Szakmai ismeretek alkalmazása a Pontszámok

10. Típus szakmai és vizsgakövetelmény Az információtartalom vázlata alapján

Max. Elért
szerint
Gyűjtse össze a hiperaktivitás és a figyelemzavar alapvető jellemzőit!
A hiperaktivitást érintő
Asszisztens kollégáinak és integrációban dolgozó óvodapedagógus fogalomhasználat, a népesség 20
kollégáinak Ön és egy kolléganője előadást készít „a hiperaktivitás és a A hiperaktivitás alapvető jellemzése
C
figyelemzavar” témakörben. jellemzői A hiperaktív gyermekek intézményi
Hozzon példát a csoportjukba járó hiperaktív gyermek viselkedésének ellátása kapcsán felmerülő munka 20
összehangolása
jellemzőiről!
A figyelemzavart érintő
fogalomhasználat, a népesség 20
A figyelemzavar alapvető jellemzése
C
jellemzői A figyelemzavarral küzdő gyermekek
intézményi ellátása kapcsán felmerülő 20
munka összehangolása
Összesen 80
Szint Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Max. Elért
2 Szakmai nyelvű beszédkészség 5
4 Általános tanári és tanulói taneszközök használata 3
Információtartalom vázlata 2
3 Tanulói manipulációs és fejlesztő eszközök használata
 A hiperaktivitást érintő fogalomhasználat, a népesség jellemzése Összesen 10
Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Max. Elért
 A hiperaktív gyermekek intézményi ellátása kapcsán felmerülő
Személyes Türelem 2
munka összehangolása Segítőkészség 2
 A figyelemzavart érintő fogalomhasználat, a népesség Társas Határozottság 2
Irányíthatóság 2
jellemzése Módszer Helyzetfelismerés 2
Összesen 10
 A figyelemzavarral küzdő gyermekek intézményi ellátása Mindösszesen 100
kapcsán felmerülő munka összehangolása
 Hiperaktivitás
= Hyperactivity Disorder, HD
= túlmozgékonyság, motoros nyugtalanság, pszichomotoros aktivitás
Hiper: túlzó, túlságos; a vele összetett fogalom fokozott meglétét, túlságos
voltát jelöli.
Aktivitás: cselekvési kedv, fokozott tevékenység
A hiperaktivitás fogalma az Egyesült Államokban született meg és indult
útjára;
A magyar terminológia nem egységes.
Mi a Betegségek Nemzetközi Osztályozásában (BNO) szereplő
elnevezéseket használjuk.
A speciális nevelési szükségletű (SNI) gyermekek között a hiperkinetikus
zavar (a BNO-rendszerben F 90) olyan mentális zavar, amelyet három fő
tünetcsoport jellemez: a hiperaktivitás, a figyelemzavar és az impulzivitás.
Annak alapján, hogy melyik a vezető tünet, három fajtáját különböztetjük
meg:
 a kevert (kombinált) típusú hiperaktivitás-figyelemzavar
szindrómát,
 a főleg figyelemhiányos és
 a főleg hiperaktív-impulzív típust.
Ezenkívül beszélhetünk hiperkinetikus magatartás-zavarról is, amikor a
hiperaktivitáshoz a magatartás-zavar tünetei is társulnak.
Bizonytalanul diagnosztizálható, ugyanis nagy mértékben függ a
társadalmi tényezőktől és az orvosok különböző mércéket állítanak fel.
A figyelemzavaros és az agresszív gyerekekkel nagyon gyakran
összekeverik a hiperaktív gyerekeket.
A tünetek hasonlóak és nehezen szétválaszthatók.
Egy mentális zavar, amely leginkább a fiúkat érinti: lehet vele született és
szerzett okok miatt.
5-6 éves kortól diagnosztizálható.
A hazánkban is használatos diagnosztikai rendszer, az úgynevezett DSM-
IV szerint a diagnózishoz a figyelmetlenség és a hiperaktivitás legalább 6-
6 olyan tünete szükséges, amelyek minimum 6 hónapon át mutatkoznak, és
az alkalmazkodást jelentősen rontják.
Figyelmetlenség megnyilvánulásai:
- nem figyel megfelelően a részletekre, gondatlanságból hibákat ejt (
elejti a munkáját, kapkod, értelmetlen hibákat vét, hanyagul
dolgozik, a fontos részletekről megfeledkezik például név, dátum )
- nehézséget jelent a figyelem megtartása feladat vagy
játéktevékenységen belül
(A tevékenységbe bele tud fogni, de külső segítség nélkül nem tud
az aktuális feladatra koncentrálni, révedezik, nézelődik,
álmodozik, beletemetkezik a gondolataiba, olyan, mintha „nem
lenne ott”, képtelen a figyelmét a feladatra, beszélgetésre
összpontosítani )
- úgy tűnik, hogy nem figyel, mikor beszélnek hozzá ( sem
verbálisan sem nonverbálisan nem reagál, testhelyzetéből látszik,
hogy nem figyel – elfordul, lehajtja a fejét. – nem tudja felidézni
mit mondtak neki )
- nem követi az instrukciókat, elmarad az iskolai munka ill egyéb
kötelességek befejezése ( nem a megértés zavara miatt( a
tevékenységbe belefog, de nem képes végig csinálni, lassan
dolgozik, szigorú felügyelet alatt végzi el a munkáját )
- nehézséget okoz számára a tevékenységek, feladatok
megszervezése
 - kerüli a tartós mentális erőfeszítést igénylő feladatokat Ezért teljesítményükre a nagyfokú hullámzás a jellemző.
( aktív elkerülés: ’mindjárt’ kimegy mást csinál, hangulata
megváltozik: nyafog, siránkozik, vitázik, el tudja érni, hogy ne A hiperaktivitás kiváltásában több okok különböztetünk meg:
kelljen megoldania a feladatot )
1. Genetikai tényezők
- elveszít tárgyakat - a hajlam öröklődik amit a környezet vált ki
( nem tudja, hogy hol vannak a tárgyai, állandóan keresgél valamit, - befolyásoló tényező lehet az anya migrénje, a szülők allergiája,
társait kérdezi, hogy nem látták e ezt vagy azt.. ) nagyszülők cukorbetegsége

- könnyen elvonják a figyelmét a külső ingerek 2. Környezeti tényezők

( rendszerint egy olyan dolog, mely mások számára nem feltétlenül - nem megfelelő családi háttér ( anyagi, szociális helyzet )
észrevehető vonja el a figyelmét, képtelen ettől az ingertől - a biztonság és a szeretet hiánya
eltekinteni, elkalandozik, folyton másba fog bele, felszólításra sem - iskola ( barátok, tanárok, teljesítmény )
tér vissza az adott feladathoz ) - agresszív nevelési stílus, kiabálás a gyerekkel, gyermek bántalmazása
- elhanyagolás
- feledékeny a napi tevékenységekben
3. Idegrendszeri okok
Túlmozgékonyság jellemző tünetei - bizonyos agyi elváltozások
- Gyakran babrál kézzel- lábbal, a széken fészkelődik - neurológiai diszfunkció ( adrenalin, noradrenalin, dopamin szint
- Elhagyja a helyét, amikor az ülve maradást követelik tőle megváltozása )
- Rohangál, ugrál, mászik olyan helyzetekben amikor ez nem Prenatális = születés előtti szakasz
helyénvaló - az anya anyagcsre és hormon zavarai
- Nehézségei vannak az önálló nyugodt játékban, vagy a játékban - stressz
való részvételben - dohányzás
- Izeg mozog - alkohol
- Beszéde túlzott mennyiségű - drog
- különböző mérgezések
Impulzivitás
- kimondja a választ, mielőtt a kérdés befejeződött volna Perinatális = születés közbeni szakasz
- nehezére esik a várakozás - túl korai, késői születés
- félbeszakít másokat - oxigénhiányos állapot

A hiperaktív gyerekek többsége küzd tanulászavarokkal. Általában írás, Posztnatális = születés utáni szakasz
olvasás, matematikai problémákkal küzdenek. ( diszlexia ) - légzésgyengeség
Egyszer jól tanul, máskor meg sem szólal. - súlyos sárgaság
 - vércukoringadozás Önellenőrzés szerepe
- későbbi betegségek, traumák - lehetőséget kell adni arra, hogy gyakorolhassa, például étkezés,
tanulás során
4. Egyéb organikus okok
- érzékszervi rendellenességek Fontos tényezők
- étel és egyéb allergiák - ültetés – előre ültessék, hogy szem előtt legyen
- olyan feladatokat biztosítsunk számára, melyek az érdeklődésének
A hiperaktivitással küzdők körébe tartoznak, így nagyobb valószínűséggel meg fogja oldani
50 % a túljut a nehézségen a felnőttkorig őket és még élvezni is fogja
20% -nál maradvány tünetek észlelhetőek, de ezeket kompenzálja - Mozgásos feladatok biztosítása: táblatörlés, kréta hozása ( nagyon
25%-nál a tünetek fennmaradnak, és beilleszkedési zavarokkal segítőkészek, örömmel csinálják meg )
küzdenek, a társadalom nem minden esetben tolerálja - az utasításokat pontosan fogalmazzuk meg, és rövid részekre
viselkedésüket bontsuk, hogy megértse. Ne tartalmazzon felesleges információt, a
Felnőttkorra jellemző lehet: lényegre törekedjünk.
- teljesítmény zavara, Nagyon fontos a szemkontaktus felvétele!
- önértékelési zavarok, - Meg kell magyarázni, hogy miért ne csinálja az adott dolgot, de
- kapcsolati zavarok, egyszerre csak egyet említsünk!
- balesetek, sérülések, „Kérlek, ne dobolj a padon , mert zavarod a társaidat”
- depressszió, szorongás, - Az általánosítást kerüljük!
- droghasználat, - Utasításaink konkrétak legyenek, ne adjanak lehetőséget a
választásra – belezavarodik, nem tudja, hogy mit csináljon
Segítségnyújtás a hiperaktív gyerekeknek - Előre tudassuk a gyerekkel, hogy milyen következményekkel jár,
ha nem teljesíti a feladatot
Munkaszervezésben - Ne adjunk neki túl nehéz feladatokat mert a gyermek nem fog arra
- nagyon fontos a rendszeresség törekedni, hogy megcsinálja. Kudarcélményt fog átélni.
- bizonyos időközönként mozgásos tevékenység biztosítása – ezáltal - Részfeladatok megoldása esetén ellenőrizzünk, és dicsérjük meg.
nem lesz túl egyhangú a feladat, tanóra, és a gyermek levezetheti a - Házi feladata kevesebb legyen mint a társaié, és mindennap
felesleges energiáját ellenőrizzük.
- meg kell tanítani a gyereknek, hogyan rendezze el a dolgait igazodjunk az ő tempójához.
- könnyítsük meg számára a jegyzetelést - Szabályok megfogalmazása és betartatása.
- előre kell figyelmeztetni a várható fontosabb dolgokról ( - Türelem!
valamilyen esemény, változás ) nagyon nehezen alkalmazkodik a
változásokhoz Milyen helyzetben teljesítenek jól?
- elegendő tér biztosítása - kétszemélyes helyzetben
- szünetek a feladatok között, ezeket fokozatosan lehet szűkíteni - a partnere határozott és elfogadó ( tudja irányítani a gyereket )
 - kevés szabály esetén
- új és érdekes környezetben
- ha egyszerű dolgokat kérünk tőlük, egyértelmű utasítások mellett
- rutinná vált tevékenységekben
- azonnali és gyors megerősítés a feladatok alatt
- kevés kritikában részesülnek és sok biztatást kapnak
Elfogadás
- tudatosítsuk a gyermekben, hogy nem rossz, és nem rosszasságból
teszi a nem kívánatos cselekedeteit
- értékeljük a jó tulajdonságait
- a pedagógus tudomásul veszi a tüneteket, és ennek megfelelően
cselekszik. Valamint tisztában van azzal, hogy a gyermek speciális
segítségre szorul.
Ha nincsen elfogadás
- negatív énkép kialakulása – fokozzuk a nem megfelelő viselkedést
- személyiség romboló hatást hoz létre – a gyermek bűnbaknak érzi
magát
- elveszti a motivációját, és nem lesznek ambíciói – érdektelenség
- fokozza az elkeseredést, dühöt, agressziót, melyeket ha magába
fojt akár szomatikus tüneteket is produkálhat a gyermek. Súlyos
esetben depresszióhoz vezethet.
Csecsemőkor
- sírósabbak, hasfájósak, alvásuk és étkezésük rendszertelen
- enyhe csalódottságkor ( a szükségletek nem megfelelő kielégítése
során ) is dühvel reagálnak
- a szülők is csalódottá válnak, egyre türelmetlenebbek a
gyermekkel szemben, amely fokozza a gyermek érzelmi
bizonytalanságát.
Óvodáskor
- A szülők távolléte, új felnőttekkel, gyerekekkel való kapcsolat
kialakítása, a szabályok betartása nehéz feladat számukra.
- Az alkalmazkodás nehézségei már kezdettől fogva észlelhetők:
közös játék, csoportfoglalkozások, felnőttekhez való viszonya
- Gyakran váratlan érzelmi, indulati reakciókat mutathatnak, mely
miatt társaik nem szívesen barátkoznak velük
- Játékban nem tudnak veszíteni, a kudarctól kiakadnak.
- . Konfliktus helyzetben gyakran váratlan agresszív
megnyilvánulásaik lehetnek
- Igen mozgékonyak, gyakran akaratlanul borítanak fel dolgokat,
rombolják le társaik által épített játékokat, zavarják a többieket.
- A nehézségek fokozódnak a nagycsoportban: mert ekkor,
tényleges feladathelyzetben kell teljesíteniük. A feladatok nagy
része kötelező ( már nem tudja csak úgy otthagyni, ha nem tetszik
neki, következményei vannak )
- Mivel ez a korszak az én tudat kialakulásával jár együtt, egyszerre
követelik és utasítják el a segítséget.
Dühkitörések.
Hogyha a szülő, indulatos, türelmetlen, veréssel esetleg szeretet
megvonással büntet, így növeli a gyermekben a frusztrációt, és
elősegíti az erősebb agressziós viselkedést.
A terápia lehetséges formái
Gyógyszeres
Viselkedésrendezés
Családterápia
Szülőtréning, szülőcsoport
Szociális beilleszkedés tréning
Tanulási készség tréning
Egyéni pszichoterápia
Tanácsadás iskolának, családnak
Kombinált kezelés
Kezelés
Az alapkárosodást nem lehet megszűntetni, de számos hatásos
eszköz áll rendelkezésre.
Legeredményesebb a prevenció: az elsődleges tünetek rendezése, a
másodlagos tünetek kialakulásának megelőzése. Ez gyógypedagógus,
fejlesztő pedagógus által végzett hosszú távú korrekción alapul.
A gyermeket elfogadó családi és óvodai – iskolai környezet, illetve a
pszichológus, pszichiáter által vezetett gondozás a másodlagos ártalmak
megelőzésében vagy csökkentésében segíthet.
Szükség lehet családterápiára, illetve a gyermekkel foglalkozó személyek
( szülő, pedagógus, gyógyító szakember, stb. ) időszakos közös
megbeszélésére is.
Gyógyszeres beavatkozás csak nagymértékben zavaró tünetek esetében
indokolt.
A zavar kimenetele függ az adott tünetek súlyosságától, összetételétől, a
kezelések és a környezet hatásától.
Kiemelt fejlesztési területek
Általában nem megfelelő a hiperaktív gyermeknél a finommozgások
koordináltsága, és a koncentrált figyelem kialakulása az olvasás-írás
tanulásának megkezdéséig. Általában a hiperkinetikus gyermekek részére a
fejlesztendő képességek közül kiemelten szükséges a mozgáskoordináció,
a finommotorika, a lateralizáció, az auditív és vizuális észlelés fejlesztése,
továbbá a figyelem, sajáttest-érzékelés, a térbeli és időbeli tájékozódás,
szerialitás, szociabilitás, kudarc- és konfliktustűrő képesség, stb.
Mozgás
Kutatások bizonyítják, hogy a fokozott mozgásaktivitás és a vesztibuláris
(egyensúlyérzékelésre ható) ingerlés elősegíti a viselkedésgátlás alakulását.
Így például a sajáttest-érzékelés, a térbeli tájékozódás, a lateralizáció, a
szem-kéz koordinációja, a vizuális és auditív észlelés mellett a szerialitás.
A ritmus és a figyelem fejlesztésében is hasznos a mozgásos gyakorlatok
alkalmazása.
A finommotorika fejlesztéséhez csak akkor érdemes hozzákezdenünk, ha
a nagymozgások megfelelő szinten állnak. A finommotorika problémáinak
egyik oka a taktilis észlelés éretlensége, amely fejleszthető a Sindelar-
vagy az Affolter-terápia segítségével.
A finommotorika fejlesztése rendkívül sok türelmet és módszerességet
igényel.
Ügyeljünk arra, hogy:
- a feladatok végzésekor a gyermek ne fáradjon ki, mert ez hosszú időre
elkedvetlenítheti a gyermeket hasonló feladat végzésétől.
– Minden esetben biztosítsunk sikerélményt!
– Sokféle feladattal fejlesszük a gyermek finommozgásait!
– Egy-egy feladatot csak rövid ideig végeztessünk vele!
– Javasolt, hogy a gyermek kézműves tevékenységet (homokvár,
lisztgyurma, agyagozás) is végezzen esetleg szakkörbe is járjon, mely
motiváló és fejlesztő hatású.
- A hiperkinetikus gyermek hajlamosabb a görcsös ceruzafogásra. Segíthet
a helyzeten, ha gyakran megforgatja ujjai között ceruzáját – erre hívjuk fel
a figyelmét.
A finommotorika azonban nemcsak a kéz mozgására, hanem a
szájkörnyéki izmok működésére is vonatkozik. A hiperaktivitáshoz
gyakran társul beszédfejlődési zavar és/vagy diszlexia. Az artikulációs
mozgások fejlesztésére logopédus segítségét vegyük igénybe! A Meixner-
módszerben is kellő hangsúlyt kap a szájtérben való tájékozódás
fejlesztése, amely alapfeltétele a hangképzés helyes kivitelezésének.
Testkép
A testkép fejlesztése alapvető, mert a gyermek minden tevékenységét saját
magáról alkotott háromdimenziós képéből kiindulva és ehhez viszonyítva
végez. Ennek alapfeltétele a helyes téri tájékozódás és a saját testen való
tájékozódás.
Fejleszthető pl.: mondókák mozgással kísérése, ujjgyakorlatok stb.
Figyelem
A figyelem fejlesztése folyamatos és alapvető feladat, mind a vizuális,
mind az auditív figyelmet fejlesszük!
Feladatok pl.: képen minél több részlet megfigyelése, társak vagy tárgyak
jellemzése; koppintás meghatározott szóra egy történetben stb.,
Hasznos a Sindelar-terápia is (gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus által).
A figyelemfejlesztésnél helyezzünk hangsúlyt a szelektív figyelemre is:
eleinte csak háttérzene vagy háttérbeszélgetés segítségével fejlesszük a
figyelemmegosztás képességét, majd adjunk olyan feladatokat, amikor
valamilyen manuális vagy más mozgásos feladatot kell végezni, de adott
jelre, zenére vagy fényjelre változtatni kell a tevékenységen.
A hiperkinetikus gyermek figyelme könnyen elkalandozik, hamar elun
dolgokat. Figyelmi teljesítménye javul, ha a helyzet érdekes, mozgalmas,
újszerű, ahhoz azonban, hogy ebben a helyzetben jól teljesítsen és
biztonságban érezze magát, a szabályokat előre rögzítsük!
Érdemes rövidebb koncentrációt igénylő feladatokkal ellátni a
hiperkinetikus gyermeket, illetve megegyezés szerint pihenési időszakokat
(pl. kimegy, lefekszik egy rövid időre a padra, zenét hallgat) beiktatni a
napjába, különben túlontúl feszültté válik.
Emlékezet
Minden formáját erősíteni szükséges, így a vizuális, auditív és a kinéziás
emlékezetet is. Ez utóbbit mozgások, mozgássorok rögzítésével tehetjük
meg. Legtermészetesebb formája a sport vagy tánc, de játékosan is
fejleszthetjük, például szólánchoz hasonló mozgásos játékokkal, gesztus-,
mimika-, mozdulatláncokkal.
Fontos azt is tudni, hogy a sok ismétlést igénylő ismeretek megtanulásához
(például a szorzótábla bevéséséhez) hosszabb időre van szüksége, mint a
többieknek. Ilyen helyzetben segíthet, ha képhez rögzíti a szavakat vagy
szöveget, és úgy memorizálja.
A mondatemlékezet (és a szerialitás) fejlesztésére használhatjuk a
mondatbővítést is. A hosszú távú szövegemlékezet fejlesztésének módja,
ha az előző napi mesét vagy a beszélgetés egyes elemeit idéztetjük fel a
gyerekekkel. Itt sokszor okoz problémát a hiperaktív gyermeknek a
sorrend és a folyamatosság érzékelése, erre helyezzünk hangsúlyt, melyet ő
sokszor nem érzékel az életben sem.
Szociabilitás
A hiperaktív gyermek szociális és önészlelése sérült. Ez azt jelenti, hogy
mások érzéseit, szándékait nehezebben képes felismerni magatartásukból,
arckifejezésükből, sőt beszédükből is. Saját tettének másokra gyakorolt
hatásával sincs tisztában, illetve nem tudja felmérni azokat. Mivel
empátiája is egyenetlen, akárcsak egyéb teljesítményei, jóval több dolgot
érzékel támadónak, mint amennyi valójában éri.
Bármilyen konfliktus nagyon erősen csorbítja a hiperkinetikus gyermeknek
ezt a készségét.
Saját érzéseit, indulatait nem tudja megfelelő formában kifejezni, nemcsak
verbálisan, de a magatartása szintjén sem. Ezért lehetséges, hogy ugyanúgy
zavaróan, hevesen viselkedik akkor is, ha szomorú, mint ha vidám, akkor
is, ha fél, és akkor is, ha dühös vagy fáradt.
Az ilyenkor alkalmazandó viselkedésre irányuló terápiás hozzáállás első
lépése, hogy segítsük azonosítani aktuális állapotát, vagyis adjunk
értékelésmentes állapotjelzéseket (amennyiben egyértelmű, hogyan érzi
magát, fogalmazzuk meg: „Most látom, dühös vagy.” „Most nagyon
elkeseredtél.” „Nagyon izgatott vagy.”), tudatosítsuk érzéseit! Ne
kérdőjelezzük meg érzései jogosságát! (Ne mondjuk: „Feleslegesen
dühöngsz!” „Nincs miért elkeseredned!”) Használhatunk ehhez különböző
emóciókat tükröző mimikai vagy gesztusképeket.
Következő lépésként segítsük elő az érzelem megnyilvánulások
verbalizálását, vagyis azt, hogy ő maga mondja ki, mit érez; tudassa a
helyzetben részt vevőkkel! Itt nagy hangsúlyt kell fektetni a társas
érintkezés normáinak megfelelő indulatszavak elsajátítására is.
Kudarc- és konfliktustűrés
A hiperkinetikus gyermeknél az alábbiak bármelyike frusztrációt válthat
ki:
– Késleltetés
– Órai feladat elrontása
– Mozgásában való korlátozás
– Passzív figyelem (frontális helyzet)
– Kívánt tárgytól vagy tevékenységtől való megfosztás (akár úgy is, hogy a – Segít, ha megérintjük, ezzel is elfogadásunkról biztosítjuk.
tárgy másé, neki nincs olyan) Technikát kell adni a gyereknek, amivel az ilyen helyzetekkel maga is
– Másnak a sikere megbirkózhat.
– Unalom
– Törekvésének elutasítása Mesehallgatás
– Konfliktusban való alulmaradás A figyelemzavaros és hiperaktív gyermekek számára különösen fontos,
– Versenyhelyzetben vesztes pozíció hogy fejből meséljünk, s közben játsszunk arcunkkal, törekedjünk arra,
– Fenyegetettség hogy folyamatos szemkontaktust tartsunk a gyerekekkel.
– Büntetés kilátásba helyezése A magatartásterápia első lépése is, hogy a gyermek viselkedését
– Kapkodás érzelmeivel összhangba hozzuk, segítünk felismerni, hogy mit is érez és
– Igazságtalanság miért. Ennek elvontabb, de természetes formája a mesehősökkel való
– Váratlan helyzet azonosulás.
Emellett a mesehallgatásnak relaxációs hatása is van, nem kell teljesíteni,
A frusztráció agressziót (dühöngés, verekedés, szitkozódás, csapkodás stb.) megfelelni. Javasolt a nap közepére vagy végére beiktatni, amikor a
vagy regressziót (hisztériázás, sírás, elfutás, sarokba roskadás stb.) vagy a gyermekek már fáradtabbak.
kettő keverékét szüli. A mese ismétlésében érdemes a tanulók igényeire hagyatkozni. A
Agresszív viselkedés esetén ne feledjük: a gyermeknek ilyenkor nehezebb figyelemzavaros gyermeknek nehezére eshet a mesére figyelni, hiszen
magát elviselnie, mint nekünk őt (bár az sem könnyű), és az alábbiakra ismeri a történetet, ezért esetleg a másodszori hallgatásra nem motivált.
figyeljünk: Ebben az esetben számára ez háttértevékenység lehet a rajzoláshoz vagy
– Ne próbáljuk szavakkal lecsendesíteni, meggyőzni! halk játékhoz.
– Biztosítsuk elfogadásunkról!
– Nyugodt hangon és mimikával beszéljünk!
– Távolítsuk el a feszült helyzetből egy megnyugtató helyre, egy Ritmikus mozgások
megnyugtató tevékenységbe (pl. valamilyen vesztibuláris ingerlés, halk Ez a tevékenység kiemelten fontos, ugyanis a hiperkinetikus gyermek
zene – ez minden gyereknél változó), mert az izgalmi szint csökkenése mozgásigényét – részben – kielégíti, ezért akár a nap menetébe is
alapvető. beépíthető. Emellett a figyelemmegosztás képességét is kellemes és
– Fogjuk le, hogy ne okozzon kárt sem magában, sem a környezetében, ne természetes módon fejleszti, hiszen egyszerre két tevékenységet
hagyjuk magára! folytatunk, amelyre a figyelemzavaros gyermeknek nagy szüksége van. A
– Alapvető az ingerektől való megfosztás: bár mellette vagyunk, ne ritmikus mozgás a vesztibuláris rendszert is ingerli, ami már önmagában is
kerüljünk vele interakcióba, az tovább gerjesztené agresszióját. fejlesztő hatású a hiperaktív gyermek esetében, ezért számára akár
– A helyzet után közvetlenül ne beszéljünk a dologról, csak jóval később hosszabban is biztosíthatjuk ezt a tevékenységet.
(órák múltán, amikor már teljesen megnyugodott a gyermek)!

Regresszív reakció esetén: célszerű kiléptetni a helyzetből, elkülöníteni a

többiektől.
 Figyelemzavar - állandóan közbeszól az órán ( mindig van véleménye )

A figyelemzavar egy gyűjtőfogalom. A figyelemzavar diagnosztikus jellemzői

ADD = Attention Deficit Disorder = Figyelemzavar - a gyermek a részletekre nem figyel oda és gondatlanságból
AD/HD = Atention Deficit with Hyperactivity Disorder = Figyelemzavar hibákat ejt
Hiperaktivitással. - figyelem magatartása gyenge
- látszólag nem figyel az élőbeszédre
- nem követi az instrukciókat, a feladatok befejezése elmarad a
Jellemző tünetei, hogy: nem megértés következtében
- a tevékenységek megszervezése nehézséget jelent számára
- a gyermek figyelme könnyen elterelhető és csak rövid ideig - kerüli a tartós mentális erőfeszítéseket
tartható fenn - gyakran elveszít, elhagy tárgyakat
- figyelmük nem kitartó, bár bizonyos helyzetekben önmagukhoz - külső inger gyakran eltereli a figyelmét
képest szokatlanul sokáig képesek figyelni, például orvosi vagy - a napi tevékenységekben feledékeny
pszichológiai vizsgálatoknál
- munkájukat rendszerint félbehagyják A figyelemzavaros gyerekek pozitív tulajdonágai:
- játékaikat állandóan váltogatják, nem tudnak egy játékkal - spontán segítőkészség
huzamosabb ideig játszani - gondolkodási késztetés
- a kérdést nem tudja felidézni - fejlett igazságérzet
- a részletekre nem figyel - kreativitás
- társaihoz képest lassabban olvas és számol - kitűnő térbeli tájékozódás
- fáradékony - jó humor
- ha akadályba ütközik, akkor az kedvét szegi és nem folytatja a - empátia
feladatot - intuitivizmus
- tart a napi rutinfeladatoktól A diagnosztikus jellemzők közül legalább 6 tünetnek kell fennállnia 6
- saját képességeit nem képes felmérni, ezért amikor akadályba hónapon keresztül.
ütközik sír, dühöng A diagnosztizáláshoz mindig szakember bevonása szükséges!
- másokkal szemben túlságosan kritikus
- túlzott impulzivitás jellemzi, a dolgoknak úgy kell történniük
ahogy Ő akarja
- társait bántja, ha azok nem azt teszik amit szerinte kellene, és ha
ezért kérdőre vonják dührohamot kap
- az ösztönei vezérlik, ezért nagyon nehéz beilleszkednie egy
közösségbe
- rögtön belekezd a feladatokba nem várja meg az utasítás végét