AZ ÓKORI EGYIPTOM

Tudomány:
Az Óbirodalomban a FÁRAÓ a
mindenkori Napisten
leszármazotta

korlátlan hatalommal
rendelkezik = DESPOTIZMUS
Vallás:
• POLITEIZMUS: többistenhit, sok isten személyesíti meg az emberi létre
ható természeti erőket
• Totemizmus maradványai: isteneik között állatok is szerepeltek, majd az
állatistenek emberi vonásokat vettek fel, emberi tulajdonságokkal
rendelkeztek ---› ANTROPOMORFIZMUS

• Főbb isteneik: Ámon=Théba főistene, Ré=napisten, Ozirisz=termékenység

istene, halottak birodalmának istene lesz később, Ízisz= Ozirisz nővére és
felesége egyben

• TOTEMIZMUS: valamilyen állatfaj szertartásos tisztelete

• ÁLLATKULTUSZ: Az állatok lényegében az istenek földi testei, reinkarnációi.
A legtöbb állat különleges helyet foglal el az egyiptomi otthonokban,
haláluk után gyakran mumifikálták és eltemették őket
-szkarabeusz, Basztet (macska), viziló, krokodil,
HALOTTKULTUSZ

• Hittek a lélek halhatatlanságában és

vándorlásában
• A halottak úgy érkeznek a túlvilágra,
mint egy bírósági tárgyalásra
- Ozirisz a bíró
- Anubisz megméri az ember
szívét az igazságosság mérlegén
- Thot, a Holdisten feljegyzi az
eredményt
--- ----
Az embernek 5 lelke volt: Ren, Ba, Ka,
Sheut, Ib
II. Ramszesz
 ÉPÍTÉSZET
-monumentális kőépületek, tiszta geometriai formák

TEMPLOMOK: az istenekre való emlékezés szent helyei

- Istenszobrok elhelyezése
- csak kisszámú pap és előkelőség részvételével zajlottak a szertartások

Elrendzése:
- központi szentély, ezt veszik körül különböző rendeltetésű
helyiségek
- egy főtengely mentén szerveződő helyiségek: udvarok, csarnokok,
szentélyek
-a tengely irányában bővíthetőek voltak, az egymást követő
fáraódinasztiák sokszor évszázadokig építették
Luxor
LUXORI TEMPLOM
Papirusz oszlopok
KARNAKI AMON-TEMPLOM
HATSEPSZUT SZIKLATEMPLOMA
ABU-SIMBEL: I. RAMSZESZ ÉS II.RAMSZESZ SZIKLATEMPLOMAI
1968
Október 22-én és
február 22-én a
nap sugarai
megvilágítják Ptah
istent az alvilág és
a sötétség istenét,
Amont, Rát és II.
Ramszezst
SÍRÉPÍTMÉNYEK: a bebalzsamozott halott múmiájának elhelyezése
-sírkamra + helyiségek, ahol a halott túlvilágra szánt tárgyait tárolták
NEKROPOLISZ: a holtak városa, uralkodók és előkelők sírjai egy csoportban a
Nílus-partján

SÍRTÍPUSOK:
- Masztaba: csonkagúla alakú sírépítmény
- Piramis: a fáraók sírépítménye, lépcsős vagy gúla alakú
- Barlangsír: sziklafalba vésett helyiségek sora, domborműves homlokzattal
Masztaba
Piramis GÍZAI PIRAMISOK: KHEOPSZ, KEFRÉN, MÜKERINOSZ PIRAMISAI
SZAKKARA: DZSOSZER PIRAMISA (Óbirodalom)
SZAKKARA: A DZSOSZER PIRAMIS BEJÁRATI KAPUJA ÉS FALA
DACHSORI
PIRAMIS
Barlangsírok KIRÁLYOK VÖLGYE, Luxor
TUTENKHAMON SÍRJA

1922-ben fedezték fel

Emléképítmé
nyek:
- obeliszk:
emlékoszlop
- kolosszus:
álló vagy ülő,
óriásméretű
szobor
MEMNÓN KOLOSSZUSOK, Théba
A NAGY SZFINX , Gíza
 SZOBRÁSZAT
• Tükrözi az egyiptomi világszemléletet
• Az örökkévalóságnak alkottak, a halottnak ill. a halottkultusz számára készítették alkotásaikat
• Domborművek és szobrok fáraókról és istenekről, magas beosztású személyekről, írnokokról,
állatokról ill. alárendeltebb személyekről is készültek szobrok, mint dolgozókról, rabszolgákról
ezek anyaga viszont nem kő!
Jellemzők:
- anyaguk változó (a társadalmi ranglétra szerint): kő, fa, agyag
- idealizálás: az arcok eszményítése
- szigorú geometria
- szimmetria
- frontalitás: legfeljebb előrelépő alakok, de sosem fordul ki testük, nem térnek el a tengelytől
- tömbszerű tömegkezelés
- a legnagyobb felület törvénye: a domborműveknél és festményeknél is a testrészek
legjellemzőbb nézeteit egyesíti
- a perspektíva törvényeit nem alkalmazták
EHNATON ÉS CSALÁDJA: Nefertiti és gyermekeik, dombormű
NARMER PALETTÁJA
A kétféle
dombormű
technika
II. AMENEMHAT
KEPHRÉN A SÓLYOMMAL, diorit
A ZÖLD
FEJ
FALUSI BÍRÓ SZOBRA, fa
NEFERTITI, gipsz
ÜLŐ ÍRNOK SZOBRA
színezett mészkő
SÖRFŐZŐK, terrakotta szoborcsoport
 FESTÉSZET
Az élet mindennapi eseményeit ábrázolják,
időtlenné általánosított, elvont formákkal
Az emberi alak egy meghatározott
KÁNON=irányadó mérték, szabály szerint
meghatározott formában jelenik meg.
• Középbirodalom: festmények a sziklasírokban
• Újbirodalom: királyi család ábrázolása,
falfestmények, vallási tartalmú képek
• Kései kor: szöveggel ellátott tintarajzok papiruszon
-meghatározza a kánon és a szimbolika
-legnagyobb /legjellemzőbb felület elve
-a jelenetek kiterítése, síkszerűség
-a tér sajátos ábrázolása:
egymásfölöttiség=egymásmögöttiség
-térbeli mélység hiánya
-tiszta élénk színek
THÉBAI
FALFESTMÉNY
vadászat és halászat
jelenete
THÉBAI
FALFESTMÉNY,
kert
IPARMŰVÉSZET
Ötvösművészet, üvegtárgyak, kerámia, fajansz, domborműves intarziák,
TUTENCHAMON
TRÓNSZÉKE
festett, aranyozott fa
FAJANSZ TÁRGYAK:
amulettek, ékszerek, játék,pohár
AMU-
LETTEK
Ötvösművészet