Egyiptom

Az egyiptomi művészet korszakai

 Archaikus kor (i.e. 3000-2650)
 Az Óbirodalom (i.e. 2650-2300)
 Első átmeneti kor (i.e. 2300-2065)
 Középbirodalom (i.e. 2065-1585)
 Második átmeneti kor (i.e. 1585-1580)
 Újbirodalom (i.e. 1580-1085)
 Késői kor ( i.e. 1085-332)
 Ptolemaiosz-kor (i.e. 332-30)

Az egyiptomi társadalom
 Hitük szerint a társadalom emberekből és istenekből áll.
 Henoteista vallás: többistenhit egyik formája, ahol a területenkénk változhat a
főisten.
 A fáraók az istenektől származtatják magukat és az isteni akarat végrehajtójaként
tekintenek magukra. Azonosulnak valamelyik istennel vagy istenné nyilvánítják
magukat.
 Több mint 2000 istent tiszteltek, melyek emberi és állati alakot is ölthettek.
Óbirodalmi Sírok
 Az óbirodalmi sírok falait domborművek és festmények borítják.
 Ezek csak ritkán voltak láthatók a sírba látogatók számára.
 Az alkotások elsősorban a halottaknak szóltak, az élet teljességét sugallva.
Sírba helyezett Művek Szerepe:
 Az alkotások segítették a halottat eligazodni a halottak birodalmában.
  Templomok udvarában elhelyezett alkotások nyilvánosak voltak, többek számára
láthatók.

 Az egyiptomi élet és a művészet is a halotti kultusz szolgálatában áll, a túlvilági életre

készülnek.
 A művészet a valóság mása, így lehet örökkévaló
 Ezért fontos számukra a mumifikálási szertartás is, melynek az egyik legfontosabb
lépése a száj megnyitása

Fáreó atribútumai:
 trón
 mindkét kéz a mellkason
 jogar
 állszakáll
 fehér ruházat

Ka, Ba, Ah
 Az egyiptomiak szerint az ember testből (ka) és lélkből (ba, ah) áll
 Az ember csak akkor kezdheti meg túlvilági létét, ha mumifikált holtteste egyesül
kával (életerő) és bával.
 A ba az ember személyiségének meghatározója
 Ah csak a halál után tud kibontakozni, mert ő magát az elhunytat jelöli.

Ba-lélek egyesül a testel Az utolsó ítélet

Kanopusz edények, a Hórusz fiúk

Sólyomfejű (belek) Majomfejű (tüdő)

Sakálfejű (gyomor) Emberfejű (máj)

Tekenu

Festészet és domborművészet
 ideogramma: jelek, melyek fogalmakat jelölnek
Hordozó felületek:
 sziklarajzok, graffitók (vésett, festett)
 domborműves falapok
 festékmozaik
 domborművek (magas, mély-dombormű)
 falfestmények
 papiruszok vignettái
 múmiaportrék

Legnagyobb felületek törvénye:

o végtagokat profilból
o fej profilból
o törzs szemből

Ábrázolási törvényszerűségek
 aspektusos ábrázolás (mindenhonnan megnézi)
o nem érzékelteti a tér-mélységet
o 90 fokban elforgatja tárgyát
 o jellegzetes egyiptomi ábrázolás
o dokumentál
 másodfokú absztrakció
 legnagyobb/legjellemzőbb felülettek elve legtöbbször
o Fontos testrészekből minél többet megjelenítettek
 minden látszik, ami létezik
 vonalakkal tagolnak terben és időben
 Az emberalakokat jellegzetes módon ábrázolták: arc profilban, de szem szembe néz,
vállak és mellkas is szembe néz.

Ábrázolások elkészítése
 felület előkészítése (faragás, vakolás)
 négyzetháló felvitele (mintakönyvek)
 rajz (javítások)
 vésés (finomítások/lekerekítés) festés
 festés (tökéletes fedés)

Aspektusos ábrázolás

Kerti tó Aratás Írisz nővérek

Szobrászat
 A szobrászat témaköre a műfaj sajátosságaiból adódóan sokkal szűkebb. Királyok
emberfeletti méretű vagy kisebb képmásai, magánemberek templomi vagy sírszobrai,
isten-és szolgaszobrok, ember alakban kifaragott használati tárgyak, amulettek,
álltaszobrok.
 Függőleges - Orr-köldök tengely: Szembenézetből a homlokon, az orron és a köldökön
át húzott tengellyel két egyenlő értékű félre vágható szobor.
 Vízszintes – Csípő-váll tengely
 A frontalitás és az ünnepélyes testtartás méltóságot fejez ki
 A művészek visszaadták a testi fogyatékosságot és az öregkor jellegzetességeit is.
Színek:
 Az alkotások többsége (beleértve a síkplasztikákat is) színes volt.
 A nők világos bőr, férfiak sötét barna bőr.
 A ragyogó sárga háttér pl. a Nap fényességére utal
 Az arany a megistenülésre és a túlvilági fényesség jelképe is egyben.
 A fehér szintén a megdicsőülés színe
 A fekete a termékenységre utal (a fekete termékeny talaj).
 A pirosnak kettős jelentése van: egyrészt jelképezi a vért, másrészt a sivatag színe is.
  Festéket őrölt ásványokból, koromból és tojásból állították elő, vízzel hígították,
ecsettel vagy puha ronggyal vitték fel a felületre.

Mükerinosz és hitvese Amon isten Nofertiti királyné büsztje Rahotep királyi herceg,
Nofret hercegnő

Usebti

Szfinx

Építészet
 épülettípusok:
1. tumulus
2. masztaba
3. lépcsőzetes piramis
4. valódi pirapis
  Szimbolikus anyaghasználat
 Maradnadóság, örökkévalóság kifejezése
 A sírok fölé való házépítés ősi szokás Egyiptomban
Sírépítmények
 1. Masztaba
 2. Piramisok (lépcsőzetes és valódi)
 Sziklasírok

Masztaba
 Az óbirodalom jellegzetes sírtípusa
 Két részből áll:
o Föld alatti rész (sírkamra)
o Föld feletti rész: szerdáb (minden oldalról befalazott helyiség) és áldozati
kápolna  köztük kis résnyi hely
 szerdáb: szobor

Piramisok
 Céljuk, hogy biztosítsák a nyugalmat, az öröklétet
 3 tengelyre épülnek
o A függőleges tengely, mely összeköti a földet és az eget
o A Nílussal párhuzamos tengely (vagyis a királyi hatalom jelképe)
o A Kelet-nyugati tengely a Nap járásának irányaként az újjászületés kifejezője
Dzsószer piramisa A gizahi piramis együttes
Sziklasírok
 A szikla mélyébe vájt sírkamrákhoz hosszú, lépcsős folyosó vezetett. A sír termeit és
sírkamráit rejtett aknák és befalazott ajtók védelmezték.

Templom építészet
 A túlvilági élet templomai
 Kultusztemplomok
 Kelet-nyugati irányban tájolt hossztengelyes építkezés
 Szimmetrikusan elhelyezett zárt és nyitott terek monumentalitás

Hórusz templom, Edfu A luxori templom alaprajza

Oszlopok
 Geometrikus oszlop
o négyszöghasáb oszlopfő
 Stilizált növénydíszes oszlopok
o Lótuszvirág, pálmalevél vagy papirusz formájú oszlopfő
 Hathor istennő fejével díszített oszlop

Geometr. Stilizált növénydíszes. Hathor istennő

Tutanhamon halotti maszkja

A Rosetti kő. Hieroglif írás

A hieratikus írás A démotikus írás