1.

Mutassa be az ókori egyiptomi művészet társadalmi felépítését, hiedelemvilágát, az

egyiptomi művészet korszakait, az építészetet, szobrászat és festészet jellegzetességeit. Az
ókori egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői. A sír és templomépítészet típusai,
felépítése, jellemzői. A szobrászat , festészet és tárgykultúra jellemzői és stílusjegyei.

Történelmi háttér:
A folyammenti faluközösségeket i.e. 3000 körül egységes államba szervezték, majd a fáraóé lett
minden föld. Az Óbirodalomban a fáraó korlátlan hatalommal rendelkezett. A korszak végén az
elnyomó államhatalmat lázadások bomlasztották fel. Hosszú harcok után sikerült ismét egyesíteni
az országot. Ezzel megkezdődött a Középbirodalom kora, melynek egy fejlettebb lovas nép, a
hikszoszok betörése vetett véget. Kiverésük után kezdődött az Újbirodalom időszaka. Jól
megszervezett hadseregével, Egyiptom ekkor érte el legnagyobb kiterjedését. A Kései korban az
i.e. I. évezred folyamán, idegen népek, az asszírok, majd a perzsák uralma alá került. Az i.e. IV.
században Nagy Sándor ült a fáraók régi trónjára. Az őt követő görög-makedón fáraók utolsó
sarjának Kleopátrának bukásával, Egyiptom i.e. 30-tól a Római Birodalom tartománya lett.

Tudományok:
Az egyiptomiak dolgozták ki az ókor legtökéletesebb naptárrendszerét, a 365 napos, éven
alapuló időszámítást. Ehhez, valamint az öntözéses földművelés megszervezéséhez, a Nílus
áradásainak előrejelzéséhez nélkülözhetetlen volt a csillagászati megfigyelés. A földmérésnél és
építkezésnél pontos matematikai módszereket és geometriai szerkesztőeljárásokat alkalmaztak.
Ismerték, és elsőként használták a tízes számrendszert. Görög forrásokból tudjuk, hogy voltak
szemész, belgyógyász és fogász szakorvosaik. A hieroglif írás már Egyiptomban is hamar
kurziválódott. A képregényszerű feliratok szabad rajzai idővel egységesedtek, kialakultak
egyezményesen használt piktogramok. Egyszerűbb és papiruszon könnyebben írható jelekké
változott, ezt nevezzük hieratikus írásnak mely a Középbirodalom idején már feltűnik
falfestményeken és koporsószövegeken is. További fejlődése a démotikus írás megjelenéséhez
vezetett, amely már folyóírás, és az eredeti hieroglif jelet a legritkább esetben lehet felismerni
benne. Mindhárom írásrendszert párhuzamosan használták, a hieroglif írás a kőfaragványok és
egyéb ünnepélyes feliratok készítésére szolgált. Az utolsó egyiptomi hieroglif feliratok a kései
Római Birodalomban, a kereszténység korszakában, az 5. században készültek, ezután az
óegyiptomi írás teljesen feledésbe merült.

Vallás:
Az egyiptomi vallás a totemizmus maradványait őrzi. Isteneik között állatok is szerepelnek,
melyek később emberi vonásokat vettek fel (antropomorfizmus). Ré a napisten, sólyomfejű
ember, napkoronggal a fején. Ozirisz eredetileg a termékenység istene, egy mítoszban a halottak
birodalmával kötik össze. A középbirodalom hite szerint a halottak úgy érkeznek a túlvilágra, mint
egy bírósági tárgyalásra. Ozirisz a bíró. Anubisz a halottak istene az ember szívét megméri az
igazságosság mérlegén. Oziriszt saját nővérfelesége Ízisz kelti újra életre. Gyermekük Hórusz. Az
egyiptomi történelem dinasztiái több mint 3000 évig Hórusztól származtatták magukat.

Mumifikálás:
Az embernek két lelke van. Ka az ember halála után a test mellett marad, Ba elszáll a túlvilágra. A
lélek életerejének megóvására (Ka) szolgál a test bebalzsamozása (múmia) A mumifikálás során a
zsigereket 4 kanópusz edénybe tették. A koponyát gyantával vagy gyantás vászonnal töltötték
meg. A mellkasi és a hasüreget mirhával, gyantával átitatott vászonkötegekkel, fűrészporral,
gyantával kevert fűrészporral töltött vászonzacskókkal tömték ki. A test beolajozása cédrusolajjal
vagy más drága olajokkal. A test bepólyálása, miután a testet ékszerekkel és amulettekkel
ellátták. A műveletek közben egy pap imádságokat olvasott fel. Végül a múmiát egy többrétegű
szarkofágba helyezték. Az usébti szobrok az ókori egyiptomi sírokban elhelyezett sírmellékletek
egyik fajtája, az elhunytat a túlvilágon helyettesítő szolgaszobor.

Építészet:
1. Templomok. A templom az istenszobor elhelyezésére, és szertartások lebonyolítására
szolgált. Hüposztil csarnok: Az egyiptomi templomok nagy oszlopcsarnoka, melynek
menyezetét oszlopok támasztják alá. Pülon: Az egyiptomi templomok kapuépítménye.
Honszu-templom XX. dinasztia. Karnak
Amon templom. Luxor

2. Sírépítmények. A sírépítmények a múmia elhelyezésére szánt kisméretű sírkamrából és a

túlvilágra utazó halott útravalóját tároló helységekből állnak. A sírhelységeket többnyire a föld
alatt helyezték el. A sírkamrák megközelítését fallal, a bejáratok elrejtésével, álnyílásokkal
akadályozták meg. Nekropolisz. (a halottak városa) uralkodók és előkelők sírjai egy csoportban a
Nílus-parton.

Sírtípusok:
masztaba: téglalap alaprajzon épült, meredek falú, lapos lefedésű csonkagúla.
piramis: a fáraók sírépítménye, lépcsős vagy gúla alakú.
Dzsószer lépcsős piramisa. III. dinasztia. Szakkara.
Piramisegyüttes. IV. dinasztia. Gíza
barlangsír: közel függőleges sziklafalba vésett helységsor, domborműves homlokzattal.
Sziklasírok. Beni-Hasszán

3. Emléképítmények. obeliszk: emlékoszlop

kolosszus: álló vagy ülő óriás méretű szobor

Szobrászat
A szobrok az örökkévalóságnak készültek. A halottaknak, vagy a halottkultusz számára
készítették alkotásaikat. A templomokban a domborművek és szobrok az uralkodót
felmagasztalva ábrázolják. A domborművek laposak vagy mélyítettek, eseményeket, jeleneteket
ábrázolnak.
A szobrok jellemzői:
anyaguk: a fáraószobrok általában kemény, nemes kőzetből, dioritból, gránitból,
márványból, esetleg mészkőből készültek. Az alárendelt személyek megjelenítéséhez, színezett
mészkövet, homokkövet, fát, vagy agyagot használtak.
idealizálás: az arcok eszményítése
architectonikus felépítés, szigorú geometria , a körvonal éles, zárt.
szimmetria
tömbszerű tömegkezelés, a formák tömören sorakoznak egymáshoz
a legnagyobb felület törvénye a síkszerű ábrázolásban a legjellemzőbb nézeteket
egyesíti.
frontalitás: a szobrok teste semmiféle elfordulást nem mutat, az alakok legfeljebb
előrelépnek, de soha sem hajolnak el a tengelytől.
a perspektíva törvényeit nem alkalmazzák
gyakoriak a szobrokon a hieroglifák
egyes részek erőteljes kiemelése, csiszolással
a lábak teljesen a talpon állnak
Khefrén fáraó diorit ülőszobra
Ülő írnok szobra. festett mészkő

Festészet
A sírkamrákban lévő festett vagy domborművű képek az elhunytnak szándékozták megadni
mindazt, amire a halál utáni élet teljességéhez szüksége lehet. Az élet mindennapi eseményeit
ábrázolják. Az emberi alak meghatározott formában jelenik meg (kánon). A fej profilban, a szem
szemből, a törzs felső része felülnézetben, a mell a hónalj alatt oldalról, csípőtöl lefelé pedig a két
láb ismét oldalnézetben látszik. Az alakok különböző nagysága a rangbeli különbségeket jelzi
Középbirodalom: festmények a sziklasírokban
Újbirodalom: a királyi család ábrázolása, Amarna, festmények, mágikus célú freskók a
királysírok falain, vallási tartalmú képek
Kései kor: szöveggel ellátott tintarajzok papiruszon.

A festmények jellemzői
meghatározza a kánon és a szimbolika
a legnagyobb és legjellemzőbb felületek törvénye
síkszerű ábrázolás, a jelenetek kiterítése
szalagszerű kompozíció
az egymás mögötti elhelyezkedést az egymás fölötti elrendezéssel érzékeltették
a mozgás mindig a képsíkok irányával párhuzamosan fut
az egységes nézőpont és a térbeli mélység hiánya
tiszta, élénk színek
ritmus, takarás
Halastó. VIII dinasztia. Théba
Hárfázó nők. XVIII dinasztia. Théba
Siratóasszonyok. Théba

Iparművészet
Fejlett kézművesség. A sírok kicsinyített múzeumok, edények mértani díszítőelemekkel,
üvegtárgyak: gyöngyök, fiolák, fújt üvegek; domborműves intarziák; ötvösművek: csiszolt
fémtükrök, gyűrűk, maszkok, állatplasztika, ékszerek, bútorok.
Arany sólyomfej. Kairo