2022. 02. 23.

Szakaszolás
Widlöcher (1984)

Három jelentősebb periódust különböztetünk meg:

• 1-3 év: Firka korszak
A gyermek rajzfejlődése • 3-9 év: Képzeletszerű rajzolás vagy intellektuális
Rimaszombati Dóra realizmus
Dóró Árpád

• 9-15 év: Természetszerű (jelenségszerű) ábrázolás

vagy szemléleti realizmus

1-3 év: Firka korszak

• Elsődlegesen a mozgás és a nyomhagyás öröme dominál.
3-9 év: Képzeletszerű rajzolás vagy intellektuális realizmus
• Forma és alakábrázolás, kompozíciós ábrázolás sokszínű
szakasza.
A rajzi tevékenység csúcspontja, melyben a
képzeletvezérelt és szimbolikus gondolkodás központi
szerepet kap.
A rajz a közlés eszköze, képi nyelv.
9-15 év: Természetszerű (jelenségszerű) ábrázolás vagy
szemléleti realizmus
• A gyermek a dolgok leképezését, grafikai megjelenítését
a külső valóságnak rendeli alá.
A rajz képi nyelv funkciója megszűnik.
Firka korszak (1-3 év)
• A rajzfejlődés kezdeti éveiben döntő, meghatározó szerepe
van a környezet jutalmazó, ösztönző szerepének. (pl.: testvér)
• Az első ceruzafogás két szempontból is nagy élmény: nyomot
hagy, valami láthatót hoz létre
élvezetes maga a mozgás, a mozgás öröme
• Ebből következően az első hetekben, hónapokban pozitív
érzelmi megnyilvánulásokkal kíséri a rajzi tevékenységet.
• Firka korszak nagy részére jellemző a „kéz vezérli a szemet”
elv, tehát minden a mozgás örömének van alárendelve. (kifut
a papíron → a szándékosság i még nincsen jelen)
• Tulajdonképpen a rajzolás alapelemeit tanulja meg és
gyakorolja be a gyermek

A firkakorszakon belül is látványos fejlődésnek a. határozatlan vonalas, rétegvonalas firkák, „szórt”

lehetünk tanúi: firkák:
1. Amorf firkák:
tartalma: pontok, függőleges, vízszintes, hosszabb, rövidebb vonalak,
hajlított vonalak
 2022. 02. 23.

b. lengővonalas firka
• C. körkörös gomolyfirka

• A gyermek időnként igyekszik a rajzlapon belül maradni, az íróeszközt könnyebben, lazábban

fogja, a görcsösség lassan eltűnik.

d. cikcakk firka e, zártfirka, tömbfirka

Énfejlődés → különállóság, autonómia

Mérföldkő → megjelenik az első kezdetleges, véletlenszerű
forma, ált. a kör
Tudatosabb mozgásvezérlés, nagy koncentráció és figyelem. Egy ültő
helyében, egy rajzi folyamat → elismerésre méltó egy 2 éves
→ megjelenik az első jelentésadás, pl.: ez egy
gyermektől. csiga

2. Kezdetleges alakrajzolás:

• A gyermek uralja a papírt, „szem vezérli a kezet”.

• Ábrázolásában egyre nagyobb szerep jut

tudatosságnak, szándékosságnak a véletlenszerűség
mellett.
• A formákat megnevezi, a jelentésadás a 2-3 éves
korszak nyelvi tapasztalatával hozható összefüggésbe
(„mi ez” korszak).
• A vonalak közül előbb jelennek meg az ívek, mint az
egyenesek
• Fontos jellemző a sémák kialakulása, kedvenc formáit
sorozatszerűen rajzolja. A gyermek számára örömet
jelent az egész lapot telerajzolni nappal, autóval,
emberrel.

•A firkaszakasz végére megjelenik az ábrázolás
szándéka, a formák az ábrázolás eszközévé válnak.
• A firkák a következő rajzi korszak elején is nagy
szerepet játszanak, ötéves kortól jelentősen csökken
az arányuk.
( 4 éves 47% → 5 éves 8% )
• Már ebben a korszakban utalásokat találhatunk a
gyermekek rajzaiban a rajzoló személyiségére,
temperamentumára. (nyomaték, vonalvezetés,
térkitöltés, ritmus).
• Díszítettség, túldíszítettség, részletekkel való
túlzsúfoltság.
• Nem törődnek az irányokkal (kiterített kép).
• Juxtapozíció (4-5 éves korig): mindent rádobál a
képre ami az eszébe jut „összedobált elemekből
kialakul az egész”
• Transzparencia – ideovizuális ábrázolás
• Aránytalanság – emocionális töltet
• Kompozíció (5 éves kortól) : egységes témakört
rajzol le a gyermek minél egységesebb a
kompozíció, annál érettebb a gyermek
• A gyermek meghúzza az alapvonalat: van elől,
hátul, alul, felül perspektívaábrázolás kezdete
3. Természetszerű ábrázolás vagy
szemléleti realizmus (9-15 év)
• A gyermek gondolkodásában egyre jelentősebb
szerepet játszik az objektív valóság, a fantázia szerepe
pedig csökken.
• Most már valóban azt akarja ábrázolni, amit, s ahogyan
lát.
• 8-9 éves korban eltűnik az egocentrikus gondolkodás
(pl.: családrajz)
• Kedvelt tevékenységgé válik a másolás, utánzás.
• A rajz többé már nem gyermeknyelv.
2022. 02. 23.
2. Képzeletszerű rajzolás vagy intellektuális
realizmus (3-9 év)
• A rajzolás igazi nagy korszaka, a gyermekek a játék
mellett a rajzolásban lelik örömüket.
• Ebben a korszakban a rajz „képi nyelv”, ami sok mindent
elmond a rajzolóról és a szándékairól.
• Ebben a korszakban a gyermeki fantáziát nem
korlátozzák sablonok, nem köti a valóság.
• 6-7 éves korig jellemző, hogy ami a gyermek számára
érzelmileg fontos (pozitív és negatív is), azt részletesen
kidolgozza, ami nem, azt elnagyoltan veti papírra.
• Az egocentrikus gondolkodás jól nyomon követhető a
rajzokban 5-7 éves kora között: „ez az én házam, ez az
én kutyám”, illetve önmaga középpontbeli, felnagyított
ábrázolása.
• Egy rajzi folyamatban rajzolnak, nem szakítják
félbe, ha csak félig készül el akkor sem tér vissza
hozzá.
• Mozgást még nem képesek ábrázolni.
• Fontos jellemvonás ebben a korszakban a sémák
alkalmazása, az alakok leegyszerűsítése, pl.:
emberi és állati fej egyforma.
• Határozott, biztos vonalvezetés. Egy
vonalhúzással bonyolultabb formákat, alakokat is
megrajzol. Nem korrigálja rajzait, elégedett velük.
• Utánozni, másolni, még egyszer ua. lerajzolni
nem szeretnek.
• A rajzolási folyamatban is van változás:
Eddigi határozott ábrázolás helyett sokat korrigál, javít,
gyakran elégedetlen a munkájával, a radírozás időszaka.
• Az iskolai elvárások erősen hatnak, felerősítik az
önkorrekciós folyamatokat.
• Önkontroll, önkri ka erősödése → elégedetlenség → 12-
14 évesen sokan felhagynak a rajzolással
• Egy–egy témán napokig, hetekig dolgozik a gyermek.
 2022. 02. 23.

2. A 10. életév környékén a távlat helyes ábrázolása fokozatosan jelenik meg

Ennek a korszaknak a sajátosságai: • nagy szerep az iskolai oktatásnak
• megjelenik a takarás, elkülönül a talajszint és az ég
• a távlat nagyságrendekkel való kifejezése
1. A pontos részletezés az egész korszakra
3. A mozgásábrázolás
jellemző •Az alakok mozgatása ebben a korszakban válik
általánossá
Sematikus részletezés → megtanult sémák
•Nem csak ízületekben mozgatja az alakokat,
használata (magunktól)
kifejező testtartást is kapnak. (pl.: száguldó
lovak)
Természetszerű részletezés → egyéniesített
kivitelezés (megtanulható)

Individualizáló részletezés → érzelmi hangulatot is

kifejezi (nem tanulható)

4. 10 éves kor felett fejlődik a színharmónia iránti

érzékenység Az emberábrázolás fejlődése
(Mérei Ferenc és Feuer Mária)
• A harsány, erőteljes színezés megszűnik,
• Az emberalak már a firkakorszak végén megjelenhet:
tudatosabban alkalmazzák a színeket leggyakrabban fej-láb emberke vagy két kör alak összeillesztése
• Egyre gyakrabban grafittal való rajzolás,
árnyékolás

5. A másolás
• A minták lemásolásához való kedv kialakulása
• Sokszor másolópapírral kopíroznak dolgokat,
kidolgozzák és mint saját alkotásukat mutatják
be
• Ezek a munkák a díszítés és kivitelezés
sokoldalúságát tökéletesítik.

•3-4 éves korban azt rajzolják meg ami a legfontosabb:

fej, szem, száj, orr, törzs, láb, kar.
•4 éves kor körül arányeltolódás: nagy fej, szem, száj,
orr, fül, kis törzs, hosszú kar, rövid láb.
•6-7 éves gyermekek a felöltöztetésben nagyot lépnek
előre: díszítéssel sokat időznek, lányok → királylány,
hercegnő; fiúk → lovagok, katonák
•5 éves korban újabb elemek: haj, nyak, ujjak, ruha,
valamint minél arányosabb kivitelezésre törekednek.
• A felöltöztetés az alkalmazkodás jelzője,
szocializálódás; ezzel különítik el a nemeket.