Óvodás gyermekek iskolaérettsége

1.Iskolaérettség, fejlődés figyelemmel kísérésére vonatkozó szabályok hazánkban

Az aktuális jogi szabályozás lehetővé teszi az óvodapedagógusoknak, hogy saját belátásuk
szerint kövessék a gyermekek fejlődését, illetve nincsen meghatározva egységes
fejlődésvizsgálati rendszer, a pedagógusok élhetnek szakmai szabadságukkal, valamint így az
iskolaérettségi vizsgálatok sem kötelezőek. Ám mindezek mellett természetesen
megjegyzendő, hogy a gyermekeknek az óvodáskor végére rendelkezniük kell az
iskolakezdéshez szükséges mind belső, mind külső érettséggel.
2. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja (363/2012.(XII.17.) Korm. rendelet
alapján)
A belső és külső érettségre vonatkozó feltételek, melyek a gyermek ’egészséges’
iskolakezdését lehetővé teszik, a következőképpen alakulnak: testi, lelki és szociális érettség,
amelyek együtt elengedhetetlenek az eredményes iskolai munkához.
2.1. Testi érettség/fejlettség
A testileg egészségesen fejlett gyermek az óvodáskor végére, tehát mire eléri körülbelül a
hatéves kort, eljut az első alakváltáshoz. Ez részben jelenti a fogváltás megkezdését, valamint
a megváltozott testarányokat, azok fejlettségét, másrészt jelenti a teherbíró, mozgásában
összerendezettebb, finommozgásokra képes gyermeket. Mindezek mellett irányítani tudja
mozgását, viselkedését, szükségleteinek kielégítését szándékosan.
2.2. Lelki egészség/ érettség
A lelkileg egészségesen fejlett gyermekre jellemző, hogy az óvodáskor végére nyitott
érdeklődéssel áll készen az iskolába lépésre, valamint a tanuláshoz szükséges készségei is
alkalmassá teszik őt erre. Ugyanakkor érzékelése, észlelése tovább differenciálódik: téri
észlelés fejlődésének, a vizuális és akusztikus különbségtétel képességének, a térbeli
tájékozódásnak, a térbeli mozgás készségének és a testséma kialakításának kiemelt fontossága
van ezen a téren.
A lelkileg egészséges gyermeknél az óvodáskor végére megjelenik az önkétlen emlékezeti
bevésés és felidézés mellett a szándékos bevésés és felidézés, valamint megnő az információ
megőrzésének időtartama, tehát a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés.
Ezzel összefüggésben a gyermeknél a tanulás alapját jelentő szándékos figyelem is
megfigyelhető. Illetve megemlítendő, hogy a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodásuk
mellett észlelhetően elkezdődik az elemi-fogalmi gondolkodás kialakulása.
Az egészségesen fejlődő, iskolaérett gyermek már folyamatosan, érthetően kommunikál,
beszélget, gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő
tempóban és hangsúllyal kitudja fejezni. Továbbá képes minden szófajt használni, különböző
mondatszerkezeteket és mondatfajtákat alkotni. Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és
környezetéről, így például tudja a saját nevét, lakcímét, szüleinek foglalkozását, felismeri a
napszakokat, érti az időjárás és az öltözködés közti összefüggéseket, alkalmazza az alapvető
gyalogos közlekedés alapvető szabályait (pl.: körülnéz az úton), elemi mennyiségi ismeretei
vannak.
2.3. Szociális érettség

Szociális fejlettség szempontjából, a gyermek készen áll az iskolakezdéssel „járó” tanító

elfogadására az iskolai légkörben. Képes, a fokozottan kialakuló együttműködésre, valamint
kapcsolatteremtésre mind a felnőttekkel, mind gyermektársaival. Mindezek mellett hajlandó
egyre több szabályhoz alkalmazkodni és késleltetni tudja szükségleteinek kielégítését. Az
egyéni feladatvégzés képessége lassan kibontakozik, és ezt a képességet a feladatok
megértésében, hatékony elvégzésében, időzítésben, kitartásban, munkatempóban,
önállóságban és önfegyelemben megmutatkozó fejlődés támogatja.

Ezenkívül, Sajátos Nevelési Igényű gyermekek esetében a kiemelt pontokban leírt fejlettséget
folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munkával lehet elérni.

3. DIFER

A DIFER (Diagnosztikus Fejlődésvizsgáló és kritériumorientált fejlesztő rendszer 4–8 évesek

számára) hét elemi alapkészség diagnosztikus mérését és fejlesztését segíti. Ezek pedig a
következők:

 írásmozgás-koordináció: az íráskészség elsajátításának előfeltétele

 beszédhallás: amely olvasás- és írástanulás megkezdéséhez elengedhetetlen
 relációszókincs készségének fejlettsége
 elemi számolási készség: a matematika tanuláshoz
 tapasztalati következtetés, valamint tapasztalati összefüggés-megértés fejlettsége: a
tudásszerzés, a tanulás, gondolkodás feltétele
 Továbbá (az alapprogramban említettekkel összefüggésben) a szocialitás: társas
kapcsolatok kezelésének fejlettsége.
A felsorolt hét szempont tesztjének összevont értékét hívjuk DIFER-indexnek.
A DIFER tesztek diagnosztikus képet nyújtanak a készséges fejlettségéről, lefedik annak
minden összetevőjét, részkészségét.

4. Köznevelési törvény – a tankötelezettségről

A 2011. évi CXC. törvény 45 § szerint, „Magyarországon – az e törvényben meghatározottak

szerint – minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni,
tankötelezettségét teljesíteni.”. Ez azt jelenti, hogy a gyermek abban az évben, amely
augusztus 31. napjáig betölti a 6. életévét, tanköteles lesz.
Ugyanakkor, a rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a
fejlettség szerinti iskolakezdésre, hiszen a szülő kérelmezheti a gyermeke felmentését ez alól,
és az engedélyező szerv döntése alapján, a gyermek további egy nevelési évig óvodai
nevelésben részesülhet.
Szakirodalom:
Józsa Krisztián (2016). Kihívások és lehetőségek az óvodai fejlesztésben. Iskolakultúra 26.
4.sz. 59–74.old.
http://epa.oszk.hu/00000/00011/00204/pdf/EPA00011_iskolakultura_2016_04_06.pdf
Köznevelési törvény (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) Kiemelten:
tankötelezettség
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100190.TV
Óvodai nevelés országos alapprogramja.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200363.kor