8.

tétel: A kultúrtechnikák tanítása az értelmileg akadályozott tanulók iskoláiban

1. A kognitív képességek jellegzetességei és fejlesztése értelmi akadályozott gyermekeknél

2. A kultúrtechnikák tanításának előfeltételei, az előkésztő időszak feladatai
3. A tananyagszervezés sajátosságai, módszertani alapelvek, ált. és speciális eszközök

1. A kognitív képességek jellegzetességei és fejlesztése értelmi akadályozott gyermekeknél

Észlelés:
 minden értelmileg akadályozott gyermeknél többszörösen akadályozott
 szenzomotoros zavarok megnehezítik a világ megismerését
 ezen túlmenően még taktilis, szaglási, ízlelési területen is hiányosságok léphetnek fel
 a hallási zavarokat gyakran nem lehet felismerni, pedig a hallásalapja a beszédnek
o beszédhangok megkülönböztetési képessége késve alakul ki. Mindez szerepet játszik a
beszédfejlődés késleltetettségében.
 A látási észlelés folyamata meglassúbbodott
o A tárgyak felismeréséhez hosszabb időre van szükségük.
o az alakészlelés, tér-helyzet-távolság megállapítása különösen nehéz számukra
 Az észlelés beszűkülése okozza, hogy új szituációkban bizonytalanul tájékozódnak

Észlelés fejlesztése:
 megfigyelésre- neveléssel emelhetjük az érzékelés, észlelés színvonalát
 nem akkor fejlődik legjobban, ha a gyermekek ismételten gyakorolják az egyes tárgyak
tulajdonságainak érzékelését,
 hanem, amikor összehasonlítják (az egyező és eltérő) tulajdonságokat
 a pedagógus:
o adjon utasítást és magyarázatot
o az ő vezetésével végzik el a tárgyakkal történő manipulációt, amelyek segítik feltárni azok
sajátosságait
o ÍGY a gyerekek jobban megismerik és helyesebben érzékelik a tárgyakat
 segítségadás:
o a megkülönböztet jegyek felismerése
o minta adása a tanulónak az elemzés lépéseire
o a tapasztalatokat mondjuk el szóban is (jobban rögzül)
o a feladatok a mindennapi tárgyakhoz kapcsolódjanak
 észlelés fejlesztésére nem kell külön órát fordítani, ahol csak alaklom kínálkozik rá, folyamatosan és
következetesen fejleszteni
 beépül az olvasás, írás elemeivel való foglalkozásokba
 egyes játékok az érzelem, észlelés és megkülönböztető képesség fejlesztésének jó gyakorlati keretet
adnak

Figyelem
 ép társakhoz viszonyítva súlyosan sérült, fejletlen
 szűk terjedelmű (kevés dolgot tud figyelembe venni)
 kevésbé tartós és nagyon könnyen elterelődik
 Hullámzó, szétszórt.
 Hiányzik a figyelem megosztására való képesség
 figyelme tárgyhoz kötődik
 a fogyatékosság súlyosságával párhuzamosan romlik figyelmi teljesítményük

Figyelem fejlesztése:
 meg kell különböztetnünk a figyelem hiányából adódó hibákat és a képességek hiányából adódóakat
 o figyelmetlenség esetén a hibákat csak bizonyos időszakokban követik el, amikor hiányzik a
tevékenység tárgyára összpontosító figyelem
 gyakran nem veszik észre a jellemző, lényeges jegyeket
 a szóbeli közlésekből sok mindent nem fog fel, ha azt nem erősíti meg cselekvés
 ajánlások:
o az aktív periódusokat váltogatni kell nyugalmi periódusokkal (lehetőség a pihenésre)
o zavaró ingereket el kell távolítani
o a nevelő úgy helyezkedjen el, hogy mindenkit lásson és ellenőrizni tudja őket
o oktatás során változatos figyelemkeltő eszközökkel éljen: gesztusok, hangsúly + a gyermek
manipulációjának bekapcsolása
o ha a figyelem lanyhul: megállhatunk, csendben várhatunk, majd folytatjuk a munkát
 figyelemfelkeltés az értelmi erők mozgósításának fontos feltétele
 játéktevékenység: koncentrációs, szabályjátékok igénylik a gyermek figyelmét
 játék során megtanulják, hogyan kell a dolgokra, társukra figyelni

Emlékezet
 bevésés mechanikus, meglassúbbodott,
 a megőrzés gyakran bizonytalan,
 felidézés pontatlan (hiányos észlelés miatt)
 emlékezés segítségével szerzünk ismereteket, tudunk tanulni
 az emlékezet segíti a tanulást, zavarai gyengítik, gátolják (a tanulást)
 felidézés nehézségei abból is származhatnak, hogy nehezen tudnak különbséget tenni: az eredeti
emlék, más tapasztalati és képzeleti kép között (összekeverednek emlékezetükben)

Emlékezet fejlesztése:
 a fejlesztés azon a kognitív szinten történjen, ahol a gyermek áll
 ha a szenzomotoros tapasztalat szerzés szintjén van – tárgyi szinten gyakoroljanak, ne csak
verbálisan
 a megőrzésre, felidézésre szánt tárgyak legyenek egyszerűek, feltűnő jegyeket hordozók
 fejlődés ne csak egyes tárgyakra irányuljon, hanem összehasonlításokat is tartalmazzon (hasonlóság,
különbség)
 fejlesztést jól szolgálják a játékok, melyek sikerélményt nyújtanak
 +olyan tárgyak, amelyek személyes jelentéssel bírnak (érzelmileg kötődnek)
 ismétlések számát növelni kell, de azok változatosak legyenek
 felidézésnél jól használhatóak emlékeztető képek, segítő kérdések

Gondolkodás
 gondolkodásukat nagyfokú konkrétság jellemzi:
o az elvont fogalmakat nehezebben tudják meghatározni, (mint a konkrét fogalmakat)
o a rejtett tartalmakat nem tudják megragadni
o nehezen tudnak elvonatkoztatni, általánosítani
o a pedagógus ne csak konkrét tapasztalatokhoz vezesse a gyermeket hanem segítsen később
elszakadni azok konkrétságától és áttérni egy magasabb fokra, az általánosításra.
 következetlenség:
o a figyelem vibráló jellege megfosztja a gyermek attól, hogy összpontosítson egy témára
o megtapad egy számára érdekes résznél
 nem tudja elképzelni a megoldás menetét – ez a legjellemzőbb hiba problémamegoldás során
 a cselekvési feladatok megoldásában nem következetesek, gyakran kezdenek új cselekvésbe, majd
azt is félbehagyják és visszatérnek az előzőhez);
 a sikertelen próbálkozásokból nem vagy keveset tanulnak
 véletlenül felbukkanó helyes megoldási mód fel nem ismerése
 nem képesek az ok-okozati összefüggéseket észrevenni (lényeg kiemelése).
 Gondolkodás fejlesztése:
 a gondolkodás fejlődésének általános törvényszerűségei és a gondolkodásfejlesztés általános elvei is
azonosak a fogyatékos és normál gyerekeknél
 gondolkodás fejlődés: a cselekvéstől, a tárgyi tevékenységtől vezet a szimbólumokon át az elvont
gondolat felé.

tárgyi elvont
cselekvés tevékenység szimbólum gondolkodás

 az értelmi képességek kialakulása is csak a gyermek konkrét tevékenységének, tárgyi cselekvésének

útján valósítható meg
 a gyermek először konkrét gyakorlati cselekvésekben hajt végre gondolkodási műveleteket,
 a következő fejlődési stádiumban ezek már elképzelt cselekvésekben is megvalósulnak,
 a legfejlettebb szinten már a cselekvés elképzelése nélkül, formális gondolkodási műveletek
formájában játszódnak le

Megismerési folyamat 3 szintje:

 tárgyi- cselekvéses szint (manipuláció és a gondolkodás műveletei egybeesnek)
 szimbolikus képi-rajos szinten (már az emlékképeket azonosítja az ábrázolt képpel)
 verbális szint (értelmileg akadályozott gyermek e szint alkalmazása nehéz)

 a feladatszituációk tárgyak, rajzok, képek és szóbeli feladatok formájában jelenhetnek meg

 eleinte tárgyi cselekvést, manipulációt igénylünk, majd később rajzot, szóbeli választ
 meg kell találnunk a gyermek fejlettségének megfelelő szintet, azon belül fejlesztő feladatok elé
állítjuk, egyéni segítséget adunk
 feladatok: örömtelik és számára legyőzhető nehézségűek legyenek
 feladatok: (előbb tárgyi, majd képi szinten)
o azonosítások (tedd mellé, kösd össze)
o összefüggések keresése (képek segítségével, cselekvés bemutatásával)
o csoportosítás
o soralkotás (történések leírásában)

A beszédhanghallás és a beszédhiba összefüggése tanulásban akadályozott gyermekek esetében:

 A beszédhanghallás fogalma alatt a beszédhangok tulajdonságaik szerinti differenciálását, valamint a
beszédhangok sorozatának felfogágát értjük.
 A tanulásban akadályozott gyermekek nagyobb arányban kezdik beszédhibásan au iskolát, mint a
többségi kortársaik.
 A beszédhiba jellemzője, hogy a gyermekek nem az anyanyelv szabályai szerint képzik a
beszédhangokat. Torzítanak (pl. a sziszegő hangok ejtésénél nyelvük a két fogsor között van), vagy
elcserélik a hangokat (pl. igen helyett azt mondják, hogy iden).
 A hangképzés megtanulása 5 éves korra a gyermekek többségénél befejeződik.
 A hangejtési eltérésnek három fokozata van.
Hangejtési eltérések
1. szenzoros 2. kondicionált 3. fokozat
 A gyermek sem a saját,  A másik ejtésében  A saját ejtési
sem a másik ejtésének észlelik a különbséget, eltérésüket is észlelik.
minőségét nem tudják de a sajátjukban még  Pl. Ez solyompó? Nem,
megítélni. nem. de nem tudom helyesen
 Pl. Ez solyompó? Igen,  Pl. Ez solyompó? mondani.
ez somolypó. Nem, ez nem
solyompó, hanem
solyompó.
  A beszédhiba nem egyszerűen artikulációs ügyetlenség vagy koordinálatlan képzésmód. A kiejtés
hibája nem biztos, hogy önmagában áll, hanem lehetséges nyelvi zavar egyik tünetenként
jelentkezik.
 A fejlődését akadályozhatják átmeneti hallászavarok. További ok lehet a beszédszervek
valamelyikének organikus sérülése (pl. nyelvizomzat renyheség, szájpadhasadék). Állhat még
mögötte nyelvi tapasztalathiány is.
 Nem csak biológiai eredetű okok, hanem kognitív tényezők is okozhatják.
 A nyelvi zavar ilyenkor az akusztikus (hallási), a fonetikai (a beszédhangok tulajdonságainak
meghatározása) és a fonológiai szintek sérült működésének a következménye.
 A felsoroltak közül a fonetikai és a fonológiai szintek a beszédhanghallás összetevői.
 Ha beszédhiba esetén nem mutatható ki biológiai vagy szociális ok, akkor az ok a beszédhanghalló
készség sérülése vagy elmaradása feltételezhető.
 A DIFER beszédhanghalló készséget vizsgáló diagnosztikus teszt tanulásban akadályozott
gyermekek esetében is alkalmazható.
 A beszédhibák hátterében feltételezhető, hogy fejletlen, sérült beszédhanghallás húzódik meg.
 A beszédhiba nem egyforma mértékben, de befolyásolhatja a beszédértést, az olvasást és a
helyesírás.
 Az elhúzódó beszédzavar a tanulás egyik komoly akadálya lehet.

2. A kultúrtechnikák tanításának előfeltételei, az előkészítő időszak feladatai

3. A tananyagszervezés sajátosságai, módszertani alapelvek, általános és speciális eszközök

 A kultúrtechnikák közé soroljuk: olvasási, írási, számolási készséget.

 Fontos eleme az egyén társadalmi integrációnak, az iskolának legfontosabb feladata, hogy
megtanítsa a gyerekeket írni, olvasni, számolni.

Olvasás- írás tanításának előkészítése:

 Az értelmileg akadályozott gyermekek iskolába kerülésükkor még nem alkalmasak ezeknek a
technikáknak az elsajátítására.
 Szükség van egy előkészítő szakasz beiktatására, melynek során képessé válnak ezen bonyolult
készségek elsajátítására.
 Az értelmileg akadályozott tanulók olvasás-írástanítása nagyban hasonlít a nem fogyatékos gyerekek
tanításához, azzal a különbséggel, hogy:
o intenzív előkészítési szakaszt igényelnek
o apró lépésekre kell bontani számukra az egyes tanulási folyamatokat
o sok cselekvésbe ágyazott tevékenység segítségével, hosszabb időn keresztül képesek eljutni
az olv., írás megtanulásához
o kisebb hányaduk képes csak elsajátítani az olvasás és az írást készség szinten
o sokan nem jutnak el arra a szintre, hogy az olvasást információ szerzés céljából használják

Az olvasástanítás módszerei:
Szintetikus módszer:
 A módszer lényege a kisebb részekből való kiindulás, ezekből rakja össze a nagyobb egységeket. A
kiindulóponttól függetlenül betűztető módszerről beszélünk.
 Ez a módszer az írott betűt veszi alapul, alfabetikus sorrendben megtanítja a betűk nevét. Kétbetűs
szótagokat gyakoroltat összeolvasni, ezek után szavakat, mondatokat.
 A hangoztató vált ismertté, hangból indulnak ki, ehhez kötik a hang alakját, a betűt. Negatívum:
elnyújtja a szótagolvasási időszakot, unalmas lehet a gyerekeknek.
 Mindezzel párhuzamosan történik az írástanítás, a két készség megerősíti egymást.

Analitikus/globális módszer:
 USA-ban terjedt el. Az egész szövegekből indultak ki. A jól ismert imádságok szövegeit kapták meg
leírva, ezt próbálták analizálni.
 Később az egység a szó lett.
  Az egészből való kiindulás sok problémát okoz az olvasni tanuló gyermekek számára, találgatáshoz
vezethet, nem megoldható a párhuzamos írástanítás sem.

Analitikus-szintetikus módszer:
 A magyar nyelvhez leginkább alkalmazkodó módszer.
 Az egész, értelmes szóból indul ki, ezeket bontja szótagokra, hangokra/betűkre, majd az elsajátított
egységeket újra visszailleszti a szótagokba, a szavakba.

Tantárgyi rendszer és óraszámok az értelmileg akadályozottak intézményeiben

Olvasás-írás tanítása 2 tantárgy keretén belül valósul meg:
 1-2. évfolyam.: olvasás-írás előkészítése
 3. évfolyamtól olvasás-írás elemei tárgy van jelen
 készségfejlesztő speciális iskola előkészítő szakaszában is megjelenik a tantárgy

A tantárgyi koncentrációból kifolyólag más tantárgyak is nagymértékben előkészítik a tantárgyat:

 ábrázolás-alakítás:
o különböző ábrázolások, anyagok megformálása során fejlődik a gyermek
finommotorikája, szerialitása
 beszédfejlesztés és környezetismeret:
o az artikulációs gyakorlatok,
o beszélőkedv kialakítása,
o mondókák, játékos gyakorlása
 játékra nevelés:
o tárgyak válogatása
o kézügyességi játékok
o hallásfejl. játék: hallási figyelem, hallásemlékezet fejlesztése

Az előkészítés során a részkészségek elsajátítása és a nyelvi tudatosság kialakítása a feladat.

ELŐKÉSZÍTŐ SZAKASZ
Részkészségek elsajátítása Nyelvi tudatosság kialakítása
2 csoport: 3 szinten valósul meg:
általános készségek speciális készségek szótagolás szavak, fonématudat
minden tantárgy olvasás-írás tanítását mondatok kialakítása
alapozásában megvan késztik elő felismerése

Részkészségek

általános készségek speciális készségek

 logika: rész-egész viszonyának, tulajdonságok,
hasonlóság-különbségek forma felismerése
 figyelem fejlesztésével elérhető az
egymásutániság követése, ami a hangok
sorrendiségének követését teszi lehetővé a
szavakon belül
 felismerési gyakorlatok segítségével a szoros
hang-betű kapcsolat alakítható
 a jó beszédtempót a közös mondókázások
segítségével alakíthatjuk ki (hadarók lassítása,
lassúak lendületesebb beszédtempóra
késztetése)
 olvasástanítással kapcsolatos speciális
részkészségek kialakítása során fontos feladat a
kommunikációs magatartás kialakítása
(köszönés)
 a jelfunkció tudatosítása óvodában is megjelenik
 az olvasás során a hang jele a betű
 relációs szókincs fejlesztése
 fontos a balról-jobbra, fentről lefelé való
haladás
  a ritmus fejlesztése a szótagolás elengedhetetlen
feltétele
 az emlékezet fejlesztése didaktikai játékok
segítségével
 rövid távú memóriára az összeolvasásnál,
hosszú távúra a szöveg értelmezésénél van
szükség

A nyelvi tudatosság fejlesztése

 3 szinten valósul meg: (1) szótagolás, (2) szavak, mondatok felismerése, (3) fonématudat
kialakítása. A nyelvi tudatosság megléte nélkül nem kezdhető el az olvasástanítás.

szótagolás szavak, mondatok felismerése fonématudat kialakítása

 a nem fogyatékos gyerekeknél  fontos a felbontás és
3 éves korban kialakul összerakás
 készsége jól fejleszthető  mondatok alkotásához és
tapssal, lépkedéssel, szógyűjtéshez
ritmushangszerekkel való legalkalmasabbak a képes
játék seg. kártyák és eseményképek
 mondóka és verstanulás  szavak letapsolása,
szótaghatárok jelölése
 játékos módja a hangutánzás
 a gyermekek bábok vagy
képek segítségével jól
motiválhatóak az állathangok
utánzására
 mindig a tiszta ejtésre kell
törekedni
 mássalhangzókkal kezdjük

Olvasás tanítása:
 a hang-betű megfeleltetés az olvasás lényeges momentuma
o ezt a kapcsolatot minden új betű tanításánál fontos megerősíteni
o minél gyorsabb a hang-betű megfeleltetés, annál gördülékenyebb az összeolvasás

Új betű tanítását:
 mindig az eseményképről való beszélgetéssel kezdjük
 a képet kivetíthetjük vagy kitehetjük nagyítva jól látható helyre
 a gyermek feladata mondatok alkotása a képpel kapcsolatban, javítja a grammatikai hibákat,
kérdésekkel segíti
 az ilyen módon kiemelt szót egy hívóképen kiteszi a gyermekek elé
 a hívóképen az adott szó kezdőbetűje szerepel különböző formákban
 ezek után a szó eleji hang leválasztása a feladat
 először szótagolni kell a szót:
o tapsolás segítségével
o halk-hangos játék: a szó eleji hang hangos, míg a szó vége halk lesz – kiemelkedik a tanulandó
hang
 hang hangoztatásánál alkalmazhatjuk a fonomimika módszerét is:
o apró szájkörüli kézmozdulatokkal követjük a hangoztatást
 először a nyomtatott kisbetűvel ismerkednek meg a tanulók
 a táblára nagy méretben kirakott betűnek meg lehet beszélni az alakját
 gyakori az újonnan tanult betű kiválasztása más betűk közül, amennyiben a gyermek nem biztos a
betű felismerésében, megtámogathatjuk a hívóképet a szájállás képével és a fonomimikai mozdulattal

Betűk összeolvasása:
 fontos eleme az összeolvasás, legegyszerűbb a kétbetűs nyílt szótag olvasása
 olvasásnál a helyes irány kialakításának megsegítésére alkalmazhatunk egy kis kézmozdulatot,
amellyel balról jobbra összekötjük a betűket
o így a tanulási szituációt mozgásba ágyazzuk
o a mozgásos élmény könnyen előhívható
 Meixner módszer az összeolvasás tanításánál a szótag elején álló hosszan hangoztatható
mássalhangzó változatot használja:
 o a maci a m hangot morogja, a kígyó a sz-t sziszegi – ehhez kapcsolja a mássalhangzókat
o a szótagok összeolvasását mgh. esetén a szájállás képeinek alkalmazásával, msh. esetén a
hívókép egyszerű rajzának alkalmazásával segíthetjük
o játékos módon felhasználhatjuk a már begyakorolt hangutánzókat is (a maci morogja az a-t:
ebből lesz a ma)

Egyszerű szavak olvasása:

 először kétbetűs, majd négybetűs szavakat, csak ezek után kerülnek sorra a hárombetűs szavak,
ezután a hatbetűs, ötbetűs szavak, majd a mássalhangzó-torlódásos szavak.

Mondatok olvasása:
 rövid kérdések és tőmondatok olvasásával kezdünk
 próbálkozunk a bővítményes és az összetett mondatokkal
 a mondatok olvasását képekkel is megerősíthetjük
 az olvasást mindig hangosan gyakoroltatjuk, míg a gyermek biztosan tud szavak szintjén olvasni
 bevezethető a néma olvasás

Egyszerű szövegek:
 bevezethetünk különféle játékos gyakorlatokat az olvasás gyakorlatok színesítésére
 stafétaolvasás: mondatonként más-más olvas hangosan, közben a többiek figyelnek
 néma olvasás gyakorlása
 olvasás tartalma életszerű, hasznosítható tartalmú legyen (tv műsor, recept)
 fontos a szöveg kérdések segítségével történő feldolgozása
 a hangosan hibátlanul felolvasott szöveg még nem jelenti, hogy a tanuló érti is a szöveg lényegét,
ezért fontos a szöveg kérdések segítségével való feldolgozása
 előfordulnak az értelmileg akadályozott gyermek olvasásában hibák, kutatások rámutatnak, hogy
gyakoriak a betűcserék, a betűkihagyások, -pótlások

Írás tanítása:
Kiinduló írás megtanítása:
 sok olyan gyerek van, aki a finommotorika fejletlensége miatt nem tud eljutni a folyóírás szintjére,
ezekkel a betűkkel viszont olvasható írásképet lehet náluk kialakítani
 a legjobb, ha a gyermekek természetes fénynél írnak (ne árnyékolja füzetét)

 írástanításnál fontos a helyes ülés és kéztatás

 helyes ceruzafogás kialakítása
 értelmileg akadályozott gyermekeknél általában rossz a kéztatás, ceruzafogás, a kézcsúsztatás
nehezített
 szükséges fejleszteni a testsémát, az egyensúlyérzéket, iránydifferenciálást, szem-kéz koordináció,
alakállandóságot, alak-háttér állandóságot, a taktilis érzékelést és a finommotorikát
 a tantárgyi koncentráció segítségével más tantárgyak is segítenek ezen területek fejlesztésében

Betűelemek tanítása:
 betűelemeket először levezetjük valamilyen tárgyból, amikor a gyereknek módjukban áll felismerni a
kapuvonalat, csészevonalat
 mindezt mondókával, versikével is összeköthetjük
 csoportterem padlójára vázoljuk a nagyméretű betűelemeket, amit végigjárhatnak
 maguk is leutánozhatják
 ezt követi a táblai vázolás vagy csomagolópapíron való vázolás
 létrehozhatják a formát gyurmából, zseníliafonalból
 homokba vagy grízbe írás
 papíron történő munka
  ezek után ismerkednek meg a vonalközzel és átírják az előírt munkákat

Betűk írása:
 hasonló módon történik, mint a betűelemeké
 a betűkkel kapcsolatban meg kell beszélni a következőeket. tulajdonságokat: kezdőpont, végpont,
vonalvezetés, vonalközben való elhelyezkedés
 írott betűk elsajátításához szükséges az egyes kötéstípusok ismerete is
 betűk után szótagokat, szavakat, mondatokat íratunk
 nagybetű tanítása 8. évfolyamban jelenik meg
 írás gyakoroltatásánál másoltatás, tollbamondás, emlékezetből írás

Számolás- mérés tanításának előkészítése:

 1-2. évfolyam: számolás mérés előkészítése
 3. évfolyamtól: számolás mérés elemei
 speciális szakiskola előkészítő évf.: 9-10. évf.: számolás- mérés tantárgy
 speciális készségfejlesztő szakiskola: 11-12. évf.: számolás- mérés tantárgy

A számlálási készség kialakulása:

 A számlálási készség kialakulása átlagosan hároméves kor körül indul meg.
 Az iskolába lépő gyerekeknek több mint a fele a húszas, 16%-a pedig már a százas számkörben is
biztosan számlál.
 Emellett közel 10%-nak komoly nehézséget jelent a 10-ig, néhányuknak pedig az 5-ig számlálás.
 Ők a 3-4 évesek átlagos fejlettségi szintjén lépnek be az iskolába.
 Akinek a számlálási készsége óvodáskorban nem éri el a megfelelő fejlettségi szintet, az szinte
behozhatatlan hátrányban van. Neki a számlálásra kell koncentrálnia, míg sokaknál a számlálás már
optimalizálódott.

 a számolás-mérés előkészítése tantárgy keretein belül a matematikai készségek alapjait kell a

gyermekeknek elsajátítani
 az érzékelés, észlelés fejlesztése alapvető jelentőségű
 térbeli tájékozódás meghatározó a későbbi logikai teljesítmény szempontjából
 óvodai fejlesztés során megkezdett mozgás-és ritmusfejlesztés által fejlődik a gyermek testtudata
 észlelés fejlesztése során nem csak az ingerek biztosítására kell odafigyelni, fontos, hogy az
észlelési, érzékelési területek mindegyikét bekapcsoljuk
 tárgyakkal kapcsolatos ismereteket csak úgy tud önállóan szerezni, ha ismeri milyen tulajdonságok
alapján ismerheti meg
 ha a tárgyakkal kapcsolatban tud megállapításokat tenni, előkészíthető a csoportokba (halmazokba)
rendezés, válogatás, csoportosítás

Számolás- mérés tanítása:

Tevékenységek halmazokkal:
 a számolás, mérés területén tört. ismeretszerzésben is a tapasztalás jelenti az alapot
 a tárgyakat azáltal tartjuk összetartozónak, hogy van közös tulajdonságuk
 ezért meg kell ismertetnünk a tárgyak tulajdonságait (formájára, színére, egyéb tulajdonságok)
 a felismerés, hogy a tárgyat tulajdonságai határozzák meg, fontos feltétele a számfogalom
kialakulásának
 ha a gyermek biztosan felismeri a tárgy tulajdonságait, akkor végezhetünk összehasonlításokat
(hasonlók, párosíthatunk tárgyi, képi síkon)

Csoportosítás:
o eleinte egy-egy szempont alapján történik
o majd a mennyiség is egy megfigyelhető tulajdonsága a csoportnak (halmaznak)
  a tapasztalatok által képes a tárgyak tulajdonságait felismerni, majd adott tulajd. figyelembe véve
csoportok alkotására
 halmazokkal való műveleteket a tulajdonságok alapján történő összehasonlításokkal kezdjük
o megegyező és eltérő tulajdonságok
o mennyiségi összehasonlításokkal bevezetjük a több- kevesebb, ugyanannyi fogalmakat, és az
ezeknek megfelelő relációs jeleket (levezethetjük az éhes kiskacsa történetéből: arra nyitja a
csőrét, ahol több magot lát)
 halmazok számosságával is megismerkednek:
o szám elvont fogalom, az 5 önmagában nem létezik – csak 5 valami (alma)
o a halmaz számosságát számlálással állapítjuk meg
 a tárgyakat rakják egy sorba
 mutatóujjukkal hozzáérve mondják ki a számot
 az utoljára mondott szám adja a halmaz számosságát
o Pl. számosság alapján rendezés: 5 kosárba teszünk terméseket (különböző mennyiségeket).
Sorba rendezhetjük őket számosságuk alapján. (megállapíthatjuk a legkevesebbet) Így
kapunk egy sort 1-5-ig. Majd a gyermekeknek egy üres kosarat adunk, megkérjük őket, hogy
helyezzék el a sorban – így vezethetjük be a 0 fogalmát.
 számokhoz tartozó mennyiségeket sokoldalú érzékelés, cselekvés tárgyává kell tenni, hogy a
számnevekhez tartozó mennyiségek összekapcsolódjanak
 halmazokkal előkészítő munkát végzünk:
o összeadás előkészítése:
 halmazok egyesítésével (rakosgatás során észreveszi, hogyha a 2 halmaz elemeit
egyesíti – több lesz)
 hozzátevés
o kivonás előkészítése:
 elvétel
 ezekben az esetekben a gyermek cselekvésbe ágyazottan sajátít el fontos fogalmakat.

Számfogalom kialakításának menete:

 számokhoz tartozó mennyiségeket sokoldalú érzékelés, változatos cselekvés tárgyává kell tenni,
hogy a számnevekhez tart. mennyiségek kellőképpen összekapcsolódjanak
 1x a sok-kevés fogalmak megismerése
 majd az 1 fogalmának megtanítása
 menete:
o 1-, 2-, 3 elemű halmaz kialakítása o számkép kialakítása,
hozzáadással, elvétellel összekapcsolása a mennyiséggel
o 1-, 2-, 3 elemű halmaz felismerése o számjegy bemutatása, írása
tárgyi, képi síkon o mennyiség – számnév – számkép –
o mennyisége összehasonlítása számjegy egyeztetése
(kisebb, nagyobb, egyenlő) o sorba rendezés növekvő sorban
o mennyiségfogalom megerősítése o számok helye a számsorban
akusztikus, taktilis, vizuális úton o számszomszédok
o halmazok alkotása megnevezés után o páros – páratlan fogalmak
(bővítés, szűkítés) o bontás 2 részhalmazra
o mennyiségek leképzése
 a 10 megjelenésével új fogalom bevezetése: helyi érték (színekkel, jelekkel segíthetjük)

Reláció:
 már a halmazok összehasonlításával elkezdjük a relációk kialakításával
 tanításuk során azokat a tulajdonságokat vesszük előre, amelyekkel a gyermek gyakrabban találkozik
(több, kevesebb, ugyanannyi)
 mennyiségi relációk:
o több-kevesebb-ugyanannyi,
 o téri viszonyok meghatározására vonatkozóak (előtt, mellett, jobbra, balra, mögött, alatt,
fölött, között)
 ha elemek sorba rendezésekor az elemek helyét akarjuk meghat. – sorszámneveket használunk
o elemek helye a sorban
o csak egyetlen elemet jelöl a sorban
o gyakoroltatását sorba rendezett tárgyakon balról jobbra gyakoroltatjuk

Térbeli tájékozódás kialakítása:

 a térben való tájékozódás tanításának kezdetén a saját test a viszonyítási pont
 ezért a saját testet sokoldalúan kell megismertetnünk
o tárgyakról nem csak azt tudjuk, hogy milyen alakúak, miből készülnek, milyen színük van,
hanem azt is, hogy hozzánk viszonyítva hogyan helyezkednek el
o gyakran találkoznak a tárgyak térbeli viszonyával: játékokat egymás mellé teszik a polcra,
egymás mögé állva sorakoznak
o számos játékos mozgásba ágyazott feladatot végezhetünk:
 terek érzékelése: szoba falának színe
 térben való mozgás: körbefutás a szobában
 átbújás a szék alatt
 gyermek és a tárgy viszonyának megállapítása (hol, honnan, hova kérdőszóval)
 tárgy-tárgy közötti viszony megfigyelése:
o egyik tárgyat meg kell neveznünk, mint tájékozódási pontot
o hozzá viszonyítva vizsgáljuk a többi tárgy helyzetét
 Ha a térben jól tud tájékozódni a gyermek, fokozatosan áttérhetünk a síkba

Időbeli tájékozódás kialakítása:

 legkorábban az évszakokkal és napok neveivel találkoznak
o az évszakok változásának seg. megértjük az idő körfolyamatát
o a tapasztalatszerzés nagyon komplex: egyes évszakoknál megjelennek az ünnepek,
öltözködés, gyümölcsökkel, zöldségekkel való ismerkedés (ősz: levél, termés gyűjt.,
csoportosítás szín, méret, forma)
 tegnap, ma, holnap fogalmának megtanítása az időjárás segítségével:
o tegnapi időjárást még láthatják (előző napi képes kártya alapján)
o mai időjárást épp tapasztalják
o holnapi időjárásról nem tudunk sokat
 évszakok, hónapok, napok neveit mozgással kísért mondókákkal könnyebben el tudják sajátítani a
gyerekek (minden reggel
o évszakok ábrázolása kördiagrammal, a hónapok neveivel (aktuális hónap kis nyíllal jelölve)
 reggel, dél, este, éjszaka fogalmát kis képekkel jelölhetjük a gy. napirendjében
 osztályteremben mindig legyen óra (tudja, hogy funkciója van: az idő mérésére alkalmas)

Műveletek:
Összeadás folyamatát több formában lehet tanítani:
 egyesítés által (tegyél az asztalra 2 piros és 1 kék ceruzát)
 hozzátevéssel (asztalon van 1 piros kocka, tegyél hozzá 2 zöldet)
 valamennyivel több (tegyél a kosárba 1 almát és 2-vel több körtét)

Műveleteket:
 tárgyak segítségével, cselekvéses módon gyakoroltatjuk be
 képekkel
 síkbeli feladatokkal
 taneszközökkel tanítjuk: tárgyak, ujj, felfűzött gyöngyök, számegyenes, pálcika, számológép
 fektessünk hangsúlyt az adott feladat matematikai elemzésére – előkészíti a szöveges feladatokat
Mérések:
 a mennyiségek mérése abból indul ki, hogy a gyermek megismerkednek a tárgyak különböző
tulajdonságaival – válogatnak, összehasonlítanak
 fogalmak: hosszabb-rövidebb, magasabb-alacsonyabb, szélesebb-keskenyebb, űrtartalom, terület

Pénzhasználat:
 a gy. találkoznak pénzérmékkel, de a pénz értékét nem ismerik
 a Beszédfejlődés és környezetismeret foglalkozásokon, Számolás-mérés elemei foglalkozásokon is
ellátogatnak boltokba, illetve dramatikus játékok segítségével is gyakorolják ezt a tevékenységet
 egyes pénzérmék, bankjegyek felismerése is bizonytalan
Olvasás- írás tanításának eszközei:
Hangfelismeréshez, hangutánzáshoz, hangzó differenciáláshoz:
 valós tárgyak, élőlények hangjai (megfigyelések a környezetben), audioeszközök, hangfelvételek (pl.
Világunk hangjai, saját hang, stb.), hangszerek, hangot adó tárgyak (pl. vekker), játékok (bábok,
képes mesekönyvek)
Beszédtechnikai (artikulációs és légző gyakorlatokhoz):
 szívó, fúvójátékok (lufi, pamacsok, vatta, szivacs, toll, stb.), szívószálak, ízlelgetők (pl. méz, lekvár)
Betűfelismeréshez:
 betű hívóképek (csoportnak, tanulóknak), betűkártyák (kis-és nagybetűk, írott, nyomtatott változat),
betűsín, Meixner-féle „betűutca”, betűkirakó, betűtartó zsák (csoportnak), betűtartó mappa
(tanulóknak), „Betűkocka” építőjáték, „Tüske ABC”, betűpárosító „Betűkártya” játékcsomag, betűs
dobókockák, betűvadászathoz nyomtatott termékek (pl. újság, plakát)
Olvasáshoz (és értelmezéshez):
 betűkártyák, szótagkártyák, lerakólapok, szókártyák (szócsíkok), mondatcsíkok, mondatvégi írásjelek
kártyái, képes feladatlapok, olvasólapok, valós tárgyak, a valós tárgyak leképezett alakjai: makett,
modell, játékfigurák, tárgyképek, eseményképek, képsorozatok, munkáltató jellegű képes
olvasókönyvek/
Írástanításhoz:
 fapálcikák, műanyag pálcikák, karikák, korongok, formaegyeztető játékok (térben, síkban),
vonalvezetést, vonalkövetést segítő fejlesztő játékok, lyukas tábla, „Pötyi” típusú játékok, vázoló
iron, jó minőségű grafitceruza, ceruzafogást segítő eszköz (ha szükséges), csomagolópapír,
vázolólapok, íráselemek (tartós anyagból elkészítve), vázolófüzet (átírás, másolás), írásfüzet (GYL,
majd 1. osztályos vonalozású), írás feladatlapok
Praktikus, ha:
 minden tanulónak van doboza, kosara a saját eszközeinek tárolására
 egy tálca vagy kosárka az adott foglalkozás eszközeinek kiosztásához
 a foglalkoztató terem dekorációja egyben szemléltetés is!

Számolás, mérés tanításának eszközei:

Térbeli, időbeli tájékozódáshoz:
 a közvetlen környezet valós tárgyai: termések, a gyermekek ruházata, textilanyagok (szalagok,
fonalak, terítők), a valós tárgyak leképezett alakjai: makett, modell, játékfigurák, lyukas tábla,
lerakólapok, dobozok, szerepjátékok kellékei, játékeszközei, eseményképek, képsorozatok
Mennyiségélmény kialakításához, számkör bővítéshez:
 valós tárgyak, termések, dobozok, különböző méretű tárolóedények, tálcák, játékkockák, gyurma
figurák, applikációs képek, logikai készlet elemei, MINIMAT, lyukas tábla, lerakólapok, korongok,
pálcikák, számlétra, számlépcső, számjegykártyák, számegyenes, számképek, „számológép” (fa
abakusz), 10-es egységek gyufás-vagy egyéb kisméretű dobozokban, játék pénztárca, lyukas tábla,
dobókockák (képes, korongos), számházikók, feladatlapok, munkáltató lapok, gyermek l.
számolásfüzet
Műveletekhez:
 valós tárgyak, termések, tárgyképek, korongok, számolópálcikák, gyöngyök, tízes egységek kis
dobozokban, abakusz, számjegyek, relációs jelek, műveleti jelek, feladatlapok, munkafüzet
négyzetrácsos gyermek l. számolás füzet
Mérésekhez:
 képes naptár, napos tábla, évszak tábla, napirend, órarend (képes piktogramos, később szöveges),
szalagok, spárga, füzérek, fonalak, valódi pénzérmék, játékpénz, színes rudak, logikai készlet elemei,
edények folyadék töltéséhez, méterrúd, mérleg (különböző fajtái), literes, dl-es űrmérték, óra
(különböző fajtái)
Praktikus, ha:
 minden tanulónak van „számolás doboza” a saját eszközeinek tárolására
 egy tálca az adott foglalkozás eszközeinek kiosztásához és használatához
 a foglalkoztató terem dekorációja egyben szemléltetés is (pl. számházikók, számsorok, stb.)!