„A kutatási potenciál fejlesztése és bővítése a Neumann János Egyetemen ”

EFOP-3.6.1-16-2016-00006

Matematika 2. feladatgyűjtemény
tanítóképzős hallgatók számára
Oktatási segédanyag

Összeállította: Zita Diana

Neumann János Egyetem

Pedagógusképző Kar
Alapismereti és Szakmódszertani tanszék

Kecskemét

2020
Köszönetnyilvánítás

Köszönettel tartozunk a kutatás támogatásáért, amely az EFOP-3.6.1-16-2016-00006 „A

kutatási potenciál fejlesztése és bővítése a Neumann János Egyetemen” pályázat keretében
valósult meg. A projekt a Magyar Állam és az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális
Alap társfinanszírozásával, a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.

ISBN 978-615-5817-59-5 Matematika 2. feladatgyűjtemény tanítóképzős hallgatók számára

(pdf) Zita Diána Neumann János Egyetem

2
 Bevezető

Ez a feladatgyűjtemény a kecskeméti Neumann János Egyetem Pedagógusképző Karán, a második

félévben kötelező Matematika 2. tárgy gyakorlati anyagához ad segítséget, kiegészíti a gyakorlati
órákon elhangzottakat, ezáltal segíti a hallgatók felkészülését a gyakorlati jegy megszerzéséhez.

A feladatok összeállítása az előadáson elhangzott elméleti anyagok alapján készült. A

feladatgyűjtemény első része az adott témakörökhöz tartozó feladatokat tartalmazza, a második
része pedig a feladatok megoldását. A megoldások részletesek, hasonló feladatok esetén utalás
történik a megfelelő feladatra.

A függvények témakör kapcsán másodfokú függvényeket, törtfüggvényeket és abszolútérték

függvényeket ábrázolunk transzformációk segítségével, inverzfüggvényeket, valamint
függvények kompozícióját határozunk meg.

Az oszthatóság témakör keretében az oszthatóság alapszabályait és bizonyos számok oszthatósági

szabályait, valamint a prímtényezőkre bontást alkalmazzuk. Meghatározzuk adott számok
legnagyobb közös osztóját, illetve legkisebb közös többszörösét és ezekkel kapcsolatos
alkalmazási feladatokat is megoldunk.

A kombinatorika témakörében ismétlés nélküli és ismétléses permutációk, variációk és

kombinációk szerepelnek, valamint olyan összetettebb feladatok, amelyek megoldásához az
említett elemek közül többet is alkalmazni kell.

A valószínűségszámítás kapcsán klasszikus valószínűségi feladatokat oldunk meg a

kombinatorikai módszerek segítségével.
 Függvények

I. Ábrázoljuk az adott valós függvényeket transzformációk segítségével. Az ábra alapján

határozzuk meg a függvények tulajdonságait: értelmezési tartomány, értékkészlet,
monotonitás, (tengelymetszetek, szélsőérték)!

1. Másodfokú függvények
a) 𝑓(𝑥) = 𝑥 2 ,
b) 𝑓(𝑥) = 𝑥 2 − 3,
c) 𝑓(𝑥) = 3𝑥 2 + 2,
d) 𝑓(𝑥) = 2𝑥 2 − 4𝑥,
e) 𝑓(𝑥) = 3 − 𝑥 2 ,
f) 𝑓(𝑥) = 2𝑥 2 − 4𝑥 − 6.

2. Törtfüggvények
1
a) 𝑓(𝑥) = 𝑥,
2
b) 𝑓(𝑥) = 𝑥,
1
c) 𝑓(𝑥) = 𝑥−1,
1
d) 𝑓(𝑥) = 𝑥 − 3,
2
e) 𝑓(𝑥) = 𝑥 + 5,
𝑥+1
f) 𝑓(𝑥) = ,
𝑥
3𝑥−2
g) 𝑓(𝑥) = .
𝑥

3. Abszolútérték függvények
a) 𝑓(𝑥) = |𝑥|,
b) 𝑓(𝑥) = |𝑥| − 3,
c) 𝑓(𝑥) = 3|𝑥|,
d) 𝑓(𝑥) = |3𝑥|,

4
 e) 𝑓(𝑥) = |𝑥 + 2|,
f) 𝑓(𝑥) = |𝑥 − 2| + 3.

II. Határozza meg az 𝑓1 (𝑓2 (𝑥)) és az 𝑓2 (𝑓1 (𝑥)) függvényeket!

f1 : → , f2 : →
1) 𝑓1 (𝑥) = 𝑥 + 1, 𝑓2 (𝑥) = 𝑥 + 3 ,
2) 𝑓1 (𝑥) = 𝑥 − 1, 𝑓2 (𝑥) = 𝑥 + 3 ,
3) 𝑓1 (𝑥) = 𝑥 + 1, 𝑓2 (𝑥) = 3 − 𝑥,
𝑥+1
4) 𝑓1 (𝑥) = 2
, 𝑓2 (𝑥) = 𝑥 + 3 ,
𝑥+1 𝑥−3
5) 𝑓1 (𝑥) = , 𝑓2 (𝑥) = ,
2 2

6) 𝑓1 (𝑥) = 𝑥 2 , 𝑓2 (𝑥) = 𝑥 + 2 ,
7) 𝑓1 (𝑥) = 𝑥 2 − 3, 𝑓2 (𝑥) = 5 − 𝑥 2 ,
8) 𝑓1 (𝑥) = 3𝑥 2 − 2𝑥, 𝑓2 (𝑥) = 3𝑥 + 1,
5−𝑥 2 𝑥+2
9) 𝑓1 (𝑥) = , 𝑓2 (𝑥) = .
2 3

III. Határozza meg az alábbi valós függvények inverzét!

1) 𝑓(𝑥) = 𝑥 + 1,
2) 𝑓(𝑥) = 3𝑥 − 2,
4𝑥−1
3) 𝑓(𝑥) = ,
2
𝑥
4) 𝑓(𝑥) = 5 + 3,
3+𝑥
5) 𝑓(𝑥) = 1 − ,
2
1−𝑥
6) 𝑓(𝑥) = 2 − .
3

5
 Oszthatóság

1. Igaz vagy hamis? a.) 1|42 b.) 2|6 c.) 3|12 d.) 2|5
e.) 3|10 f.) 4|2 g.) 23|23.

2. Melyek oszthatók 2-vel, 3-mal, 5-tel vagy 6-tal?

a.) 352 b.) 187565 c.) 32346714

d.) 3300540 e.) 2342625 f.) 177147.

3. Milyen számjegyek írhatók az a és a b helyére a 246a5b számban, hogy a szám osztható

legyen:
a) 2-vel, b) 3-mal, c) 4-gyel, d) 5-tel, e) 6-tal,

f) 8-cal, g) 9-cel, h) 10-zel, i) 12-vel, j) 18-cal?

4. Bontsuk fel a 48-at minél többféleképpen két termeszetes szám összegére úgy, hogy:
a) Mindkét tag osztható legyen 4-gyel,
b) Pontosan az egyik tag legyen osztható 4-gyel,
c) Egyik tag se legyen osztható 4-gyel!

5. Bontsuk fel a 23-at két természetes szám összegére úgy, hogy:

a) Mindkét tag osztható legyen 3-mal,
b) Pontosan az egyik tag legyen osztható 3-mal,
c) Egyik tag se legyen osztható 3-mal!

6. Két szám összege 410. A nagyobbik számnak a kisebbikkel való osztásakor a hányados 7,
a maradék 10. Melyik ez a két szám?

7. Határozzuk meg a következő számok esetén a 3-mal, 4-gyel, 5-tel és 9-cel vett osztási
maradékokat!
a.) 7 b.) b c.) 14 d.) 216 e.) 1848

f.) 2009 g.) 521966 h.) 123456 i.) 654321.

6
8. Melyik az a négyjegyű szám, amellyel a 25707-et osztva 32 a maradék, a 37568-at osztva
pedig 43?
9. Egy a szám 5-tel való osztásának maradéka 2, egy b szám 5-tel való osztásának maradéka
3. Mennyi lesz az osztási maradéka az a+b, az a·b és a 2a+b kifejezéseknek?

10. Írjuk fel a következő számok prímtényezős alakját:

a.) 90 b.) 85 c.) 1388280 d.) 875 e.) 2625
f.) 187 g.) 323 h.) 391 i.) 1840 j.) 3400

11. Hány osztója van az alábbi számoknak?

a.) 90 b.) 85 c.) 1388280 d.) 875 e.) 2625
f.) 187 g.) 323 h.) 391 i.) 1840 j.) 3400

Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös

1. Prímtényezőkre bontás segítségével határozzuk meg az alábbi számok legkisebb közös

többszörösét és legnagyobb közös osztóját!
a) 1024 és 512, b) 1250 és 3125, c) 3072 és 1280,
d) 4720, 885 és 120, e) 330, 510 és 72, f) 1350, 1250 és 1150.

2. Mely számokkal lehet egyenlő x?

a) 5, x = 15 , b) 16, x  = 48 , c)  x,32 = 32 ,

d) ( x, 48) = 12 , e) ( 36, x ) = 6 , f) ( x,17 ) = 1 .

3. Két természetes szám összege 72, a legnagyobb közös osztójuk 24. Melyek ezek a számok?

4. Két természetes szám szorzata 75, legynagyobb közös osztójuk 5. Melyek ezek a számok?

5. Két természetes szám szorzata 180, legkisebb közös többszörösük szintén 180. Melyek
lehetnek ezek a számok?

7
6. Két természetes szám négyzetének különbsége 75. Legnagyobb közös osztójuk 5. Melyik
ez a két szám?

7. Hány olyan pozitív egész számpár van, amelyek legnagyobb közös osztója 12, a legykisebb
közös többszöröse 720?

8. Egy hajó hosszának, a hajóskapitány évei számának és gyermekei számának szorzata

11877. Mindhárom szám egész szám. Hány éves a kapitány?

9. Egy gyerekcsapat a nyári vakáció idején egy láda kincsre talált. A ládában 48 ezüst tányér,
72 ezüst kanál és 100 ezüst pohár volt. Hány gyerek volt a csapatban, ha a tárgyakon
igazságosan el tudtak osztozni?

10. Egy autóbusz-végállomásról 8 óra 20 perckor egyszerre indul egy 16-os és egy 5-ös
autóbusz. A 16-os 12 percenként, az 5-ös 20 percenként indul. Mikor fog ismét egyszerre
indulni a 16-os és az 5-ös busz?

11. Egy akolban juhok vannak. Azt tudjuk, hogy az akolban nem fér el 400-nál több juh. Ha a
juhokat kettesével, hármasával, négyesével, ötösével vagy hatosával engedjük ki az
akolból, akkor mindig egy juh marad a végére, ha azonban hetesével jönnek ki, akkor nem
marad egy sem. Hány juh lehetett az akolban?

8
 Kombinatorika

Permutációk

1. Egy öt fős társaság színházjegyei egymás mellé szólnak. Hányféle sorrendben ülhetnek le?

2. Négy barátnő a parkban találkozik. Hányféleképpen ülhetnek le egy padra, ha Piri és Rozi
egymás mellett szeretnének ülni?

3. Hány különböző háromjegyű számot készíthetünk az 1, 5, 7 számjegyekből, ha

mindegyiket pontosan egyszer használhatjuk fel?

4. Öt számkártyánk van: 1, 1, 2, 2, 3. Hány különböző páros ötjegyű számot rakhatunk ki

velük?

5. Egy öt fős társaság színházjegyei egymás mellé szólnak. Hányféle sorrendben ülhetnek le,
ha a legmagasabb a bal szélre ül?

Variációk

1. Hány különböző háromjegyű szám készíthető a 2, 3, 4, 5, 9 számjegyek segítségével, ha a

számjegyek nem ismétlődhetnek? És hány akkor, ha ismétlődhetnek is?

2. Egy tombolán négy különböző tárgyat sorsolnak ki: egy esernyőt, egy tollat, egy egeret és
egy lovat. A sorsolásban tíz ember vesz részt és minden résztvevő több tárgyat is nyerhet.
Hányféle lehet a sorsolás kimenetele?

3. Egy úszóverseny döntőjében 8-an rajtolnak egyszerre. Hányféle lehet a dobogósok

sorrendje (ha mindenkinek ugyanakkora esélye van a nyerésre)?

9
4. Az ABCDEF betűkből hány darab 4 különböző betűből álló anagrammát lehet készíteni?

5. Hány különböző 500-nál nagyobb háromjegyű szám készíthető a 2, 3, 4, 5, 9 számjegyek

segítségével, ha a számjegyek nem ismétlődhetnek? És hány akkor, ha ismétlődhetnek is?
Ezek között hány páros lesz?

Kombinációk

1. Tíz ember közül négyen egy Balatoni nyaralást nyerhetnek. Hányféleképpen választhatjuk
ki a négy embert?

2. Egy lifthez 9 ember érkezik, de csak 6-an férnek be. Hányfeléképpen szállhatnak be a
liftbe?

3. Egy lifthez 9 ember érkezik, közöttük 5 nő van. Sajnos csak 6-an férnek be. Hány
féleképpen szállhatnak be a liftbe, ha ott a nemek aránya megegyezik?

4. A Katona József könyvtárban 7 könyv keltette fel az érdeklődésünket, de a szigorú

könyvtáros csak 3-at engedélyez elvinni. Hányféleképpen választhatunk a könyvek közül?

5. A Katona József könyvtárban 7 könyv keltette fel az érdeklődésünket, de a szigorú

könyvtáros csak 3-at engedélyez elvinni. Hányféleképpen választhatunk a könyvek közül,
ha a legnehezebbet mindenképpen el szeretnénk vinni?

Vegyes feladatok

1. Húsz ember közül hármat választunk ki néhány funkcióra. Hány lehetőség van, ha a
funkciók különbözőek? Hány van akkor, ha mindenkinek ugyanaz a feladata?

2. A 4, 5, 6, 7, 8, 9 számjegyekből hány páros szám készíthető? És hány páratlan? Mi a

kapcsolat a két eredmény között?

10
3. Hány szó készíthető az a, a, b, b, b betűkből? A szavak nem kell, hogy értelmesek legyenek.

4. Egy szabályos dobókockával háromszor dobunk egymás után. Hány különböző

dobássorozat lehetséges?

5. Pistike könyvespolcán 7 állatos könyv van összedobálva. Sorba szeretné rakni őket?
Hányféleképpen teheti ezt meg? Hányféle sorrend lesz, ha a két rókás könyvet egymás
mellé helyezi?

6. Ati, Kati, Nati, Eti, Peti és Öcsi együtt mennek moziba. Hányféleképpen ülhetnek egymás
mellé, ha lány mellé csak fiú, fiú mellé csak lány ülhet?

7. A 0, 1, 2, 3, 4, 5 számjegyekkel hány hatjegyű számot alkothatunk, amelyben minden

számjegy csak egyszer fordul elő? Ezek közül hány lesz nagyobb, mint 200 000? Hány
olyan szám lesz, amelyben a 0 a harmadik helyen szerepel?

8. Tíz regény van a polcomon, az egyik háromkötetes, egy másik kétkötetes, a többi pedig
egykötetes. Hányféleképpen tehetem őket a polcra, ha a háromkötetes regény kötetei
egymás mellett állnak, ahogy a kétkötetes kötetei is?

9. Az 1, 2, ..., 8, 9 számjegyekkel hány olyan permutáció készíthető, amelyben az első három

helyen az 1, 3, 5, az utolsó két helyen pedig a 4 és a 2 számjegyek állnak?

10. Hány permutációja van a KOMBINATORIKA szónak?

11. Hányféleképpen tölthetünk ki egy totószelvényt, ha 13 mérkőzés mindegyikére fogadunk?

Hényféleképpen úgy, hogy 7 db 1-es, 3 db 2-es és 3 db x legyen bejelölve?

12. Hányféle sorrendben húzhatunk ki egy dobozból 5 fehér és 4 fekete golyót, ha csak azokat
a húzásokat tekintjük különbözőnek, amelyekben a színek más sorrendben következnek?

13. Hány olyan hatjegyű szám van, amelynek számjegyei különbözőek?

14. Egy tíz fős társaságban hány kézfogás történik, ha mindenki mindenkivel kezet fog?

11
15. Hány szakaszt határoz meg a síkban tíz különböző pont, amelyek közül semelyik három
nincs egy egyenesen?

16. Egy öt házból álló házsort szeretnénk kifesteni, de csak négy színünk van.
a) Hányféle kifestés lehetséges? Bármelyik házat bármelyik színnel festhetjük, de a
színeket nem keverhetjük.
b) Hányféle kifestés létezik, ha két ház egyszínű, a többi pedig ettől és egymástól is eltérő?
c) Hányféle kifestés van, ha a szomszédos házak nem lehetnek ugyamolyan színűek?

12
 Valószínűségszámítás

1. Egy öt fős társaság színházjegyei egymás mellé szólnak. Mennyi a valószínűsége annak,
hogy a legmagasabb a bal szélre ül?

2. Négyjegyű számot készítünk az 1, 2, 5, 7 számjegyek véletlenszerű felhasználásával úgy,

hogy mindegyiket pontosan egyszer használhatjuk fel. Mennyi a valószínűsége annak,
hogy páros számot kapunk?

3. Négy barátnő a parkban találkozik és véletlenszerűen leülnek egymás mellé egy padra.
Mennyi a valószínűsége annak, hogy Piri és Rozi egymás mellett ül?

4. Öt számkártyánk van: 1, 1, 2, 2, 3. Véletlenszerűen ötjegyű számot rakunk ki velük.

Mennyi a valószínűsége annak, hogy páros ötjegyű számot raktunk ki?

5. A KISBABA szó betűiből véletlenszerűen különböző anagrammát készítünk. Mennyi a

valószínűsége annak, hogy a magánhangzók egymás mellett állnak?

6. Véletlenszerűen különböző háromjegyű számokat készítünk az 1, 3, 4, 5, 8 számjegyek

segítségével úgy, hogy abban a számjegyek nem ismétlődhetnek. Mennyi a valószínűsége
annak, hogy a szám páros lesz?

7. Egy tombolán négy különböző tárgyat sorsolnak ki: egy esernyőt, egy tollat, egy egeret és
egy lovat. A sorsolásban nyolc ember vesz részt és minden résztvevő csak egy tárgyat
nyerhet. Mennyi a valószínűsége annak, hogy az egeret a legidősebb nyerte?

8. Egy úszóverseny döntőjében 8-an rajtolnak egyszerre. Mennyi a valószínűsége annak,

hogy a dobogósok sorrendjében legelöl a legfiatalabb végez (ha mindenkinek ugyanakkora
esélye van a nyerésre)?

13
9. Véletlenszerűen háromjegyű számot készítünk a 2, 3, 4, 5, 9 számjegyek segítségével.
Mennyi a valószínűsége annak, hogy 500-nál nemnagyobb, páros számot kapunk?

10. Egy tombolán négy különböző tárgyat sorsolnak ki: egy esernyőt, egy tollat, egy egeret és
egy lovat. A sorsolásban tíz ember vesz részt és minden résztvevő több tárgyat is nyerhet.
Mennyi a valószínűsége annak, hogy a legidősebb nyeri az egeret és a tollat?

11. Az ABCDEF betűkből 4 betűs anagrammát készítünk. Mennyi a valószínűsége annak,

hogy az magánhangzóval fog kezdődni?

12. Egy lifthez 9 ember érkezik, közöttük 5 nő van. Sajnos csak 6-an férnek be. Mennyi a
valószínűsége annak, hogy a liftben a nemek aránya meg fog egyezni?

13. 5 különböző mákos és négy különböző túrós süteményből 5-öt veszek. Mennyi a
valószínűsége annak, hogy azok között pontosan 2 mákos lesz?

14. A Katona József könyvtárban 7 könyv keltette fel az érdeklődésünket, de a szigorú

könyvtáros csak 3-at engedélyez elvinni (persze véletlenszerűen). Mennyi a valószínűsége
annak, hogy a legnehezebbet elvihetem?

14
 Függvények

I. Ábrázoljuk az adott függvényeket transzformációk segítségével, majd az ábra alapján

határozzuk meg a tulajdonságaikat: értelmezési tartomány, értékkészlet, monotonitás,
(tengelymetszetek, szélsőérték).

Megoldás:

a) 𝑓(𝑥) = 𝑥 2 , a másodfokú függvény alapfüggvényét ábrázoljuk. Vegyünk fel néhány

értéket x-re, ezeket írhatjuk táblázatba, de fejből is kiszámolhatjuk.

x -2 -1 0 1 2
𝑓(𝑥) = 𝑥 2 4 1 0 1 4

A kapott pontokat ábrázoljuk a koordináta-rendszerben, majd rajzoljuk meg a parabolát.

A függvény értelmezési tartománya a valós számok halmaza, értékkészlete a pozitív valós

számok halmaza a nullával. (É𝑇: 𝑥 ∈ 𝑅, É𝐾: 𝑓(𝑥) ∈ 𝑅0+ ). Minimuma van a (0, 0) pontban,
amely egyúttal a függvény nullahelye is, valamint az x és y tengelyekkel való metszete is.
Menete: 𝑥 ∈ (−∞, 0) csökkenő, és 𝑥 ∈ (0, ∞) növekvő.

15
b) Az 𝑓(𝑥) = 𝑥 2 − 3 függvényt két lépésben ábrázoljuk. Először megrajzoljuk az
alapfüggvényt, az 𝑓1 (𝑥) = 𝑥 2 -et, majd a keresett függvényt, amelyet úgy kapunk, hogy az
alapfüggvény minden értékét csökkentjük 3-mal, és ezeket berajzoljuk a koordináta-
rendszerbe. Ehhez a már kiszámolt függvényértékeket használjuk fel (lásd az előző
feladatban), vagyis a (-2, 4) pontból (-2, 1) lesz, (-1, 1) pontból (-1, -2) lesz, a (0, 0) pontból
(0, -3), az (1, 1) pontból (1, -2), a (2, 4) pontból pedig (2, 1).
Az ábránk a következőképpen néz ki:

A függvény a valós számok halmazán mindenütt értelmezett, értékkészlete a [−3, ∞[

intervallum. Minimuma a (0, -3) pontban van, ebben a pontban metszi az y tengelyt is,
menete 𝑥 ∈ (−∞, 0) csökkenő, és 𝑥 ∈ (0, ∞) növekvő.

c) Ezt a függvényt három lépésben tudjuk ábrázolni. Ezek a következők:

1. 𝑓1 (𝑥) = 𝑥 2 – alapfüggvény,
2. 𝑓2 (𝑥) = 3𝑥 2 – az alapfüggvény háromszorosa,
3. 𝑓(𝑥) = 3𝑥 2 + 2 - az f2 függvény értékeit 2-vel növeljük.

16
 A függvény a teljes valós számok halmazán értelmezett, értékkészlete a [2, ∞[ intervallum.
Minimuma van a (0, 2) pontban van, ebben a pontban metszi az y tengelyt is, menete 𝑥 ∈
(−∞, 0) csökkenő, és 𝑥 ∈ (0, ∞) növekvő.

d) Az adott függvényen egy kis átalakítást kell végezni, hogy könnyen ábrázolható legyen.
𝑓(𝑥) = 2𝑥 2 − 4𝑥 = 2(𝑥 2 − 2𝑥) = 2(𝑥 2 − 2𝑥 + 1 − 1) = 2(𝑥 − 1)2 − 2.
Először kiemelünk 2-t, majd a zárójelben teljes négyzetté egészítjük ki a kifejezést, azaz
hozzáadunk 1-et, amit el is kell venni, hogy ne változzon meg a kifejezés. 𝑥 2 − 2𝑥 + 1 =
(𝑥 − 1)2 , a maradék 1-et pedig beszorozzuk a zárójel előtti 2-essel.
A függvényt négy lépésben ábrázolhatjuk, mégpedig:
1. 𝑓1 (𝑥) = 𝑥 2 – alapfüggvény (zöld),
2. 𝑓2 (𝑥) = (𝑥 − 1)2 – az alapfüggvényt jobbra toljuk az x tengely mentén 1 egységgel
(lila),
3. 𝑓3 (𝑥) = 2(𝑥 − 1)2 – az f2 függvény értékeit 2-vel szorozzuk, vagyis kétszeresére
nyújtjuk (kék),
4. 𝑓(𝑥) = 2(𝑥 − 1)2 − 2 - az f3 függvény értékeit 2-vel csökkentjük, az y tengellyel
párhuzamosan toljuk 2 egységgel negatív irányba (narancssárga).

17
A függvény a teljes valós számok halmazán értelmezett, értékkészlete a [−2, ∞[ intervallum.
Minimuma az (1, -2) pontban van, a (0, 0) és a (2, 0) pontokban metszi az x tengelyt, a (0, 0)
pontban pedig az y tengelyt, menete 𝑥 ∈ (−∞, 1) csökkenő, és 𝑥 ∈ (1, ∞) növekvő.

e) Az 𝑓(𝑥) = 3 − 𝑥 2 = −𝑥 2 + 3, függvény három lépésben ábrázolható.

1. 𝑓1 (𝑥) = 𝑥 2 – alapfüggvény (zöld),
2. 𝑓2 (𝑥) = −𝑥 2 – az alapfüggvényt tükrüzzük az x tengelyre (lila),
3. 𝑓(𝑥) = −𝑥 2 + 3 – az f2 függvény értékeit 3-mal növeljük, eltolás 3 egységgel az y
tengellyel párhuzamosan pozitív irányba (narancssárga).

18
Az ábra a következő:

A függvény értelmezési tartománya a valós számok halmaza, értékkészlete a ]−∞, 3]

intervallum. Maximuma van a (0, 3) pontban, ebben a pontban metszi az y tengelyt is, menete
𝑥 ∈ (−∞, 0) növő, és 𝑥 ∈ (0, ∞) csökkenő.

f) A függvényt először a d) feladathoz hasonlóan, algebrailag át kell alakítani:

𝑓(𝑥) = 2𝑥 2 − 4𝑥 + 6 = 2(𝑥 2 − 2𝑥 + 1 − 1) + 6 = 2(𝑥 − 1)2 − 2 + 6 = 2(𝑥 − 1)2 + 4.

A függvényt négy lépésben ábrázolhatjuk:

1. 𝑓1 (𝑥) = 𝑥 2 – alapfüggvény (zöld),

2. 𝑓2 (𝑥) = (𝑥 − 1)2 – az alapfüggvényt az x tengellyel párhuzamosan 1 egységgel toljuk
pozitív irányba (lila),
3. 𝑓3 (𝑥) = 2(𝑥 − 1)2 – az f2 függvényt kétszeresére nyújtjuk (barna),
4. 𝑓(𝑥) = 2(𝑥 − 1)2 + 4 - az f3 függvényt az y tengellyel párhuzamosan toljuk 4
egységgel pozitív irányba (narancssárga).

19
 Az ábra a következő:

A függvény a teljes valós számok halmazán értelmezett, értékkészlete a [4, ∞[ intervallum.

Minimuma az (1, 4) pontban van, a (0, 6) pontban metszi az y tengelyt, az x tengelyt nem
metszi, menete 𝑥 ∈ (−∞, 1) csökkenő, és 𝑥 ∈ (1, ∞) növő.

1
2. a) 𝑓(𝑥) = 𝑥 törtfüggvény, alapfüggvény. Grafikonja a következő:

20
Értelmezési tartománya a valós számok halmaza, kivéve a 0-t. Értékkészlete szintén a valós
számok halmaza a 0 kivételével. A tengelyeket nem metszi, szélső értéke nincs. Menete csökkenő
a teljes értelmezési tartományon.

2
b) 𝑓(𝑥) = 𝑥, az előbbi függvény kétszeresére nyújtása. Két lépésben ábrázolható, az első az

alapfüggvény, a második a keresett függvény.

Értelmezési tartománya és értékkészlete is a valós számok halmaza a 0 kivételével.

Tengelymetszetei nincsenek, szélsőértéke nincs, menete csökkenő.

1
c) 𝑓(𝑥) = 𝑥−1, két lépésben ábrázolható:

1
1) 𝑓1 (𝑥) = 𝑥,

1
2) 𝑓(𝑥) = 𝑥−1.

Az alapfüggvényt az x tengellyel párhuzamosan egy egységgel jobbra toljuk.

21
Értelmezési tartománya 𝑅 − {1}, értékkészlete 𝑅 − {0}. Az y tengelyt a (0, 1) pontban metszi,
szélsőértéke nincs, menete csökkenő.

1
d) 𝑓(𝑥) = 𝑥 − 3, a függvény két lépésben ábrázolható. Első az alapfüggvény, majd az

alapfüggvényt az y tengely mentén negatív irányba toljuk 3 egységgel.

22
Értelmezési tartománya 𝑅 − {0}, értékkészlete 𝑅 − {−3}. Metszi az x tengelyt, szélsőértéke nincs,
menete csökkenő.

2
e) 𝑓(𝑥) = 𝑥 + 5, három lépésben ábrázolható:

1
1. 𝑓1 (𝑥) = 𝑥, az alapfüggvény (kék),

2
2. 𝑓2 (𝑥) = 𝑥, nyújtás kétszeresére (barna),

2
3. 𝑓(𝑥) = 𝑥 + 5, az előbbi függvény eltolása az y tengellyel párhuzamosan 5 egységgel

pozitív irányba (zöld).

Értelmezési tartománya 𝑅 − {0}, értékkészlete 𝑅 − {5}. Metszi az x tengelyt, szélsőértéke nincs,

menete csökkenő.

𝑥+1 1
f) 𝑓(𝑥) = = 𝑥 + 1, a függvényt egy kicsit átalakítottuk, így már látható, hogy két lépésben
𝑥

ábrázolhatjuk. Első az alapfüggvény lesz, majd azt 1 egységgel az y tengely mentén eltoljuk pozitív
irányba.

23
Értelmezési tartománya 𝑅 − {0}, értékkészlete 𝑅 − {1}. Az x tengelyt a (-1, 0) pontban metszi,
szélsőértéke nincs, menete csökkenő.

3𝑥−2 2
g) 𝑓(𝑥) = = 3 − 𝑥, a függvény négy lépésben ábrázolható.
𝑥
1
1. 𝑓1 (𝑥) = 𝑥, alapfüggvény (kék),
2
2. 𝑓2 (𝑥) = 𝑥, az alapfüggvény kétszeresére nyújtása (narancssárga),
2
3. 𝑓3 (𝑥) = − 𝑥, az előző függvény tükrözése az x tengelyre (piros),
2
4. 𝑓(𝑥) = 3 − 𝑥, végül y tengellyel párhuzamosan eltolás 3 egységgel pozitív irányba

(lila).

24
Értelmezési tartománya 𝑅 − {0}, értékkészlete 𝑅 − {3}. Metszi az x tengelyt, szélsőértéke nincs,
menete növő.

3. a) 𝑓(𝑥) = |𝑥|, abszolútérték függvényt ábrázoljuk. Ez az alapfüggvény.

A függvény értelmezési tartománya a valós számok halmaza, értékkészlete [0, ∞[, nullahelye a
(0, 0) pont, ebben a pontban metszi az x és az y tengelyt is. Menete 𝑥 ∈ (−∞, 0) csökkenő, és
𝑥 ∈ (0, ∞) növekvő.

25
b) ) 𝑓(𝑥) = |𝑥| − 3, a függvény két lépésben ábrázolható. Először az alapfüggvényt ábrázoljuk,
majd eltoljuk az y tengellyel párhuzamosan 3 egységgel negatív irányba.

A függvény értelmezési tartománya a valós számok halmaza, értékkészlete [−3, ∞[,

metszéspontok az x tengelyen (-3, 0) és (3, 0), metszéspont az y tengelyen és egyben minimum
(-3, 0). Menete 𝑥 ∈ (−∞, 0) csökkenő, és 𝑥 ∈ (0, ∞) növekvő.

c) ) 𝑓(𝑥) = 3|𝑥|, a függvény két lépésben ábrázolható. Először az alapfüggvényt ábrázoljuk, majd
azt háromszorosára nyújtjuk.

26
A függvény értelmezési tartománya a valós számok halmaza, értékkészlete [0, ∞[, metszéspont az
x és az y tengelyen és egyben minimum (0, 0). Menete 𝑥 ∈ (−∞, 0) csökkenő, és 𝑥 ∈ (0, ∞)
növekvő.

d) ) 𝑓(𝑥) = |3𝑥|, a függvény két lépésben ábrázolható. Először az alapfüggvényt ábrázoljuk, majd
a háromszorosának abszulút értékét vesszük.

A függvény azonos az előbbivel.

27
e) ) 𝑓(𝑥) = |𝑥 + 2|, a függvény két lépésben ábrázolható. Először az alapfüggvényt ábrázoljuk,
majd 2 egységgel eltoljuk az x tengellyel párhuzamosan negatív irányba.

A függvény értelmezési tartománya a valós számok halmaza, értékkészlete [0, ∞[, metszéspont az
x tengelyen és egyben minimum a (-2, 0) pont, metszéspont az y tengelyen a (0, 2) pont. Menete
𝑥 ∈ (−∞, −2) csökkenő és 𝑥 ∈ (−2, ∞) növekvő.

f) ) 𝑓(𝑥) = |𝑥 − 2| + 3, a függvény három lépésben ábrázolható. Először az alapfüggvényt

ábrázoljuk, ezután az x tengellyel párhuzamos eltolás következik 2 egységgel pozitív irányba,
végül az y tengellyel párhuzamos eltolás 3 egységgel szintén pozitív irányba.

28
A függvény értelmezési tartománya a valós számok halmaza, értékkészlete [3, ∞[, az x tengelyt
nem metszi, az y tengellyel való metszete a (0, 5) pont, minimuma a (2, 3) pontban van. Menete
𝑥 ∈ (−∞, 2) csökkenő és 𝑥 ∈ (2, ∞) növekvő.

II. Határozza meg az 𝑓1 (𝑓2 (𝑥)) és az 𝑓2 (𝑓1 (𝑥)) függvényeket!

f1 : → , f2 : → .

Az 𝑓1 (𝑓2 (𝑥)) esetén f2 függvény lesz az f1 változója, azaz f2-t helyettesítjük f1-be,
𝑓2 (𝑓1 (𝑥)) esetén pedig fordítva.
1. 𝑓1 (𝑥) = 𝑥 + 1, 𝑓2 (𝑥) = 𝑥 + 3,

𝑓1 (𝑓2 (𝑥)) = 𝑓1 (𝑥 + 3) = 𝑥 + 3 + 1 = 𝑥 + 4,
𝑓2 (𝑓1 (𝑥)) = 𝑓2 (𝑥 + 1) = 𝑥 + 1 + 3 = 𝑥 + 4.

2. 𝑓1 (𝑥) = 𝑥 − 1, 𝑓2 (𝑥) = 𝑥 + 3,

𝑓1 (𝑓2 (𝑥)) = 𝑓1 (𝑥 + 3) = 𝑥 + 3 − 1 = 𝑥 + 2,
𝑓2 (𝑓1 (𝑥)) = 𝑓2 (𝑥 + 1) = 𝑥 − 1 + 3 = 𝑥 + 2.

3. 𝑓1 (𝑥) = 𝑥 + 1, 𝑓2 (𝑥) = 3 − 𝑥,

𝑓1 (𝑓2 (𝑥)) = 𝑓1 (3 − 𝑥) = 3 − 𝑥 + 1 = 4 − 𝑥,
𝑓2 (𝑓1 (𝑥)) = 𝑓2 (𝑥 + 1) = 3 − (𝑥 + 1) = 3 − 𝑥 − 1 = 2 − 𝑥.

29
 𝑥+1
4. 𝑓1 (𝑥) = , 𝑓2 (𝑥) = 𝑥 + 3,
2

𝑥+3+1 𝑥+4
𝑓1 (𝑓2 (𝑥)) = 𝑓1 (𝑥 + 3) = = ,
2 2
𝑥+1 𝑥+1 𝑥+7
𝑓2 (𝑓1 (𝑥)) = 𝑓2 ( )= +3= .
2 2 2

𝑥+1 𝑥−3
5. 𝑓1 (𝑥) = , 𝑓2 (𝑥) = ,
2 2

𝑥−3 𝑥−1
𝑥−3 +1 𝑥−1
2 2
𝑓1 (𝑓2 (𝑥)) = 𝑓1 ( )= = = ,
2 2 2 4
𝑥−5
𝑥+1 (𝑥+1)/2−3 2 𝑥−5
𝑓2 (𝑓1 (𝑥)) = 𝑓2 ( )= = = .
2 2 2 4

6. 𝑓1 (𝑥) = 𝑥 2 , 𝑓2 (𝑥) = 𝑥 + 2,

𝑓1 (𝑓2 (𝑥)) = 𝑓1 (𝑥 + 2) = (𝑥 + 2)2 = 𝑥 2 + 4𝑥 + 4,

𝑓2 (𝑓1 (𝑥)) = 𝑓2 (𝑥 2 ) = 𝑥 2 + 2.

7. 𝑓1 (𝑥) = 𝑥 2 − 3, 𝑓2 (𝑥) = 5 − 𝑥 2 ,

𝑓1 (𝑓2 (𝑥)) = 𝑓1 (5 − 𝑥 2 ) = (5 − 𝑥 2 )2 − 3 = 25 − 10𝑥 2 + 𝑥 4 − 3 = 22−10𝑥 2 +

𝑥4,
𝑓2 (𝑓1 (𝑥)) = 𝑓2 (𝑥 2 − 3) = 5 − (𝑥 2 − 3)2 = 5 − 𝑥 4 + 6𝑥 2 − 9
= −𝑥 4 + 6𝑥 2 − 4.

8. 𝑓1 (𝑥) = 3𝑥 2 − 2𝑥, 𝑓2 (𝑥) = 3𝑥 + 1,

𝑓1 (𝑓2 (𝑥)) = 𝑓1 (3𝑥 + 1) = 3(3𝑥 + 1)2 − 2𝑥 = 3(9𝑥 2 + 6𝑥 + 1) − 2𝑥 =

27𝑥 2 + +18𝑥 + 3 − 2𝑥 = 27𝑥 2 + 16𝑥 + 3,

30
 𝑓2 (𝑓1 (𝑥)) = 𝑓2 (3𝑥 2 − 2𝑥) = 3(3𝑥 2 − 2𝑥) + 1 = 9𝑥 2 − 6𝑥 + 1.

5−𝑥 2 𝑥+2
9. 𝑓1 (𝑥) = , 𝑓2 (𝑥) = ,
2 3

𝑥+2 2 45−𝑥2 −4𝑥−4

𝑥+2 5−(
3
)
9 41−𝑥 2 −4𝑥
𝑓1 (𝑓2 (𝑥)) = 𝑓1 ( )= = = ,
3 2 2 18
5−𝑥2
5−𝑥 2 2
+2 5−𝑥 2 +4 9−𝑥 2
𝑓2 (𝑓1 (𝑥)) = 𝑓2 ( )= = = .
2 3 6 6

III. Határozza meg az alábbi függvények inverzét!

Mivel az adott függvények értelmezési tartománya és értékkészlete is a valós számok

halmaza, ezért a függvények invertálhatók. A függvény és inverze esetében az
értelmezési tartomány és az értékkészlet felcserélődik. Ezért az adott függvény
inverzének meghatározásakor az x és f(x) szerepet cserélnek.
1. 𝑓(𝑥) = 𝑥 + 1
Írjuk f(x) helyére x-et, x helyére pedig az f(x) inverzét: 𝑥 = 𝑓 −1 (𝑥) + 1, ebből :
𝑓 −1 (𝑥) = 𝑥 − 1.

2. 𝑓(𝑥) = 3𝑥 − 2, ebből 3𝑓 −1 (𝑥) − 2 = 𝑥, 3𝑓 −1 (𝑥) = 𝑥 + 2, az inverz függvény

𝑥+2
𝑓 −1 (𝑥) = .
3
4𝑥−1 4𝑓 −1 (𝑥)−1
3. 𝑓(𝑥) = , ebből = 𝑥, szorozzuk meg az egyenlőség mindkét oldalát
2 2

2-vel, 4𝑓 −1 (𝑥) − 1 = 2𝑥, adjunk mindkét oldalhoz 1-et, 4𝑓 −1 (𝑥) = 2𝑥 + 1, majd

2𝑥+1
osszuk el mindkét oldalt 4-gyel, 𝑓 −1 (𝑥) = .
4
𝑥 𝑓 −1 (𝑥)
4. 𝑓(𝑥) = 5 + 3, ebből 𝑥 =5+ , szorozzuk meg mindkét oldalt 3-mal,
3

𝑓 −1 (𝑥) + 15 = 3𝑥, vonjunk ki mindkét oldalból 15-öt, 𝑓 −1 (𝑥) = 3𝑥 − 15.

31
 3+𝑥 3+𝑓 −1 (𝑥)
5. 𝑓(𝑥) = 1 − , ebből 1 − = 𝑥, szorozzuk be mindkét oldalt 2-vel, 2 −
2 2

3 − 𝑓 −1 (𝑥) = 2𝑥 (a számlálóban az előjelek megváltoznak, mivel a tört előtt

kivonás van), rendezzük a kifejezést, −1 − 𝑓 −1 (𝑥) = 2𝑥, adjunk mindkét
oldalhoz 1-et, −𝑓 −1 (𝑥) = 2𝑥 + 1, végül szorozzuk meg mindkét oldalt -1-gyel,
𝑓 −1 (𝑥) = −2𝑥 − 1.
1−𝑥 1−𝑓 −1 (𝑥)
6. 𝑓(𝑥) = 2 − , ebből 𝑥 = 2 − , szorozzuk be mindkét oldalt 3-mal, 6 −
3 3

1 + 𝑓 −1 (𝑥) = 3𝑥, rendezzük, 5 + 𝑓 −1 (𝑥) = 3𝑥, vonjunk ki mindkét oldalból 5-

öt, 𝑓 −1 (𝑥) = 3𝑥 − 5.

32
 Oszthatóság

1. Igaz vagy hamis? a.) 1|42 b.) 2|6 c.) 3|12 d.) 2|5
e.) 3|10 f.) 4|2 g.) 23|23.

Megoldás: a) igaz, 1 osztója minden természetes számnak,

b) igaz, mert a 6 páros szám,
c) igaz, a 12 a 3 többszöröse,
d) nem igaz, mert az 5 páratlan szám,
e) nem igaz,
f) hamis, mert 4 nagyobb, mint 2, ezért nem lehet osztója (fordítva igaz
lenne),
g) igaz, minden természetes szám osztója önmagának.

2. Melyek oszthatók 2-vel, 3-mal, 5-tel vagy 6-tal?

a.) 352 b.) 187565 c.) 32346714 d.) 3300540

e.) 2342625 f.) 177147.

Megoldás: 2-vel a páros számok oszthatók, azaz az a), c), d) alatti számok. 3-mal való
oszthatóság esetén a számjegyek összegét vizsgáljuk, ha az adott szám számjegyeinek
összege osztható 3-mal, akkor a szám is osztható 3-mal:

a) 3+5+2=10, nem osztható 3-mal,

b) 1+8+7+5+6+5=32, nem osztható 3-mal,
c) 3+2+3+4+6+7+1+4=30, osztható 3-mal,
d) 3+3+0+0+5+4+0=15, osztható 3-mal,
e) 2+3+4+2+6+2+5=24, osztható 3-mal,
f) 1+7+7+1+4+7=27, osztható 3-mal.
3. Milyen számjegyek írhatók az a és a b helyére a 246a5b számban, hogy a szám osztható
legyen:
a) 2-vel, b) 3-mal, c) 4-gyel, d) 5-tel, e) 6-tal,

33
f) 8-cal, g) 9-cel, h) 10-zel, i) 12-vel, j) 18-cal?

Megoldás:

a) Mivel 2-vel a páros számok oszthatók, ezért b helyére páros számjegyet kell írni (0, 2,
4, 6, 8), a helyébe pedig bármelyik számjegy írható (0-9), összesen 5·10=50 megoldás
van,
b) 3-mal való oszthatóság esetén a számjegyek összegét vizsgáljuk:
2+4+6+a+5+b=17+a+b. Ahhoz, hogy az összeg 3-mal osztható legyen, a+b a
következő értékeket veheti fel: 1, 4, 7, 10, 13, 16. A 19 már nem lehet a és b összege,
mert a legnagyobb számjegy a 9, 9+9 pedig csak 18. A megoldásokat az alábbi
táblazatokban foglaltuk össze:
a+b 1 1 4 4 4 4 4 7 7 7 7 7 7 7 7
a 0 1 0 1 2 3 4 0 1 2 3 4 5 6 7
b 1 0 4 3 2 1 0 7 6 5 4 3 2 1 0

a+b 10 10 10 10 10 10 10 10 10 13 13 13 13 13 13
a 1 2 3 4 5 6 7 8 9 4 5 6 7 8 9
b 9 8 7 6 5 4 3 2 1 9 8 7 6 5 4

a+b 16 16 16
a 7 8 9
b 9 8 7

Összesen 33 megoldás van.

c) Egy szám akkor osztható 4-gyel, ha a két utolsó számjegyéből alkotott kétjegyű szám
4-gyel osztható, azaz ha az 5b szám osztható 4-gyel. Ez akkor teljesül, ha b egyenlő 2-
vel vagy 6-tal, míg a helyére bármelyik számjegyet írhatjuk. A megoldások száma
10·2=20.
d) Egy szám akkor osztható 5-tel, ha 5-re vagy 0-ra végződik, ezért b csak ezt a két értéket
veheti fel, míg a ismét bármelyik számjegy lehet. A megoldások száma ebben az
esetben is 10·2=20.

34
e) Egy szám akkor osztható 6-tal, ha osztható 2-vel és 3-mal is. Ennél a feladatnál a 2-vel
való oszthatóságot érdemes először vizsgálni, mert ezzel leszűkítjük a lehetőségeket.
Az utolsó számjegy csak páros lehet, azaz b értéke 0, 2, 4, 6 vagy 8. Segítségként
felhasználhatjuk a b) feladathoz készített táblázatokat úgy, hogy csak azokat a
megoldásokat tartjuk meg, amelyek esetén b páros. A megoldások száma 16.
a+b 1 4 4 4 7 7 7 7 10 10 10 10 13 13 13 16
a 1 0 2 4 1 3 5 7 2 4 6 8 5 7 9 8
b 0 4 2 0 6 4 2 0 8 6 4 2 8 6 4 8

f) Egy szám akkor osztható 8-cal, ha háromjegyű végződése osztható 8-cal, azaz ebben
az esetben az a5b háromjegyű szám osztható 8-cal. Egyértelmű, hogy b ismét csak
páros lehet, ezért ezzel kezdjük a megoldást. 0, 4 és 8 esetén nincs megoldás, a
megoldásokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze:
b 2 2 2 2 2 6 6 6 6 6
a 1 3 5 7 9 0 2 4 6 8

g) A 3-mal való oszthatósághoz hasonlóan, egy szám akkor osztható 9-cel, ha

számjegyeinek összege osztható 9-cel. Az összeg 2+4+6+a+5+b=17+a+b, a+b értéke
lehet 1 vagy 10. A megoldások száma 11. (Harmadannyi, mint a 3-mal való oszthatóság
esetén, hiszen 3 is a 9 harmada.)
a+b 1 1 10 10 10 10 10 10 10 10 10
a 1 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
b 0 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1

h) Egy szám akkor osztható 10-zel, ha 0-ra végződik, ezért b értéke csak 0 lehet, a helyére
bármelyik számjegyet írhatjuk, ezért 10 megoldás van.
i) 12-vel azok a számok oszthatóak, amelyek oszthatók 3-mal és 4-gyel is. A 4-gyel való
oszthatóság vizsgálatával szűkíthetjük a megoldásokat. A b helyére a 2 vagy a 6
kerülhet (c.) feladat), ezután a b) feladat megoldásai közül kiválaszthatjuk a megfelelő
megoldásokat (vagy ismét a számjegyek összegét vizsgáljuk). 6 megoldás van.

35
 a+b 4 7 7 10 10 13
a 2 1 5 4 8 7
b 2 6 2 6 2 6

j) 18-cal akkor osztható egy szám, ha osztható 2-vel és 9-cel. A keresett számoknak tehát
páros számjegyre kell végződniük, azaz b=0, 2, 4, 6 vagy 8. Ezekhez tartozó
megoldásokat a 9-cel való oszthatóság vizsgálatával, a számjegyek összegével
határozhatjuk meg (de most felhasználhatjuk a g) feladat táblázatait). Összesen 5
megoldás van.
a+b 1 10 10 10 10
a 1 2 4 6 8
b 0 8 6 4 2

4. Bontsuk fel a 48-at minél többféleképpen két természetes szám összegére úgy, hogy:
a) Mindkét tag osztható legyen 4-gyel,

Megoldás:
Mivel a 48 4-gyel osztható szám, ezért felbontható két 4-gyel osztható szám összegére
(az oszthatóság egyik alapszabályának alkalmazása).
A lehetőségek: 0+48, 4+44, 8+40, ..., 20+28, 24+24.

b) Pontosan az egyik tag legyen osztható 4-gyel,

Megoldás: Ez az oszthatóság szabálya miatt lehetetlen.

c) Egyik tag se legyen osztható 4-gyel!

Megoldás: 1+47, 2+46, 3+45,... Az összes olyan felbontás ide tartozik, amelyek nem
szerepelnek az a) feladat megoldásai között.

36
5. Bontsuk fel a 23-at két természetes szám összegére úgy, hogy:
a) Mindkét tag osztható legyen 3-mal,

Megoldás: mivel a 23 nem osztható 3-mal, ezért ez a felbontás lehetetlen.

b) Pontosan az egyik tag legyen osztható 3-mal,

Megoldás: 0+23, 3+20, 6+17, 9+14, 12+11, 15+8, 18+5, 21+2.

c) Egyik tag se legyen osztható 3-mal!

Megoldás: az összes olyan felbontás ide tartozik, amely nem szerepel a b) feladat
megoldásai között: 1+22, 4+19, 7+16, 10+13.

6. Két szám összege 410. A nagyobbik számnak a kisebbikkel való osztásakor a hányados 7,
a maradék 10. Melyik ez a két szám?

Megoldás: Legyen a két szám x és y, valamint x > y. A maradékos osztásra vonatkozó

egyenlet alapján, felírhatjuk a következő egyenletet: x=7y+10. A másik egyenlet pedig
x+y=410. Az egyenletrendszert oldjuk meg helyettesítéssel, a második egyenletbe x helyére
írjuk a 7y+10 kifejezést. Így 8y+10=410, ebből y=50, x pedig 360.

7. Határozzuk meg a következő számok esetén a 3-mal, 4-gyel, 5-tel és 9-cel vett osztási
maradékokat!
a.) 7 b.) 9 c.) 14 d.) 216 e.) 1848

f.) 2020 g.) 521966 h.) 123456 i.) 654321.

Megoldás: az osztás maradékát természetesen osztással is meg lehet határozni, de nagyobb

számok esetén az oszthatósági szabályok alkalmazása célravezetőbb.

37
 Az a), b) és c) feladatok esetében a meghatározás egyszerű, a 3-mal való osztás maradéka
1, 0, illetve 2. A 4-gyel való osztási maradékok render 3, 1 és 2. Az 5-tel való osztás
maradékai 2, 4 és 4. A 9-cel való osztási maradékok pedig 7, 0 és 5.

A többi szám esetében a megfelelő oszthatósági szabályokat fogjuk alkalmazni.

Osztási maradékok a 3 esetében:

2+1+6=9, a maradék 0, 1+8+4+8=21, a maradék 0,

2+0+2+0=4, a maradék 1, 5+2+1+9+6+6=29, a maradék 2,

1+2+3+4+5+6=21, a maradék 0, 6+5+4+3+2+1=21, a maradék 0.

Osztási maradékok 4-gyel osztva:

16 osztható 4-gyel, ezért a maradék 0, 48 osztható 4-gyel, a maradék 0,

20 osztható 4-gyel a maradék 0, 66 nem osztható 4-gyel, a maradék 2,

56 osztható 4-gyel, a maradék 0, 21 nem osztható 4-gyel a maradék 1.

Osztási maradékok az 5 esetén:

216 (maradék 1), 1848 (maradék 3), 2020 (maradék 0), 521966 (maradék 1), 654321
(maradék 1).

Osztási maradékok 9-cel osztva:

2+1+6=9, a maradék 0, 1+8+4+8=21, a maradék 3,

2+0+2+0=4, a maradék 4, 5+2+1+9+6+6=29, a maradék 2,

1+2+3+4+5+6=21, a maradék 3, 6+5+4+3+2+1=21, a maradék 3.

8. Melyik az a négyjegyű szám, amellyel a 25707-et osztva 32 a maradék, a 37568-at osztva

pedig 43?

38
 Megoldás: Először vegyük el a maradékokat az adott számokból, majd bontsuk
prímtényezőikre. 25707-32=25675=5·5·13·79, 37568-43=37525=5·5·19·79. Három
közös prímtényező van, 5, 5 és 79. Mivel 5 és 79 szorzata 395, azaz háromjegyű szám, így
a keresett négyjegyű szám az 5·5·79=1975.

9. Egy a szám 5-tel való osztásának maradéka 2, egy b szám 5-tel való osztásának maradéka
3. Mennyi lesz az osztási maradéka az a+b, az a·b és a 2a+b kifejezéseknek?

Megoldás: a+b 5-tel való osztásának maradékát úgy kapjuk meg, ha a két maradékot
összeadjuk, 2+3=5, amiből látjuk, hogy a maradék 0 lesz, mert az 5 osztható önmagával.
a·b esetén a maradékokat összeszorozzuk, 2·3=6, ami 5-tel osztva 1-et ad maradékul. 2a+b
esetén 2·2+3=7, 5-tel osztva a maradék 2.

10. Írjuk fel a következő számok prímtényezős alakját:

a.) 90 b.) 85 c.) 1388280 d.) 875 e.) 2625
f.) 187 g.) 323 h.) 391 i.) 1840 j.) 3400

Megoldás: a lépésenkénti felbontás szorzatok alakjában a következő:

a) 90=2·45=2·5·9=2·5·3·3, b) 85=5·17,
c) 1388280=2·694140=2·2·347070=2·2·2·173535=23·5·34707=23·5·3·11569=
=23·5·3·23·503, d) 875=5·175=5·5·35=5·5·5·7,
e) 2625=5·525=5·5·105=5·5·5·21=3·53·7, f) 187=11·17, g) 323=17·19,
h) 391=17·23, i) 1840=2·920=2·460=2·2·230=2·2·2·115= =23·5·23,
j) 3400=2·1700=2·2·850=2·2·425=22·5·85=22·5·17.

11. Hány osztója van az alábbi számoknak?

a.) 90 b.) 85 c.) 1388280 d.) 875 e.) 2625
f.) 187 g.) 323 h.) 391 i.) 1840 j.) 3400

Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös

39
1. Prímtényezőkre bontás segítségével határozzuk meg az alábbi számok legkisebb közös
többszörösét és legnagyobb közös osztóját!
a) 1024 és 512, b) 1250 és 3125, c) 3072 és 1280,
d) 4720, 885 és 120, e) 330, 510 és 72, f) 1350, 1250 és 1150.

Megoldás:

a) 1024=210, 512=29, a két szám legnagyobb közös osztóját a közös prímtényezők

alkotják, azaz kilenc darab 2-es, tehát lnko(1024, 512)=29=512, a legkisebb közös
többszörös pedig a legnagyobb közös osztó kibővítése a fennmaradó prímtényezőkkel,
azaz lkkt(1024, 512)=210=1024.
b) 1250=2·54, 3125=55, lnko(1250, 3125)=54, lkkt(1250, 3125),
c) 3072=210·3, 1280=28·5, lnko(3072, 1280)=28, lkkt(3072, 1280)=210·3·5,
d) 4720=24·5·59, 885=3·5·59, 120=23·3·5, lnko(4720, 885, 120)=5, lkkt(4720, 885,
120)= =24·3·5·59,
e) 330=2·3·5·11, 510=2·3·5·17, 72=23·32, lnko(330, 510, 72)=2·3, lkkt(330, 510, 72)=
=23·32·5·11·17,
f) 1350=2·33·52, 1250=2·54, 1150=2·52·23, lnko(1350, 1250, 1150)=2·52, lkkt(1350,
1250, 1150)=2·33·54·23.

2. Mely számokkal lehet egyenlő x?

a) 5, x = 15 , b) 16, x  = 48 , c)  x,32 = 32 ,

d) ( x, 48) = 12 , e) ( 36, x ) = 6 , f) ( x,17 ) = 1 .

Megoldás:

Az a), b) és c) feladatokban a legkisebb közös többszörös, míg a d), e) és f) feladatokban a

legnagyobb közös osztó van megadva.

a) Mivel 15=3·5, ezért x-nek tartalmaznia kell egy 3-as tényezőt. Így x értéke lehet 3 vagy
15.
b) 48=24·3, 16 pedig 24, így x ismét tartalmaz egy 3-as tényezőt, valamint a 2-es
tényezőket egyenként hozzáadva x értéke lehet 3, 6, 12, 24 vagy 48.

40
 c) 32=25, x értéke lehet 1, 2, 4, 8, 16 vagy 32.
d) x értéke legalább 12, valamint a 12 többszöröse, de nem lehet osztója 48-nak (a 12
természetesen igen), ezért x értéke 12 vagy 36.
e) x értéke 6, illetve a 6 azon többszörösei, amelyek kisebbek 36-nál, és nem osztói a 36-
nak és nincs nagyobb közös osztójuk a 6-nál, vagyis a 12, 18, 24 és 30 közül csak a 30
megoldás.
f) Mivel 17 prímszám, ezért x minden olyan természetes szám lehet, amely nem
többszöröse 17-nek, vagyis végtelen sok megoldás van.

3. Két természetes szám összege 72, a legnagyobb közös osztójuk 24. Melyek ezek a számok?

Megoldás:
Mivel a két szám legnagyobb közös osztója 24, ezért a 72-t két olyan szám összegére kell
bontani, amelyek oszthatók 24-gyel. Mivel 72=3·24, ezért az egyik szám a 24 a másik
pedig a 48.

4. Két természetes szám szorzata 75, legnagyobb közös osztójuk 5. Melyek ezek a számok?

Megoldás:
Mivel a két szám legnagyobb közös osztója 5, ezért az 5-ösön kívül nem lehet másik közös
tényezőjük. 75=5·5·3, ezért az egyik szám az 5, a másik pedig a 15.

5. Két természetes szám szorzata 180, legkisebb közös többszörösük szintén 180. Melyek
lehetnek ezek a számok?

Megoldás:
Mivel a két szám legkisebb közös többszöröse és szorzata is ugyanaz a szám, ezért nem
lehetnek közös prímtényezőik. 180=22·32·5, a két szám ezen prímtényezők, valamint az 1
kombinációi, azaz: 1 és 180, 4 és 45, 9 és 20, 5 és 36.

41
6. Két természetes szám négyzetének különbsége 75. Legnagyobb közös osztójuk 5. Melyik
ez a két szám?

Megoldás: a feltétel szerint 𝑎2 − 𝑏 2 = (𝑎 − 𝑏)(𝑎 + 𝑏) = 75 és lnko(a, b)=5, vagyis a és

b is osztható 5-tel, ezért különbségük és összegük is osztható 5-tel. Mivel 75=3·5·5, ezért
a két 5-ös tényező közül az egyik a két szám különbségéhez tartozik, a másik az
összegéhez, a 3-as pedig egyértelműen az összeghez. A két szám összege így 15, a
különbsége pedig 5, a számok pedig 10 és 5.

7. Hány olyan pozitív egész számpár van, amelyek legnagyobb közös osztója 12, a legkisebb
közös többszöröse 720?

Megoldás:
Mivel 12=22·3, 720=24·32·5, a két felbontásból látszik, hogy a két közös 2-es és egy 3-as
tényezőn kívül a számok még két 2-es, egy 3-as és egy 5-ös tényezőt tartalmaznak. (A
legnagyobb közös osztó tényezőit elvesszük a legkisebb közös többszörös tényezői közül.)
A három tényezőt a következő lehetőségek szerint csoportosíthatjuk: 1 és 22·3·5, 22 és 3·5,
3 és 22·5, valamint 5 és 22·3, azaz négy megoldás van. A két 2-est nem választhatjuk szét,
mert akkor a legnagyobb közös osztó már nem 12, hanem 24 lenne. Ezek pedig a következő
számpárok: 12 és 720, 48 és 180, 36 és 240, 60 és 144.

8. Egy hajó hosszának, a hajóskapitány évei számának és gyermekei számának szorzata

11877. Mindhárom szám egész szám. Hány éves a kapitány?

Megoldás:
Bontsuk a szorzatot prímtényezőkre. 11877=3·37·107. Mivel a szorzat három prímszám
szorzata, így a három közül a kapitány életkora biztosan nem lehet 3 év, valamint a hajó
hossza sem lehet 3 méter. Ezek alapján a kapitány 37 éves, három gyermeke van, a hajó
hossza pedig 107 méter. Egyéb megoldásokat is találhatunk, de azok nem igazán valósak,
de lehetségesek.

42
9. Egy gyerekcsapat a nyári vakáció idején egy láda kincsre talált. A ládában 48 ezüst tányér,
72 ezüst kanál és 100 ezüst pohár volt. Hány gyerek volt a csapatban, ha a tárgyakon
igazságosan el tudtak osztozni?

Megoldás:
Az igazságos osztozkodás feltétele az 1-nél nagyobb legnagyobb közös osztó. Bontsuk a
számokat prímtényezőikre. 48=24·3, 72=23·32, 100=22·52. A felbontásokból látszik, hogy
csak két 2-es tényező közös a felbontásokban. Így a három szám legnagyobb közös osztója
négy, azaz négy gyerek volt a csapatban.

10. Egy autóbusz-végállomásról 8 óra 20 perckor egyszerre indul egy 16-os és egy 5-ös
autóbusz. A 16-os 12 percenként, az 5-ös 20 percenként indul. Mikor fog ismét egyszerre
indulni a 16-os és az 5-ös busz?

Megoldás:
A feladatban a két idősáv (12 perc és 20 perc) legkisebb közös többszörösét kell
megkereseni. Mivel 12=22·3, 20=22·5, ezért a legkisebb közös többszörös két 2-es, egy 3-
as és egy 5-ös tényezőt fog tartalmazni, azaz ez a szám a 60, vagyis pontosan 1 óra múlva
indul a két busz újra ugyanabban az időpontban, 9 óra 20 perckor.

11. Egy akolban juhok vannak. Azt tudjuk, hogy az akolban nem fér el 400-nál több juh. Ha a
juhokat kettesével, hármasával, négyesével, ötösével vagy hatosával engedjük ki az
akolból, akkor mindig egy juh marad a végére, ha azonban hetesével jönnek ki, akkor nem
marad egy sem. Hány juh lehetett az akolban?

Megoldás:
Egy olyan számot keresünk, amely nem nagyobb 400-nál, osztható 7-tel, valamint 2-vel,
3-mal, 4-gyel, 5-tel vagy 6-tal osztva 1 maradékot ad. Ha egy juhhal kevesebb lenne, akkor
a juhok száma osztható lenne 2-vel, 3-mal, 4-gyel, 5-tel és 6-tal is. Ezen számok legkisebb
közös többszöröse a 60, tehát a juhok száma, hozzáadva az előbbi egy juhot, amit elvettünk,

43
lehet 61, 121, 181, 241, 301 vagy 361. Ezek közül csak a 301 osztható 7-tel, így a juhok
száma 301.

44
 Kombinatorika

Permutációk

1. Egy öt fős társaság színházjegyei egymás mellé szólnak. Hányféle sorrendben ülhetnek le?

Megoldás: az öt jegy öt egymás melletti székre szól, ezért az elsőre az 5 ember közül bárki
leülhet, a másodikra a maradék 4-ből egy ember, a harmadikra a megmaradt háromból egy,
a negyedikre a kettő közül egy, az utolsó székre pedig az ül le aki még nem foglalt helyet.
Ismétlés nélküli permutációról van szó. A megoldás 5! = 5  4  3  2 1 = 120 .

2. Négy barátnő a parkban találkozik. Hányféleképpen ülhetnek le egy padra, ha Piri és Rozi
egymás mellett szeretnének ülni?

Megoldás: Ha négy ember közül bárki bárhova ülhet, akkor a lehetséges sorrendek száma
4! = 4  3  2 1 = 24 . De Piri és Rozi egymás mellett szeretnének ülni, ezért őket egy
embernek tekintjük, így a sorrendek száma 3! = 3  2 1 = 6 . Viszont minden sorrend esetén
a két barátnő helyet is cserélhet, ezért a kapott eredményt megduplázzuk, így a lehetséges
sorrendek száma 2·6 = 12.

3. Hány különböző háromjegyű számot készíthetünk az 1, 5, 7 számjegyekből, ha

mindegyiket pontosan egyszer használhatjuk fel?

Megoldás: A számjegyek között nem szerepel a nulla, ezért bármelyik számjegyet tehetjük
első számjegynek. Így a lehetséges sorrendek száma 3! = 3  2 1 = 6 .

4. Öt számkártyánk van: 1, 1, 2, 2, 3. Hány különböző páros ötjegyű számot rakhatunk ki

velük?

Megoldás: Az öt számkártya között most sem szerepel a nulla, ezért első számjegyként
bármelyik felhasználható, viszont vannak egyformák, így most ismétléses permutációról

45
 5! 120
van szó. Összesen = = 30 ötjegyű szám rakható ki a kártyákból. Ezek közül
2! 2! 2  2
párosak azok, amelyek 2-re végződnek. Így az első négy helyre a többi számkártyát kell
elhelyezni. Most 4 elem ismétléses permutációjáról van szó, ahol egy elem kétszer
4! 24
ismétlődik, azaz = = 12 ilyen szám van.
2! 2

5. Egy öt fős társaság színházjegyei egymás mellé szólnak. Hányféle sorrendben ülhetnek le,
ha a legmagasabb a bal szélre ül?

Megoldás: Mivel a legmagasabb helye fix, ezért csak a többi ember választhat a
fennmaradt négy szék közül, így négy elem simétlés nélküli permutációjáról beszélünk,
azaz a lehetőségek száma 4! = 4  3  2 1 = 24 .

Variációk

1. Hány különböző háromjegyű szám készíthető a 2, 3, 4, 5, 9 számjegyek segítségével, ha a

számjegyek nem ismétlődhetnek? És hány akkor, ha ismétlődhetnek is?

Megoldás: Öt különböző számjegyből (amelyek egyike sem nulla) készítünk háromjegyű

számokat. Ha nem ismétlődnek a számjegyek, akkor 5 elem harmadrendű ismétlés nélküli
variációjáról van szó, azaz a három helyre kell elhelyezni minden esetben az 5 számjegyből
háromat. Az első helyre az 5 számjegy közül választhatunk, a második helyre a fennamradt
4 közül, a harmadikra pedig a megmaradt három közül, azaz a lehetőségek száma
5  4  3 = 60 . Ha a számjegyek ismétlődhetnek, akkor bármelyik helyre választhatjuk
bármelyiket (5 elem harmadrendű ismétléses variációja), azaz a lehetőségek száma
5  5  5 = 53 = 125 .

2. Egy tombolán négy különböző tárgyat sorsolnak ki: egy esernyőt, egy tollat, egy egeret és
egy lovat. A sorsolásban tíz ember vesz részt és minden résztvevő több tárgyat is nyerhet.
Hányféle lehet a sorsolás kimenetele?

46
 Megoldás: Négy különböző tárgyunk van, de a 10 ember közül bárki többet is nyerhet (akár
mindegyiket), így ismétléses variációról van szó, mégpedig 10 elem negyedrendű
ismétléses variációjáról. A lehetséges kimenetelek száma: 10 10 10 10 = 10 4 = 10000 .
(Megjegyzés: Ha egy ember nem nyerhetne több tárgyat, akkor a lehetséges esetek száma
10  9  8  7 lenne.)

3. Egy úszóverseny döntőjében 8-an rajtolnak egyszerre. Hányféle lehet a dobogósok

sorrendje (ha mindenkinek ugyanakkora esélye van a nyerésre)?

Megoldás: Ez 8 elem harmadrendű ismétlés nélküli variációja, ezért a lehetőségek száma

8  7  6 = 336 .

4. Az ABCDEF betűkből hány darab 4 különböző betűből álló anagrammát lehet készíteni?

Megoldás: 6 különböző betűnk van, ezek közül négyet használhatunk fel egy-egy
anagramma elkészítéséhez, tehát 6 elem negyedrendű ismétlés nélküli variációjáról van
szó. A lehetőségek száma: 6  5  4  3 = 360 .

5. Hány különböző 500-nál nagyobb háromjegyű szám készíthető a 2, 3, 4, 5, 9 számjegyek

segítségével, ha a számjegyek nem ismétlődhetnek? És hány akkor, ha ismétlődhetnek is?
Ezek között hány páros lesz?

Megoldás: Az 500-nál nagyobb számok esetében az első számjegy helyére az 5 vagy a 9

kerülhet. Ha az első számjegy 5, a fennmaradó két helyre helyezhetünk a megmaradt négy
számjegy közül kettőt (4 elem másodrendű ismétlés nélküli variációja), erre 4·3= 12
lehetőségünk van. 9-cel kezdődő számra szintén 12, így 500-nál nagyobb szám 24 darab
alkotható, azaz együtt számolva 2  4  3 = 24 . Ha a számjegyek ismétlődhetnek, akkor az
utolsó két helyre bármelyik számjegyet írhatjuk, azaz 2  5  5 = 50 lehetőségünk van. Ezek
közül a párosak száma 20, azaz az összes eset kétötöde, mert az 5 számjegy között két
páros van. De számolhatunk így is: 2  5  2 = 20 , hiszen az utolsó számjegy helyére cask a
két páros számjegy írható.

47
Kombinációk

1. Tíz ember közül négyen egy Balatoni nyaralást nyerhetnek. Hányféleképpen választhatjuk
ki a négy embert?

Megoldás: A négy ember mindegyike ugyanoda mehet nyaralni, ezért kiválasztásról,

pontosabban 10 elem 4 elemű ismétlés nélküli kombinációjáról van szó. A lehetőségek
10  10  9  8  7
száma   = = 10  3  7 = 210 .
 4  4  3  2 1
2. Egy lifthez 9 ember érkezik, de csak 6-an férnek be. Hányfeléképpen szállhatnak be a
liftbe?

Megoldás: Ebben a feladatban 9 elem hatodrendű ismétlés nélküli kombinációja a

 9  9 8 7  6 5 4
megoldás, vagyis 9-ből 6-ot választunk,   = = 3  4  7 = 84 .
 6  6  5  4  3  2 1
3. Egy lifthez 9 ember érkezik, közöttük 5 nő van. Sajnos csak 6-an férnek be. Hány
féleképpen szállhatnak be a liftbe, ha ott a nemek aránya megegyezik?

Megoldás: A liftbe most 3 nő és 3 férfi szállhat be egyidőben. Így az 5 nőből kell

választanunk háromat, valamint a 4 ferfiből háromat. A lehetőségek száma ezek szorzata
 4  5 5 43
lesz:      = 4  = 40 .
 3   3 3  2 1
4. A Katona József könyvtárban 7 könyv keltette fel az érdeklődésünket, de a szigorú
könyvtáros csak 3-at engedélyez elvinni. Hányféleképpen választhatunk a könyvek közül?

Megoldás: Nyilvánvalóan 7 könyv közül kell hármat választanunk. Azaz a lehetőségek

7 765
száma:   = = 35 .
 
3 3  2  1

48
 5. A Katona József könyvtárban 7 könyv keltette fel az érdeklődésünket, de a szigorú
könyvtáros csak 3-at engedélyez elvinni. Hányféleképpen választhatunk a könyvek közül,
ha a legnehezebbet mindenképpen el szeretnénk vinni?

Megoldás: Mivel a legnehezebb könyvet biztosan elvisszük, akkor a maradék két könyvet
 6 65
a többi 6 közül választhatjuk ki, vagyis   = = 15 lehetőség van.
 2  2 1

Vegyes feladatok

1. Tíz ember közül hármat választunk ki néhány funkcióra. Hány lehetőség van, ha a funkciók
különbözőek? Hány van akkor, ha mindenkinek ugyanaz a feladata?

Megoldás: Ha a funkciók különbözőek, akkor ismétlés nélküli variációról van szó, vagyis
10  9  8 = 720 lehetőség van. Ha a funkciók azonosak, akkor kiválasztás, vagyis ismétlés
10  10  9  8
nélküli kombináció, így   = = 10  3  4 = 120 lehetőség van.
 3  3  2 1
2. A 4, 5, 6, 7, 8, 9 számjegyekből hány hatjegyű páros szám készíthető ismétlés nélkül? És
hány páratlan? Mi a kapcsolat a két eredmény között?

Megoldás: Ismétlés nélkül a páros számokat úgy kapjuk meg, hogy az utolsó helyre páros
számjegyeket teszünk. Ezzel kezdjük a megoldást. Majd a fennmaradó 5 helyre sorban a
megmaradt számjegyek valamelyikét, 5-ből egyet, 4.ből egyet, 3-ból egyet, 2-ből egyet,
majd az utolsót. Páros számok száma így 5! = 5  4  3  2 1 3 = 360 . A páratlan számok
számát is ugyanígy határozzuk meg, mivel páratlan is ugyanannyi van, mint páros, ezért
ezekből is 360 van.
A feladat úgy is megoldható, hogy először meghatározzuk az összes lehetséges hatjegyű
számot, ( 6! = 720 ), majd ezt felezzük.

3. Hány szó készíthető az a, a, b, b, b betűkből, ha mindegyiket felhasználjuk? A szavak nem

kell, hogy értelmesek legyenek.

49
 5! 120
Megoldás: 5 elem ismétléses permutációja, a lehetőségek száma = = 10 .
2! 3! 2  6

4. Egy szabályos dobókockával háromszor dobunk egymás után. Hány különböző

dobássorozat lehetséges?

Megoldás: A szabályos dobókocka oldalai 1-től 6-ig vannak számozva. Tehát a megoldás
6 elem ismétléses variációja. 6  6  6 = 216 .

5. Pistike könyvespolcán 7 állatos könyv van összedobálva. Sorba szeretné rakni őket.
Hányféleképpen teheti ezt meg? Hányféle sorrend lesz, ha a két rókás könyvet egymás
mellé helyezi?

Megoldás: Sorrendek száma 7! = 5040 . Ha a két rókás könyv egymás mellett van, akkor
2  6! = 2  720 = 1440 .

6. Ati, Kati, Nati, Eti, Peti és Öcsi együtt mennek moziba. Hányféleképpen ülhetnek egymás
mellé, ha lány mellé csak fiú, fiú mellé csak lány ülhet?

Megoldás: Mivel 3 lányés 3 fiú van, így a fiúk és lányok felváltva fognak ülni. Ez
alapvetően két sorrend : FLFLFL vagy LFLFLF. Mindkét esetben a fiúk bármelyik F-fel
jelölt helyre ülhetnek, ahogy a lányok is választhatnak az L-es helyek közül. Vagyis a
lehetőségek száma 3! 3! = 6  6 = 36 egyik sorrend esetén, mindkettőt figyelembe véve
ennek a duplája, azaz 72.

7. A 0, 1, 2, 3, 4, 5 számjegyekkel hány hatjegyű számot alkothatunk, amelyben minden

számjegy csak egyszer fordul elő? Ezek közül hány lesz nagyobb, mint 200 000? Hány
olyan szám lesz, amelyben a 0 a harmadik helyen szerepel?

Megoldás: Mivel minden számjegy csak egyszer szerepelhet, így permutációról van szó,
azzal, hogy a 0 nem lehet az első helyen. Vagyis a lehetőségek száma 5  5! = 5 120 = 600 .
A 200 000-nél nagyobb számok esetében az első számjegy 2 vagy annál nagyobb (3, 4, 5).

50
 Így összesen az első helyre 4 számjegy közül választhatunk, 4  5! = 4 120 = 480 . Ezt az
eredményt úgy is megkaphatjuk. Ha elvesszük a 600-ból azokat a számokat amelyek nem
felelnek meg, ezek azok, amelyek 1-gyel kezdődnek (ezekből 120 van). Vagy csak
egyszerűen a 600-at megszorozzuk 4/5-del, mert az 5-ből 4 számjegy megfelelő. Ha a 0 a
harmadik helyen szerepel, akkor annak a helye fix, a többi 5 számjegyet pedig a maradék
5 helyre fogjuk tenni tetszőleges sorrendben, azaz a lehetőségek száma 5! = 120 .

8. Tíz könyv van a polcomon, az egyik regény háromkötetes, egy másik kétkötetes, a többi
pedig egykötetes regény. Hányféleképpen tehetem őket a polcra, ha a háromkötetes regény
kötetei egymás mellett állnak, ahogy a kétkötetes kötetei is?

Megoldás: Ebben a feladatban is permutációról van szó, azzal, hogy a háromkötetes

regényt egynek, a kétköteteset szintén egynek vesszük. Így 3-mal kevesebb elemem lesz,
azaz a 7 permutációit határozzuk meg, ez 5040. Ha a kötetek sorrendje nem fix, akkor ezt
a számot még megszorozzuk 6-tal (a háromkötetes regény lehetséges sorrendjei) és 2-vel
(a kétkötetes sorrendjei). 12·5040 = 61 200.

9. Az 1, 2, ..., 8, 9 számjegyekkel hány olyan permutáció készíthető, amelyben az első három

helyen az 1, 3, 5, az utolsó két helyen pedig a 4 és a 2 számjegyek állnak?

Megoldás: Ha a felsorolt számjegyeknek az adott sorrendben kell állniuk, akkor a

megmaradt 4 számjegy permutációját számoljuk ki, azaz 4! = 24 .
Ha a számjegyek sorrendje az adott helyeken nem fix, akkor a kapott eredményt még
megszorozzuk azok permutációival, 3! = 6 -tal és 2-vel. Az eredmény így 12·24 = 288.

10. Hány permutációja van a KOMBINATORIKA szónak?

Megoldás: A szóban 13 betű van, amelyek közül a K 2-szer, au O 2-szer, az I 2-szer és az

A szintén 2-szer ismétlődik, vagyis ismétléses permutációról van szó.
13! 13 12 11 10  9  8  7  6  5  4  3  2 1
= = 13 12 1110  9  7  6  5  4  3 1 .
2! 2! 2! 2! 16

51
11. Hányféleképpen tölthetünk ki egy totószelvényt, ha 13 mérkőzés mindegyikére fogadunk?
Hányféleképpen úgy, hogy 7 db 1-es, 3 db 2-es és 3 db x legyen bejelölve?

Megoldás: A totó szelvényen minden mérkőzés esetén 3 választási lehetőségünk van, 1, 2

vagy X, az összes lehetőség tehát 313. Ismétléses variáció.

Ha 7 db 1-est, 3 db 2-est és 3 db X-et jelölünk be tetszőlegesen, akkor ismétléses

13! 13 12 11 10  9  8
permutációról beszélünk, = = 13  2 11  5  3  8 = 34320 .
7! 3! 3! 66

12. Hányféle sorrendben húzhatunk ki egy dobozból 5 fehér és 4 fekete golyót, ha csak azokat
a húzásokat tekintjük különbözőnek, amelyekben a színek más sorrendben következnek?

Megoldás: Ebben az esetben is ismétléses permutációról van szó,

9! 9 8 7  6
= = 9  7  2 = 126 .
5! 4! 24
13. Hány olyan hatjegyű szám van, amelynek számjegyei különbözőek?

Megoldás: Ez 10 elem hatodrendű ismétlés nélküli variációja, azzal, hogy a 0 nem lehet az
első helyen, de kezdjük a megoldást a 0-t is beszámolva. A lehetőségek száma tehát
10  9  8  7  6  5 . Ebből vegyük el azokat, amelyek 0-val kezdődnek, vagyis 1 9  8  7  6  5 -
öt. A megfelelő számokból tehát 9  9  8  7  6  5 = 136080 van.

14. Egy tíz fős társaságban hány kézfogás történik, ha mindenki mindenkivel kezet fog?

Megoldás: Ha kiszámoljuk, hányféleképpen tudunk 10-ből 2-t kiválasztani, akkor meg is

10  10  9
vagyunk (ismétlés nélküli kombináció).   = = 45 .
2 2

52
 De úgy is gondolkodhatunk, hogy a társaság tagjait pontoknak képzeljük el a síkban,
amelyek egy tízszög csúcsait alkotják. A kézfogások száma az adott pontokat összekötő
szakaszok számának felel meg, azaz a sokszög összes átlójának és oldalai számának
n(n − 3) 10  (10 − 3)
összegével egyenlő: +n= + 10 = 35 + 10 = 45 .
2 2
15. Hány szakaszt határoz meg a síkban tíz különböző pont, amelyek közül semelyik három
nincs egy egyenesen?

Megoldás: A feladat megoldása azonos az előzővel.

16. Egy öt házból álló házsort szeretnénk kifesteni, de csak négy színünk van.
a) Hányféle kifestés lehetséges? Bármelyik házat bármelyik színnel festhetjük, de a
színeket nem keverhetjük.
b) Hányféle kifestés létezik, ha két ház egyszínű, a többi pedig ettől és egymástól is eltérő?
c) Hányféle kifestés van, ha a szomszédos házak nem lehetnek ugyamolyan színűek?

Megoldás:

a) 4 elem ötödrendű ismétléses variációinak száma, azaz 45.

b) Előszöris válasszunk ki az 5-ből 4 házat, amelyeket különbözőre fogunk festeni. Ezek
száma 5. A kiválasztott házak lehetséges permutációja a színek függvényében 24. A
maradék házat a 4 szín egyikével fessük ki, így az összes lehetőség 5·24·4 = 480, ami
még 2-vel elosztunk, mert a 4 kiválasztott ház lehet más sorrendben is, viszont az
ugyanolyan színre festett házak megegyeznek, így 240 lehetőség van.
Másik megoldás: Legyenek a színek a következők: kék, piros, zöld és sárga. Tegyük
fel, hogy két házat kékre festünk, ezt 10 féleképpen tehetjük meg (5-ből 2 elem
kiválasztásával). A maradék 3 házat a maradék 3 színnel 6 féleképpen festhetjük ki (3
elem ismétlés nélküli permutációja). Így 6·10=60 féleképpen festhetjük ki a házakat,
ha közöttük két kék van. De ugyanezt a másik három színnel is megtehetjük, hogy
azokból választunk a két egyforma színű házhoz, így a színek alapján, mivel 4 színünk
van, a kapott eredményt még 4-gyel kell megszorozni, hogy az összes lehetőséget
megkapjuk. A lehetséges kifestések száma tehát 4·60=240.

53
c) Az első ház tetszőleges színű lehet (4 féle), a második nem lehet olyan, mint az első (3
féle), a harmadik nem lehet olyan, mint a második (ez is 3 féle lehet, mert az elsővel
már lehet azonos színű), a negyedik szintén 3 féle, az ötödik ház is 3 féle, azaz összesen
4·3·3·3·3 = 4·81 = 324.

54
 Valószínűségszámítás

Egyes feladatok nagyon hasonlóak a kombinatorika témakörben szereplő feleadatokhoz, ezért ezek
részletes megoldását itt nem közöljük, kérjük lapozzon vissza a megfelelő feladathoz.

1. Egy öt fős társaság színházjegyei egymás mellé szólnak. Mennyi a valószínűsége annak,
hogy a legmagasabb a bal szélre ül?

Megoldás:
A valószínűség kiszámításához meg kell határoznunk a kedvező és az összes esetek számát.
Az öt fő 5! féleképpen tud helyet foglalni, ez az összes lehetőség. A kedvező esetek azok,
amikor a legmagasabb a bal szélre ül, azaz az ő helye fix, a többi négy ember helye lehet
4! 1·2·3·4 1
változó, ez négy ember sorrendje, azaz 4!. A valószínűség tehát 5! = 1·2·3·4·5=5.

2. Négyjegyű számot készítünk az 1, 2, 5, 7 számjegyek véletlenszerű felhasználásával úgy,

hogy mindegyiket pontosan egyszer használhatjuk fel. Mennyi a valószínűsége annak,
hogy páros számot kapunk?

Megoldás:
Az összes eset a négy elem ismétlés nélküli permutációja, azaz sorrendje, ezek száma 4!.
A kedvező esetek a páros számok, amelyeket az adott számjegyekkel akkor kapunk, ha a
2-es van az egyesek helyén, a többi számjegy páratlan. A többi három számjegy helye
variálható, ezek száma 3!. A valószínűség a kedvező és az összes lehetőség hányadosa:
3! 1
= 4.
4!

3. Négy barátnő a parkban találkozik és véletlenszerűen leülnek egymás mellé egy padra.
Mennyi a valószínűsége annak, hogy Piri és Rozi egymás mellett ül?

55
 Megoldás: Az összes eset ebben az esetben is négy elme sorrendje, azaz 4!. Mivel két
barátnő egymás mellett ül ezért három elem sorrendjét vesszük, és megszorozzuk 2-vel,
2·3! 1
mert ők ketten helyet cserélhetnek. p= =2.
4!

4. Öt számkártyánk van: 1, 1, 2, 2, 3. Véletlenszerűen ötjegyű számot rakunk ki velük.

Mennyi a valószínűsége annak, hogy páros ötjegyű számot raktunk ki?

Megoldás:
5!
Összes lehetőség: = 30.
2!·2!
2
Kedvező esetek: 30·5=12.
12 2
Valószínűség: 30 = 5.

5. A KISBABA szó betűiből véletlenszerűen különböző anagrammát készítünk. Mennyi a

valószínűsége annak, hogy a magánhangzók egymás mellett állnak?

Megoldás:
A szó 7 betűt tartalmaz, ezek közül a B és az A is kétszer fordul elő. Ismétléses
permutációról beszélhetünk.
7!
Összes eset: 2!·2! = 1260.

Kedvező esetek (a magánhangzók egymás mellett vannak), így az elemek száma 2-vel
5!
csökken: : 2!·2! · 3! = 180.
180 1
Valószínűség: 1260 = 7.

6. Véletlenszerűen különböző háromjegyű számokat készítünk az 1, 3, 4, 5, 8 számjegyek

segítségével úgy, hogy abban a számjegyek nem ismétlődhetnek. Mennyi a valószínűsége
annak, hogy a szám páros lesz?

Megoldás:

56
 4·3·2 2
Valószínűség: = .
5·4·3 5

7. Egy tombolán négy különböző tárgyat sorsolnak ki: egy esernyőt, egy tollat, egy egeret és
egy lovat. A sorsolásban nyolc ember vesz részt és minden résztvevő csak egy tárgyat
nyerhet. Mennyi a valószínűsége annak, hogy az egeret a legidősebb nyerte?

Megoldás:
Összes eset: 8·7·6·5
Kedvező eset: ha az egér a legidősebbé, akkor csak a másik három tárgyat sorsoljuk ki,
tehát 7·6·5.
1
Valószínűség: 8.

8. Egy úszóverseny döntőjében 8-an rajtolnak egyszerre. Mennyi a valószínűsége annak,

hogy a dobogósok sorrendjében legelöl a legfiatalabb végez (ha mindenkinek ugyanakkora
esélye van a nyerésre)?

Megoldás:
1
Valószínűség: .
8

9. Véletlenszerűen háromjegyű számot készítünk a 2, 3, 4, 5, 9 számjegyek segítségével.

Mennyi a valószínűsége annak, hogy 500-nál nemnagyobb, páros számot kapunk?

Megoldás:
Összes eset: ha nincs kizárva, akkor a számjegyek ismétlődhetnek is, 53.
Kedvező eset: első számjegy lehet 2, 3, 4, az utolsó csak 2 vagy 4, ezért először az utolsó
helyre választunk a 2 és 4 közül, majd az első helyre a megmaradt 2 számjegy közül, így
2·5·2.
4
Valószínűség: 25.

57
10. Egy tombolán négy különböző tárgyat sorsolnak ki: egy esernyőt, egy tollat, egy egeret és
egy lovat. A sorsolásban tíz ember vesz részt és minden résztvevő több tárgyat is nyerhet.
Mennyi a valószínűsége annak, hogy a legidősebb nyeri az egeret és a tollat?
Megoldás:
Összes eset: 104.
Kedvező eset: 102.
1
Valószínűség: 100.

11. Az ABCDEF betűkből 4 betűs anagrammát készítünk. Mennyi a valószínűsége annak,

hogy az magánhangzóval fog kezdődni?

Megoldás:
Összes eset: 64.
Kedvező eset: 2·63.
2 1
Valószínűség: 6 = 3.

12. Egy lifthez 9 ember érkezik, közöttük 5 nő van. Sajnos csak 6-an férnek be. Mennyi a
valószínűsége annak, hogy a liftben a nemek aránya meg fog egyezni?

Megoldás:
9
Összes eset: ( )=84.
6
5 4
Kedvező eset: ( ) ( )=40.
3 3
40 10
Valószínűség: 84 = 21.

13. 5 különböző mákos és négy különböző túrós süteményből 5-öt veszek. Mennyi a
valószínűsége annak, hogy azok között pontosan 2 mákos lesz?

Megoldás:

58
 9
Összes lehetőség: ( )=126.
5
5 4
Kedvező eset: ( ) ( )=40.
2 3
40 20
Valószínűség: 126 = 43.

14. A Katona József könyvtárban 7 könyv keltette fel az érdeklődésünket, de a szigorú

könyvtáros csak 3-at engedélyez elvinni (persze véletlenszerűen). Mennyi a valószínűsége
annak, hogy a legnehezebbet elvihetem?

Megoldás:
7
Összes eset: ( )=35.
3
6
Kedvező eset: ( )=15.
2
3
Valószínűség: 7.

59
 Irodalomjegyzék

1. Beliczky Tibor, Brindza Attila, Daragó József, Kiss Andrea, Radnainé Szendrei Júlia,
Szabó István, Szászné Virányi Katalin, Tarcsi Margit, Veress Róbertné: Matematika
feladatgyűjtemény az általános képzéshez a tanítóképző főiskolák számára, Nemzeti
Tankönyvkiadó, Budapest, 2002
2. Béres Zoltán: Válogatott matematikafeladatok a szabadkai Magyar Tannyelvű
Tanítóképző Kar első évfolyama részére, Kosztolányi Dezső Diáksegélyező egyesület
Szabadka, 2007
3. Bogetić Branislava: Zbirka zadataka iz matematike – za učenike srednjih škola, Beograd,
1983
4. Brindza Attila, Járai József, Náfrádi Ferenc: Matematika az általános képzéshez a tanító
szak számára, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004
5. Csóka Géza: Feladatgyűjtemény a tanítóképző matematika tanításához, Nemzeti
Tankönyvkiadó, Budapest, 2000
6. Hraskó András: Elemi matematika feladatgyűjtemény, 2013
(https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011-
0064_71_matematika_elemi_matematika_feladatgyujtemeny/index.html)
7. Kosztolányi József, Kovács István, Pintér Klára, Urbán János, Vincze István: Sokszínű
matematika 9. – tankönyv, Mozaik Kiadó, Szeged, 2003
8. Kosztolányi József, Kovács István, Pintér Klára, Urbán János, Vincze István: Sokszínű
matematika 10. – tankönyv, Mozaik Kiadó, Szeged, 2007
9. Kosztolányi József, Kovács István, Pintér Klára, Urbán János, Vincze István: Sokszínű
matematika 11. – tankönyv, Mozaik Kiadó, Szeged, 2009
10. Kosztolányi József, Kovács István, Pintér Klára, Urbán János, Vincze István: Sokszínű
matematika 12. – tankönyv, Mozaik Kiadó, Szeged, 2004
11. http://uj.porki.hu/sajat/matek/fgy/kombinatorika.pdf
12. https://www.bajza.hu/docs/versenyek/diakakademia/kilencedik/kombinatorika-1.pdf
13. http://balazsadam.web.elte.hu/7matek/matematika7szamelmelet.pdf
 TARTALOM

Bevezető ................................................................................ 2
Tartalom ................................................................................ 3
Feladatok ............................................................................... 4
Függvények ............................................................... 4
Oszthatóság ............................................................... 6
Kombinatorika .......................................................... 9
Valószínűség ........................................................... 13
Megoldások ......................................................................... 15
Függvények ............................................................. 15
Oszthatóság ............................................................. 33
Kombinatorika ........................................................ 45
Valószínűség ........................................................... 55
Irodalomjegyzék ................................................................. 60