19.

Az óvoda-iskola átmenet – a gyermeki személyiség

megismerésének lehetséges pszichológiai és pedagógiai módjai

Az iskolaérettség testi, lelki, szociális kritériumai:

a) A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz.
Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása
összerendezettebb, harmonikus finommozgásra képes. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei
kielégítését szándékosan irányítani képes.
b) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen
áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei alkalmassá teszik az iskolai tanulás
megkezdéséhez. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik. (Különös jelentősége van a téri
észlelés fejlettségének, a vizuális és az akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a
térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának.)
A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél
– az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, továbbá a közvetlen felidézés mellett
megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett
egyre nagyobb szerepet kap a felidézés,
• megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a
figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele,
• – a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is
kialakulóban van.
Az egészségesen fejlődő gyermek
– érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető
formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt
használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán- és
mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek); végig tudja
hallgatni és megérti mások beszédét,
– elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei
foglalkozását, felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés
alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok
gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a
viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások,
amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek;
elemi mennyiségi ismeretei vannak.
c) Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan
egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a
fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival,
amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi.
A szociálisan érett gyermek
– egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését,
– feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre
eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának,
önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.

A gondolkodás és viselkedés átbillenése 6. év körül

Mentális műveletek elvégzésére lesz képes, logikai rendszerbe illeszkedő, belső tett cselekvések
A műveleti gondolkodás során – tárgyakat és cselekvéseket fejben összeraknak, szétválasztanak,
sorba rendeznek, átalakítanak
Ezek a műveletek konkrétak, mert a bennük részt vevő tárgyak és események jelenlétében
hajtódnak végre.

Decentrálás: a tárgynak egyszerre egynél több tulajdonságát is képesek figyelembe venni és

többszörös kritériumok alapján képesek kategóriákat képezni.

A konzerváció: megértik, hogy a tárgyak bizonyos tulajdonságai akkor is változatlanok

maradnak, ha egyes külső jellemzőik megváltoznak. Pl: tudják h a folyadék mennyisége nem
változik, ha egy magas, kis keresztmetszetű edény tartalmát egy alacsony, nagy keresztmetszetű
edénybe töltik át.

A logikai szükségszerűség: megértik, h bizonyos tulajdonságok megőrződése, logikailag

szükségszerű a látszat megváltozása ellenére is.

A változatlanul hagyás: felfogják, h ha semmit sem vesznek el, nem is adnak hozzá, a
mennyiség azonos marad.

A kiegyenlítés: képesek fejben a probléma két vonatkozását összevetni, h megítéljék

kiegyenlítik azok egymást vagy sem

A megfordíthatóság: rájönnek, h egyes műveletek megfordíthatják vagy megsemmisíthetik

mások hatását.

Egocentrizmus csökkenése: képesek hatékonyabban kommunikálni olyan tárgyakról, melyeket a

hallgató nem láthat.
El tudja képzelni, milyennek látják őt mások (szociális nézőpontváltás), megértik, h egy személy
érzései és cselekedetei nem feltétlenül vannak összhangban

A gyerekek szabályok segítségével képesek interakciókat vezérelni, elkezdenek szabályjátékokat

játszani. A jó és a rossz viselkedés megítélésekor figyelembe veszik a szándékot (autonóm
erkölcs), úgy vélik, a büntetésnek a bűnnek arányosnak kell lennie
Társas érdeklődés áttevődik a felnőttről az egykorú társakra – átpártolásnak nevezi Mérei-
nemcsak a felnőtt a fontos, hanem a kortárs is

5-6 éves korra képes a gyermek több tárgyat elrendezni egyidejűen nagyság, szín és forma
szerint. – forma és nagyságállandóság

Műveleteket tud végezni:

Analízis (elemzés) –szintézis (egységbe foglalás): Az óvodásnál leginkább a szintézis van

túlsúlyban (a dolgokat egészében, annak minden tulajdonságát komplexen megfigyelve érzékeli).
A helyes gondolkodáshoz azonban az kell, hogy az analízis (ingerfelbontás, dolgok részleteinek
külön, pontos megfigyelése) és a szintézis egyensúlyba kerüljön. Ehhez az kell, hogy az óvodást
rendszeres és tematikus megfigyelésre ösztönözzük. Pl.: Egy állatot megfigyelhetünk aszerint,
hogy: hány lába van, szőr borítja-e a testét, milyen a színe, stb. Ezekre a részletekre azonban
csak akkor fog felfigyelni a gyermek, ha figyelmét ráirányítjuk azokra.
Absztrakció (elvonatkoztatás) – a leglényegesebb tulajdonságok kiemelése, a lényegnek a
lényegtelentől történő elkülönítése.

Általánosítás - konkretizálás: Ha a gyermekkel észrevéttetjük, felfedeztetjük a tárgyak, dolgok,

személyek lényeges tulajdonságait, megalapozzuk az általánosítást. Pl.: minden négylábú
háziállat, amelyiknek szőr borítja a testét, csontot eszik és ugat, az a kutya. Konkretizálásnak
nevezzük azt a gondolkodási műveletet, amikor az általánosítás nyomán kapott csoportból (pl.
kutyák) egy konkrét ebet (Bodri kutyámat) szeretném kiragadni.

Osztályozás tartalmazási reláció megtanulása jellemző, érti, ha A halmaz tartalmazza B-t, akkor
B minden eleme A-nak is

Sorba rendezés, megfordítás – Piaget vizsgálat gyöngyfűzés – szárítókötél kifüggesztése

7. évben sikerül biztosan kirakni a gyöngysort, megfigyeli mi van előtte, utána, közötte
• képes sort lemásolni kör alakról egyenesre és fordított sorrendben is
Megfordításra is képes már ilyenkor – rájön arra, h bármelyik végéről indul el, ugyanazt a sort
építi fel, csak ellentétes irányban

Összehasonlítás
Két vagy több tárgy, jelenség azonosságát vagy különbözőségét tárja fel.
Könnyebben fogja fel a különbözőségeket, mint a hasonlóságokat. Fontos, hogy világosan
kitűnjék az ismertetőjegy, amely szerint az összehasonlítás történik.
A fejlettség szerinti beiskolázás elméleti és gyakorlati tényezői, vizsgálata

Tankötelezettség:
A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári
évben, amelyben a hatodik, legkésőbb amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik.
A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben,
amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. A
szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a hatodik
életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a
nyolcadik életévre, aki augusztus 31. utáni időpontban született. A tankötelezettség teljesítése a
tanév első tanítási napján kezdődik.

Nem érettségről beszélünk, hanem alkalmasságról – különleges sajátosságai alapján jó eséllyel

meg tud felelni az iskola elvárásainak, beleértve a szociális környezetet és az egyéni
tapasztalatait.

Az iskolai tanulás követelményeket támaszt, amelyekhez tudatosan alkalmazkodni kell. A

tanulóknak különböző viselkedésszabályozási elvárásoknak kell megfelelniük. Fontos annak
megállapítása, hogy egy gyerek beiskolázható-e vagy sem. Az iskolaérettség úgy értelmezhető
mint szabályozási kérdés. Figyelmi szabályozás és stratégiahasználat amelyre érzelmi vagy
gondolkodási feladatok megoldásához, valamint a tanulói szerephez való alkalmazkodásra
egyaránt szükség van.
A tanulási motiváció és az önszabályozás magas szintje, amely az iskolai teljesítményhez társul,
független a mért értelmi szinttől. S talán még azt is mondhatnánk, hogy az önszabályozás szintje
ugyanolyan jó előrejelzője az iskolai sikereknek, mint az intelligencia .

A rugalmas beiskolázás egyes gyerekek számára a későbbi kudarcok pszichés problémák

megelőzését jelentheti és esélyt adhat az iskolához szükséges szocializációs felkészülésre az
óvoda keretein belül.

1 . Óvodában maradhat az a gyermek aki a tárgyévben nem tölti be a 7. életévét. A június 1 és

augusztus 31. között születtek beiskolázására a Nevelési Tanácsadó tehet javaslatot
iskolaérettségi vizsgálat után.

2. Iskolába mehet javaslatot kaphat az óvodától – ha augusztus 31. – ig betölti a 7. életévét,

amennyiben a szülő a javaslatot elfogadja

3. Óvoda és a szülő között nincs megegyezés - óvoda kérhet iskolaérettségi vizsgálatot –

Szakértői bizottságtól: tanulási képességet + különböző érzékszervi fogyatékosságokat vizsgál,
javaslatot tehet az iskolaérettség, az intézmény típusa, és az esetleges differenciált ellátás
módjáról

Nevelési Tanácsadótól: a pedagógiai vélemény, iskolaérettségi vizsgálat eredményének

függvényében 4 féle javaslatot tehet: a., óvodában marad, óvoda befogadó nyilatkozata
szükséges
 b., iskolába mehet
c., iskolába mehet, de egyéni differenciált bánásmódot
igényel, vagy előkészítő osztályba mehet, javaslatot ad tanulási, magatartási és beilleszkedési
probléma fennállása esetén
d., további vizsgálatot és állásfoglalást kér valamelyik
szakértői bizottságtól

A szülő nem köteles a javaslatot elfogadni, - fellebezhet – ilyen esetben kijelölt szakintézmény
végzi el az ismételt iskolaérettségi vizsgálatot - ennek elfogadására a szülőt a jegyző kötelezheti.
Ha a szülő elfogadja, akkor az intézmény kiválasztása a következő lépés – iskolák sok
lehetőséget biztosítanak a megismerésre – nyílt nap, iskola előkészítő játékos foglalkozások,
óvodai látogatás, szülői értekezlet
Iskolának is alkalmazkodnia kell a gyerek életkori és egyéni jellemzőihez

A pszichológusnak az kell előre látnia, hogy a gyermek képes lesz – e megfelelni bizonyos
alkalmazkodási követelményeknek. Iskolába lépés előtt képesnek kell lennie arra, hogy szóban
közölje vágyait, szükségleteit, gondolatait, lelkesednie kell, kíváncsinak lenne, követni az
utasításokat, érzékenynek kell lenni más gyerek érzései iránt.

Feladattudatra, kitartásra, teljesítményigényre van szükség –pozitív érzelmi értékelés, elvárás a

feladatokba való belemerülést, kitartást eredményezi

Értelmi képességek – kiterjedt emlékezeti befogadás, felidézés, minták követése

Viselkedési állandóság – belső fegyelem – nem közölheti azonnal, amit szeretne

Óvoda-iskola átmenet támogatásának elsődleges célja

• Az iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka

- tanulási képességek megalapozása,

- tanulási és egyéb részképesség zavarok kialakulásának megelőzése,
- megoldási késztetés, monotónia tűrés, figyelemkoncentráció,
- alkotásvágy szükséges szintjének kialakítása

Az átmenet meghatározó tényezői

• Az életkori sajátosságok figyelembe vétele

• Az egyéni képességek figyelembe vétele

• A tanulási folyamat korszerű értelmezése

• A kompetencia alapon történő nevelés-oktatás megvalósítása

Az óvoda-iskola átmenet támogatásának feladatai

Iskolaválasztás támogatása
- a kijelölt iskolával, a szabad iskolaválasztással, a halmozottan hátrányos helyzetűek
előnyben részesítésével, a sajátos nevelési igényűvé minősítéssel kapcsolatos felvilágosítás,
tanácsadás

- a HHH gyermekek kudarcmentes iskolakezdése érdekében: a gyermekek ismerjék meg

leendő elsős tanítóikat

• Az érintett iskolákkal közös óvoda - iskola átmenetet segítő program kidolgozása,

hospitálások, esetmegbeszélések, szakmai műhely, közös programok

• A HHH gyermekek óvoda-iskola átmenetének zökkenőmentes biztosítása

• A gyerekek fejlődésének után követése legalább az általános iskola első évében

• A HHH gyermekek sikeres iskolakezdésének biztosítása, kontrolálása

Az iskolaérettségi vizsgálat: sorozatokkal történik, 8 – 10 próbából áll

Vizsgálják: feladattudatot, szabály és mintakövetést, jelek megtanulását és alkalmazását, a

viselkedés szabályozását, látás és mozgás összerendezését, folyamatos figyelem és
tevékenységkészséget, helyzetismeretet, mindennapi életben való tájékozottságot, emlékezetet

•1. Széldísz: az egyik legelterjedtebb próba

Egy rajzlapnak a szélére rajzoljon a gyerek díszítő mintát, a bal
felső sarokból elindulva, majd a jobb felső sarokból lefelé
folytatva.
A minta szabályosan ismétlődő ábrákból ál (kör, háromszög,
kereszt
Az első hatot a vizsgálatvezető rajzolja meg.
Jó megoldás:
• Feladathoz való alkalmazkodás
• Mintakövetés
• Mozgás szabályozásának készsége
• Figyelemkoncentráció
Iskolára való alkalmasság ellen szól:
• Ha nem tartja be a sorrendet, az irányt
• Ha nem folyamatosan halad
• Ha idő előtt abbahagyja
• Postás játék:
Két részből áll:betanítás és a betanult anyag játékos formában való felhasználásából.
Csoportos vizsgálat
A vizsgálatvezető egy postástáskából felmutat egy újságot, egy levelet
meg egy képeslapot. Mindegyiket jellel társítja: miközben felmutatja a
küldeményt
és mondja a nevét, a táblára felírja a megfelelő jelet. Az újság jele O, a
levélé - , a lapé + .
 A jelrendszert a gyerekek begyakorolják.
Ezután a vizsgálatvezető egy történetet mond el arról, hogy jön a postás és
különféle küldeményeket hoz. Az elbeszélésben többször előfordul az
újság, a levél, a lap, s amikor ezek a szavak elhangzanak, a gyerekeknek
előre megrajzolt üres kockákba be kell rajzolniuk a megtanult jeleket.
Azt vizsgálják, hogy a gyerek mennyiben tudja begyakorolni egy
jelrendszer alkalmazását.
• Tájékozottság
• Beszélgetés mennyire ismeri ki magát a gyerek közvetlen
életterében
• Hol lakik
• Hány éves
• Milyen napszakban évszakban vagyunk
• Szüleinek mi a foglalkozása, munkahelye, testvérei
• Babaötöztetés:
A gyerek egy rajzot kap. Középen egy kislány, akit fel kell öltöztetnie, körülötte 3 ruha, 3
kalap, 3 kesztyű, 3 szandál, mindegyik 3 féle méretben, közöttük egyetlen olyan van, amelyik
ráillik.
A gyerekeknek az a feladata, hogy mindegyik ruhadarabból keresse ki azt, amelyik éppen jó a
kislánynak. A gyereknek nagyságviszonylatokban kell kiismerje magát.
A gyermeki személyiség megismerésének lehetséges pszichológiai és
pedagógiai módjai (13. tétel)

Miért szükséges a megismerés?

• Mert minden gyerek más…

• Mert az egyénre szabott fejlesztéshez elengedhetetlen
• Mert jogszabály írja elő

Közoktatási törvény:
Az óvodákat is mérni és értékelni kell

• Olyan eljárásra van szükség, amelynek megvalósítása során elkerülhető a fő veszély: az

óvodák iskolásítása
• A gyerekek saját kompetenciákkal rendelkeznek – önmagukhoz képest mérni
• Tevékenységek során folyamatosan változnak, érnek
• Minden egyes területet meg kell ismerni
• Sohasem szabad egyszerre mindent mérni
• Cél: minél több ismeret a gyerekekről

Folyamatos megismerés

↓
 A fejlődés nyomon követése

↓
A fejlesztés talaja

minden területet meg kell ismerni, azaz mérni és értékelni.

Nem lehet kiemelni az egészbôl pl. csak az értelmi képességeket vagy csak a beszédkészséget
stb. Ez a szempontsor,feladataival együtt,megpróbálja figyelembe venni a személyiségfejlôdés
legfontosabb komponenseit

sohasem szabad egyszerre mindent mérni. A folyamatosság tehát nem csak azt jelenti,hogy
többször, ha nem azt is,hogy apró részletekben egyszerre csak egy pici területet célozzunk
meg. Ha ez nem így lenne, akkor a gyerekcsoport egészét állandóan kiemelnénk a szokásos
tevékenységeibôl, és nem tudná a maga természetes, gyermeki életét élni, hanem ránk, illetve a
kitûzött feladatra kellene koncentrálnia. Ennek kiküszöbölésére, legalábbis csökkentésére szolgál
az is, hogy a megfigyelési szempontokat bármikor felhasználhatjuk, a nap bármely szakában,
akár pici cédulákra fel-felirogatva az észrevételeket.A cél az,hogy minél több ismeretet kapjunk
a gyerekrôl, mindezt minél több természetes élethelyzetbôl merítve.

Megfigyelési szempontok: az óvodapedagógus tapasztalatai, jegyzetei alapján

– kérdések, beszélgetés, feladatok, cselekedtetés: a gyerekek játékai, tanulási tevékenysége és
egyéb cselekedetei alapján, fôként spontán, idônként céllal szervezett helyzetben

Mit kell megismernünk?

Szocioökonómiai háttér
• Lakáskörülmények
• Anyagi helyzet
• Családszerkezet
• A család értékrendje
• Nevelési módszerek
• Szülők iskolázottsága
Közvetlen családtag súlyos betegsége

Egészségi állapot
• Tartós betegség
• Veleszületett rendellenesség, fogyatékosság
• Allergia, érzékenység
• Pszichés rendellenesség

Képességek, előzetes tapasztalatok

• Szociális képességek
• Értelmi képességek
• Verbális képességek
 • Testi képességek

A gyermekek megfigyelését segítő szempontrendszer

- dr. Bakonyi Anna nyomán -

Szociális képességek
1.Társas kapcsolatok, játék, viselkedés, neveltségi szint, szokásismeret:
• Játékfajták
• Kivel játszik
• Szimbolizálás szintje
• Irányít vagy irányított
• Önálló ötletek
• Elmélyült-e a játék
• Szerepvállalás
• Kommunikáció nyíltsága
• Játékeszközök használata
• Konfliktusok megoldása

2. Erkölcsi megítélő képesség, udvariasság, érintkezési szokások, alkalmazkodás:

• Önkiszolgálás
• Szabálytartás
• Alkalmazkodás
• Mások sikerének öröme
• Kritikaérzékenység
• „mi” tudat
• Szervezőképesség
• Segítségkérés
• Más akaratának figyelembe vétele

3. Érzelmek, motivációk, beállítódás

• Mely tevékenységekben nyilvánulnak meg érzelmei leginkább
• Általános érzelmi állapota
• Érzelmek differenciálása
• Verbálisan ki tudja-e fejezni érzelmeit
• Érzelmeinek kifejezése hogyan történik (elfojtás)

4. Akarati tényezők
• Problémaszituációban, konfliktushelyzetben hogyan viselkedik
• Kudarctűrés
• Kitartás, befolyásolhatóság
• Döntésképesség
• Akaratérvényesítés
• Akarat alárendelése

II. Értelmi képességek

1.Kognitív szféra
• Ismeretek a környezetéről, tárgyakról
• Napszak, évszak, élő, élettelen
• Család, foglalkozás, ház körüli munkák
• Közlekedés, testrészek, nemek
• Valóságtudat, kettős tudat
• Összehasonlítás, megkülönböztetés
• Következtetés, ítéletalkotás, analízis, szintézis
• Szabályalkotás, elemi következtetések
• Konkretizálás, általánosítás, csoportosítás
• Számfogalom, téri, időbeli viszonyok, szimmetria, szerialitás

2. Pszichikus funkciók működése

• Koncentráció, feladattartás, figyelem
• Érdeklődés
• Emlékezet
• Képzelet
• Problémamegoldó képesség

3. Érzékszervi szféra, percepció

• Testséma ismeret
• Hallásérzékelés
• Látásérzékelés
• Tapintásérzékelés
• Koordinációs érzékelés
• Kinesztetikus érzékelés
• Keresztcsatornák működése
• Téri irányok, relációk, időérzékelés

III. Verbális képességek

1.Nyelvhasználat

• Összefüggő, folyamatos beszéd

• Élmények, események elmondása
• Összefüggések megértése
• Beszédkedv

2. A beszéd tisztasága, nyelvhelyesség

• Beszédzavar, kiejtés
• Mondatszerkesztés, ragozás
• Beszédritmus, artikuláció
• Intonáció (hangsúly), légzéstechnika
3. Verbális kommunikáció

• Beszédértés
• Nyelvi kifejezőkészség
• Téma, szókincs
• Közösség előtti megnyilatkozás
• Szófordulatok átvétele
• Versek, mondókák
• Beszédstílus

IV. Testi képességek

• Nagymozgások

• Mozgáskoordináció, motoros képességek

• Testi felépítés
• Állóképesség, erőnlét
• Tempó, ritmus, dinamika
• Mozgás összerendezettsége
• Idegrendszer

2. Téri tájékozódás nagymozgással, a cselekvés szintjén

• Testgyakorlatok végzése iránytartással
• Lateritás (oldaliság)
• Test függőleges és vízszintes zónája
• Tájékozódás az óvoda helyiségeiben

• Finommotorikus mozgások
Ábrázoló tevékenység önkéntessége, gyakorisága
Eszközhasználat
Mintakövetés
Szem-kéz koordináció
Igény a szépre
Testséma
Értelmi, érzelmi szinkretizmus
Kreativitás
Monotónia tűrés

A megismerés lehetőségei
• Szülők általi jellemzés, rendszeres kommunikáció
• Családlátogatás
• Megfigyelés különböző helyzetekben, tevékenységekben (bármikor, bárhol) –
cselekvésben, rajzban, verbális úton

Óvoda-iskola átmenet
• A spontán, szabadjáték szerepének felértékelése (visszaállítása)
 • A tanulás és a játék összefüggései:
- a játék önmagáért van, a tanulás irányított, még, ha játékos is
- a tanulás is cselekvő, aktív
- a tapasztalatokon alapszik (nem az élményeken, de az élmény váltja ki a játékot)
- Párhuzamos napirend
- vegyes életkor, vagy képességek szerinti kiscsoportos, kooperatív tanulás, felelősség
egymásért, kortárssegítés
- differenciált „tananyag”, (cél, feladat) idő, módszer, eszköz és értékelési módok
• projektekben (tématervekben) való gondolkodás
• Csoportmunkában (kooperáció kompetíció helytett) együttműködés a különböző
képességű gyerekek között (ld. integráció bármely okból - kortárssegítés)
A megfigyelés, a nyomon követés ezt szolgálja

Integráció
(szegregáció –egyes helyzetekben megoldás - és asszimiláció helyett)
- Identitás – másság – megjelöltség – kisebbségi lét
- A szülők is érintettek – intervenció- a szülők feldolgozásának dinamikája (a kisebbségi
okokból adódó különbségek - összehasonlítás)
-SNI, HHH, migráns –és egyéb etnikai kisebbségek- az elv azonos, a módszer lehet más: az
inklúzió fogalmáról- differenciált megoldások és differenciált bánásmód (nem csak befogadás!)
-szintek szerinti tervezés (újra)
- projektekben, tématervekben való gondolkodás (újra)
- más-más módszer és időkeretben, más-más értékeléssel (újra)
• nincs átlagos gyerek, a tehetséges gyereknek is helye van ebben a szemléletben és
gyakorlatban

Játék, érzelmi- és erkölcsi nevelés

- a belső vezéreltségtől, az érzelmi involváltságtól az irányított tevékenység felé való
fokozatos eljutás (felkészülés a tanulásra)
• a szabad játék és fejlesztő játék viszonya
• Az eszközök szabad és kötött használata (polivalencia)
- pluralizmus, értékrend beépülése (szokásrendszer, szoktatás)
- a vállalás és a döntés képességének kialakulása
- az együttműködés megalapozása (benne az integrált gyerekekkel)
• A szabadság és a közösségi lét harmóniája -individuum és a társak viszonya
(sorrendiség)

Jelentősége a fejlesztés, fejlődés szempontjából:

a jól fejlôdô és a kevésbé szokásosan fejlôdô jegyek együtt vannak jelen a személyiségben, a
második pedig,hogy a különbözô képességek nem egyszerre és nem egyenletesen fejlôdnek. Ily
módon egy terület különlegesen kiugró„eredménye” ellenére lehet,hogy más terület kisebb-
nagyobb lemaradást mutat és fordítva. Éppen ezért nem globális gyermekismeretrôl beszélünk,
hanem aprólékos tudásra van szüksége a pedagógusnak (no és a gyereknek). Az eddig kifejtett
gondolatokból következik, hogy ezen a szemléleten alapuló mérés nem standard, és nem is kíván
az lenni. Hiszen abból indulunk ki, hogy nincs végcél, a különbözô szinteknek egyformán
létjogosultsága van, hogy a gyerek részfunkciói részeredményeket mutatnak (noha a személyiség
úgy teljes,ahogy van, és a gyerek egészének „megítélésekor” természetesen nem a „szétszabdalt”
részeket kell látni). A végcél maga a „csillagos ég”– ahogyan ezt mondani szokták. A
fejlôdésben bármeddig el lehet jutni. Ha a gyerek eljutott az iskolaérettség állapotába,akkor sem
szabad lemondani róla,mondván,hogy ennyi elég, különö-
sen akkor,ha a gyerek lélektanilag is képes még a további fejlôdésre. Bárhonnan,
bármilyen állapotról el lehet indulni,mindenki fejleszthetô valahonnan valameddig.

Pedagógiai és pszichológiai módszerek és azok követelményei:

Minden óvodapedagógus maga tudja eldönteni, hogy mely szempont, mely feladat alkalmas az ô
gyerekeire, illetve,hogy melyik szempontmelyik gyerekre érvényes. Ez a fajta gondolkodás
kifejezetten arra inspirálhatja a zóvodapedagógust, hogy a szempontok alapján saját maga
találjon ki konkrét gyerekre szabott, neki adekvát megismerésre irányuló szempontokat és
cselekedtetô feladatokat. Ô tudja,hogy mit érdemes megfigyelni, és mit érdemes kérdezni,mivel
érdemes játszani stb. Az intézményi, és ezen belül az óvodapedagógusi önállóság, szabadság
éppen abból áll, hogy gyerekhez illesztett eszközöket sajátosan alkalmaz.

Pedagógiai módszerek:

Projektmódszer A projektmódszer a tanuló érdeklődésére, a tanárok és a diákok közös

tevékenységére építő módszer, amely a megismerési folyamatot projektek sorozataként szervezi
meg.
A projektmódszer kialakítása John Dewey (1859–1952) elvein alapult,
amelyek egyebek mellett a következő összefüggéseket hangsúlyozták:
– A tanulásnak személyes tapasztalatokon kell alapulnia.
– A tanításnak figyelembe kell vennie a tanulók fejlődési szükségleteit.
– A tanulónak aktívan részt kell vennie saját tanulási folyamatainak alakításában.
• A tanulót a közösség ügyeiben való aktív részvételre, a közösségért felelősséget
érző polgárrá kell nevelni.
Egy probléma, témakör több szempontú feldolgozása, megismerése.
•A témakörök témákra bomlanak, s ezek tevékenységekben valósulnak meg.
A tevékenységek érvényesülhetnek szabad játékban és a felnőtt által felajánlott
tevékenységekben. A kettő jól elkülönül egymástól, és ez a pedagógus szerepétől függ. A
szabad játékban a projekthez gyűjtött, bevitt, készített tárgyak, információk kötetlen
felhasználása az egyéni játékterveknek megfelelően történhet. A tevékenységek közül, melyek a
közösen elfogadott projektcéloknak felelnek meg, a gyermek választ, hogy melyik lehetőség az,
amelyben közelebb akar kerülni a problémához. A pedagógus a tevékenységrepertoárt úgy
állítja össze, hogy a gyermekek különböző fejlettségű bekapcsolódását lehetővé tegye.

Szerepjáték játékosok verbális úton alakítanak egy közösen elképzelt fantáziavilágot, A

játékosok ennek az elképzelt világnak egy-egy kitalált szereplőjét, a karaktereket személyesítik
meg. A történet alapötletét a mesélő határozza meg, aki a szabályok alapján a játékosok
nézeteltéréseit is elbírálja. A mesélő nem egy karakterrel rendelkezik, hanem a játékot és a
mellékszereplőket mozgatja és a karakterek számára motivációt, bonyodalmat biztosít. Ezt a
játékosok a karakterek ismereteit felhasználva igyekeznek megoldani.

Kooperatív módszer: A kooperatív tanulási forma a tanulók kiscsoportos tevékenységén

alapszik. Szerepet játszik a tanulók intellektuális képességeinek, valamint a szociális- és
együttműködési képességeinek kialakulásában és fejlődésében.
A konstruktív tanulási elméletre épül, vagyis az ismeretek elsajátítása nem befogadó, hanem
alkotó módon történik.
A kooperáció nem azt jelenti, hogy a tanulók csoportokba rendeződnek, és a saját feladatukkal
foglalkoznak. A hangsúly a közös munkán, az együttműködésen van.

Differenciálás gyerekek egyéni sajátosságaira tekintettel levő fejlődés fejlesztés lehetőségeinek

és feltételeinek biztosítása az oktatás által.

Pszichológiai módszerek:
megfigyelés – kutatási módszer (kérdőív, szociometria)

Kérdőívek – családtól kérhetünk, h mit tud a gyerek

A kérdőívek segítségével nagyon rövid idő alatt nagyon sok adathoz, információhoz juthatunk.
Sajnos azonban ezek az adatok gyakran torz képet adhatnak kitöltőjéről, ami előfordulhat
szándékosan, a kitöltő jobb képben szeretné feltüntetni magát, vagy kommunikációs probléma
miatt, vagyis nem biztos, hogy a kérdőívben feltett kérdést jól értelmezik. Vannak nyílt és zárt
végű kérdőívek. A zárt végű kérdőív esetén megadott válaszok közül kell választani a
megfelelőt. A nyílt végű kérdőívekben szabad lehetőség van a válaszadásra. A kérdőív
segítségével kapott adatokat többnyire statisztikai elemzéseknek vetik alá.

Szociometria: közösségek, csoportok belső szerkezetének a vizsgálata, - rokonszenvi,

ellenszenvi kapcsolatok, ki kinek a barátja, - kölcsönös választás – oda vissza választás esetén
Ki van peremhelyzetben, ki a legkedveltebb, klikkesedés

Tesztek – vizsgálati módszer

Azok közé a módszerek közé tartoznak melyet legtöbbször ér kritika a mindennapi ember
részéről. „A teszt (angol szó, jelentése próba, vizsgálat) olyan feladat vagy feladatsorozat,
amelynek teljesítése feltárja bizonyos pszichikus jelenségek (pl. ismeretek, érzelmek) meglétét.”
A pszichológiában sok tesztet használnak. Ezeket a szerint csoportosítják, hogy mi a mérés
tárgya:
Intelligencia tesztek (pl. MAWI, IST, RAVEN, Alfred Binet stb.)
Speciális képességeket vizsgáló tesztek (pl. a PIERON teszttel a figyelmi teljesítményt mérik)
Projekciós/személyiség tesztek: rajzvizsgálat, projekciós teszt (TAT), Rorschach teszt
A teszteket mindig standardizálják, tehát kidolgozásuk és értékelésük statisztikai elemzéseken
alapszik. Minden tesztnek meg kell felelnie a következő kritériumoknak:
Érvényesség (validitás): a tesztek valóban azt mérik-e, amit mérni szeretnénk velük.
Megbízhatóság (reliabilitás): a teszt ismételt felvétele után is ugyanolyan vagy nagyon hasonló
eredményeket mutat.
Használhatóság: a befektetett erő, energia és pénz minél kevesebb legyen.
A tesztek értékelésénel segítségül hívjuk a különböző statisztikai módszereket.(pl.: korreláció
számítás stb.