A gyermek megismerése

• A különböző életkorú gyermekek megismerésére alkalmas módszerek

• Egy adott szociogram értelmezése, vagy annak részlete
• Egy megfigyelt gyermek test és mozgásfejlettségének megítélése, megfelel-e az
életkorának
• Felügyelet mellett – mozgásos tevékenység irányítása
• A tevékenység irányításának balesetvédelmi szabályait
Családrajz
Alkalmazása:
• Projekciós módszer gyermekek és közetlen környezetük megismerésére, családi
konfliktusok feltárása céljából
• Valóság tükröző szerepe van: tudatos, tudattalan élmények kivetülnek benne, a gyerek
külvilághoz való viszonyát jelzik
• A családrajz az 5-12 éves korosztály vizsgálatára a legalkalmasabb

A rajz elkészítése:
• A rajzoló számára nyugodt, csendes környezetet, egy darab papírlapot, grafit és színes
ceruzát kell biztosítani
• Instrukció: „Rajzold le a családodat!”
• Ha kérdez a gyerek, semleges választ kell adni (pl. Ahogy gondolod!, A hogy
szeretnéd!)
• Nem befolyásoljuk, a rajzon minden részletnek jelentésértéke lehet

Megfigyelési, elemzési szempontok a családrajzhoz

Rajzolás közben megfigyeljük: kit hányadikként rajzol (elkészítési sorrend); fűz-e
megjegyzést valamely személy rajzolásához; figyeljük a gyerek metakommunikációját;
van-e akit sokat radíroz; ha elkészült felírjuk/felíratjuk ki, ki csoda

Az elkészült családrajz elemzése:

• A rajz általános színvonala megfelel-e a gyerek életkori átlagteljesítményének
• Kimaradt-e valaki a rajzon a családból
• Színes-e a rajz
• A családtagok sorrendje (balról-jobbra haladva)
• Talajvonal (biztonság, ha nincs bizonytalan)
• A tér betöltése, a család elhelyezkedése
• a lap közepén – kiegyensúlyozottság
• egész lapot betölti – energikus
• jobb sarok, viszonylag kis méretű – szorongás
• a magasabban lévő emberek a legdominánsabbak, legfontosabbak a gyermek
számára
• A térköz, távolság mekkora a családtagok között
• Van-e érintkezés: megmutatja, hogy a családon belül ki-kivel van szorosabb
kapcsolatban
• A ceruza nyomatéka (halvány vagy erős)
• halvány: félénkség, gátoltság
• erős: agresszivitás, magabiztosság, kifelé fordulás
• Méretbeli viszonyok: aki arányaiban nagy jelentőségű a családban vagy a gyerek
számára, akár pozitív, akár negatív irányban, önmagát kicsinek rajzolja negatív
önértékelést mutat
• Végtagok helyzete:
• ha egymás felé lendül a kar, kapcsolatra utal, ha hiányoznak tehetetlenségre utal,
fent van, akkor segélykérés
• lábfej hiánya instabilitást jelent
• kéz a zsebben visszafojtott indulatok
• mindkét lábfej kifelé mutat, akkor távolodási szándék
• füle csak neki és anyukájának van, akkor csak egymást hallgatják meg
• száj hiánya nem beszélgetnek
• egyik családtagnak sincs füle, szája, szeme, akkor nem figyelnek egymásra
• Arckifejezések:
• mosoly – boldogság
• nyitott száj – veszekedés
• nincs mosoly, egyenes száj – elutasítottság
• fogai vannak – agresszió
• ferde testtartás – alkoholizmus
• Ki-kifelé fordul a rajzon (kapcsolat)
• Ki-kire hasonlít (arca, testtartás, nagyon jó kapcsolat, példakép, ruházat, haja és
 ruhaszíne alapján)
• Kidolgozottság (teljesség)
• Nemek meg vannak e különböztetve (6 éves kortól elvárt)
• Plussz elemek a rajzon (teljesség)

Elvarázsolt családrajz
• Megfordíthatjuk a papírt és a következő instrukciókat adjuk: „Képzeld el, hogy jön
egy varázsló és elvarázsolja a családod! Kit mivé varázsolna? Rajzold le!”
• Ha elkészült, megkérdezzük, kit mivé varázsolt a varázsló és miért, ezt megjegyezzük
vagy lejegyezzük.
Elemzése ugyanolyan, mint a családrajzé!
• Általában az elvarázsolt családrajzon a családtagok valamilyen személyes jellegzetes
tulajdonsága alapján választja ki a gyermek, hogy kit mivé varázsoljon.
• Pl.: anya sündisznó – szúrós, veszekedős
• Ha mindenkit állatnak varázsol, akkor érdemes megnézni, hogy ki a háziállat, vadállat
stb. Pl.: hal – néma
• Színes e a rajz és, hogy a családtagok elhelyezkedése milyen

Pszichológiai vizsgálati módszerek

• A két legfontosabb a megfigyelés és a kísérlet
• Amivel kiegészíthetjük: interjú, szociometria, kérdőív, tesztek
• Ez egy személyiség vizsgáló teszt, amit pszichológus és tanár is alkalmazhat annak
érdekében, hogy a gyermeket közelebbről megismerje, vagy ha esetleg probléma
adódna a gyermekekkel, akkor a rajzon keresztül megtalálható a probléma és annak
megoldása.
• Néhány pszichológus által végezhető teszt: Rorschach, CPI, MMPI, TAT,
Szondi próba, Polcz Alaine: Világjáték teszt
• Néhány pedagógus által végezhető teszt: Családrajz, Emberalak ábrázolása
(Goodenough teszt), Bábjáték, Játék megfigyelése

A család jelentősége, mint személyiségfejlődés folyamatában

A család egy fontos a gyermek számára mivel kisgyermekkorában már elkezd
szocializálódni az által, hogy megtanul olyan magatartás és viselkedésformákat, amiket a
későbbiekben a társadalomba való beilleszkedése során alkalmazni tud. A gyermek „én
tudatra” ébred (3 éves kor) és ennek hatására kiválasztja a saját nemének megfelelő szülőt
és annak a viselkedését, öltözködését, beszéd stílusát megfigyelés során „leutánoz”,
hogyan is viselkedik például egy fiú vagy egy lány. Ennek az elsődleges szocializációnak
hasznát veszi később a mindennapi életben, hogy a társadalom őt elfogadja.

Gyermekrajz
Rajzfejlődés óvodás korban:
• Segít élményeik feldolgozásában, feszültség levezetésében.
• Ebben az életkorban még ez a tevékenység egyértelműen játéknak tekinthető.
Szeretnek a gyerekek rajzolni.
• Rajzainak valóságtükröző szerepe van, sokat elárulhat a gyermek aktuális állapotáról,
érzelmeiről, gondolatairól, élményeiről és környezetéről.

A rajzfejlődés szakaszai:
• Firkálás korszaka:
• 1-2 korban jellemző
• körkörös firka és lengővonalas firka
• a ceruzával kezdetben csak ismerkedik, marokra fogja
• tetszik neki, hogy nyomot hagy a papíron -> a mozgás jelent számára örömet
• nem alkalmazkodik a papír széleihez
• Megnevezi rajzait:
• 2-3 éves korban jellemző
• kezdi irányítani a munkáját
• jelentést kezd tulajdonítani rajzainak, alkalmanként meg is nevezi azt
• a jelentés önkényes és változó Pl: reggel a rajzán egy autót nevez meg, azonban
délután már háznak nevezi
• Képzeletszerű rajzolás (intellektuális realizmus):
• 3-4 éves korban jellemző
• megjelenik az ábrázolási szándék
• itt még a felnőtt nevezi meg konkrétan a rajzait
• kibontakozik az emberi alak és megjelennek bizonyos alapsémák
• a valódi ábrázolásnak az átmeneti szakasza
• ellentmondásos ábrázolás figyelhető meg
• Valódi ábrázolás:
 • 5-6 éves korban jellemző
• növekszik a valósághű ábrázolás igénye
• a rajzok jól felismerhetőekké válnak
• a tárgyak színét, nagyságát, egymáshoz való viszonyát az érzelmek irányítják és
nem a valóság
• Érzékleti realizmus:
• 7-9 éves korban jellemző
• a szubjektivitás csökken, egyre valósághűbb a rajz
• többszintű ábrázolás jelenik meg
• a rajzokat már tudatosan készítik
• inkább az emberrajz jelenik meg (királylány, harcos)
• Jelenségszerű ábrázolás (szemléleti realizmus):
• 10-12 éves korban jellemző
• 12 éves kortól a másolási képesség jelentősen megjavul
• idősebb korban csak azok rajzolnak akik tehetségesek

A gyermeki ábrázolás jellegzetességei:

• Aránytalanság Pl: az ember nagyobb mint egy 2 emeletes ház
• Érintkezés hibás ábrázolása Pl: a kalap a fej fölött lebeg
• Az irányok véletlenszerűek Pl: fordított fenyőfa
• Átlátszóság (transzparencia) Pl: a házban látszik a család
• Több szempontú ábrázolás Pl: oldalról rajzolt ember két szemmel
• Érzelmileg felnagyított részletek Pl: a korona akkora mint a királynő
• Eseményláncok ábrázolása

Óvodás gyermek képzelete:

3-4 éves korban érzelmei irányítják képzeletét. A felnőttek kérdései hatására válik egyre
pontosabbá. Vágyteljesítés, a hiányzó ismeretek pótlása a cél. Nagycsoportban
megjelenik az alkotó képzelet, megtervezi építményeit, rajzait. Sokszor valóságnak, reális
tényként képzeli a képzeletének eredményét, ezt fantáziahazugságnak (konfabulációnak)
nevezzük. Nem büntetjük ezért. 4-5 éves korban kialakul a mesetudat. Minél többet
megtapasztal a valóságból, annál jobban el tudja különíteni a mese valóságos és nem
lehetséges elemeit. Produktív képzelet: létrehoz valami újat. Reproduktív: újraalkotás.

Iskolaérettség
Óvodai és iskolai élet közötti különbség:
• Óvoda: A játék a legfőbb tevékenység; Nyugodt életritmus (játék, pihenés, étkezés);
Óvónő egyénileg foglalkozik a gyerekekkel; Önkéntelen emlékezés; Az értékelés
segítő, ösztönző jellegű
• Iskola: Tanulás a legfőbb tevékenység; Időpontokhoz kötött, szándékos
tevékenységek, tanítási órák; Csoportos foglalkozás, egyéni fejlesztésre már nincs
lehetőség; Szándékos emlékezés, tanulás; Az iskolai osztályzás már kategorizál
Az Nkt. 45. § (2) bekezdése értelmében, a gyermek abban az évben, amelynek augusztus
31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik. A törvényes képviselő, vagyis a
szülő vagy gyám kérelmére az Oktatási Hivatal döntése alapján a gyermek további egy
nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt. Nkt: nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi
CXC. törvény
2020: 6 éves korukat betöltött gyermekek még egy évig óvodában maradhassanak: míg
korábban a szülők és az óvoda közösen dönthettek erről, idéntől már az Oktatási Hivatal
jogosult ezt elbírálni csatolt dokumentumok és esetenként a pedagógiai szakszolgálatok
véleménye alapján, hatósági eljárás keretében.
Ha a szülő azt szeretné, hogy hatéves gyermeke még egy évig óvodában maradjon, január
1. és 15. között kell benyújtania a kérvényt az Oktatási Hivatalnak. Ehhez a hivatal
honlapján kell kitölteni egy online űrlapot, benne megadni a szülői indoklást és a csatolt
dokumentumok listáját, majd az űrlapot ki kell nyomtatni és a csatolt dokumentumokkal
együtt legkésőbb január 15-ig postára adni; idéntől kezdve lehetőség lesz az űrlap
elektronikus benyújtására is az Ügyfélkapun keresztül. Az Oktatási Hivatal, ha tud, akkor
saját hatáskörben a beérkezéstől számított 8 napon belül dönt, vagy ha szükséges,
szakszolgálati vizsgálatot rendel el. Ez utóbbi esetben a teljes eljárás határideje 60 napos.
A szülőknek még a januári kérvényezés előtt érdemes minél több olyan dokumentumot
beszerezni, ami a gyermek iskolaéretlenségét alátámasztja. A dokumentumokat az
Oktatási Hivatal, ha akarja, figyelembe veheti, de pontosan nem tudható előre, hogy mit
fog figyelembe venni. Az a legjobb, ha a dokumentumban egyértelműen szerepel, hogy a
gyermek további egy év óvodai nevelését javasolják. Bármely szakember adhat írásos
vélemény a gyermek iskolaérettségéről. Ilyen dokumentumot meg lehet próbálni szerezni
a gyermek állapotától függően például: Szakorvos, háziorvos, Pedagógiai Szakszolgálat
(ha korábban volt vizsgálaton), Óvodapedagógustól fejlődési napló másolat, írásos
véleménye (még jobb), Logopédus, Gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, Pszichológus,
Védőnő, Magán-úton végzett.
Amennyiben az Oktatási Hivatal elutasítja kérelmünket, akkor csak bírósági úton van
lehetőség fellebbezni. 2020-tól már nincs lehetőség arra, hogy szülőként közvetlenül a
pedagógiai szakszolgálathoz forduljunk iskolaérettségi vizsgálat céljából. Egy kivétel
maradt: az 5 és 6 év közötti SNI-s/BTMN-es gyermekek esetében a szakszolgálat
szeptember 1. és január 15. között kiállíthat szakvéleményt a gyermek iskolaérettségéről,
és amennyiben további egy év óvodát javasolnak, akkor a szülőnek már nem kell
kérvényt benyújtania az Oktatási Hivatalhoz.

Testi fejlettség:
• Testarányok megfelelő fejlettsége
• Testsúly legalább 20kg
• Magasság meghaladja a 110 cm-t
• Mellkas körfogata 55 cm (kilégzés)
• Mozgás koordináció
• Finom mozgás koordináció
• Térbe való viszonyulás
• Érzékszervek működése (látás, hallás)
• Általános egészségi állapot
• Idegrendszeri terhelhetőség
• Első alakváltozás figyelhető meg (a hengeres test már nincs, kiszélesedik a váll,
arányosabb testalkat, végtagok és a törzs megnyúlik, megjelenik a csípő, kialakul az
élettani görbület – a hát domború, az ágyéki rész homorú – az arc elveszíti
kisgyermekes jellegét, előre domborodó has eltűnik, nő az izmok tömege, fogváltás
kezdete)
• Az iskolai életmód rendszeres padban ülés megköveteli a testi fejlettséget, mert ha
nincs meg, akkor hamarabb elfáradnak és izegnek-mozognak
• Látás élesség megállapítása fontos, mert ha azokat ültetjük hátra, akik nem
megfelelően látnak, figyelmetlenek és felelőtlenek lesznek

Szociális érettség:
• A legfőbb mutatója az iskolaérettségnek
• Alkalmazkodó képesség a közösséghez, az iskolai szabályokhoz
• A szociálisérettség szoros kapcsolatban van az idegrendszer, ill. az érzelmi és akarati
élet kiegyensúlyozottságával
• Ha a gyermek nem képes magatartását akaratával irányítani az iskolai
követelményeknek megfelelően, és az érzelmei, indulatai uralkodnak felette
akkor a gyermek szociálisan éretlen
• Ide tartozik az egyes feladatok önálló elvégzésére való képesség
• Porkolábné dr. Balogh Katalin
• Szociabilitás: szociális érzékenység, másokkal kapcsolatba lépjen.
• Teljesítményen keresztül történő érvényesítés, önállóság
• Feladattudat és feladattartás képessége és az önálló helyzetmegoldásokra való
képesség
• A gyermek fejlődésének feltételei: adottság, környezet, megfelelő fejlesztő hatás,
fejlesztő foglalkozás, céltudatos nevelői ráhatás

Pszichés érettség:
• Munkaérettség: Teljesítményt, motiváltságot, munkamagatartást jelent. A
munkaérettséget a feladattudat és a feladattartás jellemzi.
• Ábrázolási kifejező készség (színek használata, finom mozgások)
• Beszédkészség megfigyelése (beilleszkedés fontos összetevője)
• Mennyiség fogalom: megmutatja, hogy a gyermek fogalmi szinten, milyen nagyság
rendben tud gondolkodni
• Gondolkodást vizsgáló feladatok (a gyermek értelmi fejlettségét, önállóságát tükrözi)
• Megfigyelési, emlékezeti próbák (a figyelem terjedelmét, a felidézési képességet
mutatja)

Iskolaérettségi feladatlap:
Személyi adatok felvétele: A gyermek neve, születési hely és idő, apja neve és
foglalkozása, anyja neve és foglalkozása, lakhelye, jár-e óvodába, az óvoda címe és neve,
csoportvezető óvónője, a vizsgálat vezetőjének neve.
Tájékozottsági vizsgálat: A gyerek válaszol a feltett kérdésekre: Hogy hívnak?,
Édesapádat hogy hívják?, Hol dolgozik apa?/Mit dolgozik apa?, Hány éves vagy?, Hol
laksz?, Sorold fel a hét napjait!, Mond el az évszakokat!, Emeld fel a bal kezedet!,
Érintsd meg a jobb kezeddel a bal lábadat!, Hal vagyunk?, Miért kell iskolába járni?

Néhány feladat:
• Nézd meg a kockákat és rakd ki ugyan úgy!
• Szegélydísz készítése, folytatása
• Család lerajzolása/Családrajz készítése (fejlettségéhez mérten, hogyan tudja lerajzolni
a személyeket)
 • Ismételd utánam a következő mondatokat!
• Szépen süt a nap és a gyerekek vidáman játszanak!
• Tegnap kaptam egy szép meséskönyvet, de még nem néztem meg!
• Keresd meg a nagy képen, a kis képen látható ábrákat!
Iskola éretlen gyermek jellemzői:
• Beszédhiba, fejletlen beszédkészség, szegényes szókincs (logopédia)
• Érzelmileg labilis
• Hipermobilitás: szertelen magatartás, túlzott mozgékonyság
• Figyelemzavar
• Általános tájékozottság, ismeretek hiánya

Eseménykép értelmezése:
• Vizsgálati feladat
• Összefüggések észrevétele
• Folyamatosan tudjon beszélni a képről (eseményről és ne arról, hogy mit látsz a
képen)

Szociometria
A „rejtett” hálózat feltérképezése.
Az atyja
• Jacob Levy Moreno (1934, Who shall survive?)
• A választások megfelelnek az érzelmi vezérlésű spontán kapcsolódásnak
• A spontán társulások hálózata az intézményes rendszer lappangó háttere

Moreno II.
Kritériumok:
• Együttélés (kivel lakna egy szobában)
• Együtt dolgozás (kivel szervezne meg egy bulit)
• Együttes társas élet (kivel töltene el egy vasárnapot)
• Negatív kritériumok is szerepelhetnek benne
• Egyéni
Több szempontú szociogram
• Mérei Ferenc nevéhez kapcsolódik. Közösségek rejtett hálózata, 1970.
• Cél kitűzések: közösségről és a kiscsoportokról kapjunk képet, ne csak a társas
helyzetekről; hierarchia funkciók, kapcsolatok jelenjenek meg; a választás
motivációját tárjuk fel.

Kérdéscsoportok:
• Rokonszenvi kérdések (együtt lakás)
• Közösségi funkcióra vonatkozó kérdések (vezető, képviselő)
• Képességekre, készségekre, adottságokra vonatkozó kérdések (ügyesség, hozzáértés)
• Közösségi helyzetekre, népszerűségre vonatkozó kérdések
Szociometria felvétele: A kérdőív céljától függően 15-40 kérdésből állhat.
Összeállításakor figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat. 9 éves kor felett
írásban és fontos, hogy minden csoporttagnak jelen kell lennie. 3-5 személy jelölhető
meg. A csoport tevékenységének helyszínén célszerű végeztetni.

Szociogram: A szociogrammon ábrázoljuk a kölcsönös rokonszenvi választások során

megjelenő kapcsolatokat.
Számmal jelöljük a tanulókat. Megjeleníti a vizsgált csoport belső szerkezetét.
Kölcsönösségi táblázat alapján készítjük a szociogrammot. Ahány kölcsönös választás
van, annyi vonallal kötjük össze a személyeket.

Lépései:
• Kérdőív kitöltése (3 embert választhat).
• Összesítés, amit a pedagógus és a pszichológus végez.
• Kölcsönösségi táblázat elkészítése: rokonszenvi kérdések alapján, a csoport rejtett
hálózatának elkészítése.
Gyakorisági táblázat elkészítése: a képességek, adottságokra vonatkozó kérdések
alapján készül.
• A kölcsönösségi táblázat kiértékelése, és ez alapján szociogram készítése.
Nyugodt környezet biztosítása, a csoport minden tagjának jelen kell lennie. Kérdőív
kiosztása, 3 ember választása minden kérdésnél. Összesítés végzése, kölcsönösségi és
gyakorisági táblázat alapján. A kölcsönösségi táblázatban a rokonszenvi választásokat
összesítjük, a gyakorisági táblázatban a kritériumok szerinti választások alapján állítjuk
össze. Ezek adataiból számoljuk a mutatókat.
Csoport szerkezet típusai:
• Halmaz: nincs zárt szerkezet benne, sok magányos ember van, a társas tér nem
strukturált.
• Laza: páros és láncszerű szerkezetek.
• Egyközpontú széles peremű: 1 központ és sok magányos.
• Tömb: 1 nagy tömb, kevés a magányos, kicsi perem.
• Többközpontú: több mint 50%-a zárt alakzatban, legalább 2 zárt alakzat.

Aktometria
Mérei Ferenc
A szociometria óvodásított változata, Postás játéknak szoktuk nevezni. Minden gyerek
kezébe adjunk egy képeslapot, a feladó helyére annak a gyereknek a jelét kell írni, akinek
a kezébe adtuk. Vidd ki annak a zsákjába, akit a legjobb barátodnak tartasz. Ha ez
megtörtént, akkor az óvónő kiveszi a zsákból a képeslapot és a címzetthez annak a
gyereknek a jelét rajzolja, akinek a zsákjába megtalálta.
Lényege: tevékenységmérés. A csoporttörténéseket helyzetekre bontják és
vizsgálják a cselekvés társas vonatkozásait. Meghatározható a társas színvonal. Mérhető a
csoportosulás foka, szervezettsége és a benne résztvevő gyerekek aktivitása.

Fokozatai:
• Magányos semmittevés: a gyerek egyedül van, vagy lézeng, nem játszik.
• Magányos játék: a gyerek egyedül valamilyen tevékenységet végez.
• Csoportos együttlét, együttes tevékenység nélkül: a gyerekek együtt
vannak, az együttlét a csoport alapja; mindenki önállóan tevékenykedik, szemlélődik,
vagy nem csinál semmit.
• Együttmozgás: azonos cselekvést végző gyerekek csoportja, kiket a mozgás köt
össze általában.
• Tárgy körüli összeverődés: egy tárgy kerül a középpontba, de vele szervezett
játék nem alakul ki.
• Összedolgozás: A tevékenység még nem szervezett, nincs irányítója, de már
együttműködnek; megjelenik pl. építésnél.
• Szervezett együttes tevékenység: a játék szerepekhez kötött és gyakran
megjelenik a tevékenység vezetője.

Megfigyelés
A célirányos és tudatos érzékelést, észlelést nevezzük megfigyelésnek.
Nagyon fontos és nehéz feladat a megfigyelés megbízhatóságának biztosítása. Azt
rögzítsük, ami történik, és ne azt, amit gondolunk róla.

A megfigyelés eredményéinek hasznosságát biztosítják:

• Egyértelműen tisztázni kell a tevékenységet vagy a problémát, amelyet meg akarunk
figyelni
• A megfigyelés adatait egyértelműen rögzíteni kell
• A következtetéseket az adatokból vonjuk le és kerül a szubjektivitás dominanciáját az
értékelésben
• A megfigyelés tárgyával kapcsolatban ne cseréljük fel az ok és okozat tényét
• Az objektivitás maximális biztosítására törekedjünk
• Mindig természetes körülményt biztosítunk a megfigyelésre
• Adekvát megfigyelési technikák és technikai eszközöket alkalmazzunk

A megfigyelések típusainak, osztályozásainak néhány típusa:

• A megfigyelés rendeltetése szerint: a pedagógiai folyamat elemzése; a
pedagógiai szituáció elemzése; adott személyiség jellemző jegyének megfigyelése; a
pedagógiai folyamatra ható tényezők elemzése.
• A megfigyelés időtartama szerint: rövid ideig tart (egy tanítási óra, egy nap
vagy egy hét); hosszabb ideig tartó (egy hónap, félév vagy tanév)
• A megfigyelés rendszeressége szerint: folyamatos; bizonyos időszakonként
ismétlődő; alkalmankénti; egyszeri
• A megfigyelés köre alapján: egyéni; csoport (7-10 fő); osztály
• A megfigyelések tájékozottsága szerint: nyílt; leplezett
• A megfigyelő szerepe alapján: személyes vagy közvetlen (ezen belül passzív
szemlélődés vagy aktív észrevétel); közvetett (technikai eszközt használunk fel az
esemény rögzítésére)

A gyermek megismerése és megfigyelése a játékban

Óvodáskorban, a játék típusai közül a legsajátosabb a szerepjáték. E folyamatban
nemcsak megnyilvánul a gyerek, hanem alakul, változik, fejlődik. Nagyon lényeges,
hogy az óvónő ismerje minden egyes gyerek játékát.

Mire figyeljünk a játék során:

• játékszintje megfelel-e életkorának
• mennyire aktív és mennyire képes elmélyülni a gyerek a játékban,mennyire éli bele
magát a játékszituációkba
• mit játszik a gyerek
• milyen hangulatot, indulatot tükröz a játék, milyen a légköre
• milyen a társaihoz való viszonya a játékban
• vannak-e viszonylag állandó összetételű játszócsoportok
Egyúttal a fejlesztés eszköze. Adott valóság, gyermekcsoport, benne az egyes
gyermek/gyermekek megismerése, fejlesztése, a pedagógiai ráhatás tudatosításához
vezet. Olyan egyedi,, meg nem ismétlődő apró jelek felismerésén múlik, amelyek
befogadása csak nagyon nyitott szemmel és szívvel lehetséges.

Felügyelet mellett lévő mozgásos tevékenység irányítása

Direkt (közvetlen) magatartás: Gyakran alakulnak ki olyan helyzetek, amikor a
nevelőnek a közvetett (indirekt) magatartás alkalmazására nincs módja, mert a játék
balesetveszélyes. A nevelőnek, ekkor a közvetlen magatartást kell alkalmaznia, közbe
kell lépnie, be kell avatkoznia, segítenie kell mind a játék, mind pedig a gyermekek
érdekében. Beavatkozásra, akkor van szükség, ha a játék nem kívánatos viselkedési
normákat tanúsít, ha technikai tanácsot kérnek a gyerekek. Hagynia kell, hogy a
gyermekek kijátsszák magukat, a saját maguk teremtette keretek között, így hamarabb
megszűnik a negativitás.
Indirekt (közvetett) magatartás: Azokban az esetekben alkalmazzuk, amikor a
játék elemei közül a szerep a leghangsúlyosabb. A nevelőnek ismernie kell, hogy a
gyermekre, milyen élmények hatottak, milyen a közvetlen környezete, és ott milyen
hatások érik. A nem kívánatos tevékenység, magatartás megszűntetésére irányul.
Hátrány: rászól a gyermekre a játék közben, közvetlen magatartás tanúsítása; elveszíti
hitelességét, ha sok ilyen vagy ehhez hasonló helyzetbe kerül, a negatív helyzetet
kiemelte – nem a pozitív megoldást helyezte előtérbe.
Bármely nevelői magatartást választja is a nevelő, egy dolgot azonban figyelembe kell
vennie, méghozzá a gyermek által választott témát, tartalmat. A nevelőnek, mindig ahhoz
kell kapcsolódnia, amit a gyermek kezdeményezett, s azt kell olyan irányba terelnie, ami
a gyermek fejlődése szempontjából fontos lehet.

Beszélgetés
A kapcsolatteremtés, a különféle kapcsolatok megnyilvánulásának egyik formája.
Céltudatosan alkalmazott módszer. A beszélgetés lehet: spontán vagy előre tervezett;
kötött vagy kötetlen témájú; folyhat egy tanulóval vagy csoportosan.
Bárki kezdeményezheti. A nevelő erejét az adja, hogy a résztvevők közösen elemzik,
értékelik az adott szituációt és közösen keresnek megoldást a problémára. Alapvető
feltétele a bizalom, őszinteség és a beszélő partner komolyan vétele. A megfigyelés során
szerzett adatokat bővíthetjük a beszélgetés és a kérdőív kitöltése által kapott
információkkal. Pedagógiai szempontú – a különböző tanulói produktumok elemzése
(munkafüzet, rajz, gyűjtemények stb.). Iskolai dokumentáció elemzése, osztályfőnöki
feljegyzések, családlátogatás tapasztalatai során kapott információ mind gazdagítja a
tanulóról vagy az adott témáról kialakított képet.

A tevékenység irányításának balesetvédelmi szabályait

A munkavégzéshez mindenki számára biztosítani kell a munkának megfelelő öltözködési,
tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési, melegedési lehetőséget, a jó ivóvizet.
Gondoskodni szükséges továbbá a rendről, tisztaságról, a keletkezett szennyező anyagok
eltávolításáról, jelző és riasztó berendezésről, a munkához szükséges megfelelő
mozgástérről.
A munkavállalónak a feladat ellátáshoz megfelelő egészségi állapotban kell lennie.

AZ ÓVODA BALESETVÉDELMI SZABÁLYAI

Balesetvédelem az óvoda épületében
• Az óvodában olyan környezetet kell teremteni, amely alkalmas a balesetbiztonsággal
kapcsolatos szokások, magatartási formák kialakítására.
• A gyermekek napi rendszerességgel kapnak tájékoztatást a balesetvédelem érdekében
a szokás – szabályrend betartására.
• A helyiségekben óvónői felügyelet nélkül a gyermekek nem tartózkodhatnak.
• A játékeszközök rendeltetésszerű használatát el kell sajátíttatni a gyermekekkel.
• A barkácsoló eszközöket óvónői felügyelettel lehet csak használni.
• A csoportszobai villanykapcsolót, konnektorokat csak felnőtt kezelheti.
• A bútorok, berendezési tárgyak rendeltetésszerű használatát a gyermekkel el kell
sajátíttatni.
• Az óvoda helyiségeiben a megfelelő magatartásformákat ki kell alakítani és a
gyermekektől alkalmazását el kell várni.

Balesetvédelem az udvaron, óvodán kívül

• A gyermekek az óvoda elhagyása előtt szóbeli tájékoztatást kapnak az életkori
sajátosságnak megfelelően a balesetveszélyekről, és a helyes magatartási, viselkedési
formákról.( séta, kirándulás)
• Az udvar egész területén a gyermek csak óvónői, felügyelettel tartózkodhatnak.
• Az udvari játékokat csak rendeltetésüknek megfelelően használhatják.
• Az udvari játék folyamán saját és egymás testi épségére vigyázzanak.
• Az udvari mozgásfejlesztő játszóeszközöket a kialakított szabályoknak megfelelően
használják.
• Óvodán kívüli programhoz megfelelő számú kísérő jelenléte szükséges,(25 fő
gyermekre 2 óvodapedagógus és 1 dajka) utaztatás a hatályos jogszabályok
figyelembevételével történhet. (autóbusz biztonsági megfelelősége)
• Az óvodapedagógusoknak rendelkeznie kell a szülők aktuális elérhetőségével
(telefon) melyet óvodán kívüli programok esetén maguknál kell tartaniuk.

Szülői feladatok a balesetvédelem érdekében:

• Az óvodába a gyerekek testi épségüket és egészségüket veszélyeztető eszközöket nem
hozhatnak be (gyufa, szúró-vágó eszközök, kard, stb.). Ékszerek viselése (gyűrű,
nyaklánc, karkötő, bokalánc) balesetveszélyes helyzeteket idézhetnek elő, ezért
kérjük, az óvodában ilyet ne hordjanak a gyermekek.
• A szülő felelősségére a gyermekek életkori sajátosságaival összeegyeztethető, testi- és
lelki fejlődésüket elősegítő tárgyakat hozhatnak be, melyről előzetesen egyeztet az
óvónővel a szülő, kísérő. (mesekönyv, puha alvójáték, társasjáték, baba, kisautó,
bicikli, szánkó, roller).
Amennyiben a gyermeket az óvodai élet folyamán baleset éri, az óvodapedagógus
feladata és felelőssége a balesetvédelem érdekében az elsősegélynyújtás, az orvosi ellátás
megszervezése és a szülő értesítése.
A gyermekekkel történt minden olyan kisebb baleset esetén, amikor orvosi ellátás nem
szükséges, (horzsolás,) az óvónő a gyermeket elsősegélyben részesíti, s a gyermek
átadásakor tájékoztatja az érte jövő szülőt, felnőttet, hozzátartozót.
A gyermekkel történt orvosi ellátást igénylő beleset esetén – az elsősegélynyújtást
követően - az óvónő azonnal értesíti a szülőt, egyezteti vele a további teendőket.
Fejsérülés esetén (esés, nagyobb behatás következtében) mentő hívása szükséges! A
mentő megérkezéséig az óvodapedagógus feladata az elsősegélynyújtás.
A szülő köteles az értesítést követő legrövidebb időn belül gyermekéért jönni az óvodába.
Amennyiben orvosi vizsgálat előtt veszi át gyermekét (óvodában) a szülő feladata,
felelőssége, hogy orvos lássa gyermekét.
MUNKAVÉDELEM AZ ISKOLÁBAN:
A munkavédelemre vonatkozó jogszabályokban, szabványokban,
technológiai utasításokban előírt rendelkezések érvényesítéséről:
• az intézmény igazgatója,
• az igazgató helyettese és a területi vezetők,
• az intézmény gazdasági vezetője és gondnoka,
• az intézmény munka - és balesetvédelmi megbízottja, valamint
• az intézmény elsősegélynyújtói kötelesek gondoskodni.

Az osztályfőnökök feladatai
• A tanév megkezdésekor az első tanórán munka - és balesetvédelmi oktatást tart.
• A tanulókkal ismerteti – több tantárgy keretében oktatja a legalapvetőbb –a balesetek
megelőzését szolgáló – szabályokat, viselkedési szabályokat, és a tanulóktól az
oktatott szabályokat visszakérdezi.
• Felhívja a tanulók figyelmét a különböző állandó és idényjellegű baleseti
veszélyforrásokra (sport, közlekedés, tisztálkodás,játék stb.).
• Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, ellenőrzi, hogy a tanulói
megjelentek–e az iskolai egészségügyi ellátás keretében megszervezett
szűrővizsgálatokon.
• A csoportjában történt bármilyen balesetről az igazgatót vagy helyettesét értesíti.
Testnevelés óra:
• A pedagógus a tornateremben, sportudvaron rendszeresen ismerteti a tanulókkal a
balesetek megelőzésének szabályait.
• A tornagyakorlatok végzése előtt a pedagógus külön bemutatja a veszélyes elemeket,
és felhívja a figyelmet a balesetek, sérülések megelőzésére.
• Mozgásos foglalkozásokra, szakkörökre a tornaterembe, sportudvarra a tanulók csak a
foglalkozást vezető pedagógus jelenlétében mehetnek be, és az óra az ő irányításával
történhet.
• A tornaeszközöket, tornaszereket, sportszereket, az öltöző és a tornaterem, sportudvar
állapotát, biztonságát a foglalkozást tartó szakalkalmazott köteles folyamatosan
ellenőrizni.
• Hibás, sérült felszerelést, eszközt, tornaszert használni nem szabad.
• A foglalkozást vezető pedagógus köteles gondoskodni a rend és fegyelem
megtartásáról, és felelősséggel tartozik a baleset megelőzési szabályok megtartásáért.
• A tornaterem, tornaszoba padozatát mindig csúszásmentes állapotban kell tartani, el
kell távolítani minden akadályt, ami csúszást, botlást okozhat.
• A tornateremben, tornaszobában akadályt jelentő sportszereket (gerenda,
ugrószekrény stb.) tárolni nem szabad

A gyakorlati vagy technika óra:

A pedagógus a teremben, műhelyben rendszeresen ismerteti a
tanulókkal:
• a balesetek megelőzésének szabályait;
• az alkalmazott gépek, berendezések, eszközök elhelyezésére, üzemeltetésére
 vonatkozó előírásokat,
• a kézi szerszámokkal kapcsolatos műszaki előírásokat,
• a gyakorlati órákon használt munkaeszközökkel, taneszközökkel kapcsolatos
munkavédelmi előírásokat, a háztartási ismeretekre, gyakorlatokra vonatkozó
előírásokat,
• a balesetek megelőzésére vonatkozó személyi és tárgyi előírásokat. Tanári felügyelet
nélkül a szaktantermekben, műhelyekben tanulók nem tartózkodhatnak!