Fotográfus és Fotótermék-kereskedő Szóbeli tételek 7.

Tétel

7. A. Itália művészete a tre-és quattrocento (XIV-XV. század) időszakában.

Elemezze a korai reneszánsz építészeti, képzőművészeti jellemzőit! Mutassa be a
XV. század legismertebb itáliai művészegyéniségeit! Elemezze a magyarországi
udvari művészetet Mátyás király uralkodása idején!
Kulcsszavak, fogalmak:

 történelmi környezet, vallási és szellemi háttér

 a kor itáliai építészetének és művészetének jellemző törekvései, stílusjegyei
 a kor legkiemelkedőbb itáliai művészegyéniségei és műalkotásai
 a kor legjelentősebb magyarországi alkotásai és a Mátyás király személyéhez kötődő megrendelések (Buda,
Visegrád, Corvinák)

Reneszánsz művészet:
 A név jelentése: „újjászületés”, olaszul:rinascimento, franciául: renaissance
 A kor olasz gondolkodói használják először, saját koruk kulturális teljesítményét az ókorhoz hasonlíthatónak
vélik
Korszakai:
 Trecento: A 14. századi előzmények (Giotto – protoreneszánsz) jelentik a kezdeteit
 Quattrocento: A 15. század elején alakítják ki nagyhatású művészegyéniségek (Brunelleschi, Donatello,
Masaccio), ez a korai reneszánsz időszaka
 Cinquecento: A 16. sz. eleje a virágkor (Leonardo, Michelangelo, Raffaello), ez az érett reneszánsz kora
 Manierizmus: A 16. sz. közepe és vége a késő reneszánsz kora
Földrajzi elterjedés:
 15. században Itália
 16. században egész Európában
Szellemisége:
 Humanizmus: ember központú gondolkodás, az ókori irodalom tanulmányozása jellemzi képviselőit
 Reformáció: az egyházi visszaélések ellenében fellépő, új felekezeteket létrehozó szellemi áramlat a 16. sz.
első felében
 Ellenreformáció: a katolikus egyház megerősítésére irányuló mozgalom a 16. sz. közepétől

A reneszánsz építészet:
Téralakítás:
 A téreszmény: a centrális tér
 Tökéletes formák keresése, szabályos alakzatok kedvelése - Platón filozófiájának hatása
 Centrális templom - tökéletes forma a Legtökéletesebb Lénynek
 Jellemző a hagyományos forma is – hosszházas templom
Térlefedés:
 Gyakori a síkmennyezet
 Félköríves donga kazettás díszítéssel
 Eltűnnek a gótika bordás szerkezetei, csúcsíves formái
 Visszatérnek az antikvitás félköríves boltozat típusai
 Gyakori a kazettás díszítés
 Centrális terek és a kupola

1. oldal
Fotográfus és Fotótermék-kereskedő Szóbeli tételek 7. Tétel

Építészeti arányok:
 Emberléptékűség (Leonardo rajza Vitruvius építészeti könyvéhez)
 Nyugodt, kiegyensúlyozott arányok, mind a tér, mind a fal tagolása esetében
 Statikus jelleg
 Világos, jól áttekinthető részletek
 Megszerkesztettség, alapegység (modul) használata a tervezésnél
 Gyakran használják az aranymetszést
 A természetben is megtalálható, az emberi szemnek tetszetős arány
 A Fibonacci – számsor közelítőleg magába foglalja: 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21…
Részletek, tagozatok:
 Visszatérnek az antik tagozatok, oszloprendek, párkányok, timpanonok,
 Colosseum-motívum
 Egyenes vagy félköríves ablak és ajtó szemöldökgerendák
 Visszafogott, mértéktartó díszítés

Festészet:
Albrecht Dürer:
A reformáció Németországának egyik legnagyszerűbb művésze, festő,
grafikus, könyvkiadó és művészetelméleti író egy személyben, a német
reneszánsz legismertebb képviselője hazájában és külföldön egyaránt.
Műveinek legjelentősebb részét oltárképei és más vallásos témájú
festményei adják, s emellett számos rézkarcot, könyvillusztrációt, portrét és
önarcképet készített.

Fametszetei, mint például az Apokalipszis-sorozat (1498), még őrzik a késő

gótika formai megoldásait. A 15. században virágzó német rézmetsző
Albrecht Dürer: Az Albrecht Dürer:
művészet az ő működésével érte el csúcspontját. Több mint száz Apokalipszis négy Önarckép (1500)
rézmetszetet készített, s ezeken a szürke árnyalataival szinte festői tónusokat lovasa (1497)
hozott létre.

Hieronymus Bosch:
Németalföldi festő, a művészettörténet talán legtöbbet vitatott és legtöbbféleképpen értelmezett alakja.

A Gyönyörök kertje Hieronymus Bosch egyik legismertebb

műve, triptichon, melyet Földi Paradicsomnak is hívnak. A
triptichon hármas oltárkép, egy-egy behajtható szárnnyal. A két
oldalszárny becsukva, a fő képet védi. Az egész mű egyszerre
befogadhatatlan a néző számára, ha azonban részletről részletre
haladva figyeljük meg, ámulatba ejtő a festői koncepció
gazdagsága. A paradicsomot, a földi gyönyöröket és a pokol
kínjait részletekben ábrázoló képet 1500 táján fejezte be Bosch,
ám művészi kifejezésmódja nem szorítható időkeretek közé. A
festmény pontos datálása vitatott, egyes kutatók Bosch korai Hieronymus Bosch: Gyönyörök kertje (1500)
művei közé sorolják, ám az általában elfogadott nézet szerint
kései művei sorát gyarapítja.

2. oldal
Fotográfus és Fotótermék-kereskedő Szóbeli tételek 7. Tétel

Matthias Grünewald:
Kora reneszánsz német festő, aki azonban képi világában inkább a gótika képviselője. Dürer kortársa volt.

Fő műve eredetileg az issenheimi oltár. Az oltárt a zárda utolsó

előtti apátja, az olasz származású Guido Guersi rendelte meg.
Az 1512 és 1516 között megfestett oltár többszörösen kihajtható
szárnyakból áll, összesen háromféle látványt kínál.

Az első látvány a Keresztrefeszítés jelenete, vagy Golgota. Nem

sok szépséget fedezhetünk föl ebben a rideg, kegyetlenül őszinte
ábrázolásban. Grünewald mindent elkövet, hogy hitelessé tegye
a szenvedés borzalmait: Krisztus haldokló testét eltorzítják a
kereszt kínjai; ostor hasította gennyes sebek borítják egész
alakját. A sötétvörös vérnyomok kiáltó ellentétet teremtenek
Jézus testének beteges, zöld árnyalatával. Ujjai merev görcsbe
rándulnak, karjai meghajlítják a keresztfát. Matthias Grünewald: Issenheimi oltár (1523)

Tőle jobbra Keresztelő Szent János áll jelképként, vele a keresztet hordozó bárány ősi szimbóluma, melynek vére az
áldoztatókehelybe hullik. Szent János komor, határozott mozdulattal mutat a Megváltóra, míg föléje piros betűkkel
írva olvashatjuk szavait: illum oportet crescere, me autem minui (annak növekedni kell, és nékem alászállnom kell). A
kereszt bal oldalán Szűz Mária látható az özvegyi fátyolban, akit János apostol tart, mellettük a térdelő, rimánkodó
Mária Magdolna.

A Golgota alatti részen a Sírbatétel látható, ez már nem olyan drámai, mint a Golgota. A nagy képtől balra pedig
Remete Szent Antal, egy talapzaton áll. Arca a kolostor apátjának arcmása. Az oltárkép tábláinak kihajtása után
további részletek fedezhetők fel a szentek életéből.

Jan van Ecyk:

Flamand festő, a korai németalföldi festészet egyik legkiemelkedőbb alakja. A francia-
burgund-flamand könyvfestészet alapján Campinnel és testvérével, Hubert van Eyckkal
együtt a németalföldi táblaképfestészet megteremtője és a flamand tájképfestészet előfutára, a
flamand reneszánsz első képviselőinek egyike.

Az Arnolfini házaspár a holland Jan van Eyck fára festett olajfestménye, amit 1434-ben
készített. Úgy tartják, a festményen Giovanni di Nicolao Arnolfini itáliai kereskedő és
felesége van megörökítve brugge-i otthonukban. A képet a nyugati festőművészet egyik
legteljesebb és legeredetibb művének tartják. A festmény ábrázolása a maga korában
figyelemre méltó volt, a részletek kidolgozottsága okán is, de főleg a belső teret kitöltő fény
Jan van Ecyk: Arnolfini
tökéletes használatával. házaspár (1434)

Pieter Bruegel:
Idősebb Pieter Bruegel a neves flamand festőcsalád első, legjelentősebb tagja, a 16.
század legnagyszerűbb flamand festője. 1559-ig Brueghelnek írta a nevét, később
elhagyta a h-t, de a fiai megtartották az eredeti formát.

Utolsó éveiből három paraszti életképe maradt meg: a Lakodalmas tánc, a Paraszttánc
és a közismert Parasztlakodalom. A korábbi képektől eltérően a festményeken
kevesebb alak látható, de közelebb jönnek; míg eddig az életük eseményeit festette
Pieter Bruegel: Parasztlakodalom
meg, most a jellemüket ábrázolja. A Parasztlakodalom átlós képszerkesztése nagyon (1567)
közel áll az olasz kompozíciókhoz. A modern kompozíció és a színek töretlen, szinte a középkororra emlékeztető
használata különös ellentétet képez, amely Bruegel művészetét oly eredetivé teszi. A pillanatnyi mozgás megragadása
és a végsőkig egyszerűsített körvonalazás a legsajátosabb vonása festészetének.

3. oldal
Fotográfus és Fotótermék-kereskedő Szóbeli tételek 7. Tétel

Hans Holbein:
Ifjabb Hans Holbein a német reneszánsz mesterek második generációjának tagja, a
reformáció korának utolsó nagy festője. Holbein két korszak határán alkotott, korai
kompozícióin még érződik a gótika hatása, de arcképei már a reneszánsz jegyeit
hordozzák. Még nem kötötte a polgári ízlés, így szabadon dolgozhatott, alakíthatta ki azt a
stílust, amelyet VIII. Henrik udvarában is elfogadtatott. egyik legismertebb arcképe az ifjú
Georg Gisze danzigi kereskedőről. A portré nem csak egy ember, hanem egy társadalmi
réteg jellemvonásait ábrázolja páratlan tehetséggel.

Reneszánsz építészet Magyarországon: Hans Holbein: Georg Giese

képmása (1532)
Budai várpalota:
 Sokszor átépített épületegyüttes
 IV. Béla építkezik itt először
 A 14. sz. 2. felében az Anjouk alatt lesz újra királyi központ, de ők inkább Visegrádot lakják
 Zsigmond csodálatos gótikus palotája
o Luxemburgi Zsigmond fényes gótikus palotát építtet a várhegyen
 Mátyás gótikus-reneszánsz épülete
o Mátyás tovább építi a palotát
o A gótikus épületek reneszánsz részletekkel gazdagodnak
o Mátyás könyvtára: Corvinák
o A palota a török háborúk ostromaiban elpusztult
 Mária Terézia barokk palotát emeltet a 18. században
 Ferenc József palotája
 Ybl - Hauszmann féle bővítés (19 – 20. sz. fordulója), kupola
 A II. Világháború után újjáépítették a palotát
Corvina kódex
A visegrádi királyi palota:
 Károly Róbert és Nagy Lajos kezdi építeni
 Zsigmond uralkodása alatt tovább építik
 Hunyadi Mátyás reneszánsz palotává alakítatja
 A török korban elpusztul
 A 20. században megindul régészeti feltárása és rekonstrukciója
 Dísz kutak
o Oroszlános kút
o Giovanni Dalmata: Herkules kút (1484)
Giovanni Dalmata: Herkules kút
 Díszudvar (1484)
 Keverednek a gótikus csúcsívek a reneszánsz árkádokkal
 Visegrádi Madonna
Az esztergomi Bakócz - kápolna
 Bakócz Tamás esztergomi érsek építette a 16. sz. elején
 A középkori székesegyház oldalába épült
 A dóm maradványait a török háborúk után elbontották
 A kápolnát beépítették az új Főszékesegyház épületébe
 Négyzetes alaprajzú, centrális épület, kupolája rekonstrukció
 Az érett reneszánsz stílusát idézi
 Falai süttői vörös mészkőből készültek
 Klasszikus fejezetű, kannelurás törzsű pilaszterek, kazettás dongaboltozatok
 Virág díszítmények, címerek Bakócz-kápolna (1506-11)
 Az oltár olasz művész alkotása. Felül Angyali üdvözlet ábrázolása, fülkékben Szent
István és László

4. oldal
Fotográfus és Fotótermék-kereskedő Szóbeli tételek 7. Tétel

5. oldal
Fotográfus és Fotótermék-kereskedő Szóbeli tételek 7. Tétel

7. B. Mutassa be a humanista fotográfia alkotói közül André Kertész és Brassaï

munkásságát! Értelmezze a korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen
személy jogainak érvényesítését, az eltűnt vagy bűncselekményt elkövető
személyről készült képmás jogi védelmét!
Kulcsszavak, fogalmak:

 humanista fotográfia, az életriport

 a személyiségi jogok, cselekvőképességében korlátozott vagy eltűnt személyről, illetve bűncselekményt
elkövető személyről készült képmás jogi védelme

Humanista fotográfia:
Az ember került a fotók középpontjába.

Életriport:
Egy riportkép fontos ismérve, hogy a nyilvánosságnak készül. Egy ember/vagy emberek életről szóló nyilvános fotók.

André Kertész:
Magyar fotóművész. 1915-ben megsebesült, és több mint két évig
Esztergomban ápolták. Az esztergomi uszodában készítette például
híres „víz alatti úszó” fotóját.

 Sok képén szerepelt saját maga, öccse Jenő vagy szerelme

Erzsébet. Sokat kísérletezett, játszott a fényekkel,
sziluetteket, és más, az absztrakt határát súroló témát
André Kertész: Polaroid André Kertész: Barátok,
fotózott. Már a kezdetektől sokat fotózta a hagyományos kép (1986) Esztergom (1917)
vidéki magyar hétköznapokat.
 1926-ban Beöthy István szobrász műtermében készítette el egyik
legismertebb felvételét a Szatirikus táncosnőt (1926), melynek modellje
Förstner Magda kabarétáncos volt
 Leicaval fotózta: a külvárosi pillanatot megörökítő Meudon (1928) című
felvétel André Kertész: Törött pad, NY (1962)
 1933-ban készítette a Distorsions (Torzulások című sorozatot a Le Sourire
(A Mosoly) című „girly magazine” igazgatója, Querelle felkérésére. Ez a kétszáz,
üveglemezből álló együttes élő cáfolat mindazoknak, akik a rendelésre készített
munkát összeegyeztethetetlennek tartják a szabad alkotással.
 Elismert művészként sok fiatal fordult hozzá tanácsért, kritikáért. Henri Cartier-
Bresson nyilatkozta róla később: „Mindnyájan adósai vagyunk Kertésznek.”
 1964-ben a New York-i Modern Művészetek Múzeumában önálló kiállítás. A André Kertész: Disortions #40
kiállítás egy csapásra megváltoztatta a róla kialakult képet, az amerikai (1933)

művészvilág is befogadta, főként a 60-as évek végén és a 70-es évek elején a művészi dokumentarizmus
megújítására törekvő irányzat képviselői, akik nagyra értékelték a 20-as, 30-as években Párizsban készült
képeit.

6. oldal
Fotográfus és Fotótermék-kereskedő Szóbeli tételek 7. Tétel

Brassai (Halász Gyula):

 Fotó- és filmművész, festő, író.
 1919-ben Berlinbe, onnan Párizsba ment. Amikor
Párizsba érkezett, még nem tudott fényképezni, az
akkor már ott élő André Kertész támogatta, és
vezette be a művészkörökbe.
 Néhány évvel később kiadott fotóalbumaiban
viszont már a lényegét tudta megragadni
Párizsnak. Brassai: Midnight in Paris Brassai: A Napkirály
 Gyakran fotózta az éjszakai Párizst is.
 A hosszú expozíciós idő megállapításához egy cigaretta (Gitane vagy Boyard) végigégése volt a mérték.
 Brassai úgy vélte, hogy a művészet egyik legeredetibb kifejezési formája a falfirka. Feltehetően ezért követte
figyelemmel 25 éven át Párizsban a graffitiket.

Személyiségi jogok, cselekvőképességében korlátozott vagy eltűnt személyről, ill bűnycselekményt

elkövető személyről készült képmás jogi védelme:
 (1) A személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos
bármiféle visszaélés.
 (2) A cselekvőképtelen személyhez fűződő jogok védelmében törvényes képviselője, az ismeretlen helyen
távollevő személyhez fűződő jogok védelmében pedig hozzátartozója vagy gondnoka léphet fel.
 (3) Az eltűnt, valamint a súlyos bűncselekmény miatt büntetőeljárás alatt álló személyről készült képmást
(hangfelvételt) nyomós közérdekből vagy méltánylást érdemlő magánérdekből a hatóság engedélyével szabad
felhasználni. (Az emberi személyiség fontos tényezője az ember képe és hangja. A képmás lehet rajz, vázlat,
festmény, szobor, fénykép, film, és videofelvétel, televíziós bemutatás. A hangfelvétel bármilyen hangrögzítő
és továbbító eszköz pl. hanglemez, kazetta, televízió és rádiófelvétel stb.)
 Az eltűnt, vagy a bűncselekményt elkövető személyről készült képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra
hozatalát a törvény megengedi. Ehhez 3 feltétel kell:
- nyomós közérdek vagy méltánylást érdemlő magánérdek;
- a hatóság engedélye;
- büntetőeljárás esetén súlyos bűncselekmény elkövetése.

7. oldal
Fotográfus és Fotótermék-kereskedő Szóbeli tételek 7. Tétel

8. oldal
Fotográfus és Fotótermék-kereskedő Szóbeli tételek 7. Tétel

7. C. Hasonlítsa össze a központi és a redőnyzárak működését, valamint a

riporter-és műtermi vakuk szinkronizálásánál fellépő problémákat! Mutassa be a
fényképezőgépekben a zár-, idő-, és programautomatikák, valamint az automata
érzékenységállítás előnyeit és veszélyeit!
Kulcsszavak, fogalmak:

 zártípusok és a vakuszinkron
 automatikák a fényképezőgépekben, expozíció meghatározása,
 villanóvezérlés, expozíciósorozat, HDR,
 fehéregyensúly szerepe, automata WB előnyei, hátrányai

Központi és Redőnyzár Működése:

Központi:
 Használat: A központi zárakat főként közép- és nagyformátumú fényképezőgépekben használják, de egyes
kompakt fényképezőgépekben is előfordul.
 Típus: A legismertebb típus lamellákból (levelekből – leaf shutter) épül fel, amelyek egyszerre fordulnak el
saját csapágyuk körül.
 Működése: Működése során a nyílása az optikai tengelyre nézve koncentrikusan tágul és szűkül, ezért a
redőnyzárakkal ellentétben itt nincs vakuszinkron-határ.
 Elhelyezkedése: A központi zár általában az objektívben helyezkedik el, olyan helyen, ahol nem túl nagy a
fénynyaláb átmérője, tehát közel a fényrekeszhez, gyakran egybeépítve annak szerkezetével.
Redőnyzár:
 Használat: A kisformátumú digitális tükörreflexes és távmérős fényképezőgépekben leginkább a redőnyzár
(focal plane shutter) az elterjedt.
 Típus: A redőnyzár egymásra csúszó fémlemezekből, lamellákból áll.
 Működése: Működése emlékeztet az ablak elé húzott redőnyre. Innen kapta a nevét. Két redőnyből áll. Az
egyik az exponálás előtt, a másik pedig utána takarja el a szenzort. A redőnyzár kettő darab redőnyből
(curtains) áll, amelyek régebben textilből készültek, ma már inkább fémet használnak erre a célra. A redőnyök
általában függőleges irányban mozdulnak el (vertical travel fps), ezt a folyamatot lefutásnak nevezzük. Az
első redőny alaphelyzetben takarja a képérzékelőt és lefutás közben szabaddá teszi a fény útját. A második
redőny ennek pontosan az ellenkezője, tehát alaphelyzetben beereszti a fényt, lefutása közben pedig útját állja.
A két redőny lefutásának indítása között eltelt idő maga a záridő, amely folyamatos fény esetén meghatározza
az expozíciós időt. A teljes felület egyenletes megvilágítása érdekében alapvető fontosságú, hogy a redőnyök
azonos sebességgel mozogjanak. Redőnyzárakkal az 1/8000s, mint legrövidebb záridő elfogadottnak számít,
de vannak ettől is gyorsabb típusok.

Riporter és műteremi vakuk szinkronizálásánál fellépett problémák:

A fényképészetben a leggyakrabban alkalmazott kiegészítő fényforrás a villanófény (vaku). Ezekre jellemző, hogy a
fényenergia jelentős részét egy igen rövid fényimpulzus formájában sugározzák ki, amely ezredmásodpercnél is
rövidebb. Ha az expozíciót létrehozó fénymennyiség jelentős része úgy éri a zárszerkezetet, hogy az érzékelő egy
része ebben a pillanatban takarva van, hibás képet kapunk.
Vakuszinkron idő:
Paraméter, azt a leggyorsabb záridőt mutatja, amikor a szenzort expozíció közben még nem takarja a zárszerkeszet
egyik lamellája sem, vagyis egyszerre, teljes egészében éri fény a szenzort. Ennél gyorsabb záridőknél, már zárni kezd
a második redőny mielőtt az első redőny teljesen kinyílna, így a vakuszinkron idő az, ahol normál esetben még
vakuzni tudunk úgy, hogy a vaku fénye által a teljes képkocka megvilágítást kapjon. Ez a vakuszinkron idő
rendszerint 1/160s és 1/250s között mozog gépváztól függően a redőnyzáras gépek esetén.

9. oldal
Fotográfus és Fotótermék-kereskedő Szóbeli tételek 7. Tétel

Villanásvezérlés:
A vakuk villanását vezérelhetjük szinkronkábellel, infra, vagy rádiós kioldókkal.
 Infra kioldó: a fényképezőgép vakupapucsára helyezzük a kioldót, innen kapja a gépváztól a jelet
exponáláskor, nem a szinkron csatlakozóból. A jel vételekor infrajelet sugároz, melyet egy vevőegység
érzékel, ami a vakuhoz csatlakozik.
o Előny: gyors, nincs kábel
o Hátrány: optikai rálátás szükséges az adó és a vevő között. Ha e kettő nem látja egymást, vagyis nem
jut el az adó infra fénye a vevőhöz, akkor nem működik a rendszer. Kültéren erős fényben 8-10, max
15 méterre csökken ezen kioldók hatótávolsága.
 Rádiós kioldó: a rádiós kioldó a vakupapucsban foglal helyet, innen kapja a jelet a gépváztól exponáláskor,
majd az adó rádiójelet küld a vevőnek, ami a vakuhoz van csatlakoztatva.
o Előny: gyors, nincs kábel, nem igényel közvetlen rálátást, a jel még a falon is átmegy. 50-100 méteres
hatótávolság.
o Hátrány: kétfajta szabad frekvencián működnek Európában, 433MHz-en amit például a fotocellás
ajtók, a vezeték nélküli kapucsengők, és a taxis CB-k, és a 2,4GHz-et, amit pedig a WiFi routerek és a
mikrohullámú sütők használnak. Ezek bizonyos esetben bezavarhatnak a rádiós vakukioldásba, de ez
nem törvényszerű.
A rádiós kioldón és a vakukon választhatunk különböző csatornákat és csoportokat. A vakuk beállításánál
ügyeljünk arra, hogy mindegyik ugyanazon a csatornán legyen, mit a kioldó. A csoportokkal játszhatunk,
ha pl. két vakut A csoportra állítunk, egyet pedig B-re, akkor az újabb kioldókon kiválaszthatjuk, hogy
melyik csoport milyen beállításokat vegyen fel, például a két A csoportra állított vakut egyszerre
kikapcsolhatjuk a kioldón, ezzel egy időben növelhetjük/csökkenthetjük a villanás mértékét a B csoportra
állított vakun, így nem kell több vaku között ide-oda szaladgálni.

Helyes expozíció:
Vezérelnünk kell a fényképezőgépben a fényérzékenységet (ISO), a rekesznyílást és a záridőt. Ezt a feladatot az
expozíciós automatika láthatja el helyettünk. Filmes gép esetén a film befűzésekor választjuk ki a fényérzékenységet.
Digitális gépnél a felvétel előtt kell eldönteni, hogy milyen érzékenységet állítunk (ez is lehet automatikus).
A gépünk nézőkéjében is láthatjuk a csúszkát (mínusz 3-tól plusz háromig terjedő skála), ami a megadott beállításokat
figyelembe véve meg tudja mutatni nekünk, hogy a kép alul, felül, vagy helyesen lesz kiexponálva. Akkor helyes az
expozíció, ha a csúszka 0-n áll.
Az expozíció-korrekció:
A témánk lehet túl világos, vagy túl sötét. Az előbbi esetben a gép automatikusan alul-, az utóbbi esetben túlexponál.
Nem véletlenül: a fénymérő - bármennyire intelligens is - úgy tekint mindenre, mintha az 18 százalékos
fényvisszaverésű szürke lap lenne. Erre hitelesítik ugyanis a gyárban. Ezért, ha a fentebb emlegetett extrém
szituációkhoz hasonlóba keveredünk, az expozíciót korrigáljuk. A világos témák esetében negatív, sötét témák
esetében pozitív irányú korrekciót állítsunk be.

10. oldal
Fotográfus és Fotótermék-kereskedő Szóbeli tételek 7. Tétel

Automatikák:
Az időautomatika (rekesz-előválasztás, Av):
A fényképezőgép a beállított rekeszértékekhez automatikusan rendeli hozzá a megfelelő expozícióhoz szükséges
időértékeket, ezeket a keresőben ki is jelzi.

A rekesz-automatika (idő-előválasztás, Tv):

A fényképezőgép a beállított időértékekhez automatikusan rendeli hozzá a megfelelő expozícióhoz szükséges
rekeszértékeket.

Az ilyen (fél)automata üzemmódok nagy előnye, hogy a téma sajátosságaitól függően kiválasztott jellemző (az idő
vagy a rekesz) megfelelően kézben tartható, míg az adott esetben kevésbé fontos másik jellemző, a fényviszonyoktól
függően az adott határok között szabadon változhat. Az ilyen üzemmódok nagyban megkönnyítik a fényképezőgép
kezelését, mivel a lehetséges expozíciós értékpárok közötti mozgáshoz csak egy kezelőszerven kell beavatkozni.

A program-automatika (P):
A programautomatikával is rendelkező fényképezőgépeknél mind az idő, mind a rekesz beállítását a fényképezőgép
végzi. A gép a lehetséges expozíciós értékpárok közül, egy gyárilag meghatározott algoritmus szerint választja ki az
adott esetben alkalmazott értékpárt. Az ilyen gépek többségénél lehetőség van a kiválasztott értékpárt módosítani, s
így a gép programja felett kontrollt gyakorolni.

A cél-program automatika (motívum program):

A legtöbb ma gyártott amatőr fényképezőgépen a manuális, a félautomata és a programautomata üzemmódok mellett
megtalálhatók a portré, tájkép, közeli (macro), sport, éjszakai, stb. programok is. Ezek a programok egy-egy
témacsoport sajátosságaira épülő általános szempontokat (sablonokat) foglalnak magukban. Az ilyen programok
általában nem engednek beleszólást a működésükbe, kiveszik a fotós kezéből a néhány esetben fárasztó állítgatást, de
ugyanakkor megfosztják a fotóst néhány, a szabad alkotás adta lehetőségtől is.

Automatikus expozíció sorozat:

Három kép készül, egy a fotós által megválasztott fényértékkel (helyes expozíció lehetőleg) és egy ehhez egy
fényértékkel alá- illetve fölé-exponált kép. Ezekből a képekből HDR (High Dynamic Range = nagy
dinamikatartományú) képet készíthetünk. A szoftver a három képből kiválasztja a „legjobb pixeleket”, ezek
segítségével rak össze egy nagy dinamikatartományú képet, ahol a sötét és világos részek egyaránt részletgazdagok.

Automata fehéregyensúly:
A fényforrások általában nem tökéletesen fehér fényt bocsájtanak ki, hanem valamilyen keveréket, a fehérnek egy
kékes, sárgás vagy vöröses árnyalatát.
Az automatikus beállítás azt jelenti, hogy a fényképezőgép megpróbálja ügyes algoritmusokkal/mérésekkel kitalálni,
hogy milyen fényforrás van jelen. Az esetek többségében ez elég jól működik, de minél több mesterséges fény van
jelen, annál jobban összezavarodhatnak a gépek.
A fehéregyensúlyt menüben lehet állítani, vagy a tükörreflexes gépeken WB feliratú gombbal.
Természetes fényviszonyok között viszonylag jól működik, például nappali városi képek, turistafotók, stb.
Mesterséges fényeknél elcsúszhat a fehéregyensúly, főleg amikor több, különböző fényforrás egyszerre kever fényt.
Ha RAW formátumban fotózunk, akkor kiküszöbölhetjük a fehéregyensúly problémáját, ugyanis a RAW fájlokban a
szenzorról leolvasott adatok nyers formában vannak tárolva, a fehéregyensúlyt pedig veszteségmentesen tudod
változtatni.

11. oldal
Fotográfus és Fotótermék-kereskedő Szóbeli tételek 7. Tétel

7. D. Mutassa be az árukihelyezés szabályait!

Az üzletek legfontosabb berendezési tárgyai:

Az eladótér berendezési tárgyai függnek:
 az alkalmazott értékesítési módtól,
 az értékesítendő árucikk jellegétől,
 az üzlet elhelyezkedésétől,
 a vevőkör igényeitől.
A berendezési tárgyak (polc, gondola/kétoldalas polc, vitrinek, hűtőpult, angolfiókos pultok/ üveges pult, sztenderek,
textilhenger tartó polc, akasztós fal, faliállványok, forgóállványok, mintafalak, stb.) nagyon fontosak az áruk eladótéri
elhelyezésében. Alkalmasnak kell lenniük arra, hogy az árukat biztonságosan tárolják, minőségüket megóvják és
előnyösen mutassák be az árut a vásárlóknak. Ezért anyaguknak, formájuknak, méretüknek az üzlet kínálatához,
választékához kell, hogy igazodjanak. A berendezés kialakításánál ügyelni kell arra is, hogy igazodjon az árucikkek
mellett a vevőkör igényeihez, a vásárlás körülményeihez.

Az áruk elhelyezése az eladótérben:

Az áruk értékesítésre való előkészítésének utolsó szakasza az áruk kihelyezése az eladótérben. Az eladótéri
elhelyezést úgy kell megoldani, hogy az a termék forgalomképességét javítsa.

 Mindig tiszta, kifogástalan minőségű áru kerüljön az eladótérbe.

 Az eladótérben a teljes választékot be kell mutatni.
 Az árukat úgy kell elhelyezni, hogy a vevők számára könnyen elérhetőek legyenek.
 Az állványok, gondolák, hűtőpultok között elengedő helyet kell biztosítani, hogy a bevásárló kocsival a
vásárlók könnyen elférjenek.
 Az árukat jellegüknek, vagy a keresletnek megfelelően szükséges csoportosítani.
 Az előrecsomagolás nélküli árusított termékeket úgy kell elhelyezni az eladótérben, hogy azok jól láthatóak
legyenek méret, funkció, vagy szín szerint csoportosítva
Az áruk eladótérben való kihelyezésénél több szempontot kell figyelembe venni:

 Az áru jellegét, csomagolását.

 Az alkalmazott értékesítési módot.
 Az áru keresettségét, ismeretségét.
 A kereskedelmi vállalkozás üzletpolitikai célkitűzéseit.
 Munkaszervezési szempontokat.
 Vevőkényelmi szempontokat.
 Az áru minőségének megőrzését és védelmét.
 Vagyonvédelmi szempontokat.

Az árukihelyezés szempontjai az alkalmazott értékesítési módok jellemzőinek függvényében:

Fontos szempont az alkalmazott értékesítési forma, hiszen ennek megfelelően bútorokra, berendezési tárgyakra van
szükség. Önkiszolgáló értékesítési mód esetében meg kell határozni a vevő áramlás útvonalát is. Az állványokon
belüli elrendezés kétféle lehet: vertikális vagy horizontális:

 vertikális: a termékcsoport árui egymás alatt függőlegesen helyezkednek el

 horizontális: a termékek vízszintes kihelyezését jelenti, vagyis egymás mellett sorakoznak az áruk

12. oldal