal!
6. feladat
Fejezd ki egy egész számmal, hogy mennyi 45 : 3 ! A kapott számot jelöld F-fel!
30 18
7. feladat
A kapott számot jelöld G-vel!
Hány cm-es az ABC háromszög legrövidebb oldala?
A 4 cm 5 cm B
8. feladat
A kapott számot írd fel a táblára!
Mennyi A - C + D ?
B-G EF
2. Az első 3 helyezett csapat bemutatja, milyen egyszerű módszereket alkalmazott a megoldások közben.

1. Az AB szakaszon felvettük a P és Q pontot úgy, 3. Állítsd párba az egyenlőket! Ne használj számoló-

hogy AP = 4 cm, AQ = 12 cm legyen. A PQ sza- gépet! A füzetedben dolgozva jegyezd le a számo-
kasz hossza mértani közepe az AP és a PB szakasz lásod lépéseit! A jobb oldali oszlopban van egy ka-
hosszának. Hány cm hosszú az AB szakasz? kukktojás is.
2. Egy kör AC átmérőjét a B A) 5 $ 32 $ 2 a) 5

rá merőleges BD húr egy B) 34 b) 6
9 cm-es és egy 3 cm-es 2
9 cm 3 cm C
szakaszra osztja.
A
C) 6 ^ 24 - 6 h c) 6 3
a) Hány cm hosszú a BD d) 40
D) 6 3 - 27
húr?
D 27 e) 17
b) Mekkora az ABCD del- ^ 5h
3
toid kerülete és terü- E) f) 1

5
lete?
F E L A DAT
1. Igaz-e a magasságtétel megfordítása? 2. Igazoljuk, hogy a derékszögű trapéz átlói akkor és

csak akkor merőlegesek egymásra, ha a trapéz derék-
Megoldás szögű szára a két alap mértani közepével egyenlő!
Azt kell megvizsgálnunk, hogy ha egy háromszög egyik
magassága két olyan szeletre osztja a háromszög oldalát, Bizonyítás
amelyeknek a magasság a mértani közepe, akkor derékszö- Húzzunk párhuzamost az ábra szerint az AC átlóval a D
gű-e a háromszög. Látni fogjuk, hogy ez az állítás igaz. csúcsból!
A BDC derékszögű háromszögből: a 2 = p 2 + pq , Ekkor egyrészt az EDBB megegyezik az átlók szögével,
az ADC derékszögű háromszögből: b 2 = q 2 + pq . mert egyállású szögek, másrészt az EACD négyszög parale-
A két egyenletből: logramma, hiszen szemközti oldalai párhuzamosak. Emi-
a 2 + b 2 = p 2 + 2pq + q 2 = ^ p + q h2 . att EA = CD.
Az ABC háromszögben p + q = AB, tehát igaz, hogy Ha tudjuk, hogy az átlók merőlegesek, akkor az EDB há-
AB 2 = BC 2 + CA 2 . romszög derékszögű, ezért a magasságtétel miatt d = ac .
A Pitagorasz-tétel megfordítása szerint ez azt jelenti, hogy Ha viszont azt tudjuk, hogy d = ac , akkor a magasság-
az ABC háromszög derékszögű, és a derékszöge a C csú- tétel megfordítása miatt EDBB = 90°, tehát a trapéz átlói
csánál van. merőlegesek.
C Ezzel az állítást D c C
bizonyítottuk. {
a b { b
Öpq d
B p D q A E c A a B
1 1 9 . l e c ke CSOPORT VERSENY 63

120 A FÖLD KERÜLETE
ÉS A SZERENCSEKERÉK
CSOPORTMUNKA
Alkossatok négyfős csoportokat! Oldjátok meg mindkét ábrát! Az ábrán megjelenő távolságok nem méretará-
feladatot, majd alkossatok a csoportok 1-1 tagjából új cso- nyosak, az a is jóval nagyobb az ábrán, mint a való-
portokat. Egyeztessétek megoldásaitokat az új csoporttár- ságban.)
saitokkal! A horizont mindig merőleges a sugárra, így ha meg-
húzzuk az alexandriai horizontegyenessel párhuza-
1. A következő feladatban egy híres ókori kísérlet ele- mos p egyenest, amely „Rodoszon megy át”, akkor
venedik meg, amelynek során megmérték a Föld a rhodoszi horizont egyenesének és ennek az utób-
„kerületét”, mégpedig elég jó közelítéssel. Olvassá- bi egyenesnek a szöge szintén a (egyállású szögek
tok el figyelmesen a szöveget, beszéljétek meg, mi- miatt). Ebből következik, hogy az 5000 stadium hosz-
ről van szó, majd egészítsétek ki ceruzával a könyvbeli szú körívhez tartozó középponti szög is a (merőle-
ábrát! (A Föld modellezéséhez használjatok gömb ges szárú hegyesszögek miatt).
alakú tárgyat!) Poszeidóniosz az előbbi adatokból kiszámította, hogy
hány stadium a Föld „kerülete”.
A görög Poszeidóniosz „megmérte” a Föld a) Gondold végig, hogyan számolhatott Poszeidó-
kerületét (az Egyenlítő hosszát), ehhez a jól niosz! Számítsd ki a Föld „kerületének” (az
látható Canopus csillagot használta. Egyenlítőnek) a hosszát a megadott adatokból!
Úgy vélte, hogy Rhodosz és Alexandria azo- b) A kör kerületének ma ismert képletéből számítsd
nos hosszúsági körön fekszik, és a két telepü- ki, hány stadiumnak mérhette Poszeidóniosz a
lés távolságát az utazók számításai alapján Föld sugarát!
5000 stadiumnak vette. c) A kapott eredmény alapján számítsd ki, mennyit
Amikor Rodoszban a horizonton (r) tévedett az ókori tudós, (add meg százalékban is)!
éppen meg lehet pillantani a Canopust, (1 stadium körülbelül 157,5 m.)
akkor Alexandriában a csillagot az ottani d) Mi lehetett az oka annak, hogy Poszeidóniosz
horizonthoz (a) képest a teljesszög 48-ad ré- számítása ennyire eltért a ma már közismert ér-
szének megfelelő szög (a) alatt lehetett látni. tékektől?
A Canopushoz Rodoszból és Alexandriából húzott
„látósugarakat” (r és c) a csillag nagyon nagy távol- Megjegyzés
sága miatt párhuzamosnak tekinthetjük. (Figyeld az Néhány évvel ezelőtt – német középiskolások kezdeménye-
zésére – megismételték a mérést. A svájci és német diákok
Rh rhodoszi horizont r együttműködése alapján elkészült eredmény valamivel
A csillag (Canopus) több mint 5% eltérést mutatott.)
a c
R
alexandriai horizont 2. Játékos vetélkedőknek gyakran főszereplője a szeren-
cse is. A következő ábrán olyan „szerencsekereket”
a látunk, amelyen egy körlemezt 16 részre bontottak.
O Az azonos színű részek egybevágók.
p
A szerencsekerék egy rögzített nyíl előtt pörög. Ami-
kor a kerék megáll, akkor megnézik, hogy a nyíl he-
gye milyen színű mezőre mutat. A zöld színű mezők
nem nyernek, a többi mező nyer.

a) Mekkora a nyerés esélye, ha a zöld színű körcik-
kekhez tartozó középponti szög 25°-os?
b) Mekkora legyen a zöld színű mezőkhöz tarto-
zó középponti szög, ha olyan szerencsekereket
akartok készíteni, amelyen a nyerés esélye
1. 0,5; 2. 0,4; 3. 0,3?
c) Tervezzetek négy mezőből álló szerencsekereket,
amelyen a nyerés esélyét előre megadjátok!
ELMÉLET
Ha egy kísérletet akárhányszor elvégezhetünk úgy, hogy az eredménye csak a véletlenen múlik, akkor ezt véletlen esemény-
nek nevezzük. Ha egy ilyen kísérletnek véges számú eredménye lehet, és azok mind egyformán valószínűek, akkor könnyű
megmondanunk, mennyi egy (a kísérletre vonatkozó) esemény esélye, más szóval: valószínűsége. Hogyan? A számunkra
kedvező eredmények számát elosztjuk az összes lehetséges eredmény számával.
Például a fenti szerencsekerék esetében 360 egyformán valószínű eredményt vizsgálhatunk aszerint, hogy melyik 1°-os
középponti szöget jelöli ki a nyíl. Ha nekünk 200° a „jó”, mint a feladat a) részében, akkor az esély, vagyis a valószínűség
200 = 5 .
360 9
Hasonlóan: annak a valószínűsége, hogy egy 32 lapos magyarkártya-csomagból egy lapot kiválasztva piros figurát kapunk,
4 = 1 , mert a 32 lap között 4 piros figura van.
32 8
1. Dönci édesanyja egy szövödében dolgozik, ahol 2. Körcikk alakú ponyvából sátrat formázunk.
különleges, 6 méter széles vízálló ponyvát (erős,
3m 120° 3m
durva szövésű vásznat) is gyártanak. Szeretne a fiá-
nak és a fia két barátjának egy-egy jó sátorlapot ké- Þ 3m 3m
szíteni, ezért vásárol ebből (kedvezményes áron!) m
6 métert. A négyzet alakú vászonból a fiúk segít- r

ségével kivág egy nagy kört, azt három egyenes vá-
a) Mekkora sugarú lesz a sátor alaplapja?
gással három egyforma (egybevágó) részre vágják
b) Milyen magas lesz a sátor?
és beszegik. Már készen is vannak a sátorlapok.
a) Milyen alakú egy-egy sátorlap?
b) Hány métert kellett beszegni?
3. Folytasd az előző feladatot! Milyen magas sátrak
keletkeznének, ha a körcikk alakú ponyvák közép-
ponti szöge nem 120°-os, hanem
a) 60°-os, c) 180°-os, e) 330°-os
b) 90°-os, d) 240°-os,
6m 6m
lenne? Melyik sátor lenne jó kutyaólnak, raktár-
nak, szálláshelynek?
6m 6m
4. Foglalkozz a csoportmunka 2. feladatában szereplő
szerencsekerékkel! Mekkora a nyerés esélye akkor,
ha egy zöld körcikk a teljes körlemez egy tized része?
1 2 0 . l e c ke A FÖLD KERÜLETE ÉS A SZERENCSEKERÉK 65

121 KÖZÉPPONTI SZÖG, KÖRÍV, KÖRCIKK
F E L A DAT
1. Virágórát készítünk piros paprikavirágból, fehér

szegfűből, sárga körömvirágból és kék nefelejcs-
ből; az óra kerülete 36 dm. A virágóra kismutatója
10 órától 3 óráig piros, 3 órától 5 óráig fehér, 5 órától
8 óráig kék, 8 órától 10 óráig sárga virágok körül for-
dul el. A külső körön a szomszédos virágok köríven
mért távolsága 10 cm.
a) Rajzold le ezt a virágórát! (Készíts vázlatot!)

b) Milyen hosszú a külső körön az egy órára jutó
ív? Milyen hosszú a piros, fehér, sárga és kék ív?
c) A külső körön melyik fajta virágból hányra lesz
szükség?
ELMÉLET
Pontosítsuk a fogalmakat, és figyeljük meg ezeknek néhány tulajdonságát! B

Rajzoljuk meg egy kör két sugarát, az OA-t és az OB-t!
Most a körvonalat két körívre, a körlemezt két körcikkre bontottuk. A
O
Két olyan szöget is látunk, amelyeknek O a csúcsa, az OA és az OB félegyenese pedig a két szára.
Ezeket a szögeket az adott körre nézve középponti szögeknek mondjuk.
A körbe rajzolt két sugár két olyan középponti szöget ad meg, amelyeknek az összege egy teljesszög.
Igazak a következő kijelentések (tételek). Egy körben

– minden középponti szöghöz tartozik egy körív és egy körcikk; egyenlő középponti szögekhez egyenlő hosszúságú
körívek és egyenlő területű körcikkek tartoznak;
– minden körívhez tartozik egy középponti szög és egy körcikk; egyenlő körívekhez egyenlő nagyságú középponti szö-
gek és egyenlő területű körcikkek tartoznak;
– minden körcikkhez tartozik egy középponti szög és egy körív; egyenlő területű körcikkekhez egyenlő nagyságú kö-
zépponti szögek és egyenlő hosszúságú körívek tartoznak.
Ha egy körben egy középponti szög 2-szer, 3-szor, 4-szer, … akkora, mint egy másik középponti szög, akkor a nagyobbik-
hoz tartozó körív is és körcikk is 2-szer, 3-szor, 4-szer, … akkora, mint a kisebbikhez tartozó körív, illetve körcikk.
i i i
i i i
i i i i i
i

Bizonyítható, hogy egy körben a középponti szögek nagysága, a hozzájuk tartozó körívek hosszúsága és a hozzájuk
tartozó körcikkek területe egyenesen arányos.
6 cm Például az ábrán megadott kör esetében: a 80°-os középponti szög 2,5-szer akkora, mint
6 cm a 32°-os, ezért 2,5-szer olyan hosszú (15 cm-es) körív és 2,5-szer akkora területű körcikk
32°
6 cm 32° 3 cm tartozik hozzá, mint a 32°-oshoz.
16°
32°
Fordítva: a 15 cm hosszú körívhez 2,5-szer akkora középponti szög tartozik, mint
O
a 6 cm hosszúhoz (valóban, 15 : 6 = 80 : 32 = 2,5).
A Bevezetőben a különböző színű virágok körcikkeket határoznak meg. A fehér rész kö-
zépponti szöge 60°, ugyanekkora a sárga részé. A kék körcikk középponti szöge 90°, a pi-
rosé 150°. A középponti szögek aránya 2 : 2 : 3 : 5, ugyanennyi a megfelelő körívek hosszának aránya is (ugyanezt mutat-
ja például, hogy melyik színű virágból hányat ültethetünk el).
P É L DA
Az előző leckében megismerkedtünk egyfajta szerencseke-

Központi szög fokban Körív hossza cm-ben
rékkel. Most az ábrán látható szerencsekerék „nyert” me-
360 100r
zői 21°-os középponti szögű körcikkek, „nem nyert” mezői
24°-os középponti szögű körcikkek. 1 100r = 5 r
360 18
A kerék sugara a valóságban
21 5r $ 21 = 35 r . 18,3
50 cm. 18 6
24 5r $ 24 = 20 r . 20,9
21° 18 3
24°
b) Felhasználjuk, hogy az 1°-os középponti szöghöz tar-

tozó körcikk területe 360-ad része a kör területének.
a) Mekkora körív tartozik egy „nyert” feliratú mezőhöz, A 21°-os középponti szöghöz tartozó körcikk 21-szer
és mekkora egy „nem nyert” feliratúhoz? ekkora, a 24°-os középponti szöghöz tartozó körcikk
b) Mekkora egy nyerő és egy nem nyerő körcikk terü- 24-szer ekkora.
lete?
Központi szög fokban Körcikk területe cm2-ben
360 2500r
Megoldás
a) Felhasználjuk, hogy az 1°-os középponti szöghöz tarto- 1 2500r = 125 r
360 18
zó körív hossza 360-ad része a kör kerületének.
21 125r $ 21 = 875 r . 458
18 6
A 21°-os középponti szöghöz tartozó körív 21-szer
24 125r $ 24 = 500 r . 524
ekkora, a 24°-os középponti szöghöz tartozó körív 18 3
24-szer ekkora.
Tehát egy „nyert” mezőhöz közelítőleg 18 cm-es, egy Tehát egy „nyerő” mezőhöz közelítőleg 458 cm2-es,
„nem nyert” mezőhöz közelítőleg 21 cm-es körív tar- egy „nem nyerő” mezőhöz pedig 524 cm2-es körcikk
tozik. tartozik.
1 2 1 . l e c ke K Ö Z É P P O N T I S Z Ö G , K Ö R Í V, K Ö RC I K K 67

2. Oldd meg a következő feladatokat! Készíts vázlatot a kör-
cikkekről!
a) Mekkora annak a 12 cm sugarú körívnek a
hossza és a körcikk területe, amelynek a
középponti szöge 107°?
b) Mekkora a 181,5 mm ívhosszúságú,
200°-os középponti szögű körcikk
sugara és területe?
c) Mekkora a 10 m sugarú, 10 m ív-
hosszúságú körcikk középponti szö-
ge és területe?
ELMÉLET
Az előzőekben többször alkalmazott gondolatmeneteinket képletekkel is megjeleníthetjük!
i = 2rra Ha egy r cm sugarú körben egy középponti szög a°-os, akkor a hozzá tartozó körív hossza a
360
körkerület 360-ad részének az a-szorosa. Ha ennek a cm-ben mért hosszúságát i-vel jelöljük,
t = r ra
2
360 akkor i = 2rr $ a = rra (cm).

360 180
a° Ugyanebben a körben egy a°-os középponti szöghöz tartozó körcikk területe a körterü-
let 360-ad részének az a-szorosa. Ha ennek a cm2-ben mért nagyságát t-vel jelöljük, akkor
2 2
t = r r $ a = r ra (cm2).
360 360
Például
egy 4,3 cm sugarú körben a 77°-os középponti szöghöz
4,3r : 180 ⋅ 77 . 1,8r . 5,7 centiméteres körív és
4,32r : 360 ⋅ 77 . 4,0r . 13 négyzetcentiméteres körcikk tartozik.
1. Oldd meg a következő feladatokat! Készíts vázlatot c) Mekkora a középponti szöge és a területe egy
a körcikkekről! 15 cm sugarú kör 45 cm hosszú ívéhez tartozó
a) Mekkora annak a 100 cm ívhosszúságú kör- körcikkének?
cikknek a sugara és területe, melynek közép- d) Egy körcikk területe 24r cm2, a hozzá tarto-
ponti szöge 286,5°? zó körív hossza 6r cm. Mekkora a középpon-
b) Mekkora a 42°-os középponti szögű, 450 m2 teti szöge és a sugara?
rületű körcikk sugara és ívhosszúsága?

2. A Föld Nap körüli mozgásának pályája közelíthető 3. Körülbelül hány km-t repül az a repülőgép, amely
egy 150 millió km sugarú körrel. Londonból Accrába (Ghana) tart (leszállás nélkül)?
a) Mekkora a Föld pályájának kerülete? A londoni repülőtér a 0°-os hosszúsági és 51,5°-os
b) Mekkora ívet fut be a Föld egy nap alatt, és mek- északi szélességi körön fek-
kora az ehhez az ívhez tartozó középponti szög? szik, az accrai repülőtér
c) Mekkora a Föld pályájának 150 millió km hosszú pedig szintén (meg- L
ívéhez tartozó középponti szög, és mekkora az közelítőleg) a 0°-os

i
ívhez tartozó körcikk területe? hosszúsági és 5,7°- 51,5°
os északi szélességi 5,7° A
körön fekszik. (A
Föld sugarát vedd
6370 km-nek!)
RÁADÁS
1. Részlet a dartsjáték szabályzatából (a darts angol eredetű játék és sport, melynek dupla szektor 5 20 1 tripla szektor
18
során apró nyilakat dobnak egy kör alakú céltábla különböző pontértékű 12
szektoraira): „A dartstábla méretei a következők legyenek: a dupla és a trip-
4
la gyűrűk szélességének mérete 8 mm, a 25 pontot érő külső Bull nevű gyűrű
14
13
átmérője 31,8 mm, az 50 pontot érő körlap, a Bull átmérője 12,7 mm. A dupla külsõ Bull
11
6
gyűrű külső széle a középpontig 170 mm. A tripla gyűrű külső széle a közép- Bull
10
8
pontig 107 mm …”
a) Hány mm2 a „Bull’s eye” (röviden: „Bull”), illetve a „külső Bull” területe?
16
15
2
(„Bull’s eye” angolul „bikaszemet” jelent.) 7
19 17
3
b) Hány mm2 az egyes körcikkek területe? szimpla szektor
c) Hány mm egy dupla szektor, illetve egy tripla szektor területe?
2
d) Hány mm2 a szimpla szektor területe a dartstáblán?

e) Írd fel a teljes dartstábla területének felosztását a következő módon, minden területet mm2-ben mérve!
TBull + Tkülső Bull + Tszimpla szektorok + Tdupla szektorok + Ttripla szektorok
Számítsd ki, hogy az egyes területek mekkora részei a dartstábla területének!
2. Bence sajátos módon oldja meg az előző feladatot. Szerinte a szektorok területét egyszerűen ki lehet számolni, ha a
szektor vastagságát (a kör sugarának azt a részét, amelyet a szektor kimetsz) megszorozzuk a szektor rövidebb és hosz-
szabb ívének átlagával. Bence szerint ez utóbbi éppen a szektor középvonalának hossza.
Bizonyítsd be, hogy Bence módszere helyes, és keresd meg a szektorokban a középvonalakat!
1 2 1 . l e c ke K Ö Z É P P O N T I S Z Ö G , K Ö R Í V, K Ö RC I K K 69

122 GYAKORLÁS
ELMÉLET
2
Az ívhosszat megadó i = 2rra és a körcikk területét megadó t = r ra képletek
360 360
jobb oldalán szereplő két törtben több közös tényezőt látunk. Ha az első törtet meg- m r
szorozzuk r-rel és elosztjuk 2-vel, éppen megkapjuk a másodikat.
Ez azt jelenti, hogy t = ir , ami nagyon hasonlít a háromszög területképletéhez.
a
i
2
t = am t = ir
2 2
Ha például tudjuk, hogy egy 24 cm2 területű körcikk egy 6 cm sugarú körben van, ak-
kor ebből fejben is kiszámíthatjuk, hogy a hozzá tartozó ívhossz 8 cm.
P É L DA
Mekkora középponti szög tarto- 61 mm Megoldás

zik egy 16 mm sugarú körben a Ha a középponti szög a°-os és a körcikk területét t-vel je-
61 mm hosszú körívhez? Mekko- löljük, akkor az ívhosszúság képlete szerint
ra az ugyanehhez a középponti a° 16ra : 180 = 61, a = 61 ⋅ 180 : (16r) . 218,
16 mm
szöghöz tartozó körcikk területe? vagyis ez a középponti szög közelítőleg 218°-os.
16 mm
A körcikk területe: t = i $ r = 61 $ 16 = 488 (mm2).
2 2
F E L A DAT
1. Egy 5,4 cm sugarú körlemezt a kör négy sugara r = 6 370 km

olyan körcikkekre bont, amelyek területének ará-
nya
a) 5 : 8 : 1 : 4;
b) 2 : 3 : 4 : 5.
Mekkora középponti szögek, mekkora körívek,
mekkora körcikkek keletkeztek?
27,4° C
2. Körülbelül mekkora a Quito (Ecuador) és Macapá r
(Brazília) közti repülőút hossza? Mindkét város
Q
az Egyenlítő közelében fekszik, Quito a 78,5°-os, i M
Macapá pedig az 51,1°-os nyugati hosszúsági kö-
rön.

3. A csokis jégkrémet olyan forgáskúp alakú tölcsér- 4. Használj földgömböt!
ben árulják, amelynek alkotója 12 cm, alapkörének a) Mekkora a Ráktérítő és a Baktérítő kerülete, ha
sugara 3 cm hosszú. síkjaik távolsága közelítőleg 4875 km?
a) Mekkora a kúppalást területe? b) Körülbelül mekkora utat tesz meg az az óceánjá-
b) Hány m2 területű alufólia kell 500 db tölcsér- ró az Atlanti-óceánon, amely Rio de Janeiróból
hez, ha egy-egy fagyi becsomagolásához a pa- indulva a Baktérítő mentén haladva eljut Namí-
lást területénél 35%-kal több fóliát használnak? biába? (Rio de Janeiro a 42°-os nyugati hosszú-
sági kör közelében fek-
Útmutatás szik, a Baktérítő a
namíbiai partot
a 14°-os keleti
12 cm 12 cm hosszúsági kör
12 cm 12 cm Þ
közelében éri
el.)
3 cm
2·3·r cm
1. Egy elektromosan töltött részecske egyenes vonalú 2. A fagyitölcsér teljes beburkolásához szükséges fó-
pályán halad. A részecskét mágneses mezőn veze- lia három részből tehető ösz-
tik át, ahol egy 8 cm sugarú köríven halad tovább. sze: egy 16 cm sugarú, 67° 1,7 cm
A megfelelő pillanatban a mágneses mezőt meg- középponti szögű körcikk,
szüntetik, így a részecske ismét egyenes vonalú egy 1 cm széles rész,
pályára tér (ábra). Így végül a részecske az eredeti amellyel a körcikk egy
m
17 c
haladási irányától 53°-os szögben térül el. ugyancsak 67° kö-

zépponti szögű, de
53° 17 cm sugarú kör-
67°
cikké egészíthető
16 cm
8 cm ki, továbbá
8 cm a 17 cm
e
egy 1,7 cm
sz
széles, 17 cm hosszú téglalap alakú
rész
rész.
Számít ki, hogy 10 000 db fagyi
Számítsd
a) Mutasd meg, hogy a = 53°! gyártásá
gyártásához hány m2 fólia szükséges!
b) Számítsd ki, mekkora a töltött részecske mág-
neses mezőben megtett útjának hossza!
c) Számítsd ki a 8 cm sugarú kör 53°-os középponti
szögű körcikkének területét!
1 2 2 . l e c ke GYA KO R L Á S 71
Környei_Matematika10-1_2 fej_114-125 lecke.indd 71 2015.04.21. 18:18:49

ELMÉLET
Kerületi szögek
Definíció C
Az olyan konvex szöget, amelynek a csúcsa egy körvonalon van, a szárai pedig tartalmazzák
a
e kör egy-egy húrját, erre a körre nézve kerületi szögnek nevezzük.
A kerületi szög a szóban forgó körnek arra az ívére támaszkodik, amely a szögtartományára O
illeszkedik. b
Egy körben egy ívre egy középponti szög és végtelen sok kerületi szög támaszkodik. A
B
Tétel (a középponti és kerületi szögek tétele)

A középponti szög kétszer akkora, mint a vele azonos ívre támaszkodó bármelyik kerületi szög.
Bizonyítás
Egy kör középpontja háromféleképpen helyezkedhet el az AB ívre támaszkodó kerületi szögekhez viszonyítva:
A) illeszkedik a kerületi szög egyik szárára;
B) e szögtartomány belső pontja;
C) a körlemeznek a szögtartományon kívüli részére illeszkedik.
E három esetre külön-külön bizonyítjuk be a tételt.

C
a
C a2 a1 B
A
a a
O C b
O b1
b a1
b2 b1 O D
b A
A B
B
D
A) eset: B) eset: C) eset:

Az AOC9 egyenlő szárú, ezért Az A) eset szerint az AD ívre nézve: Az A) eset szerint az AD ívre nézve:
CAO B = a. b1 = 2a1 és a BD ívre nézve: b2 = 2a2. b1 = 2a1 és a BD ívre nézve:
A b középponti szög az AOC9-nek Tehát b = b1 + b2 = 2a1 + 2a2, b + b1 = 2(a + a1) = 2a + 2a1.
külső szöge, ezért b a nem mellette b = 2(a1 + a2) = 2a. Tehát b + b1 = 2a + b1, azaz b = 2a.
fekvő két belső szög összegével egyenlő:
b = a + CAO B = a + a.
Tehát b = 2a.
Az állítást mindhárom esetre bizonyítottuk, tehát igaz a középponti és kerületi szögek tétele.

ELMÉLET
Érintő szárú kerületi szögek

Definíció
Ha egy konvex szög csúcsa egy körvonalon van, az egyik szára illeszkedik e kör egy húrjá- O
ra, másik szára pedig e kör egy érintőjére, akkor ezt érintő szárú kerületi szögnek nevezzük. b
B
Az érintő szárú kerületi szög a szóban forgó körnek arra az ívére támaszkodik (az ábrán a piros-
sal jelölt AB ív), amely a szögtartományára illeszkedik. Egy körben egy ívre két érintő szárú ke- A a
rületi szög támaszkodik (az ábrán a másik kerületi szög csúcsa a B pont).
I. Tétel
Minden érintő szárú kerületi szög egyenlő a vele azonos ívre támaszkodó kerületi szögekkel.
Bizonyítás
C
O
b
90° 180° B b
A B
O a O
A a
A
B
A) Ha az érintő szárú kerületi szög B) Az ACB B és az a merőleges szá- C) A B) eset alapján:

egy félkörre támaszkodik: rú hegyesszögek, ezért egyenlők (az 360° - b = 2(180° - a) = 360° - 2a,
180° = 2 ⋅ 90°. A csúcsnál az érintő tulajdonsága, a vagyis b = 2a.
B csúcsnál a Thalész-tétel miatt van
derékszög).
Tehát b = 2 ⋅ ACB B = 2a.
Az előző tétel értelmében így az érintő szárú és a többi kerületi szög egyenlő.
II. Tétel (a kerületi szögek tétele)
Egy körben vagy egyenlő sugarú körökben az egyenlő ívre támaszkodó kerületi szögek egyenlők.
Igaz ennek a tételnek a megfordítása is: egy körben az egyenlő kerületi szögekhez tartozó körívek egyenlő hosszúak.
III. Legyen adott a síkon az AB szakasz és a konvex a szög. Keressük a sík azon pontjainak halmazát, amelyekből az AB sza-
kasz a szögben látszik.
Tétel
A keresett ponthalmaz két olyan egybevágó körív pontjainak halmaza, amelyeknek A és B a
O
végpontjai, és amelyek az AB egyenesére nézve egymás tükörképei. A ponthalmazhoz az A és
a B pont nem tartozik hozzá. A B
Az így keletkezett ponthalmazt az adott szakaszhoz és az adott szöghöz tartozó látókörívnek is O´

nevezzük (az ábrán narancssárgával rajzolt ívek).
Az AB szakasz a „látóköríven” belüli pontokból nagyobb, a rajta kívüli pontokból kisebb szögben
látszik, mint a látókörív pontjaiból.
1 2 2 . l e c ke GYA KO R L Á S 73

123 KÖRÍVEK, KÖRCIKKEK
A MINDENNAPOKBAN
F E L A DAT
1. A mindennapok során gyakorta előforduló tech- b) Az A/4-es papírlap hossza 297 mm. Hány fokot
nikai feladat egy papírlap egyenletes mozgatá- fordul el a papírtovábbító henger, amíg a teljes
sa (például számítógéphez csatlakozó nyom- lapot továbbítja? Hány teljes fordulatot tett meg?
tatók, pénztárgépek nyomtatóegységei, írógé- c) Az első sor nyomtatásának megkezdésétől szá-
pek). A mechanikus megoldások igen egyszerű mítva hányadik sor legépelésekor lesz a papír-
alapelven működnek: a papírtovábbítást forgó hen- továbbító henger elfordulása összesen 540°?
ger (hengerek) segítségével oldják meg. A papír- d) Egy másik nyomtatóban a papírtovábbító hen-
laphoz tapadó henger ger átmérője 20,4 mm. Hány mm-rel tolta előre
forgása közben ez a henger a papírt, amíg 154°-ot fordult el?
mozgásba hoz- (A fent leírt elv alapján működnek még a szállító-
za („tolja”) a szalagok és a mozgólépcsők is. Ezeknél a továbbító
papírlapot. henger állandó, egyenletes forgása a követelmény.)
2. Majd 100 éves paradicsompasszírozó került elő

Ilka mama padlásáról. Ennek a tartályát 24 cm szé-
forgástengely
les, téglalap alakú, lyukacsos fémlapból hajlították
(rögzített)
úgy, hogy végül hengerfelületet formázzon.
papírtovábbító henger
Eh
a
papírlap
Ep E
Ha a papírlap nem csúszik meg, akkor az EEh ív 120°

hossza egyenlő az EEp szakasz hosszával (előző
ábra). A nyomtatókban a henger forgását elektro-
nika szabályozza. 35 cm
Bence megmérte, hogy a papíron 10 kinyomtatott
sor és 10 sorköz együtt 49 mm. Bence nyomtató-
jában a papírtovábbító henger átmérője 15,6 mm. a) Körülbelül hány centiméter hosszúságú téglalap-
ra volt szükség az ábrán megadott méretű passzí-
a) Hány fokos szögelfordulásra ad parancsot az rozó szerkezet fémtestének kialakításához?
elektronika, ha egy sor kinyomtatásának be- b) Mekkora területű a passzírozónak a körszelet
fejezése után a következő sor nyomtatását kell alakú oldalfala? (Ha egy körlemezt egy egye-
megkezdeni? nessel két részre vágunk, a részeket körszeletek-
nek nevezzük.)

3. A Föld Nap körüli keringésének pályáját közelítsük
egy olyan 150 millió km sugarú körrel, amelynek
középpontjában a Nap áll!
a) Mekkora középponti szög tartozik ahhoz az ív-
hez, amelyet egy óra alatt befut a Föld?
b) Mekkora ívet fut be egy óra alatt a Föld?
c) Hány négyzetkilométer az egy óra alatt befutott
ívhez tartozó körcikk területe?
4. Hajni egy 60 cm × 60 cm-es, négyzet alakú szövet-

darabra szabásmintarészletet tervezett. A mintát
egyenes szakaszokból és körívekből szerkesztette.
45° 45°
60 cm
60 cm
a) Hány százalék hulladék keletkezik, ha kivágja a

mintát az anyagból?
b) Hajni be akarja szegni ezt a darabot. Hány cm-t
kell beszegnie?
1. Egy híd egyik vége rögzítve van, másik vége két 3. Egy 250 cm2 területű körlapból az ábra szerint ki-
egyenlő sugarú hengeren nyugszik. A hőmérsék- vágtuk az ABCD négyszöget.
let változásakor a híd hossza változik. Hány fokos
C
szöggel fordulnak el a 12,4 cm átmérőjű görgők, ha B
a híd hossza hőtágulás miatt 8 cm-rel megnő?
60°
(rögzítési hely) 90° O
120°
D
A
2. A Hold pályáját közelítsük egy Föld középpontú,
384 ezer km sugarú körrel! A Hold keringési ide-
je 27,3 nap. a) Mekkora a négyszög területe?
a) Mekkora középponti szög tartozik ahhoz az ív- b) Hány százalék hulladék keletkezett?
hez, amelyet egy óra alatt befut a Hold? c) Igazold, hogy az ABCD négyszög trapéz!
b) Mekkora ívet fut be egy óra alatt a Hold?
c) Hány négyzetkilométer az egy óra alatt befutott
ívhez tartozó körcikk területe?
1 2 3 . l e c ke K Ö R Í V E K , K Ö RC I K K E K A M I N D E N N A P O K B A N 75

124 GYAKORLÁS, ISMÉTLÉS
P É L DA
Egy derékszögű trapéz rövidebbik alapja 4 cm-es, a trapéz- A DE magassággal a trapézt egy téglalapra és egy derékszö-
ba 3 cm sugarú kör írható (ez érinti a trapéznak mind a gű háromszögre (AED9) bontottuk.
négy oldalát). D 1 3 C
Mekkora a többi oldal?
Megoldás
x+1 6 O 6
Készítsünk ábrát! A BC oldal egyenlő a kör átmérőjével,
6 cm hosszú.
D 1 3 C
1
A x–1 B
E 1 3
3 Az AED9 befogóinak hossza: 6 cm és (x - 1) cm, az

x O 6
AD átfogó hossza: (x + 1) cm .
Pitagorasz tétele szerint: ^ x + 1h2 = ^ x - 1h2 + 62 , amiből
x 2 + 2x + 1 = x 2 - 2x + 1 + 36 ; 4x = 36; x = 9.
A x 3 B Tehát a trapéz oldalainak hosszúsága:
Felhasználjuk, hogy egy körhöz külső pontból húzott érintő- CD: 4 cm, BC: 6 cm, AB: 12 cm és AD: 10 cm.
szakaszok egyenlők. Megfigyelés
A BC oldalon látjuk, hogy a B és a C pontból 3 cm-es érin- Az alapok összege 4 + 12 = 16 és
tőszakaszok húzhatók ehhez a körhöz. a szárak összege 6 + 10 = 16.
A CD oldal 4 cm-es, ezért a D-ből induló két érintőszakasz Vagyis itt ugyanannyi az alapok összege, mint a száraké.
hossza 4 - 3 = 1 (cm). Ez természetes is, mert hiszen a két alap összege:
Az A csúcsból húzott érintőszakaszok cm-ben mért hosz- AB + DC = (x + 3) + 4 = x + 7, a két szár összege:
szát x-szel jelöljük. AD + BC = (x + 1) + 6 = x + 7.
F E L A DAT
1. Egy 1 m átmérőjű, kör alakú alumíniumlemezből a) Készíts vázlatrajzot! (Kétféle lemez is készít-
olyan, minél nagyobb négyszöget akarunk kivág- hető.)
ni, amelynek a 6 dm-es és a 8 dm-es oldala párhu- b) Mekkora a négyszög két ismeretlen oldala?
zamos. c) Kösd össze a kör középpontját a nagyob-
bik négyszög csúcsaival! Keress derékszögű
háromszögeket!
1m d) Melyik esetben hány százalék a hulladék?

2. Egy 6 cm oldalú szabá- romszög, ha mindegyik színt felhasználjuk, de
lyos háromszög oldala- azokat a színezéseket nem tekintjük különbö-
ira az ábra szerint négy- zőknek, amelyek forgatással egymásba átvihe-
zeteket állítottunk, majd tők?
ezek két-két csúcsát ösz- d) Mekkora annak a legkisebb körnek a sugara,
szekötöttük egy-egy sza- amellyel lefedhető az ábra?
kasszal.
a) Igazold, hogy három egybevágó háromszög is 3. Tükrözz egy trapézt az egyik szárának felezőpont-
látható az ábrán! jára!
b) Igazold, hogy a négy fehér háromszög területe a) Igazold, hogy az eredeti és a tükrözött trapéz
egyenlő! egyesítése egy négyszög!
c) Hány különböző módon színezhető ki a kék, b) Igazold, hogy az a)-beli négyszög paralelogram-
barna, sárga és lila színekkel a négy fehér há- ma!
1. a) Adj meg olyan egy- b) Hány különböző módon színezhető ki ez az

bevágósági transzfor- ábra három színnel úgy, hogy a négyzetek mind
mációkat, amelyek az különböző színűek legyenek?
ábrát önmagába vi- c) Hány különböző módon színezhető ki ez az
szik át! Van-e ezek kö- ábra három színnel úgy, hogy a négyzetek mind
zött körüljárási irányt azonos színűek legyenek, és minden szín elő-
megtartó transzformáció is? forduljon?
b) Mekkora annak a legnagyobb körnek a sugara,
amelyik elfér az ábrán látható konvex hatszög- 3. Igazold a következő állításokat!
ben? (A hatszög a szabályos háromszögből, a a) A paralelogrammát az egyik átlója két egybevá-
három négyzetből és a három tompaszögű há- gó háromszögre bontja.
romszögből rakható ki.) b) A paralelogrammát a két átlója négy egyenlő
területű háromszögre bontja.
2. Szeretnénk kiszínezni az 1. feladat ábráját úgy, c) Ha összekötjük a paralelogramma két szemközti
hogy a közös oldallal rendelkező sokszögek külön- oldalának a felezőpontját, akkor két egybevágó
böző színűek legyenek. paralelogrammát kapunk.
a) Hány különböző módon színezhető ki ez az d) A paralelogramma négy oldalfelező pontja egy
ábra két színnel? másik paralelogramma négy csúcspontja.
1 2 4 . l e c ke GYA KO R L Á S , I S M É T L É S 77

ELMÉLET
A húrnégyszögek
Definíció
Azt a négyszöget, amelyhez található mind a négy csúcsára illeszkedő kör, húrnégyszög-
nek nevezzük.
Megjegyzés: a húrnégyszög oldalfelező merőlegesei egy pontra illeszkednek, ez a közös pont

a húrnégyszög körülírt körének középpontja.
Például
a speciális négyszögek közül húrnégyszög
– minden olyan tengelyesen szimmetrikus trapéz, amelynek szim-
metriatengelye az alapokra merőleges, köztük a téglalapok is,
– minden derékszögű deltoid.
Tétel (a húrnégyszögek tétele)

Egy négyszög akkor és csakis akkor húrnégyszög, ha két-két szemközti szögének az összege 180°.
Bizonyítás
E tétel egy szükséges és elégséges feltétel, ezért két állítást tartalmaz, ezek egymás megfordításai.
1. állítás
b
A húrnégyszög két szemközti szögének az összege 180°.
2a
Az ábra jelöléseivel: 2a + 2b = 360°, ezért a középponti és kerületi szögek összefüggése miatt
2b a + b = 180°.
2. állítás D
Ha egy síknégyszög két szemközti szögének az összege 180°, 180° – b
akkor ez húrnégyszög. P
P
A feltétel miatt a négyszög konvex. Legyen az ABCD négyszög ese- D 180° – b
tében b + d = 180°, vagyis d = 180° - b. Azt kell bebizonyítanunk, 180° – b
180° – b
hogy D illeszkedik az ABC háromszög köré írt körre. A
D nem lehet a körön belül sem és a körön kívüli síkrészben sem, A
C
mert mindkét esetben olyan háromszög keletkezne (az ábrákon a C
b b
CDP9, illetve az ADP9), amelynek egy külső szöge (az 1. állítás kö-
B B
vetkeztében) egyenlő lenne az egyik nem mellette fekvő belső szögével.
Ilyen háromszög nincs, tehát D a körön van.

ELMÉLET
Az érintőnégyszögek
Definíció
Azt a négyszöget, amelyhez található mind a négy oldalát érintő kör, érintőnégyszögnek ne-
vezzük.
Megjegyzés
Az érintőnégyszög olyan konvex négyszög, amelynek belső szögfelezői egy pontra illeszkednek. A
szögfelezők közös pontja a négyszög beírt körének középpontja.
Például
a speciális négyszögek közül érintőnégyszög minden konvex deltoid (köztük
a rombuszok is), de található érintőnégyszög a trapézok között is.
Tétel (az érintőnégyszögek tétele)

Egy konvex síknégyszög akkor és csakis akkor érintőnégyszög, ha két-két szemközti oldalának az összege egyenlő.
E tétel két állítást tartalmaz, ezek egymás megfordításai.

1. állítás: Ha egy négyszög érintőnégyszög, akkor két-két szemközti oldalának az összege egyenlő.
2. állítás: Ha egy konvex síknégyszög két-két szemközti oldalának az összege egyenlő, akkor ez érintőnégyszög.
g C Bizonyítsuk be az 1. állítást!
Dh g
h Felhasználjuk azt a tételt, hogy körhöz külső pontból húzott érintőszakaszok hossza egyenlő.
E tételnek megfelelően az ábrán az A-ból, a B-ből, a C-ből, illetve a D-ből induló érintőszaka-
e f
szok hosszát e-vel, f-fel, g-vel, illetve h-val jelöltük.
A e B Az ábráról leolvasható, hogy az AB és a CD oldal hosszának az összege: (e + f) + (g + h), a BC
f
és az AD oldal hosszának az összege: (f + g) + (h + e), vagyis igaz a vizsgált állítás.
Bizonyítsuk be a 2. állítást!
Az ABCD konvex négyszögben legyen (az ábra szerint) a + c = b + d. Két eset van.
Első eset: a = d. Ekkor a + c = b + d miatt b = c is igaz, tehát a négyszög egy konvex del-
toid. A konvex deltoidnak van beírt köre, tehát az állítás ebben az esetben igaz.
Második eset: a ! d; legyen pl. az ábra szerint a 2 d. Ekkor c 1 b is igaz, ellenkező D c
C
esetben ugyanis nem teljesülhetne, hogy a + c = b + d.
Ha a d és a c hosszúságú szakaszt az ábra szerint felmérjük az AB, illetve a BC oldalra, és b
a kapott pontokat egymással meg a D ponttal összekötjük. Az ABCD négyszög konvex, d
ezért ezt most négy háromszögre bontottuk. Közülük a három „külső” egyenlő szárú,
hiszen a + c = b + d miatt a - d = b - c is igaz. A „belső” háromszöget a három egyen- A a B
lő szárú háromszögnek az alapjai határolják.
Rajzoljuk meg a három egyenlő szárú háromszög szimmetriatengelyét! Ezek a „belső” D c
háromszög oldalfelező merőlegesei, ezért egy pontban metszik egymást. Ez a három egye- C
nes azonban egyúttal az adott négyszög egy-egy szögfelezője is, tehát az ABCD négy- c
szög három szögfelezője egy pontban metszi egymást. A szögfelezők tulajdonsága mi- d
att ez a közös pont egyenlő távol van a négyszög négy oldalától. E pont körül tehát lehet b-c
olyan kört írni, amely a négyszög oldalait érinti. A vizsgált állítás tehát ebben az esetben
A a-d B
is igaz, a bizonyítást befejeztük. d
1 2 4 . l e c ke GYA KO R L Á S , I S M É T L É S 79

125 TUDÁSPRÓBA
TUDÁSPRÓBA I.
72 $ 10 egy természetes számmal? 4. Vili papa a hátsó kertben 4 méter széles és 6 méter hosz-
1. Egyenlő-e
15 3 szú fóliasátrat akar építeni. De milyen magas legyen?
2. Az ábrán megadott háromszög-

nek mindegyik oldala 5 cm-es,
csúcsai rajta vannak a négyzet 1,5 m 120°
kerületén. Bizonyítsd be, hogy
4m
a négyzetből levágott 3 három-
szög közül kettő egybevágó, a Bence ilyen előlapot tervez (a téglalap fölé olyan
harmadik pedig egyenlő szárú! körszeletet rajzolt, amelynek az íve éppen egy
harmadkör). Elég-e az előlap lefedésére a 4 méter
3. Egy derékszögű deltoid oldalainak hosszúsága 4,5 cm széles fóliából 2,2 méter?
és 2,4 cm. 2,4 cm
a) Mekkora a területe? 5. Mennyi a két kör területének ará-
b) Mekkora a hosszabbik át- nya, ha a négyzet oldalhosszúsága
lója? 32,6 cm?
c) Mekkora a rövidebb átlója? 4,5 cm
d) Mekkora részekre vágják 6. Egy negyedkör területe 36,1 cm2. Mekkora körív tarto-
egymást az átlók? zik ebben a körben egy 117°-os középponti szöghöz?
TUDÁSPRÓBA II.
21 $ 48 egy természetes számmal? a) Mekkora ez a magasság?

1. Egyenlő-e
2 14 b) Mekkorák a nagy háromszög befogói?
c) Hogy aránylik egymáshoz a három derékszögű
2. Egyenlő szárú háromszöget helyeztünk
háromszög területe?
a négyzetre. Bizonyítsd be, hogy a há-
romszög „felső” csúcsa egyenlő távol
van a négyzet két „alsó” csúcsától! 4. Vili papa a hátsó kertben 4 méter széles és 6 méter hosz-
szú fóliasátrat akar építeni. De milyen magas legyen?
Bence ilyen előlapot tervez (a téglalap fölé olyan kör-
3. Egy derékszögű háromszög magassága
szeletet rajzolt, amely-
az átfogót 6 cm-es és 24 cm-es részekre osztja.
nek az íve éppen egy
harmadkör). Leborít-
ható-e a sátor 6 mé- 1,5 m
120°
ternyi 8 méter széles
24 cm 6 cm
fóliával? 4m

5. Mekkorák a rombusz oldalai, ha 6. Egy negyedkör területe 36,1 cm2. Mekkora közép-
a területe 26,4 cm2, a bele írt kör ponti szög tartozik ebben a körben egy 7 cm-es kör-
sugara pedig 24 mm? ívhez?
F E L A DAT
Melyik oldalpáholyból lehet legnagyobb szögben látni az Ha a piros k kör helyett a nála kisebb sugarú k1-et vennénk
ábrán megadott (téglalap alapú) moziteremben a 16 m szé- (ábra), akkor a rajta lévő „páholyok” nem érnék el a falat.
les vetítővásznat? Ha pedig nagyobb lenne a kör (k2), akkor a CD páholysor-
D oldalpáholyok C
ral való metszéspontjaiból (pl. H-ból) kisebb szögben lát-
L
szana a mozivászon, mint P2-ből (az LPH háromszögnek
külső szöge a, így b 1 a).
16 20 D P2 H C
L b
a P
K
F O
A oldalpáholyok B
O1 O2
k
Megoldás k1 k2
A 16 méteres vetítővászonhoz (KL) mint húrhoz azt a legki- K
sebb kört kell megkeresnünk, amelynek van pontja a terem A P1 B
AB (és CD) oldalán. E kör átmérője 20 m, a keresett páholy
és az AD oldal távolságát az OFK háromszögből a Pitago-
rasz-tétellel kapjuk meg: x = 102 - 82 = 6 , vagyis az AB
oldalon a legjobb páholy (P1 ) 6 m-nyire van az A ponttól,
illetve a CD oldalon (P2 ) a D ponttól.
D P2 C
L
10
F x O
8
10 10
K
A P1 B
1 2 5 . l e c ke TUDÁSPRÓBA 81

126 TESSÉK, CSAK TESSÉK! OLCSÓ A CD-M!
CSOPORTMUNKA
A mai órán és a következő órán is négyfős csoportokban x 7- 2 + x x 7- 2 + x

dolgozzatok! A csoportok megalakítása az alábbiak szerint,
vagy más szempontok szerint is történhet. x 7 5 - 2x - 7 + 3x x 7- x + x ^ x + 1h - 2
x 7 2 + x $ x - 16 x 7 3x - 5x + 2
2 2
1. Alkossatok négyfős csoportokat! Egy-egy papírda-
x72 x -2 x7 3 x - x -2
rabon a csoportvezetők egy-egy grafikont kapnak, a 2 2 2
többiek pedig egy-egy hozzárendelési szabályt. Néz- x7 0, 25 x + 4 x 7 2- x
zétek meg a lapotokat, és keressétek meg a csoporto-
tok vezetőjét, illetve a csoportvezetők keressék meg
a tagjaikat! Segítsetek egymásnak! Egy csoportba 2. Mindegyik csoport adja meg a saját függvényé-
nek minél több tanult tulajdonságát! (Szóforgó,
kerülnek azok, akiknek a hozzárendelési szabálya
kerekasztal*.)
ugyanahhoz a grafikonhoz tartozik.
A grafikonok: *A kerekasztal egy csoport közös véleményének kialakítására al-
kalmas kooperatív módszerek egyike. Minden „körben” min-
y y den csoporttag egy korábban még el nem hangzott véleményt ír-
hat a saját mezőjébe (vagy „passzolhat”) mindaddig, amíg nincs
már újabb vélemény. Ekkor a csoport tagjai közösen megegyez-
nek abban, melyek azok a vélemények, amelyeket mindenki (vagy
1 1 a többség) elfogad. Ezeket a véleményeket középre írják. Ezek a
vélemények alkotják a csoport álláspontját az adott kérdésben.
0 0
Ha egy osztályban több csoport is alakul, akkor a csoportvélemé-
nyekből a kerekasztal módszerrel osztályvélemény is kialakítható.
y y
A kerekasztal szóbeli formáját szóforgónak nevezik.
1 1
KEREKASZTAL
0 1 x 0 1 x
Ide ír a 2. tag
y
y
1 1
0 1 x 0 1 x
Ide írják a csoport
Ide ír az 1. tag Ide ír a 3. tag
közös véleményét
Hozzárendelési szabályok:
x 7-x + 2 x7 x-2
2
x 7 0,5x + 2 x7x -2
Ide ír a 4. tag
x7 x- 2 x7 x -2
x7 x+ 4 x 7 2^1 - x h + x
2
82 H O GYA N S E G Í T E N E K P RO B L É M Á K M E G O L D Á S Á B A N A F Ü G GV É N Y E K ? M á s o d f o k ú f ü g g v é n ye k

3. Az Arany család utcájában van egy számítástechni-
kai üzlet. Az üzletvezető Rezső, aki Bencével jóban
van, mert Bence is szeret a számítógépekkel foglal-
kozni (ha felnő, informatikus lesz). A ma már nem
annyira kelendő, írható CD-lemezek halomban áll-
nak a raktárban és az üzlet eladóterében is. Rezső
arra gondol, hogy valamilyen különleges akcióval
fogja nagyobb mennyiségű lemez megvásárlására
ösztönözni a vevőket. Ezért a lemezek árát így szabja
meg: eddig a lemez egységára 200 Ft volt, de az akció-
ban annyiszor 5 Ft-tal kevesebb lesz, ahány lemezt
vettünk. (Tehát egy lemezt 195 Ft-ért, 10 lemezt da-
rabonként 150 Ft-ért, összesen 1500 Ft-ért vehetünk
meg.)
Rezső Bencével és Hajnival is megosztja elképzeléseit. Kis

gondolkodás után Bence megszólal:
– Ez így még nem lesz jó, mert ha például 30 CD-t veszek,
akkor összesen kevesebbet fizetek, mintha mondjuk, 20
CD-t vennék.
Hajni rögtön hozzáteszi:
– Ez is igaz, de szerintem leginkább az a baj ezzel, hogy
mindenki ingyen vinné el tőled a CD-ket!
a) Jól számolt-e Bence, és mire gondolhatott Hajni?

b) Hajni megmutatta Rezső eredeti elképzeléseinek a ma-
tematikai hátterét is:
– Összefüggést keresett a vásárolt CD-k száma és az
egységár között.
– Megadott egy függvényt, amely a vásárolt CD-k
száma és az összesen kifizetett pénz mennyisége
között teremt kapcsolatot. Értelmezési tartomány-
nak a 40-nél kisebb pozitív egész számok halma-
zát választotta.
– Ábrázolta az előbb felírt függvényt.
Oldjátok meg ti is ezeket a feladatokat, fogalmazzá-
tok meg a belőlük leszűrhető tanulságokat!
Rezső elfogadta a gyerekek kritikáját, és a segítségüket kér- – Milyen kapcsolat áll fenn a ti tervetek szerint a vá-
te, hogy rendbe tegyék az akció részleteit. Két dologhoz sárolt CD-k száma és a kifizetett összeg között?
mindenképpen ragaszkodott: a vásárolt CD-k számával az Milyen függvénnyel írható ez le? Ábrázoljátok ezt
egységár is csökkenjen, de legalább 50 Ft-ot kapjon mind- a függvényt is, és hasonlítsátok össze az előzővel!
egyik CD-ért (mert 49 forint volt a lemezek eredeti beszer- – Esetleg új feltételeket iktatnátok be az akcióba?
zési ára, és valamennyit ő is szeretne nyerni). Beszéljétek meg ötleteiteket a csoportban: találtok
azokban is „kiskapukat”, amelyeket az okos, mate-
c) Ti milyen javaslatot tennétek Bence és Hajni helyében? matikában is jártas vásárló megtalálhat, kihasznál-
– Változtatnátok-e az akció tervén? Hogyan? (Szó- hat? A legjobbnak ítélt javaslatot osszátok meg az
forgó, kerekasztal.) osztály többi tagjával is!
1 2 6 . l e c ke T E S S É K , C S A K T E S S É K ! O LC S Ó A C D - M ! 83

1. Rezső x darab újraírható, akciós árú DVD-lemezt d) Melyik függvénynek van maximuma? Ha van,
[(x - 3)2 + 7] 100 forintért árul. Legfeljebb 10 le- akkor mennyi ez a maximum?
mezt vásárolhatunk egyszerre. (Ha nem vásáro- e) Melyik függvénynek van minimuma? Ha van,
lunk, nem fizetünk!) akkor mennyi ez a minimum?
a) Mennyit kell fizetnünk 1, 3, illetve 10 akciós le-
mez megvásárlása esetén? 3. Az alábbi ábrákon függvények grafikonja látható.
b) Hány lemez vásárlása esetén fizetjük a legkeve- Ismert a függvények hozzárendelési szabálya is,
sebbet? Ez a „legjobb vétel”? Érvelj az állításod csak a koordinátatengelyeket elfelejtették megraj-
mellett! zolni. Rajzold meg a hiányzó tengelyeket a füzeted-
c) 3 lemez vásárlása esetén az egységár ben, és add meg az egységeket is! Melyik függvény-
700 . 233 Ft, míg 10 lemez vásárlása esetén nek van szélsőértéke, melyiknek van zérushelye?
3 a) x 7- 2x b) x 7 1 ^ x ! 0h
5600 = 560 Ft. x
10
Hány lemez vásárlása esetén lesz a legkisebb a
megvásárolt lemezek egységára? Ez a „legjobb
vétel”?
d) Milyen módon lehet sok lemezt megvásárolni a
lehető legalacsonyabb egységáron?
2. Az f, g, h függvények értelmezési tartománya

c) x 7 x 2 - 4 d) x 7 x - 2
a "- 2; -1,5; 0; 1,5; 2 , halmaz. f ^ x h = 2x - 1 ,
g ^ x h = - 2x + 3 , h ^ x h = ^ x - 0,5h2 - 1 .
a) Ábrázold a függvényeket!
b) Melyik monoton függvény? Amelyik monoton,
az növekedő vagy csökkenő?
c) Melyik függvénynek van zérushelye?
RÁADÁS
Idézzük fel, amit már korábban tanultunk a függvényekről! A B halmaznak a hozzárendelésben szereplő elemei alkot-
ják a függvény értékkészletét.
I. Legyen A és B egy-egy nem üres halmaz. Ha az A min-
den eleméhez hozzárendeljük a B egy elemét, akkor azt Megjegyzés
mondjuk, hogy megadtunk egy olyan függvényt, amely- Az ábrán a B képhalmaz 6-elemű, a megadott függvény ér-
nek az értelmezési tartománya A és egy képhalmaza B. tékkészlete 4-elemű halmaz.
Másképp: az A halmazt leképeztük a B halmazba. II. Egy függvényt gyakran egy betűvel, például f-fel, g-vel
vagy h-val jelölünk. Egy f-fel jelölt függvény értelmezési
tartományának a jele Df , értékkészletének a jele Rf , a Df
valamely x eleméhez hozzárendelt elem jele: f(x). Ezt az x
helyen vett helyettesítési értéknek nevezzük.
Egy függvényt legtöbbször az értelmezési tartományával és
A B a hozzárendelési szabályával adunk meg.

Megállapodás
Ha az értelmezési tartomány a valós számok halmaza, akkor azt nem szükséges felírni.
Ha egy függvény értelmezési tartománya is és értékkészlete is számhalmaz, akkor a hozzárendelési szabályt sokszor egy kép-
lettel is megadhatjuk. Ilyenkor talpas nyilat használunk.
Például az x 7 x2 + 5 jelölés azt a függvényt jelenti, amely minden egyes valós számhoz a négyzeténél 5-tel nagyobb szá-
mot rendeli hozzá.
III. Ha egy függvény értelmezési tartománya és értékkészlete is számhalmaz, akkor az alábbi táblázat szerinti függvénytu-
lajdonságokat szoktuk vizsgálni.
Zérushely
az értelmezési tartománynak azok az elemei, ame- Pl. az x 7 x 2 - 4 zérushelyei: 2 és (-2),
lyekhez a függvény 0-t rendel az x 7 x 2 + 4 -nek nincs zérushelye.
a függvény értékkészletének a legnagyobb eleme, ha Pl. az x 7 4 - x 2 maximuma 4, az
Maximum (érték)
létezik x 7 2x - 3-nak nincs maximuma.
az értelmezési tartománynak azok az elemei, ame-
Maximumhely
lyekhez a függvény a maximumot rendeli Pl. az x 7 4 - x 2 maximumhelye a 0.
Minimum (érték)
a függvény értékkészletének a legkisebb eleme, ha Pl. az x 7 x 2 - 4 minimuma (-4), az
létezik x 7 2x - 3-nak nincs minimuma.
az értelmezési tartománynak azok az elemei, ame-
Minimumhely
lyekhez a függvény a minimumot rendeli Pl. az x 7 x 2 - 4 minimumhelye a 0.
az értelmezési tartomány két eleme közül a nagyob-

bikhoz nem tartozhat kisebb (nagyobb) helyettesítési Pl. az x 7 x ( x $ 0 ) növekedő, az
Növekedő (csökkenő)
függvény
érték, mint a kisebbikhez x 7 - 2x + 3 csökkenő függvény.
Szigorúan monoton az értelmezési tartomány két eleme közül a nagyob- Pl. az x 7 x ( x $ 0 ) szigorúan mono-
növekedő (csökkenő) bikhoz nagyobb (kisebb) helyettesítési érték tarto- ton növekedő, az x 7 - 2x + 3 szigorúan
függvény zik, mint a kisebbikhez monoton csökkenő függvény.
Példa: Ha az f függvény grafikonja az ábra szerinti, akkor D f = 6- 3; 5 @, R f = 6-1; 3 @. Zérushely:

y
4, maximum (érték): 3, maximumhely: 5. Minimum (érték): -1, minimumhely a [-3; 3]
intervallum minden eleme. A függvény növekedő, de nem szigorúan monoton növekedő.
1
0 1 x
1 2 6 . l e c ke T E S S É K , C S A K T E S S É K ! O LC S Ó A C D - M ! 85

127 CSALÁDI VAKÁCIÓ
CSOPORTMUNKA
Dolgozzatok a múlt órán alakított csoportokban! A 2-5.

feladatok megoldása után az egyik csoport egy szóvivő-
je (mindegyik feladatnál más) ismertesse a megoldást az
osztály előtt! A többi csoport szóvivői kérdezhetnek tőle.
Az Arany család nyári vakációjának három napját Olasz-

országban, Funzione városában tölti. A város hosszú, egye-
nes tengerparti sétánya, a Via Valore Assoluto sok szállás-
lehetőséggel és különféle szórakozást biztosító helyszínek-
kel szolgál. Szülei megengedik Hajninak, hogy két olasz ba-
rátnőjével külön béreljenek szállást.
(funzione = függvény, ejtsd: funcióne; valore assoluto =
= abszolút érték; ejtsd: valóre asszolúto)
szórakozás után a lányok ismét a szállásukra men-

nek. A turisztikai központ és az Estremo egymástól
3 m-re van. A Via Valore Assolutón és a környező ut-
cákban is csak gyalogosan szabad közlekedni.
Mit tanácsoltok a lányoknak, hol béreljenek szál-
lást a Via Valore Assolutón? Írjátok fel a tippjeite-
ket! (estremo = szélsőérték; ejtsd: esztrémo)
2. Amikor a lányok megbeszélik, hogy hol keressenek

szállást maguknak, Hajni a következőt javasolja: ír-
ják fel, hogy a Via Valore Assolutón kiválasztott hely
függvényében mekkora távolságot kell gyalogolniuk
egy nap alatt, és keressék meg azt a helyet, amelyik-
hez a legkisebb távolság tartozik! Az olasz lányok azt
javasolják, képzeljenek el egy koordináta-rendszert,
1. A három barátnő napi programja – mindhárom na- legyen az abszcisszatengely a Via Valore Assoluto, és
pon – a következőképpen alakul: ennek 0 pontja a turisztikai központ legyen. A lányok
A nap első felében olasz barátokkal találkoznak a tu- először megfeledkeztek arról, hogy főszezonban a
risztikai központban, ahol hajót bérelnek fél napra. Via Valore Assoluto szállóiban nem mindig akad sza-
A hajóval tengerparti városkákat, romantikus szige- bad szoba. Így aztán az is előfordulhat, hogy a turisz-
teket látogatnak meg. A hajókirándulás után (a tu- tikai központ és az Estremo között egyáltalán nem ta-
risztikai központban) elbúcsúznak az olaszoktól, lálnak szállást.
majd visszamennek a szállásukra pihenni és készü-
lődni az esti programra. Este a tengerparti, Estremo Segítsetek a lányoknak a matematikai probléma
nevű szórakozóhelyre mennek, ahol táncolhatnak megoldásában!
vagy beülhetnek egy szabadtéri előadásra. Az esti Töltsétek ki a füzetetekben a táblázatot!

szállás helye (x) –3 –2 –1 0 1 2 3 4 5 6 3. Miután az összes lehetőséget figyelembe vették, áb-
megtett út a turisztikai
rázolták a naponta megtett távolságot a szállás helyé-
6 4
központig és vissza nek függvényében.
megtett út az Estremóig Rajzoljátok meg ti is a grafikont és ennek alapján
12 10
és vissza adjatok tanácsot a három lánynak, hol célszerű
összes megtett út 18 14
szállást választaniuk!
ELMÉLET
A lányok szálláshelyének (x) függvényében az az út, amit a turisztikai központig és onnan vissza kell naponta megten-
niük az x 7 2 $ x függvénnyel írható le. Az Estremóig és vissza megtett utat a x 7 2 $ x - 3 függvény írja le.
A 3. feladatban a két függvény összegét rajzoltátok fel, tehát az x 7 2 $ x + 2 $ x - 3 függvényt.
CSOPORTMUNKA
4. A grafikonnal felvértezve a lányok már éppen neki- 5. Hajni egyik barátnője, Agnese (aki újságírást tanult
láttak volna szállást keresni, amikor Hajni szülei tele- Funzionéban és könnyen kiszúrta az összefüggé-
fonáltak, és felajánlották nekik, hogy étkezzenek ab- seket) a táblázatot és a grafikont nézve ezt mondja:
ban a családias panzióban, ahol ők laknak. A pan- „Észrevettem valamit. Amikor az első két függvényt
zió a turisztikai központ és az Estremo között, az adtuk össze, az x 1 0 értékek esetén mindkét függ-
Estremo-tól 1 km-re van. A lányok úgy döntenek, vény meredeksége -2 volt, az összeg meredeksége
hogy a reggelit a hajókirándulás előtt, a vacsorát pe- pedig -4. 0 1 x 1 3 értékek esetén az x függvény
dig az esti kiruccanás előtt, ebben a panzióban költe- meredeksége +2 volt, az x - 3 függvényé pedig -2,
nék el, az ebédet azonban maguk szeretnék megol- az összeg meredeksége ezért volt 0. x 2 3 esetén pe-
dani. Abban is megegyeznek, hogy minden „panzi- dig mindkét függvény meredeksége +2 volt, az össze-
ós étkezés” után visszagyalogolnak a szálláshelyükre. gé pedig +4. Ezt végiggondolva már látszik is a meg-
a) Mennyit kellene naponta gyalogolniuk Hajniéknak, oldás!” Hajninak megtetszik az ötlet és azt mondja,
ha szállásuk az Estremo-tól 1 km-re lenne, csak ép- hogy így a második függvény is könnyen vázolha-
pen a másik irányban, mint amerre a szülők panzi- tó, és egy táblázatba foglalva azonnal látszik a mini-
ója? Mennyit kellene gyalogolniuk, ha a turisztikai mumhely.
centrumtól lenne 1 km-re találnának szállást?
b) Mit tanácsolnátok, ezúttal hol keressenek maguk- Milyen táblázatot alkotnátok ti Agnese és Hajni
nak szállást? gondolatai alapján?
1. Ezt a feladatot nem a füzetetekben, hanem egy kü- tok meg, hogy pontosan hol és mikor, illetve hon-
lön papírlapon oldjátok meg, beadandó házi fel- nan gyalogolnak oda a lányok.
adatként. A feladatot ezután oldjátok meg egyedül, az órán
Még a tanóra során, a csoportotokban a turiszti- tanult valamely módszer segítségével. Adjatok vá-
kai központon és az Estremo-n kívül találjatok ki laszt arra, hol érdemes a lányoknak szállást keres-
még egy harmadik programhelyszínt Hajniéknak! ni és ha éppen ott nem találnak, akkor mit taná-
A helyszín legyen a via Assoluto-n, de ti határozzá- csolnátok, milyen irányban érdemes keresgélniük.
1 27. l e c ke C S A L Á D I VA K Á C I Ó 87

2. Az Arany család autókirándulást tett Funzionéból tendő díjak nem egyformák). A grafikon az út-
Molto Caróba. Odafelé ugyanazokat az utakat vá- használat költségét mutatja euróban, az indulástól
lasztották, mint hazafelé. A közutak ingyenesen a hazaérkezésig. (molto caro = nagyon drága, ejtsd:
használhatók, az autópályákon azonban fizetni molto káro)
kell, mégpedig a megtett úttal egyenesen arányo-
san (Olaszországban az autópályák különböző üze- a) Hány kilométert autóztak, amíg elérték a Molto
meltetők kezében vannak, a kilométerenként fize- Caróban lévő úti céljukat?
b) Hány kilométert tettek meg autópályán?
Úthasználat (euró)
14,4 c) Hogyan látható a grafikonról, hogy drágább és
olcsóbb autópálya-szakaszon is autóztak?
10,8
d) Mennyit fizettek összesen a drágább autópá-
7,2 lyán?
e) Mennyibe kerül 100 km az olcsóbb és mennyi-
3,6
be a drágább autópályán?
f) Mennyi úthasználati díjat fizettek összesen az
20 100 Megtett út (km) autós kirándulásért?
RÁADÁS
1. Az órai munka során csak azt vettük figyelembe, hogy összesen mekkora távolságot kell megtenniük Hajniéknak, a va-
lóságban azonban ennél jóval több szempont is érvényesülhet. Például a kora délutáni órákban, a tűző napon (vissza-
felé a turisztikai központtól) kevésbé szeretünk sétálni, mint frissen, korán reggel, és az esti órákban is fáradtabbak va-
gyunk (főleg, ha előtte kitáncoltuk magunkat az Estremo-nál). Beszéljétek meg a csoportjaitokban, hogy hogyan ven-
nétek figyelembe ezeket a tényezőket, és milyen matematikai leírást adnátok most róluk! Ötleteiteket és megoldásaito-
kat osszátok meg az osztály többi tagjával is.
2. Az órán tanultak alapján vizsgáljátok meg a következő feladatot is:

Funzione városában a via Valore Assolutón halad a 10-es busz. A Városi Közlekedésfejlesztő arról kíván dönteni, hogy
a négy mellékutca, a via Primo, via Secondo, via Terzo és a via Quarto között hová helyezzék a megállót. Egy felmérés

során megállapítják, hogy naponta átlagosan 87-en a via Primón, 55-en a via Secondón, 30-an a via Terzón és 101-en
a via Quartón lesétálva közelítenék meg a buszt. Hová helyezzék a buszmegállót, hogy az utasokhoz a lehető legköze-
lebb legyen?
Megoldás
Az órai tapasztalatok alapján nem kell figyelembe vennünk, hogy a mellékutcá- y
kon érkező emberek milyen messziről jönnek, ez ugyanis egy állandó távolság, |x| + |x – C|
ami nem befolyásolja az összes megtett utat. Ha a koordináta-rendszerünk ori-
góját a via Primóhoz helyezzük, a via Secondo az A pontban, a via Terzo a B-ben
és a via Quarto a C-ben található, akkor az összes megtett távolságot így írhat-
juk fel:
|x – C|
87 $ x + 55 $ x - A + 30 $ x - B + 101 $ x - C .
Adjuk össze „okosan” a fenti függvényeket! Az első x és az utolsó x - C függ- |x|
vény összege egy olyan függvény, amely a [0; C] intervallumon konstans és ezen
az intervallumon minimális. A második és az utolsó előtti függvény összege x
0 C
szintén, így az összeg továbbra is konstans a [0; C]-n, egészen a 87. összegpárig,
eddig tehát itt van a függvény minimuma.
87 db 55 db 30 db 101 db y
|x| + |x| + ¼ + |x| + |x – A| + ¼ + |x – A| + |x – B| + ¼ + |x – B| + |x – C| + ¼ + |x – C| + |x – C| |x A| + |x – C|

+
y
|x – C|
0 C x
+
|x – A|
y
0 A C x
0 C x
A 88. pár az x - A és az x - C függvények összege, ez az [A; C]-n konstans, és itt is minimális, tehát az egész eddigi ösz-
szeg ezen az intervallumon konstans és minimális.
Folytatva az összegzést, végül olyan függvénypárokat adunk össze, ahol mindkét függvény az x - A , aminek A-ban van
minimális értéke, így az összegnek és a teljes függvényösszegnek is, majd a legvégén hozzáadjuk a középső függvényt, ami
szintén az x - A . Így a teljes függvényösszeg minimuma az A-ban van, tehát a buszmegállót a via Secondóba kell helyezni.
3. Az előző feladat megoldását a továbbiakban általánosíthatjuk, és egy egyszerűbb algoritmust is kitalálhatunk. Elegen-
dő azt vizsgálnunk, hogy mi a sorban felírt összeg középső tagja, annak is csak a minimumhelyét, ez határozza meg
ugyanis a teljes összeg minimumát:
0, 0, …, 0 (87 db), A, A, …, A (55 db), B, B, … B (30 db), C, C, …, C (101 db).
Összesen tehát 273 elemünk van, amelyből a 137. a középső. A 0 és az A elemek száma összesen 142, a 0 elemeké 87,
tehát a 137. elem az A, ez lesz a minimumhely. Ez éppen az elemek mediánja, amivel tavaly már találkoztunk.
1 27. l e c ke C S A L Á D I VA K Á C I Ó 89

128 AMIT MÁR TUDUNK
A FÜGGVÉNYEKRŉL
PÁRMUNKA
1. a) A színes ponthalmazok közül melyek függvénygrafikonok, és melyek nem?

Figyelmesen olvasd el, majd oldd meg a b) feladatot!
A) B) C) D) E) F)
A B) és a C) ábrán lévő színes ponthalmaz függvénygrafikon, mert mindegyik színes pontnak más-más szám az
első koordinátája.
Az A), a D), az E) és az F) ábra mindegyikén találhatunk két-két olyan pontot, amelyeknek ugyanaz a szám az első
koordinátája, ezért ezek nem függvénygrafikonok.
b) Rajzolj két olyan grafikont, amely nem függvénygrafikon, és két olyat, amelyik függvénygrafikon! Cseréld ki a tár-
saddal a rajzokat, és ellenőrizzétek egymás válaszának helyességét!
2. Mi mindent tudunk leolvasni az f, a g és a h függvény grafikonjáról?

Figyelmesen olvasd el, majd oldd meg a b) feladatot!
a) y b v
f h
g
1 1 1
0 1 x 0 1 a 0 1 u
A 6- 3; 66 halmaz mindegyik Mindegyik (-4) és 6 közötti A @- 3; 66 halmaz mindegyik

eleméhez hozzárendeljük az egész számhoz hozzárendeljük nem egész eleméhez hozzá-
abszolút értékénél 2-vel kisebb az abszolút értékénél 2-vel ki- rendeljük az abszolút értékénél
számot. sebb számot. 2-vel kisebb számot.
Függvény neve Grafikonjának egyenlete Értelmezési tartománya Hozzárendelési szabálya Értékkészlete

f y = |x| - 2 Df = [-3; 6[ x 6 |x| - 2 Rf = [-2; 4[
g b = |a| - 2 Dg = {-3; -2; -1; 0; 1; 2; 3; 4; 5} a 6 |a| - 2 Rg = {-2; -1; 0 ; 1; 2; 3}
h v = |u| - 2 Dh = Df \ Dg u 6 |u| - 2 R h = Rf \ R g
Függvény neve Zérushely Legnagyobb érték (maximum) Legkisebb érték (minimum)

f -2 és 2 nincs -2
g -2 és 2 3 -2
h nincs nincs nincs

b) Az a) feladat mintájára add meg y y y
szöveggel a k, l, m függvények k l m
hozzárendelési szabályát, majd
tölts ki az a)-ban megadott táb-
lázatok mintájára két táblázatot 1 1 1
a k, l, m függvényekre is! Meg- 0 1 x 0 1 x 0 1 x

állapításaidat hasonlítsd össze a
munkapárod megállapításaival!
3. a) Párban ismételjétek át a lineáris függvényekről Lineáris függvények

tanultakat a halmazábra alapján! konstansfüggvények elsőfokú függvények
b) Igazak-e az alábbi kijelentések? y y y
– Ha egy lineáris függvény értelmezési tar-

tománya a valós számok halmaza, akkor 0 x 0 x 0 x
a grafikonja egyenes.
y y y
– Ha egy lineáris függvény grafikonja egye-
nes, akkor az állandó függvény vagy elsőfo-
0 x 0 x 0 x
kú függvény.
– Az egyenes arányosság grafikonját egy origó- egyenes arányosságok
ra illeszkedő egyenes pontjai alkotják.
– Az x 7 - 2x + 3 elsőfokú függvény grafi-
konjának meredeksége -2.
– Van olyan lineáris függvény, amelyik nem első-
fokú függvény.
1. Alkoss két igaz és két hamis kijelentést a fenti 3. Melyek lineáris függvények?
feladat halmazábrájához kapcsolódva! Kezdődje- Melyek állandó függvények?
nek így az állítások: „Van olyan …”, „Minden …”, Melyek adnak meg egyenes arányosságot?
„Nincs olyan …”, „Nem minden …”. Melyek elsőfokú függvények?
Melyek grafikonja egyenes?
2. Megadtunk hat függvényt:
Minden x ! R esetén f ^ x h = 3x ; 3. Melyik hozzárendelési szabály tartozhat állandó
függvényhez, egyenes arányossághoz, fordított ará-
Minden x ! R esetén g ^ x h = - 6 ;
nyossághoz, elsőfokú függvényhez, lineáris függ-
Minden x ! R esetén h ^ x h = 3x - 2 ;
vényhez a következők közül?
Minden x ! Z esetén k ^ x h = 3x ;
D l = " 2 , és l ^ x h = 4 ; x 7 6x + 3 , x 7 0 , x 7- 5 , x 7 8,
x
D m = @1; 46 és m ^ x h = 3x - 2 .
x 7- 2x , x 7 4x 2 - 2 , x 7 3 - 8x , x 7 x 2 .
7
Válaszoljatok a kérdésekre a fentiekben megadott
f, g, h, k, l, m függvényekre vonatkozóan!
1 2 8 . l e c ke A M I T M Á R T U D U N K A F Ü G GV É N Y E K R ŉ L 91

129 A LEGNAGYOBB ÁLLATFARM
CSOPORTMUNKA
Megjegyzés: A 2. és a 3. feladatot célszerű két kü-

lönböző csoportban feldolgozni a füzetedben, majd
összehasonlítani az „eredményeket”.
Bence és Csilla „táborosat” játszanak: Csilla haj-

togatós könyveiből tábort kerítenek el a kislány
plüssállatai számára. A tábor téglalap alakú, és
Csilla szeretné, ha a lehető legnagyobb táboruk
lenne így. Öt darab (méretre egyforma), egyen-
ként 4 lap hosszúra kihajtható (leporelló) könyvet
használnak fel.
1. Milyen javaslatot tennél Bence helyében?

(Mi a tipped?)
2. Bence megmérte a képeskönyvek lapja-

it. Mindegyik lap 2,3 dm hosszú és egyenlő
széles. A feladat megoldásához a tábor mé-
reteire vonatkozóan táblázatot készített:
Tábor szélessége (dm) 2,3 4,6

Tábor hosszúsága (dm) 20,7 16,1
2
Terület (dm ) 47,6 84,6 111,1
Készítsétek el a táblázatot a füzetetekben! Melyik a legkedvezőbb eset?

Milyen összefüggés (szabály) írható fel a tábor területe és a szélessége között?
(Legyen a tábor szélessége x dm, területe pedig T dm2.)
3. Hajni nem mérte meg a képeskönyvek lapjait, de ő is készített táblázatot. Nála a választott hosszúságegység a képes-
könyvek egy lapjának hossza, a területegység pedig egy akkora négyzet területe volt, amelyiknek mindegyik oldala
1 lap hosszúságú.
Ebben az esetben a tábor méreteire vonatkozó táblázat így alakult:
Szélesség (laphossz) 1 2
Hosszúság (laphossz) 9 7
Terület 9 16 21
Készítsétek el a táblázatot a füzetetekben! Melyik a legkedvezőbb eset?

Milyen összefüggés (szabály) írható fel a tábor területe (t) és a szélessége (s) között?

4. Csilla még mindig nem elégedett a tá-
bor méretével, ezért Hajni azt javasolja,
hogy használják fel a szoba egyik falát is,
és ahhoz építsék hozzá a tábor kerítését.
Ezúttal milyen javaslatot tennél a legna-
gyobb területű rész elkerítésére Hajni-
nak? Vizsgáld meg, hogy helyesen tip-
peltél-e!
5. Csilla Hajni ötletéből kiindulva azt javasol-

ja, inkább a szoba sarkába építsék a tábort,
akkor még nagyobb is lehet. Hogy nézne ki
most a legnagyobb területű eset?
1. Egy 20 cm hosszú cérnaszállal téglalap alakú sík- 2. Egy 20 cm hosszú cérnaszállal téglalap alakú sík-
részt kerítünk el. részt kerítünk el úgy, hogy a téglalap egyik olda-
a) Ha a téglalap egyik oldalának hossza x cm, ak- la egy hosszú hurkapálca egy része, és csak a másik
kor hány cm hosszú a téglalap másik oldala, és három oldal cérna.
hány cm2 a téglalap területe? a) Ha a téglalap egyik oldalának hossza x cm, ak-
b) Ábrázold az oldalhossz és a terület kapcsolatát! kor hány cm hosszú a téglalap másik oldala, és
c) Melyik x-hez tartozik a legnagyobb terület? hány cm2 a téglalap területe? (Két lehetőség is
van!)
b) Ábrázold az oldalhossz és a terület kapcsolatát!
c) Melyik x-hez tartozik a legnagyobb terület? Ha-
sonlítsd össze a lecke 4. feladatára kapott választ
a most adott válasszal! Mit tapasztalsz?
1 2 9 . l e c ke A L E G N AGYO B B Á L L AT FA R M 93

130 „FEL”-„LE”, „JOBBRA”-„BALRA”
P É L DA
a) Milyen geometriai transzformációval vihető át az f Megoldás

függvény grafikonja a g, illetve a h függvény grafikon- y y = x2
jába, ha f ^ x h = x , g ^ x h = x + 2 és h ^ x h = x + 3 f
(Df = Dg = Dh = R)?
g y = x 2– 2
1
Megoldás
0 1 x Eltolás az y tengellyel pár-
y = |x| + 2 y g
huzamosan, negatív irány-
y = |x| ban, 2 egységgel.
f
y y = x2
1
y = (x – 3)2
0 1 x
Eltolás az x ten-
f
gellyel párhuza-
Eltolás az y tengellyel párhuzamosan, pozitív irányban, 2 h mosan, pozitív
egységgel. 1
irányban, 3 egy-
0 1 x séggel.
y y = |x + 3|
f
y = |x| Megjegyzés
h Korábban már említettük (például a 9. osztályos köny-
1 vünk 49. leckéjében), hogy az x 7 x 2 függvény grafikon-
0 1 x ja parabola. Ha pedig egy függvény hozzárendelési szabá-
lya x 7 x 2 + v vagy x 7 ^ x - u h2 alakú, akkor könnyen
Eltolás az x tengellyel párhuzamosan, negatív irányban, meg tudjuk mutatni, hogy a grafikonja eltolással jött lét-
3 egységgel. re az x 7 x 2 függvény grafikonjából (akármelyik valós szá-
mot jelöli is az u és a v). Ebből látható, hogy minden ilyen
b) Milyen geometriai transzformációval vihető át az f függvény grafikonja is parabola.
függvény grafikonja a g, illetve a h függvény grafikon-
jába, ha f ^ x h = x 2 , g ^ x h = x 2 - 2 és h ^ x h = ^ x - 3h2 A
Az adott vektorú eltolások a GeoGebra program
(Df = Dg = Dh = R)? s
segítségével is szemléltethetők.
F E L A DAT
1. a) Milyen geometriai transzformációval vihető át b) Milyen geometriai transzformációval vihető át

az f függvény grafikonja a g, illetve a h függvény az f függvény grafikonja a g, illetve a h függvény
grafikonjába, ha f ^ x h = x 2 , g ^ x h = x 2 + 3 és grafikonjába, ha f ^ x h = x , g ^ x h = x - 3 és
h ^ x h = ^ x + 2h2 (Df = Dg = Dh = R)? Ábrázold h ^ x h = x + 4 (Df = Dg = Dh = R)? Ábrázold
mindhárom függvényt ugyanabban a koordi- mindhárom függvényt ugyanabban a koordi-
náta-rendszerben! náta-rendszerben!

2. Add meg a grafikonok alapján a függvények hozzá- c) Df = Dg = R+ , {0}, h értelmezési tartománya a
rendelési szabályát! Mindegyik esetben add meg azo- (-4)-nél nem kisebb valós számok halmaza.
kat a geometriai transzformációkat, amelyekkel az
y h
f függvény grafikonja a másik két grafikonba átvi-
hető!
1 f g
a) y Df = Dg = Dh = R
0 1 x
h f
1 g
0 1 x
3. Három függvény grafikonja látható az ábrán. Az
egyik függvény grafikonjának egyenlete y = f ^ x h ,
a másiké y = f ^ x + 2h , a harmadiké pedig
y = f ^ x h + 2 . Melyik grafikonhoz melyik egyenlet
tartozhat?
b) y Df = Dg = Dh = R y
g f
g f
1
1
h 0 1 x
0 1 x
h
1. f és g a valós számok halmazán értelmezett függ- d) az y tengellyel párhuzamosan, pozitív irányban

vény. Milyen geometriai transzformációval vihető át 4 egységgel.
az f függvény grafikonja a g függvény grafikonjába, ha Rajzold meg a transzformációk végrehajtásával ke-
a) f ^ x h = x , g^ x h = x - 4 ; letkező parabolákat, és add meg mindegyik parabola
b) f ^ x h = x 2 , g ^ x h = ^ x - 4h2 ; egyenletét is!
c) f ^ x h = x 2 - 3 , g^ x h = x 2 ?
Ábrázold a megadott két-két függvényt közös ko- 3. Bence mérgesen kiáltott fel, miközben éppen a ma-
ordináta-rendszerben! tek házi feladatát készítette: „Ilyen feladatot nem is
csináltunk, ezért nem tudom megoldani!” Hajni
E
Ellenőrizd a Graph vagy GeoGebra program se- megnézte, és látta, hogy az x 7 x 2 + 6x + 9 függ-
ggítségével, hogy jók-e a grafikonjaid! vényt kellett Bencének ábrázolnia. Így szólt az öcs-
cséhez: „Bence, hiszen éppen ilyen feladatokat gya-
2. Az y = x 2 egyenletű parabolát eltoltuk koroltatok ezen az órán, csak nem pontosan ebben
a) az y tengellyel párhuzamosan, negatív irányban az alakban volt megadva a hozzárendelési szabály!”
1 egységgel; Bence egy kicsit elcsodálkozott, de rövid idő múlva
b) az x tengellyel párhuzamosan, negatív irányban így kiáltott: „Tényleg! Ez nagyon egyszerű feladat!”
2 egységgel; Rajzold meg te is az x 7 x 2 + 6x + 9 függvény gra-
c) az x tengellyel párhuzamosan, pozitív irányban fikonját!
3 egységgel;
1 3 0 . l e c ke „ F E L” - „ L E ” , „ J O B B R A” - „ B A L R A” 95

131 „SOVÁNYABB”, „KÖVÉREBB”
BEVEZETŉ
St. Louis városának (Missouri, Egyesült Államok) nevezetessége a Gateway Arch (ejtsd:
gétvéj árcs), amely egy hatalmas boltív a város központjában. Sokan úgy tartják, hogy
parabolaív alakú. Lehetséges ez?
Csupán egy fénykép áll rendelkezésünkre és nem a tervrajz, ezért pontos válasz ter-
mészetesen nem várható. Az ív parabolára hasonlít, ezért lehet, hogy – jó közelítés-
sel – egy másodfokú függvény grafikonja; ezt a sejtésünket próbáljuk igazolni. Ahhoz
azonban, hogy függvénygrafikonról beszéljünk, szükséges, hogy az ív egy derékszö-
gű koordináta-rendszerben helyezkedjék el. A koordináta-rendszert saját magunk is
berajzolhatjuk, ez látható a következő ábrán.
Az építmény külső ívén kerestünk olyan pontokat, amelyek valamely függőleges rács-
vonalra illeszkednek. Néhány ilyen pont: 1
x -3 -2 -1 0 1 2 3 0 (0, 0)
–3 –2 –1 1 2 3
ymért -5 -1,6 -0,4 0 -0,4 -1,6 -5 –1
–2
Először célszerű a nagyobb értékeknél keresni az összefüggést, hiszen a kisebb ér-
tékeknél a leolvasási hibák sokkal többet számítanak. Tekintsük például a (3; -5) –3
pontot. Ha a függvényünk hozzárendelési szabálya x 7- x 2 lenne, akkor a 3-hoz az –4
y = -9 függvényérték tartozna. A -5 ennek éppen 5 -szerese, ami azt jelenti, hogy a
9 –5
függvényünk hozzárendelési szabálya csak az x 7- 5 x 2 lehet.

9
Ha erre a függvényre vonatkozóan egy újabb sorral kiegészítve újra elkészítjük
a fenti táblázatot, akkor a következőt kapjuk:
x -3 -2 -1 0 1 2 3
f^ x h = - 5 x 2 1
9
ymért -5 -1,6 -0,4 0 -0,4 -1,6 -5
0 (0, 0)
- 5 x2 -5 -2,2 -0,6 0 -0,6 -2,2 -5 –3 –2 –1 1 2 3
9 (–1, –0,4)
–1
(1, –0,4)
(–2, –1,6) (2, –1,6)
A -2-höz tartozó függvényérték (-2,2) a fényképen mértnek (a -1,6-nak) több mint –2
y = –0,56x
2
130%-a, a (-1)-hez tartozó pedig kb. a 150%-a a megfelelő mért értéknek. Láthatjuk, –3
hogy az eltérés meglehetősen nagy. Ekkora eltérés nem adódhat a leolvasás pontat-
–4
lanságából.
Ezek szerint az x 7 - 5 x 2 függvény grafikonja mégsem „idomul” az építmény ívé-
(–3, –5) –5 (3, –5)
9
hez. Ez pedig arra enged következtetni, hogy a Gateway Arch külső íve – bár első rá-
nézésre annak tűnhet, és sokan valóban ezt gondolják róla – nem parabola formájú.
Hasonlóan megmutatható, hogy a belső ív sem parabolaív.

P É L DA
1. Két-két függvényt ábrázoljunk közös koordináta- Szemléletesen: a kék grafikonokat az abszcisszatengelyre

rendszerben! merőleges irányban kétszeresükre „megnyújtottuk” („so-
a) x 7 x és x 7 2x ványabb” grafikont kaptunk).
b) x 7 x és x 7 2 x
Megjegyzés
c) x 7 x 2 és x 7 2x 2
Ennek a geometriai transzformációnak a neve: tengelyes
merőleges affinitás, amelynek tengelye az abszcisszatengely,
Megoldás
az aránya pedig 2.
a) y y = 2x A(1; 1)
B(1; 2)
D C(2; 2)
2. Ábrázoljuk az x 7 0,5x 2 függvényt!
D(2; 4) Megoldás
y=x
B
C E(-1,5; -1,5) y A(1; 1)
1
A G(-1,5; -3) y=x
2
B(1; 0,5)
01 x C(2; 4)
E
y = 0,5x 2
D(2; 2)
C
E(-1,5; 2,25)
G
E G(-1,5; 1,125)
A D
G 1
b) y A(1; 1) B
0 1 x
y = 2|x| B(1; 2)
C(2; 2)
D(2; 4) Az x 7 x 2 függvény kék grafikonjából úgy kapjuk meg
D
E(-1,5; 1,5) az x 7 0,5x 2 függvény piros grafikonját, hogy minden
G G(-1,5; 3) egyes kék pont második koordinátáját felére változtatjuk,
B y = |x|
miközben az első koordináta változatlan marad. Szem-
E C
1 léletesen: a kék grafikont az abszcisszatengelyre merőle-
A
0 1 x ges irányban a felére „összenyomtuk” („kövérebb” grafi-
kont kaptunk).
c) y = 2x
2 y A(1; 1) Megjegyzés
D B(1; 2) Bizonyítható, hogy ha az x 7 x 2 függvény grafikonját az
y = x2 C(2; 4) x tengelyre merőlegesen „megnyújtjuk” vagy „összenyomjuk”,
D(2; 8) a kapott görbe ismét parabola lesz (a parabola definíció-
G E(-1,5; 2,25) ját lásd a Ráadás részben). Tehát az x 7 cx 2 (c ! 0 ) függ-
C G(-1,5; 4,5) vény grafikonja parabola. Ennek a parabolának ugyanaz a
E B szimmetriatengelye és a tengelypontja, mint az eredetinek.
1 Ha c 2 0, akkor a parabola „felfelé nyitott”, ha c 1 0, akkor
A
0 1 x pedig „lefelé nyitott”.
Megfordítva is igaz: ha egy parabola szimmetriatengelye az
y tengely és tengelypontja az origó, akkor a parabola egy
A kék grafikonból úgy kapjuk meg a pirosat, hogy minden x 7 cx 2 (c ! 0 ) függvény grafikonja.
egyes kék pont második koordinátáját kétszeresére változ-
tatjuk, miközben az első koordináta változatlan marad. Az ábrázolás megoldható a Graph vagy GeoGebra
A
programok segítségével is.
p
1 31 . l e c ke „ S OV Á N YA B B ” , „ K Ö V É R E B B ” 97

F E L A DAT
1. Ábrázold a következő függvényeket a [-4; 4] inter- b) y c) y

vallumon!
a) x 7 1 x c) x 7 2 x (x ≥ 0)
2 1 1
b) x 7 1 x 2 d) x 7 1 x
4 3 0 1 x 01 x
2. Ábrázold a következő függvényeket a [-4; 4] inter-

vallumon! 4. A feketével rajzolt grafikon egyenlete: y = f ^ x h .
a) x 7 - 2 x c) x 7 -1,5 x (x ≥ 0) y
b) x 7 - 1 x 2
d) x 7 - 1 x
2 3 1
0 1
x
3. Add meg a grafikonok egyenletét!
a) y
A másik három grafikon egyenlete: y = - 2f ^ x h ,

y = 1 f ^ x h és y = 1 f ^ x h . Melyik grafikonhoz me-
1 2 3
lyik egyenlet tartozik?
0 1 x
1. Ábrázold közös koordináta-rendszerben az alábbi

3. A grafikonok egyenlete y = 1 , y = 4 , y = - 2 .
három-három függvényt! x x x
x Melyik egyenlethez melyik grafikon tartozik?
a) x 7 x , x 7 - 2 x , x 7
2
y
b) x 7 x , x 7 - x , x 7 x
3 4
2 2
c) x 7 x , x 7 , x 7 - x
2 x
3 2 1
2. Közös koordináta-rendszerben ábrázoltuk az 0 1 x

x 7 x2 - 2, x 7 ^ x - 2h2 , x 7- 2x 2 , x 7 x 2 : ^- 2h
függvényeket.
y
4. Ábrázold közös koordináta-rendszerben az x 7 x ,

az x 7 - 1 x + 2 és az x 7 1 x + 2 függvénye-
1 2 3
ket!
0 1 x
Függvényábrázoló program segítségével is ellen-

F
őrizheted, hogy jók-e a grafikonjaid.
ő
Melyik hozzárendelési szabályhoz melyik grafikon
tartozik?

RÁADÁS
I. Mi a parabola? génél megtartott, saját súlya alatt függeszkedő lánc szintén

parabola alakot vesz fel. Azóta már bebizonyosodott, hogy
Vegyünk fel egy síkban egy egyenest és egy olyan pontot,
nem parabola a függeszkedő lánc alakja. Ezt az alakot (ép-
amely nincs rajta ezen az egyenesen. Nevezzük a pontot fó-
pen emiatt) láncgörbének hívjuk – a Gateway Arch íve egy
kusznak (F), az egyenest vezéregyenesnek (v).
transzformált láncgörbét formáz.
A sík összes olyan pontjának a halmazát, amely egyenlő tá-
A mellékelt rajzon pirossal egy y
volságra van a fókusztól és a vezéregyenestől, parabolának
láncgörbét, kékkel pedig para-
nevezzük.
bolaíveket ábrázoltunk. Látható,
hogy a „soványabb” parabolák az
origó körül mutatnak jelentős el-
1
P térést a láncgörbétől, a „kövérebb”
parabola pontja d
F 0 1 x
parabolák pedig az origótól távo-
fókusz v lodva válnak el egyre jobban tőle.
d
vezéregyenes III. Egy ügyes módszer az y = x2 egyenletű parabola

közelítő megrajzolására
A parabola tengelypontja az origó. Újabb pontokat ka-
A parabola tengelyesen szimmetrikus ponthalmaz, a szim- punk, ha innen
metriatengelye átmegy a fókuszon és merőleges a vezér- egyet lépünk jobbra és egyet fel- y
egyenesre. Az, hogy „sovány” vagy „kövér” a parabola, felé, majd az új pontból
csakis a fókusz és a vezéregyenes távolságától függ. Ha ezt egyet lépünk jobbra és hármat
a távolságot növeljük, akkor a parabola „kövérebb” lesz, ha felfelé, majd a legújabb pont-
csökkentjük, akkor pedig „soványabb”. (Az ábrán látható ból
három parabolának közös a vezéregyenese, de a fókuszok- egyet lépünk jobbra és ötöt fel-
nak a vezéregyenestől való távolsága különböző. Minél ki- felé, és így tovább: a kapott
sebb a távolság, annál „soványabb” a parabola.) pontból mindig egyet lépünk 1
jobbra és sorban még 7-et, 0 1 x
9-et, 11-et, … lépünk felfelé.
Ugyancsak a parabola pont-
jait kapjuk meg, ha nem jobbra, hanem balra lépünk
mindig 1-et, felfelé pedig 1-et, 3-at, 5-öt, 7-et, 9-et,
11-et, …
Hasonlóan kaphatjuk meg az y = cx2 (c ! R+) egyenletű pa-

II. Láncgörbe
rabola néhány pontját is. Ebben az esetben is a tengelypont-
A Gateway Arch alakját firtató probléma egy amerikai ri- ból (az origóból) kiindulva 1-1 lépést kell tenni jobbra, il-
porter téves megállapításából származik. Amikor az épít- letve balra, felfelé pedig c, 3c, 5c, 7c, … egységet, így jut-
ményt 1968-ban felépítették, az újságíró így kezdte hely- nánk el a parabola pontjaihoz.
színi riportját: „Ezen a napon a munkások feltették az utol-
só követ a St. Louis-i Gateway Arch-ra, s ezzel felépült a vi- Természetesen akkor is alkalmazható ez a módszer, ha egy
lág leghíresebb parabolája.” Ő éppúgy a szemére hagyatko- parabola más helyzetű a koordináta-rendszerben, de a ten-
zott, mint Galileo Galilei, aki azt gondolta, hogy a két vé- gelye merőleges az x tengelyre.
1 31 . l e c ke „ S OV Á N YA B B ” , „ K Ö V É R E B B ” 99

132 ÖSSZETETT FÜGGVÉNY-
TRANSZFORMÁCIÓK
P É L DA
1. Ábrázoljuk közös koordináta-rendszerben a valós először „kiszámítjuk” ^ x - 3h2 értékét, majd vesszük ennek
a felét: 1 ^ x - 3h2 .
számok halmazán értelmezett f és g függvényt, ha
a) f ^ x h = 2 x és g ^ x h = 2 x - 4 ; 2
b) f ^ x h = ^ x + 2h2 és g ^ x h = ^ x + 2h2 - 4 ! A kapott „számból” kivonunk 2-t: 1 ^ x - 3h2 - 2 .
2
Megoldás A megfelelő transzformációk tehát rendre a következők le-
Könnyen észrevehetjük, hogy g ^ x h = f ^ x h - 4 mindkét hetnek:
esetben, bármely valós számot jelöljön is az x. – eltolás az x tengellyel párhuzamosan, pozitív irányban 3
Ez pedig azt jelenti, hogy az f függvény grafikonját az y ten- egységgel,
gellyel párhuzamosan, negatív irányban 4 egységgel eltolva – összenyomás felére az x tengelyre merőlegesen,
megkapjuk a g függvény grafikonját. – eltolás az y tengellyel párhuzamosan, negatív irányban
A) y B) y 2 egységgel.
f f A transzformációkat szemlélteti a mellékelt ábra.
y
1 1 y = x2 y = (x – 3)
2
0 1 x 0 1 x
y = 1 (x – 3)
2
2
g g
1
0 1 x
y = 1 (x – 3) 2– 2
Adott az x 7 1 ^ x - 3h2 - 2 függvény. Adjuk meg,
2
2. 2
hogy mely transzformációk egymás utáni végrehajtá-
sával juthatunk el az x 7 x 2 függvény grafikonjából Megjegyzés
a megadott függvény grafikonjához, és ábrázoljuk a A kiindulási parabolát az egymás utáni transzformációk
transzformációkkal kapott grafikonokat! parabolába vitték át, tehát az x 7 1 ^ x - 3h2 - 2 függvény
2
Megoldás grafikonja is parabola. Ennek a parabolának a tengelypont-
A válasz megadásához elegendő, ha azt az utat követjük, ja a (3; -2) pont. A tengelyponton megy át a parabola szim-
ahogyan egy adott x helyen kiszámítjuk a függvényértéket: metriatengelye, amely most párhuzamos az y tengellyel.
F E L A DAT
1. Ábrázold közös koordináta-rendszerben a valós 2. Adott az x 7 - 2 x + 3 + 4 függvény. Add meg,

számok halmazán értelmezett f és g függvényt, ha hogy mely transzformációk egymás utáni végrehaj-
a) f ^ x h = - 1 x és g ^ x h = - 1 x + 3 ; tásával juthatunk el az x 7 x függvény grafikonjá-
2 2
ból a megadott függvény grafikonjához, és ábrázold
b) f ^ x h = - ^ x + 2h2 és g ^ x h = - ^ x + 2h2 + 3 !
a transzformációk során kapott grafikonokat!

3. Add meg a valós számok halmazán értelmezett f és g hozzárendelési szabályát!
a) y b) y c) y
f g
1 1
g
0 1x 0 1 x
1
0 1 x f
f
g
4. Add meg a füzetedben a hiányzó koordinátatengelyeket és a tengelyeken az egységeket a parabolákhoz!

a) x 7 ^ x - 2h2 - 1 b) x 7 - ^ x - 2h2 + 1 c) x 7 2^ x - 2h2 - 3
5. Mely számok a 4. feladatban megadott függvények zérushelyei?
A függvények ábrázolásához a GeoGebra vagy a Graph program is használható.
1. Ábrázold a valós számok halmazán értelmezett f függvényt, ha

a) f ^ x h = 3 x - 1 ; b) f ^ x h = 3 x - 1 ; c) f ^ x h = - 1 x 2 + 3 ; d) f ^ x h = - 1 ^ x + 3h2 !
2 2 2 2
2. Ábrázold az alábbi függvényeket! Van-e zérushelyük, szélsőértékük?

a) x 7 3 + 2 ^ x ! 0h b) x 7 3 ^ x ! - 2h c) x 7 -
2 ^ x ! 3h d) x 7 -
4 + 3 ^ x ! - 1h
x x+ 2 x- 3 x +1
3. Add meg a függvények hozzárendelési szabályát a grafikonjuk alapján!

a) b) c) d)
y y y y
1 1 1
0 x 0 1 x 0 1 x
1
1
0 1 x
4. Ábrázold a függvényeket! Van-e zérushelyük, szélsőértékük?

a) x 7 x 2 + 2x + 1 b) x 7 x 2 - 4x + 4 c) x 7- x 2 + 4x - 4 d) x 7 x 2 - 10x + 25
1 3 2 . l e c ke Ö S S Z E T E T T F Ü G GV É N Y T R A N S Z F O R M Á C I Ó K 1 01

133 MÁSODFOKÚ FÜGGVÉNYEK
ELMÉLET
Ha a, b és c adott számok és a ! 0, akkor az x ! R, x 7 ax2 + bx + c függvényt másodfokú függvénynek nevezzük.

Például
a) az x 7 3x2 - 2x - 5 függvény másodfokú, és itt a = 3, b = -2 és c = -5.
b) az x 7 2,5x2 - x + 3,8 függvény másodfokú, és itt a = 2,5, b = -1 és c = 3,8.
c) az x 7 -x2 + 3 függvény másodfokú, és itt a = -1, b = 0 és c = 3.
A másodfokú függvények ábrázolásokhoz használható a GeoGebra program is.
P É L DA
1. Mutassuk meg, hogy az f, g, h másodfokú függvények grafikonja is parabola! Ábrázoljuk a függvényeket!

a) f ^ x h = x 2 + 4x b) g ^ x h = x 2 - 8x + 12 c) h ^ x h = - 2x 2 + 4x
Megoldás
Mindegyik hozzárendelési szabályt átalakítjuk úgy, hogy a feladat állítása könnyen igazolható legyen.
a) Mivel f ^ x h = x 2 + 4x = x 2 + 4x + 4 - 4 = ^ x 2 + 4x + 4h - 4 = ^ x + 2h2 - 4 , y = (x + 2) 2
y y=x
2
ezért f ^ x h = ^ x + 2h2 - 4 .
Ebből látható, hogy ha az x 7 x 2 függvény grafikonját (amely egy parabola) el-
toljuk az x tengellyel párhuzamosan negatív irányban 2 egységgel, majd az így 1
kapott parabolát eltoljuk az y tengellyel párhuzamosan negatív irányban 4 egy- 0 1 x
séggel, akkor megkapjuk az f függvény grafikonját. Ezért ez is egy parabola.
y y=x
2
y = (x – 4) 2
y = (x + 2) 2 – 4
b) Hasonlóan járunk el, mint az előbb.

1 g ^ x h - 12 = x 2 - 8x = x 2 - 8x + 16 - 16 = ^ x 2 - 8x + 16h - 16 = ^ x - 4h2 - 16 ,
0 1 x ezért g ^ x h = ^ x - 4h2 - 16 + 12 , vagyis g ^ x h = ^ x - 4h2 - 4 .
Az előzőekhez hasonlóan látható, hogy a g függvény grafikonja is megkapható az
x 7 x 2 grafikonjának eltolásával, azaz a g függvény grafikonja is parabola.
y = (x – 4) 2 – 4
y
2
c) Megismételjük az előbbiekben alkalmazott „trükköket”. y = –2(x – 1) + 2
h^xh
= x 2 - 2x = x 2 - 2x + 1 - 1 = ^ x 2 - 2x + 1h - 1 = ^ x - 1h2 - 1 . 1
-2 0
1 x
h^xh
Tehát = ^ x - 1h2 - 1 , ezért h ^ x h = - 2^ x - 1h2 + 2 .
-2 y = –2x
2
A h függvény grafikonját megkaphatjuk úgy is, hogy az x 7 - 2x 2 függvény gra-

fikonját eltoljuk az x tengellyel párhuzamosan +1 egységgel és az y tengellyel
párhuzamosan +2 egységgel. Tehát a h függvény grafikonja is parabola.
2
y = –2(x – 1)

ELMÉLET
y Az x 7 ax2 + bx + c másodfokú függvény grafikonja olyan parabola, amelynek a tengelye

a>0 merőleges az x tengelyre. Ez a parabola „felfelé” nyitott, ha a 2 0, „lefelé” nyitott, ha a 1 0.
Az x 7 ax2 + bx + c hozzárendelési szabály algeb- y
a<0 rai módszerekkel átalakítható x 7 a(x - u)2 + v alak-

ra. Az itt fellépő u és v éppen a parabola tengelypontjá-
x nak az első, illetve második koordinátája. E számok azt
is megmutatják, mennyivel kell eltolni az x 7 ax2 függ- v
vény grafikonját a koordinátatengelyek mentén, hogy az
x 7 ax2 + bx + c függvény grafikonját megkapjuk.
u x
Ezt az algebrai átalakítást teljes négyzetté kiegészítés
módszerének nevezzük.
F E L A DAT
1. Ábrázold közös koordináta-rendszerben az alábbi 3. A másodfokú függvény általános alakjával

két-két másodfokú függvényt! (x 7 ax2 + bx + c) összehasonlítva határozd meg
a) f : x 7 x 2 - 2x , g : x 7 x 2 - 2x - 3 az a, b és c értékét! Határozd meg mindegyik eset-
b) f : x 7 x 2 + 5x , g : x 7 x 2 + 5x + 8,25 ben a függvény grafikonjaként adódó parabola ten-
gelypontjának koordinátáit is! Minimuma vagy ma-
2. Egy másodfokú függvény grafikonja olyan para- ximuma van a függvénynek?
bola, amely egybevágó az x 7 x 2 függvény grafi- a) x 7 x 2 - 4x + 5
konjával, és amelynek tengelypontja a (-2; 5) pont. b) x 7 x 2 + 8x + 12
Hány ilyen másodfokú függvény van? Írd fel a hoz- c) x 7- 0, 5x 2 + 2x - 2
zárendelési szabályát! d) x 7- 3x 2 + 18x
1. Határozd meg az alábbi másodfokú függvények 3. Ábrázold a másodfokú függvényeket! Állapítsd

zérushelyeit! meg a szélsőértéküket, a szélsőértékük helyét!
a) x 7 x 2 - 16 d) x 7 x 2 + 16x a) x 7 x 2 - 4x c) x 7- x 2 + 6x
b) x 7 x 2 - 16x e) x 7 - x 2 + 25 b) x 7 x 2 - 4x + 5 d) x 7- x 2 + 6x - 5
2
c) x 7 x + 16
2. Ábrázold az f : x 7 0,5x 2 - 2x függvényt! Hatá-

rozd meg a függvény zérushelyeit, szélsőértékét,
értékkészletét!
1 3 3 . l e c ke M Á S O D F O K Ú F Ü G GV É N Y E K 103

134 BENCE ÉS A MÁSODFOKÚ
FÜGGVÉNYEK
F E L A DAT
1. Olvasd el figyelmesen a szöveget és egészítsd ki Tehát a parabolát a szimmetriatengelye az E(…; …)

szóban a hiányzó részeket! A feladat megoldását pontban metszi.
Bence instrukciói alapján végezd el a füzetedben A parabola két, x tengelyen lévő pontja és a ten-
te is! gelypontja segítségével elég jó ábrát készíthetsz!
Nagy Dani a matek házi feladatával birkózik. Ábrá-
b) Térjünk vissza Dani f függ- y
zolnia kell az f : x 7 3x2 - 6x + 5 függvényt.
Éppen hozzáfogna, amikor beállít régi barátja, vényéhez! Akármelyik va-
Arany Bence, hogy menjen vele focizni. lós szám is az x, igaz, hogy
– Nem mehetek – mondja Dani –, ezzel a függvény- f(x) = g(x) + 5. Ezért az f gra-
fikonját megkapod, ha a g 1
nyel kell egész délután vacakolnom! Nem tudom a
teljes négyzetté kiegészítés módszerével olyan alak- grafikonját az y tengely men- 0 1 x
ra hozni, mint amilyet a múlt órán tanultunk. Vala- tén 5 egységgel feljebb tolod.
g
mivel osztani kellett, meg kivonni valamit… Az új parabola az 5-nél
– Majd segítek – biztatja Bence, és mutat neki egy metszi az y tengelyt, a szim-
egyszerű, gyors módszert. metriatengelye megegyezik az előzővel, a szimmet-
riatengelyen lévő pontja T(1; 2).
a) Rajzold meg először egy olyan egyszerűbb függvény Ábrázold az előbbi koordináta-rendszerben az
grafikonját, amelyből könnyen eljuthatsz az f grafikon- x 7 3x2 - 6x + 5 másodfokú függvényt is!
jához! Ez az egyszerűbb függvény legyen a következő: Ezzel el is készült Dani házi feladata, mehet fociz-
g : x 7 3x2 - 6x. ni Bencével.
Tudod, hogy a g másodfokú függvény, ezért grafikon-
ja egy olyan „…” nyitott parabola, amelynek a ten- 2. Ábrázold a zérushelyek és a tengelypont segítségé-
gelye merőleges az x tengelyre. A grafikon x tenge- vel az f : x 7 x 2 + 5x másodfokú függvényt, majd
lyen lévő pontjainak a második koordinátája … . ennek segítségével ugyanabban a koordináta-rend-
Ennek a két pontnak az első koordinátáját (g zérus- szerben a g : x 7 x 2 + 5x + 3 másodfokú függ-
helyeit) úgy kapod meg, hogy megoldod a vényt is! Add meg a g függvény szélsőértékének he-
3x2 - 6x = 3x(x - 2) = 0 egyenletet. lyét és értékét!
A g függvény két zérushelye: … és … .
Ezeket már be is jelölheted az x tengelyen. 3. Ábrázold a zérushelyek és a tengelypont segítsé-
A parabola szimmetriatengelye a két zérushely kö- gével az f : x 7 - 1 x 2 + 2x másodfokú függvényt,

2
zött középen metszi az x tengelyt. Rajzold meg ezt majd ennek segítségével ugyanabban a koordiná-
ta-rendszerben a g : x 7- 1 x 2 + 2x - 4 másodfo-
a tengelyt!
y
Látható, hogy a szimmetria- 2
kú függvényt is!
tengelyen lévő pontok első
Add meg a g függvény szélsőértékének helyét és ér-
koordinátája 1, ennyi tehát
tékét!
a parabola tengelypontjának 1
első koordinátája is. 0 1 x 4. Határozd meg a függvények ábrázolása nélkül az
A parabola tengelypontjának f: x 7 0,1x2 - 2,2x és a g : x 7 0,1x 2 - 2,2x + 5,8
második koordinátája: másodfokú függvények minimumhelyét és a mini-
g(1) = 3 ⋅ 12 - 6 ⋅ 1 = -3. mum értékét!

1. Ábrázold a h: x 7 12x - 3x2 + 7 függvényt úgy, F

Függvényábrázoló programmal ellenőrizheted a
hogy először a k: x 7 12x - 3x2 függvény grafikon- megoldásaid helyességét.
m
ját rajzolod meg a k zérushelyei és a k grafikonjá-
nak tengelypontja segítségével! Add meg a h függ-
vény maximumát és maximumhelyét!
2. Ábrázold az x 7 2x 2 - 10x + 8 másodfokú függ-

vényt! Számítással határozd meg a grafikon ten-
gelypontjának koordinátáit! A grafikon alapján ál-
lapítsd meg a függvény zérushelyeit!
3. Határozd meg a következő másodfokú függvények
zérushelyeit! Készíts vázlatos rajzot a függvény gra-
fikonjáról a zérushelyek segítségével!
a) f : x 7 0,2x 2 - 5x
b) g : x 7- 0,2x 2 - 0,8x
c) h: x 7 7x - 5x 2
d) k : x 7 0,4x 2 - 1,6x + 1,6
F E L A DAT
Vizsgáljuk algebrai módszerrel a valós számok halmazán Tehát a vizsgált függvény értékei nem lehetnek kisebbek,
2
értelmezett x 7 ax 2 + bx + c (a ! 0) másodfokú függ- mint - b + c .
vényt szélsőérték szempontjából! 4a
Ezt az értéket a függvény fel is veszi, mégpedig abban az
Megoldás esetben, ha x + b = 0 , azaz x = - b .
2a 2a
Alakítsuk át a hozzárendelési szabályt: b
A függvénynek tehát - minimumhelye, a minimum
ax 2 + bx + c = a c x 2 + b x m + c = 2
2a
a
értéke pedig - b + c .
2 2 4a
= a c x 2 + 2 $ b x + b 2 - b 2 m + c.
2a 4a 4a Ha a 1 0, akkor
2 2 2
Mivel x + 2 $ b x + b 2 = c x + b m , ezért
2
a c x + b m # 0 minden esetben teljesül, ezért
2a 4a 2a 2a
2
ax 2 + bx + c # - b + c .
2 2
ax 2 + bx + c = a c x + b m - b + c . 4a
2a 4a
Az a 2 0 eset gondolatmenetét megismételve most azt
Ha a 2 0, akkor
2 kapjuk, hogy - b maximumhelye a függvénynek, a ma-
a c x + b m $ 0 minden esetben teljesül, ezért 2a
2a 2
2 ximum értéke pedig - b + c .
ax 2 + bx + c $ - b + c . 4a
4a
1 3 4 . l e c ke B E N C E É S A M Á S O D F O K Ú F Ü G GV É N Y E K 105

135 MODELL ÉS VALÓSÁG
BEVEZETŉ
Az írott és az elektronikus médiában is gyakran találkozunk olyan hírekkel, amelyek egy-egy jelenséggel kapcsolatos kuta-
tásokról számolnak be. A kutatások eredményét nemegyszer matematikai összefüggések bemutatásával is igyekeznek alá-
támasztani, megvilágítani. Az is előfordul, hogy a vizsgált jelenségre egy matematikai modellt állítanak fel, és a modellből
vonnak le következtetéseket.
Ha ezeket a következtetéseket a „valóságos világ” visszaigazolja, akkor azt mondjuk, hogy a matematikai modell jól írja
le a vizsgált jelenséget. Ha a következtetéseket a valóság nem, vagy nem teljesen igazolja vissza, akkor a modell javításra (fi-
nomításra) szorul, vagy teljesen új modellt kell helyette felállítani.
Nézzük meg egy példán, hogyan is működik egy matematikai modell!
P É L DA
Veszélyes hulladék megsemmisítése lyes hulladéknak a PCP (pentaklórfenol) eltávolítása céljá-

ból történő kezelési költsége növekszik az eltávolított PCP
Egy amerikai államban egy tanulmány részeként a ve- mennyiségének növekedésével. Egy matematikai modell
szélyes hulladékok kezelésével is foglalkoztak. A veszé- szerint, ha naponta x kilogramm PCP-t távolítanak el, ak-
kor a költség dollárban kifejezve:
k(x) = 2000 + 100x2.
Az állam PCP-kilogrammonként 500 dollárt átvállal a költ-
ségekből.
Elemezzük a nettó (az állami hozzájárulás következtében
kialakuló) költséget a matematikai modell alapján, a na-
ponta megsemmisített PCP mennyiségének függvényében!
ICSC: 0532 PENTAKLÓRFENOL

FONTOS ADATOK
FIZIKAI ÁLLAPOT; EXPOZÍCIÓS UTAK
MEGJELENÉS Az anyag bejuthat a szervezetbe belégzéssel, a bőrön
FEHÉR VAGY BARNÁS, keresztül és lenyeléssel.
JELLEGZETES SZAGÚ
PELYHEK VAGY POR BELÉGZÉSI KOCKÁZAT
A párolgás 20 °C-on elhanyagolható, de a levegőben
KÉMIAI VESZÉLYEK lebegő részecskék veszélyes koncentrációja gyorsan
Az anyag bomlik hevítés- kialakulhat, ha kiszórják, különösen ha por alakú.
re, mérgező és maró hatá-
sú füstöket fejlesztve, bele- RÖVID IDEJŰ EXPOZÍCIÓ HATÁSAI
értve hidrogén-kloridot és Az anyag irritálja/izgatja a szemet, a bőrt és a
dioxinokat. légzőrendszert. Az anyag belégzése tüdővizenyőt okoz-
Reagál erős oxidáló sze- hat, hatása lehet a szív-ér rendszerre és a központi
rekkel, tűz- és robbanásve- idegrendszerre.
szélyt okozva. Az expozíció, ha nagymértékű, okozhat eszméletlen-
séget vagy halált is. A tünetek késleltetve jelentkeznek,
orvosi megfigyelés indokolt.
HOSSZAN TARTÓ VAGY ISMÉTELT

EXPOZÍCIÓ HATÁSAI
Ismétlődő vagy tartós érintkezés bőrgyulladást okoz-
hat (klórakne). Hatással lehet a központi idegrend-
szerre, a vesére, a májra. Kísérleti állatokban észlel-
tek tumorokat, de lehet, hogy ennek emberen nincs je-
lentősége.

Megoldás 2,5 kg-nál, de azután a költség folyamatosan növek-
Ha naponta x kilogramm PCP megsemmisítése történik szik. A csökkenő szakasz annak köszönhető, hogy az
meg, akkor ennek nettó költsége: állam magára vállalja a költségek egy részét.
K(x) = 2000 + 100x2 - 500x dollár.
Mit olvashatunk ki ebből a modellből? A modell finomításra szorul például azért, mert a naponta
– A tömeg nem lehet negatív, tehát a megadott összefüg- megsemmisített PCP tömege nem lehet tetszőlegesen nagy.
gésben x $ 0. Ha további adatokat szerzünk az adott államban a PCP-
– A költségnek van egy olyan része (2000 dollár), amely megsemmisítés költségeiről, akkor ellenőrizhetjük, hogy a
akkor is fellép, ha nem történik PCP-megsemmisítés. modell helyesen adja-e meg a költségeket.
– A költséget a A kék görbe azt mutatja meg, hogy a költség az állam tá-
K(x) = 100x2 - 500x + 2000 = 100(x2 - 5x + 20) mogatása nélkül folyamatosan növekedne.
alakban írva látható, hogy a növekedési, csökkenési vi-
y
szonyokat az x 7 x2 - 5x + 20 (x $ 0) függvény vizs-
3400
gálata is megadja. 3200
Az x 7 x2 - 5x + 20 másodfokú függvény vizsgálatához 3000
y = 100x + 2000
2
2800
használjuk az előző órán javasolt módszert!
2600
Nézzük az x 7 x2 - 5x másodfokú függvényt! Ennek gra- 2400
fikonja egy felfelé nyitott parabola, a függvény zérushelyei 2200
y = 100x 2 – 500x + 2000
2000
a 0 és az 5. Az x 7 x2 - 5x függvénynek tehát minimumhe- 1800
lye a 2,5, a minimum értéke pedig 1600
1400
2,52 - 5 ⋅ 2,5 = -6,25.
1200
1000
y 800
600
400
200
20 0
0 1 2 3 4 5 x
y = x 2 – 5x + 20
0 2 x
y = x 2 – 5x
Ezek szerint az x 7 x2 - 5x + 20 függvénynek is 2,5 a

minimumhelye, a minimumának értéke azonban 20-szal
több, vagyis 13,75.
– A veszélyeshulladék-megsemmisítés napi költsége ak-

kor a legkisebb, ha naponta 2,5 kg PCP eltávolítása tör-
ténik meg.
– A legkisebb napi költség:
K(2,5) = 100(2,52 - 5 ⋅ 2,5x + 20) = 1375 (dollár).
– A megsemmisítés költsége csökken a PCP-mennyiség
növekedésével, amíg a megsemmisített tömeg kisebb
1 3 5 . l e c ke M O D E L L É S VA L Ó S Á G 1 07

F E L A DAT
1. Globális felmelegedés
A sportterepjáró korunk dinoszaurusza, mely keresztülhasít a tájon. Méretéhez ké-
pest a vezetőjének az agya elenyésző, 3-5-ször szennyezőbb, mint egy átlagos autó,
Bence a terepjáró gépkocsik és óránként 16 kilométeres sebesség mellett is képes ölni.
pes ölni.
szén-dioxid-kibocsátását tanul-
A dinoszauruszokkal ellentétben a sportterepjárók vagy lu-
mányozta. A kibocsátott szén- xusterepjárók még nem haltak ki. Az Explorer, a Land Rover,
dioxid mennyiségét 50 000 km- a Pathfinder és az Expedition mind olyan járművek, melyek
teret követelnek 1magulknalk. Az új autók amerikai piacának
re és kilogrammban adta meg. 50%-át teszik ki, és már Európát is célba vették.
Az adatok alapján matematikai
modellt készített, amely a szén-dioxid-kibocsátás és a

gépkocsi üzemanyag-fogyasztása közötti kapcsolatra
vonatkozik.
A matematikai modell szerint, ha egy terepjáró 1 liter

üzemanyaggal x km-t képes megtenni, akkor a terepjáró
szén-dioxid-kibocsátása (50 000 km-en):
d(x) = 200x2 - 5200x + 44 000.
Ez a matematikai modell akkor érvényes, ha
4,8 # x # 13,2.
A matematikai modell alapján elemezd a terepjárók
szén-dioxid-kibocsátását!
a) Hány liter üzemanyagot fogyaszt 100 km-en az a te-
repjáró, amely 1 liter üzemanyaggal 4,8 km-t képes
megtenni? És az, amelyik 13,2 km-t?
b) A modell szerint hány km-t képes megtenni 1 liter
üzemanyaggal az a terepjáró, amelyik a legkevesebb
szén-dioxidot bocsátja ki? Hány liter üzemanyagot
fogyaszt 100 km-en ez a terepjáró?
c) Hány kilogramm szén-dioxidot juttat a légkörbe
50 000 km-en a legkevésbé szennyező terepjáró? És
az, amelyik a legtöbb szén-dioxidot bocsátja ki?
1. Egy terepjáró átlagos, kilogrammban mért tömege A modell szerint

egy matematikai modell szerint a következőképpen a) mekkora volt a terepjárók átlagos tömege 1975-ben,
függ a terepjáró évjáratától: 1980-ban, 1990-ben;
m(t) = 1,5t2 - 45t + 2100, b) melyik évben csökkent és melyikben növekedett a te-
ahol 5 # t # 27, és t az időt jelöli. A t = 0 érték azt repjárók átlagos tömege;
jelenti, hogy 1970-ben, a t = 5 azt, hogy 1975-ben c) melyik évben volt a legkisebb a terepjárók átlagos tö-
és így tovább, a t = 27 azt, hogy 1997-ben gyártot- mege, és ez hány kg volt;
ták a gépkocsit. d) mekkora volt a terepjárók átlagos tömege 2000-ben?(!)

RÁADÁS
Az interneten 2010-ben az alábbi tartalmú cikk volt olvas- volt, mint a 2008 első félévében eladott új autóké. A többi
ható: jelentősebb európai piac közül az Egyesült Királyság átlago-
san 8,4 g/km-rel csökkentette új autói károsanyag-kibocsá-
Érdekes részleteiben megvizsgálni azokat a törekvéseket,
tását az első félév 924 955 db eladott új autóján. Olaszország-
amelyekkel az egyes országok a CO2-kibocsátásukat csök-
nak 6,5 g/km-es, míg Franciaországnak 5,7 g/km-es csök-
kentik. A piacokon alkalmazott roncsbeszámítási akciók
kentést sikerült elérnie. A legjelentősebb szén-dioxid-csök-
bizonyultak egyértelműen a legerőteljesebb hajtóerőnek a
kentést Írország produkálta 2009 első félévében (a 2008-as
károsanyag-kibocsátás csökkentése terén. Ezek az akciók
megfelelő adathoz képest): a csökkenés 17,1 g/km lett.
nemcsak az eladási mennyiségek növelésében segítettek,
hanem a környezettudatosabb gondolkodást is népszerű-
sítették az európai újautó-vásárlók körében a hatékonyabb, 1. Körülbelül hány tonna szén-dioxidot juttatnak a lég-
körbe évente az EU új gépjárművei, ha feltételezzük,
alacsonyabb CO2-kibocsátású járművek népszerűsítésével.
hogy átlagosan 1000 km-t tesz meg mindegyik jár-
mű egy év alatt?
Eladott CO2 -
Változás
Ország gépkocsik kibocsátás
(g/km)
száma átlaga (g/km) 2. Melyik ország új gépjárművei juttatják a legtöbb
1 Németország 2 059 405 154,6 -11,3 szén-dioxidot a légkörbe? Hány tonnát? (Feltételez-
zük, hogy minden gépkocsi kb. 1000 km-t fut évente.)
2 Olaszország 1 135 203 138,4 -6,5
3 Franciaország 1 131 315 134,5 -5,7
3. Melyik ország csökkentette a legnagyobb mértékben
4 Nagy-Britannia 924 955 151,5 -8,4 (a legtöbb kg-mal) az új gépjárművek által a légkörbe
5 Spanyolország 432 949 145,5 -3,5 juttatott szén-dioxid mennyiségét?
6 Belgium 273 205 143,7 -4,8
7 Hollandia 220 340 149,5 -9,8
8 Lengyelország 168 885 150,6 -2,1
9 Ausztria 166 017 151,5 -8,7
10 Svájc 133 393 170,2 -8,3
11 Görögország 104 339 157,6 -3
12 Svédország 102 794 166,5 -7,6
13 Cseh Köztársaság 85 608 155,8 0
14 Portugália 73 093 135,5 -2,9
15 Dánia 53 490 141,9 -7,1
16 Finnország 51 943 159,8 -4,5
17 Magyarország 51 694 152,1 -2,4
18 Írország 46 772 145,1 -17,1
19 Szlovákia 45 728 151,9 -4,3
20 Norvégia 41 747 152,4 -6,2
21 Szlovénia 29 446 151,9 -3,1
Összesen 7 332 321 – –
Átlag (súlyozott) – 147,5 -7,1
Németországban 2009 első félévében 2 059 405 új autót ad-

tak el, ezek CO2-kibocsátása átlag 11,3 g/km-rel kevesebb
1 3 5 . l e c ke M O D E L L É S VA L Ó S Á G 109

136 FELADATOK, EGYENLETEK,
MEGOLDÁSOK
P É L DA
1. Arany Hajni irodalomszakkörös. Most kaptak egy Az egyenletet így alakítja:

termet, amelynek a falát kedvenc íróik és költőik d 2 + 4d + 4d = 26,25, és készít egy rajzot:
képeivel díszíthetik. Hajni, számítva nagypapája
ügyességére, elvállalta, hogy hoz egy tablót. Megbe- d 4
szélte Gyula papával, hogy olyan furnérlemezt készít, d d

2
4d
amelynek a közepén (10 dm × 6 dm)-es téglalap lesz
a költők képei számára, körülötte pedig egyforma
szélességű sáv az írók képeinek. 4 4d
165 dm2
Ezt a sokszöget kiegészíti négyzetté:

6 dm
10 dm d 4
2
d d 4d
Másnap délután Gyula papa a barkácsüzletből

telefonál: mondja meg Hajni, milyen szé- 4 4d 16
les legyen a külső sáv, azaz mekkorák legye-
nek a furnérlap oldalai, mert ma még akciós
áron vehetné meg a lapot. Gyula papa csak arra em-
Egy olyan négyzetet kap, amelynek az oldalai (d + 4) dm-
lékezett, hogy mekkorák a belső téglalap oldalai, és
esek. Ennek a területe (d + 4)2 dm2, és négy részre van vág-
hogy a lemez teljes területe 165 dm2 lesz, de nincs
va. Itt három rész együttes területe 26,25 dm2, a negyedi-
nála az a papír, amelyre a pontos méreteket felírta.
ké 16 dm2. Tehát
Hajni nincs otthon, de Bence elvállalja, hogy gyorsan
(d + 4)2 = 26,25 + 16 = 42,25. Bence azt is tudja, hogy
kiszámítja a megfelelő méreteket és visszahívja Gyu-
6,52 = 42,25.
la papát.
Ha a d + 4 négyzete ugyanannyi, mint a 6,5 négyzete, ak-
kor d + 4 = 6,5 vagy d + 4 = -6,5.
Megoldás
Mivel a d pozitív szám, ezért a második eset lehetetlen, va-
Így fog hozzá Bence:
gyis d = 6,5 - 4 = 2,5 (dm).
Ha a külső sáv d dm szélességű, akkor a nagy téglalap olda-
Bence elégedetten hívja fel Gyula papát: 25 cm-es keretet
lainak hossza (10 + 2d) dm és (6 + 2d) dm. Ezeknek a se-
kell készíteni, tehát a szükséges furnérlemez méretei:
gítségével felírja, hogy a téglalap területe 165 dm2:
6 dm + 2 ⋅ 2,5 dm = 11 dm, illetve
(10 + 2d) · (6 + 2d) = 165;
10 dm + 2 ⋅ 2,5 dm = 15 dm.
60 + 12d + 20d + 4d 2 = 165;
Gyula papa fejben számolva ellenőrzi, hogy az ekkora le-
4d 2 + 32d = 105.
mez területe valóban 165 dm2.
4-gyel való osztás után Bence a d 2 + 8d = 26,25 egysze-
rű másodfokú egyenlethez jut. Olyan pozitív számot keres,
amelyre ez az állítás igaz. Eszébe jut, mit olvasott a nyáron:
az ókorban ügyes rajzokkal oldották meg az ilyesforma fel-
adatokat.
110 Ú JA B B U TA KO N A Z A L G E B R Á B A N M á s o d f o k ú e g ye n l e t e k , e g ye n l Ŋ t l e n s é g e k

2. Oldjuk meg Bence módszerével, a teljes négyzetté ki- (x - 3)2 = 1;
egészítéssel az x2 - 6x + 8 = 0 egyenletet! x - 3 = 1 vagy x - 3 = -1.
Megoldás Ha x - 3 = 1, akkor x = 1 + 3 = 4;
x2 - 6x = -8; ha x - 3 = -1, akkor x = -1 + 3 = 2.
x2 - 6x + 9 = -8 + 9 = 1; Tehát ennek az egyenletnek két gyöke van, a 2 és a 4.
F E L A DAT
1. Oldd meg teljes négyzetté kiegészítéssel a követke- 2. Havi x tonna csillagpor forgalmazása esetén a
ző egyenleteket! bevétel és a kiadás különbsége (a „nyereség”)
a) x2 + 2x = 15 (-x2 + 5x - 4) ezer euró.
b) x2 + 3x = 28 Számítsd ki, mekkora tömegű csillagpor forgal-
c) x2 - 12x + 20 = 0 mazása esetén lesz 0 a nyereség! Mekkora tömegű
d) x2 + 10x + 16 = 0 csillagpor forgalmazása esetén lesz a legnagyobb a
nyereség, és mennyi ez?
1. Oldd meg a teljes négyzetté kiegészítés módszeré- 3. Egy tréfás kedvű kereskedő annyi forintért kínálta
vel az alábbi egyenleteket! az alma kilóját, ahány kiló almát vitt a piacra. Ami-
a) x2 + 14x = 15 c) x2 - 7,6x + 12,64 = 0 kor már eladott 30 kilót, akkor új árat írt ki: ez is-
b) x + 9,6x = 10,6
2
d) -x2 - 6x - 9 = 0 mét csak annyi forint volt, ahány kiló alma még el-
adatlan maradt. Ezen az áron eladta az összes meg-
2. Egy függőlegesen fellőtt lövedék talajszinttől való maradt almáját. Így annyi lett a bevétele, mintha az
távolsága a kilövés után t másodperccel 50t - 5t 2 egész mennyiséget 79 forintos kilónkénti áron adta
méter. A kilövés után hány másodperccel lesz a lö- volna el. Hány kiló almát vitt a piacra a kereskedő?
vedék
a) 45 m, b) 105 m, c) 125 m, d) 145 m
magasságban a talajszint felett? Készíts grafikont a
feladathoz!
1 3 6 . l e c ke F E L A DAT O K , E GY E N L E T E K , M E G O L D Á S O K 111

Ismert, hogy ha a ! 0, akkor az x 7 ax(x - d) függvény zérushelyei: 0 és d; szélsőértékhelye: d . Ez a szélsőérték minimum,

2
ha a 2 0, és maximum, ha a 1 0.
A következő két feladat ezt az ismeretet is felhasználja.
F E L A DAT
1. Egy 3 dm-es szakaszt két részre bontunk, a részek fölé A két négyzet területösszegének legkisebb értéke:
egy-egy négyzetet emelünk. Hogyan változik a két T(1,5) = 2 ⋅ f(1,5) + 9 = -4,5 + 9 = 4,5.
négyzet területének összege többféle felosztás esetén? Ezt az értéket akkor kapjuk, ha a
3 dm-es szakaszt két egyenlő rész-
Megoldás
re vágjuk, és úgy emelünk rájuk
Látjuk, hogy ha az egyik négyzet oldala „nagyon kicsi”, ak-
1,5 dm 1,5 dm négyzeteket.
kor a másik négyzet területe majdnem 9 (dm2).
Első módszer Második módszer
Ha a 3 dm-es szakaszt két egyenlő részre bontjuk, és ezekre
állítjuk a négyzeteket, akkor a területek összege
T = 1,52 + 1,52 = 2 ⋅ 2,25 = 4,5 (dm2).
x 3–x x 3–x x 3–x
Legyen az x bármely, 3-nál kisebb pozitív szám. Jelöljük

T(x)-szel az x dm és a (3 - x) dm oldalú négyzet területé-
nek dm2-ben mért összegét! Ekkor 1,5 + y 1,5 – y
T ^ x h = x 2 + ^3 - x h2 = 2x 2 - 6x + 9 = 2^ x 2 - 3x h + 9.
Legyen az y egy 1,5-nél kisebb pozitív szám.
A T változását megfigyelhetjük a következő, f-fel jelölt
Ha az egyik négyzet oldalai (1,5 + y) dm-esek, akkor
függvény grafikonján:
a másikéi (1,5 - y) dm hosszúak, a két terület összege
Df = ]0; 3[ ; x 7 x2 - 3x.
pedig
Ha ugyanis egy szakaszon az f függvény növekedő (csökke-
T ^ y h = ^1,5 + y h2 + ^1,5 - y h2 = 2y 2 + 2 $ 1,52 =
nő), akkor ott a vizsgált terület is nő (csökken).
= 2y 2 + 4,5 (dm ).
2
f (x) = x2 - 3x = x(x - 3), ezért az f zérushelyei: 0 és 3.

Ez akkor a legkisebb, amikor y = 0, vagyis a két négyzet
Ha az x a 0-tól az 1,5-ig nő, akkor f(x) is és T(x) is egy-
ugyanakkora oldalú: T(0) = 4,5 (dm2). Ha az y-t növeljük,
re kisebb lesz, a legkisebb értéküket akkor érik el, amikor
akkor a két négyzet területösszege is nagyobb lesz. Mivel
x = 1,5. Ha ezután tovább növeljük az x-et, akkor az f(x) is
az y nem éri el az 1,5-et, a területösszegnek nincs legna-
és T(x) is egyre nagyobb értékeket vesz fel.
gyobb értéke.
f (1,5) = 1,52 - 4,5 = -2,25, ez az f függvény minimuma.
Azt tapasztaljuk, hogy 4,5 # T(y) 1 9.
T(y)
y 9
0 1,5 3 x 4,5
–2,25 0 1,5 y

2. Van-e maximális felszínű azok között a forgáshen- 3. Egy 3 dm-es szakaszt két részre bontunk. Hogyan
gerek között, amelyek tengelymetszetének a kerüle- változik többféle felosztás esetén
te 20 cm? a) a két rész hosszúságának a szorzata;
b) a két rész fölé emelt négyzetek területének kü-
Megoldás
lönbsége;
Az ábra jelölései szerint 4a + 2m = 20, vagyis
c) a két rész fölé emelt négyzetek kerületének összege;
m = 10 - 2a.
d) a két rész fölé emelt négyzetek kerületének kü-
Az m is pozitív szám, ezért kell, hogy a 1 5 legyen.
lönbsége;
m m
a
2a 3 dm
e) a két rész fölé emelt félkörök területének összege;

A henger felszíne
f) a két rész fölé emelt félkörök kerületének különb-
2a2r + 2ar ⋅ m = 2ar(a + m) = 2ar(10 - a).
sége;
Jelöljük f-fel a Df = ]0; 5[, a 7 2r ⋅ a(10 - a) függvényt!
Az a kérdés, van-e az f -nek maximuma.
A D = R, a 7 2r ⋅ a(10 - a) függvény maximumhelye az
3 dm
5, ez a függvény a ]0; 5[ intervallumon szigorúan mono-
ton növekedő, tehát maga az f függvény is szigorúan mo-
g) a két rész fölé emelt szabályos háromszögek területé-
noton növekedő. Mivel f értelmezési tartománya nyílt in-
nek összege;
tervallum, e függvénynek nincs maximuma.
h) a két rész fölé emelt szabályos háromszögek kerü-
Tehát a 20 cm-es tengely- f (a) letének különbsége?
metszet-kerületű forgáshen-
gerek között nincs maximá- 50r
lis felszínű.
0 5 a 3 dm
1 3 6 . l e c ke F E L A DAT O K , E GY E N L E T E K , M E G O L D Á S O K 113

137 AZ x2 + px + q = 0 TÍPUSÚ EGYENLETEK
P É L DA
1. Oldjuk meg a következő egyenleteket!

a) x2 + 6x + 8 = 0 b) x2 - 14x + 33 = 0 c) x2 - 10x + 27 = 0 d) x2 + 3x - 10 = 0
Megoldás
Az egyenlet x2 + 6x + 8 = 0 x2 - 14x + 33 = 0 x2 - 10x + 27 = 0 x2 + 3x - 10 = 0
Teljes négyzetté (x + 3)2 - 9 + 8 = 0 (x - 7)2 - 49 + 33 = 0 (x - 5)2 - 25 + 27 = 0 (x + 1,5)2 - 2,25 - 10 = 0
alakítás (x + 3)2 = 1 (x - 7)2 = 16 (x - 5)2 = -2 (x + 1,5)2 = 12,25
x + 3 = 1 ⇒ x = -2 vagy x - 7 = 4 ⇒ x = 11 vagy ez lehetetlen, mert valós szám x + 1,5 = 3,5 ⇒ x = 2 vagy
Megoldás
x + 3 = -1 ⇒ x = -4 x - 7 = -4 ⇒ x = 3 négyzete nem lehet negatív x + 1,5 = -3,5 ⇒ x = -5
Az egyenlet gyökei -2 és -4 11 és 3 nincsenek -5 és 2
A gyökök összege -6 14 – -3
A gyökök szorzata 8 33 – -10
Megjegyzés: A gyökök összege és szorzata érdekes kapcsolatot mutat a kiindulási egyenletekben szereplő együtthatókkal. Er-
ről a Ráadásban olvashatsz részletesebben.
2. Van-e zérushelye az f másodfokú függvénynek, és ha van, akkor melyik szám az?

a) f ^ x h = x 2 + 4x - 21 b) f ^ x h = x 2 + 4x + 4 c) f ^ x h = x 2 + 4x + 12
Megoldás
a) Az a kérdés, van-e megoldása a valós számok halmazán az x 2 + 4x - 21 = 0 másodfokú egyenletnek.
Alkalmazzuk a teljes négyzetté alakítás módszerét: ^ x + 2h2 - 4 - 21 = 0 , ^ x + 2h2 = 25 .
Ebből következik, hogy x + 2 = 5 ⇒ x = 3 vagy x + 2 = -5 ⇒ x = -7.
Tehát az f függvénynek két zérushelye van: a 3 és a (-7).
b) x 2 + 4x + 4 = 0 , ^ x + 2h2 = 0 , x + 2 = 0 , x = - 2 . Az f függvénynek egy zérushelye van, a (-2).
c) x 2 + 4x + 12 = 0 , ^ x + 2h2 - 4 + 12 = 0 , ^ x + 2h2 = - 8 . Ennek az egyenletnek nincs valós megoldása, az f függvény-
nek tehát nincs zérushelye.
F E L A DAT
1. Egy társaságban mindenki mindenkivel egyszer 3. Bence egy rajzlapra „pontokat” rajzolt, Csilla pedig
kezet fogott. Összesen 55 kézfogás történt. Hányan minden lehetséges módon egy-egy „egyenest” raj-
vannak a társaságban? zolt két-két megadott ponton át.
a) Legfeljebb hány különböző egyenest rajzolha-
2. Érettségi találkozón mindenki mindenkinek adott tott Csilla, ha Bence 3 pontot adott meg?
egy fényképet. Összesen 342 fénykép cserélt gaz- b) Megadhat-e Bence 5 pontot úgy, hogy Csilla
dát. Hányan voltak jelen a találkozón? csak egy egyenest tudjon rajzolni?
c) Csilla végül 21 egyenest tudott megrajzolni.
Legalább hány pontot rajzolt a rajzlapra Bence?

1. Oldd meg az egyenleteket! 4. Egy 10 m × 14 m méretű téglalap alakú udvar kö-

2 2
a) x - 9x + 21, 25 = 0 c) x - 65, 64 = 0 zepén 45 m2 területű virágágyást készítenek úgy,
b) x 2 + 4, 6x = 0 d) x 2 + 9, 2x + 21 = 0 hogy körben egyenlő szélességű sétány maradjon.
Milyen széles lesz ez a sétány?
2. Egy szabályos sokszögben összesen 44 átló húzható.

Hány oldalú a sokszög, és mekkora egy belső szöge?
45 m2
3.
10 m
Egy kertben gyümölcsfák állnak. Minden gyü-
mölcsfán annyi seregély lakmározik, amennyi a
gyümölcsfák száma. A lakmározó seregélyek szá-
ma éppen 75-tel nagyobb, mint a gyümölcsfák 14 m
számának tízszerese. Hány fa áll a kertben?
RÁADÁS
Az órán megoldott példák esetében a következő felfedezés- 2. Melyik az a két szám, amelynek
re jutottunk. a) az összege 7 és a szorzata 12;
Ha az x2 + px + q = 0 egyenletnek van két gyöke, akkor b) az összege 3 és a szorzata -28?
ezeknek az összege egyenlő (-p)-vel, a szorzata pedig
egyenlő q-val. Megoldás
Ha a gyököket x1-gyel, illetve x2-vel jelöljük, akkor a) A szorzat pozitív, tehát a két szám egyforma előjelű.
x1 + x2 = -p és x1 ⋅ x2 = q. Mivel az összegük pozitív, ezért a számok is pozitívok.
A lehetséges két szám: 3 és 4.
Ennek ismeretében sokszor fejben oldhatunk meg egysze- b) A szorzat negatív, tehát a két szám különböző előjelű.
rű másodfokú egyenleteket. Mivel az összegük pozitív, ezért a nagyobb abszolút ér-
tékű szám a pozitív, és az abszolút értékek különbsége
1. Mely számok lehetnek az x2 - 5x + 6 = 0 egyenlet 3. A lehetséges két szám: 7 és -4.
gyökei, és melyek az x2 + 8x - 9 = 0 egyenlet gyökei?
A megoldásokat fejben ellenőrizhetjük.
Megoldás
Az x2 - 5x + 6 = 0 egyenlet esetében a gyökök összege 5 és
a szorzatuk 6. Ez a 2-re és a 3-ra igaz, tehát a gyökök 2 és 3;
3. Oldd meg fejben a következő másodfokú egyenlete-
ket!
az x2 + 8x - 9 = 0 egyenlet esetében a gyökök összege (-8) a) x2 - 6x + 8 = 0
és a szorzatuk (-9). Ez az 1-re és a (-9)-re igaz, tehát a gyö- b) x2 - 12x + 20 = 0
kök: 1 és -9. c) x2 + 7x + 10 = 0
A megoldásokat fejben ellenőrizhetjük. d) x2 + x - 20 = 0
1 37. l e c ke A Z x 2 + p x + q = 0 T Í P U S Ú E GY E N L E T E K 115

138 A MÁSODFOKÚ EGYENLET
MEGOLDÓKÉPLETE
P É L DA
1. Egy derékszögű háromszög átfogója 58 cm hosszú, Ellenőrzés: 402 + 422 = 1600 + 1764 = 3364 = 582. A Pita-
a nagyobb befogó 2 cm-rel hosszabb a kisebbiknél. gorasz-tétel megfordítása miatt tehát ez valóban egy derék-
Hány cm a befogók hossza? szögű háromszög.
Megoldás 2. Oldjuk meg a 4x 2 + 12x - 27 = 0 egyenletet!

Ha a rövidebb befogó hossza x cm, akkor a másik befo-
gó hossza (x + 2) cm. A Pitagorasz-tétel szerint tehát: Megoldás
x 2 + ^ x + 2h2 = 582. Először osszuk el az egyenlet mindkét oldalát 4-gyel:
Elvégezve a kéttagú összeg négyzetre emelését: x 2 + 3x - 6,75 = 0. Alkalmazzuk a teljes négyzetté
x 2 + x 2 + 4x + 4 = 3364 , alakítás módszerét:
2x 2 + 4x - 3360 = 0 . ^ x + 1,5h2 - 2, 25 - 6, 75 = 0, ^ x + 1,5h2 = 9.
Másodfokú egyenletet kaptunk. Osszuk el mindkét ol- Mivel 9 = 32, ezért x + 1,5 = 3 vagy x + 1,5 = - 3.
dalt 2-vel: x 2 + 2x - 1680 = 0, majd alkalmazzuk a tel- Tehát x = 1,5 vagy x = - 4,5.
jes négyzetté alakítás módszerét: ^ x + 1h2 - 1 - 1680 = 0 ,
^ x + 1h2 = 1681. Mivel 1681 = 41 , ezért
2
A fentiekben bemutatott módszerünk minden másodfo-
x + 1 = 41 ⇒ x = 40, kú egyenletre alkalmazható. Ugyanis minden másodfokú
vagy egyenletet az ax2 + bx + c = 0 alakra lehet hozni (a ! 0),
x + 1 = -41 ⇒ x = -42. és ha itt az a-val mindkét oldalt elosztjuk, akkor a teljes
A befogó hossza pozitív, ezért csak a 40 lehet megoldása a négyzetté alakítással célhoz jutunk. Ezt a levezetést általá-
feladatunknak. nosan nem végezzük el, csupán az eredményt közöljük az
A befogók hossza tehát 40 cm és 42 cm. alábbiakban.
ELMÉLET
Ha az a, a b és a c betű egy-egy adott valós számot jelöl, ahol a ! 0, akkor az ax2 + bx + c = 0 egyenletnek 0, 1 vagy
2 gyöke van a valós számok körében.
Ha b2 - 4ac 1 0, akkor az egyenletnek nincs gyöke a valós számok körében.
Ha b2 - 4ac = 0, akkor az egyenletnek 1 gyöke van, a c- b m szám.
2a
Ha b2 - 4ac 2 0, akkor az egyenletnek 2 gyöke van, a - b + b 2 - 4ac és a - b - b 2 - 4ac szám.
2a 2a
2
Ezt a két gyököt együtt így szoktuk felírni: x1, 2 = - b ! b - 4ac .
2a
Ez a másodfokú egyenlet megoldóképlete.
(A megoldóképlet egy lehetséges levezetését megtalálod az Kiegészítő anyagánál.)

Látható, hogy a gyökök száma attól függ, hogy a (b2 - 4ac) szám negatív, 0 vagy pozitív.
A (b2 - 4ac) számot a másodfokú egyenlet diszkriminánsának nevezzük és D-vel jelöljük.
(A diszkrimináns latin eredetű szó, eredeti jelentése: megkülönböztető, osztályozó.)
Például
– a 3x2 + 7x + 5 = 0 egyenlet esetében a = 3, b = 7 és c = 5, a diszkrimináns D = 72 - 4 ⋅ 3 ⋅ 5 = 49 - 60 = -11 1 0,
ezért ennek az egyenletnek nincs gyöke;
– az x2 + 8x + 16 = 0 egyenlet esetében a = 1, b = 8 és c = 16, a diszkrimináns D = 82 - 4 ⋅ 1 ⋅ 16 = 64 - 64 = 0,
ezért ennek az egyenletnek egy gyöke van, mégpedig x = - b = - 8 = - 4 ; (ezt egyszerűbben is megkaphatjuk,
2a 2
mert x2 + 8x + 16 = (x + 4)2);
– a 2x2 + 15x - 3 = 0 egyenlet esetében a = 2, b = 15 és c = -3, a diszkrimináns D = 152 - 4 ⋅ 2 ⋅ (-3) = 225 + 24 = 249 2 0,
ezért ennek az egyenletnek két gyöke van: x1, 2 = -15 ! 249 = -15 ! 249 .
2$2 4
x1 = -15 + 249 . -15 + 15,78 = 0,195 ; x2 = -15 - 249 . -15 - 15,78 = - 7,695 .
4 4 4 4
A tankönyv II. kötetének végén, a 138–139. oldalon megtalálod azt is, hogy a számológép segítségével hogyan határozha-
tod meg a másodfokú egyenlet megoldásait!
F E L A DAT
1. Oldd meg a megoldóképlet segítségével a 2. pél-

3. Vizsgáld az x 7- 0,12x 2 + 80x - 10 000 másodfo-
dában már megoldott 4x 2 + 12x - 27 = 0 egyen- kú függvényt!
letet! a) Határozd meg a függvény zérushelyeit a megol-
dóképlet segítségével!
2. Oldd meg a megoldóképlet segítségével a követke- b) Vázold a függvény grafikonját!
ző egyenleteket! c) Állapítsd meg, hol van szélsőértéke a függvény-
a) 5x 2 + 4x - 9 = 0 c) 6 - 5x + x 2 = 0 nek, és mennyi annak az értéke!
2
b) - 2x - 3x + 44 = 0 d) 5x 2 + 11x = 8
1. Egy derékszögű háromszög egyik befogója 55 cm 3. Írj az x2 + bx - 12 = 0 egyenletbe a b betű helyé-

hosszú, az átfogója pedig 23 cm-rel rövidebb a má- re valós számokat! Lehetséges-e, biztos-e, lehetet-
sik befogó kétszeresénél. Mekkora az átfogó és a len-e, hogy a gyökök száma
másik befogó hossza? a) 0; b) 1; c) 2?
2. Egészítsd ki a 3x2 + 5x + … = 0 egyenletet úgy, 4. Oldd meg az előző feladatot az x2 + bx + 12 = 0

hogy az R alaphalmazon egyenlet esetére vonatkozóan is!
a) 2; b) 1; c) 0
gyöke legyen! 5. Vázold a zérushelyek és a tengelypont segítségével
az f : x 7- 2x 2 + 4x + 10,5 függvény grafikonját!
1 3 8 . l e c ke A M Á S O D F O K Ú E GY E N L E T M E G O L D Ó K É P L E T E 1 17

Minden másodfokú egyenletet meg tudunk oldani a teljes négyzetté kiegészítés módszerével. Hogy a sok aprómunkától
megkíméljük magunkat, elvégzünk egy olyan számítást, amelynek eredményével ezután tetszőleges másodfokú egyenlet
esetében eldönthetjük, vannak-e az egyenletnek gyökei, és ha igen, akkor mely számok ezek.
Oldjuk meg az ax2 + bx + c = 0 (a, b és c valós szám, a ! 0) másodfokú egyenletet!
Teljes négyzetté kiegészítéssel szeretnénk kifejezni az ax2 + bx + c = 0 egyenletből az x-et.

Átrendezve az ax2 + bx = -c egyenletet kapjuk.
Egyszerűsíti a számolást, ha elvégezzük a következő szorzást:
ax2 + bx = -c / ⋅ 4a
4a2x2 + 4abx = -4ac;
(2ax)2 + 2 ⋅ 2ax ⋅ b = -4ac.
Akkor lesz a bal oldalon egy kéttagú összeg négyzete, ha mindkét oldalhoz hozzáadunk b2-et:
(2ax)2 + 2 ⋅ 2ax ⋅ b + b2 = b2 - 4ac;
(2ax + b)2 = b2 - 4ac.
Most azt kaptuk, hogy egy szám négyzete (b2 - 4ac)-vel egyenlő. Innen a gondolatmenetünk 3-felé válik:
1. ha b2 - 4ac negatív, akkor ez egyetlen valós számnak sem a négyzete, tehát a vizsgált másodfokú egyenletnek nincs gyö-
ke a valós számok halmazában;
2. ha b2 - 4ac = 0, akkor a (2ax + b)2 = b2 - 4ac egyenlet jobb oldalán 0 áll: (2ax + b)2 = 0,
vagyis 2ax + b = 0, 2ax = -b, x = - b .
2a
Tehát ennek az egyenletnek egy valós gyöke van, és ez a - b szám;
2a
3. ha b2 - 4ac pozitív, akkor a (2ax + b)2 = b2 - 4ac egyenletnek megfelelően
2ax + b = b 2 - 4ac vagy 2ax + b = - b 2 - 4ac ;
2
2ax = -b + b - 4ac vagy 2ax = -b - b 2 - 4ac ;
x = -b + b 2 - 4ac 2
vagy x = - b - b - 4ac .
2a 2a
Ebben az esetben tehát a vizsgált egyenletnek két különböző valós gyöke van.
2
A két gyököt együtt az x1, 2 = - b ! b - 4ac alakban szoktuk felírni.
2a
Ezt az alakot nevezzük az ax2 + bx + c = 0 (a ! 0) másodfokú egyenlet megoldóképletének.
Látjuk, hogy egy adott egyenlet esetében a b2 - 4ac szám mutatja meg, van-e az egyenletnek valós gyöke, és ha igen, akkor
egy vagy kettő. Ezt a számot az egyenlet diszkriminánsának nevezzük.
F E L A DAT
1. Melyik egyenletnek hány gyöke van?

x2 + 4 3 x + 12 = 0 x2 - 4 2 x + 6 = 0
u 2 - uk - 6k 2 = 0 (u az ismeretlen, k pedig paraméter)
2 2
u + uk - 6k = 0 (k az ismeretlen, u pedig paraméter)

Megoldás
Az egyenlet a b c Diszkrimináns Gyökök száma
x 2 + 4 3 x + 12 = 0 1 4 3 12 48 - 48 = 0 1
x2 - 4 2 x + 6 = 0 1 -4 2 6 32 - 24 2 0 2
u 2 - uk - 6k 2 = 0 1 -k -6k2 k 2 - 4 $ 1 $ ^- 6k 2h = 25k 2 $ 0 k-tól függően 1 vagy 2

Itt u az ismeretlen, a k pedig paraméter
u 2 + uk - 6k 2 = 0
-6 u u2 u 2 - 4 $ ^- 6h $ u 2 = 25u 2 $ 0 u-tól függően 1 vagy 2
Itt k az ismeretlen, az u pedig paraméter
2. Oldjuk meg a következő egyenletet a megoldóképlettel!

u 2 + ku - 6k 2 = 0 , ahol k egy valós paraméter.
Megoldás
A diszkrimináns: k 2 - 4 $ 1 $ ^- 6k 2h = 25k 2 = ^5k h2 .
A diszkrimináns k minden értéke esetén nemnegatív, azaz a megadott egyenletnek minden esetben van megoldása. Két ese-
tet különböztetünk meg.
– Ha k = 0 , akkor az u 2 + ku - 6k 2 = 0 egyenlet az u 2 = 0 egyenletet adja. Ennek egyetlen megoldása a 0.
2
– Ha k ! 0 , akkor u1, 2 = - k ! 25k = - k ! 5k ; u1 = - k + 5k = 2k és u2 = - k - 5k = - 3k .
2 2 2 2
Ebben az esetben tehát az egyenlet megoldáshalmaza kételemű: "- 3k ; 2k , .
Oldd meg az 1. feladat maradék három egyenletét is a megoldóképlet segítségével!
3. Adjuk meg az m valós paraméter értékét úgy, hogy az egyenletnek egyetlen valós megoldása legyen!
a) x 2 - 4m = 0 b) x 2 + 2mx + 5m - 4 = 0 c) ^m + 2h x 2 - ^m - 3h x + 4 = 0
RÁADÁS
Némely számológép segítségével könnyedén meghatározhatod a másodfokú

egyenlet mindkét megoldását. Ezt a funkciót többnyire a MODE gomb megnyo-
másával tudod elérni. Itt válaszd ki az EQN (equation = egyenlet) opciót, majd
ezen belül a másodfokú egyenletet ( QUAD vagy ax2 + bx + c = 0 )!
Az egyenlet együtthatóit az a, b, c értékek alatt adhatod meg, az = gomb meg-
nyomásával. A negatív együtthatók megadásához használd a (-) gombot!
A mezők között a nyílgombok segítségével is mozoghatsz. Az utolsó együttha-
tó megadása után az = gomb ismételt megnyomásával kapod meg az első és a
második megoldást is. Az együtthatók között a fel-le gombokkal is tudsz vál-
tani.
Próbáld ki a számológépedet az órán megoldott feladatok végeredményei-
nek ellenőrzésére!
1 3 8 . l e c ke A M Á S O D F O K Ú E GY E N L E T M E G O L D Ó K É P L E T E 119

139 DISZKRIMINÁNS
P É L DA
1. Melyik egyenletnek hány gyöke van?

x1 = 29 + 21 = 50 = 5 és
5x2 - 3x + 1 = 0 -7x2 + x + 4 = 0 20 20 2
10x2 - 29x + 10 = 0 x2 = 29 - 21 = 8 = 2.
20 20 5
Megoldás A 10x2 - 29x + 10 = 0 egyenlet megoldáshalmaza az
Gyökök ' 5 ; 2 1 halmaz.
Az egyenlet a b c Diszkrimináns
száma 2 5
5x2 - 3x + 1 = 0 5 -3 1 9 - 20 1 0 0
Megfigyelés: a két gyök egymás reciproka.
-7x + x + 4 = 0
2
-7 1 4 1 + 112 2 0 2 b) A megadott egyenlet másodfokú, de erre az alakjá-
ra nem használható a megoldóképlet. Először ren-
10x2 - 29x + 10 = 0 10 -29 10 841 - 400 2 0 2
dezzük az egyenletet: - 0, 2x 2 + 4, 4x - 17 = 0. A szá-
Felhasználtuk, hogy mológépeknek „mindegy”, ám a hibalehetőségek
– a másodfokú egyenlet gyökeinek száma a diszkrimi- csökkentése érdekében célszerű az x2 együttható-
nánstól függ; ját 1-nek választani a (-0,2) helyett. Ezt elérhet-
– az ax2 + bx + c = 0 (a ! 0) egyenlet diszkriminánsa: jük, ha az egyenlet mindkét oldalát elosztjuk (-0,2)-
b2 - 4ac. vel (azaz mindkét oldalt megszorozzuk (-5)-tel):
x 2 - 22x + 85 = 0.
2. Oldjuk meg az egyenleteket a megoldóképlettel! A diszkrimináns:
a) 10x2 - 29x + 10 = 0 b) -0,2x2 + 4,4x = 17 222 - 4 $ 1 $ 85 = 484 - 340 = 144 = 122 .
Megoldás x1, 2 = 22 ! 144 = 22 ! 12 ;

2 2
a) Használjuk fel az 1. példa táblázatának eredményét!
x1 = 22 + 12 = 34 = 17 és x2 = 22 - 12 = 10 = 5.
A diszkrimináns: 2 2 2 2
292 - 4 ⋅ 10 ⋅ 10 = 841 - 400 = 441 = 212, ezért A - 0, 2x 2 + 4, 4x - 17 = 0 egyenlet megoldáshalma-
x1, 2 = 29 ! 441 = 29 ! 21 ; za az "5; 17 , halmaz.
20 20
F E L A DAT
1. Töltsd ki a táblázatot a füzetedben! 2. Oldd meg az egyenleteket!

a) - 0, 25x 2 - 1, 25x + 1,5 = 0
Gyökök
Az egyenlet a b c Diszkrimináns
száma
b) 47x = 42 + 10x 2
c) 77 + 25x + 2x 2 = 0
9x2 - 5x - 1 = 0
-x2 + x - 4 = 0
3. Van-e három olyan egymást követő egész szám,
x2 - 3,8x = 0 amelyek négyzetének összege egyenlő a követ-
16x2 + 9 = 24x kező két egész szám négyzetének összegével? Ha
van, melyik ez a három egész szám, ha nincs, mi-
ért nincs?

4. Bhászkara, az egyik leghíresebb hindu tudós a b) Bontsd 2 tényező szorzatára az (x2 - 45x)-et is
XII. század közepén élt Udzsainban. Azt írják róla, és a 250-et is, ennek alapján keresd meg a pozi-
hogy megtalálta az x2 - 45x = 250 másodfokú tív gyököt!
egyenlet pozitív gyökét. Vajon hogyan? c) Találd ki, hogyan kaphatnád meg ugyanebből a
a) Keresd meg az egyenlet mindkét gyökét a szorzatalakból az egyenlet negatív gyökét!
megoldóképlettel!
1. Oldd meg az egyenleteket! 28 mm. Mekkorák a derékszögű háromszög olda-

a) 0,125x 2 - 3,125x + 18 = 0 lai? (Használd a magasságtételt!)
b) 16 - 25x 2 = 0
c) 7x - 0,1x 2 = 0 5. Említettük Bhászkara nevét (4. feladat). Ő arról is
híres, hogy írt a leánya számára egy feladatgyűjte-
2. Melyik az a három egymást követő egész szám, ményt, Lilavati (elbűvölő) címen. Ebből vettük a
amelyek közül a középső 1-gyel nagyobb, mint az következő versikét:
első és a harmadik szám szorzata?
A majmok két víg csapatban
3. Egy derékszögű háromszög egyik befogója 10 cm- játszadoznak egy lugasban.
rel hosszabb, mint a másik befogó kétszerese, az át- Nyolcadrészük négyzetét vedd,
fogó pedig 4 cm-rel hosszabb a kisebbik befogó há- s megtudod, hány verekedett.
romszorosánál. Mekkora az átfogó?
Amott tizenketten vannak,
4. Egy derékszögű háromszög átfogójához tartozó hangoskodnak, ugrándoznak.
magassága 48 mm hosszú, és az átfogót két olyan Mondd meg gyorsan, hány majom van
szakaszra osztja, amelyek hosszának különbsége összesen a két csoportban!
RÁADÁS
A 2. a) példában azt láttuk, hogy a 10x2 - 29x + 10 = 0 egyenlet gyökei egymás reciprokai. Vajon ha a másodfokú egyenlet
általános alakjában a = c, akkor mindig igaz ez?
Nézzünk egy másik példát: 6x2 + 13x + 6 = 0. Ennek gyökei a - 2 és a - 3 , amelyek egymás reciprokai. Ha általánosan is igazol-
3 2
ni szeretnénk a sejtésünket, akkor ezt csak paraméter bevezetésével tehetjük meg: az ax2 + bx + a = 0 (a ! 0) egyenlet gyökei (ha
vannak), egymás reciprokai (azaz a két gyök szorzata 1). Ennek az egyenletnek a diszkriminánsa: D = b 2 - 4a 2 , vagyis csak ak-
kor vannak gyökök, ha b 2 $ 4a 2 . A megoldóképlet szerint ekkor: x1 = - b + b 2 - 4a 2 és x = - b - b 2 - 4a 2 .
2a 2
2a
Nézzük az x1 x2 szorzatot!
2 2 2
b 2 - 4a 2 $ - b - b 2 - 4a 2 = ^- b h - ^ b - 4a h = b - ^b - 4a h = 4a 2 = 1.
2 2 2 2
x1 x2 = - b +
2a 2a 4a 2
4a 2
4a 2
Tehát x1 x2 = 1, vagyis x1 = 1 . A két gyök egymásnak reciproka.
x2
Megjegyzés
Egyszerűbben is eljuthattunk volna ehhez az eredményhez, ha először az egyenlet mindkét oldalát elosztjuk 6-tal, majd al-
kalmazzuk a 115. oldal Ráadásában bemutatott összefüggéseket.
1 3 9 . l e c ke DISZKRIMINÁNS 121

140 TERÍTŉT VARRNAK A LÁNYOK
F E L A DAT
1. Dolgozzatok párban! Kövessétek Bence megoldá- – Felírta, hogy mek- (x + 7) dm

sának menetét és ti is oldjátok meg a feladatot! kora a téglalap te-
Hajni terve
rülete (ez a 4 egyen-
x dm
Az Arany lányok, Hajni és Csilla terítőt akarnak varrni lő szárú derékszögű 88 dm2
Dédmama névnapjára, amit a kedvenc sublótjára tehet. háromszög terüle-
Hajni meg is tervezte: tének és a 88 dm2-
egy szép zöld bársony tég- nek az összege).
lalapból a sarkokon egyen- – Megoldotta a kapott másodfokú egyenletet.
lő szárú derékszögű három- – Kiszámította, mekkorák a nagy téglalap oldalai.
szögeket vágnak le, a meg- – A kapott adatokat felhasználva áttért a saját tervére.
maradt hatszöget rojtos (x + 7) dm
arany szegővel díszítik.
Már kinézték a boltban a bársonyt és a szegőszalagot is.
x dm Bence terve
A sok közül azt választották, ami Csillának a legjobban
tetszett, és az ára is elérhető volt. Bence megígérte, hogy
másnap megvásárolja a számukra, ha megmondják, hány
métert vegyen. Kiszámította, mekkorák a zöld háromszög befogói.
x+7
Hajni megtréfálta Bencét: rejtvényben adta meg a méretet:
A terítő területe 88 dm2, a bársonylap, amiből készítjük,
x
7 dm-rel hosszabb, mint amilyen széles. Számítsd ki azt is,
hány méter szegőre lesz szükségünk, tegyél hozzá még 5%-
ot a varrásra, azután kerekítsd felfelé dm-ekre és vedd meg!
Bence Csillával megy vásárolni. Útközben Csilla elmesé- – Pitagorasz tételével megkapta az átfogót, ennek
li, hogy a levágott bársony háromszögekre szüksége van, 4-szerese a beszegni való rész.
az óvodai ünnepségen ő lesz az erdei manó, és ezzel dí- – Hozzáadta az 5%-ot, felfelé kerekített.
szíti a ruháját. – A boltban Bence vett a 150 cm széles bársonyból 80
– Ha több bársony maradna, akkor manósapkát is csinál- cm-t és 3 m 6 dm szegőt.
hatnék – sóhajtozik.
– Tudod mit? – mondja Bence. – Vegyünk akkora bár- a) Ellenőrizzétek, jól számolt-e Bence!
sonylapot, amilyent Hajni akar, de ne hatszög, hanem b) Számítsátok ki, hány dm2
rombusz alakú terítőt varrjatok, akkor sokkal több bár- bársony marad Csilla
sony marad a manóruhádra! manóruhájára, ha Bence
terve valósul meg!
Megoldás c) Mennyivel több ez, mint
Bence gyorsan rajzolni és számolni kezdett Hajni terve eredetileg lett volna? Va-
szerint: jon elég-e egy manósapkára?
Rajzolt egy téglalapot, d) Elég-e a szegőszalag, ha Hajni ragaszkodik az eredeti
– a rövidebbik oldalát dm-ben mérve x-nek, a hosz- terítőtervhez? Érveljetek számolás nélkül is a válaszo-
szabbikat (x + 7)-nek vette. tok mellett!

1. Egy téglalap egyik oldala 14 cm-rel rövidebb, mint 4. Adott két egybevágó téglalap, oldalaik hossza
a másik. A téglalap területe 240 cm2. 24 cm és 10 cm. A két téglalap mindegyikéből egy-
a) Mekkora a téglalap kerülete? egy rombuszt vágunk ki. Az egyik rombusz átlói a
b) Mekkora a téglalap köré írt kör kerülete és területe? téglalap oldalaival egyenlő hosszúságúak, a másik
téglalapból kivágott rombusz egyik átlója a téglalap
2. A 100 cm hosszú AB szakasz felezőpontja F. Az F egyik átlójával esik egybe, a másik átlója pedig a le-
ponttól mekkora távolságra vegyük fel az FB sza- hető legnagyobb.
kaszon a P pontot úgy, hogy az AF : FP = FP : PB
egyenlőség teljesüljön (azaz az FP szakasz hossza
az AF és a PB szakasz hosszának mértani közepe
legyen)?
A 50 cm F x cm P B
3. Hány oldalú az a konvex sokszög, amelynek

a) 65 átlója van,
a) Számítsd ki a rombuszok oldalának hosszát!
b) 5150 átlója van,
b) Melyik rombusz területe a nagyobb?
c) 15-ször annyi átlója van, mint ahány oldala?
F E L A DAT
1. A briliáns értéke egyenesen arányos a tömegének E2 = k $ x 2 + k $ ^12 - x h2 = k $ ^2x 2 - 24x + 144h .

négyzetével. Azt kell bizonyítanunk, hogy
a) Mutassuk meg, hogy ha egy 12 karátos (1 karát = k $ ^2x 2 - 24x + 144h 1 144 $ k , ha 0 1 x 1 12.
= 0,2 gramm) briliánst kettévágunk, akkor értéke A pozitív k-val mindkét oldalt elosztva és rendezve az
csökken! x 2 - 12x 1 0 egyenlőtlenséghez jutunk.
b) Igazoljuk, hogy a két rész- Ez pedig minden esetben igaz, ha 0 1 x 1 12, hi-
re darabolás után akkor szen x 2 - 12x = x ^ x - 12h , és itt a szorzat két ténye-
lesz a két darab együttes zője különböző előjelű.
értéke a legkisebb, ha Ezzel beláttuk, hogy a briliáns értéke csökken, ha két
mindkét darab 6 ka- darabra vágjuk.
rátos! b) Mivel E2 = 2k $ ^ x - 6h2 + 72 $ k , ezért a két darab
Megoldás együttes értéke abban az esetben lesz a legkisebb, ha
a) A briliáns értéke E = k $ m 2 , ahol k egy (pozitív) ará- x = 6 . Ez pedig azt jelenti, hogy éppen két egyenlő tö-
nyossági tényező. Ez a tényező azt mutatja meg, hogy megű darabra vágtuk szét a briliánst.
mennyi az 1 karátos briliáns értéke. Az is látható, hogy ebben az esetben a két darab
Az eredeti 12 karátos briliáns értéke együttesen is csak az eredeti értéknek a felét éri
E1 = k $ 122 = 144 $ k . (144 k helyett csak 72 k az értéke).
Ha ezt kettévágjuk, és az egyik darab tömege x karát
2. Mutasd meg, hogy ha az eredeti briliánst kettőnél
(0 1 x 1 12), akkor a másik darab tömege 12 - x több darabra vágjuk szét, akkor is csökken az értéke!
karát. A két darab értékének összege:
1 4 0 . l e c ke T E R Í T ŉ T VA R R N A K A L Á N YO K 123

141 GEOMETRIAI PROBLÉMÁK
F E L A DAT
1. Arany Bence a barátaival kétnapos kirándulásra in- Szerencsére van egy egyenes út Piócamezőről idáig, de ez
dul kerékpárral. Egyik barátjuk, Bumbi elkésett a akkor sem két perc lesz.
találkozóról, nélküle indultak el a Csillagtérről. – Mit csináljak – kesereg Bumbi –, elindulok.
– Menjetek csak – mondta a telefonban Bumbi –, az én
biciklim sokkal jobb, 6 km-rel többet tudok megtenni Vajon mennyi idő alatt ért Bumbi Piócamezőről a Pi-
óránként, mint ti. Majd utolérlek benneteket. pacstanyára?
– Rendben – felelte Bence, azután megadta az útmuta-
tást: – A Csillagtérről indulj a kék jelzésű bicikliúton! 2. Egy 16 cm-es oldalú szabályos C
Bencéék 2 óra alatt megérkeztek szálláshelyükre, a Pi- háromszögbe az ábra szerint

pacstanyára, de Bumbi sehol. Hamarosan telefonált: olyan szabályos háromszö- M
– Már két órája nyomom a pedált Csillagtértől, de nem get írunk, amelynek az ol- 16 cm
talállak benneteket. Most értem Piócamezőre. Merre dalai 10 cm-esek.

K
menjek tovább? a) Mekkorák a levá- 10 cm
Bence előveszi a térképet, megkeresi Piócamezőt. gott kis három-
A x P B
szögek (AKL, L
Pipacstanya BLM, CMK)
oldalai?
b) Derékszögűek-e a levágott háromszögek?
60 km
c) Mekkora a nagy háromszög részeinek a területe?
Csillagtér Piócamezõ 3. Egy szabályos sokszög egy belső szöge 12°-kal ki-
sebb, mint az 5-tel több oldalú szabályos sokszög
– Te Bumbi! Mondtam, hogy a kék jelzésen indulj, de te a egy belső szöge. Hány oldalúak ezek a szabályos
zöldön indultál el. Most éppen 60 km-nyire vagy tőlünk! sokszögek?
1. Egy kikötőből egyszerre indul két hajó: az egyik 3. Egy szabályos sokszög egy külső szöge 3,6°-kal na-
északnak, a másik keletnek. Két óra múlva 58 km- gyobb, mint a nála 5-tel több oldalú szabályos sok-
nyire lesznek egymástól. Állapítsd meg mindkét szög egy külső szöge. Hány oldalúak ezek a szabá-
hajó sebességét, ha az egyik óránként 1 km-rel töb- lyos sokszögek?
bet tett meg, mint a másik! 4. Egy téglalap alakú bádoglemezből felül nyitott do-
bozt készítünk úgy, hogy a lemez sarkainál 5 cm
2. Egy konvex sokszögnek 4-gyel több oldala és 2,7- oldalú négyzeteket kivágunk, és az így kapott szé-
szer annyi átlója van, mint egy másiknak. Melyik leket felhajtjuk. Milyen méretű a bádoglemez, ha
hány oldalú?

hosszúsága kétszerese a szélességének, a belőle ké- 5. Egy 1 dm-es oldalú négyzetbe szabályos háromszö-
szített doboz térfogata pedig 1500 cm3? get írunk az ábra szerint. Ezt a háromszöget pirosra
színezzük.
5 cm 5 cm a) Mekkorák a piros há-
5 cm 5 cm romszög oldalai?
b) Mekkora a piros há- 1
romszög területe? x
c) Mekkora a négyzet töb-
5 cm 5 cm
bi részének a területe?
5 cm 5 cm
RÁADÁS
Arany Miklós személygépkocsija 36 km sebességgel halad – Íme, az alsó egyenes a mi sebességünk, 10 m kezdőse-
h s
a 40-es korlátozású zónában. A mögötte lévő autó dühösen bességről lassultunk le. Én azt hiszem, nagyjából 2 másod-
előzni kezdi, 54 km sebességgel, noha a záróvonal miatt perc volt az az idő, tehát úgy 5 m2 lehetett a lassulásunk.
h s
nem is előzhetne. Amikor a két kocsi éppen egymás mel- A mellettünk lévő kocsi emiatt 3 másodperc alatt lassult
lett halad, egyszerre pillantanak meg egy úttestre kiguruló volna le. A megtett út a sebességfüggvény grafikonja és az
labdát maguk előtt és mindketten azonnal fékezni kezde- időtengely által bezárt alakzat területével egyezik meg, ez
nek. Apa éppen le tud fékezni a labda előtt. A család ijedten nálunk a zöld derékszögű háromszög területe, a másik ko-
nézi, hogy a másik autó elszáguld a labda mellett. csinál pedig a piros derékszögű trapéz területe.
– Még jó, hogy nem ütött el senkit – sóhajt fel Hajni. – Mindketten ugyanannyi utat tettünk meg a kiguruló lab-
A labda biztosan valamelyik fáról eshetett le. da vonaláig, tehát a feltételünk, hogy a zöld derékszögű há-
– Vajon mekkora sebességgel ért a labdához? – gondolko- romszög területe éppen megegyezzen a piros derékszögű
zik hangosan Bence, aki éppen most írt dolgozatot kine- trapéz területével. Ebből már könnyedén ki tudod számol-
matikából. ni a másik kocsi sebességét!
– Ha hazaértünk, megoldjuk majd a feladatot – mondja – Valóban. De nekem nem tűnt két másodpercnek az az
neki Hajni. idő. Szerintem csak te érezted többnek.
– Te ilyen jó voltál fizikából? – Az lehet. Nagyon ijesztő volt – ismeri el Hajni. Kis gon-
– Történetesen igen, de akár hiszed, akár nem, ez egy geo- dolkodás után egyszerre szólalnak meg:
metria feladat. – De ez lehet, hogy nem is számít!
Otthon Hajni az alábbi grafikonokat rajzolja fel Bencének:
Hajninak és Bencének igaza van, a végeredmény nem függ
a lassulástól. Oldjátok meg ti is az így kapott feladatot az
v (m
s)
16 5 m2 lassulásból kiindulva! Ezután oldjátok meg a feladatot
s
14 úgy is, hogy a lassulást nem ismerjük!
v (t) = 15( m ) - 5( m2 ) × t
s s
40,25 km sebességet fogtok kapni. Láthatjátok, hogy a
12
10 h
8 szabálytalanul előző gépkocsi sebessége kevesebbel csök-
6 kent, mint a szabályosan közlekedőké, és még a megenge-
4 dett korlát alá se tudott jutni! Ha a vezetők reakcióidejével
2
(~0,2 mp) is számolunk, az eredményünk már függ a lassu-
0 lás mértékétől is. 5-6 m2 lassulás esetén 42 km körüli ér-
0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 t (s) s h
téket kapunk meg.
1 41 . l e c ke G E O M E T R I A I P RO B L É M Á K 125

142 ALKALMAZZUK A MEGOLDÓKÉPLETET!
P É L DA
1. Egy számnak és a reciprokának az összege 6,41. Me-

A 96 km megtételéhez szükséges idő 96 óra, a 68 km-hez
lyik ez a szám? x
pedig 68 óra kell.
Megoldás x - 15
A szöveg szerint tehát: 96 + 68 = 1,5. Világos, hogy
Legyen a keresett szám az x. Nyilván x ! 0, mert a 0-nak x x - 15
nincsen reciproka. csak x 2 15 jöhet szóba.
A szöveg szerint: x + 1 = 6,41. Mindkét oldalt x-szel Az egyenlet mindkét oldalát szorozzuk meg
x x ^ x - 15h -tel:
megszorozva: x 2 + 1 = 6, 41x , x 2 - 6, 41x + 1 = 0 . 96^ x - 15h + 68x = 1,5x ^ x - 15h .
A megoldóképlet szerint: A zárójelek felbontása után: 164x - 1440 = 1,5x 2 - 22,5x.
2
x1, 2 = 6, 41 ! 6, 41 - 4 $ 1 $ 1 = 6, 41 ! 6, 09 . Másodfokú egyenletet kaptunk, ezt átalakítjuk a
2 2 megoldóképlet alkalmazásához megfelelő alakba:
Ebből
1,5x 2 - 186,5x + 1440 = 0.
x1 = 6, 41 + 6, 09 = 6,25 , x2 = 6, 41 - 6, 09 = 0,16 . A megoldóképlet szerint:
2 2
2
A keresett szám a 6, 25 = 25 , vagy a 0,16 = 4 . x1, 2 = 186,5 ! 186,5 - 4 $ 1,5 $ 1440 . 186,5 ! 161,7 .
4 25 3 3
Mivel 6,25 + 0,16 = 6,41, ezért mindkét szám megoldása Ebből
x1 . 186,5 + 161,7 . 116 , x2 . 186,5 - 161,7 . 8.
a feladatnak.
3 3
2. Egy IC vonat 96 km-en keresztül teljes sebességgel Ez utóbbi nem lehet megoldása a feladatnak, mert ki-
ment, de a következő 68 km-en a pálya rosszabb mi- sebb 15-nél, tehát az IC vonat teljes sebessége közelítőleg
nősége miatt csak 15 km -val csökkentett sebesség- 116 km volt.

h h
gel haladhatott. Mekkora az IC vonat teljes sebessé-
ge, ha a 164 km-es távolságot 1,5 óra alatt tette meg? Ellenőrzés
Megoldás A 96 km-es út 96 . 0,83 órát vett igénybe, a 68 km-es

116
A vonat teljes sebessége legyen x km , a csökkentett sebes- 68
h út pedig . 0, 67 órát. A két időtartam összege
101
ség ekkor (x - 15) km .
h valóban 1,5 óra.

F E L A DAT
1. Egy szám 4,8-del kisebb a reciprokánál. Melyik ez 3. Tisza-túrán összesen 8 óra alatt sikerült túrakenu-
a szám? val Tivadartól Gergelyiugornyáig eljutni és onnan
visszatérni. A két táborhely távolsága 21 folyam-
2. Oldd meg a valós számok halmazán az alábbi kilométer, a Tisza sebességét 2 km -nak vehetjük.
egyenleteket! h
Mekkora lenne a túrakenu sebessége állóvízben?
a) x + 3 = 1,1 b) 5 + x+ 2 = 9
x+ 4 x x- 5 x+ 5 5 (Feltehetjük, hogy mindvégig ugyanolyan tempó-
ban eveztünk.)
1. Oldd meg a valós számok halmazán az egyenlete- 3. Hétvégi rokonlátogatás alkalmával a 150 km-es tá-
ket! volságot odafelé 10 km -val kisebb átlagsebességgel
h
a) 3x - x + 3 = 11 tettük meg, mint hazafelé. Így a hazafelé vezető út fél
x- 3 x 4
10x 8 órával rövidebb ideig tartott, mint az odafelé vezető.
b) +1 =
7+ x 7- x Mekkora volt az átlagsebesség odafelé és visszafelé?
2. Ha 55 csavart veszünk, akkor a fizetendő összeg fo-

rintban kifejezve 600-zal több, mint ahány csavart 4. Egy kikötőből egyszerre indul két hajó, az egyik
nyugatnak, a másik északkeletnek. Az északkelet
vehettünk volna 720 forintért. Hány forintba kerül
felé haladó hajó sebessége másfélszer akkora, mint
egy csavar?
a másik hajó sebessége. két és fél óra elteltével a két
hajó egymástól 120 km-re található. Mekkora az
egyes hajók sebessége?
1 4 2 . l e c ke ALKALMAZZUK A MEGOLDÓKÉPLETET! 1 27

143 SZÖVEGES FELADATOK
P É L DA
A cukrászdába meghozták az édes és a sós teasüteményt, 42x = 27(x + 0,6) + 2x(x + 0,6)
2 kg-mal több édeset, mint sósat. Andi, a cukrászkisasz- 42x = 27x + 16,2 + 2x2 + 1,2x
szony aláírta az átvételi elismervényt. Kifizetett az édes sü- 2x2 - 13,8x + 16,2 = 0
teményért 42 000 Ft-ot, a sós süteményért 27 000 Ft-ot. x2 - 6,9x + 8,1 = 0
– Tegyék csak le az ajtó elé, majd én behozom! – mondta a A megoldóképlet szerint:
2
x1, 2 = 6, 9 ! 6, 9 - 4 $ 8,1 = 6, 9 ! 15, 21 = 6, 9 ! 3, 9 ;
szállítóknak.
– Nem magának való ez – mondta az udvariasabbik szál- 2 2 2
lító –, majd én beviszem. Hiszen ez több mint 30 kiló! x1 = 6, 9 + 3, 9 = 5,4 ; x2 = 6, 9 - 3, 9 = 1,5 .
Így is történt, a szállító becipelte a két nagy csomagot. 2 2
– Hát most akkor mennyibe kerül egy kiló sós sütemény?
Andi tudta, hogy az édes sütemény kilója 600 forinttal ke- 5400 forintba vagy 1500 forintba? – törte a fejét Andi. Vé-
rül többe, mint a sósé, de hogy melyik hány forint, azt nem giggondolta:
mondta meg a főnöknője. Nekiállt kiszámolni (a sok nulla – Ha a sós sütemény ára 5400 Ft/kg, akkor az édesé 600
csak zavaró lett volna, ezért ezer forintos egységeket hasz- Ft-tal több, vagyis 6000 Ft/kg. Ezt Andi nagyon soknak
nált). Először is egy táblázatot készített: találta, de azért tovább számolt:
a 42 000 forintból akkor 42 000 : 6000 = 7 kilogramm
Teljes ár 1 kg ára Hány kg-ot édes süteményre telik,
(ezer Ft) (ezer Ft) szállítottak?
a 27 000 Ft-ból pedig 27 000 : 5400 = 5 kilogramm sósra.
42
édes 42 x + 0,6 Ez összesen 12 kg lenne, ami nem lehet, mert hiszen 30
x + 0, 6
kg-nál is több volt az áru, amit hoztak.
sós 27 x 27
x – Ha a sós sütemény ára 1500 Ft/kg, akkor az édesé 600
Ft-tal több, vagyis 2100 Ft/kg. Andi látta, hogy ez már
Andi azért vette alapul a sós sütemény egységárát, hogy reális ár. Így folytatta a számolást:
összeadással és ne kivonással írhassa fel a másikat. a 42 000 forintból akkor 42 000 : 2100 = 20 kilogramm
(A negatív számokkal Andi sokszor hibázott.) édes süteményre telik,
Felírta, hogy 42 2 27 (mégpedig 2-vel nagyobb), a 27 000 Ft-ból pedig 27 000 : 1500 = 18 kilogramm
x + 0, 6 x sósra.
amiből ilyen egyenletet kapott: 42 = 27 + 2 . Ez összesen 38 kg, tehát tényleg több 30 kg-nál.
x + 0, 6 x
Ezt az egyenletet Andi a mérlegelvvel oldotta meg. Szerencse, hogy közben nem jöttek vevők, így Andi min-
Először megszorozta az egyenlet mindkét oldalát dent tisztázott magában.
(x + 0,6)-del is és x-szel is, azután addig alakítgatta az
egyenletet, amíg alkalmas lett a megoldóképlet használa-
tára:

F E L A DAT
1. Arany Hajni iskolájában leánykórus alakult. Nincs c) Add hozzá a kisebbik számhoz az 1 ezer forin-
egyforma fellépőruhájuk, de szeretnének legalább tot! Írd fel, hogy ez az összeg egyenlő a nagyobb
egy szép vállkendőt a szereplésekre minden jelenlegi számmal!
kórustagnak, sőt 10-et tartalékba is vennének. Az d) Oldd meg a kapott törtes egyenletet! A megol-
iskola alapítványától kérnek erre a célra 300 ezer dáshoz használd a mérlegelvet!
forintot. Hamarosan választ is kapnak: a kuratóri- e) Két gyököt kapsz. Ellenőrizd mindkét gyökre
um megszavazott számukra 180 ezer forintot. A lá- vonatkozóan:
nyoktól nem akarnak pénzt kérni, ezért lemondtak – lehetséges-e, hogy a kórusnak ennyi tagja
a tartalék kendőkről, az eredeti árból pedig sikerült van;
darabonként 1000 forintot lealkudniuk. Így elég – melyik esetben mennyire sikerült lealkudni a
lesz a 180 ezer forint. Hányan vannak a kórusban? kendők egységárát!
f) A kendőket árusító boltból telefonálnak Haj-
a) Töltsd ki a következő táblázat üres helyeit a fü-
ninak, hogy a boltban sok fogyott a kendők-
zetedben!
ből, már csak 62 darab van raktáron. Azt kér-
A Elkölthető Egy kendőre dezik, rendeljenek-e még az énekkar vásárlása
kendők összeg jutó összeg
előtt. Most te felelj: hány tagú a kórus, ha Haj-
száma (ezer Ft) (ezer Ft)
ni „igen”-nel válaszolt, és hány tagú, ha „nem”-
Az eredeti mel?
300
terv szerint
A valóság-
ban
x 180 2. Egy tört nevezője 3-mal kisebb a számlálójánál, és
a tört 2,1-del nagyobb a reciprokánál. Melyik ez a
tört, ha a számlálója és a nevezője is egész szám?
b) Írd fel, hogy az utolsó oszlopba írt számok egyi-
ke nagyobb a másiknál: … 2 … (ezer forinttal)!
1. Télire krumplit vásárol Vili papa és Ilka mama. 3. Egy traktor hátsó kerekének a kerülete kétszer ak-
2400 forintért már majdnem meg is vettek egy kora, mint az elsőé. Ha az első kerék kerülete 0,5
zsák krumplit, amikor meglátták, hogy a szomszé- méterrel nagyobb volna, a hátsó kerék kerülete pe-
p kilója.
dos pultnál 20 forinttal olcsóbb a krumpli j dig 0,5 méterrel kisebb, akkor 150 m-es távon az
Így aztán ott vásárolták meg első kerék 15-tel többet fordulna. Mekkora az első,
2400 forintért a télire valót; illetve a hátsó kerék kerülete?
4 kg-mal többet, mintha
a drágább krumplit vet-
ték volna meg. Hány kg
krumplit vásároltak Vili
papáék?
2. Egy tört nevezője 1-gyel nagyobb a tört számlálójá-

nál. A tört reciproka 0,45-dal nagyobb, mint a tört.
Melyik törtről van szó, ha a tört számlálója és neve-
zője is egész szám?
1 4 3 . l e c ke S Z Ö V E G E S F E L A DAT O K 129

144 CSOPORTVERSENY
CSOPORTMUNKA
Alkossatok négyfős csoportokat!
1. Oldjátok meg az 1–4. feladatokat, a 4. feladat eredményét írjátok fel a táblára! Az a csoport nyer, amelyik először írja fel
a jó eredményt. A verseny addig tart, amíg mindegyik csoport felírja eredményét a táblára. Ez alatt az idő alatt mind-
egyik csoport egyszer javíthat.
Jó tanács: érdemes egy kicsit gondolkozni, mielőtt nekiugrotok a megoldóképletnek! Egyes esetekben számolás nélkül is fe-
lelhettek a kérdésekre.
1. feladat
Mik az ax2 + bx + c = 0 egyenlet gyökei, ha ebben az egyenletben
az a szám az x2 - 7x + 6 = 0 egyenlet nagyobbik gyöke, A két gyököt jelöljétek a K és az
a b szám az 5 - x = 15 - 4x egyenlet gyöke, L betűvel!
2x - 1 3x + 1
a c szám pedig a (3x + 7)(3x + 5) = 0 egyenlet gyökeinek az összege?
2. feladat
Mennyi az ax2 + bx + c = 0 egyenlet gyökeinek a szorzata, ha ebben az egyenletben
Az eredményt jelöljétek az M
az a szám a 4x2 - 12x + 9 = 0 egyenlet gyökeinek a száma;
betűvel!
b = -1,
a c szám pedig az x(3x + 4) = 4 egyenlet kisebbik gyöke?
3. feladat
A kapott 6 szám összegét jelöl-
Állapítsátok meg, hogy a következő egyenletek közül melyiknek hány gyöke van!
jétek N-nel, a 6 szám szorzatát
(x + 7)(5 - x) = 8, x2 = 6x, 4x2 + x - 3 = 0,
pedig P-vel!
-3x + 2x = 1,
2
5 - x = 6x + 14, 2x2 - 7x + 5 = 0.
2
A kapott számot írjátok fel a

4. feladat
táblára! Zárójelben tüntessétek
Számítsátok ki, mennyi a (K + L) ⋅N ⋅(M - P) szorzat!
fel a felírás időpontját!
2. Az első 3 helyezett csapat bemutatja, milyen egyszerű módszereket alkalmazott (például melyik egyenletet nem kellett
megoldóképlettel megoldania, melyik esetben nem volt szüksége még a diszkrimináns felírására sem).
1. Az alábbi másodfokú egyenletek közül melyikről 2. Oldd meg az egyenleteket! Ne feledkezz meg az ér-
dönthető el a diszkrimináns kiszámítása nélkül, telmezési tartomány vizsgálatáról!
hogy két különböző gyöke van, vagy hogy nincs ^ x - 6h^ x + 1h 2
a) =0 c) x + 4x - 5 = 6
gyöke? Miért? 2x + 2 x -1
a) 3x 2 + 5 = 0 c) - 2,8x 2 - 7,3x + 1, 24 = 0 2
8x + 16 = 0 2
b) x + d) 2 x - 6 = 0,72
x +
b) 3x 2 + 11x - 9, 6 = 0 d) 9,8x 2 + 8,8x = 0 x+ 4 x + 3x - 4

3. Oldd meg az egyenleteket!
a) x + 3 + x - 2 = 2 b) x - 4 + x - x + 2 = 17 c) x 2 - x + 10 = x - 2,5
x- 2 x+ 3 2x 3 5 30 3 - x 6 - 2x
Paraméteres feladatok
1. Melyik számot jelölheti a p, ha a (p - 2)x2 + (2p - 7)x + p = 0 egyenletnek két különböző gyöke van?
Megoldás
Akkor van ennek az egyenletnek két különböző gyöke, ha D
– másodfokú, vagyis p - 2 ! 0, és 49
– a diszkriminánsa pozitív.
Jegyezzük meg, hogy p - 2 ! 0, vagyis p ! 2, és írjuk fel az egyenlet diszkriminánsát!
2,45
D = ^2p - 7h2 - 4 $ ^ p - 2h $ p = 4p 2 - 28p + 49 - 4p 2 + 8p = 49 - 20p .
2 p
49 - 20p 2 0, ha 20p 1 49, vagyis p 1 2,45.
Tehát az adott egyenletnek akkor és csakis akkor van két különböző gyöke, ha p 1 2,45, de nem egyenlő 2-vel. A p megfe-
lelő értékeit a koordináta-rendszer vízszintes tengelyén zölddel jelöltük.
2. Milyen számokat írjunk a p betű helyére, ha azt akarjuk, hogy a (p + 2)x2 + 6px + 4p + 1 = 0 egyenletnek a valós szá-
mok halmazában 1 gyöke legyen? Melyik esetben melyik szám az egyenlet gyöke?
Megoldás
Ez az egyenlet elsőfokú, ha az x2 együtthatója 0. Ebben az esetben p = -2, maga az egyenlet pedig ilyen: -12x - 7 = 0. A mér-
legelvvel megkapjuk, hogy itt x = - 7 .
12
Ha p ! -2, akkor a (p + 2)x2 + 6px + 4p + 1 = 0 egyenlet másodfokú. Egy másodfokú egyenletnek akkor van 1 gyöke, ha
a diszkriminánsa 0. Jelöljük az egyenlet diszkriminánsát D-vel. Ekkor
D = ^6p h2 - 4 $ ^ p + 2h^ 4p + 1h = 36p 2 - 16p 2 - 36p - 8 = 20p 2 - 36p - 8 = 4^5p 2 - 9p - 2h .
Kell, hogy D = 0 legyen. Ebből a feltételből az 5p 2 - 9p - 2 = 0 másodfokú egyenlethez jutunk, amelyet megoldunk:
p1, 2 = 9 ! 81 + 40 = 9 ! 121 = 9 ! 11 ; p1 = 2 ; p2 = - 1 .
10 10 10 5
Ha p = 2, akkor egyenletünk a 4x2 + 12x + 9 = 0 alakot veszi fel. Másképp: (2x + 3)2 = 0, amiből x = - 3 .
2
Ha p = - 1 , akkor a 9 x 2 - 6 x + 1 = 0 egyenletet kapjuk. Ebből 5-tel szorozva a 9x2 + 6x + 1 = 0 egyenlethez jutunk,
5 5 5 5
ami (3x + 1)2 = 0 alakba is írható. Most már megkapjuk a gyököt is: x = - 1 .
3
Tehát a p betű helyére 3 különböző számot is írhatunk, ha azt akarjuk, hogy az egyenletnek a valós számok halmazában 1
gyöke legyen:
ha p = -2, akkor ez a gyök a - 7 ,
12
ha p = 2, akkor ez a gyök a - , 3
2
ha p = - , akkor ez a gyök a - 1 .
1
5 3
Számításunkból az is következik, hogy ha más számot írunk a p helyébe, akkor a kapott egyenletnek a valós számok halma-
zában vagy nincs gyöke, vagy 2 különböző gyöke van.
1 4 4 . l e c ke CSOPORT VERSENY 1 31

145 FORDÍTÓIRODA
P É L DA
1. A Pallasz Fordítóiroda megbízást kap egy lexikon magyarra fordítására. A fordítást egy ember 60 nap alatt végezné el,
de a munkát – egyenlő részekre osztva – többen is végezhetik egyszerre. A megbízó először kiválasztja a fordítókat, majd
szerződést köt velük. A megbízás annyi napra szól, ahány nap alatt együtt elvégzik a munkát. A fordítók az egy nap alatt
lefordított anyagot továbbküldik egy lektornak is, akit ugyanannyi napra szerződtetnek, mint a fordítókat. A fordítók és a
lektor napidíja egységesen 4000 Ft, ezenkívül a fordítók egyszeri, 40 000 Ft juttatást is kapnak.
a) Mennyi költsége lesz a fordítóirodának, ha 1, 2, 5, x fő fordítót és egy lektort alkalmaz?
b) A vezérigazgató végül 440 000 Ft kifizetését engedélyezi a fordítóknak és a lektornak. Vajon hány fordítót alkalma-
zott a fordítóiroda?
Megoldás
a) Készítsünk táblázatot a költségek áttekintésére! Az összegeket ezer forintban adjuk meg.
Fordítók Fizetett napok Fordítók napidíja Lektor napidíja Egyszeri juttatás Összes költség
száma száma összesen (ezer Ft) összesen (ezer Ft) (ezer Ft) (ezer Ft)
1 60 1 ⋅ 60 ⋅ 4 = 240 60 ⋅ 4 = 240 40 520
2 30 2 ⋅ 30 ⋅ 4 = 240 30 ⋅ 4 = 120 2 ⋅ 40 = 80 440
5 12 5 ⋅ 12 ⋅ 4 = 240 12 ⋅ 4 = 48 5 ⋅ 40 = 200 488
x 60 x $ 60 $ 4 = 240 60 $ 4 = 240 x $ 40 = 40x 240 + 240 + 40x

x x x x x
A számoláshoz táblázatkezelő program is használható.
b) Az a) részben már kiszámoltuk, hogy 2 fordító alkalmazása esetén is ennyi a költség, de vajon ez az egyetlen ilyen eset?
Írjunk fel egyenletet a problémára: 240 + 240 + 40x = 440 .
x
Mindkét oldalt 40-nel osztva: 6 + + x = 11 , mindkét oldalból 6-ot kivonva: 6 + x = 5.
6
x x
Szorozzuk be mindkét oldalt x-szel: 6 + x = 5x, ezt 0-ra rendezve: x - 5x + 6 = 0.
2 2
Az egyenletet megoldva: x1 = 2, x2 = 3 adódik.

Igaz tehát, hogy 2 fordító esetén 440 000 Ft-ot fizet a fordítóiroda, de 3 fordító esetén is pontosan ennyi lesz a költség!
A fordítóiroda tehát alkalmazhatott 3 fordítót is (így több embernek munkát adva), a költségeit ez nem befolyásolta.
2. Andi és Tomi jelentkezett a fordítóiroda ajánlatára, mondván, hogy ők ketten 30 nap alatt le tudják fordítani az egész
lexikont. Andi gyorsabban halad a fordítással, mert jobban ismeri a szakszavakat. Ezért ő egyedül 25 nappal hamarabb
le tudná fordítani az egész lexikont, mint amennyi idő Tominak egyedül dolgozva szükséges hozzá.
Hány nap alatt tudná Andi egyedül is lefordítani az egész lexikont?
Megoldás
Ha Andinak a teljes lexikon lefordításához x nap szükséges, akkor Tominak ehhez (x + 25) napra van szüksége.
Készítsünk táblázatot a jobb áttekinthetőség érdekében!
132 Ú JA B B U TA KO N A Z A L G E B R Á B A N M á s o d f o k ú e g ye n l e t e k , e g ye n l õ t l e n s é g e k

Megoldóképlettel:
Andi Tomi
x1, 2 = 35 ! 1225 + 3000 = 35 ! 65 .
2 2
Egyedül az egészet ennyi nap alatt
x x + 25 Ebből x1 = 50 , x2 = -15 .
fordítja le
Ez utóbbi nem megoldása a feladatnak.
Egy nap alatt egyedül ekkora részt 1 1
fordít le a lexikonból x x + 25 Andi 50 nap alatt, Tomi 75 nap alatt fordítaná le egyedül az
30 nap alatt egyedül ekkora részt 30 30 egész lexikont.
fordít le a lexikonból x x + 25
Ellenőrzés
Mivel 30 nap alatt együtt az egész lexikon lefordításával vé- Andi naponta a lexikon 1 részét fordítja le, tehát 30 nap
50
geznek, ezért 30 + 30 = 1. alatt a lexikon 30 = 3 részével végezne. Tomi naponta a
x x + 25 50 5
lexikon 1 részét fordítja le, tehát 30 nap alatt a lexikon
Világos, hogy x csak pozitív lehet. Megszorozzuk az egyenlet
75
mindkét oldalát x ^ x + 25h -tel:
30 = 2 részével végezne. Ketten együtt tehát lefordítják
30^ x + 25h + 30x = x ^ x + 25h . 75 5
30x + 750 + 30x = x 2 + 25x , ezt nullára rendezve: a lexikon 3 + 2 = 5 részét, vagyis tényleg elkészülnének
5 5 5
2
0 = x - 35x - 750 . a munkával.
F E L A DAT
1. Vili papa kertjét fel kell ásni, mert szeretné újra fü- mindketten nekilátnak, akkor 12 óra alatt felássák
vesíteni. Arany Miklós egyedül dolgozva 10 órával a kertet. Mennyi idő alatt ásná fel egyedül Bence az
hamarabb felássa a kertet, mint Bence egyedül. Ha egész kertet?
2. A Pallasz Fordítóiroda egy hosszabb könyv magyar

nyelvre lefordított kéziratát három gépírónak adta
oda gépelésre. A leggyorsabb gépíró feleannyi idő
alatt is legépelné az egész anyagot, mint a leglas-
súbb. A harmadik gépíró 100 órával több idő alatt
végezne egyedül az egész munkával, mint a leg-
gyorsabb. Ha hárman együtt dolgoznak, akkor el-
vileg 67,2 óra alatt lesznek készen a kézirat legépe-
lésével.
a) Mennyi idő alatt gépelné le egyedül a leggyor-
sabb gépíró az egész anyagot?
b) A kézirat hány százalékát gépelnék le az egyes
gépírók a 67,2 óráig tartó közös munka alatt?
c) Mennyi idő alatt lenne kész a kézirat gépelése,
ha a munkát három egyenlő részre osztanák,
és a kész szöveget csak akkor adnák le, amikor
már mindegyikük végzett a saját adagjával?
1 4 5 . l e c ke F O R D Í T Ó I RO DA 133

1. Az 1. példában a 440 ezer forintos költség 2 vagy III. 150 + 120 = 1

x x + 45
3 fordító és egy lektor alkalmazásával is elérhető.
a) Mondj érvet amellett, hogy két fordítót alkal- a) Vajon melyik egyenlet mit fejez ki?
mazzon az iroda, és amellett is, hogy 3 fordítót! b) Oldd meg a három közül azt az egyenletet,
b) Ha te volnál az egyik fordító, akkor mennyi amelyiket a legegyszerűbbnek gondolod!
pénzt kapnál abban az esetben, ha rajtad kí- c) Mennyi ideig dolgozott Magdi szombaton Ilka
vül még egy, illetve ha még két fordítóval kötne mamáéknál?
szerződést a fordítóiroda? Érvelj amellett, hogy d) Mennyi ideig dolgozott Hajni vasárnap dél-
melyik esetet tartod előnyösnek! Gondolj arra után?
is, hogy nem biztos az, hogy minden napra jut
fordítási munkád, illetve arra is, hogy más for- 3. Két automata egyforma csavarokat gyárt. A kor-
dítócég esetleg más feltételekkel kötne szerző- szerűbb gép 5 órával rövidebb idő alatt gyártaná le
dést veled. egyedül a 100 000 darabot, mint ha egyedül csak az
elavultabb gép üzemelne. Ha mindkét gépet egy-
2. Ilka mama telefonált Aranyéknak, hogy se- szerre üzemeltetik, akkor óránként 9000 csavart
gítségre van szüksége: olcsón kapna paradi- készítenek el együtt.
csomot és paprikát, hogy eltegye télire lecsó- a) Mennyi idő alatt gyártaná le a 100 000 darab
nak, de úgy megdagadt a csuklója, hogy hoz- csavart egyedül az elavultabb gép?
zá sem tud kezdeni. A menye, Magdi meg- b) Mennyi idő alatt készül el a 100 000 csavar, ha a
ígérte, hogy szombat reggel autóval lemegy két gép egyszerre üzemel?
hozzájuk, és mindent megcsinál. Úgy is lett. Per-
sze jól elfáradt, amíg a lecsóalapanyag dobozolva
a fagyasztóba került. Annyira megtetszett azonban
neki a szomszéd őstermelő zöldsége, hogy vett még
kétszer annyit, mint amennyi Ilka mamáéknak kel-
lett, ezt hazavitte. Otthon két egyenlő részre osz-
totta az alapanyagokat, a felét maguknak, a felét a
szüleinek akarta elkészíteni. Vasárnap reggel 8 óra-
kor már mosta, csumázta a paprikát. Fél 9-kor Haj-
ni is csatlakozott hozzá. Együtt vidámabban ment
a munka, fél 11-re már dobozokban állt Gyula
papáék adagja. Hajni kedvet kapott a munkához,
megígérte édesanyjának, hogy délután az ő részü-
ket egyedül fogja feldolgozni. Állta is a szavát, de
bizony kellett hozzá akaraterő. Kiderült, hogy Haj-
ni 3 órával többet dolgozott ezzel az utolsó adag-
4
gal, mint édesanyja az Ilka mamáékéval.
Bence nem segített. Ő most mindent egyenletek-
ben látott. Felírt három egyenletet erre a lecsóké-
szítési problémára:
I. 2, 5 + 2 = 1
x x+ 3
4
II. 5 + 8 =1
2x 4x + 3
134 Ú JA B B U TA KO N A Z A L G E B R Á B A N M á s o d f o k ú e g ye n l e t e k , e g ye n l õ t l e n s é g e k

Az 1. példában a fordítóiroda 440 000 Ft-ot fizetett a le-
xikon lefordításáért. A megadott feltételek mellett lehetett
volna kevesebb is a fordítás költsége?
Láttuk, hogy ha x fő fordítót alkalmaz az iroda, akkor a

költség 240 + 240 + 40x ezer forint. A 240 ezer forint fix
x
költség (a fordítási munka 60 napra tervezett napidíjainak
összege). A költség csökkentése tehát azon múlik, hogy si-
kerül-e a 240 + 40x összeget minél kisebbre megválasz-
x
tani.
Két pozitív szám esetén alkalmazhatjuk a számtani és mér-
tani közepükről tanultakat:
240 + 40x
x $ 240 $ 40x , amiből
2 x
240 + 40x
x $ 240 $ 40 , vagyis
2
240 + 40x $ 2 $ 9600 .
x
Ez azt jelenti, hogy a 240 + 40x összeg semmiképpen
x
nem lehet kisebb, mint 2 $ 9600 . 196 .
A fordítóiroda költsége tehát nem lehet kisebb, mint köze-
lítőleg 240 + 196 = 436 ezer forint.
Elérhető-e ez a legkisebb összeg?
A tanultak szerint két pozitív szám számtani és mértani kö-
zepe csak akkor lehet egyenlő, ha két egyenlő számról van
szó. Ezek szerint a 436 ezer forintos költség csak akkor ér-
hető el, ha 240 = 40x , azaz x 2 = 6 .
x
Mivel x a fordítók száma, ezért x2 nem lehet 6. A 436 ezer fo- Ez több, mint a 440 ezer forint, tehát az adott feltételek
rintos elméleti minimum tehát nem érhető el. mellett a 440 ezer forint a legkisebb költség.
Nyitva maradt még az a kérdés, hogy lehet-e 440 ezer fo- A költségek alakulását grafikonon is szemléltethetjük.
rintnál kevesebb a költség.
A megoldáshoz mellékelt táblázatban már láttuk, hogy 1, ezer Ft
illetve 5 fordító esetén nagyobb lenne a költség. Ha a for- 700
dítók száma 6 vagy több, akkor már az egyszeri juttatáso-
600
kért is legalább 6 ⋅ 40 = 240 ezer forintot kellene fizetni, és
ehhez jön még a fordítók napidíjának fix 240 ezer forintos 500
költsége. E két költségelem is már 480 ezer forintot tesz ki, 436
400
pedig a lektor díját még nem is számoltuk hozzá.
Már csak azt az esetet kell megvizsgálni, amelyben 4 for- 300
dítót alkalmaz a cég. Ekkor 15 napig tartana a munka. 200
240 ezer forint a fordítók napidíja, 15 ⋅ 4 = 60 ezer forint a
lektor összes díja és 4 ⋅ 40 = 160 ezer forint a fordítók egy- 100
szeri juttatása. Összesen tehát 240 + 60 + 160 = 460 ezer fo- 0

rint lenne a költség. 0 1 2 Ö6 3 4 5 6 x
1 4 5 . l e c ke F O R D Í T Ó I RO DA 135

146 PÉNZÜGYEK
P É L DA
Vili papa újabb akciós pénzlekötési lehetőség után kutat- Megoldás

va azt látja, hogy változó kamatozású értékpapírba is fek- a) Ha az első évi kamatláb x (azaz x %-ot „fial” a befekte-
tethetné 300 000 forintját. A futamidő két év, és a második tett összeg), akkor év végére
évben a kamatláb 2-vel kisebb, mint az első évben. Így a két 300 000 + 300 000 $ x = 300 000`1 + x j
év után 356 400 forintot érne az értékpapír. 100 100
forintot ér az értékpapír. A második évben ez kama-
a) Hány százalékos volt az első évi kamat?
tozik tovább ^ x - 2h %-os kamattal, így év végére
b) A befektetett összeghez képest elért növekmény után
20%-os „forrásadót” kell fizetni. Hány forintot kapna 300 000`1 + x j`1 + x - 2 j forint lesz az értéke.
100 100
kézhez Vili papa, és ez hány százalékkal több, mint a
Tehát 300 000`1 + x 1 + x - 2 j = 356 400.
befektetett összeg? 100 j` 100
c) A forrásadó levonása után kézhez vett (nettó) összeg 300 000 $ 100 + x $ 98 + x = 356 400,
évi hány százalékos kamatos kamatnak felel meg a két- 100 100
30 $ ^100 + x h^98 + x h = 356 400 ;
éves futamidőt figyelembe véve?
^100 + x h^98 + x h = 11 880 ;
9800 + 198x + x 2 = 11 880 ; x 2 + 198x - 2080 = 0 .
A megoldóképletből: x1 = 10 , x2 = - 208 . Ez utóbbi
nyilván nem megoldása a feladatnak, tehát az első évi
kamat 10%-os volt (a második évi pedig 8%-os).
b) A növekmény 56 400 Ft, ennek csak a 80%-át kapja
kézhez Vili papa, azaz 56 400 $ 0,8 = 45 120 forintot.
Ez a befektetett összegnek 45 120 $ 100 = 15, 04 szá-
300 000
zaléka. Összesen tehát 345 120 Ft-ot kapna kézhez Vili
papa.
c) Ha mindkét évben ugyanakkora lenne a kamat-
láb, akkor a 300 000 Ft mindkét évben ugyan-
annyiszorosára növekedne. Ha ez a növekedési ráta
mondjuk q, akkor 300 000 $ q $ q = 345 120 , vagyis
300 000 $ q 2 = 345 120 lenne. (A növekedési ráta,
más néven kamattényező p%-os növekedés esetén
p
c1 + m -zal egyenlő.) (Lásd 9. o. tankönyv, 16. lecke.)
100
Egyenletünkből megkapjuk a q-t:
q 2 = 345 120 = 1,1504 ,
300 000
és mivel q 2 0, ezért q = 1,1504 . 1,073.
Most tehát 1 +
p 7,3 , vagyis Vili
= 1, 073 = 1 +
100 100
papa ezzel az értékpapírral akkora nettó jövedelemre
tehet szert, mint ha évi (nettó) 7,3 százalékos kama-
tos kamatra tenné be a megtakarított pénzét.

F E L A DAT
1. Két hónapos lekötési akciót indít egy pénzintézet. b) Hány forint volt a törlesztőrészlet az első hónap-
Az elhelyezett betét után az első hónapban fizetett ban és a második hónapban?
kamatot hozzáírja a betéthez, majd a második hó-
napban a megnövelt összeg után fizetett kamatot 3. Egy divatjamúlt kabát ára 36 000 Ft, de ezen az
0,5 százalékponttal megemeli (ez a szakkifejezés azt áron a múlt hónapban egyetlen darab sem fogyott.
jelenti, hogy ha az első hónapban a kamat p%-os Ezért az üzletvezető leértékeli a kabátot, de az új
volt, akkor a második hónapban (p + 0,5)% lesz). áron sem kelendő. Végül az új árat kétszer akko-
a) Hány százalékos az első havi kamat, ha 200 000 ra százalékkal csökkenti, mint az előző árcsökken-
Ft elhelyezett betét esetén két hónap múlva tésnél. Az így kialakított 13 500 forintos áron vég-
207 060 forint járna? re a teljes készletet sikerül eladnia. Hány százalékos
b) A kamat után 20% forrásadót kell fizetni. Végül volt az első árcsökkentés?
hány százalékkal magasabb a kifizetett összeg,
mint az elhelyezett betét?
2. Akciós áruhitel igénybevételével az első hónap vé-

gén alacsonyabb törlesztést kell fizetnünk, mint a
második hónapban. A második hónapban a hónap
elején fennálló tartozás után fizetett törlesztés 3
százalékponttal nagyobb volt, mint az első hónap-
ban. Így a kezdeti 80 000 forint tartozásunk a má-
sodik hónap végére 74 480 forintra csökkent.
a) Hány százalék volt az első hónapban a törlesz-
tés? (A két hónap során a hitelintézet nem szá-
mított fel kamatot és kezelési költséget sem.)
1. Egy tv-készülék árát először felemelték p%-kal, 2. Példánk a) részében kiderült, hogy Vili papa 300 000
majd ugyenennyi százalékkal csökkentették az új forintja két év alatt 356 400 Ft-ra nőtt.
árat. Melyik kijelentés igaz és melyik hamis? Vála- a) Hány százalékos évi növekedés ez, ha feltesz-
szodat indokold! szük, hogy az első év végén hozzáteszik a ka-
a) A második árváltozás után ugyannyi lett a tv matot a 300 ezer forinthoz, és a kamatlábat nem
ára, mint eredetileg volt. változtatják meg?
b) A második árváltoztatás után olcsóbb lett a tv, b) Mennyi forrásadót vonnának le az a) feladat
mint eredetileg volt. esetében Vili papától a második év végén, ami-
c) A második árváltoztatás után drágább lett a tv, kor felveszi a megnövekedett összeget?
mint eredetileg volt.
p2 3. A sarki lemezboltban a legújabb CD árát két héttel
e) A második árváltoztatás után %-kal ol-
100 karácsony előtt felemelték p%-kal, újév után pedig
csóbb lett a tv, mint eredetileg volt.
a felemelt árat leszállították (p - 5)%-kal. Így janu-
f) Ugyanannyi lett a tv ára, mint ha először p%-os
ár 2-án ugyanannyiba került, mint december ele-
árcsökkentés, majd ugyanennyi százalékos ár-
jén. Számítsd ki a p-t!
emelés lett volna.
1 4 6 . l e c ke P É N Z Ü GY E K 1 37

147 POLINOM GYÖKTÉNYEZŉS ALAKJA
P É L DA
1. Hajni gyakoroltatni akarja az öccsével a másodfokú

egyenlet megoldóképletét. Olyan egyenleteket akar
számára készíteni, amelyeknek egész számok a gyö-
kei. Így fog hozzá:
Az (x - 5)(x - 2) = 0 állítás akkor és csakis akkor
igaz, ha x - 5 = 0 (ami azt jelenti, hogy x = 5) vagy
x - 2 = 0 (ami azt jelenti, hogy x = 2). Vagyis az
(x - 5)(x - 2) = 0 egyenlet gyökei: 2 és 5.
Beszorozva:
(x - 5)(x - 2) = x2 - 5x - 2x + 10 = x2 - 7x + 10.
Tehát Hajni odaadhatja Bencének az x2 - 7x + 10 = 0
egyenletet, mert tudja róla, hogy a gyökei: 2 és 5.
Azt mondjuk, hogy az (x - 5)(x - 2) forma az

x2 - 7x + 10 polinom gyöktényezős alakja.
F E L A DAT
1. Készíts te is Bence számára másodfokú egyenleteket!

Az egyenlet gyökei legyenek: a) 1 és 3 b) 2 és -4 c) 7 és 8 d) -6 és -5
ELMÉLET
Legyenek a, b és c adott valós számok, és a ! 0. Foglalkozzunk az ax2 + bx + c másodfokú polinommal!

– Azokat a számokat, amelyeket az x helyébe írva ax2 + bx + c = 0, a polinom zérushelyeinek mondjuk.
– Bizonyítható, hogy ha az ax2 + bx + c polinom zérushelyei x1 és x2, akkor ax2 + bx + c = a(x - x1)(x - x2).
Ezt az utóbbi alakot a polinom gyöktényezős alakjának nevezzük.
Például
– a 3x2 - x - 2 = 0 egyenlet gyökei 1 és `- 2 j , ezért a 3x2 - x - 2 polinom gyöktényezős alakja 3^ x - 1h` x + 2 j ,
3 3
– a 3x2 - x + 2 = 0 egyenletnek a valós számok halmazában nincs gyöke, ezért a 3x2 - x + 2 polinomnak nincs gyök-
tényezős alakja.
– a 4x 2 - 12x + 9 polinomnak egy gyöke van, az 1,5; a polinom gyöktényezős alakja 4^ x - 1,5h^ x - 1,5h .
Megjegyzés
Az 1,5-et 4x 2 - 12x + 9 = 0 egyenlet kettős gyökének (vagy kétszeres gyökének) nevezzük.

P É L DA
2. Oldjuk meg az x2 - 10x + 16 = 0 egyenletet szorzat- ^- 9h2 - 10 $ ^- 9h + 16

= 2^- 9h + 1 ;
tá alakítással! ^- 9h - 2
81 + 90 + 16 = -18 + 1 ;
Megoldás -11
Első módszer -17 = -17

Ha kitaláljuk, hogy x2 - 10x + 16 = (x - 2)(x - 8), akkor igaz állítást kapta, vagyis a (-9) gyöke az eredeti egyenlet-
az egyenletet (x - 2)(x - 8) = 0 alakba írhatjuk, amiről le- nek is, és az átalakítások során kapott többi egyenletnek is.
olvashatjuk, hogy az egyenlet gyökei 2 és 8. A 2-vel csak az eredeti egyenlet esetében „van baj”, az
Második módszer (x - 2)-vel való szorzás után kapott egyenleteknek ez is
A „kitalálás” helyett használjuk a teljes négyzetté kiegészí- gyöke.
tést! 2
Döncinek ismerős volt az x - 10x + 16 = 2x + 1 egyen-
x 2 - 10x + 16 = ^ x - 5h2 - 25 + 16 = ^ x - 5h2 - 9 = x- 2
= ^ x - 5h2 - 32. letben a tört számlálója. Eszébe jutott, hogy a 2. példában
Emlékezzünk az a 2 - b 2 = â + b hâ - b h azonosságra! látta:
Ezzel: x2 - 10x + 16 = (x - 2)(x - 8).
2 Ezért így dolgozott:
^ x - 5h2 - 3 = ^ x - 5 + 3h^ x - 5 - 3h = ^ x - 2h^ x - 8h .
2
Tehát x - 10x + 16 = ^ x - 2h^ x - 8h , és így leolvasható, x 2 - 10x + 16 = ^ x - 2h^ x - 8h = x - 8,
x- 2 x- 2
hogy az x 2 - 10x + 16 = 0 egyenlet gyökei a 2 és a 8. 2
vagyis az x - 10x + 16 = 2x + 1 egyenlet helyett veheti
x- 2
3. Bence és a barátja, Dönci nekiállt, hogy megoldja az a sokkal egyszerűbbet, az x - 8 = 2x + 1 egyenletet. Ezt a
x 2 - 10x + 16 = 2x + 1 egyenletet. Melyikük ügye-
x-2 mérlegelvvel oldotta meg:
sebb? x - 8 = 2x + 1;
x = -9.
Megoldás
Behelyettesítéssel ellenőrizte, hogy a (-9) az eredeti egyen-
Bence így okoskodott: az x - 2 nevezőben szerepel, ezért
letnek is gyöke.
az x nem lehet 2, de bármely más valós szám igen. Ezután
megszorozta az egyenlet mindkét oldalán álló kifejezést
Megállapíthatjuk, hogy Dönci számolt ügyesebben, mert ész-
(x - 2)-vel, elvégezte a kijelölt szorzást, és alkalmazta a
revette, hogy használhatja a másodfokú polinom gyökténye-
mérlegelvet:
zős alakját.
x 2 - 10x + 16 = 2x + 1,
x- 2
x 2 - 10x + 16 = ^2x + 1h^ x - 2h ;
x 2 - 10x + 16 = 2x 2 + x - 4x - 2 ;
x 2 + 7x - 18 = 0 .
A megoldóképlet szerint
x1, 2 = - 7 ! 49 + 4 $ 18 = - 7 ! 11 , vagyis
2 2
x1 = 2 és x2 = -9.
Azt már megfigyelte, hogy a 2 nem jöhet szóba (mert akkor
a tört nevezője 0 lenne), tehát csak a (-9) lehet az egyenlet
gyöke. Behelyettesítéssel megvizsgálja, hogy valóban az-e.
2
Ha x = -9, akkor az x - 10x + 16 = 2x + 1 egyenletből a
x- 2
1 47. l e c ke P O L I N O M GY Ö K T É N Y E Z ŉ S A L A K JA 139

F E L A DAT
2. Alakítsd szorzattá a gyöktényezős alak segítségével 3. Megoldhatók-e Dönci módszerével is és Bence

a másodfokú polinomokat! módszerével is a következő egyenletek? Ha igen,
a) 2x 2 - 9x - 5 akkor oldd meg mindkét módszerrel!
2
b) 5x 2 + 13x + 8 a) 2x - 9x - 5 = 4x + 7
x- 5
2
b) 5x + 13x + 8 = 5x + 8
x +1
ELMÉLET
Az x2 - 10x + 16 = 0 egyenlet két gyöke: 2 és 8. Ezeknek az összege 10 (az x együtthatójának az ellentettje), szorzata 16
(a nulladfokú tag);
az x2 + 7x - 18 = 0 egyenlet két gyöke: 2 és -9 . Ezeknek az összege (-7) (az x együtthatójának az ellentettje), szorzata
(-18) (a nulladfokú tag).
Általánosan is igaz:
Ha a, b, c adott valós számok, a ! 0 és az ax2 + bx + c = 0 egyenlet két gyöke x1 és x2,
akkor x1 + x2 = - b és x1 $ x2 = c .
a a
Ezt a két képletet a másodfokú egyenlet gyökei és együtthatói közötti összefüggéseknek, másképp: Viète-formuláknak nevezzük.
Például a 3x2 - 8x + 4 = 0 egyenlet két gyöke 2, illetve 2 . A gyökök összege éppen 8 , a szorzatuk pedig 4 .
3 3 3
1. Alakítsd szorzattá a gyöktényezős alak segítségével 3. Oldd meg a valós számok halmazán az egyenlete-
a másodfokú polinomokat! ket!
2
a) x 2 - 26x + 120 c) 10x 2 + x - 21 a) x - 26x + 120 = 5
2
b) x - 7x - 18 d) - 5x 2 + 17x - 14 x - 20
2
b) x + 10x + 24 = 3x - 2
x+ 4
2. A számlálót és a nevezőt is írd elsőfokú polinomok
szorzataként, majd egyszerűsítsd a törteket! Ho-
gyan változott az egyszerűsítés során a tört értel- 4. Oldd meg a 12x2 - 17x + 6 = 0 egyenletet a meg-
mezési tartománya? oldóképlettel! Ellenőrizd, érvényesek-e itt a Viète-
2 2
a) x 2 - 26x + 120 b) - 5x 2+ 17x - 14 formulák!
x - 15x - 100 10x + x - 21

I. Bizonyítsuk be a Viète-formulákat!
Legyen az ax2 + bx + c = 0 egyenlet két gyöke x1 és x2, jelöljük D-vel a (b2 - 4ac) diszkriminánst. Ekkor a megoldóképletnek
megfelelően x1 = - b + D és x2 = - b - D . Írjuk fel a gyökök összegét és szorzatát!
2a 2a
x1 + x2 = - b + D + - b - D = - 2b = - b ;
2a 2a 2a a
^- b h2
- D b 2 - ^b 2 - 4ac h
x1 $ x2 = - b + D $ - b - D = = = 4ac2 = c . Ezt akartuk bizonyítani.
2a 2a 4a 2
4a 2 4a a
[François Viète (1540–1603) francia matematikus volt. Az ő nevéhez fűződik a másodfokú egyenlet
megoldásainak betűk segítségével történő felírása és a tételben szereplő két összefüggés is. Ő volt az
első, aki fel tudta írni a r-t egy sorozat elemeinek szorzataként:
r = 2$ 2 $ 2 $ 2 $ 2 $f
2 2+ 2 2+ 2+ 2 2+ 2+ 2+ 2
Descartes – noha ezt egész életében tagadta – nagy valószínűséggel Viète műveire is alapozta saját al-
gebrai és geometriai munkásságát.]
A Viète-formulák segítségével további felfedezéseket tehetünk.
II. A másodfokú polinom gyöktényezős alakja

Tétel:
Ha a, b, c adott valós számok, a ! 0 és az ax2 + bx + c = 0 egyenlet két gyöke x1 és x2, akkor az ax2 + bx + c másodfo-
kú polinom szorzattá alakítható: ax2 + bx + c = a(x - x1)(x - x2).
Bizonyítás
Használjuk fel az egyenletre vonatkozó Viète-formulákat!
Írjunk a b együttható helyébe - a ^ x1 + x2h -t, a c együttható helyébe ax1 x2 -t:
ax 2 + bx + c = ax 2 - a ^ x1 + x2h x + ax1 x2 = a ^ x 2 - x1 x - x2 x + x1 x2h = a ^ x - x1h^ x - x2h . Ezt akartuk bizonyítani.
Az is igaz, hogy ha az ax2 + bx + c = 0 egyenletnek nincsenek gyökei, akkor az ax2 + bx + c másodfokú polinom nem ala-
kítható szorzattá.
(Ha ugyanis a másodfokú polinom két elsőfokú polinom szorzatára bomlana, akkor az elsőfokú polinomok zérushelyei
az ax2 + bx + c = 0 egyenlet gyökei lennének. Ez azonban ellentmondás lenne azzal a feltevésünkkel, hogy az
ax2 + bx + c = 0 egyenletnek nincsenek gyökei.)
F E L A DAT
1. Vannak-e valós gyökei a 6x2 - 7x + 2 = 0 egyen- 4. Mennyi a valós gyökök négyzetösszege a következő
letnek? Ha vannak, akkor mennyi ezek összege, és egyenletekben?
mennyi ezek szorzata? a) x2 + 4x + 7 = 0
b) x2 + 4x - 7 = 0
2. Írd fel a Viète-formulákat az x2 + px + q = 0 egyenlet-
re! (Van megoldása az egyenletnek.) 5. A (p + 3)x2 + (p2 + 6p + 1)x - 5p = 0 egyenlet egyik
gyöke az 5. Mi lehet a másik gyöke?
3. Alakítsd elsőfokú polinomok szorzatává a következő
polinomokat! 6. Mely B és C értékekre lesz az x2 + Bx + C = 0 másod-
a) x2 - 10x + 21 c) 2x3 + 5x2 + 6x fokú egyenletnek pontosan két gyöke, melyek egy-
b) x - 4x + 1
2
d) 2x3 - 4x2 - 6x más reciprokai?
1 47. l e c ke P O L I N O M GY Ö K T É N Y E Z ŉ S A L A K JA 1 41

148 EKVIVALENS EGYENLETEK
P É L DA
2 A megoldóképlet szerint x1 = -1 és x2 = -2. Mindkét szám

Oldjuk meg a 2x + 5x - 1 = x - 1 egyenletet!
x+ 3 benne van az értelmezési tartományban.
2
Megoldás Ha x1 = -1, akkor a 2x + 5x - 1 = x - 1 egyenlet-
x+ 3
Most is törtes egyenletet vizsgálunk. Nevezőben szerepel 2 $ ^-1h2 + 5 $ ^-1h - 1
az x + 3, ezért az x nem lehet (-3), de bármely más va-
ből a = -1 - 1 ; 2 - 5 - 1 = - 2 ;
^-1h + 3 2
lós szám igen. Tehát az egyenlet értelmezési tartománya az -2 = -2 igaz állítást kapjuk, vagyis a (-1) gyöke az ere-
R \ {-3} halmaz. deti egyenletnek is, és az átalakítások során kapott többi
Megvizsgáljuk, használható-e itt a múlt órán is alkal- egyenletnek is.
2
mazott „Dönci-módszer”, vagyis lehet-e a törtet (x + 3)- Ha x1 = -2, akkor az 2x + 5x - 1 = x - 1 egyenletből
x+ 3
mal egyszerűsíteni. Akkor lehetne, ha a (-3) a szám-
láló zérushelye lenne. 2 $ ^- 2h2 + 5 $ ^- 2h - 1 8 - 10 - 1 = -3;
a = -2 - 1;
2 · (-3)2 + 5 · (-3) - 1 = 18 - 15 - 1 = 2 ! 0, tehát a szám- ^- 2h + 3 1
láló nem bontható olyan szorzatra, amelynek az egyik té- -3 = -3 igaz állítást kapjuk, vagyis a (-2) gyöke az ere-
nyezője (x + 3) lenne. Ezért ennél a feladatnál csak a „Ben- deti egyenletnek is, és az átalakítások során kapott többi
ce-módszerrel” dolgozhatunk. egyenletnek is.
2
Szorozzuk meg az egyenlet két oldalán álló kifejezést a bal Tehát a 2x + 5x - 1 = x - 1 egyenlet megoldáshalmaza:
x+ 3
oldalon álló tört nevezőjével, végezzük el a kijelölt szorzást, {-1; -2}.
és alkalmazzuk a mérlegelvet!
2x 2 + 5x - 1 = ^ x + 3h^ x - 1h
2x 2 + 5x - 1 = x 2 + 3x - x - 3
x2 + 3x + 2 = 0
ELMÉLET
Ha két egyenletnek egy alaphalmazon ugyanaz a megoldáshalmaza, akkor ezeket az egyenleteket ekvivalenseknek mond-
juk. Az ekvivalens szó latin eredetű, magyarul egyenértékűt jelent.
Például
– az imént példában az R alaphalmazon
2
a 2x + 5x - 1 = x - 1 ; a 2x 2 + 5x - 1 = ^ x + 3h^ x - 1h ; a 2x 2 + 5x - 1 = x 2 + 3x - x - 3 és az x2 + 3x + 2 = 0
x+ 3
egyenletek ekvivalensek egymással, mert hiszen ugyanazok a gyökeik, a (-1) és a (-2);
– az x2 - 10x + 16 = (2x + 1)(x - 2); x2 - 10x + 16 = 2x2 + x - 4x - 2; x2 + 7x - 18 = 0 egyenletek ekvivalensek egy-
mással, mert ugyanaz a két gyökük van, a 2 és a (-9);
– a múlt órán láthattuk (a 3. példában), hogy Dönci megoldásában az R alaphalmazon minden egyenlet ekvivalens volt
az eredeti egyenlettel (és így egymással is ekvivalensek voltak), míg Bence megoldásában ez nem volt igaz. Ugyanis:
2
a) az x - 10x + 16 = 2x + 1 egyenlet és az x - 8 = 2x + 1 egyenlet ekvivalens egymással, mert ugyanaz az egyet-
x- 2
len gyökük van, a (-9);

2
b) az x - 10x + 16 = 2x + 1 egyenlet nem ekvivalens az
x- 2
x - 10x + 16 = ^2x + 1h^ x - 2h ; x 2 - 10x + 16 = 2x 2 + x - 4x - 2 ; x 2 + 7x - 18 = 0
2
egyenletek egyikével sem, mert a törtes egyenletnek csak egy gyöke van, a (-9), a többinek pedig két gyöke
van, a 2 és a (-9).
F E L A DAT
1. Ekvivalens-e az R alaphalmazon f) a x = 2 - x egyenlet és az x = ^2 - x h2

a) a 3^2 - x h + 7 = 5x + 13 egyenlet és a egyenlet?
4
12^2 - x h + 28 = 5x + 13 egyenlet;
2 2. Oldd meg az egyenleteket a valós számok halma-
b) az x + 2x = 2 egyenlet és az x 2 + 2x = 2x zán! Mindegyik esetben állapítsd meg, hogy a meg-
x
egyenlet; oldás során egymás után kapott egyenletek ekviva-
lensek-e az eredeti egyenlettel!
c) az 5x + 1 = 1 egyenlet és az 5x = 0 egyenlet; 2
x x a) x - 10x + 16 = 12 - 15x
^ x - 3 h^ x + 5h x+ 5
d) az = - 2 egyenlet és a
^ x + 2h^ x + 5h 3 b) x + 1 = 2
x
3^ x - 3h = - 2^ x + 2h egyenlet;
c) x = x - 12
e) az ^ x + 8h2 = ^4 - 3x h2 egyenlet és az
x + 8 = 4 - 3x egyenlet;
1. Ekvivalens-e egymással az R alaphalmazon a kö- 2. Oldd meg az egyenleteket a valós számok halma-
vetkező két-két egyenlet? zán! Mindegyik esetben állapítsd meg, hogy a meg-
a) ^ x + 3h2 = 16 és x + 3 = - 4 oldás során kapott egyenletek ekvivalensek-e az
b) 2x + 3 x = 3 x - 8 és 2x = - 8 eredeti egyenlettel!
c) 2
x - 16 = 0 és x - 16 = 0 2
a) 2 x + 5 =5
x + 7x + 10
d) 23x = 0 és 3x = 0
x +4 b) 2 x + 5 = 5x + 14
x + 7x + 10
2
c) x + 7x + 10 = - 3
x+ 5
d) ^7x - 8h2 = ^8 - 3x h2
1 4 8 . l e c ke E K V I VA L E N S E GY E N L E T E K 143

149 GYÖKÖS EGYENLETEK
P É L DA
Hány megoldása (gyöke) lehet a x + 2 = A egyenletnek, y

ha az A valamilyen valós számot jelöl?
y = Öx + 2
Megoldás
Ha A 1 0, akkor nincs az egyenletnek gyöke, mert egy A>0
szám négyzetgyöke nem lehet negatív. 1
Ha A = 0, akkor x + 2 = 0, s eszerint x = -2 (az egyenlet-
A=0
nek 1 gyöke van). 0 1 x
Ha A 2 0, akkor négyzetre emeljük az egyenlet két olda-
A<0
lán álló számot: x + 2 = A2; x = A2 - 2 (az egyenletnek 1
gyöke van).
Tehát az A szám nagyságától függ, hogy az egyenletnek 0 Használható a GeoGebra vagy a Graph prog-
H
vagy 1 gyöke van. r is.
ram
Ha megrajzoljuk az y = x + 2 egyenletű görbét, ami egy
fél parabola, ugyanezt tapasztaljuk.
F E L A DAT
1. Bhászkara hindu tudósról már írtunk a 139. lecké- Jelöld a keresett számot egy betűvel, és írd fel, hogyan ka-
ben. Ő több mint 800 évvel ezelőtt írt egy könyvet pod ebből a 2-t! Ezután lebontogatással (lépésről lépésre
a leánya számára, Lilavati (elbűvölő) címen, abból visszafelé haladva) megkaphatod azt a bizonyos számot.
való ez a feladat: Sőt: két számot is, a 28-at és a (-28)-at. Ha csak a 28-at
Melyik az a szám, amely 3-mal szorozva, azután a találtad meg, akkor úgy jártál, mint annak idején maga
szorzat háromnegyed részével növelve, 7-tel oszt- Bhászkara.
va, a harmadrészével csökkentve, önmagával szo-
rozva és 52-vel csökkentve, azután belőle négyzet- 2. Oldd meg a x + 3 + 9 = 2x egyenletet!
gyököt vonva, hozzáadva 8-at, és elosztva 10-zel, a) Állapítsd meg az egyenlet értelmezési tartomá-
2-t ad? nyát!
b) Alakítsd át az egyenletet úgy, hogy ha négyzet-
re emeled az egyenlet két oldalán álló kifejezést,
akkor ne legyen benne négyzetgyök!
c) Végezd el a négyzetre emelést!
d) Oldd meg a keletkező másodfokú egyenletet!
Benne vannak-e a kapott gyökök az egyenlet
értelmezési tartományában?
e) A másodfokú egyenlet gyökei közül melyik
gyöke az eredeti egyenletnek, és melyik nem?

ELMÉLET
Ha A is és B is számot jelöl, és A = B, akkor biztos, hogy A2 = B2.

Ha azonban csak azt tudjuk, hogy A2 = B2, akkor nem biztos, hogy A = B, mert az is lehetséges, hogy A = -B.
Ezt az egyszerű gondolatsort használjuk fel a négyzetgyökös egyenletek megoldására.
Például
ha azt az x számot keressük, amelyre igaz, hogy x + 2 = 1 - x , akkor az a szám biztosan gyöke a négyzetre emelés után
2
kapott
2
^ x + 2h = `1 - x j ; x + 2 = 1 - 2x + x ; 4x + 8 = 1 - 2x + x 2 ; x 2 - 6x - 7 = 0
2 2
2 4
egyenleteknek is (ha A = B, akkor biztos, hogy A2 = B2). De az már nem biztos, hogy az utolsó egyenlet mindegyik gyö-
ke megoldása az eredetinek is.
Itt az utolsó egyenletnek két gyöke van, a (-1) és a 7, és közülük csak a (-1) gyöke az eredeti egyenletnek, a 7 nem.
Ugyanis behelyettesítéssel a következőket kapjuk:
1 - ^-1h
– ha x = -1, akkor a -1 + 2 = igaz állítás, mert azt mutatja, hogy 1 = 1,
2
– ha x = 7, akkor a 7 + 2 = 1 - 7 hamis állítás, mert azt mutatja, hogy 3 = -3.
2
1
Azt mondjuk, hogy a x + 2 = - x egyenletnek következményegyenlete a belőle négyzetre emelés útján kapott
2
2
x + 2 = 1 - 2x + x , az ebből mérlegelvvel adódó 4x + 8 = 1 - 2x + x 2 és az x 2 - 6x - 7 = 0 egyenlet is.
4
A következményegyenlet gyökei között az eredeti egyenlet minden gyöke megtalálható.
Megfigyelések
2
– Az x + 2 = 1 - 2x + x egyenletnek következményegyenlete a 4x + 8 = 1 - 2x + x 2 , és ez fordítva is igaz: a máso-
4
dik egyenletnek következményegyenlete az első (hiszen a két egyenlet gyökei azonosak). Ez a két egyenlet ekvivalens
az R alaphalmazon.
2
– A x + 2 = 1 - x egyenletnek következménye az x + 2 = 1 - 2x + x egyenlet, de fordítva ez nem igaz: a második
2 4
egyenletnek nem következményegyenlete az első [ugyanis az első egyenletnek csak a (-1) gyöke, míg a másodiknak
a 7 és a (-1) is]. Ez a két egyenlet nem ekvivalens az R alaphalmazon (sem az első egyenlet értelmezési tartományán
mint alaphalmazon).
F E L A DAT
3. Ebben a feladatban egy-egy négyzetgyökös egyen- a) x + 14 + x = 16 b) x = 3x - 2 + 4

let megoldásának részleteit láthatod. Először ál- x + 14 = 16 - x x - 4 = 3x - 2
lapítsd meg az egyenlet értelmezési tartomá- x + 14 = ^16 - x h2 ^ x - 4h2 = 3x - 2
nyát! Döntsd el a megoldásban szereplő egyenle-
x 2 - 33x + 242 = 0 x 2 - 11x + 18 = 0
tek mindegyikéről, hogy – az R alaphalmazon – a
megelőzőek közül melyik egyenletnek következ-
ménye, és melyiknek nem!
1 4 9 . l e c ke GY Ö K Ö S E GY E N L E T E K 145

1. A két egyenlet közül melyik következménye a má- 2. Oldd meg grafikus módszerrel és algebrai úton is a
siknak? Vannak-e ekvivalensek az egyenletpárok következő egyenleteket!
között? a) x =x c) x = 2x - 6
a) x 2 = 16 és x = - 4 b) x = -x d) x +1 = x -1
b) x - 1 = 5 és x - 1 = 25
c) 3x - 1 = 5 és ^3x - 1h2 = 25 3. Oldd meg az egyenleteket!
d) 4 = 3 és 3x - 6 = 5x - 10 a) 5x - 9 = 3 - x c) 5x + 23 = x - 7
3x - 6 5x - 10 4 3
b) 13 - 6x = 5 - 3x d) 5 x - 2 x = x + 18
F E L A DAT
1. Melyik valós számot jelölheti az x, ha 2

^ 4 3x - 2 h = ^ x + 6h2 ; 16(3x - 2) = x2 + 12x + 36;
a) 4x + 8 = 2 + 3x - 2 ; 48x - 32 = x2 + 12x + 36; x2- 36x + 68 = 0.
b) 5 - 8x = 4 - 3x - 4 ? Ha van gyöke az eredeti egyenletnek, akkor az gyöke
a most kapott egyszerű egyenletnek is.
Megoldás
Az x2 - 36x + 68 = 0 egyenletre alkalmazzuk a
a) Először vizsgáljuk meg, mely valós számok esetén van
megoldóképletet:
értelmük a gyökös kifejezéseknek! A négyzetgyökjel 2
alatt nem lehet negatív szám, ezért kell, hogy 4x + 8 is x1, 2 = 36 ! 36 - 4 $ 68 = 36 ! 1024 = 36 ! 32 ;
2 2 2
és 3x - 2 is pozitív vagy 0 legyen. x1 = 34; x2 = 2.
– A (4x + 8) akkor és csakis akkor nemnegatív, ha Mindkét szám nagyobb 2 -nál, tehát szóba jöhet
4x $ -8, vagyis x $ -2. 3
megoldásként. Behelyettesítve:
–3 –2 –1 0 1 2 3 Ha x = 34, akkor a 4x + 8 = 2 + 3x - 2 egyen-
– A (3x - 2) akkor és csakis akkor nemnegatív, ha letből a következőt kapjuk:
4 $ 34 + 8 = 2 + 3 $ 34 - 2 ;
3x $ 2, vagyis x $ 2 . 0,67.
3 144 = 2 + 100 ;
–3 –2 –1 0 2 1 2 3 12 = 2 + 10, ami igaz állítás.
3
Ha pedig x = 2, akkor ez adódik:
Mindkét feltétel teljesül, ha x $ 2 . Tehát ezek között
3 4$2+ 8 = 2+ 3$2- 2;
a számok között keressük az egyenlet gyökeit.
16 = 2 + 4 ;
Emeljük négyzetre az = jel két oldalán álló számot: 4 = 2 + 2, ami szintén igaz állítás.
2 2
^ 4x + 8 h = ^2 + 3x - 2 h , Tehát a 4x + 8 = 2 + 3x - 2 egyenletben az x
4x + 8 = 4 + 4 3x - 2 + 3x - 2 ; két számot is jelölhet, a 2-t is és a 34-et is.
4 3x - 2 = x + 6 . Másképp
Úgy rendeztük az egyenletet, hogy ha most ismét A valós számok halmazán mint alaphalmazon a
négyzetre emelést végzünk, akkor már ne legyen az 4x + 8 = 2 + 3x - 2 egyenlet megoldáshalma-
új egyenletben négyzetgyök: za: {2; 34}.

b) Először vizsgáljuk meg, mely valós számok esetén van Gondolatmenetünkből következik: ha van gyöke a
értelmük a gyökös kifejezéseknek! A négyzetgyökjel 3x + 7 - x + 3 = 2 egyenletnek, akkor az a szám
alatt nem lehet negatív szám, ezért kell, hogy 5 - 8x is gyöke az x 2 - 4x - 12 = 0 egyenletnek is. Ennek az utol-
és 3x - 4 is pozitív vagy 0 legyen. só egyszerű egyenletnek két gyöke van, a (-2) és a 6.
– Ha 5 - 8x $ 0, akkor 8x # 5, vagyis Gyökei ezek az eredeti gyökös egyenletnek is? Mindkét
x # 5 = 0,625. szám benne van az egyenlet értelmezési tartományában
8 (lásd előző feladat), tehát mindkettő szóba jöhet. Behelyet-
–3 –2 –1 0 5 1 2 3 tesítjük a (-2)-t és a 6-ot:
8
– ha x = -2, akkor
– Ha 3x - 4 $ 0, akkor 3x $ 4, vagyis
3x + 7 - x + 3 = - 6 + 7 - - 2 + 3 =
x $ 4 . 1,33. = 1 - 1 = 0 ! 2,
3
tehát a (-2) nem gyöke az adott egyenletnek;
–3 –2 –1 0 1 4 2 3
3 – ha x = 6, akkor
Azt tapasztaljuk, hogy nincs olyan szám, amely szó- 3x + 7 - x + 3 = 18 + 7 - 6 + 3 =
ba jöhetne, mert ha egy szám kisebb 0,625-nél, ak- = 5 - 3 = 2,
kor nem lehet nagyobb 4 -nál. Itt tehát kár lett volna
tehát a 6 az adott egyenletnek is gyöke.
3 Tehát a valós számok halmazán mint alaphalmazon a
hozzáfogni az egyenlet megoldásához, mert biztosan
3x + 7 - x + 3 = 2 egyenletnek egyetlen gyöke van,
nincs megoldása.
a 6.
Ekvivalens, illetve következményegyenletek Eredményünk azt mutatja, hogy a

a négyzetgyökös egyenleteknél 3x + 7 - x + 3 = 2 egyenletnek következmény-
egyenlete az x 2 - 4x - 12 = 0 egyenlet, de a két egyenlet
2. Oldjuk meg a valós számok halmazán mint alaphal- nem ekvivalens egymással.
mazon a 3x + 7 - x + 3 = 2 egyenletet!
Megfigyelések
Megoldás 1. Behelyettesítéssel ellenőrizheted, hogy az
A négyzetgyökök miatt x $ - 7 és x $ - 3 . x 2 - 4x - 12 = 0
3
Az egyenlet értelmezési tartománya: 8- 7 ; + 3 8. egyenlet másik gyöke, vagyis a (-2) a második négy-
3 zetre emelés után kapott egyenleteknek is gyöke, a töb-
Úgy érdemes átrendezni az egyenletet, hogy az egyik ol- binek azonban nem gyöke.
dalon csak az egyik négyzetgyökös kifejezés legyen: Ez azért nyilvánvaló, mert az első négyzetre emelés
3x + 7 = x + 3 + 2 . után kapott egyenleteknek nem lehet gyöke negatív
Ha valamely x valós szám esetében ez az állítás igaz, akkor szám.
igaz a következő is: Például az x = 2 x + 3 egyenlet jobb oldala egy
2 2
^ 3x + 7 h = ^ x + 3 + 2h ; négyzetgyök 2-szerese, ez csak pozitív vagy 0 lehet,
3x + 7 = x + 3 + 4 x + 3 + 4 ; tehát a bal oldalon sem állhat negatív szám.
2x = 4 x + 3 ; 2. A megoldásban előforduló egyenletek közül a követ-
x = 2 x+ 3, kezők ekvivalensek egymással:
sőt, igaz a legutóbbi egyenlet négyzetre emelésével kapott 3x + 7 - x + 3 = 2 ; 3x + 7 = x + 3 + 2 ;
állítás is: 3x + 7 = x + 3 + 4 x + 3 + 4 ; 2x = 4 x + 3 ;
x 2 = 4 ^ x + 3h ; x 2 - 4x - 12 = 0 . x = 2 x + 3 (ezeknek egyetlen gyökük van, a 6),
Szakszavakkal kifejezve: a 3x + 7 = x + 3 + 2 egyen- illetve
letnek következményegyenlete a négyzetre emelé- x 2 = 4^ x + 3h ; x 2 - 4x - 12 = 0 [ezeknek két gyö-
sekkel és átrendezésekkel kapott valamennyi egyenlet. kük van, a (-2) és a 6].
1 4 9 . l e c ke GY Ö K Ö S E GY E N L E T E K 1 47

150 LABORATÓRIUMI FEJLESZTÉSEK
F E L A DAT
Arany Miklós (Hajni, Csilla és Bence édesapja) gazda- Bevétel (millió Ft) 525 566 486
sági tanácsadó. Egy nagy nemzetközi kozmetikai cég – a
Bevétel – 125 (millió Ft)
MyCream- – magyarországi laboratóriumának veze-
tője kérte fel egy munkára. Tájékoztatta, hogy Bérköltség (millió Ft)
– az elmúlt három negyedévben rendre 525 millió, 566 Bérköltség + tartalék (millió Ft)
millió, illetve 486 millió forint volt a MyCream- be- Kapcsolat
vétele,
– a bevétel egy részét a laboratórium kapja, ebből kell b) A fentiek alapján a következő modellt készítette el:
fedeznie a rezsit, a bérköltséget, és ebből képezhet Ha a MyCream- bevétele B millió Ft és a labo-
tartalékot a laboratórium fejlesztésére, ratórium fejlesztési tartaléka T millió Ft, akkor
– az előző negyedévekben a bérköltség mindig a B - 125 = 0,02B + T .
MyCream- bevételének 2%-a volt, Ellenőrizd, megfelel-e ez az egyenlet az elmúlt
– mindegyik negyedévben 125 millió forint volt a la- három negyedév adatainak!
boratórium rezsije,
– az elmúlt három negyedévben rendre 9,50 milliót, 2. Ha a következő negyedévben a kereslet hanyatlá-
9,68 milliót, illetve 9,28 milliót tudtak tartalékolni sa miatt csak 400 millió forint bevételt érne el a
fejlesztési célokra. MyCream- Magyarországon, akkor a modell sze-
rint hány millió forintot tehetne a laboratórium fej-
A vezető a következő pontokban fogalmazta meg kéré- lesztési tartalékába?
sét, illetve kérdéseit:
A) Arany úr készítsen olyan matematikai modellt, amely 3. Arany úr készített egy grafikont is a modelljéhez.
megmutatja, hány millió forint tartalék jut negyed- Ezen azt vizsgálta, hogy hány millió forint bevétel
évenként a laboratórium fejlesztésére a bevétel függvé- esetén érhető el az 5 millió forintos tartalékképzés.
nyében! a) Milyen eredményre jutott Arany úr?
B) Mekkora negyedéves bevétel esetén lesz ez a tartalék y (M Ft)
10 millió forint? 45
40
C) Elérhető-e – Arany úr modellje szerint – a negyed-
35
évenkénti 15 milliós tartalékképzés? y = ÖB – 125
30
25
Arany úr munkához látott. Kövesd nyomon gondola- y = 0,02B + 5
20
tait és számításait! 15
10
1. a) Először kiszámolta, mennyi maradt a cég bevé- 5
B (M Ft)
teléből a 125 milliós rezsi kifizetése után. Az- 0
0 500 1000 1500 2000
tán megnézte, mennyi a laboratóriumi bérkölt-
ség és a tartalék összege. Kitöltött egy tábláza- b) Ábrázold a 2. feladatban kiszámított tartalék-
tot, ekkor kapcsolatot fedezett fel a két kiszámí- képzéshez tartozó y = 0,02B + T félegyenest is
tott összeg között. Milyen kapcsolatot fedezhe- ugyanebben a koordináta-rendszerben a füze-
tett fel Arany úr? A füzetedben dolgozz! tedben! Törekedj minél pontosabb ábrázolásra!

c) Igaz-e, hogy növekvő bevételhez növekvő tarta- 5. Írd fel a modell alapján az egyenletet, ha T = 15,
lék tartozik? és oldd meg! Fogalmazd meg Arany úr számára a
d) Körülbelül mekkora lehet a legnagyobb tar- megfigyelésedet! Rajzold meg a tartalékképzésnek
talék, amely a modell szerint elérhető? Minél megfelelő félegyenest a megadott koordináta-rend-
pontosabb ábrát készítesz, annál pontosabb lesz szerben!
a válaszod.
6. a) A T = 0 esethez mekkora bevétel tartozik a mo-
4. Számítsd ki a modell alapján B-t, ha T = 10! Fo- dell szerint? Mit jelentene a valóságban a labo-
galmazd meg szavakkal, mit jelent az eredményed! ratórium számára ez a helyzet?
Rajzold meg az előző koordináta-rendszerben a b) Arany úr modellje „nem működik”, ha a bevétel
tartalékképzésnek megfelelő félegyenest, és add kisebb 125 millió forintnál. Okoz-e gondot a cég
meg az egyenes egyenletét is! szempontjából a modellnek ez a „hiányossága”?
1. a) Arany úr modellje szerint mit jelentene a labo- 2. Mutasd meg grafikus úton, hogy a következő
ratórium számára az, ha a MyCream- magyar- egyenletek egyikének sincs gyöke!
országi bevétele 125 millió forint lenne egy ne- a) x -2= x c) 2 - x = x- 3
gyedévben? b) x +1 = -x d) 2 x + 3 = 3x + 12
b) A laboratóriumi dolgozók létszámát és bérét
te állapítod meg. A megállapított bérek isme- E
Ellenőrizd a megoldásaidat függvény-ábrázoló
retében számítsd ki Arany úr modellje alapján, pprogrammal!
mekkora bevételt kell elérnie a MyCream--
nek Magyarországon a következő negyedév- 3. A következő egyenleteket oldd meg algebrai mód-
ben, hogy a laboratóriumi dolgozók hiánytala- szerrel, majd mutasd meg grafikusan is, hogy a
nul megkaphassák a bérüket! Jut-e fejlesztésre megoldásod helyes!
is pénz ebben a negyedévben? a) 4 - 2x = x b) x + 1 = x + 1
2
F E L A DAT
1. Emeld négyzetre a 3x + 7 - x + 3 = 2 egyen- 2. Oldd meg a következő egyenleteket eredeti alakjából

let két oldalán álló számot, majd folytasd az egyenlet kiindulva is és előzetes átrendezés után is! Melyik út
megoldását! Ezután rendezd a kapott egyenletet úgy, vezetett egyszerűbb számításhoz?
hogy az egyik oldalon csak egy négyzetgyökös kifeje- a) x2 + 3 + 4 - 3x 2 = 3
zés legyen, majd végezz még egy négyzetre emelést! b) 2x 2 + 1 = 5 - x2 - x
1 5 0 . l e c ke L A B O R AT Ó R I U M I F E J L E S Z T É S E K 149

ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS
Minden év tavaszán a 6., a 8. és a 10. évfolyam diákjai Országos Kompetenciamérésen vesznek részt. Bence osztálya is ké-
szült a megmérettetésre. Emiatt Bence megnézte az iskolájának egy korábbi matematikaeredményét az interneten. Ennek
alapján minden iskola össze tudja hasonlítani tanulóinak a teljesítményét a többi iskoláéval.
1. Átlageredmények
Az alábbi diagram azt mutatja, hogy az átlageredmények alapján Jobb Hasonló Gyengébb
hány iskola 10. osztályos tanulóinak teljesítménye jobb, hasonló,
100
illetve gyengébb, mint Bence iskolájának diákjaié. 75 42
90 48
46
80
4. évfolyamos gimnáziumok
a) Hány iskolában mérték a 10. évfolyamosok teljesítményét az 70
országban? Ezek közül hány 4 évfolyamos gimnázium van? 60
b) Hány 4 évfolyamos gimnázium 10.-es tanulói teljesítettek 50
889 393
jobban, mint Bence iskolájának 10.-esei? 40
30
Országos
c) Országos összehasonlításban az iskolák hány százalékának 20
10.-es diákjai értek el jobb kompetenciaeredményt, mint 10
Bence iskolájának tanulói? 0
2. Képességeloszlás
Bence kíváncsi arra is, hogy a kompetenciamérés eredménye mennyire tükrözi iskolája értékelését. Emiatt megnézte
az alábbi grafikont, amely a tanulók képességeloszlását mutatja az előző év végi matematikajegyek függvényében. Né-
hány váratlan meglepetés érte!
2200 A c jelű osztály tanulói

2100
2000 Medián
Standardizált képességpont
1900
1800
1700
1600
1500
1400
1300
1200
1100
1000
900
800
1 2 3 4 5
Előző évi matematikajegy
a) Hányas osztályzatot kapott az a tanuló az előző évben, aki idén a legkevesebb, illetve a legtöbb „standardizált ké-
pességpontot” érte el?
b) Milyen osztályzatot kaptak azok a tanulók tavaly, akik idén 1750 pont körül teljesítettek?
c) Hány olyan tavalyi ötös van, aki minden tavalyi négyesnél több képességpontot ért el idén?
d) Hány olyan tanuló van, aki tavaly hármast kapott ugyan, de idén van olyan tavalyi ötös, akinél több képességpon-
tot ért el?
150

NÉHÁNY FELADAT VÉGEREDMÉNYE
102. lecke: 1. 45,36A forint. 122. lecke: 1. a) 100°, 160°, 20°, 80°. b) 51,4°, 160°,
107. lecke: 1. a) . 5,1 ∙ 1019. b) . 1,46 ∙ 1011. c) . 8,78 ∙ 1011. 102,9°, 128,6°. 2. . 3046 km. 3. a) 113 cm2. b) . 7,63 m2.
2. 3360. 3. a) 40 320. b) 10 080. c) 360. d) 21 600. e) 720. 4. a) . 37 000 km. b) . 5756 km-t.
109. lecke: 1. a) 1 millió 938 ezer Ft. b) 161,5 ezer Ft. 123. lecke: 1. a) 36°. b) . 2182°; 6. c) a 16. sor. d) 27,4 mm.
c) Többet. d) 120 ezer Ft-tal. 2. a) 24,07 g. b) Igen. 3. 132%, 2. a) 42–43 cm. b) 251 cm2. 3. a) . 0,041°. b) . 107 600 km
132,25%. hosszúságút. c) . 8,1 ∙ 1012. 4. a) . 34. b) . 189.
110. lecke: 1. a) 2712. b) 360. 2. a) 19,5 cm. b) 18 cm. 124. lecke: 1. b) 2 dm; 5 2 dm. d) . 91,1; . 37,6.
3. Csabáéké. 4. A másodiké. 2. d) 48 + 12 3 . 8,3 (cm).
111. lecke: 1. a) 278, 311, 369, 391, 466, 524. b) 2. 2. 2,5 mil- 133. lecke: 2. x 7 (x + 2)2 + 5; x 7 -(x + 2)2 + 5. 3. a)
lió Ft. 3. a) 20,449 millió Ft. b) 2,1 millió Ft, 8,349 millió Ft. (2;1), min. b) (-4; -4), min. c) (2; 0), max. d) (3; 27), max.
c) 5,2245 millió Ft. d) 1,43-szoros, 4,3 millió Ft, 6,149 mil- 135. lecke: a) . 20,8; . 7,6. b) 13; 7,7. c) 10 200; 23 648.
lió Ft. 4. a) 12 322. b) 1161. c) 12 322. d) . 11%-os; ke- 137. lecke: 1. 11. 2. 19. 3. a) 3. b) igen. c) 7.
vesebb. 5. a) 3,36 millió Ft, 2,856 millió Ft. b) 32%-ot. 141. lecke: 1. 2,5 óra. 2. a) 8 + 2 3 cm; 8 - 2 3 cm.
c) . 2,859 millió Ft. d) . 17,54%. b) nem. c) 25 3 cm3; 13 3 cm3. 3. 10, 15.
112. lecke: 1. a) 20, 5/2. b) 24, 3. c) 60, 6/5. 4. 26, 28, 30, 29. 143. lecke: 1. f) 90; 20. 2. 5/2.
113. lecke: 4. a) 12; -12. b) 6; -6. c) 2,4; -2,4. d) 28 ; 145. lecke: 1. 30 óra alatt. 2. a) 140 óra. b) 48%, 28%, 24%.
-4 -4
- 28 . e) 0,4; 0,4. f) 10 ; 10 . 5. a) 2. b) -18. c) 280/3 . 93,3 óra alatt.
c) 12 + 2 35 . d) 32 - 10 7 . 146. lecke: 1. a) 1,5%. b) 2,8%. 2. a) 2%. b) 1600 Ft,
114. lecke: 1. 36°, 36°, 108°. 2. 108°, 72°, 4 cm. 3. a) 5. 3920 Ft. 3. 25%.
b) 36°, 36°, 108°, 36°, 72°, 72°. 147. lecke: 3. a) -3. b) R\{-1}.
115. lecke: 1. a) x . 14 m. 2. . 29 m. 148. lecke: 1. a) igen. b) nem. c) nem. d) igen. e) nem.
116. lecke: 1. b) . 32 m. c) . 38 m. 2. e) 245 m. f) nem. 2. a) 4 és 11/16. b) 1. c) 16.
117. lecke: 2. a) 7,2 cm; 9 cm; 12 cm. b) 7,5 cm. 3. a) 17 cm. 150. lecke: 2. . 8,58 millió Ft. 4. 750, y = 0,02B + 10.
b) 64/17 cm; 225/17 cm. c) 120/17 cm. 5. Nem érhető el 15 milliós megtakarítás.
118. lecke: 3. b) 10 cm; 8 cm.
. l e c ke N É H Á N Y F E L A DAT V É G E R E D M É N Y E 1 51

TARTALOM
Előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 HOGYAN SEGÍTENEK PROBLÉMÁK

MEGOLDÁSÁBAN A FÜGGVÉNYEK?
101 Lapozzunk bele a könyvünkbe! . . . . . . . . . . . . . 4
Másodfokú függvények
MATEMATIKA A MINDENNAPOKBAN 126 Tessék, csak tessék! Olcsó a CD-m! . . . . . . . . . . 82

Vegyes problémák 127 Családi vakáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 86
102 Szálloda tervezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 128 Amit már tudunk a függvényekről . . . . . . . . . . 90
103 Igaz vagy hamis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 129 A legnagyobb állatfarm . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92
104 Apa 45 éves . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 130 „Fel”-„le”, „jobbra”-„balra” . . . . . . . . . . . . . . . . . 94
105 Összetett állítások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 131 „Soványabb”, „kövérebb” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96
106 VAGY-művelet, ÉS-művelet nyitott 132 Összetett függvénytranszformációk . . . . . . . . . 100
mondatok esetében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 133 Másodfokú függvények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102
107 Hányféleképpen? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 134 Bence és a másodfokú függvények . . . . . . . . . . 104
108 Rendezzük táblázatba! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 135 Modell és valóság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106
109 Átlag, számtani közép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32
110 Számtani közép, mértani közép . . . . . . . . . . . . . 34 ÚJABB UTAKON AZ ALGEBRÁBAN
111 Változások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 Másodfokú egyenletek, egyenlőtlenségek
112 Számológéppel vagy nélküle? . . . . . . . . . . . . . . . 40 136 Feladatok, egyenletek, megoldások . . . . . . . . . . 110

2
113 Négyzetgyökök itt és ott . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 137 Az x + px + q = 0 típusú egyenletek . . . . . . . . . 114
138 A másodfokú egyenlet megoldóképlete . . . . . . 116
SÍKIDOMOK MINDENÜTT 139 Diszkrimináns . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120

Geometriai mérések, számítások 140 Terítőt varrnak a lányok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 122
114 Egybevágó háromszögek . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46 141 Geometriai problémák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 124
115 Búvárok a tengeren . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50 142 Alkalmazzuk a megoldóképletet! . . . . . . . . . . . 126
116 Hol van a tengeralattjáró? . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52 143 Szöveges feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 128
117 Magasságtétel, befogótétel . . . . . . . . . . . . . . . . . 56 144 Csoportverseny . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 130
118 Szerkesszünk és számoljunk! . . . . . . . . . . . . . . . 60 145 Fordítóiroda . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 132
119 Csoportverseny . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62 146 Pénzügyek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 136
120 A Föld kerülete és a szerencsekerék . . . . . . . . . 64 147 Polinom gyöktényezős alakja . . . . . . . . . . . . . . . 138
121 Középponti szög, körív, körcikk . . . . . . . . . . . . 66 148 Ekvivalens egyenletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 142
122 Gyakorlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70 149 Gyökös egyenletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 144
123 Körívek, körcikkek a mindennapokban . . . . . . 74 150 Laboratóriumi fejlesztések . . . . . . . . . . . . . . . . . 148
124 Gyakorlás, ismétlés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76 Országos kompetenciamérés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 150
125 Tudáspróba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 Néhány feladat végeredménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . 151
152 TA R TA LO M

Raktári szám: FI-503011001
ISBN 978-963-682-783-0
RÉGI LATIN BÖLCSESSÉGEK

Non scholae sed vitae discimus.
– Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk.
Non multa, sed multum. – Ne sokat, hanem sokszor (alaposan).
Litterarum radices amarae sunt, fructus dulces.
– A tudomány gyökerei keserűek, gyümölcsei azonban édesek.
Usus magister est optimus. – Gyakorlat teszi a mestert.
Repetitio est mater studiorum.
– Ismétlés a tudás anyja.
A teljes tankönyv
interneten keresztül is megtekinthető
az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
honlapján (ofi.hu)

Matematika 10 1 TK

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Matematika 10 1 TK

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Matematika

Tananyagfejlesztő: Barcza István, Basa István, Tamásné Kollár Magdolna

Környei_Matematika10-1_0a_cimnegyed.indd 2 2015.04.24. 15:14:17

Kedves Tizedik Osztályos! Kedves Tanár Kollégák!

Környei_Matematika10-1_Book.indb 3 2015.04.16. 15:13:05

Amott tizenketten vannak,

Bence több olyan feladatot is talált, amelyeket kedve kereke-

Ha a téglalap egyik oldalának hossza (m), 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 …

Környei_Matematika10-1_Book.indb 4 2015.04.16. 15:13:07

1 01 . l e c ke LAPOZZUNK BELE A KÖNYVÜNKBE! 5

Környei_Matematika10-1_Book.indb 5 2015.04.16. 15:13:43

2. a) Bence két részre vágott egy 70 cm hosszú nádszá- Megoldási javaslat

3. Oldd meg Bhászkara Lilavatijából a következő fel-

Környei_Matematika10-1_Book.indb 6 2015.04.16. 15:14:03

1 01 . l e c ke LAPOZZUNK BELE A KÖNYVÜNKBE! 7

Környei_Matematika10-1_Book.indb 7 2015.04.16. 15:14:25

Arany Bence éppen barátjával, Döncivel sakkozott, amikor

Környei_Matematika10-1_Book.indb 8 2015.04.16. 15:16:07

feladathoz: (48,6 : 3) ⋅ 2,8 = 45,36. I. A

Környei_Matematika10-1_Book.indb 9 2015.04.16. 15:17:00

2. Van-e az 1. feladat szerint a 11. b) lánycsapatának

Környei_Matematika10-1_Book.indb 10 2015.04.16. 15:17:17

Igaz állítás Hamis állítás Nem állítás (nem kijelentés)

4. Fogalmazd meg az 1. feladatban szereplő állítások

Környei_Matematika10-1_Book.indb 11 2015.04.16. 15:17:43

b) Bence azt, hogy az országos csúcs pontosan

Környei_Matematika10-1_Book.indb 12 2015.04.16. 15:18:02

b) A bérház 3 lakásból áll, ezek alapterülete rendre 95 m2, 85 m2 és 70 m2.

2. Az egyik 7. osztályos matematikaórán mindegyik

A: Mindkét hiányzó tanuló lány volt.

Környei_Matematika10-1_Book.indb 13 2015.04.16. 15:19:59

Dolgozzatok párban! 2. Bence és Hajni édesapjuk szülinapjára készült.

Az alábbi táblázat segíthet a gondolatok rendszerezésé-

Környei_Matematika10-1_Book.indb 14 2015.04.16. 15:22:08

Persze apukájuk jól választott. Azonban meglepődve

b) Bence elvitte a tortát és a másik doboz tartalmát is, és

Környei_Matematika10-1_Book.indb 15 2015.04.16. 15:22:20

a) Melyik ládát válassza, ha a három állítás közül

Környei_Matematika10-1_Book.indb 16 2015.04.16. 15:22:39

Ki tart halakat? (Segíthet az alábbi táblázat a gondolkodás-

Környei_Matematika10-1_Book.indb 17 2015.04.16. 15:23:45

Környei_Matematika10-1_Book.indb 18 2015.04.16. 15:26:24

Figyeljünk meg két egyszerű logikai műveletet!

Az ÉS-művelet (latinul: konjunkció)

Figyeld meg, hol szerepelt az 1. és a 2. példában a VAGY-művelet és hol az ÉS-művelet!

Környei_Matematika10-1_Book.indb 19 2015.04.16. 15:27:08

3. Két kijelentést fogalmaztunk meg a rajzon látható KLM L

A B JA JB JA/JB JA0JB A/B A0B J(A/B) J(A0B)

Környei_Matematika10-1_Book.indb 20 2015.04.16. 15:27:10

I. Implikáció III. Kizáró vagy

Környei_Matematika10-1_Book.indb 21 2015.04.16. 15:27:13

Megadunk két nyitott mondatot, A-t és B-t, alaphalmaznak n 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

Környei_Matematika10-1_Book.indb 22 2015.04.16. 15:27:15

Tehát az első táblázatot így egészíthetjük ki:

Környei_Matematika10-1_Book.indb 23 2015.04.16. 15:27:16

András (1960, 1968 és 1972, öttusa),

2. Az x egy (-6)-nál nagyobb és 6-nál kisebb egész A

szám. Vizsgáld a következő nyitott mondatokat! B

Környei_Matematika10-1_Book.indb 24 2015.04.16. 15:27:19

Környei_Matematika10-1_Book.indb 25 2015.04.16. 15:28:47

Környei_Matematika10-1_Book.indb 26 2015.04.16. 15:31:01

Környei_Matematika10-1_Book.indb 27 2015.04.16. 15:31:03

Ellenőrizd, hogy az ábra valóban megfelel-e a nyolckirálnyő-