Tanulásmódszertan

Dr. Katona György

egyetemi docens
Tantárgy célja
• Cél:
• a tanulásközpontú pedagógia szemlélet,
tanuláselméletek,
• a tanulási stratégiák, módszerek,
• a különböző tanulási környezet pedagógiai
értelmezésének bemutatása.
Tartalmi elemek
• Tanuláselméletek
• Tanulásközpontú pedagógiai szemlélet
• Tanulási környezet
• Tanulási stratégiák és módszerek
Szakirodalom

• Falus Iván (2004): Didaktika. Elméleti alapok a

tanítás tanulásához. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.
• Szitó Imre (2003): A tanulási stratégiák fejlesztése.
Iskolapszichológia 2. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
• Lappints Árpád (2002): Tanuláspedagógia.
Comenius BT., Pécs.
• Oroszlány Péter (2010): A tanulás tanítása (Tanári
kézikönyv). Akga Junior Kiadói Kft, Budapest.
TANULÁSMÓDSZERTAN
• Tanuláselméletek
• Motiváció
• Tanulásközpontú pedagógia
• Tesztek
Tanulás fogalma
• Elsajátítási folyamat
• A fejlett élőlények is tanulnak…
• Biológiai és idegrendszeri előfeltételek
• Cselekvés -> ismétlés, gyakorlás -> idegrendszeri változás
• A változás idegrendszeri helyétől függően
• Motoros, szenzoros, verbális, stb. tanulás
• Idegrendszeri szinten: új szinapszisok kialakulása
• Kiváltó inger nélkül is megmarad, működhet, pl. emlékezet
• Gyakorlás eredményeként viszonylag tartós
viselkedésváltozás
Tanuláselméletek 1.
• Spontán és akaratlagos tanulás
• Gyerekek spontán tanulása: örömmel (motoros, verbális)
• Egyszerűbbtől csak az emberre jellemzőig
• Behaviorista megközelítés
• Kondicionálás(Pavlov):
• étel+fény = nyálképződés
• Klasszikus kondicionálás: csak fény = nyálképződés
• Másodlagos kondicionálás: asszociációs lánc (hang, fény, étel)
csak hang = nyál
• Generalizáció: más hang = nyál
• Diszkrimináció: különbségtételi képesség az ingerek között
Tanuláselméletek 2.
• Behaviorista megközelítés
• Operáns kondicionálás (Próba-szerencse tanulás)
• Megerősítés: jutalmazás:+, averzív: - (de: no inger: no tanult
válasz)
• Programozott oktatás: kis lépésekben azonnali + megerősítéssel
• Szociális tanulás
• Utánzás, modell követés, megfigyelés útján
• A megfigyelő és megfigyelt közötti különbség fontos (tekintély,
szokatlanság)
• Megfigyelés, kódolás, emlékezet, reprodukálás, megerősítés
(direkt, az eredményből fakadó, önmegerősítés)
Tanuláselméletek 3.
• Kognitív megközelítések
• Alaklélektani iskola (érzékelés-észlelés)
• Észlelési törvények (Gestalt: érzékletek kapcsolatrendszere
észlelési törvények alapján formálódik: hasonlóság, közelség,
zártság, csoportosítás elve, stb)
• Lewin mezőelmélete (pszichés előfeltételek: pszichés mező
alapján észlelünk, felismerünk, értünk. pl. naplemente)
• Belátásos tanulás (problémamegoldó tanulás: az addig fel nem
fedezett összefüggések észlelése alapján)
Tanuláselméletek 4.
• Kognitív megközelítések
• Kognitív térkép
• Belső komplex mentális reprezentációra épülő tanulás (labirintus, ok-
okozat, azonos-különböző)
• Piaget kognitív tanulás elmélete
• Információk tapasztalatokra épülő struktúrába (séma: elemek +
kapcsolatok = rendszer) helyezése által
• Akkomodáció (ingerből séma), asszimiláció (új inger meglévő sémába
illesztése), fejlődés (a tanulás minősége változik mennyiség és arányok
függvényében)
• Bruner felfedezéses tanulás elmélete
• Sémák spontán tanulás által (saját tapasztalatok alapján), a tananyagot
fel kell fedeztetni a tanulók által
Tanuláselméletek 5.
• Humanisztikus elméletek (az egész személyiségre koncentrálnak)
• Maslow elmélete (motiváció)
• A tanulás motivációja: önmegvalósítás, tökéletesedés
• Rogers elmélete (kliensközpontú)
• Támogatni a kliens a megoldáskeresésben
• A kliens önmaga lesz a továbblépés energiaforrása
• Combs (facilitátor)
• A tanulás alapja az egyéni, személyes tapasztalat, az érzelmek
• Csak kell egy tárgyilagos kívülálló: facilitátor
• Erikson pszichoszociális elmélete
• Fejlődés = krízisek sorozata
• Siker és kudarc tanulása
• Cél: kompetenssé válás kudarcok felvállalásával is
Emlékezet és tanulás 1.
• Emlékezet:
• új szinapszisok létrejötte,
• már meglévők másfajta működés
• Sokféle emlékezet:
• Járás, amíg élünk nem felejtjük el
• Egy évszám felidézése
• Erős érzelemmel kísért esemény felidézése
• Az emlékezet folyamat:
• Bevésés, tárolás, előhívás
Emlékezet és tanulás 2.
• Két alapvető típus:
• Rövidtávú (STM): hamar törlődik, véges kapacitású (5-9
byte)
• Az adat spontán vagy szándékos ismétléssel (hang, kép,
szemantikus) kerül át az LTM-be.
• Hosszútávú (LTM):
• Implicit tár (ősibb agyterületen): pl cselekvések,
tevékenységek (biciklizés)
• Explicit tár (limbikus rendszerben, újabb): deklaratív
• Szemantikus tár (jelentéstartalom, fogalmak, stb.)
• Epizódikus tár (pl. életesemények)
Tanulás és felejtés 1.
• Nem tudjuk előhívni (a nyelvemen van)
• Tényleg törlődött az információ
• Kritérium tanulás: legalább egyszer 100% pontos felidézés
• Ennek időbeni lecsengése van: 2 óra múlva: 50%, 1 hónap
múlva: 0 %
• Túltanulás: bizonyos időközönként újra tanuljuk
• Egyre kevesebb időt igényel és hosszú távon is alig kopik
• Konszolidációs idő:
• Az emlékek megszilárdulásához idő kell!
• Min. 20 perc kell két ismétlés között, de addig nyugalom (pl.
alvás)
Tanulás és felejtés 2.
• Túl sok információ bevésésekor:
• Retroaktív gátlás: a régit törli az új info miatt
• Homogén gátlás: hasonló v. azonos információk
rögzítésekor
• Mnemotechnikák
• Helyzethez kötés
• Rímes forma
• Asszociációs módszer
• Mozaikszó módszer
• Algoritmus gyártás
• Stb.
Motiváció
A motiváció: szükséglet, drive, szokás,
vágy
• Szükséglet: az ideális értéktől való eltérés, az élőlény hiányállapota.
• Drive (késztetés): a motiváció belső oka, amely az egyénen kívül történő eseményektől
független, olyan viselkedést indít el, mely csökkenti a szükségletet. A drive a szervezet
általános energetizálását végzi, nem vezérli a szükséglet kielégülésére irányuló viselkedést.

• Szokás: a korábbi tapasztalatok összegződése (milyen viselkedés volt a múltban sikeres).

Minden olyan viselkedés, amelynek során a drive csökken, szokássá válhat.
• Drive + tanulási folyamat = szokás
• Vágy: olyan szubjektív élmény, amely előzetes tapasztalatok nyomán kialakult
fogékonyságot jelent bizonyos tárgyak, helyzetek iránt, melyek korábban össze-
kapcsolódnak valamely szükséglet kielégítésével.
• Incentívek: a környezet húzóingerei, amelyek befolyásolhatják a motivációt.
• Incentív érték: arról tájékoztat bennünket, hogy a megjelölt tárgyak vagy események
bizonyos, általunk már ismert affektív következménnyel járnak, ezért érdemes felfigyelni
rájuk, esetleg szándékosan keresni őket.
Motívumok
• Elsődleges (primer) motívumok – fiziológiai motívumok:
• a létfenntartáshoz biológiai értelemben elengedhetetlenek,
• az egyensúlyi állapot fenntartását célozzák,
• meglétük független a szocializációs hatásoktól, rárakódhatnak
azokra a viselkedésmintákra, amelyek kielégítésük érdekében
alakultak ki,
• lehetnek: ellátással és elkerüléssel kapcsolatosak.
• Másodlagos (szekunder) motívumok – szociális vagy
pszichogén motívumok, humánspecifikus motívumok:
• tanultak, a szocializációs folyamatban teszünk rájuk szert,
• eredendően a primer szükségletek kielégítéséhez kapcsolódnak,
• de később önálló motivációs jelleget öltenek.
Alapvető motívumok1
• Önfenntartási (túlélési) motívumok:
 éhség,
 szomjúság,

 hőszabályozás.

Az alapvető motívumok modellje

Forrás: Atkinson – Hilgard (2005): Pszichológia. Osiris Könyvkiadó, Budapest – 381.o.

Alapvető motívumok2
• Szociális (társas) motívumok:
 fajfenntartás, szexualitás,
 utódgondozás, anyai viselkedés,

 társas érintkezés,

 segítő viselkedés.

• Kíváncsiságmotívumok:
 szenzoros élménykeresés,
 exploráció,

 manipuláció.
A magasabbrendű, humánspecifikus
motívumok
• Extrinzik ( eszköz jellegű): kívülről irányított, cél által vagy külső
tényező által irányított.
• Intrinzik (önjutalmazó): belülről irányított, a cselekvés
motivációja a cselekvésben rejlő élvezet maga.
A két motivációs mechanizmus kapcsolata: óvodásokat rajzoltattak:
1. vizsgálati csoport: rajz  jutalom (csokoládé)
2. vizsgálati csoport: rajz  nincs jutalom
A későbbi megfigyelés: kevesebbet rajzoltak, akiket jutalmaztak  elvész az
intrinzik motívum szerepe.
 Az intrinzik motiváció típusai
1. A tudás elsajátítására irányuló intrinzik motiváció
Olyan viselkedéseket motivál, amelyek a cselekvés, a tanulás, a megértés
örömét nyújtják  szoros kapcsolatban van a környezet explorációjával, a
tanulás belső késztetésével, a kíváncsisággal; a hangsúly a folyamaton van. →
kompetenciamotiváció
2. A fejlődésre és alkotásra irányuló intrinzik motiváció
Lényege önmagunk meghaladásában és a kreatív tevékenységben van (kihívás,
célorientáció, hatékonyság érzése, hatóerő érzése)  a hangsúly a
végeredményen van → teljesítménymotiváció.
3. Az ingerlés és élmények átélésére vonatkozó intrinzik motiváció
Kellemes élményeket, érzéseket keresünk, melyek rendszerint érzékszervi vagy
esztétikai élmények.
Az extrinzik motiváció szintjei
Az egyén önállóságának mértékétől, azaz attól függően, hogy a viselkedés
mennyire áll közvetlenül a környezet irányítása alatt.


1. A motiváció kívülről való szabályozása

A viselkedést közvetlenül a jutalomtól vagy a büntetéstől tesszük
függővé  a motivációt kizárólag a külvilág szabályozza.
2. Az introjektált szabályozás
A jutalmak és a büntetések belsővé váltak  a cselekvést a büszkeség, az
önértékelés növelése/a szégyen, a szorongás elkerülése motiválja.
3. Szabályozás az azonosuláson keresztül
A személy tudatosan értékeli az adott cselekvés fontosságát, és
személyesen is fontosnak tartja.
4. Az integrált szabályozás
Autonóm mód, a cselekvés integrált része a személy lényegének.
A motiváció hiánya
A motiváció hiányát magyarázó hiedelmek
• Képesség hiánya hiedelmek
(nincsenek meg a cselekvés végrehajtásához szükséges képességek)

• A stratégiára vonatkozó hiedelmek

(a lehetséges stratégiák úgysem vezetnek a kívánt eredményhez)

• Az erőfeszítésre vonatkozó hiedelmek

(a cél elérése túl nagy erőfeszítésbe kerül, amit az egyén nem hajlandó
megtenni)

• Tehetetlenség hiedelmek
(az erőfeszítés nem hoz eredményt, a feladat nagyságához mérten)
Tanulásközpontú pedagógia 1.
• Fogalmak
• Tanulási stílus: mely csatornán, mely szociális helyzetben,
milyen körülmények között
• Motorikus stílus: mozgásközben tanulás
• Auditív stílus: hallás után
• Vizuális stílus: látni kell
• Kevert: fentiek keveréke
• Társas: párban, csoportban
• Magányos: egyedül tanul
• Dinamikus sztereotípia: egy elem megjelenése
automatikusan lefuttatja a tevékenységsort: tanulással,
fokozatosan alakítható ki
Tanulásközpontú pedagógia 2.
• Tanulási technika, eljárás
• Eljárások, segédeszközök összessége, melyből tanulási
stratégia is kialakítható
• Könyvek, szótárak, atlaszok
• Vázaltkészítés
• Áttekintés
• Kulcsfogalmak
• Parafrazeálás
• Definíciók
• Önellenőrzés
Tanulásközpontú pedagógia 3.
• Tanulási módszer
• A fenti technikák közül válogatott és alkalmazott technika
csokor
• Tanulási stratégia
• A célhoz igazított tanulási módszer
• Mélyreható (évek múlva is felidézhető tudás megszerzéséért)
• Szervezett (rendszerességre törekvés, legyen látszatja a tanulásnak)
• Reprodukáló (tényleges megértést nélkülöző, egyszeri felidézésre
törekvés)
• Tanulási orientáció
• Stratégia + motivációs bázis
Tanulásközpontú pedagógia 4.
• Kognitív stílus
• Az információszerzés és összefüggéskeresés hogyanja
• Mezőfüggő – mezőfüggetlen
• A befogadás mezőhöz kötődően vagy attól függetlenül történik
• Független: új szempontok alapján tud újrastrukturálni, szeret
felfedezni
• Globális – szerialista
• Globális kategória alkotás: széles kategóráik
• Szerialista: aprólékos, kis kategóráik, a nagy összefüggéseket
nehezebben látja
Tanulásközpontú pedagógia 5.
• Kognitív stílus
• Kiegyenlítő – kiélező
• Kiegyenlítő: a fogalmak közötti hasonlóság alapján azonosít
• A kiélező: a különbségekre koncentrál
• Reflektivitás – impulzivitás
• Reflektív: hosszan gondolkodik, alternatívákat vizsgál
• Impulzív: az első megoldás, ami beugrik
Tesztek
Tesztek - Tanulási stílus kérdőív
(Szitó Imre, 2003)

• Név: ...................................................
Osztály: ..................
• Olvasd el figyelmesen az alábbi mondatokat!
Döntsd el, hogy az öt válasz közül melyik jellemző
rád és azt a számot írd be a kipontozott helyre ! Itt
nincsenek helyes vagy helytelen válaszok. Csak a
saját véleményed fontos.
 Tanulási stílus kérdőív 1.
1. Ha látom is és hallom is a megtanulandó szöveget, nagyon könnyen
5 4 3 2 1
megjegyzem.
2. Hangosan szoktam elolvasni a tananyag szövegét, amikor
5 4 3 2 1
felkészülök.
3. Szívesebben tanulok az osztálytársammal vagy a barátommal, mint
egyedül. 5 4 3 2 1
4. Nagyon hasznos számomra, ha a tanár ábrákat mutat be a táblán
5 4 3 2 1
vagy az írásvetítőn , amikor magyaráz.
5. Ha ábrát készítek jobban megértem a leckét, mintha csak olvasom.
5 4 3 2 1
6. Jól tudok úgy tanulni, ha csak némán olvasva átveszem a leckét. 5 4 3 2 1
7. Szívesebben töltöm az időmet rajzolással, festéssel, mint
sportolással vagy mozgást igénylő játékkal. 5 4 3 2 1
8. Gyakran előfordul, hogy szóban elismétlem , felmondom magamnak
a leckét. 5 4 3 2 1
 Tanulási stílus kérdőív 2.
9. Ha leírom magamnak azt a szöveget, amit meg kell tanulnom, akkor
5 4 3 2 1
könnyebben megjegyzem, mintha csak látom vagy hallom.
10. Nem szeretem azokat a feladatokat, amiken törnöm kell a fejemet.
5 4 3 2 1
11. Nyugtalanít, ha tanulás közben csend van körülöttem. 5 4 3 2 1
12. Jobban kedvelem azokat a feladatokat, ahol kézzel fogható
dolgokkal, tárgyakkal kell foglalkozni, mint ahol csak rajzok, ábrák vagy 5 4 3 2 1
szövegek vannak.
13. Jobban megy nekem az olyan feladat, ahol valamilyen mozdulatot
kell megtanulnom, mint ahol szövegeket kell megérteni. 5 4 3 2 1

14. Jobb, ha a tanár magyarázatát meghallgatom, mintha a könyvből

5 4 3 2 1
kellene megtanulni az anyagot.
15. A szabályokat szóról szóra bevágom . 5 4 3 2 1
16. Ha ábrát készítek magamnak, jobban megértem a leckét, mintha
5 4 3 2 1
más által készített rajzot nézegetnék.
 Tanulási stílus kérdőív 3.
17. Amikor a tanár felszólít és kérdez tőlem valamit, gyakran előbb
5 4 3 2 1
válaszolok, minthogy át tudnám gondolni, mit is mondok.
18. Szeretem, ha kikérdezik tőlem, amit megtanultam. 5 4 3 2 1
19. Ha vannak képek, ábrák a könyvben, könnyebb a tanulás. 5 4 3 2 1
20. Ha megbeszélem valakivel a tananyagot, akkor könnyebben
5 4 3 2 1
megtanulom.
21. Teljes csendben tudok csak tanulni. 5 4 3 2 1
22. Amikor új dolgokat tanulok, jobban szeretem, ha bemutatják, mit
5 4 3 2 1
kell csinálnom, mintha szóban elmondják, mit kell tennem.
23. Ha valaki elmondja nekem a leckét, sokkal könnyebben megértem,
5 4 3 2 1
mintha egyszerűen csak elolvasom.
24. Egyedül szeretek tanulni. 5 4 3 2 1
25. Tanulás közben nagyon zavaró, ha beszélgetnek körülöttem. 5 4 3 2 1
26. Akkor tanulok könnyen, ha közben szól a rádió, TV vagy a magnó. 5 4 3 2 1
27. Akkor vagyok biztos egy felelésnél, ha szóról szóra megtanulom a
5 4 3 2 1
leckét.
 Tanulási stílus kérdőív 4.
28. Gyakran előfordul, hogy megtalálom a számtanpélda megoldását,
de nem tudom elmagyarázni és bebizonyítani, hogyan jutottam el a 5 4 3 2 1
megoldáshoz.
29. Szívesebben bemutatom, hogyan kell valamit csinálni , minthogy
5 4 3 2 1
elmagyarázzam.
30. Gyakran előfordul, hogy olyan dolgokat is megtanulok, amiket nem
5 4 3 2 1
nagyon értek.
31. Amikor egy számtanpéldát megoldok, szinte minden lépést meg
5 4 3 2 1
tudok indokolni, hogy miért tettem.
32. A tanári magyarázat nem sokat jelent nekem, a könyvből mindent
5 4 3 2 1
meg tudok tanulni.
33. Több olyan dolgot tudok csinálni, amit nehéz lenne szavakkal
5 4 3 2 1
elmagyarázni /kézügyességet igénylő feladatok/.
34. Mozdulatokat könnyebben megjegyzek, mint képeket vagy ábrákat. 5 4 3 2 1
Tanulási stílus kérdőív 5. -
értékelés
Típus válaszok
Auditív (6) 2 6n 8 14 23 32n
Vizuális (5) 4 5 19 22 29
Mozgásos (6) 7n 9 12 16 33 34
Társas (4) 3 18 20 24n
Csend (4) 11n 21 25 26n
Impulzív (5) 1n 13 17 28 31n
Mechanikus (4) 10 15 27 30
Koncentrációs teszt
• Az első számhoz 2 9 5 1 3 9 7 4
• adj hozzá 1-t, 1 2 9 5 2 1

• majd 2-t, 2 2 9 5 4 2

• majd 3-at, 3 3

• aztán megint 1-t, 4 4

• 2-t, 5 5

• 3-t, 6 6

• stb. 7 7

8 8

9 9

• Kiértékelés: 10 10

hibák száma 11 11

12 12

13 13

14 14

15 15
Memoriter: 4 perc alatt
Matematika gondolkodás –
gyorsaság teszt