14. A látássérült tanulók matematikai készségeinek fejlődése, fejlesztése.

• a matematika tanulásának különbségei (látó – látássérült), a tapintás és a hallás szerepe, eszközök,

fogalmak, módszertani alapelvek, témakörök

1. A matematika tanulás különbségei látó és súlyos fokban ls. gyermekeknél

Látássérülés következtében a gyermekek másképpen ismerik meg a fizikai és szociális
környezetüket, mint látó társaik. A kül. lsérülések a matematika tanulás folyamatát is befolyásolják.
A fejlődés szakaszai hasonlóak, de időbeli különbségek léphetnek fel, egyes készségek korábban v
később alakulnak csak ki. Gyakrantapasztalható a számfogalom kialakulásának nehézsége, de a
matematika egyéb területein is hiányosságok mutatkoznak. Ugyanazokat a fejlődési állomásokat
járják be a számfogalom-fejlődés során is, de a sajátos észlelési feltételek miatt más megsegítő
stratégiákat igényelnek a pedagógiai gyakorlatban.

A vak gyermekekkel kapcsolatos megfigyelésekből is tudjuk, hogy a tapintás korlátozottabb

mértékben alkalmas a mennyiségek szimultán észlelésére, mint a látás. (számfogalom-fejlődés 2
fontos eleme: számlálás, azonos és különböző számosságú halmazok)

Az alsótagozatos matematika tanulás-tanítás elsődleges célja, hogy segítse a szilárd, funkcionális

számfogalom kialakulását, különböző relációk és dimenziók megértését, azok alkalmazását. A
felfedező tanulás elvét követve a tanár feladata, h az ehhez szükséges környezetet biztosítsa. A
részek az egészben reláció kialakulása nagymértékben függ a gyermek észlelési tapasztalataitól.

Az észlelésen alapuló aktív cselekvés az elemi szintű matematikai kompetencia megszerzésének

elengedhetetlen feltétele!!!!!

Számfogalom fejlődése (látók)

A látó gyerekek első matematikai tapasztalatai arra a képességre épülnek, amit „subitizing”-nak
nevezünk
• subitizing = egy megszámlálható mennyiség egyszerre való (szimultán) észlelését jelenti –
számlálás nélkül
• ennek segítségével tudunk különböző számosságú mintákat számlálás nélkül összehasonlítani
Számfogalom fejlődése (vak)
Problémás területek:

• a környezetben észlelt tárgyak, személyek és dolgok közötti különbségek és hasonlóságok

általánosítása (pl. kis háromszög / nagy hrsz. a méret miatt eltérőnek hiszi –első infó:
anyag, hőmérséklet)
• tevékenységek matematikai nyelvre való lefordítása: gyakoriak a látáson alapuló
kifejezések, matematikában: szemben lévő csúcs vak gyermek számára a szomszédos
csúcs megtalálása könnyű,hiszen az oldal mentén tud haladni
• kívülről megtanult számtényeket használnak, melyek nélkülözik az észlelési tapasztalatokat
• hiányoznak a részek az egészben relációra vonatkozó észlelési tapasztalataik a
megszámlálható és folyamatos mennyiségekre: fontos a gyakorlás: megszámlálható
tárgyakkal való manipuláció, mennyiségekkel való műveletek
• tárgyak, személyek kiterjedéseinek összehasonlítása, mérése: ahhoz, hogy a mérési
eredményből absztrakció születhessen szükséges a több szempontból történő
összehasonlítás, ez lassabb folyamat, mivel a ls. személyek tapintással explorálnak,
maximum két tárgyat képesek egyszerre összehas., és ha azok a kéz méretét meghaladják,
még lassabb lesz a folyamat
• hiányzó rugalmasság a probléma megoldásában és a számolási stratégiákban
• háromdimenziós formák leképezése 2 dimenzióba
• A haptikus észlelés szukcesztív – magasabb szintű kognitív tervezést és ingerfelvételi
stratégiát igényel
• A munkamemória a gyermekeknél különösen gyorsan telítődik
• Az akusztikus emlékezet több információt tud tárolni
• tanulónk nem látja jól a táblára írt számokat, az írásvetítővel a szokásos körülmények között
kivetített feladatokat,
• a tankönyvben nehezen tájékozódik, nem igazodik ki a grafikonokon, a táblázatokban,
• találgatásra kényszerül, ha a könyvben lévő rajz elmosódott,
• összetéveszthető színekkel készült, ha túlzsúfolt, nem a legjellegzetesebb nézetből ábrázolja
a figurákat, elnagyolt,
• nem veszi észre a halvány piktogramokat, a világoskék feliratokat,
• gondban van, ha a lap egy részén kisebb a betűméret,
• a munkalapon kevés számára a megoldás beírására kijelölt hely,
• nem látja a vonalzón, mérőszalagon a beosztást, pontatlanul mér,
 • nem tud pontosan a négyzethálóba írni, számjegyei nem szabályosak, rosszul osztja be a
füzetben a teret.
• előfordul, hogy összetéveszti a logikai készletben a lapok színeit,
• nem tud bonyolult alakzatokat tükrözni, térben építeni.
• nem könnyű lépést tartania társaival
• olvasási tempója lassabb
• a feladatlapokon nehezebben tájékozódik, tovább tart számára a számozással,
összekötésekkel járó feladatok megoldása

2. A tapintás és a hallás szerepe

A vak gyermeknek kevés a mennyiségi tapasztalata, ami segítené a számfogalmak kialakulását.
Darabszámból csak annyit érzékel, amennyi elfér a kezében. A relációk megértését segítenék az
összehasonlítások, de a vak gyermekek itt is korlátok közé vannak szorítva, hiszen a kezeikkel
legfeljebb két tárgyat tudnak összehasonlítani. A teret is csak akusztikai élményei alapján érzékelik.
A fogalmak kialakítását ezért a megmaradt érzékszervek (hallás, tapintás) segítségével, folyamatos
„szemléltetéssel” kell végezni.
Taktilis és haptikus észlelés: taktilis – a bőrérzékeléssel kapcsolatos ingerek feldolgozását jelenti;
haptikus – a bőrérzékelés és a saját test érzékelésével kapott információk (kezek, ujjak, karok stb.
helyzete) feldolgozása

A számlálásnál az akusztikus számlálás, mint fejlődési potenciál nagy jelentőségű. Vak gyermekek
általában tapintásukat és hallásukat használják a mennyiségek észlelésére. Az ember általában 3-4
elemből álló halmazt képes egyszerre tapintással észlelni és tudni azt, h mennyi. A vak gyermekek
akusztikusan nagyobb elemű halmazt képesek megjegyezni és kezelni. Míg haptikus számlálásnál
max. 6 elemet lehet a rész és egész relációjába érzékelni, addig hallással ennek a kétszerese is lehet.
Az akusztikus észlelet időben strukturált, szekvenciális információk feldolgozására különösen jó.
A hallás szerepe a matematika tanulásban
Szonifikáció: jelenségek, adatok, összefüggések és információk hanggal való ellátása,
meghangosítása, akusztikus megjelenítése. A hallás különösen alkalmas a szekvenciális
 információfeldolgozásra. A látássérült gyermekek matematika tanításának kiemelt területe az
akusztikus élmények felhasználása és a hallási képesség fejlesztése.
A fejlesztés területei:
- a hallási emlékezet kapacitásának növelése
- A hangok fizikai tulajdonságainak megkülönböztetése, azok tudatosítása
- A hangképek, akusztikus minták elemzése
- Akusztikus minták más érzékszervi csatornák által és mozgással szerzett tapasztalatokkal való
összehasonlítása

1. Akusztikus észlelés

- A vak gyermekek akusztikusan nagyobb elemű halmazt képesek megjegyezni és kezelni

- Míg a haptikus számlálásnál maximum 6 elemet lehet a rész és egész relációjában érzékelni, addig
hallással ez ennek akár több mint a kétszerese is lehet
- Látással szemben a hallási élménynél a történés központjában vagyunk, teljes tér áll rendelkezésre,
a hallás kitölti a teret, míg a látás megadja annak határait.
- A folyamatos mennyiségek közül az akusztikus észlelésnek az idődimenzió kezelésének
kialakulásában van kiemelt jelentősége. Az akusztikus észlelet időben strukturált, szekvenciális
információk feldolgozására különösen jó
- Akusztikus számegyenes: a számsor tagjai, mint akusztikus elemek hallhatók a memóriájukban; az
akusztikus számegyenesen nemcsak egyesével számolnak, hanem csoportosítva is hallják a
különböző egységeket - problémamegoldó helyzetben elő tudják hívni es számolásra fel tudjak
használni ezeket a „hangzatokat"
- Szimfónia effektus: a gyermekek a rövid távú emlékezetük segítségével egyszerre hallják az adott
számsort. Hallhatják monoton hangsorként, de hallhatják strukturált mintaként is, pl. hármasával
(a hatot) vagy a hetet: „ooo ooo o"-ként stb.
- Sokat hallott, begyakorlott ritmusok és hangok sora a „szimfónia effektus” modell által
szemléltethetően, alkalmasak arra, hogy részeik nagyobb elemszámok esetén is elemezhetőek,
megszámlálhatóak, azaz „matematizálhatóak” lehessenek
- A számlálásnál az akusztikus számlálás, mint fejlődési potenciál nagy jelentőségű. A vak
gyermekeknél gyakori, hogy jóval nagyobb számosságú mintákat is képesek megjegyezni hallás
után, mint látó társaik és azt, mint egy számosságot kezelni.
- Szonifikáció módszere: jelenségek, adatok, összefüggések és információk hanggal való ellátása,
meghangosítása, akusztikus megjelenítése
- Mivel a hallás hosszabb és komplexebb mintát tud a munkamemóriába további feldolgozásra
előkészíteni, mint a haptikus észlelés, ezért az akusztikus, illetve a tapintásra és a hallásra
egyaránt alapozott szemléltetés a tanítás során elsőbbséget kell, hogy élvezzen.
Göteborg projekt- hs-ls. ép érzékszervek összehasonlítása

Szöveges feladatokkal mérték a számkezelési módokat. Akusztikás mintákat kezelése-organizációja volt afeladat.
• Fő minta meghallgatása- 3 közül kiválasztani melyiket hallotta
• meghallgatott mintát vmilyen módon vissza kellett adnia
• matematizálás, hány darabot számolt össze, hányat hallott
Eredmények: ls-ek hosszabbakat is megjegyeztek, nagyobb érdeklődést mutattak a feladat iránt, mint látótársaik. Utána még
hallották- fel tudták idézni szimfónia effektus igazolása.

Azok a vak gyermekek, akik nehézséget mutatnak a tanulás terén, nagy érdeklődést mutatnak az akusztikusélmények iránt. Számukra
hatékony a hallható számegyenes. Akusztikus rtm jól fejleszthető!

A haptikus es akusztikus észlelésre alapozott matematikatanulás sajátosságai:

- A szenzoros tanulás szabályait követi, a részek teljes egésszé olvadnak össze

- Egyes matematikai fogalmak inkább akusztikus úton, mások haptikus úton alakulnak ki, ez
egyénileg eltérő Csocsán kutatási eredményei szerint: a funkcionális számfogalom túlnyomórészt
akusztikus elemekből építkezik
- Összefüggések felismeréséhez, általánosításhoz hosszabb idő kell, mint vizuális észlelés során
- A nyelv szerepe kiemelt jelentőségű. A haptikus benyomások tárolása és felidézése hatékonyabb,
ha hanggal kísérik (A munkamemória hamarabb megtelik csak haptikus ingerekre támaszkodó
tanulásnál, ha nincs mellette beszéd)
- A nyelv szerkezeti elemei, struktúrája saját maguk is matematikai fogalmakat szemléltethetnek
- A matematikai szerkezetek, struktúrák újabb ismeretek szerzéséhez adnak segítséget

Akusztikus taneszközök:
A matematikatanítás területén az akusztikus megoldásokat 3 csoportba sorolhatjuk:
1. A hangok és ritmusok, azok elemei, tulajdonságai, szerkezetük stb., mint akusztikus minták
elemezhetőek, „matematizálhatóak”, és a bennük lévő elemek megszámlálhatóak. Pl. egy 8-as
minta tapsolással, kopogással (ooo ooo oo vagy oo oo oo oo vagy oooo oooo), zongorán négy
egymás utáni kettes leütéssel. Gyermekrímek ritmuselemei „Gye-re-kek / gye-re-kek / sze-re-
tik / a / pe-re-cet" szótagszám alapján a 13-as szám szemléltetésére. Számsor: a számsor
elemeit kopogjuk, és minden ötödiket tapssal helyettesítjük, akkor a tapsok a számsor öttel
osztható tagjait szemléltetik.
2. A számok sora egy hangsor elemeihez hozzárendeltek. Pl. egy háromjegyű szám, a 123 a „c,
d, é” hangokkal állítható elő (zsebszámológépek). Vak tanulók akár 6-8jegyű számokat is
felismernek akusztikus minta alapján.
3. Adathalmazhoz hangok rendezett sorának hozzárendelése, és azok összefüggéseinek
akusztikus ábrázolása. Hallható függvénygörbe – csúcspont, mélypont stb.

Ezek integrált osztályokban is sokat segítenek. Időt takarítanak meg, változatossá teszik a
módszertani példatárat. Lehetőség, hogy a tanuló megmutathassa teljesítőképességét.
Haptikus taneszközök:
A mennyiség-, a szám- es műveletfogalmak kialakulásához szükséges tapasztalatok gyűjtésében bevált
eszközök:

- A mennyiségek számosságát mutatják például: apró tárgyak, golyók, gyöngyök, korongok,

rudak
- A számsort modellezik például: számláncok, legóból, egyéb építőkockákból, modellező készlet
elemeiből épített számoszlopok, sorozatok, számológép, „számegyenesek”
 - A természetes számok struktúráját szemléltetik pl: számkártyák, dominók, színes rudak,
Montessori-gyöngykészlet, százas táblák, tízes számrendszer alapú kockakészlet, Dienes-
készlet
- Folyamatos mennyiségekkel kapcsolatos tapasztalatok szerzésére alkalmasak: mérőeszközök,
választott vagy hivatalos mértékegységek
- A helyi értékrendszert mutatják, és segítségükkel műveleteket lehet végezni: abakusz, egyéb
golyós számológépek, Cuberitme stb.
- Törtszámokat szemlélteti például a törtdoboz
- Számírás eszközei: pontírógép, tábla, számológép
- Szonifikációs szemléltető és munkaeszközök pl.: hangokat, ritmusokat előállító eszközök,
számok, függvények akusztikus megjelenítései

3. Speciális taneszközök
- mivel a külvilág észlelése megváltozik a gyermekeknél, fontos, hogy tapintható, hallható modelleket
alkalmazzunk, amit csak lehet, adjunk a gyermek kezébe, hogy megismerje a tárgyat (pl törtek, rész-
egész viszonyánál feldarabolhatunk igazi almát)
- tegyük lehetővé, hogy a gyermek közelről szemlélhesse, kezébe foghassa a tárgyakat - tárgyakat
rekeszes dobozban tartsa
- Tevékenység közben legyen a padján az eszközök alatt tálca, így nem veszít időt a lepotyogott
tárgyak keresgélésével
- ne csak a tanulók, hanem a tanár eszközei is egy helyen, rendben legyenek tárolva (pl: feladatlapok
másolható példányai, megfelelően vonalazott/kockázott lapok & füzetek, matricák domború
ábrákhoz, speciális papír, másológép stb)
- a gyermek tanulókörnyezetét vele együtt rendezzük be, annak megfelelően, hogy mi számára a
legkényelmesebb, legmegfelelőbb
- az aliglátó tanulók gyakran váltva alkalmaznak ú.n. vakos és gyengénlátós technikákat, így
matematika órán is lehetőséget kell nekik erre biztosítani
• pl: ha egy aliglátó tanuló párhuzamosan használja a síkírást és a pontírást, biztosítsuk neki erre a
lehetőséget; mértani szemléltető ábrák kiválasztásakor is vegyük ezt figyelembe
• jól beváltak azok az ábrák, melyek vizuálisan és haptikusan is értelmezhetőek
- fontos, hogy az eszközök az egyéni szükségletekhez legyenek adaptálva: (alkalmazkodjon a gyermek
észlelési feltételeihez o szemlélteti a mat. tartalmát o nem a látós „vakosítása”! - akusztikus is!

Haptikus taneszközök
• mennyiségek számosságát mutatják (tárgyak, golyók, rudak, korongok stb.)
• számsort modellezik (számláncok, sorozatok, számoszlopok, számegyenesek)
• természetes számok struktúráját szemléltetik (számkártyák, dominók, színes rudak, százas tábla
stb.)
• folyamatos mennyiségekkel kapcsolatos tapasztalatok szerzésére alkalmas (mérőeszközök, választott
v. hivatalos mértékegységek)
• helyi értékrendszert mutatják, és általuk műveleteket lehet végezni (abakusz, számológépek)
• törtszámot szemlélteti (törtdoboz)
• matem-aiszámírás eszközei (pontírógép, számítógép)
• szonifikációs szemléltető és munkaeszközök

o Akusztikus taneszközök
 o Domború ábrák • Tulajdonságok összehasonlítása • Formák –II – • Téri viszonyok a síkban •
Sorrendi viszonyok
o Számítógép
A vak gyermekek matematika oktatására kifejlesztett és adaptált taneszközök: tárgydoboz,
számolódoboz, számolótábla, törtdoboz, abakusz, színes rúdkészlet, körző (olyan körző, amelybe
ceruzát vagy filctollat foghatunk be. Az eszközzel lényegesen erősebb nyomatékú rajzot állíthatunk
elő, mint a hagyományos körzővel. Fejlesztjük a vizuális ábrázolóképességet, a szemkéz koordinációt),
vonalzó, testek
Speciális négyzethálós füzetek: Vonalazásuk erőteljesebb, a négyzethálós beosztás nagyobb. A tanulók
fokozatosan, a látásteljesítményük szabta határon belül megtanulnak egyre kisebb mérető
négyzethálóba írni.
A tanítás során használt eszközök, módszerek és követelmények meghatározásakor kiemelten
figyelembe kell venni az alábbiakat:
- a szemléltetéshez és a tanulói munkához gyakran speciális (adaptált) eszközöket kell használni
(speciális vonalzó, körző stb.);
- a követő, alkotó képzelet fejlesztéséhez használt diagramok, grafikonok, ábrák legyenek könnyen
áttekinthetők, kontrasztos színűek;
- alacsony látásteljesítmény esetén a diagramok, grafikonok alkalmazása nehézségbe ütközhet, így
szükséges a vizuális észlelés lehetőség szerinti kiegészítése haptikus (tapintásos) megismeréssel;
- a geometria tanítása során a vizuális észlelés lehetőség szerinti kiegészítése haptikus megismeréssel;
- a mérés, szerkesztés jelentősen függ a látássérülés mértékétől, ezért a pontosság szempontjából
szükséges engedményeket tenni.
− Az értékelés során engedmények tehetők a mérés pontossága, grafikonkészítés, térbeli építések,
írásbeli munkák esztétikuma terén.
− Látássérülése miatt a tanuló felmentése indokolatlan.
 Link eszközökhöz: https://tanitonline.hu/uploads/645/eszkoz_vak.pdf

4. Módszertani alapelvek
 integrálva, azaz látókra is jó hatással van: minden érzékszervvel tanulni, sokoldalú szemléltetés,
 közvetlen tapasztalatszerzés, modellezés, képzelőerő fejlesztése, kis lépésekre bontott tananyag
 tipikus vakos:  minden érzékszervvel való tanulás (add kézbe, hallgassa meg, nem csak dumál a
tanár, nebuló meg lejegyzi)
 sokoldalú szemléltetés  közvetlen tapasztalatszerzés (Varga Tamás alapjai: a saját magad által
megszerzett információ jobban tárolódik)
 vigyázni kell, mert a közvetlen ismeretek általánosítása pl. geometria területén nagy hibaszázalékot
von maga után
 hatékony tapintás elsajátítása, ak. és tap. élmények összekötése
 fogalmak tartalmának figyelemmel kísérése (vak gyerek hajlamos beszélni fogalmi alap nélkül) –
előzzük meg a verbalizmust
 nyelvi kifejezőkészség
 megfelelő módszer alkalmazása
 deduktív jobb, mint az induktív
 egyéni szükségletekhez adaptált eszközök
 elegendő idő
 szimbolikus nyelv elsajátítása, mint strukturált folyamat

5. Témakörök
Geometriához: B6-os tétel