1.

Mutassa be a gyógypedagógiai asszisztens feladatát az értelmi fogyatékos gyermekek óvodai

fejlesztésében!
Az óvoda vezetője Önt kéri fel, hogy új kolléganőjüknek mutassa be az óvodában a gyógypedagógiai
asszisztens feladatkörét, munkáját. A csoport tagjai ábrázoló tevékenység keretében ujjfestéssel képet
készítenek.
Tervezze meg új kollégája tájékoztatását a csoportok fejlesztő foglalkozásainak figyelembevételével!
Készítsen számára feladattervet a gyógypedagógiai asszisztens kompetenciakörével kapcsolatban!
Információtartalom vázlata

 Az óvodás korú értelmi fogyatékos gyermekek jellemzői

A gyermek kísérése, felügyelete
Individuális támogatás
A gyógypedagógiai asszisztens tevékenységi területei, feladatköre
Az óvodai foglalkozások előkészítése
A gyógypedagógiai asszisztens kötelezettségei a napi foglalkozások menetében
Higiénés szokások, önkiszolgálás "in situ" gyakorlása
A gyermek önállóságra nevelése

Szakmai ismeretek alkalmazása a Pontszámok

Típus szakmai és vizsgakövetelmény Az információtartalom vázlata alapján
Max. Elért
szerint
A tanulási akadályozottság és az
D értelmi akadályozottság fogalma, Az óvodás korú értelmi fogyatékos 20
csoportosítása, kóroktana, tünetei gyermekek jellemzői
A gyermek kísérése, felügyelete
5
A tanulásban akadályozott és az Individuális támogatás
értelmileg akadályozott A gyógypedagógiai asszisztens tevékenységi
10
gyermekek nevelési, oktatási, területei, feladatköre
C
fejlesztési szempontú jellemzői, az Az óvodai foglalkozások előkészítése 15
oktatás, nevelés, fejlesztés A gyógypedagógiai asszisztens
folyamata kötelezettségei a napi foglalkozások 15
menetében
A tanulásban akadályozott és az
Higiénés szokások, önkiszolgálás "in situ"
értelmileg akadályozott
D gyakorlása 10
gyermekek életkor és fejlettségi
A gyermek önállóságra nevelése
szint szerinti jellemzői
Összesen 75
Szint Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Max. Elért
3 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 10
Összesen 10
Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Max. Elért
Érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság 2
Személyes
Felelősségtudat 2
Társas Adekvát metakommunikáció 4
Körültekintés elővigyázatosság 2
Módszer Áttekintő, rendszerező képesség 3
Lényegfelismerés 2
Összesen 15
Mindösszesen 100
 I Általános fogalmak

Enyhe értelmi fogyatékosok = Tanulásban akadályozottak

IQ 69-50
Az értelmi fogyatékosok egyes alcsoportját képezik. Személyiségük fejlődési zavara,
akadályozottsága az idegrendszer enyhe különféle eredetű örökölt vagy a korai életkorban
szerzett sérülésével, funkciózavarával függ össze.
Diagnosztizálásuk elsősorban
- orvosi
- gyógypedagógiai
- pszichológiai feladat.

Középsúlyos értelmi fogyatékosok = Értelmében akadályozottak

IQ 49-35
A tanulásában akadályozott fogyatékos személyiség fejlődését akadályozza a
maradandó agyi károsodás, a tartós testi és lelki állapotváltozás, s mindetek konkrétan
megfigyelhetők és mérhetőek.
Fejlődésbeli elmaradást okoznak ép társaikhoz viszonyítva, nevelhetőség szempontjából
nagyon eltérő egyéni adottságok miatt, fejlesztésükben egyenként is eltérő nevelési – oktatási
igények és szükségletek jelentkezhetnek.

2003 – as oktatási törvény – SNI-s tanuló meghatározása

A személyiség fejlesztésére nagy hatással vannak a biológiai, pszichológiai,
környezeti okok, amelyeknek megléte az általános nevelés eredménytelenségéhez vezet. Az
optimális fejlesztésük megkívánja, hogy a sérült funkciót, részben vagy teljesen helyre
hozzák.

II. Az óvodáskorú értelmi fogyatékos gyermekek jellemzői

A) A tanulásban akadályozott értelmi fogyatékos gyermek jellemzői

Legtöbbször az ép gyerekekkel jár együtt óvodába. Viselkedése nem tér el jelentősen a

többiek viselkedésétől, mozgása és beszédfejlődése általában megkésett, kissé
ügyetlenebbek és önállótlanobbak mint a többiek, de ez nem feltűnő.

Jelzések

1. Általában problémás az önkiszolgálása

- ügyetlenebbek az öltözködésénél
- a változásokat nem veszik észre ( a hiányzónak is terítenek )

2. Játékban általában félrehúzódnak

- egyedül rakosgatnak, tevékenykednek aminek nincs mindig értelme, logikai rendje
- sokszor zavarják a másik játékát, ügyetlenkednek vagy agresszívak

3. Az egész csoporthoz intézett felszólításokat, kérdéseket, utasításokat nem értik meg –

egyénre szabott kell, hogy legyen ( konkrétan megszólítani )

4. Szókincsük szegényes
- nem beszélnek hosszasan vagy sokat
 - összevissza fecsegnek
- mondataikat nem megfelelően rakják össze – hibás a sorrend
- mondataik összefüggéstelenek

5. Gyakran beszédhibásak, hangérzési zavar, artikulációs vagy beszédritmus zavarok.

6. Az emberi kapcsolatokban nem igazodnak el.

7. Feladatot önállóan nem tudnak megoldani, sorrendiséget nem veszik figyelembe, a tárgyak
funkciójával nincsenek tisztába.

8. Testileg általában gyengébbek, fejletlenebbek, gyakran betegek, könnyen megfáznak, de a

testsúlyuk lehet nagyobb is az átlagnál.
- testnevelés foglalkozások, a gyakorlatokat nem tudják végrehajtani ( más irányba
fordulnak)
- egyensúlyuk bizonytalan
- a gyakorlatok végrehajtásánál lehetnek félénkek, de lehetnek vakmerőek is –
végletek mindenben !

9. Emlékezetük gyenge, sok ismétlésre van szükségük

- memóriajátékokban ügyetlenek, sokszor elfelejtik a tárgyak, képek helyét
- összeillő részeket nem találják meg

10. Nem érdeklődnek igazán semmi iránt, a mesék iránt sem, nincs kedvenc játékuk
- feladattudatuk nem alakult ki, ha elkezdenek egy feladatot nagyon könnyen
abbahagyják
- önkontrolljuk csekély

11. Látszólag könnyen kötődnek az emberekhez

- viselkedésük eltér az épekhez képest

12. Finommotoros funkciók fejletlenek.

B) Az iskolaérettségi vizsgálat

Ki kell, hogy derüljön ha gond van a gyermekkel.

A Nevelési Tanácsadóba kerül a gyermek, ahol eldöntik mi a legjobb számára
- óvodában marad még egy évig ( javasolja )
- többségi iskolába kerül
- TKVSZ és RB elé küldik, ahol a bizottság küldheti speciális általános iskolába
Az iskola éretlen gyermek jellemzői
- a beszédhiba gátolja a fejlesztést
- gondolkodási műveletek fejletlenek
- finommotorika lemaradása, fejletlensége gátolja a fejlődést
Az iskolában már sokkal feltűnőbb a lemaradás, így jobban megmutatkoznak a fogyatékosság
jegyei.
 C) Az értelmi akadályozott óvodáskorú gyermek jellemzői

Az értelmében akadályozott tanuló személyiségfejlődését akadályozza a maradandó agyi

károsodás és a tartós testi – lelki állapotváltozás.
Mindezek konkrétan is megfigyelhetők
- fejlődésbeli elmaradást okoznak, ép kortársaikhoz képest.
A nevelhetőség szempontjából nagyon eltérő egyéni adottságaik miatt sajátos igényeik és
szükségleteik vannak.

Az értelmében akadályozott óvodáskorú gyermek jellemzői

- Általában 3-4 éven keresztül járnak speciális óvodába, az óvodai Nevelési Program
kiemelten foglalkozik a mozgás javításával, a kapcsolatteremtési képesség fejlesztésévek
és az értő beszéd kialakulásával.
Az ismeretek bővítésévvel a gyermekek egyre jobban megismerik környezetüket és saját
cselekvési, akarati érvényesítési lehetőségeiket – ez jótékonyan hat az önkiszolgálásukra.

- Az egyéni elmaradásokat korrigálják.

A TKVSZ és RB írásos szakvéleményével vehető fel a gyermek a speciális óvodába.
A gyermekek integráltan kerülnek az épek óvodájába, ha a gyermek ellátását anyagi –
személyi – tárgyi feltételek biztosítják. ( az alapító okiratban szerepelnie kell )
Minden esetben próbaidőre veszik fel a gyereket.

Minimális követelményeknek meg kell felelnie

1) Mozgás terén
- hely és helyváltoztató mozgásra képes legyen sima talajon

2) Gondozás terén
- öltözködésben együttműködő legyen
- táplálkozásnál képes legyen kevés maszatolással önállóan, kanállal enni, pohárból
folyadékot inni
- szobatisztaság terén rendszeres WC-tetés mellett nappal száraz maradjon

3) Beszéd terén
- figyelni tudjon a beszédre, néhány nevet, felszólítást értsen meg

4) Szociális fejlettség terén

- önmagára és társaira ne jelentsen veszélyt

Nem vehetők fel azok a gyerekek, akik a fenti követelményeknek nem felelnek meg.

D) Óvodai nevelés célja

A szülőkkel szorosan együttműködve, gondoskodni a gyermekek egészséges életmódjának

kialakításáról
Az egyéni és csoportos korrekcióval a fennálló fejlődési rendellenességek javítása és
csökkentése
Egészséges napirendhez szoktassa a gyermeket változatos tevékenység formájában: játék,
tanulás, pihenés, munka.
Helyes higiénés szokások kialakítása, egészséges napirend.
Előkészíteni a gyermekeket az iskolai előkészítőbe vagy az első osztályba.
Biztosítani a gyermekek nyugalmát.
Hozzájárulni a harmonikus személyiség kialakuláshoz.

III. A gyógypedagógiai asszisztens feladatai

Rendkívül sokrétű és változatos beosztás egy adott gyermek csoporthoz köti, de

időnként pl: reggeli, délutáni ügyelet, helyettesítés, más csoportba is beosztható.
Munkába lépéskor elsőrendű feladta, hogy megismerkedjen az adott intézmény ( óvoda )
életével, napirendjével, szokásrendszerével.
A gondjaira bízott csoport minden tagját komplex módon kell látnia ahhoz, hogy
beilleszkedése minél gyorsabb, eredményesebb, zökkenő mentesebb legyen.
Mind ez természetesen hosszabb időt vesz igénybe, de meggyorsíthatja a folyamatot, ha az
asszisztens tanulmányozza a gyermek személyi anyagát, sokat beszélget, kérdez az
intézményben régóta tevékenykedő kollégáktól.

Általános feladatok

1) Önkiszolgálási teendők ellátása

- a gyermek számára optimális méretű segédeszközök biztosítása
- ételkiosztás előkészületeinél pl: szalvéta hajtogatás, terítés, a gyermekek aktív
bevonásával

2) A gyermek gyógyszereinek pontos nyilvántartása, kiosztása

- baleset, rosszullét esetén elsősegélynyújtás, ehhez ismerni kell az egyes személyek
állapotából következő speciális tennivalókat, azt hogy milyen esetben kell haladéktalanul
orvost vagy mentőt hívni

3) Szakszerű mozgatás
- mozgásnevelés órán a tanultak alkalmazásának ellenőrzése, segédeszközök ( bot,
járókeret, kerekesszék ) helyes használata, gyakoroltatása.

4) Speciális szemléltető eszközök

- osztálydekorációban, teremdíszítésben aktív részvétel

5) Az intézmény által szervezett előadásokon, továbbképzéseken, ünnepélyeken való aktív

részvétel.

IV A gyermek megfigyelésénél a következő szempontokat kell figyelembe venni

1) Önkiszolgálás
- szintje
- milyen segítséget igényel az öltözködésnél, a WC használatnál, a helyzet
 változtatásoknál

2) Értelmi állapot
- tanulásban akadályozott
- értelmében akadályozott

3) Társuló fogyatékosságok
- beszédhiba
- hallássérülés
- látássérülés
- mozgássérülés

4) Kognitív képességei
- figyelmének,
- megértésének
- felfogásmódjának
- emlékezetének
- gondolkodásának
- érdeklődésének
- tanulásmódjának
- kifejezőkészségének
- munkatempójának legfontosabb jellemzői

5) Viselkedésének megfigyelési szempontjai

- viszonyulása az óvodai tevékenységekhez, társaihoz
- önértékelése, fegyelmezettsége, akarati vonásai
- érzelmi életre reagálása ( jutalmazásra, büntetésre )

6) Családi körülményei
- hogyan viszonyulnak a szülők, testvérek, családtagok a fogyatékos gyermekhez