19.

Klasszikus és modern tipográfia

Ismertesse a klasszikus tipográfia rendszerét, eszközeit, elemeit! Mutassa be a modern tipográfia
rendszerét, eszközeit, elemeit! Soroljon fel és elemezzen történeti és kortárs példákat! Elemezze a
különbségeket és a funkcióból adódó használati lehetőségeket! Mutassa be a különböző laptükrök
tervezésének elvét! Mondja el a legfontosabb tördelési szabályokat, hibákat! Ismertesse hogyan készít
elő egy összetett kiadványt digitálisan!
Kulcsszavak, fogalmak:
 A klasszikus tipográfia:
o Rend, nyugalom, szimmetria
o Kívülről befelé haladva építkezik, elemei egyenlők vagy arányosak
o Négyzetes, magyar szabvány szerinti, isteni arányú, aranymetszés arányú, keskeny (1:2),
fej-láb és kötésvágás margók arányai
o Szövegbetű reneszánsz vagy barokk antikva, sorhossz 80–120 karakter, sorkizárt,
behúzás, kimenetsor, fattyúsor, szövegközi kiemelések, alárendelt szövegrészek
o Sorcsoportok elhelyezése az oldalon, lipcsei soresési szabály, címsorok törése, vonal és
kerettípusok
o Illusztrációs technikák, illusztrációk jellemzői, elhelyezése, körzet, iniciálé

 A modern tipográfia:
o A forma követi a funkciót
o A kevesebb több – minimalista felfogás
o A modern stílus építkezése belülről kifelé halad, elemei egyenlők vagy kontrasztot
alkotnak
o A szövegbetű groteszk, kötetlen antikva, balra zárt, a sorhossz 40–60 karakter, címbetű
kövér vagy inverz szedésű, a kenyérszövegtől markánsan eltérő, balra zárt elrendezésű
o Az üres tér mérete, térközök hierarchiája
o Oldal fókusza, kimozdítás és ellenpont szerepe, elemek kontrasztja
o Illusztrációs technikák, illusztrációk jellemzői
o Mező, csatorna, kis margók, kifutó

 Tördelés:
o Mesteroldalak kialakítása
o Dinamikus elemek a kiadványszerkesztő programokban (index, tartalomjegyzék,
egyebek)
o Stílusok alkalmazása (character, paragraph, object, cell, table)
o A PDF szöveg-, kép- és színkezelése
o PDF-szabványok, ellenőrzési műveletek

A tipográfia
 Hagyományos értelemben elsősorban nyomtatott szöveg megtervezését jelentette, a mai
értelemben azonban a szöveges közlés megformálását, a szöveg és a kép együttes
elrendezésének tervezését, kialakítását értjük alatta.
 A tipográfiával az a célunk, hogy a szöveg által hordozott információt minél teljesebben átadjuk
az olvasó számára, ezt a különböző tipográfiai eszközökkel érhetjük el.
 Tipográfiai eszköz lehet például a betűtípus, betű szín, betű méret választás, a szöveg igazítása,
háttér színezése stb. A tipográfiai eszközök megválasztása ne öncélú legyen, hanem mindig
legyen funkciója.
A klasszikus tipográfia
 Rend, nyugalom, szimmetria
 Kívülről befelé haladva építkezik, elemei egyenlők vagy arányosak
 Négyzetes, magyar szabvány szerinti, isteni arányú, fej-láb és kötésvágás margók arányai
 Szövegbetű
o Antikva:
 Antikva jelentése klasszikus betűforma.
o Reneszánsz antikva
 A XVI. század betűje, szépirodalmi, verseskötetek ma is kedvelt típusai.
 Jellemzői: változatos vonalvezetés, a betűt alkotó vonalak közt csekély a
különbség, betűvégződései lágyan íveltek
 Jellemző családja: a Garamond, Bembo, Kentaur, Liberta. (Garamond:
Manutius antikvájának finomított, továbbfejlesztett változata.
o Barokk antikva
 A XVII. század betűje.
 A rézmetszet technikája és vonalvezetése nyer teret (mértani szerkesztésű és
szerkezetű betűket alkalmaznak, nagyon vastag és nagyon vékony vonalak
jellemzik egyszerre).
 Hollandiából indul el, holland antikvának is nevezik.
 Jellemzői: a vonalvastagságok között nagyobb a különbség, a betűk
kontrasztosabbá válnak, a szerifek (talpak) körívesek, de kevésbé gömbölyűek,
helyenként sarkosak, a kerek betűk tengelye csaknem függőleges.
 Jellemző családja: a Baskerville, Plantin, Tótfalusi. A reneszánsz és barokk
antikvát együttesen medieválnak nevezik.
 Szedés
o Kiemelések
 E célra legjobban a különböző betűváltozatok alkalmasak.
 Dőlt betűk: legtöbb esetben jól megfelelnek a kiemelésre, a betűk alakja
felismerhetően eltér a normál változattól. Sok kiemelendő rész → dőlt
betűk előnyösebbek, nem keletkeznek sötétebb foltok a szövegben
 Tördelés
o A tördelés szabályait az oldal jellege, vagyis a nyomtatvány műfaja határozza meg.
o Eszerint különbözik egymástól
 A folyóirat
 A napilap
 A színmű
 A szöveges forma
 A verses forma, és az egyéb
 Illusztrációs forma tördelése.
o A címek elhelyezése: a címek rangját betűtípusokkal és fokozatokkal; beosztásokkal;
vagy egyéb tipográfiai eszközzel
o A képekkel, ábrákkal illusztrált könyvek tervezésekor az oldalpárokat mindig együtt kell
kialakítani. A képek és a szövegfoltok harmonikus elosztására kell törekedni, általában
az aranymetszet szabályainak megfelelően.
 Az azonos szélességű képet egymás fölé kell elhelyezése
 Felfelé irányuló mozgást ábrázoló ábrát vagy illusztrációt érdemes az oldal felső
részébe szerkeszteni
  Arckép vagy csoportkép szerepeltetése során az oldal aranymetszeti vonalába
vagy felső részébe helyzés
 Kevés illusztráció páratlan oldalra
 Maximum háromféle képszélesség
 Színes és fekete-fehér képek vegyesen is elhelyezhetők
o Tördelési stílusok:
 Zászlós (vagy nadrágszíj) – Ritkán alkalmazzák
 Tömbösített (vagy blokk) – Napilapokban alkalmazott
 Vegyes – Az első cikk zászlós, a második pedig tömbösített lesz
o Tördelési hibák
 Fattyúsor:
 lap vagy hasáb tetejére kerül egy bekezdés utolsó sora, vagy egy kép úgy
vág ketté egy bekezdést, hogy egy sor kerül a kép fölé vagy alá.
 Özvegysor:
 a bekezdés első sorát, amely a lap vagy hasáb aljára kerül
 Árvasor:
 ha a bekezdés első sora az előző oldal vagy előző hasáb alján marad
 Általános szabály, hogy nem szabad egy vagy kétsornyi szöveget elszigetelten
hagyni. Megoldás: a bekezdés előző sorát vagy sorait is át kell helyezni.

 Az olvasás rendjét megbontó elemek:

 képek és szövegblokkok behelyezésekor elszigetelt szövegrészek
keletkezhetnek, amik kikerülnek az olvasás rendjéből, ezért az olvasó
kihagyhatja őket vagy rossz sorrendben fogja olvasni a szöveget
 Arányok
o A tipográfia építőelemeinek meghatározott rend szerinti egymáshoz való viszonyát
tipográfiai arányoknak nevezzük.
o A tipográfiai arányosság alapja az aranymetszet, ez az emberi szem számára
legkellemesebb arányosság.
o Pontos értéke: a két méret aranymetszéssel aránylik egymáshoz, ha a kisebb úgy
aránylik a nagyobbhoz, mint a nagyobb az egészhez
o Leggyakrabban az aranymetszéshez közelítő 3:5:8 arányt alkalmazzuk.
o A margóviszony kialakítás, betűfokozatok, beosztások, tipográfiai tengely, beütés
mértéke, soresés, ábra és mellészedett szöveg
o Használják még a 2:3-as arányt és az 1 √2 arányt (papírméret).
 Behúzás
o A bekezdések behúzása a szöveg bal vagy jobb oldalról történő beljebb kezdését, ill.
végződését jelenti.
o A bekezdés szintjének fontosságát vagy alacsonyabb rendjét fejezhetjük ki.
o Mindenképpen a törzsszövegtől való elkülönülést jelöli
o A behúzás mértéke a sorok hosszától függ
o Kimenetsor: a bekezdés utolsó sora. Az utolsó sor ritkán éri el a bekezdés teljes
szélességét, általában rövidebb annál.
 Bekezdések igazítása
o Balra zárt (szabadsoros szedés)
  A bekezdés sorai a bal oldalhoz vannak igazítva, tehát itt függőleges irányban
egyenesek a sorok.
 A szabadsoros szedés a modern stílusú kiadványok formátuma.
o Középre zárt
 A bekezdés sorainak közepe esik egy vonalba, tehát szimmetrikusan
helyezkednek el
o Jobbra zárt
 A bekezdés sorai a jobb oldalhoz vannak igazítva, tehát itt függőleges irányban
egyenesek a sorok
o Sorkizárt (tömbös szedés)
 A bekezdés sorai a bal és jobb oldalhoz egyaránt igazítottak, az utolsó sora balra
zárt
 Ezt tartják a legesztétikusabbnak
 A sorkizárt szedés a klasszikus tördelési stílus jellemzője.
 Sorhossz 80–120 karakter
 Lipcsei soresési szabály:
o Címszedési szabály többsoros címeknél
o Három sor: a középső sor legyen a legszélesebb, vagy a legkeskenyebb
 Iniciálé
o Az iniciálé nagyméretű, díszes kezdőbetű, a középkori kódexeknél alkalmazták először.
o Az iniciálénak ma három változatát alkalmazzák, ezek a következők: süllyesztett,
lógatott és kiemelt.
o
 Illusztrációs technikák, illusztrációk jellemzői, elhelyezése, körzet

Új tipográfiai stílus, alkotók, munkamódszerek

 Az Új tipográfia elnevezés Jan Tschichold nevéhez köthető, aki 1928-ban adta ki The New
Typography című könyvét.
 E hosszú múlt ellenére még mindig új, újabbat szinte azóta sem produkáltak, s használhatósága
és esztétikai megalapozottsága még ezután is hosszú jövőt biztosítanak számára.
 A gyakorlati szükség és az ideológiai megújulási vágy teremti meg. Az adott elemek, tehát betű,
kép és szín gyakorlati, de ugyanekkor esztétikus síkbaállítását.
 Fő jellemzője továbbá, hogy nem történelmi, és mindenek felett célszerű alkotó rendet teremt
az adott elemek használatával. A nyugalmat és a nyugtalanságot nem tekinti öncélnak; szükség
esetén egyiket is, másikat is alkalmazza, kedvenc betűje a groteszk.
 A technikával lépést tartó, a géppel gyártott papírt, a rajz helyett fotót, legújabb nyomógépeket
részesíti előnyben.
 Célja a tömeg-irodalom kiszolgálása. A régi dekoratív elemek helyébe a céltudatosan alkalmazott
vonal, négyszög vagy kör lép.
 A tipografizálás szabálya: megfelelő betűnagyság választása, tökéletes térelosztás és indokolt
ellentétek képzése.
 Az új tipográfia fő tulajdonságai:
o megszabadulás az előítéletektől, tradícióktól, régieskedéstől és akadémizmustól,
o egyszerűség betűben és rajzban,
o célszerűség mindenekelőtt,
o harmonikus egyensúly a térelosztásban,
o technikai adottságok kihasználása.
 A stílus létrejöttében Tschichold mellet fontos szerepet játszott Moholy-Nagy László,
Herbert Bayer és El Lissitzky is.
 A tipográfia tulajdonképpen a hagyományos szakmai területeken kívülre került. Alkalmanként
mindenki foglalkozik szövegek előállításával akkor is, ha a tipográfiához egyáltalán nem ért.
 Új szempont: a számítógép monitorán is könnyen olvasható legyen. Speciálisan a számítógépre
létrehozott betűtípusok a Georgia és a Verdana.
 Szövegbetű
o A groteszk betűtípus különböző változatai a 21. század képforgatagából egyszerű,
letisztult, könnyen érthető formáikkal tűnnek ki. A Helveticával szedett hirdetések
mindenhol jelen vannak.
o Antikva:
 Antikva jelentése klasszikus betűforma.
o Talp nélküli lineáris antikva
 Groteszk típusnak is nevezik.
 Korunk jellemző, divatos betűtípusa.
 Az Egyptienne-től a talpak hiánya különbözteti meg (sans serif).
 Jellemzői:
 Általában optikailag azonos vonalvastagság, de az újabb típusoknál a
jobb olvashatóság érdekében ez lehet változó is.
 Szabályos felépítésű betűk.
 A betűtalpak hiányoznak.
 Jellemző családja: Arial, AvantGarde, Futura stb.
 Szedés
o Kiemelések
 E célra legjobban a különböző betűváltozatok alkalmasak.
 Félkövér (bold): inkább címeknél, szótárakban, lexikonokban a
címszavak kiemelésénél (tagolásra), az általa okozott feltűnőbb, sötétebb
foltok megbontják a szöveg egységét.
 KISKAPITÁLIS: szövegközi kiemelésre, elsősorban tudományos
művekben személynevek, vagy színdarabokban a szereplők neveinek
szedésénél, irodalomjegyzékben a szerzők nevét
 Bekezdések igazítása
o Balra zárt (szabadsoros szedés)
 A bekezdés sorai a bal oldalhoz vannak igazítva, tehát itt függőleges irányban
egyenesek a sorok.
 A szabadsoros szedés a modern stílusú kiadványok formátuma.
 Sorhossz 40–60 karakter, a kenyérszövegtől markánsan eltérő,
 Az üres tér mérete, térközök hierarchiája
 A DTP fogalma és jelentősége a tervezésben:
o DTP = desktop publishing = asztali kiadványtervezés pl. hírlevelek, brosúrák,
könyvek és más kiadványok, amelyeket egykoron sokfajta nem-számítógépes technikával
(pl. fényszedőgépekkel) állítottak elő. Napjaink szoftverei mindezt elvégzik - majdnem.
o Szakszerűen fogalmazva az asztali kiadványszerkesztés digitális file-ok megfelelő
formában történő összeállítása nyomtatásra.
 A gyakorlatban a grafikai tervezési (design) folyamatot is ideértjük, hiszen ehhez is
számítógépeket és grafikai szoftvereket használunk fel. A megfelelően alkalmazott DTP a
vizuális kommunikáció javításának fontos eszköze, lehetővé teszi nyomtatott és elektronikus
dokumentumok gyors és hatékony előállítását.
 A szoftverekkel a számítógép monitorán átrendezhetjük a szöveget és a grafikákat,
megváltoztathatjuk a betűtípusokat, s átméretezhetjük a képeket (stb.) mielőtt a kész munkát
papírra nyomtatnánk. Hátránya, hogy egyre könnyebbé és olcsóbbá teszi, hogy avatatlan
kezekben rossz design készüljön a segítségével.
 A használt szoftverek változatosak. Az otthonokban és a kis cégeknél általában a belépő szintű
program-csomagok találhatóak, míg a grafikusok, grafikai stúdiók, vállalatok, gyorsnyomdák a
professzionális alkalmazásokat használják.