2.

tétel

Értékelő lap
2. Mutassa be a közoktatási intézmények működésére vonatkozó jogszabályokat, a
hatályos közoktatási törvény kapcsolódó részeit, a gyermekvédelmi jogszabályokat! Ön
pályát módosított, korábban kereskedelmi területen dolgozott, most oktatási
intézményben, pedagógiai asszisztensként helyezkedik el. Az intézménybe
veszélyeztetett, halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű tanulók is
járnak. Mely törvények vonatkoznak a gyermekek iskoláztatására, melyek függnek
össze a különleges élethelyzeteikben történő ellátásukkal, jogaikkal?

Szakmai ismeretek Pontszámok

Az információtartalom vázlata
Típus alkalmazása a szakmai és
alapján Max. Elért
vizsgakövetelmény szerint
A tankötelezettség szabályozásának
ismerete 15
Közoktatási és gyermekvédelmi
C Sajátos nevelési igényű tanulók jogai
jogszabályok 15
Gyermekvédelmi jogok alapvető
ismerete 15

Alapvető gyermekvédelmi, családjogi

Gyermekvédelmi, családjogi,
C közoktatási, foglalkoztatási,
szociálpolitikai fogalmak
fogalmak helyes használata 15
Foglalkoztatás és szociálpolitikai
15
összefüggések felismerése

Összesen 75

Szint Szakmai készségek a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Max. Elért

2 Olvasott szakmai szöveg megértése 2

3 Szakmai nyelvű hallott szöveg megértése 4

Összesen 6

Egyéb kompetenciák a szakmai és vizsgakövetelmény szerint Max. Elért

Személyes Felelősségtudat 6

Társas Irányíthatóság 6

Módszer Helyzetfelismerés 7

Összesen 19

Mindösszesen 100

............................................... ...............................................
dátum aláírás

1
2. tétel

Tankötelezettség
A Magyar Köztársaságban - minden gyermek tanköteles.

A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári

évben, amelyben a hatodik, legkésőbb amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé
válik. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben,
amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség
teljesítését. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is,
ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség kezdete annál a
gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31. utáni időpontban született. A
tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik.

A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló tizennyolcadik

életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható
legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a huszadik életévét betölti.

A tanulói jogviszony keletkezése

A tanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll.

A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik.

A felvétel és az átvétel írásbeli jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az

iskola igazgatója dönt.

Az iskola igazgatója dönt:

a) a tankötelezettség kezdetéről az óvoda véleménye alapján, illetőleg ha a gyermek nem járt
óvodába, vagy az óvoda kezdeményezi a nevelési tanácsadó véleménye alapján; a SNI
gyermek esetén a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az
országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző szakértői és rehabilitációs bizottság
szakértői véleménye alapján;
b) a tankötelezettség meghosszabbításáról a tanulási képességet vizsgáló szakértői és
rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző
szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján.

Az általános iskola - beleértve a kijelölt iskolát is - köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles
tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (a
továbbiakban: kötelező felvételt biztosító iskola). A körzethatárok önkormányzati vagyis
közgyűlési határozattal elfogadott és behatárolt terek, utcák, melyek alapján elsősorban a
körzetes gyermekek részére biztosítják az iskolai ellátást. Ha az általános iskola a felvételi
kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, ilyenkor
köteles először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét teljesíteni. A szabad
intézményválasztás lehetősége is fennáll, amennyiben a létszámok azt megengedik.

A képzés ideje alatti más iskolából való átvételről az igazgató dönt, ő szabja meg az esetleg
szükséges különbözeti vizsga tárgyait és határidejét. A felvételt írásban kell kérni. A
jelentkezés elutasítása esetén az iskola igazgatójának fel kell hívnia a jelentkező kiskorú
tanuló esetén a szülő figyelmét, hogy a döntés ellen jogorvoslattal élhet.

2
2. tétel

A tanulói jogviszony a beiratkozás (beiratás) napján jön létre. A tanuló a tanulói

jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. A beiratkozást
követően valamennyi tanuló részt vehet az iskola rendezvényein (felkészítő foglalkozás,
gólyatábor, stb.)

A tanulók csak az első tanév megkezdésével jogosultak szociális támogatás,

tankönyvtámogatás, étkezési kedvezmény igénybevételére.
Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról - a szakmai
munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével - az igazgató
dönt.

A tanulói jogviszony megszűnése

 ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján;
 az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány
kiállításának napján;
 a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló
tanulmányait nem kívánja tovább folytatni;
 gimnáziumi tanulmányok esetén az utolsó évfolyam elvégzését követő első
vizsgaidőszak utolsó napján;
 ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált, ….
 a tankötelezettség megszűnése után - ha a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad -, a
bejelentés tudomásulvételének napján;
 ha a tanuló betöltötte a tizenhatodik életévét, és nem végezte el az általános iskola
hatodik évfolyamát, (az általános iskola a tanítási év végén kérelem hiányában is
kezdeményezi a tanuló átvételét a kötelező felvételt biztosító szakiskolába,….)
 - a tanköteles tanuló kivételével - ha az iskola kötelező foglalkozásairól a
jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott.
 a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján,
 stb. (l. Ktv.)

SNI tanulók jogai:

Kt. 121. § 29. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői
és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján
a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes
előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a
megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd,
b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd;

A sajátos nevelési szükségletű gyermekek oktatása a közoktatás rendszerének integráns

része, így szabályozása a Közoktatási Törvényben (1993/VXXIX. törvény), illetve annak
végrehajtási rendeletében (11/1994 MKM rendelet) található. A tartalmi szabályozás

3
2. tétel

legfőbb dokumentuma a 23/1997. (VI. 4.) MKM rendelet (Fogyatékos gyermekek óvodai
nevelésének irányelve és a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve
kiadásáról).

 a különleges gondozáshoz való jog, a rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz való

jog

A közoktatási törvény 30. § (1) bekezdése kimondja, hogy a sajátos nevelési

igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében
állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai
ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát
megállapították. A különleges gondozást a szakértői és rehabilitációs
bizottságok szakértői véleményében foglaltak szerint a korai fejlesztés és
gondozás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a fejlesztő
felkészítés keretében kell biztosítani.
(Kt. 121. § 28. alapján:) sajátos nevelési igényű neveléshez és oktatáshoz
szükséges feltételek:
- SNI típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor
foglalkoztatása,
- speciális tanterv, tankönyv és más segédletek;
- speciális gyógyászati és technikai eszközök;
- stb.
Az SNI tanuló csakis abba az intézménybe vehető fel, amely rendelkezik
azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek a speciális oktatáshoz
szükségesek.  A szülő ezért a szabad iskolaválasztási jogának gyakorlása
során kötve van azokhoz az iskolákhoz, amelyek e sajátos feltételekkel
rendelkeznek. A szülők számára természetesen rendkívül fontos, hogy sajátos
nevelési igényű gyermeküknek a szóba jöhető lehetőségek közül megtalálják a
legmegfelelőbb megoldást.
A szakértői vizsgálat megindítását a szülő kezdeményezi. Amennyiben a szülő a
szakértői bizottság megállapításaival nem ért egyet, a szakértői javaslatot nem
köteles aláírni, és kezdeményezheti annak felülvizsgálatát.
A SNI gyermek óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelése és oktatása, kollégiumi
nevelése az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben,
konduktív pedagógiai intézményben, óvodában, iskolában a többi gyermekkel,
tanulóval együtt vagy külön történhet. (SNI tanuló, illetve a beilleszkedési,
tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló szakértői
vélemény alapján tanulmányait, ha szükséges, magántanulóként folytathatja.)

 A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő SNI tanulók részére a

meghatározott tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai
célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A tanuló

4
2. tétel

annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai

foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya
csökkentéséhez szükséges.

A pedagógus kötelessége különösen, hogy nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe

vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét,
szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segítse a gyermek, tanuló
képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos
helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz.

 A szülő joga, hogy gyermeke lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén a

polgármester segítségét kérje ahhoz, hogy gyermeke óvodai neveléséhez, iskolai
neveléséhez-oktatásához szükséges feltételeket a településen megteremtsék.
 a kötelező tanórai foglalkozás alóli felmentések, illetve az egyes tantárgyakból,
tantárgyrészekből való mentesítések rendszerével biztosítja az integráltan oktatott
SNI tanulóknak
 nem kizárólag az SNI tanulók vonatkozásában áll fenn, a kötelező tanórai
foglakozáson való részvétel alóli felmentés. Az erre vonatkozó kérelmet a tanuló
terjeszti az igazgató elé
 a másik lehetőség az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és
minősítés alóli mentesítés (DE!!! szakértői bizottság véleménye nélkülözhetetlen).
A továbbtanulás szempontjából rendkívül fontos, hogy a tanulók a mentesítést
érettségi tárgyakból is kérhetik.
 Az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett a tanuló - a vizsgaszabályzatban
meghatározottak szerint - másik tantárgyat választhat. (felvételi-, osztályozó-,
modulzáró-, szint-, különbözeti-, javító-, érettségi-, a szakmai vizsga) + biztosítani
kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az
iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép stb.)
alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a
szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását.

- a siket gyermek óvodai nevelése, iskolai nevelése és oktatása jelnyelven is folyhat.

- A szülő és a pedagógus nevelő munkáját és a nevelési-oktatási intézmény feladatainak

ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti. Pedagógiai szakszolgálat
a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás;
b) fejlesztő felkészítés;
c) a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, továbbá az
országos szakértői és rehabilitációs tevékenység;
d) a nevelési tanácsadás;
e) a logopédiai ellátás;
f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás;
g) a konduktív pedagógiai ellátás;
h) a gyógytestnevelés.

5
2. tétel

Gyermekvédelem, családvédelem
Gyemekvédelmi törvény (Gyvt.) – 1997. évi XXXI. tv
Alapja a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény
kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. Törvény
Kapcsolódik még:
A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvénnyel, valamint
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvénnyel

A gyermek- és ifjúságvédelem: Minden gyermekre és ifjúra kiterjedő gondoskodás, pedagógiai,

pszichológiai, szociális, egészségügyi, jogi tennivalók összessége, amely a gyermekek és ifjak
gondozását, ellátását, érdekvédelmét, nevelését kell biztosítsa. (Strauszné Simonyi Erzsébet)
Szűkebb értelemben a nehéz élethelyzetbe kerülő és/vagy különböző fejlődési, magatartási, nevelési
problémákkal küzdő gyermekek és ifjak szakemberek által nyújtott speciális segítése.
A gyermekvédelem feladata a gyermekek családban történő nevelésének támogatása, a
veszélyeztetettségnek, a bántalmazásnak megelőzése, a társadalom bármely területén a gyermekek
számára biztosított ellátás és védelem.

A gyermekek védelme össztársadalmi feladat.

A gyermeki jogok védelme MINDEN olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a
gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik.

Az egészség védelmének (testi, lelki, szociális jólétének,) már a születés előtt el kell
kezdődnie a szülők családtervezésével, a méhmagzat védelmével, és folytatódnia kell a
születés után a szocializáció különböző szakaszaival – családon belüli neveléssel,
intézményes neveléssel, a munkahellyel, a társadalmi környezet támogatást és elvárást
biztosító magatartásával.
A nevelés alapvető színtere a család. A kedvezőtlen hatások, az érték és normavilág, az
egyre több családban érzékelhető életvezetési problémák miatt növekszik a feszültségszint és
csökken a feszültségtűrő képesség, ezért gyakran előfordul, hogy szükség van a környezet
segítő beavatkozására. Ehhez elengedhetetlenek az alapvető gyermek- és családvédelemmel
kapcsolatos jogi ismeretek.

A gyermek- és ifjúságvédelem alapelvei:

- a gyermek érdeke mindenek felett álló

- tilos bármilyen hátrányos megkülönböztetés a gyermekre nézve

- a gyermek nevelésére elsősorban a családja jogosult és köteles, felelős még az

állam, a helyi önkormányzatok, az ellátó szervek és személyek
A gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, jólétét biztosító
saját családi környezetében történő nevelkedéshez.
A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő
nevelkedéséhez

6
2. tétel

Család: Olyan együtt élő kiscsoport, amelynek tagjait vagy házassági

kapcsolat vagy leszármazás, más szóval vérségi (kivételes esetben
örökbefogadási) kapcsolat köt össze.

- prevenció A megelőzés szerepe kiemelt.

A megelőzésben és a problémakezelésben a saját erőforrásokra, és a szakemberek

beavatkozása, segítsége mellett támaszkodni kell a civil szerveződésű, nem professzionális
segítségnyújtási formák támogatására (önsegítő csoportok, alapítványok, klubok, egyházi
missziók, stb.).

Az óvoda, iskola pedagógiai munkájában a megelőzés gyakorlata érvényesül,

vagyis lehetőségei szerint megtesz mindent annak érdekében, hogy a
gyermekek, tanulók hátrányos helyzetét enyhítse, esélyegyenlőségét,
felzárkóztatását, ill. tehetséggondozását biztosítsa, hogy a gyermekek, tanulók
ne váljanak veszélyeztetetté, ne kelljen az intézmény gyermekvédelmi
felelősének külön eljárás keretében foglalkozni a gyermekekkel, tanulókkal.
Mindez elsősorban azzal érhető el, ha az első tünet/eknél, amit a gyermek,
tanuló a környezete felé jelez (hirtelen változás pl. a tanulmányi eredményben,
magatartási rendellenesség, pszichés tünetek, vagy a bántalmazás, elhanyagolás
jelei stb.) azonnal intézkedés történik.

- személyek és szervezetek együttműködése a családdal – helyi önkormányzat,

rendőrség, ügyészség, gyámhatóság, határőrség, stb. tevékenységük során …

Az intézmények és személyek kötelesek jelzéssel élni a gyermek

veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, illetve indokolt
esetben kötelesek hatósági eljárást kezdeményezni. Ilyen jelzéssel és
kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit
képviselő társadalmi szervezet is élhet.

Veszélyeztetettség (Gyvt.) „olyan – magatartás, mulasztás vagy

körülmény következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi,
értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza”.

Ez a megfogalmazás nyilván nem ad komoly támpontot egy-egy valós

eset megítélésében, és így megőrzi a tanári mérlegelés lehetőségét és
felelősségét. A veszélyeztetettség fogalmának pontosítására a gyakorlati
munkában mindenképpen szükség van.
Veszélyeztetett gyermek és fiatal pl.:
- az alkoholista, züllött, elmebeteg, krónikusan beteg szülő
gyermeke,
- súlyosan elhanyagolt, vagy bántalmazott gyermek,
- a galerikhez csapódó, javítóintézetből vagy a nevelőotthonból
elbocsátott, nem utógondozott fiatal,
- SNI gyermek,
- A Kt. szerint hátrányos helyzetű gyermek,
- stb.

7
2. tétel

Súlyos veszélyeztetettség (Gyvt.) A gyermek olyan bántalmazása,

elhanyagolása, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy
fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan kárt okoz.

Hátrányos helyzet (Kt.) az, akit családi körülményei, szociális helyzete

miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a
jegyző megállapította;
e csoporton belül halmozottan hátrányos az a gyermek, az a tanuló,
akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - óvodás gyermek esetén a
gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség
beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán
folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos
helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek;

- önkéntesség elve – az ellátások igénybevétele általában önkéntes

- a család életébe történő beavatkozás csak a gyermek érdekében, törvényes

eszközökkel történhet (ha ez elkerülhetetlen a gyermek érdekében)
- csak anyagi veszélyeztetettségi okból gyermeket a családjából kiemelni nem lehet

- fokozatosság – az egyes hatósági intézkedések fokozatosan egymásra épülnek, mindig

csak a szükséges mértékű, a gyermek számára a legenyhébb következményekkel,
változással járó intézkedést kell alkalmazni

- következetesség – a veszélyeztetett helyzetű gyermek sorsát figyelemmel kell kísérni

mindaddig, amíg a probléma teljesen meg nem oldódik

- nyíltság - az érintetteket tájékoztatni, informálni kell minden intézkedésnél a

jogkövetkezményekről, + a gyermek meghallgatásának elve – életkor + fejlettség –
figyelembe kell venni a véleményét
- a hatósági és a szolgáltató tevékenység szétválasztása – új feladatmegosztást
alakítottak ki az állam és a helyi önkormányzatok között, bővítve a helyi
önkormányzatok lehetősége

Gyermek Ptk. - kiskorú

Fiatal felnőtt – nagykorú, aki a 24. életévét nem töltötte be

Foglalkoztatáspolitika és szociálpolitikai összefüggések felismerése…

Foglalkoztatáspolitika:

A foglakoztatás: Összetett társadalmi és gazdasági funkció, amelyben egyszerre kell a

munkaerőpiac két alapvető területének, a gazdasági és a társadalmi szociális szféra eltérő
szempontrendszerét érvényesíteni.

8
2. tétel

A foglalkoztatáspolitika:
Maga a gazdaság, a munkaerőpiac olyan külső szabályozó rendszere, amelyik a
munkaerőpiacot úgy igyekszik befolyásolni, hogy ezáltal harmonikusabb legyen a működése,
és egyúttal érvényesüljenek, megvalósulási lehetőséget kapjanak a társadalmi funkciók.
(A gazdasági szempontok mellett sajátos társadalmi érdekek, szociális szempontok,
létbiztonság megteremtése és megőrzése, munkaerő kínálat lekötése stb. kötődnek a
foglalkoztatáspolitikához).

A munkaerőpiac nem ragadható ki a társadalmi-gazdasági összefüggésekből azonban a két

oldal más szereplőket érint és más megoldási módokat, igényel ezért indokolt ezeket
különválasztani és foglalkoztatáspolitikára ill. munkaerőpiaci politikára.

A munkára nevelés speciális feladatai a fogyatékkal élők nevelése során

1) önálló életre nevelés

Önkiszolgálásra, önálló életvitelre nevelje a gyereket, hogy mindenkit eljuttasson az
önkiszolgálás vlyen szintjére azért, hogy legkevésbé legyen kiszolgáltatott (megelőzze a
kiszolgáltatottság érzésének kialakulását).

A sérült gyerek is sokszor szeretne vmit maga is megcsinálni, először külső segítséggel,
később önállóan. Fontos, hogy viszonylag rövid időn belül, megfelelő szintre jusson
önkiszolgálásban.

A család nevelési hibái hátráltatják a gyerek megfelelő fejlődését, pl.:

- értelmileg jelentősen sérült gyerekek szüleinél nem ritka az a hibás magatartás,
hogy a gyerektől nem várnak el semmit, „mert úgymond ő sem képes semmit
megtanulni”
- „Rosszat tesznek a szülők azzal is, ha mindent megcsinálnak a gyermek
helyett, hisz ’ő ezt úgyis rosszul csinálná’, vagy ’gyenge ő még erre”.
Megfelelő irányítással a sérült gyermekeknél is jó eredményeket lehet elérni az
önkiszolgálás terén.

2) pályaorientáció és a felnőttkori munkavégzésre nevelés

- Legyen képes az önfenntartásra és az ehhez szükséges munkavégzésre -
állapotának megfelelő mértékben.
- Megértse a munkavégzés és a szükségletek kielégítéséhez elengedhetetlen anyagi
fedezet kapcsolatát.
- Fontos a kellő önismeretre nevelés és a pályaválasztás segítése.
- A munkával kapcsolatos pozitív erkölcsi ítéleteket kell kialakítani.

A sérült fiatalemberek, akárcsak egészséges társaik, különbözőek – megfelelő

embert a megfelelő helyre
Ez nagy gondot jelent a gyógypedagógus számára, mert nehéz ilyen munkát találni.

9
2. tétel

Segítséget kell nyújtani az alábbiakhoz: munkalehetőség megtalálása, kinyomozása –

álláskeresésben való segítségnyújtás; munkafolyamat betanítása; a közlekedés;
pénzzel való bánásmód, beilleszkedés segítése, …

A sérült emberek foglalkoztatásának előnyei pl.:

- motivált, tudatos munkavállalók, új munkahelyükön szeretnének
bizonyítani, mire képesek, megbecsülik a munkájukat,
- esélyegyenlőség, diszkrimináció mentesség - „A fogyatékkal élők
befogadása elősegíti, hogy a munkatársak egymásra jobban figyeljenek,
növekszik a toleráns, másságot elfogadó viselkedés.”

***

V. Jegyzetek

Pénzbeli ellátások (Gyvt.):

a) a rendszeres gyermekvédelmi támogatás, / kiegészítő családi pótlék /
b) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,
c) a gyermektartásdíj megelőlegezése,
d) az otthonteremtési támogatás.

A gyermekjóléti alapellátások (Gyvt.)

A gyermekjóléti alapellátások a települési önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatai. Az
alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének,
jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez
és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő
kiemelésének a megelőzéséhez.
a) a gyermekjóléti szolgáltatás,
b) a gyermekek napközbeni ellátása: bölcsőde, családi napközi, házi
gyermekfelügyelet
c) gyermekek átmeneti gondozása: helyettes szülő, gyermekek átmeneti
otthona, családok átmeneti otthona

10
2. tétel

A gyermekvédelmi szakellátások (Gyvt.)

A szakellátás keretében kell biztosítani az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és
tartós nevelésbe vett gyermek otthont nyújtó ellátását, a fiatal felnőtt további utógondozói
ellátását, valamint a szakellátást más okból igénylő gyermek teljes körű ellátását. /Gyvt./
Továbbá: Az otthont nyújtó ellátás keretében biztosítani kell a gyermek családi
környezetébe történő visszailleszkedését előkészítő, családi kapcsolatainak ápolását segítő
családgondozást, vagy ha ez nem lehetséges, az örökbefogadás elősegítését;
a) az otthont nyújtó ellátás, megvalósítható: nevelőszülőnél,
gyermekotthonban, gyermekek átmeneti otthonában
b) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás.

Hatósági intézkedések (Gyvt.)

a) a védelembe vétel,
b) a családbafogadás,
c) az ideiglenes hatályú elhelyezés,
d) az átmeneti nevelésbe vétel,
e) a tartós nevelésbe vétel,
f) az utógondozás elrendelése,
g) az utógondozói ellátás elrendelése.

A Gyvt.-ben meghatározott hatósági feladat- és hatásköreit gyakorolja:

1) a települési önkormányzat jegyzője,
2) városi gyámhivatal
3) közigazgatási hivatal gyámügyi szerve

Családjogi törvény: A házasságról, a családról és a gyámságról az 1952. évi IV. törvény

szól, melyet többszőr is módosítottak. A törvény szabályozza a házasságkötést, a
házasságkötés érvénytelenségét és megszünését, a házastársak jogait, és kötelességeit, a
családi jogállást, (a rokonságot), az örökbefogadást, a rokonok tartását, a szülői felügyelet
és a gyámságról szóló szabályokat. Ezeken kivül szabályozták a házassági perekre, a
névviselésre, a házastársak vagyonjogi ügyleteire ill. annak alakszerűségére, a gyermekek
nevére vonatkozó szabályokat is. A családjog egy jogág, mely az előbb felsorolt
részterületeket részletesen szabályozza.

Dini:

Családjogi törvény: A házasságról, a családról és a gyámságról az 1952. évi IV. törvény

szól, melyet többszőr is módosítottak. A törvény szabályozza a házasságkötést, a
házasságkötés érvénytelenségét és megszünését, a házastársak jogait, és kötelességeit, a
családi jogállást, (a rokonságot), az örökbefogadást, a rokonok tartását, a szülői felügyelet
11
2. tétel

és a gyámságról szóló szabályokat. Ezeken kivül szabályozták a házassági perekre, a

névviselésre, a házastársak vagyonjogi ügyleteire ill. annak alakszerűségére, a gyermekek
nevére vonatkozó szabályokat is. A családjog egy jogág, mely az előbb felsorolt
részterületeket részletesen szabályozza. Gondolom azt is meg kell fogalmazni, hogy a
családnak mi köze van a gazdasághoz. (A család kis társadalmi egység, amely kötelékébe a
közös őstől leszármazók (vérségi kötelék), A HÁZASSÁGI VAGY ÉLETTÁRSI
KAPCSOLATBAN LÉVŐK valamint a jogszabály által a családba beillesztett személyek
(örökbefogadottak illetve családba fogadottak) tartoznak. Ebből jogok és kötelességek
származnak. A család szilárdsága és fő feladata az utódokról való gondoskodás. A
gyermekek felnevelése - bizonyos korig - a családi közösségekben valósulhat meg a
leghatékonyabban. Végig kiséri azon a folyamaton, amig az egyed fel nem nő és maga is
családot alapít.

12