ŐSKOR

ŐS(MŰVÉSZET?)
• Az első képek és szobrok valószínűleg akkor jelentek meg , amikor az
ember közölni szerette volna mondanivalóját a szavakon túl vagyis a
vizuális kommunikáció nyelvén teremtett kapcsolatot másokkal és így
közölte gondolatait és érzelmeit.

• leképezte a valóságot: az elvonatkoztatás képességének kifejlődése

lehetővé tette számára, hogy a valóságos forma jellegzetességeit
lerajzolja vagy kifaragja

• nagy valószínűséggel az írás a képi ábrázolásból született meg, a képi

jelek leegyszerűsítésével
PALEOLITIKUM őskőkorszak kr.e. 600 000 - kr.e. 15 000
Pattintott kőeszközöket használtak: szakóca, hasítókő, marokkő
Festmények: a barlangok falain egyszerű vonalak, jelek, kezek, állatok, vadászati jelenetek
• -síkábrázolás
• -jelképes formák alkalmazása: szimbólumok
• -körvonalak hangsúlyozása
• -tudatos kompozíció hiánya

Szobrok és domborművek: kisméretű ember és állatalakok kőből, csontból, agancsból,

fából, agyagból
• Később sziklába vájták domborműveiket
• valóságos formák kicsinyített másai voltak
• mágikus szerepet tulajdonítottak nekik
• ezek talizmántárgyakként szolgáltak
• kisméretű, termékenységet jelképező nőalakok az ún. „Vénusz-szobrok”
szakóca – pattintott kőeszköz
14 000 éves
csontsíp
ÁLLATOK ÁBRÁZOLÁSA

Csontból, fából és kőből faragott

állatábrázolások
TOTEMIZMUS –››› a képmásnak
varázserőt tulajdonítottak. Sok nép
fejlődésének kezdetén állatoktól
származtatja magát, pl. a magyarok
turulja, a rómaiak farkasa. Ezek a
totemek, s ezen állatokban (esetleg
növényekben), való hit azok
misztifikálása, vallásos tisztelete a
totemizmus.
FETISIZMUS –››› tárgyaknak is
tulajdonítottak ilyen természetfeletti
varázserőt, s övezték vallásos
tisztelettel.
AGYAG
BÖLÉNYEK

Le Tuc d'Audoubert
Franciaország
i.e. 15000
EMBERÁBRÁZOLÁS
„Vénuszok”
Európa és ázsiaszerte
találtak ilyen
szobrocskákat, mindenütt
elterjedt volt ez a fajta
nőábrázolás, ami a
termékenységet
jelképezte.
– talizmántárgyak lehettek
Termékenység
jelképezése,
túlhagsúlyozott idomok
• bőség és táplálék
jelképe
• Földanyaistenség

„
HOHLE GALGENBER
FELS-i GI VÉNUSZ –
VÉNUSZ FANNY
i.e.35000 i.e. 30 000
Németország Ausztria
LESPUGUEVÉNUSZ DOLNÍ VESTONICE-i WILLENDORFI Vénusz MÁLTAI VÉNUSZ
Franciaország Vénusz, i.e. 28 000 kr.e.25 000 ,Ausztria
LAUSSELI TÜLKÖS
ASSZONY
kr.e.28 000
Franciaország
– dombormű
– kezében bölényszarvat
tart, ami termékenységi
varázslás eszköze volt
– frontális, elölnézeti ábr.
– túlhangsúlyozott női
idomok, széles csípő,
jelzésszerű végtagok,
– nincs részletkidolgozás
OROSZLÁN
EMBER
i.e.30 000
Németország

- női sámán szobor

MEZOLITIKUM átmeneti kőkor kr.e.15 000 – kr.e. 10 000
Eszközhasználatuk fejlettebb:
-pattintott kőeszközök,
-vadászathoz használt fegyverek: hajítódárda, íj, nyíl, szigony,
- már nem csak barlangok a lakóhelyeik, földkunyhókat is építenek
Barlangfestmények:
Technika: természetes földfestékek porrá őrölve, a kötőanyag: víz, zsír, vér, később
tojásfehérje
Lenyomatok (kézlenyomatok, körülrajzolás, bekarcolás majd kifestés, sötét kontúrok
szénnel, majd kiszínezés) újjal festés, később vékony vonalakhoz ecsetet készítettek
fapálcára erősített szőrből, nádból készített festékfújó csővel nagyobb egységes
felületeket tudtak elérni
-jellegzetes színek: okker, vörös, barna, fekete
-körvonalak és a sziluett hangsúlyozása
- élethű ábrázolás: állatok szőrzete, erőteljes körvonalak, majd a belső rész
kifestése, pöttyözéssel vagy színfolttal
- oldalnézeti ábrázolás (jellemző nézet, jellegzetes testtartás) az állatok fajtája
könnyen felismerhető. Az ábrázolás változatos módszereit alkalmazták
– tudatos kompozícó hiánya,
viszont kihasználták a
sziklafalak domborulatait az
állatok tömegének
ábrázolására
– méretarányok nem
valósághűek
–Téma: absztrakt jelek,
kézlenyomatok, vonalak,
rácsozat, amelyek talán
írásjelek vagy számok lehettek
– állatábrázolások: ló, tulok,
bika, bölény, rénszarvas,
kecske, mamut, medve
– emberalakokat ritkábban
festettek
– táj és környezetábrázolás
nincs
Lascaux kr.e. 20 000 körül (Franciaország)
-kb 600 festmény és 1500 karcolat
- falakról elnevezett termek, ezek közül az egyik
a „Bikák terme”: nagyméretű bika ábrázolások
Altamira kr.e.15 000 körül (Spanyolország)
-a Paleolit művészet csúcspontjának tekinthető
- nagyon élethű, hiteles ábrázolások
Kezek barlangja (Spanyolország)
Chauvet
Pech Merle
Trois Freres kr.e 15 000
Castellon
LASCAUX
CASTELLON ALTAMIRA
TÁNCOLÓ VARÁZSLÓ KÉPE
Les Trois Freres

- termékenységi és beavatási
szertartások: ami a sámánizmus előképe
lehetett

KOMPOZIT LÉNYEK –››› olyan lény

amelyben több élőlény elemei
keverednek. Lehet állat-állat ill. ember-
állat keveréke. szarvas-ember-bika
keveréke vagy ember állatbőrbe bújva,
• A festmények a barlangok mélyén a falakon vagy a mennyezeten
voltak.
A barlangokat szentélyekként használták
• VADÁSZMÁGIA –››› az emberek élete az élelemszerzéstől nagyban
függött, olyan állatokat ábrázolta, amiket el akartak ejteni. Úgy
képzelték, ha lerajzolják az állatot birtokolhatják azt.
• Rituálék vadászat előtt és után: lándzsdöfésekkel megjelölt állatok
– az állatok képe a valóság mása egyben: ha képzeletben megölik az
állatot, akkor a valóságban is így lesz.
NEOLITIKUM újkőkor és RÉZKOR
kr.e. 10 000- kr.e. 3000
• csiszolt vagy köszörült kőeszközök
készítése
• kerék feltalálása kr.e. 4500 körül
Mezopotámiában
• fazekasság és szövés megjelenése:
égetett agyagból (terrakotta) készített
tároló- és főzőedények készítése
Kerámiaművészet:
– agyaghurkákból építették meg edényeiket vagy vesszőkosarakra
tapasztották
– ember és állatalakú edények, temetkezési urnák
díszítés:karcolt, vésett sordíszítmények,geometrikus elemek,kör,
spirál, háromszög, vonal, meander, szövés és fonás mintáit
imitáló díszítés, természeti formákat utánozó
– arcos edények
– állat alakú edények
A KÉT KÖKÉNYDOMBI VÉNUSZ
i.e.5000, Tiszai kultúra
– zsámolyon ülő nőalakokat ábrázol
– anyaistennőt ábrázolhatott
– agyagedények
A SZEGVÁRI SARLÓS ISTEN
kr.e. 3000
– tiszai kultúra emlékei közé sorolható
– terrakotta
– áldozati szertartás kelléke lehetett
– trónon ábrázolt alak karjait a mellkasához
szorítja, aratósarlót tart, amely az isteni
méltóság legfontosabb attribútuma
– csuklóján karperecek, derekán öv fegyverrel
– testtartása büszkeséget és méltóságot sugároz
– arc lapossága –›› maszk fedi azt
ISTENANYA, Catal Hüyük
• kr.e. 6000
• terrakotta
• termékenység istennője
• párducfejes trónon ülve épp szül
• párduc: az istenanya szent állata,
attribútuma
VÉNUSZ SZOBOR, Catal Hüyük
CERNAVODAI
GONDOLKODÓ
kr.e 4000
• terrakotta
• modern szobor
benyomását kelti: nem
valóságos arányok,
hosszú testrészek, nyak
főleg,
• elnagyolt végtagok, a
sematikus ábrázolás
ellenére a szobor mégis
nagyon kifejező
• elölnézetre komponált,
szimmetrikus
• kezében maszkot tart az
arca elé
KÜKLADIKUS KULTÚRA, Égei civilizáció
– korai szakasza még a neolitikumba
– Kükládok szigeteinek bronzkori kultúrája
– többnyire női idolok
FESTÉSZET:
– emberek és állatok ábrázolása
• AZ ÚSZÓK BARLANGJA, WADI SURA, Egyiptom, Líbiai sivatag
– sziklás felületét 30 km hosszúságban sziklafestmények és bekarcolt
ábrázolások borítják
– 1933-ban fedezte fel Almásy László
• CATAL HUYUK : BIKAFESTMÉNY
• KEZEK BARLANGJA, Argentína
• ALTA, Norvégia
WADI SURA, ÚSZÓK BARLANGJA, Egyiptom
A KEZEK
BARLANGJA
Argentína
A negatív
kézlenyomatok
i. e. 550 körül
keletkeztek,
a pozitív lenyomatok i.
e. 180 körül, és a
vadászatot ábrázoló
rajzok idősebbek, mint
9000 év
Catal Hüyük, BIKA fetsmény
ALTA
Norvégia
i.e 4200
ÉPÍTÉSZET:
– nádból, fából, vályogból épített
kunyhók
– égetett agyag, kő
JERIKÓ VÁROSA i.e. 10 000 -
9 000
– kb. 1500 ember lakhatott itt
– kőfallal körülvett
– a jelenlegi kutatás szerint az eddig ismert
legrégebbi város
– agyagtéglából építkeztek
– kör majd négyszög alaprajzú házak
HERÓDES PALOTÁJA, Jerikó
CATAL HÜYÜK
kr.e. 7200
Törökország
• szabályos négyszög
alaprajzú,
dobozszerűlakóházak
szorosan egymás mellett
• vályogtéglát használtak
• település körül kőfal
• egyes házak szentélyként
működtek: demborművek,
bikafigurák, kultikus
istenanyaszobrocskák,
bikafejek a falakra erősítve
• halottaikat a házon belül
temették el a padkák alatt
MEGALITIKUS ÉPÍTMÉNYEK
megas lithos = nagy kő,
– hatalmas méretű köveket használtak
• Tumulusok (veremsírok)
• Menhir (kőszál)– faragatlan álló kőoszlop –›››
• Dolmen – kőasztal
• Kromlech – kőkör
pl.:Stonehange-i kromlech

Menhír, Drahomysl,
Csehország
CARNAC-I KŐSOROK, Franciaország, menhírek
PROLEEK-i dolmen, Írország
STONEHENGE (kromlech), Anglia,
A Stonehenge körül
talált épületek
alapjait feltáró légi
felvételek
ORKNEY-I TUMULUS SÍROK, Skócia
 Az álboltozat
szerkezete
‹‹‹––

THOLOSZ vagy TUMULUS SÍR –›halomsír kör

alaprajzú sírépítmény, amelyet gyakran álkupolával
fedtek. Ehhez akár hosszú folyosó vezethet, s mindezt
földdel takarták be.

ÁLKUPOLA és ÁLBOLTOZAT –› Az
épített álboltozat is a térlefedés egyik ősi formája,
formailag a boltozathoz hasonlít, azonban a valódi
boltozattal ellentétben konzolosan előreugratott
vízszintes rétegekből áll. Szilárdságát külső terheléssel
kell biztosítani.
• Fémművesség:
• Várnai kultúra: arany tárgyak! Magasfokú megmunkáltság jellemzi.
Ekkor még a réz sem volt elterjedt fém, nemhogy az arany
• Bronzkor és Vaskor
• Harappa
• Mohendzso Daro
• La Tene