Tanulási zavarok

A „problémás” gyermek – I.
Tanulási zavarok

1. A zavarok osztályozása

 minden pedagógus találkozik pályafutása során „problematikus” gyerekkel, aki

több figyelmet és törődést igényel mint az átlag
 a pedagógus általában azokat tekinti „problémás” gyerekeknek, akik az ő
munkáját nehezítik:
 gyenge iskolai teljesítményükkel gátolják az osztály előrehaladását
 fegyelmezési gondokat okoznak
 milyen zavarok vannak?
 1) TANULÁSI ZAVAROK – az iskolában hamar észre lehet venni
 2) MAGATARTÁSI ZAVAROK – ezek is szembetűnők
 3) EMOCIONÁLIS ZAVAROK ÉS NEURÓZISOK – igen gyakran velejárói, forrásai,
esetleg következményei a tanulási és magatartászavaroknak

2. Tanulási zavarok

 a tanulás zavarai nem mindig lustaság, érdektelenség, komiszság vagy gyenge

felfogóképesség következményei – vannak pszichikus, ill.organikus eredetű
tanulási zavarok is
 tanulási zavar: ha az iskolai teljesítmény jóval gyengébb, mint az
intelligenciatesztben mutatott eredmények
 oka: valamilyen konkrét képesség fogyatékossága vagy hiánya
 pl. diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia,

3. Az olvasás zavara – DISZLEXIA

 diszlexia – különféle olvasási zavarok gyűjtőneve

 2 Tanulási zavarok

 lényege: a betűk (ill. betűsorok) és a hangok (ill. hangsorok) közötti összefüggés belátásának
hiánya
 azt a gyereket szokták diszlexiásnak minősíteni, aki ép értelmű, mégsem tudja elsajátítani az
olvasást a többiekkel együtt az első évben (a tanulók 2,5%-a)
 következménye: iskolai kudarcok, továbbtanulási esélyek csökkenése – a kultúra befogadásának
alapvető eszközétől van megfosztva
 többféle osztályozása létezik a szakirodalomban
 súlyosság alapján:
 súlyos (súlyos tünetek, nem gyógyítható, csak javítható),
 enyhe (enyhe tünetek, jól reagál a fejlesztő foglalkozásokra, akár nyom nélkül „kinőhető”)
 eredete alapján:
 idegrendszeri eredetű - mai neuropszichológiai kutatások szerint az olvasástanuláshoz 18
agyterület összehangolt működése szükséges
 öröklött: nem lehet kizárni a genetikai tényezőket sem – fiúknál gyakoribb, apáról fiúra öröklődik
gyakran
 veleszületett:
 súlyosabb forma: attól függ, milyen kiterjedt az idegrendszeri sérülés (pl. szülés alatti oxigénhiány)
 szerencsésebb formája: idegrendszeri érés késése miatt – ilyenkor „kinövi”, ha kap megfelelő
segítséget
 szociális eredetű: „szerzett” – kevés nyelvi jellegű ingert kapott gyermekkorában (nem beszéltek
hozzá, nem tanult mondókákat, dalokat, verseket, nem hallgatott mesét…), és/vagy nem tett elég
erőfeszítést az olvasás elsajátítására (nem gyakorolt, elfelejtette a betűket...)
 „kevert” veleszületett és szerzett is (idegrendszeri alap + elhanyagoló nevelés)
 „mélysége” alapján:
 mély (nem tud megtanulni rendesen olvasni, akadozva olvas felnőtt korában is, képtelen „rutint”
szerezni – de hallás után eredményesen tanulhat)
 felszíni (megtanul ugyan olvasni, de nem fogja fel a szöveg értelmét – figyelmét maga az olvasási
folyamat köti le)

Az olvasászavar elméleti háttere (versengő elméletek):

1. Percepciós zavar
 a betűk vizuális felismerésének és elkülönítésének zavara (percepciós zavar – a gyerek
számára mindegy, hogy ö vagy ő, n vagy m,
 komplex formák percepciójának zavara is lehet
 alak-háttér megkülönböztetés zavara is szerepet játszhat
 gyakran társul a téri orientáció (J-B megkülönböztetése) fejletlenségével – a gyereknek mindegy,
hogy egy képet fordítva vagy álló formában néz – ezért a betűknél sem tulajdonít jelentőséget a
tükörkép-formáknak (p-b, d-b, u-n, p-g)
 3 Tanulási zavarok

 állhat a háttérben hallászavar is – a fonémák elkülönítési képességének zavara (ha nem hallja
jól, nem tudja társítani a hangot a betűhöz) – perceptuális tanulás zavara
 a taktilis és kinesztetikus percepció zavara is lehet – a gyermek tévesen határozza meg az
objektum pozícióját a térben, képtelen a méret és a távolság megítélésére, és összetévesztheti az
irányokat

2. Dominancia-zavar
 feltételezik, hogy az agyféltekék funkciómegoszlásának bizonytalansága is szerepet játszik
 a féltekei dominancia kialakulása kb. 6 éves korban várható – az iskolaérettség feltétele
 jelei: van domináns kéz, láb, szem, fül
 ezek lehetnek azonos oldalon, de keresztezve is (pl. jobb kéz, bal szem)
 a keresztezett dominancia hajlamosít a diszlexiára (az idegrendszeri irányításban rivalizálnak
egymással a kéz és a szem, a kéz és a fül)
 a kialakulatlan dominancia is (megkésett idegrendszeri érés)
 a rejtett balkezességgel is kapcsolatba hozható – ilyenkor akár genetikai eredetről is
beszélhetünk
 az átszoktatott balkezeseknél igen gyakori – tkp. az idegrendszer fejlődésébe avatkoztak bele
 ezek többnyire együtt járnak az iránytévesztés zavarával (J-B)

3. Nyelvfejlődési zavar
 a diszlexiások között szép számmal találhatók olyanok, akik későn tanultak meg beszélni, és
sok beszédhibájuk van
o hátterében lehet: hallászavar, megkésett idegrendszeri fejlődés, idegrendszeri sérülés

4. Az olvasástanítás módszereinek hatása

 3 olvasástanítási módszer:
o szintetikus (betűkből kiinduló összeolvasás)
o szóképolvasás (angol és kínai nyelvnél kiváló – a helyesírás és a kiejtés jelentősen
eltér egymástól, vagy össze sem függ) – a szó képét kapcsolja össze a jelentésével
o kevert
 az elmúlt 20 évben Magyarországon megsokszorozódott a diszlexiások száma – ez
egybeesett a szóképolvasás bevezetésével

5. Egyéb
 lehet a háttérben látászavar is –
 banális forma: nem látja jól a betűket (szemüveggel korrigálható), -
 súlyosabb: nem tudja követni a sorokat, nem tud fókuszálni a betűkre, a sorrendre ( „ugrál a
szeme”) – figyelemzavarral társulhat
 de: lehet koncentráció hiánya, fáradtság, rutin-hiány is
 4 Tanulási zavarok

 az olvasástanítás eredményességének vannak tipográfiai feltételei is

 jól megformált betűk, ismert betűtípusok
 megfelelő betűnagyság
 megfelelő sortávolság
 fontos, hogy ezekre nagyon odafigyeljenek a tankönyvek

Jellegzetes diszlexiás tévesztések:

 felcserélési hibák (betűket, szótagokat, számjegyeket)

 összecserélési hibák (pl. tükörkép-betűk)
 kihagyások, betoldások, ismételgetések
 pótlások: 1-2 betű után „kipótolja” a többit (néha bejön, néha nem…)

Korrekció

 a diszlexiát jól tudják korrigálni logopédus szakemberek, ill. fejlesztő

pedagógusok
 a korrigálásnak részletesen kidolgozott módszertana van (Meixner Ildikó
módszere) – külön ábécéskönyvek állnak a diszlexiás gyerekek rendelkezésére
 egyes szakemberek szerint a mozgásterápia is a terápia része kell legyen (az
idegrendszer érési folyamatait gyorsítja)
 minél korábban felismerik, annál sikeresebben gyógyítható – különben görgeti
maga előtt a nehézségeket, kudarchegyeket, majd pedig képtelen lesz a
szöveges tanulásra
 diszlexia-szűrés: más óvodás korban lehet szűrni (pl. Prefer) – az időben
kezdett beavatkozás, megelőzés legtöbb esetben látványos javulást hoz
 prevenció: megfelelő mennyiségű és minőségű nyelvi inger 0-6 éves korig (és
persze utána is)

4. Diszgráfia – a helyesírás zavara

 5 Tanulási zavarok

 nem a betűk megformálásának zavara, hanem inkább a helyesen írás nehézsége

(megfelelő betű, sorrend, stb.)
o tkp. ugyanazokat a tévesztéseket mutatja, mint olvasásban
o szorosan összefügg a diszlexiával
 korrigálása a diszlexia-terápia része

5. Diszkalkulia – a számolás zavara

 feltehetően vannak olyan agyi organikus vagy ingerületvezetési zavarok,

amelyek a számolás nehézségeihez vezetnek
 a számolási feladatok során számos agyterület látja el a különböző funkciókat
(Krajcsi A.):
o Végrehajtó funkciók: feladatok szervezése, műveletek sorrendje
(kétoldali középső frontális gyrus)
o Mentális számegyenes: becslés, közelítő számolás, összehasonlítás
(kétoldali intraparietálils sulcus)
o Vizuális figyelmi rendszer: tárgyak számolása (kétoldali dorzális pálya)
o Arab számok szimbolikus reprezentációja: arab számszimbólumok
kezelése (kétoldali occipitotemporalis)
o Verbális rendszer: pontos számolás, szorzótábla, részeredmények
tárolása ( B alsó frontásis és B gyrus angularis, és temporális régiók)
 Ezek bármelyike (vagy egyszerre több is) károsodást szenvedhet, illetve
funkciózavart mutathat – ettől függően más-más tünetek lépnek fel
 Néhány tünet:
o tudja, mert megtanulta, hogy 10 több mint 6, de nem érzi
o tudja, hogy tíz nagyobb, mint hat, de nem tudja, hogy 10 nagyobb mint 6
o nem ismeri fel az arab számokat – nem tudja megjegyezni a számok
szimbólumait – ha gyorsan kell leírnia hallás után a számokat, akkor sokat
téveszt, vagy mindenhová 0-t ír
o nem tudja megjegyezni a szorzótáblát
 6 Tanulási zavarok

o tudja a szorzótáblát, de pl. kétjegyű számok összeszorzásánál mindig

műveleti hibát vét
o nem tudja megjegyezni a kisebb műveletek eredményeit sem (pl. 4+5=9),
ezért ha gyorsan kell válaszolnia, képtelen rá – ha sok ideje van,
kiszámolja az ujján
o nem tudja felbecsülni a mennyiségeket (ha két személyre ennyi krumplit
főzünk, négy személyre mennyit)
o
 környezeti okok is közrejátszhatnak: ma már sokkal kevesebbet kell fejben
számolnunk, a számológépek mindent gyorsan kiszámolnak helyettünk

Felhasznált irodalom:

 RANSCHBURG JENŐ (1998): Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban.

Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.
 VAJDA ZSUZSANNA – KÓSA ÉVA (2005): Neveléslélektan. Osiris, Bp.
 ZUCKRIGL, ALFRED (1998): Balkezes gyermek. Akkord Kiadó, Bp.

Egyéb szakirodalmak:

 DEHAENE, S. (2003): A számérzék. Bp. Osiris

 DÉKÁNY J. (1999) Kézikönyv a diszkalkúlia felismeréséhez és terápiájához. Bárczi
Gusztáv gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Bp.
 F. FÖLDI RITA (1993): Testnevelési játékok a tanulási zavarok prevenciójában és
korrekciójában. ELTE Iskolapszichológia Füzetek 24. sz.
 DR. F. (FODORNÉ) FÖLDI RITA (2004): Hiperaktivitás és tanulási zavarok.
Comenius Bt., Pécs
 KRAJCSI ATTILA (2005): Numerikus feladatok mögött meghúzódó elemi funkciók
mérése a szelektív terhelés módszerével. Magyar Pszichológiai Szemle, 2005.
LX. 4. sz. 457-478.
 7 Tanulási zavarok

 MÁRKUS A. (2000): A matematikai képességek zavarai. In: Illyés S. (szerk.)

(2000): Gyógypedagógiai alapismeretek. 279-308. ELTE Bárczi Gusztáv
gyógypedagógiai Főiskolai Kar, Bp.
 N. KOLLÁR K. – SZABÓ É. (szerk.) (2004): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris, Bp.

 P. BALOGH KATALIN (1990): Módszerek a tanulási zavarok csoportos szűrésére és

korrekciójára. ELTE Iskolapszichológia Füzetek 17. sz.
 P. BALOGH KATALIN (1992): Kudarcok nélkül az iskolában. Alex-typo, Bp.
 TORDA ÁGNES (szerk.) (1991): Szemelvények a tanulási zavarok köréből.
Tankönyvkiadó, Bp.