Az ókori keleti kultúra és írásbeliség

Mezopotámia
 Vallás: Sumerek és akkádok egyaránt lépcsőzetes templomokat (zikkurat) emeltek isteneik számára. Az épület
belsejében őrizték az istenség szobrát, aki körül hivatásos papi rend végezte a szolgálatokat. A templomok papsága
matematikával, földméréssel, irodalommal is foglalkozott, a szentélyek területén pedig mitológiai szövegeket, szertartási
és isten-jegyzékeket őrző könyvtárak, az írnokokat képző iskolák voltak. A szentélyek mindennapi élete az étel-, termény-
és illatáldozatok bemutatásából állt. Jeles ünnepeken körmenetben vitték ki lakhelyükről az istenek szobrait és nagy
népünnepélyeket tartottak a tiszteletükre a vallási élet csúcspontjai pedig az ismétlődő termékenység-szertartások
voltak.

 Istenek: Politeizmus-többistenhit-antropomorf istenek, emberi tulajdonságokkal

 Három fő isten: An az "ég istene"(Uruk) - Enlil a “levegő,vihar ura”(Nippur)- Enki, a “Föld és víz ura”(Eridu)
 A három fő istenségen kívül léteztek ,,csillagistenségek,, :pl. Samas -napisten, Nanna- holdisten; Istár-Vénusz
 Kiemelkedik még Marduk, Babilon istene, később főisten.

 Építészet: Az építészet szoros kapcsolatban volt a vallással. Legfőbb épületeik a templomok és a paloták voltak. Egyik
jellegzetes épületük volt a zikkurat, négyzet alapú, emeletes építmény (2 magasabb alsó és 5 alacsonyabb felső emelet).
A hét terasz a hét bolygó jelképe volt. Az alsó emeletekre monumentális lépcsősor vezetett. A torony tetején állt a
szentély, ahol a papok áldozatokat mutattak be. (a bibliai Bábel tornya = babiloni zikkurat, Istár kapu-Babilon)

 Írás: Ékírás - A sumer nyelv írására mintegy i. e. 3000 körül alakult ki, eleinte mint képírás. Az idő folyamán a
képírásos jelek egyre inkább leegyszerűsödtek, és ezáltal elvontabbá váltak, a jelek ék alakú elemekből épültek föl: innét
az elnevezés. Az ékírásos szövegeket a még puha agyagtáblákba karcolták tompa nádszárakkal – íróvesszőkkel –, majd a
táblákat vagy kiszárították a napon, vagy kiégették őket. Az első táblákon az írást a jobb joldali függőleges oszlop tetején
kezdték róni. Ez a rendszer azonban nem volt jó, mert a kéz legtöbbször összemaszatolta a jeleket, amelyeket leírt. Az
írnokok kényelmesebbnek találták a vízszintes írást, éspedig balról jobbra. Az ékírás megfejtése egsézen a 19. századig
váratott magára. Elsőként G. Grotefend, német tanár fejtett meg 10 jelet 1802-ben. Az ékírást teljes egészében Sir Henry
Rawlinson angol tudós fejtette meg az 1840-es években.

Egyiptom

 Vallás és istenek: A legfontosabb istenség Ré napisten volt, akit később összekötöttek a thébai Amon istennel,
így Amon-Ré lett a vallás főistene. –kosfej, vagy emberi arc két hatalmas tollal.
Ozirisz- az alvilág ura- fehér ruhás, korbáccsal és jogarral a kezében
Ízisz- a nővére és felesége
Hórusz – sólyomfejű harcos isten, földi megfelelője a fáraó
Thot – Ibiszmadár vagy pávián alak- bölcsesség, írás istene
Anubisz – sakálfejű istenség – a halottak istene, az alvilág őre
Hathor- tehénszarvakkal ábrázolt isten – szerelem
Szeth – ,,vörös isten,,- agárfejű- a ez erőszak és vihar istene

IV. Amenhotep vallási reformja: A thébai Amon papság hatalmas gazdagságra és befolyásra tett szert, ezért IV.
Amenhotep új vallást vezetett be. Egyetelen és mindenek felett álló istenségnek Atont a napkorongot
nyilvánította. Ez volt az első hivatalos monoteista vallás. Ő maga felvette az Ehnaton nevet (Aton lelke). Új
 fővárost emeltetett Mephisz és Théba között-Ahet Atont (Amarna). Az új vallás csak Ehnaton életében volt
érvényben. Utóda Tutanhaton lett, aki visszatért a korábbi valláshoz és felvette a Tutanhamon nevet (ismert
kincses-lelet a sírjában)

Írás: A legrégebbi egyiptomi írást görög szóval hieroglifának nevezzük. (szent véset) Ez képszerű jelekből álló
mássalhangzóírás. A hieroglifákat általában vallási és halotti szertertások alkalmával használták. 1822-ben
fejtette meg őket J. F. Champollion francia nyelvész a háromnyelvű rosette-i kő segítségével. A hieroglif jelek
egyszerűsítésével jött létre a hieratikus írás (szent, papi). Ezt használták a mindennapi életben, hivatalokban,
irodalmi művekben. Az Egyiptomban használatos harmadik írás a démotikus (népi) volt, amely egyszerű jelekből
állt és gyorsírásra szolgált. (Irodalom: Ipu intelmei, Halottak Könyve (Naphimnuszok)- egyiptomi vallásos
rendeltetésű szövegek gyűjteménye)
 Építészet: Piramisok: Dzsószer fáraó lépcsős piramisa (Szakkara)
Sznofru tört piramisa (Dahsur)
Gízai piramisok néven három piramist értünk: az egyiptomi óbirodalmi Hufu, Hafré és
Menkauré fáraók piramisait. (A három fáraó görögösített nevén – Kheopsz, Khephrén és Mükerinosz – is ismert.)
Maga a teljes piramiskomplexum a három nagy piramison kívül magába foglalja a hozzájuk tartozó halotti
templomokat, kisebb piramisokat. A Kheopsz piramis 147 m magas, 2,5 millió, egyenként 2,5-3 tonna súlyú
kőtömbből épült. Alapélei 230 méter hosszúak, belséjében halotti kamrák és folyosók találhatók. Későb az előkelők
föld alatti sírkamrákba (masztaba) vagy sziklasírokba temetkeztek. A legismertebb temetkezési hely a Thébához
közeli Királyok völgye.(Tutanhamon sírjának felfedezése-Howard Carter)
 Mumifikálás: Kezdetben a fáraók, később az előkelők testének megőrzésére alkalmazott módszer. A halottat a
"Szép Házba" vitték, ahol felkészítették a másik életre. Kivették a belsõ szerveit, melyeket kanópuszedényekbe
õziztek a gonosz szellemek elõl. A szívét meghagyták, mert az a legfontosabb szerve az embernek. Ezután a testet
szövettel és fûrészporral tömték ki és a vágásokat viaszlapokkal borították be. A testet száraz nátronnal szárították ki.
Ezáltal a bomlást meggátolták és 40 napon belül a holtest kiszáradt. Ezt követõen vászonpólyába tekerték. A
múmiára táblácskákat akasztottak a halott azonosítása érdekében, ellátták különböző amulettekkel és szarkofágokba
fektették, mely kívül-belül díszesen volt kifestve. A halottat egy bárkán szállították utolsó útjára

Henry Rawlinson Jean Francois Champollion Georg Friedrich Grotefend Rosette-i kő