Fotográfus és Fotótermék-kereskedő Szóbeli tételek 8.

Tétel

8. A. Mutassa be Itália művészetét a cinquecento (XVI. század) időszakában!

Mutassa be az érett reneszánsz stílust és kiemelkedő művészeit alkotásaikat,
valamint az azt követő manierizmus kiemelkedő művészeit, műalkotásait!
Kulcsszavak, fogalmak:

 történelmi környezet, vallási és szellemi háttér

 a pápaság szerepe
 a cinquecento művészetének jellemző törekvései, stílusjegyei
 a korszakban Rómában és Velencében működő legkiemelkedőbb művészek életműve

A reneszánsz a képzőművészetben 1420 körül alakult ki Firenzében, majd átterjedt egész

Itáliára.

 Tudományos forradalmat, művészeti átalakulást, megújulást hozó, meghatározó

kulturális mozgalom volt
 Művelődéstörténeti és művészettörténeti korszak is, amely a középkor végét és az
újkor elejét (korai újkor) felölelő átmeneti időszakra esik
 A reneszánsz kezdetét Itáliában a 14. századra, Európa többi részén többnyire a 16.
századra teszik. El Greco:
 Dante, az első író, aki személyében megtestesítette a reneszánsz szellemiségét. Orgaz gróf temetése

A pápaság szerepe:
Pápa:
 a katolikus egyházszervezet feje, Jézus Krisztus földi helytartója (vicarius Christi)
 Róma városának püspöke és Vatikán Állam uralkodója
 Az egyházi jog szerint ő gyakorolja az úgynevezett kegyosztói, kormányzói és
tanítói főhatalmat a katolikus egyházban.
 A pápa hatalmát a hét pápai jelvény jelképezi:
o a tiara (pápai hármas korona)
o a pápai pásztorbot
o a pallium (köpeny)
o a pápai kulcsok
o a halászgyűrű (Szent Péter képével) Francesco Maria
o a pápai trón (Sedia gestatoria) Parmigianimo: A
o és a pápai kereszt. hosszúnyakú madonna
(1535)
A katolikus hagyomány szerint Jézus megfeszítése és feltámadása után Péter elzarándokolt
Rómába, és ott megteremtette az első jelentős keresztény közösséget, majd Krisztus után
67-ben Róma első püspökeként vértanúhalált szenvedett. Az őt követő római püspökök
lettek később a pápák.
A római egyházközösség:
 Alapítója: Péter apostol (az apostolok között különleges helyet foglalt el)
 A római püspököt is megillette az ún. primátus, a püspökök közötti elsőbbség
 A pápaság első három évszázadát - az apostoli korszakot és a katakombák
egyházának korát - a vértanúság idejének tartják.
 A római püspök döntött különböző hitbéli nézetekről, hogy azok hamisak,
veszélyesek, vagy az igazságot tartalmazzák Giuseppe Arcimboldo:
Nyár (1573)

1. oldal
Fotográfus és Fotótermék-kereskedő Szóbeli tételek 8. Tétel

Cinquecento:
 Főként a festészetet illetik ezzel a megnevezéssel, míg az építészetre nehezebben alkalmazható
 Főleg közép-itáliai területekre, Firenze és Róma művészeire vonatkoztatják
 A szűkebb értelemben vett cinquecento Leonardo da Vinci művészetével kezdődik. Leonardo nyomán terjedt
el a sfumato és a chiaroscuro, a cinqucento stílusának legfontosabb ismertetői
 A cinquecento művészei között három nagy óriást tartanak számon: Leonardo, Raffaello és Michelangelo
 Központja:Róma
 A fő mecénások a pápák: II. Gyula pápa, X. Leó pápa és VII. Kelemen.
Cinquecento építészet:
 Az érett reneszánsz építészete
 A folytonos hadakozások (olaszok és franciák, Borgiák és Mediciek
egymás ellen) nagy vagyonok felhalmozását tették lehetővé
 a gótika után nem tudott újabb konstrukciókat kitalálni, ezért már meglévő,
antik formákhoz folyamodtak
 A korszak legnagyobb vállalkozása a római Szent Péter-bazilika
Leonardo da Vinci: Utolsó vacsora
újjáépítése. A templomon Donato Bramante dolgozott haláláig, a
munkálatokat Michelangelo vette át, ő építette a ma is látható kupolát.
A cinquecento művészei:
 Leonardo da Vinci
 Raffaello Santi
 Michelangelo
 Sebastiano del Piombo
 Luca Signorelli Raffaello: Athéni iskola

 Andrea del Sarto

 Andrea Palladio
 Gianpietrino
 Donato Bramante
Leonardo da Vinci:
 Itália származású polihisztor (festő, tudós, matematikus, hadmérnök, feltaláló,
anatómus, szobrász, építész, zeneszerző, költő, író)
 Mona Lisa:1503-1505 között készült, a reneszánsz portréfestészet egyik
legkiemelkedőbb darabja
 Utolsó Vacsora: a téma legtökéletesebb megjelenítése (a nyugati világ főműve) Raffaello:
Sixtus-Madonna
 Keresztelő Szent János: utolsó remekmű, amelyet halála előtt három évvel festett
Raffaello Santi:
 Reneszánsz kori olasz festő és építész
 Leonardo da Vinci és a fiatal Michelangelo voltak rá hatással
 Önálló mesterként főleg Madonna-képeket alkotott (Madonna zöldben, a befejezetlen
Esterházy-Madonna)

Raffaello:
Esterházy Madonna

2. oldal
Fotográfus és Fotótermék-kereskedő Szóbeli tételek 8. Tétel

Michelangelo Buonarroti:
 Az olasz reneszánsz kimagasló mestere, egyike a
művészettörténet legnagyobb alakjainak
 Önmagát mindig szobrásznak tartotta (jeleskedett: festészet,
építészet)
 Művészete: hiányzik belőle az a harmónia, derű, elegancia,
amely Leonardo da Vinci vagy Raffaello műveit jellemzi
 Alakjai általában tragikus hősök, akik a művészhez hasonlóan
korlátaik közül igyekeznek kitörni.
Michelangelo:
 Dávid szobor: 1501 és 1504 között készítette Firenzében Dávid szobor
Michelangelo: Pieta

 Egy bibliai alakot, Dávidot ábrázolja, Góliáttal vívott küzdelme

idején.
 Sixtus kápolna mennyezet freskó: a világ egyik legismertebb
alkotása és a legnagyobb egybefüggő freskója. Egyedülálló tablója az
Ószövetség szereplőinek és eseményeinek
 Pieta: az első alkotás, amely meghozta számára a hírnevet
o Szent Péter-bazilikában található
o Mária a keresztről levett Jézust gyászolja
Michelangelo: Sixtusi kápolna,
mennyezetfreskója

3. oldal
Fotográfus és Fotótermék-kereskedő Szóbeli tételek 8. Tétel

4. oldal
Fotográfus és Fotótermék-kereskedő Szóbeli tételek 8. Tétel

8. B. Beszéljen a riport- és szociofotográfiáról a XX. század első felében

Magyarországon (Escher Károly, Kálmán Kata)! Vesse össze a magyaros
stílussal (Balogh Rudolf és követői)! Mutassa be az amerikai szociofotográfia
kezdeteit és az FSA-t, annak fotográfusi projektjét, neves alkotóit (Jacobs Riis,
Lewis W. Hine, Walker Evans, Dorothea Lange)! Foglalja össze a tisztességtelen
piaci magatartás jellemzőit és jogi következményeinek lehetőségeit!
Kulcsszavak, fogalmak:

 társadalmi és történelmi háttér, riport- és szociofotogáfia Magyarországon a XX. sz. első felében
 a magyaros stílus
 az FSA
 a legfontosabb alkotók
 a tisztességtelen piaci magatartás jellemzői, a tisztességtelen piaci magatartás jogi következményei

Escher Károly:
 1890-ben Szekszárdon- 1966 Budapest
 riport és szoció fotós
 Napi sajtónak is szállította a képeket
 nehéz sorban élő, nincsteleneket fotózta
 legnagyobb tudású magyar fotográfus volt (technikai kivitelben is), híresen
jó képei
 rendszeren adott be kiállításokra képeket (szoció)
 végig Mo-on fotózott Escher Károly: Kilaokltatottak (1934)
 modernista: fény-árnyék, átlós kompozíció
 mindenhol ott volt: gazdagok, szegények (felső 10000) pl. Bankigazgató fürdik c. kép
 ő volt az aki a dagerrotípiát restaurálta (Petőfi)
 művészi rangra emelik a riportfotózást
 1916-tól filmipar
 1919 - Heti filmhíradó (hiradó operatőr)
 Pesti Napló, Est Lapok
 Móricz, József, Kodály: őket fotózta
 nem használt állványt Escher Károly:
 természetesebb fotók: kis filmmel fotózott Háromnegyed alakos
önarckép (1930)

Kálmán Kata:
 1909-ben született-1978-ban halt meg
 népi szociográfus
 férje Hevesy, ő tanítja fotózni
 arc közeli fotók
 képek magukért beszélnek
 Bartók Béla, Móricz Zsigmond
 Tiborc album 1937 - 24 szoció portré: Móricz Zsigmond írja az
előszót (KÉPPÁROK) Kálmán Kata: Kálmán Kata: Útépítő
 Tiborc új arc – újra fotózza az előző album embereit Varga Laci, 4 éves, munkás (1933)
Kenyérevő gyerek
(1933)

5. oldal
Fotográfus és Fotótermék-kereskedő Szóbeli tételek 8. Tétel

Balogh Rudolf:
 Balogh Rudolf díj - fotográfusok kapnak
 riportként kezdi
 Bp-re kerül
 haditudósként van jelen
 Est Lapok tudósítója
 Magyar Filmirodának dolgozott
 alkalmazott fotográfia, turisztikai fotózás képviselője
 magyaros stílus hozzá köthető: vidéki idealizált Magyarország Balogh Rudolf: Hídivásár (1930)
megszépített bemutatása, nagy kontraszthatások, alföldi magyar témák,
drámai fényhatások, ötvözni lehetett a modernista törekvéssel: fény-árnyék, alsó-felső gépállás, ritmika
 profi kivitelezés
Magyaros Stílus:
A magyaros stílus egy hagyományos, nemzeti kötődésű, elsősorban fényképészeti stílus,
amely fogékony a technikai újdonságokra. Egyik erénye, hogy a már régóta
megmerevedett piktorialista (festészetet utánzó) stílust váltotta fel. Bár 1925 és 1944
között igen nagy népszerűségre tett szert itthon és külföldön egyaránt, ma már nem túl
ismert.
A második világháború után a szocialista kultúrideológusok gyakran nacionalizmussal,
hamis álromantikával, revansizmussal vádolták. A magyarországi fotográfia
legsikeresebb időszaka a magyaros stílusnak nevezett periódus volt a két világháború
között. Besnyő Éva, magyar
származású holland fotográfus
Ez az elsősorban Balogh Rudolf által használt fényképezési stílus leginkább a magyar élet - alapvetően a parasztság -,
és Magyarország tájait, állatait jeleníti meg derűs, idillikus stílusban. A gyakran megszépített magyarság-kép
felmutatását - zömmel középosztálybeli fényképezők - rendkívül színvonalas technikával valósították meg. A kép
"tetszeni akar" a nézőnek, ezért ennek érdekében nagyban kihasználja a kontrasztot.
Kankovszky Ervin a következő szavakkal méltatta: „A magyar stílus tulajdonképpen nem más, mint az alföldi magyar
nép lelke és jelleme, a magyar lélek képpé fagyott virága. A tiszta jellem, rajongó szív és a mindenért lelkesedő lélek
vágyódásainak kifejezése, a fény és árnyék ritmusában. (…) Tárgya leginkább a magyar népéletből való. A képeken
napsugár ömlik szét és a fényhatások csillogása uralkodik.”

FSA fotográfia:
 Farm Security Administration
 1935 és 1944 között
 Dorothea Lange
 Walker Evans
 Arthur Rothsteint
 Ben Shahnt
 Gordon Parks
 Marion Post Wolcottot
 Russell Lee
 177 000 felvételt készítettek szerte az országban
 Az FSA-n belül 1935 és 1944 között működött az információs részleg Roy Stryker irányításával, azzal a
céllal, hogy megismertesse Amerikát az amerikaiakkal

6. oldal
Fotográfus és Fotótermék-kereskedő Szóbeli tételek 8. Tétel

Jacob Riis:
 korai nagyvárosi lét, ahogy a New Yorki nagyváros épül ki
 szociográfia
 festőies hatás
 gyermekmunka erő, sokat foglalkozik vele
 teljes alakos portrék
 nyomortanyák, szegénység, kosz, sikátorban való lét
Jacob Riis: Street Arabs in
sleeping quarters (1890)
Lewis W Hine:
 tudatni akarta a fotóival, hogy a gyermekek hol dolgoznak
 gyerekmunkások
 szociofotós
 újságíró
 New Yorkot fotózta: munkások, gyerekek, nyomornegyedek

Walker Evans: Lewis Hine: Sadie Phifer (1908)

 nincs smink, nincs műfény

 szegény körülmények, sokat beszélgetett a „modellekkel”
 sokszor alkalmas súrló fényeket, fény-árnyék hatások
 kiegyensúlyozott kompozíciók
 üzlet portálok nagyon híresek
 metrón nem szemmagasságból, különféle emberek (New York)
Walker Evans: Frank Tengle family
Dorothea Lange: (1936)
 sok csoportkép, gyerekek szerette fotózni
 jobban hagyja az embert és környezetét megmutatni
 többet mutat emberből és környezetéből
 plakátok, hirdetőtáblák fotózása emberekkel együtt
Lange ikonikus képe: Migráns Anya (1936)

A Tisztességtelen kereskedői magatartás:

Tisztességtelen kereskedelmi módszerek:
Ezeket a kereskedelmi módszereket semmilyen körülmények között sem szabad alkalmazni:

 Csalogató reklám
 Hamis „ingyenes” ajánlatok
 Gyermekek befolyásolása
 Gyógyhatással kapcsolatos valótlan állítások
 Rejtett reklámok (Szerkesztői tartalomnak álcázott reklámok)
 Piramisjáték (Pilótajáték)
 „Ingyenes" nyereményekkel, illetve ajándékokkal kapcsolatos hamis ajánlatok
 Hamis „különleges" ajánlatok
 Gyakori és nemkívánatos ajánlatok

7. oldal
Fotográfus és Fotótermék-kereskedő Szóbeli tételek 8. Tétel

Megtévesztő és agresszív módszerek:

 megtévesztő kereskedelmi módszerek – azaz a fogyasztók közvetlen megtévesztése (félretájékoztatás,
valótlan információ közlése), illetve közvetett félrevezetése (fontos információk elhallgatása);
 agresszív kereskedelmi módszerek – azok a módszerek, amelyek nyomásgyakorlás alkalmazásával
próbálják a fogyasztót rávenni arra, hogy vegye meg a kérdéses terméket.

Tisztességtelen árképzés:
A kereskedőknek az Európai Unió egész területén jól láthatóan fel kell tüntetniük az árat termékeiken annak
érdekében, hogy a vásárló könnyen össze tudja hasonlítani a hasonló árucikkek árát, és a szükséges információk
birtokában hozhassa meg döntéseit. A jog kimondja, hogy a cégeknek a reklámozás és az értékesítés során teljesen
egyértelmű tájékoztatást kell adniuk arról, mekkora árat kell termékeikért a vevőknek fizetniük.
Teljes körű ártájékoztatás:
Az árajánlatoknak tartalmazniuk kell az adókat és a kézbesítési díjat. A fogyasztókat előzetesen tájékoztatni kell arról
is, ha az adott termék megvételével kapcsolatban olyan további költségek merülhetnek fel, amelyeket nem lehet előre
összegszerűen megadni. Az árakat úgy kell a termékeken feltüntetni, hogy a vevők össze tudják hasonlítani a
különböző márkák és kiszerelési egységek árát. Ennek érdekében a termékeken nemcsak az eladási árat, hanem az ún.
egységárat is fel kell tüntetni. Az információnak egyértelműnek, jól olvashatónak és könnyen azonosíthatónak kell
lennie.
Tisztességtelen szerződési feltételek:
A vásárló minden egyes alkalommal, amikor árut vagy szolgáltatást vásárol, szerződéses viszonyba lép a kérdéses
terméket értékesítő kereskedővel. Az európai uniós jogszabályok értelmében a kereskedők által alkalmazott általános
szerződési feltételeknek tisztességes feltételeknek kell lenniük. A szerződés nem ruházhat egyenlőtlen jogokat és
kötelezettségeket a szerződő felekre, azaz az egyik oldalon a fogyasztókra, a másikon pedig az árukat és
szolgáltatásokat értékesítő kereskedőkre. A szerződési feltételeket egyszerű nyelvezetet használva, közérthetően kell
megfogalmazni. A félreértésre okot adó, kétértelműen megszövegezett kikötéseket a fogyasztó javára kell értelmezni.
Potenciálisan tisztességtelen szerződési feltételek:
A „jóhiszeműségre", illetve a jogok és a kötelezettségek „kiegyenlítettségére" vonatkozó általános követelmény
megfogalmazása mellett az európai uniós jog listába rendezve rögzít egy sor olyan konkrét feltételt, amely
tisztességtelennek minősülhet. Ha valamely szerződés tisztességtelen feltételeket tartalmaz, ezek nem jelentenek
kötelezettséget a fogyasztókra nézve, a kereskedők pedig nem kérhetik számon a teljesítésüket a fogyasztókon.
A szerződési feltételek tisztességtelennek minősülhetnek az európai uniós szabályok értelmében:

 Felelősségvállalás a fogyasztó elhalálozása vagy sérülése esetén

 Kártérítés nemteljesítés esetén
 A kereskedő érdekeit előnyben részesítő mentesítési záradék
 Egyoldalú kártérítési kötelezettség a szerződés felmondása esetén
 Túlzott mértékű kártérítés
 Egyoldalú szerződésfelmondás
 Hirtelen szerződésfelmondás
 Határozott időre szóló szerződések automatikus meghosszabbítása
 Rejtett szerződési feltételek
 Egyoldalú szerződésmódosítás
 A szerződés tárgyát képező áru vagy szolgáltatás egyoldalú módosítása
 Áringadozások
 Egyoldalú szerződésértelmezés
 A kereskedő alkalmazottai által vállalt kötelezettségek nemteljesítése
 Egyoldalú kötelezettségteljesítés
 A peres eljárás indításához való jog korlátozása

8. oldal
Fotográfus és Fotótermék-kereskedő Szóbeli tételek 8. Tétel

9. oldal
Fotográfus és Fotótermék-kereskedő Szóbeli tételek 8. Tétel

8. C. Mutassa be a MILC kamerák felépítését, a digitális középformátumú és a

digitális hátfalas műszaki kamerákat, kiegészítőiket! Ismertesse az autofókusz
rendszerek és kiegészítők működési elvét! Értelmezze a digitális technikában
használatos "abszolút és relatív felbontás" fogalmakat!
Kulcsszavak, fogalmak:

 MILC kamerák felépítése

 a középformátumú és műszaki fényképezőgépek jelentősége és felhasználási területei, hátfalai
 AF működési elve
 abszolút és relatív felbontás fogalma a digitális technikában

MILC fényképezőgép felépítése:

MILC: tükör nélküli cserélhető objektíves fényképezőgépek
(Mirrorless Interchangeable Lens Camera)

 a MILC rendszerek között a legfontosabb különbséget a

fényképezőgépekben alkalmazott szenzor fizikai mérete jelenti,  ez a
méret befolyásolja legjobban a képminőséget, illetve a fényképezőgép és a
hozzá kapható objektívek együttesének legkisebb fizikai méretét
 minél nagyobb a szenzor mérete (nem a felbontása!), annál jobb lesz a kép
minősége, de annál nagyobbak és nehezebbek lesznek a hozzá kapható
objektívek is
 a fényképezőgépek ezen formája a DSLR-ekben alkalmazott szenzort és a
cserélhető objektíves rendszer előnyeit ötvözi a valóban kis mérettel

Professzionális fényképezőgépek felépítése, működése:

A szakfényképezés szempontjából három alapcsoportba soroljuk a fényképezőgépeket.

 műszaki
 középformátumú
 kisfilmes tükörreflexes

Műszaki fényképezőgépek:
Minden műszaki gép felépítésére jellemző:

 harmonika kihuzat
 alapdeszkás/kardán
 mattüveg kereső
 síkfilmes kazetta vagy digitális hátfal
 központi záras objektív
Felhasználási területe:
Minden olyan terület, ahol az optikai leképezés geometriájával szemben magas minőségre van szükség: tárgy, reklám,
csendélet, építészeti felvétel, műtárgyak, gépek, berendezések, nagypontosságú reprodukciók vagy ahol nagy
képméretű felvétel szükséges.
Élességállítás:
Az optikai pad elve alapján, háromféle módon történik. Leggyakrabban a hátsó villa mozgatásával állítunk élességet.
Itt helyezkedi el a mélységélességi gyűrű, illetve az élességállító számítógép. Makrofotónál az első villával könnyebb
az élességállítás.

10. oldal
Fotográfus és Fotótermék-kereskedő Szóbeli tételek 8. Tétel

Alapdeszkás gépek felépítése:

A vázat maga az alapdeszka adja. Ezek a gépek saját maguk dobozává válnak, teljesen összecsukhatóak. Nagy előnye,
hogy egyes fajtájánál kézből is fényképezhetünk, viszonylag gyorsan. A lenyíló előlapon található a kihúzható sín,
amin az előlap mozgatható. az előlapon helyezkedik el a központi zárral ellátott objektív. Harmonikája nem
cserélhető. Az alapdeszkán helyezkedik el a háromszoros kihuzati sín.
Akár a hátfalat, akár a homlokfalat emeljük (rise), süllyesztjük (fall), vagy oldalirányban eltoljuk (shift), a felvétel
irányát megváltoztatjuk, azaz a képkivágáson változtatunk. Ezzel a módszerrel lehet épületeket dőlés nélkül
felvételezni, így lehet oldalirányú felállásból centrális perspektívát fotózni. Ez olyankor fontos, ha nem tudjuk valami
miatt a gépet a megfelelő helyen felállítani: pl. valami oszlop van ott vagy arról a helyről tükröződik valami.

 Ha a homloklapot, azaz az objektívet döntjük (tilt) és/vagy oldalirányban forgatjuk (swing), az élesség
eloszlását változtatjuk meg.
 Ha a hátfalat döntjük (tilt) és/vagy forgatjuk (swing), a tárgyak alakját változtatjuk meg! Portrénál, aktnál
ezzel a módszerrel korrigálható az arc vagy a test relatív aránytalansága

Középformátumú fényképezőgépek:
6 x 9 centiméteres vagy kisebb filmet, érzékelőt használnak a középformátumú fényképezőgépek, melyeknél a
digitális korszakban a tükörreflexes (SLR) konstrukciót részesítették előnyben a fejlesztők. Egy korszerű
középformátumú gép három különálló egységből áll: a vázból, a - cserélhető - objektívből, illetve a - cserélhető -
(filmes vagy digitális) hátfalból. Az ilyen típusú fényképezők igen drágák, a gyártók köre pedig meglehetősen szűk (a
Hasselblad önállóan, a Sinar a Leaffal, a Phase One pedig a Mamiyával közösen fejleszt). Az érzékelők mérete
gyártónként, modellenként különbözhet, például a Mamiya DM40-es 40 Mpx felbontással rendelkező modelljében 44
x 33, a 80 Mpx-es Leaf Aptus-II 12-ben pedig 53,7 x 40,33 mm-es a CCD nagysága.
Alkalmazási területe:
 portré és személy fényképezés
 tárgy és reklám fényképezés
 csendélet
 sajtó és divat felvételek
 modelles reklám fotók
 Makro felvételek

Kisfilmes avagy "full frame" fényképezőgépek:

Az analóg időszak legelterjedtebb mérete volt a 35 milliméter széles, 24 x 36
mm "filmkockaméretű" filmszalag, melyet szokás volt Leica-filmnek is
nevezni. Az ugyanilyen méretű szenzorral szerelt digitális fényképezőgépek
esetében full frame érzékelőről beszélünk. A drága technológia miatt a full
frame-es gépek csak a DSLR kategória felső szegmensében, a professzionális
gépek körében terjedtek el. Előnyük, hogy a látószög megváltozása nélkül
alkalmazhatók velük a régebbi objektívek, képminőségüket nem érinti
hátrányosan a kisebb érzékelőkre jellemző mélységélesség-növekedés,
alacsonyabb a zajszintjük, valamint a nagyobb felületen, kevésbé összezsúfolva
elhelyezett fotodiódák is pozitív tulajdonságként említhetők. A professzionális
felhasználást segítendő ezek a fényképezőgépek általában fémvázas
felépítésűek, és az időjárás viszontagságaitól óvó szigeteléssel is rendelkeznek.

Full frame-nél kisebb méretű érzékelővel szerelt fényképezőgépek:

Ebbe a kategóriába tartoznak a nem teljes méretű érzékelővel felruházott
tükörreflexes (DSLR), tükör nélküli cserélhető objektíves (MILC),
féligáteresztő tükrös (SLT), valamint a különféle kompakt fényképezőgépek.

11. oldal
Fotográfus és Fotótermék-kereskedő Szóbeli tételek 8. Tétel

AF működési elve:
Az automatikus élességállítás vagy autofókusz (AF – AutoFocus): Olyan eljárás, amely az objektív kihuzatát úgy
állítja be, hogy a téma általunk kívánt része élesen jelenjen meg a fényképen
Aktív módszer:
 a berendezés infravörös fényt, lézert vagy ultrahangot bocsát ki, amelynek segítségével megméri a tárgy
távolságát, és az így kapott adat felhasználásával vezérli a lencséket mozgató elemeket
 a hétköznapi fotográfiai gyakorlatban nem használják
Passzív módszer:
 az objektív által vetített fényt használják fel (TTL - Through The Lens – objektíven keresztül)
A kontraszt érzékelésén alapuló automatikus élességállítás
 főleg kompakt fényképezőgépekben
 DSLR-ekben is megtalálható, amelyek élőképes (LiveView, felcsapott tükörrel) üzemmódban képesek
automatikus élességállításra
A fáziskülönbség érzékelésén alapuló automatikus élességállítás
 DSLR-ek fő élességállítási rendszere
 A rendszer lényege, hogy a vizsgált tárgy területről kiinduló fénysugarakat azok iránya szerint két külön
nyalábra bontják, és egy-egy képet vetítenek belőlük egy-egy képérzékelőre.

Abszolút és relatív felbontás fogalma a digitális technikában:

Felbontás (dpi):
A felbontást a dpi mértékegységgel szokás megadni, amely az angol Dot Per Inch rövidítése, vagyis a hüvelykenkénti
pontok számát adja meg. A sík- ágyas szkennerek általános felhasználásra (fényképek beolvasása, dokumentumok
digitalizálása) tulajdonképpen bőven elég az optikai 300 és 600 dpi felbontás. Azonban filmek, negatívok, vagy diák
szkenneléséhez már minimálisan elvárható az 1200 dpi.
Abszolút felbontás: a meglévő pixelek száma
Relatív felbontás: ha a képérzékelő méretét is figyelembe vesszük

12. oldal
Fotográfus és Fotótermék-kereskedő Szóbeli tételek 8. Tétel

8. D. Mi a leltározás menete? Mutassa be a leltáreredmény megállapításait!

A leltározás menete, a leltáreredmény megállapításai:

A számviteli törvény a tulajdonosokra bízza a leltározás módjának és idejének eldöntését, de előírja a mérleg leltárral
történő alátámasztását.
A leltározás a készletek tényleges felmérése az áruk megszámolásával, mérésével; a vállalkozás tulajdonát képező
eszközök valóságban meglévő állományának megállapítása. Az a tevékenység, amelynek során megszámolják,
felmérik a készletet, a vagyont.
A leltár olyan kimutatás, mely adott időpontra vonatkozóan tételes, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozás
eszközeinek mennyiségét és értékét.
A leltározás során meg kell állapítani a selejtes és elfekvő készletek állományát is. Selejtezés a fogyasztásra illetve
használatra alkalmatlanná vált (hibás, romlott, hiányos, lejárt fogyaszthatósági idejű) áruk, eszközök forgalomból
illetve használatból való kivonása, selejtezéssel történik. A selejtezésről az adótörvény rendelkezik.
A leltározás célja: a vagyon védelme, a nyilvántartások pontosságának ellenőrzése, az eltérések kimutatása, rendezése,
a csökkent értékű készletek, valamint a használaton kívüli eszközök feltárása. A leltározással megállapítható hogy
van-e eltérés a ténylegesen meglévő és a könyvszerinti készletérték között.
A leltár fajtái:
 elszámoltató leltár: valóság összevetése a nyilvántartással
 vagyonmegállapító leltár: év végén a vállalkozás vagyonának megállapítása
 ellenőrző leltár: az üzletben található-e idegen áru
 átadó-átvevő leltár: új vezető érkezésekor
 rendkívüli leltár: rendkívüli esemény esetén pl: betörés, lopás, stb.
A leltározás menete:
 Előkészítés: leltározási szabályzatban kell rögzíteni a feladatokat, ki kell jelölni a leltározó bizottságot
(közreműködők), dönteni kell a leltárfelvétel módjáról (egyszeres felvétel, ikerleltár), ütemtervet kell
készíteni, amely tartalmazza a leltárfelvétel helyét, a leltárba bevont vagyonrészeket, az irányításért felelős
nevét, a leltározók kijelölését, a leltárfelvétel megkezdésének és befejezésének időpontját, a leltárértékelés, az
esetleges eltérések megállapításának, rendezésének a határidejét.
 Lebonyolítás: az áruk csoportosítása, számolás, mérés, a bizonylatok kiállítása.
A leltározás menete: leltáríven, leltárfelvételi jegyre feljegyzik:
 A leltározott cikkek nevét, mennyiségi egységét,
 A termék mennyiségét,
 Az áruk beszerzési árát,
 A leltárértéket: mennyiség x beszerzési ár.
A leltáreredmény megállapítása (egyező, többlet, hiány, forgalmazási veszteség, fizetőhiány):
 egyező: a nyilvántartás megegyezik a leltárral
 többlet: a nyilvántartásban szereplő készlet kevesebb, mint a leltár során feltárt készlet -) a nyilvántartást
növelni kell a többlettel
 hiány: a nyilvántartásban szereplő készlet több mint a leltár során feltárt készlet -) a nyilvántartásból ki kell
vezetni a hiánynak megfelelő értéket, a hiány okát meg kell állapítan és meg kell találni a felelősöket
 Forgalmazási veszteségért nem a dolgozó a hibás, ez lehet: áruromlás, selejtezés.
Leltározás lebonyolítása: A felmért mennyiségeket leltáríven (leltárfelvételi ív) rögzítik.

13. oldal
Fotográfus és Fotótermék-kereskedő Szóbeli tételek 8. Tétel

A leltár felvétele történhet:

 Egyszeres leltárfelvétel (egy csoport végzi)
 Ikerleltár ( két csoport egymástól függetlenül végzi a leltározást, majd összehasonlítják a végeredményt)
A leltározás bizonylatai:
 Leltárfelvételi ív: ezen történik az áruk feljegyzése a leltározás során
 Jegyzőkönyv: a leltározás után készül meghatározott tartalommal és aláírásokkal
 Leltározási jegy
A leltár megkezdése előtt jegyzőkönyvet kell felvenni, mely tartalmazza:
 az utolsó árubeérkezésre és az utolsó készletcsökkenésre vonatkozó bizonylatok számát,
 a leltározó bizottság tagjainak nevét,
 a leltár megkezdésének, esetleg megszakításának, befejezésének időpontját,
 a felvett leltárívek darabszámát,
 a leltározásban résztvevők aláírását
A leltározás bizonylatai szigorú elszámolású bizonylatok, a rontott példányokkal is el kell számolni.
A leltárív a leltár bizonylata, erre jegyzik tételesen, mennyiségben és értékben a vállalkozás tulajdonában lévő
eszközöket. Folyamatosan sorkihagyás nélkül kell vezetni, az üresen maradt sorokat Z vonallal ki kell húzni és
minden ívet a leltározó bizottság tagjainak alá kell írni. Szabálytalan javítást nem tartalmazhat.
A leltárív szigorú számadásra kötelezett nyomtatvány. Legalább két példányban kell készíteni, s a törvényben előírt
ideig meg kell őrizni.
Nagy mennyiségű áru leltározása esetén a leltárfelvételi ívek alapján leltárösszesítő is készül.
A leltárfelvételi ívre fel kell jegyezni:
 A leltározás időpontját.
 A leltározott árucikk megnevezését, azonosító számát, mennyiségi egységét,
 Az árufélékből megszámolt, illetve mért mennyiséget,
 Az áruk beszerzési árát (esetenként a fogyasztói árát is)
 A leltárértéket beszerzési áron a mennyiségek és a beszerzési árak szorzatösszegeként), esetenként fogyasztói
áron is.
A leltározási jegyet az áruk csoportosításánál használjuk, tartalmazza az anyag megnevezését, mennyiségi egységét,
mennyiségét.

14. oldal