Kedves Hallgatók!

Folytatjuk az előző órai tananyagunkat, illetve áttérünk az óvoda-iskola átmenet témakörének

feldolgozására is.

Mindenkinek szép napot és jó munkát kívánok! 

A család mint elsődleges színtér

- Apa → intsrumentális vezető, a kifelé közvetítő

- Anya → expresszív emotív vezető, akinek fő feladata a harmónia, az érzelmi
kontaktusok fenntartása, megőrzése és gazdagítása.
- Környék, milyen társadalmi osztály
- Szülők, körülvevő személyek
- Szociális tér növekedése → kortárscsoportok jelentősége fokozódik

A család szerepe a szocializációban:

- Korai hatások: méhen belüli fejlődés

- Kötődés: Kapcsolat egy személlyel, akitől a biztonságérzetünk függ. Korai
meghatározói (tapintás, melegség, mozgás)

Belső kapcsolatrendszer a családban:

- Felnőtti párkapcsolatok
- Szülő-gyermek kapcsolatok
- Testvérkapcsolatok
- Integrációs kapcsolatok (nagyszülők)

A család szocializációs funkciói:

- Biztonságérzet megteremtése és a személyiségfejlődés érzelmi alapjainak lerakása

- A beszéd megtanítása
- Az első interakciós tér biztosítása
- Modellnyújtás
- Általános értékek és normák közvetítése
- Éntudat és identitás formálása
Nevelői attitűdök (Ranschburg Jenő):

- meleg-engedékeny
- meleg-korlátozó
- hideg-engedékeny
- hideg-korlátozó

Részletesebben megtalálható az egyes csoportok fő jellemzői az alábbi linken:

https://sites.google.com/site/aneveles/nevelesi-attitudoek-stilusok

Szocializáció az óvodában:

- Első intézményes keretek között lévő hely

- Fontossá válik a társakkal való együttlét
- Egyezményes szabályok kialakulása
- Másokhoz való alkalmazkodás
- Megmarad a családias forma, de formálisak a mindennapok
- Folyatódik a szocializáció (normák, értékek)
- Személyisége fejlődik, kialakul saját egyéni érzésvilága és viselkedése
- A kettő együttesen határozza meg a gyermek személyiségét és a közösségben kivívott
pozícióját az iskolában, majd később a felnőttkorban.

Óvoda feladata:

- Személyiségükben az érzelmek dominálnak

- Az első igazi közösség → közösséghez való tartozás
- Összetartozás élménye → közös programok, közös élmények
- Fontos a közös cél (madáretető)
- Fejleszti a szociális készségünket és olyan tulajdonságokat is erősítenek, mint az
empátia, az együttérzés vagy a figyelem

Pedagógus feladata:

- Családias, szeretetteljes légkör biztosítása

- Pozitív érzelmek – pozitív fejlődést eredményez (kapcsolatteremtés, kommunikáció)
- Általuk tanulnak meg a gyerekek egymással és a felnőttekkel megfelelő módon
kommunikálni.
- Segítenek feloldani bizonyos konfliktusokat
- A szülői minta mellett, az ő viselkedésük meghatározóak lesznek a gyerekek szociális
készségeinek fejlődésében
Az iskola szocializációs feladata:

- A másodlagos szocializáció helye

- Személyi közvetítője a pedagógus
- Kiscsoport: Közvetlen személyes kapcsolatok
- Az egyén a csoport tagjaként tekinti magát, a csoport pedig csoporttagként az egyént
- Közös célok
- Megjelenik a „mi-tudat” → Erősíti az összetartozást
- Közös normák, szokások, hagyományok
- Gyengítik a családi szálakat (minőségileg új kapcsolatokat kínál)
- Más nézőpontot ad a gyerek számára
- Tényleges szocializáció
- Önminősítés: saját magukat összehasonlítják a kortárscsoportokkal

Kortárscsoportok

- A beilleszkedés függ attól, hogy az egyén képes e átvenni a csoport mintáit, normáit
- Ha a viselkedési mintákat és a szerepeket átvesszük → részesei lehetünk a csoportnak
- Egyenrangúak a tagok, saját viselkedési minták és szabályok
- Viselkedési minták kiválasztásában segítenek
Óvodából iskolába való átmenet → Minőségi változás ez a gyermek életében!

Óvoda feladata → felkészíteni a gyermeket az intézményváltással kapcsolatos új

élethelyzetekre

- Az óvónő hasznos segítője lehet a tanítónőnek!

Koherencia és kompetenciaélmény:

A gyermek identitásának alakulásában történik a legnagyobb változás→

- INTRAPERSZONÁLIS SZINT: érzelmi hullámzások, stresszhelyzetek kezelése

(öröm, kíváncsiság‒izgalom, félelem)
- INTERPERSZONÁLIS SZINT: kötődés és a kapcsolati rendszer változásai
- KONTEXTUÁLIS SZINT: család-óvoda, család-iskola közötti problémák kezelése

Az óvodapedagógus és a tanító személyiségével kapcsolatos elvárások:

Az óvónő attitűdjének lényegi vonása:

- Védelmet, biztonságot jelentsen a gyermek számára,

- Elfogadás, a tolerancia, az egyéni bánásmód, az egyedi és másfajta értékek iránti
pozitív attitűd
- Segítő nevelői attitűd
- Legyen szükség esetén megértő anya, vagy partner, és a gyermeki lélek megismerője
-

Az iskolában a gyermeket fogadó pedagógus alapvető értékei:

- Nyitottság, tolerancia, kreativitás, szociális érzékenység, a jelenségek komplex

megközelítésmódja

Az óvodapedagógus és a tanító közös kompetenciái alapfeltételei a gyermek óvodából

iskolába való átmenete megkönnyebbítésének!

Fontosabb területek, amelyek az óvodában megalapozhatóak és az iskolai kudarc

elkerülésének feltételei:

 koncentrálóképesség, képzelet, beleélőképesség

 gyorsaság, figyelem-öszpontosítás, ügyesség
 kudarctűrő képesség
 figyelem, finommotoros koordináció
 logikus gondolkodás
  kapcsolatteremtő képesség
 szem-kéz koordináció stb.

- Az iskolakészültség előkészítése sokszínű, gyermekre-családra kidolgozott óvodai

programok segítségével történik.
- A gyerek nem iskolásként, hanem óvodásként kerül az iskolába!
- A gyerek egészséges fejlődéséhez meg kell őrizni azt az érzelmi biztonságot, amelyet
az iskolába kerülés előtt az óvoda játékos, oldott, kötetlen légköre jelentett.

A szülők bevonása az óvodai, iskolai életbe különböző formákban működhet:

- Nyílt napok szervezése

- A szülők pszichológiai, pedagógiai kulturáltságának fejlesztése
- Helyzetgyakorlatok, szituációs játékok szervezése a szülők számára a nevelési
helyzetek, konfliktusok megoldásához.
- Őszinte, nyílt beszélgetés a szülőkkel a gyermekük fejlődéséről, részképességeik
alakulásáról, a fejlesztő munka lépéseiről.
- Megfelelő segítő szakemberek bevonása a fejlesztésbe, a szülők tájékoztatása,
feladataik megbeszélése
- Iskolalátogatás, óralátogatás
- Az iskolaérettség idejének, követelményeinek pontos ismertetése már a gyermek
óvodába lépésekor, folyamatosan
- Rendszeres kapcsolat kiépítése a szomszédos iskolával
- Az iskolába bocsátott gyermek további fejlődésének nyomon követése
- Élményszerző kirándulások szülők, nagyszülők bevonásával
- Ünnepi készülődés szülőkkel, együtt, karácsony stb.
- Szülőkkel együtt főzés-sütés, ajándékkészítés stb.

A család is úgy segítheti az iskolába kerülő gyermek harmonikus, egészséges

személyiségfejlődését, ha

→ biztosítja a helyes életritmus kialakítását,

→ nyugodt, meleg, biztonságot adó és biztató családi háttérrel áll a gyerek mögött.

→ határozottságot, következetességet érvényesít a feladatoknál, kötelezettségeknél,

→ pozitív modellt, példát ad

Az óvoda és a család együttműködésének eredményeképpen:

- a gyermek képessé válik a konfliktusmentes önérvényesítésre,

- a személyiség pszichés beállítódásainak megalapozásával az önelfogadás,
együttműködés, önállóság, találékonyság jellemzőivé válnak,
- szocializációja megfelelő szintű,
- képes érzelmei, gondolatai kifejezésére,
- rendelkezik az együttműködés képességével,

alkalmassá válik a sikeres iskolai beilleszkedésre és megfelelő teljesítmény nyújtására

Online források:

1. M. Nádasi Mária (szerk., 2006): A GYAKORLATI PEDAGÓGIA NÉHÁNY

ALAPKÉRDÉSE. Család, gyermek, társadalom.

http://mek.niif.hu/05400/05461/05461.pdf

2. Dr. Mogyorósi Zsolt - Dr. Virág Irén: Iskola a társadalomban - az iskola társadalma.
Család és iskola című fejezet.

http://okt.ektf.hu/data/szlahorek/file/hunline_pedpszi/15_iskola_a_tarsadalomban/inde
x.html

3. Fáyné dr. Dombi Alice és Dr. Sztanáné dr. Babics Edit: Pedagógus mesterség.
http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/Pedaggus_mestersgV2/73_az_vodaiskola_t
menet_s_szemlyisgfejlds.html