ENTERIŐR- ÉS BÚTORTÖRTÉNET

Az ókortól a XIX. század végéig

______________________________________________________________________

1. előadás: Egyiptom
A 8 alkalmas kurzus történeti áttekintést nyújt a
lakókörnyezet és a lakáskultúra kialakulásáról és
fejlődéséről a művészettörténeti korstílusok
áttekintésével az ókortól a XIX. század végéig.

A sok képanyaggal tarkított, építészet- és

kultúrtörténeti adalékokkal kiegészített tematika
nem érinti a képzőművészetet, ám annál több szó
esik az egyes korok környezet- és
tárgykultúrájáról, az építészet- és belsőépítészet
alakulásáról és kapcsolatáról.
1.  Ókor – Egyiptom
2.  Ókor – Hellasz és Róma
3.  Középkor – Bizánc, romanika, gótika
4.  XIV-XV. század – A reneszánsz
5.  XVII. század – A barokk
6.  XVIII. század első fele – A rokokó
7.  XVIII. század második fele – A klasszicizmus, az empire
és a biedermeier
8.  XIX. század – Historizmus, eklektika
  Kb. i.e. 4000 - i.e. 31.

  Nílus vidéke: magas

szintű földművelés, jó
természeti adottságok
  Stabil államrendszer,
szervezett
közösségi munka
  Európai szemszögből
rendkívül statikus
kultúra
  Vallás: természeti
politeizmus
  Túlvilágközpontú kultúra
(kettős lélekhit)
  Államforma: istenkirályság
(teokrácia)
  Az írás megszületése
(fogalomjelölő képírás)
  Fejlett természettudo-
mányok (csillagászat,
matematika,
orvostudomány)
 Rabszolgatartó osztálytársadalom: a társadalmi felépítés
hierarchikus.

Az egyes kasztokba tartozók nem keveredhettek egymással.

Csúcsán a fáraó:
◦  Valamely főisten inkarnációja
(hatalma megkérdőjelezhetetlen)
◦  A királyság védelmezője
Nemesek:
◦  Kormányzati feladatok,
tartományok (nomoszok)
irányítása
Papok:
◦  A nemesség segítői
◦  A természettudományok művelői
Írnokok:
◦  Ismerték a hieroglifákat
◦  A közigazgatás
kulcsszereplői voltak
◦  Gyermekkoruktól tanultak,
hogy írnokká válhassanak
Katonák:
◦  Szigorú kiképzésen estek át
◦  Laktanyákban éltek
◦  Fizettségük nem volt valami
sok...
Iparosok és kereskedők:
◦  A főúri igényeket szolgálták ki
Kézművesek:
◦  Agyag- és fémmegmunkálásra,
kőfaragásra, asztalosmunkákra
szakosodtak
Földművesek és rabszolgák:
◦  Tömegével éltek
kizsákmányoltan
◦  Amikor nem a földeken, akkor
a piramisok építésén
dolgoztak
   A társadalmi élethez hasonlóan
szigorú, szabályos, rendszerezett
alkotások
  A művészet meghatározója a vallás:
◦  lélek halhatatlansága – halottkultusz: a
személyes tárgyakat együtt temették a
halottal
  Képi ábrázolásmód: stilizált, kötött
formarendszerű ornamentika és
képírás (hieroglifák)
◦  állatkultusz

Egyiptomban találkozunk először kialakult

stílussal, mely az európai formaművészet
forrása.
Jelképrendszerű:

  szárnyas napkorong
  szkarabeusz bogár
  kígyó
  keselyű
  lótusz
  pálmapapirusz
  harsány, tiszta színek
(vörös, sárga, fekete,
barna, zöld, kék, fehér)
  Piramisok az örökkévalóságnak
  Lakóépületek:
◦  szegény lakosság:
agyagkunyhókban lakott
◦  uralkodó társadalmi
osztályok:
  többemeletes, teraszos,
lapos fedelű házak
  építőanyagok: fa és tégla
(gerendaváz
téglakitöltéssel)
A házak belseje gazdagon
díszített: díszes, színes
oszlopok, festett falak,
szőnyegek, függönyök

Halottaik mellé teljes lakás-

felszerelést is helyeztek,
innen tudunk sokat az
egyiptomi lakásművészetről.

Megtalálhatók a mai főbb

bútorformák: ülőke, asztal,
nyugágy, szék, láda és
szekrényforma
  Többnyire rabszolgákkal
végeztették.
  Az igényesebb, drágább bútorokat
kézművesek készítették, a
munkamódszerek és fogások
apáról fiúra öröklődtek
  Kezdetleges, fejletlen
asztalostechnika
  Az összeépítés egyenetlenségét
vastag festék-tapasz réteggel
fedték (kittelés)
  Gazdagabban díszített bútorokon
elefántcsont, gyöngyház és arany
berakást is lehet látni
A legtöbb ismert formabútor a thébai korból származik (i. e. 2. évezred második fele),
a Ramszeszek uralkodása idejéből, amikor virágzott az iparművészet.

Ülőbútorok
  A leggondosabb kialakítás,
változatos formák
  Földönülés szokása
(szobrokon, festményeken
látható)

Formai kötöttségek: derékszögű

kialakítás, mely kedvezett a merev
ülésformának: szoros ruhában, egymás
mellé szorított lábakkal mereven tartott
felsőtesttel ültek
 Az ülőbútor feltalálása:
  eleinte alacsony ülőkék –
guggoló testtartás (munka
közbeni ábrázolásokon is
látszik)

◦  ülőke: a mai suszterszék őse,

növényi- vagy bőrszíj
fonadékból készült ülőfelülete
követi a test formáját
◦  összecsukható szék: két
fakeret és bőrülés
  pamlag-ágy: az
egyiptomiak emelték
fel a fekvést
(fekvőfelületet) a
földről
  párna helyett
nyaktámasz: levegős
fekvést biztosított a
meleg éghajlaton
és megkímélte a
hajviseletet
  Bútorlábak:
állatlábak
  Nagy, díszes bútordarabok
  Lapos vagy timpanonos fedél
  Festett, díszített felület
  A nyitást segítő nagy gombok
 Egyéb használati
tárgyak:
  pálmarostból fonott
munkák (kosarak,
gyékények),
  fémtükrök,
  kerámia vázák,
  fém dísz- és
használati
tárgyak
  ékszerek
Egyiptom művészete már az
ókorban is nagy hatással
volt más népek kultúrájára
(pl. egyiptomi díszítőelemek
a római bútorokon).
Napóleon 1798-as
egyiptomi hadjáratának
köszönhetően újra divatba
jött Eu-ban. Az 1800 után
kialakult empire stílusra
nagy hatással volt.
 Később, 1922-ben
Howard Cartel
felfedezte Tutanhamon
sírját, így újra belopta
magát az egyiptomi
ornamentika az európai
szívekbe – leginkább az
Art Deco stíluson
keresztül...