Fotográfus és Fotótermék-kereskedő Szóbeli tételek 17.

Tétel

17. A. Beszéljen a XX. század első felében jelentkező klasszikus avantgárd

művészetről! Mutassa be az 1905 és 1914 közötti időszak mozgalmait,
művészcsoportjait: fauvizmus, kubizmus, futurizmus, expresszionizmus,
neoplaszticizmus, pittura metafisica!
Kulcsszavak, fogalmak:

 történelmi környezet, szellemi és kulturális háttér

 a klasszikus avantgárd művészeti csoportosulásai
 a korszak művészetének jellemző törekvései, műfajai, stílusjegyei
 a legjelentősebb művészek és híres műalkotások
 a korszak művészetének magyar vonatkozásai

Avantgard:
 Expresszionizmus 1905–1920
 Fauvizmus 1905–1907
 Kubizmus 1907-1914
 „Analitikus” periódus 1910–1912
 „Szintetikus” periódus 1913–1914
 Futurizmus 1909–1944
 Konstruktivizmus 1917-1932
 Szuprematizmus 1913-1920
 Neoplaszticizmus
 Nyolcak 1909-1916
 Magyar aktivizmus 1915-1919
Franz Marc: Kék ló Umberto Boccioni:
 Dadaizmus 1915–1922 (1911) A térbeli folytonosság
 Metafizikus festészet 1910-1915 egyesített formái
 Szürrealizmus 1924–1945 (1913)

Az avantgárd:
 A 20. század kultúráját valójában többféle stílusirányzat határozta meg.
 Ezeket a stílusokat az avantgárd szó alatt foglalhatjuk össze.
 A szó jelentése: előőrs.
 Az irányzatok születésének az oka az volt, hogy a folyamatosan változó
világban a művész nem látta a hagyományos művészet és kultúra értelmét,
célját, s radikálisan meg akarta újítani a művészetet és a társadalmat.
Jellemzői:
 megváltozik szubjektum és objektum, művész és tárgya viszonya: a világ
Ernst Ludwig Kirchner:
többértelmű, felfoghatatlan, a művész a kaotikus világban a lényeget keresi, Tüzérek a zuhanyzóban (1915)
az ismeretlen összefüggéseket
 megváltozik tér és idő hagyományos ábrázolhatósága: tér és idő egybeforr, a világ a szubjektum számára
szaggatottá válik, a kontinuitás érzete helyett a diszkontinuitás a meghatározó. A művész úgy érzi, hogy műve
szaggatottságával, pontszerűségével, töredékességével kell érzékeltetnie a szaggatott világot.
 szét akarja rombolni a művészetek hierarchiáját, a magas és alacsony, az arisztokratikus és a populáris
művészetet elválasztó falat. Érdeklődik a cirkusz, a varieté, a tornaünnepélyek és a mozi iránt.
 el akarja törölni a határt az egyes művészeti ágak, illetve a műnemek és műfajok között.
A különféle irányzatok mozgalomként lépnek fel, programnyilatkozattal, világmegváltó törekvésekkel, az új ember
arculatának megrajzolásával.

1. oldal
Fotográfus és Fotótermék-kereskedő Szóbeli tételek 17. Tétel

Irányzatok:
Futurizmus: (olasz futuro ‘jövő’ szóból)
 Idő: 1909 (Filippo Tommaso Marinetti első futurista kiáltványa) – 1944 (az olasz
fasizmus vége)
 Hely: Olaszország, Oroszország illetve Szovjet-Oroszország
 Általános jellemzői: A modern nagyvárosi élet, a technika, a sebesség sajátos
kifejezőeszközeinek keresése. Eszményképe a konvencióktól nem befolyásolt, a
múlt értékeitől akár erőszakosan is megszabaduló ember.
 Irodalom: Az íráskép extrasága, a nagybetűk és a központozás elhagyása,
Giacomo Balla:
matematikai és zenei jelek alkalmazása, képversek, összefüggéstelen hang- és
Pórázon sétáltatott kutya
szócsoportok, az ún. szabad szavak. (1912)
 Képviselői: Filippo Tommaso Marinetti (olasz), Vlagyimir Vlagyimirovics
Majakovszkij, Velemir Hlebnyikov és társai: Pofonütjük a közízlést (1912) (orosz).
 Képzőművészet: A mozgások egymás utáni fázisát rögzítő szimultanizmus, a mozgásirányt jelző erővonalak
megfestése, az egyetemes dinamizmus érzékeltetése.
 Zene: disszonanciával való kísérletezés, zörejek, természeti hangjelenségek felhasználása.
Expresszionizmus: (latin expressio ‘kifejezni’ szóból)
 Idő: 1905–20.
 Hely: Németország
 Két jelentős csoport: Die Brücke (1905, Drezda), Der blaue Reiter (1911,
München).
 Két folyóirat köré csoportosultak: Der Sturm, Die Aktion.
 Általános jellemzői: Az ember belső élményét, legtöbbször szorongó látomásait
igyekszik kivetíteni. Erős társadalmi elkötelezettség. Az emberért való szociális–
egzisztenciális aggódás és háborúellenesség jellemzi.
 Irodalom: Extatikus metafora- és igehalmozás, a hagyományos logikát felborító
csapongó mondatfűzés, látomásos képalkotás. Oscar Kokoschka:
Az öregember (1907)
Képviselői: Georg Trakl, Bertold Brecht, Gottfried Benn (líra); Georg Kaiser,
Ernst Toller, Bertold Brecht (dráma).
 Képzőművészet: A színek és formák felszabadítása a természetelvűség konvenciói alól, és hangsúlyozottan a
tartalom-kifejezés szolgálatába állítása úgy, hogy a deformáció ellenére a valóság elemei felismerhetőek.
Képviselői: Edvard Munch: Sikoly, Oskar Kokoschka.
 Zene: Két jellemzője az atonalitás és a dodekafónia.
 Film: Különleges képi és díszletmegoldások, erőteljes fény- és árnyékhatások.
Fauvizmus: (fauve" szó jelentése magyarul: vadak)
 Idő: 1905 – 1907
 Jellemzői: erőteljes színek használata, elutasították a
látszatábrázolást, nem alkalmazták a perspektívát, nem
használtak fény-árnyék hatásokat, de a vad
színkontrasztokra épülő festményeken a látvány még
felismerhető
 Festészet: Vincent van Gogh, Maurice de Vlaminck,
André Derain, Henri Matisse és Albert Marquet
Kubizmus: (latin cubus ‘kocka’ szóból)
 Idő: 1907 (Picasso: Avignoni kisasszonyok) – 1920 Henri Matisse: Zöld vonal Georges Braque:
(1905) Nature Morte/Csendélet
 Jellemzői: Elsősorban képzőművészeti irányzat. A (Hegedű és gyertya) 1910
jelenségeket geometriai formákra bontani, lehántani a dolgok esetleges,
véletlenszerű külső formáját, és felfedezni belső törvényszerűségeit.
 Kiáltványa: Apollinaire: Kubista festők című írása (1913)
 Festészet: előfutára Paul Cézanne, főbb képviselői Pablo Picasso, Geroges Braque, Juan Gris.

2. oldal
Fotográfus és Fotótermék-kereskedő Szóbeli tételek 17. Tétel

Neoplaszticizmus:
 Jellemzői: holland geometrizáló absztrakt képzőművészeti mozgalom
 Fő csoport: De Stilj
 Képviselői: Piet Mondorian, Theo Van Doesburg
Dada, dadaizmus: (francia dada ‘falovacska’ vagy orosz da-da ‘igen, igen’ vagy
semmit nem jelent, csak véletlenszerűen nevezték így magukat: amelyik szónál a
lexikon kinyílt)
 Idő: 1916 (Tristan Tzara első dadaista kiáltványa) – 1923
 Hely: Svájc, Franciaország, Németország, USA (létrehozói a háború elől
menekülnek Svájcba)
 Jellemzői: a háború okozta kiábrándultság, végletes elvetése és tagadása Piet Mondrian: Kompozíció 2
mind a polgári világnak, mind a művészetnek. Az esztétikum helyett és Vörös, kék, sárga (1930)
felett az élet áll, a gesztus, a botránykeltés a fontos.
 Irodalmi képviselői: Tristan Tzara, André Breton, Louis Aragon, Paul
Éluard.
 Képzőművészet: A képek egymásmellé szeletelt, ragasztott hulladékokból,
fényképekből, fénykép-kivágásokból állnak, előlegezve a fotómontázst,
párhuzamosan haladva a filmes montázstechnikával.
Pittura metafisica: Metafizikus festészet
 Ez a stílusirányzat a XX.század elején, 1917-ben jelent meg
Olaszországban.
 Jellemzői: A művészek képeiken az időben rezzenetlent, állandót és
változatlant jelenítik meg. A terek álomszerűek, gyakran építészeti Pablo Picasso: Avignoni kisasszonyok
elemeket is felhasználtak kompozíciójukhoz. (1907)
 Képviselői: Giorgio de Chirico (Az óra rejtélye 1911, Torinói tavasz 1914),
Carlo Carrá (A metafizikus múzsa 1917), Giorgio Morandi (Nagy
metafizikus csendélet 1918)
 Folyóiratuk: Valori Plastici.
Szürrealizmus: (francia surréalisme ‘valóságon túli, valóság feletti’ szóból)
 Idő: 1923. (André Breton első szürrealista kiáltványa) – 1944. (Breton
feloszlatja)
 Hely: Franciaország
 Az első mozgalmak kifulladása után lép fel, szintetizáló, összefoglaló Pablo Picasso: De Ebro-i gyár
törekvéssel. Célkitűzését André Breton, a mozgalom vezetője fogalmazza (1909)
meg: „föloldani a cselekvés és az álom közti jóvátehetetlen szakítás nyomasztó eszméjét”. Azaz – mint oly
sokan a XX. század első fele értelmiségei közül – a társadalmi praxis tekintetében Marx, a lélektan területén
pedig Freud tanait követik, kettejük összebékítésére törekszenek.
 Irodalom: A valóságot, a lényeget a tudat minél teljesebb kikapcsolásával, a lélek mélyrétegeiben keresi.
Ehhez a legjobb eszköz a freudi klinikai gyakorlatból vett automatikus írás, illetve a félálomban történő írás.
A szürrealista vers központi eleme a kép. Sajátossága a képalkotásnak, hogy az egyes képek összetevőit,
illetve a különböző képek közötti távolságot a végtelenbe tágítja, az asszociáció ívét ad absurdumig feszíti.
Előfutáruknak Lautréamont meghatározását vallják, akinek jellegzetes hasonlata volt a „szép, mint egy
varrógép és egy esernyő véletlen találkozása a műtőasztalon”.
 Irodalmi képviselői: André Breton, Louis Aragon, Paul Éluard
 Képzőművészet: Pablo Picasso, Marc Chagall, Salvador Dali, Max Ernst, Giorgio de Chirico.

3. oldal
Fotográfus és Fotótermék-kereskedő Szóbeli tételek 17. Tétel

4. oldal
Fotográfus és Fotótermék-kereskedő Szóbeli tételek 17. Tétel

17. B. Hasonlítsa össze a második világháború után indult új nyugati fotográfiai

irányzatokat a magyar fotográfia helyzetével az 1950-es években! Mutassa be a
sematizmus a szocialista realizmus lényegét!
Jellemezze a temperamentum-típuselmélet alapján a vásárlókat, mutassa be egy
példán keresztül, hogy milyen fogyasztói típusokkal és magatartásokkal
találkozhat egy üzletben!
Sorolja fel hasonló módon a Jung és Kretschmer szerinti személyiségtípusokat,
mutassa be jellemző vonásaikat!
Kulcsszavak, fogalmak:

 történelmi háttér
 új nyugati irányzatok a fotográfiában az 1950-es években
 sematizmus, szocialista realizmus
 fogyasztói típusok és magatartások a temperamentum-típuselmélet alapján, a Jung és Kretschmer szerinti
személyiségtípusok jellemző vonásai

Absztrakt fotográfia:
A háború után föllépett egy új nemzedék, mely újrafogalmazta a tiszta fotográfiát. Képviselői még egy lépést tettek az
absztrakt fényképlátvány irányában, még egy lépéssel eltávolodtak a fotográfia-ábrázoló, felidéző, dokumentatív
funkciójától, s így önálló stílust teremtettek. Fényképeik szándékoltan kubista, expresszionista, konstruktivista
műalkotások hatását keltik, jóllehet tisztán fotográfiai eszközökkel készültek.

 Moholy-Nagy László és Man Ray: fotogram, manipulált fotó

 Salvador Dalí kreatív ember ábrázolása, és attribútum fotói
Street fotó:
A fiatalabb nemzedék kezdte megismerni André Kertész, Henri Cartier-Bresson, Bill Brandt korábbi – s a háború után
töretlenül folytatott – munkásságát, és próbált hasonló stílusban fotografálni. Fiatalos lázadás is volt ebben: az
amerikai profi elvárások, az állványra helyezett nagy- vagy középformátumú gép kameraszintaxisának elutasítása.
A Street Photography vizuális nyelvtana, a sajtófotóéhoz áll a legközelebb, de van köztük két döntő különbség. Az
egyik, hogy az előbbi művelői nem megrendelésre, a szerkesztők által adott téma képi illusztrálására fotóznak, hanem
csak úgy maguknak, a nagyvárosi (elsősorban New York-i) utcákon lófrálva, fotós témára vadászva. Ha utólag
publikálják is a képeket, művészi attitűdjük alapjaiban különbözik a sajtófotósétól. A másik döntő különbség, hogy a
Street Photography műfajában nem a hírértéke miatt készül a kép, sőt: a fotós teljesen hétköznapi jeleneteket kap
lencsevégre (minél hétköznapibbat, annál jobb).

5. oldal
Fotográfus és Fotótermék-kereskedő Szóbeli tételek 17. Tétel

Magnum Photos:
Egy nemzetközi fotóügynökség és érdekképviseleti
szervezet, amely a fotográfus tagok közös
tulajdonában van. Irodái New Yorkban, Londonban,
Párizsban és Tokióban találhatóak. A Magnum
fotóügynökség fényképeket biztosít a sajtó, kiadók,
hirdetések, a televízió, galériák és múzeumok
számára szerte a világon. Erich Hartmann: Cigarettázó férfi a Elliott Erwitt, New York City
Brooklyn Híd alatti utcákon (1955) (1955)
Alapítói: Henri Cartier-Bresson, Robert Capa, David
Seymour, George Rodger, William Vandivert.
Az ügynökség elsősorban kooperációs céllal jött létre,
ahol a dolgozók, beleértve a társalapítókat is – Maria
Eisnert és Rita Vandivertet – a fényképészeket inkább
támogatták, mint irányították. A szerzői jog a képek
készítőinél maradt és nem pedig a magazinoknál, Werner Bischof, New York City Eliott Erwitt, New York City
(1963) (2000)
amelyek a fotókat leközölték. A fotósok eldönthették,
hogy akarnak-e publikálni képeket például az éhségről a Life magazinban, az
ügynökség pedig eldönthette, hogy ezeket a fotókat eladja-e más országok
magazinjainak is, megadva így a fotósoknak a lehetőséget, hogy olyan projekteken
dolgozzanak szerződéskötés nélkül, amik különösen inspirálóan hatottak rájuk.

Fotóesszé kialakulása:
Sokan W. Eugene Smith (1918-1978) nevéhez kötik azt
a sajátos dokumentarista irányzatot, amely a fotóesszé
nevet kapta. Fontos jellemzője, hogy a szerző eltekinthet Eugene Smith: Wales-i bányászok
három generációja (1950)
a tudományos módszertani megkötéseitől és sokkal
szabadabb formákat alkalmazhat. Smith fotóesszéinek is
ezek jelentik legfőbb jellegzetességét, a személyes
megközelítés és ábrázolásmód, a kötetlenebb forma és a
műfaji korlátok kitolása vagy átlépése, valamint az általa
feldolgozott téma társadalmi szintű megvitatása. Eugene Smith:
Egy acélmunkás portréja,
1955-ben a Magnum ügynökséghez került, ami megadta Pittsburgh (1955)
neki a lehetőséget, hogy akár évekig is hosszasan és
elmélyülten dolgozzon egy-egy sorozatán. Eguene Smith: The weeping
Frenchmen (1940)
Robert Frank:
Robert Frank Amerikáról szóló fotóesszéjét talán minden
fotóművészetet kedvelő ember ismeri. A fotóművészet egyik
csúcspontja, ami a készítése óta eltelt idő ellenére abszolút
modern maradt. Az 1959-ben napvilágot látott Americans című
albuma feltűnést keltett az Egyesült Államokban a megszokottól
eltérő szemléletmódja miatt. Az elszigetelt, a tömegben is Robert Frank: Robert Frank:
magányos emberek, a málló vakolatú házak és üres bisztrók Americans 1, Parade (1955) Trolley, New Orleans (1955)
világában az amerikaiak először nem ismertek magukra. 35 mm-es
fényképezőgépének köszönhetően gyorsan és legtöbbször titokban
készítette el képeit. A könyv elsőként Franciaországban jelent meg,
mert az amerikai kiadók visszautasították az album megjelentetését.
Frank, aki az amerikai fényképezés egyik legfontosabb alakja 1951
novemberében a LIFE-nak adott interjújában a következőt mondta: Robert Frank: Robert Frank:
"Amikor az emberek a fotóimat nézik, azt akarom, hogy olyan érzésük Girl Smoking (1959) Drive-In Movie, Detroit (1955)
legyen, mintha egy verssort szeretnének még egyszer elolvasni."
6. oldal
Fotográfus és Fotótermék-kereskedő Szóbeli tételek 17. Tétel

A sztárfotográfia stílusjegyei:
A ’60-as–’70-es évek fordulóján jelent meg először egy jellegzetesen amerikai fotográfus stílus, a sztárfotográfia. Ez a
műfaj csak Amerikában születhetett meg, ahol a média és a tudatosan fölépített sztárok kultusza határozza meg a
kultúrát, s ahol még a kultúrakritika is a tömegkultúra nyelvén kénytelen fogalmazni, különben senki se figyel rá. Nem
véletlen, hogy Andy Warhol is a kommersz világ kifordításával alkotta meg a maga pop art művészi lázadását.
A sztárfotográfia képviselői a reklám- és a divatfotó vizuális nyelvtanát ültették át a szubjektív dokumentarizmus
műfajába. Gyökeresen megváltozott ezzel a fotográfus szerepe. A magányosan, önmagának és az örökkévalóságnak
fotografáló művész alakját, aki azért időnként el-eladogatja a képeit, fölváltotta a professzionális eszközökkel, kisebb-
nagyobb stábbal (világosítókkal, sminkesekkel, látványtervezőkkel) a műtárgypiacra vagy közvetlenül a médiának
dolgozó profi fotóművész figurája. Ami korábban elképzelhetetlen volt: fotóművészeti kiállításokon és albumokban
reklám- és divatfotók szerepelnek, a műkritikusok pedig ezek esztétikájáról értekeznek. A művészek pedig nemhogy
kerülik, mint korábban, hanem szinte keresik a nyilvánosságot – és a botrányt, a provokatív témákat.
Irving Penn:
Az amerikai fotóművész a negyvenes években kezdte karrierjét, a
Vogue-nak dolgozott, s különleges képeivel rögtön kiemelkedett az
akkori fényképészek közül. Szokatlan stílusával rengeteg hírességet
megörökített, köztük olyan művészeket, mint T. S. Elliot, Picasso,
Salvador Dalí, Arthur Miller, Tennessee Williams, Ingmar Bergman
vagy Janis Joplin. Modelljeiből mindig kihozott valami újat, valami
bensőségeset, amelyet addig rejtegettek a külvilág elől. A legnevesebb
magazinoknak fotózott, műveit múzeumokban és galériákban
állították ki, árverésekre kínálták. Kompozíciói, látásmódja Irving Penn: Irving Penn: Cuzco Children
Dorian Leigh (1950)
gyökeresen megváltoztatták a fotózást, s egy egészen új stílust
teremtett. Csodálatosan használta az egyszerű szürke vagy fehér hátteret,
összetéveszthetetlen képeiben a néző mindig a modellre, a gesztusokra, a kifejezésekre
figyel. A képek tisztaságával, a tárgyak használatával, a pózok kiválasztásával és az alany
mesteri megvilágításával minden képből műremeket alkotott. 1950-ben Penn feleségül
vette kedvenc modelljét, Lisa Fonssagrivest, akivel annak haláláig házasságban élt. A
divatfotózás egyik legjelentősebb alakja, Irving Penn 92 éves korában halt meg. Irving Penn: 12 Beauties: The
Most Photographed Models in
Richard Avedon: America (1947)
Richard Avedon amerikai divat- és portréfotós.
Volt a Vogue magazin vezető fotósa, de
dolgozott a Life magazinnak, a The New
Yorker-nek és a Harper's Bazaar-nak is.
Divatfotóin gyakran mozgásban fotózta a
modelleket, ezzel sajátos atmoszférát, dinamikát
teremtve. Olyan hírességekről készített portrét,
Richard Avedon: Richard Avedon: Richard Avedon: Marian
mint Marlon Brando, Charlie Chaplin, a Dalai Marilyn Monroe (1957) Veruschka (1967) Anderson (1955)
láma, Bob Dylan, Alfred Hitchcock, Marilyn
Monroe, Pablo Picasso, Arnold Schwarzenegger és Andy Warhol.
Avedon legdrágábban eladott képe a párizsi Christie's aukciósház által elárverezett
Dovima elefántokkal, Dior estélyi ruha című alkotása volt, melyért 2010-ben 841 ezer
eurót fizettek. A fénykép 1955 augusztusában készült Párizsban, a Cirque d’Hiver-ben.
Richard Avedon: Dovima with
Annie Leibovitz: Elephants (1955)
Leibovitz 13 éven át volt a Rolling Stone zenei magazin fotósa, ezalatt lett világszerte ismert. 1975-ben hivatalos
fotósként kísérte világkörüli útján a Rolling Stones együttest. A 80-as években reklámkampányokhoz és könyvekhez
is fotózott, számos díjat is nyert. 1983-ban elhagyta a Rolling Stone-t és a Vanity Fair magazinnak kezdett dolgozni,
legtöbb munkája jelenleg is itt jelenik meg. Több könyvet (fotóalbumot) is kiadott, ezek a Women, Olimpic Portraits,
Dancers, American Music, Photographs 1970–1999, Stardust. Ő volt a második fotós, akinek még életében önálló
kiállítást szentelt a washingtoni National Portrait Gallery.
7. oldal
Fotográfus és Fotótermék-kereskedő Szóbeli tételek 17. Tétel

Szocialista realizmus:
A szocialista realizmus, vagy rövidebben szocreál lényegében a marxizmus–leninizmus világnézetén alapuló
alkotómódszert jelenti, tehát nem stílus vagy adott formarendszer. Az első világháború időszakát követő szovjet orosz
avantgarde-művészet elfojtását követően meghonosított és politikai ideológiával is telített „hivatalos” művészeti
irányzat. Kibontakozásának mértéke és hatása az egyes művészeti ágak közt eltérő. Ideológiája a kritikai realizmusra
alapoz. Nem absztraktan ábrázoltak, hanem a valóság mélyebb összefüggéseit akarták megragadni konkrét képekben.
A szocialista realista alkotónak mindenekelőtt magáévá kellett tennie a marxista esztétikát, de ebben már az is benne
rejlett, hogy vállalja a szocializmus vagy a kommunizmus építését, az emberek ilyen szellemben való nevelését.
Magyarországon szovjet hatásra és minta alapján, alakult ki a második világháború után a népi demokráciában. A
szocreál, mint kötelező fogalom jelen volt minden művészeti ágazatban, így az építészetben, a képzőművészetben, a
zenében vagy éppen az irodalomban. A szocreál célja: „tartalmában szocialista, formájában nemzeti”. E cél
nyilvánvalóan alárendelt volt a Szovjetunió világhatalmi törekvéseinek.
Dorothea Lange:
Dorothea Lange az egyik leghíresebb amerikai női fotóművész. 18 éves korában kezdett el
fényképezni, 1919-től pedig saját műtermet nyitott San Franciscóban. A kezdeti
stúdiófényképezés után a harmincas évektől kezdve leginkább szociális témákkal foglalkozik.
1935-ben férjhez megy Paul Schuster Taylor szociológushoz, aki elhívja az Áttelepítési
Hivatalhoz dolgozni, ahol a gazdasági világválság után, éveken át dokumentálja az amerikai
vidék életét; az otthonukat elhagyni kényszerülő, vándorló nincstelenek tragédiáját. Egyik
legismertebb fotója az 1936-ban készített Hajléktalan (vándorló) anya című kép, mely
Kaliforniában készült.
Dorothea Lange:
Sematizmus: Migrant Mother (1936)
Tágabb értelemben sablonosság a művészetben, a sokszínű, kimeríthetetlen valóság tartalmi és formai sémákba
szorítása, vulgáris, vagy éppen rafinált leegyszerűsítése.
Szűkebb értelemben annak a művészetnek a lényegi sajátossága, amely szolgai módon követte a személyi kultusz
korszakában a dogmatikus kultúrpolitika által előírt vulgáris sémákat, a napi politika didaktikus kiszolgálására,
ideológiai tételek közvetlen illusztrációjára vállalkozott, s legtöbbször naturalisztikus stílussal és a forradalmi
romantika hamis pátoszával kapcsolódott össze.
A valóságot leegyszerűsítő, kész gondolati sablonokkal helyettesítő hamis ábrázolásmód, amely az élményt nyújtó
művészi hatást oktató célzatú tanulsággal pótolja. A művészetek történetének minden korszakában fellelhető volt, de a
személyi kultusz időszakában különösen jellemző, ezért e szakaszról a művészetek kapcsán, mint a sematizmus
korszakáról beszélünk.
Bill Brandt:
Brandt szokatlan témaválasztásával és
problémaérzékenységével kitűnt a brit sajtóban publikáló
fotóriporterek közül, akárcsak nézőpontválasztásával, a
fény és az árnyékok kezelésével. Brandt részben Brassaï
párizsi vállalkozásától, a város éjszakai életét feltáró és
bemutató sorozatától inspirálva, két jelentős anyagot
publikált, amelyek albumként is megjelentek. A „The
English at Home” című sorozat a londoni elit otthonaiban Bill Brandt: Bill Brandt: Kórházi Bill Brandt:
dolgozó személyzet életébe engedett betekintést. A Gyermekzsúr (1934) dolgozók szüneten Szolgálólányok (1939)
sorozat különlegessége, hogy Brandt egy teljesen zárt, a (1936)
kívülálló számára láthatatlan világba vezette el a nézőt. Másik sorozata a londoni éjszakában élőkről szól. Brandt
leginkább deprimált embereket, éhes és ácsingózó gyerekeket fényképezett, és nyoma sincs nála annak a derűnek és
magabiztosságnak, ami Brassaï felvételein jellemzi a figurák többségét.

8. oldal
Fotográfus és Fotótermék-kereskedő Szóbeli tételek 17. Tétel

Harry Callahan:
A 20. század legfontosabb fotósai között szerepel,
akit az egyik legnagyobb újítónak tartanak az
amerikai fotóművészetben. Utcai pillanatképeivel
és a feleségéről készült sorozattal vált híressé. Az
Eleanor sorozatot több mint egy évtizeden
keresztül készítette, mindenhol és mindenhogy
lefényképezte feleségét. A sorozattal nem csak az
asszony változásainak megörökítése volt a célja,
hanem ezen keresztül fejlesztette saját technikáját
Harry Callahan: Harry Callahan: Harry Callahan: Eleanor and
is. 1938-ban kezdte el magát képezni, majd 1946- Eleanor (1948) Eleanor (1947) Barbara, Chicago (1954)
ban Moholy-Nagy László meghívta és felkérte,
hogy tanítson fotográfiát a chicagói The Institute of Design-ban. Callahan 1999-ben Atlantában halt meg, ránk hagyva
több mint 100.000 negatívot.

Temperamentum:
A vérmérséklet, vagy latin eredetű szóval a temperamentum egy adott személy jellemvonását határozza meg.
Négy személyiség típusra oszthatjuk:
 szangvinikus (Jókedvű, magabiztos és optimista emberek)
 kolerikus (hirtelen haragú, lobbanékony, felkészült és fegyelmezett, tökéletes vezető jellem, tele ambíciókkal)
 melankolikus (nagymértékű gondosság, komolyság jellemzi, érzelem-orientáltak)
 flegmatikus (nyugodt, nehéz motiválni, lusta, kedves, hűséges)
Ezekből a szangvinikus és a kolerikus extrovertált. Ők az energiájukat kifelé hasznosítják azáltal, hogy
tevékenységekre vagy emberekre fektetik a hangsúlyt. Az a céljuk, hogy megváltoztassák a világot.
A melankolikus és a flegmatikus pedig introvertált. Ez a kettő az energiát befelé hasznosítja, gondolkodásra,
elmélkedésre. Az extrovertáltakkal szemben az a céljuk, hogy megértsék a világot.
Szemléltetés: Visszavisznek a boltba egy gyárilag hibás hajszárítót.
 A szangvinikus derült természetén nem foghat ki semmi: kedvesen visszaviszi az árut, és kicserélteti.
 A kolerikus ideges lesz, és visszaviszi a terméket a boltba, veszekedik az eladóval, hogy miért árulnak hibás
terméket, a termék árát próbálja visszakérni.
 A melankolikus, ahogy rádöbben, hogy hibás a hajszárító, megilletődik, próbál rájönni mi az, ami miatt, nem
működik, esetleg szétszereli, megjavítja. Ha ez nem sikerül elszomorodik, ugyanis így már az üzletbe se tudja
visszavinni, hogy szétszerelte, de azért megpróbálja. Ott visszaveszik, de mivel belepiszkált a termékbe így
csak árengedményt tudnak felajánlani neki, ha vásárol egy újat.
 A flegmatikus elkerülve azt, hogy visszamenjen az üzletbe, és esetleg konfliktusba kerüljön az eladóval, így
interneten vásárol inkább egy új hajszárítót.
Három fogyasztó típus van:
 A nomád sokoldalú vásárló, aki nem ragaszkodik egy adott márkához vagy csatornához, hanem inkább
feltérképezi a termékek megismerésével és felkeresésével kapcsolatos lehetőségeket a vásárlás előtt.
 A játékos technológiai megoldásokra alapozza vásárlási élményét, illetve olyan márkákat keres, amelyek
újragondolt szolgáltatási rendszert nyújtanak.
 Az üzletkötő szeret alkudozni, és a kedvezményekre vadászik vásárlás közben.

9. oldal
Fotográfus és Fotótermék-kereskedő Szóbeli tételek 17. Tétel

Jung és Kretschmer:
Jung:
A Jungi tipológia két oldalról közelíti meg az emberi típusok kérdését.
Egyrészt Jung szerint az embereket hajtó nagy számú motiváció dacára két alapvető pszichés beállítódást, attitűdöt
lehet megkülönböztetni az extroverziót és az introverziót.
Másrészt az embereket úgy is típusokba lehet osztani, hogy megnézzük a négy pszichés funkció közül (amelyeket
Jung leirt) kinél melyik dominál. Jung szerint a tudatos psziché feladata a külvilághoz való alkalmazkodás és
tájékozódás amiben a négy pszichés funkció segíti Ezek a követezőek:

 Gondolkodás: intellektuális megismerés, logikai következtetés

 Érzés: Szubjektív értékelés
 Érzékelés: Érzékszervek segítségével történő észlelés
 Intuíció: tudattalanul végbe menő észlelés, a lehetőségek, még meg nem valósult dolgok észlelése
A kettőt kombinálva Jung összesen 8 típust feltételez:
 Extrovertált gondolkodó
 Extrovertált érző
 Extrovertált érzékelő
 Extrovertált intuitív
 Introvertált gondolkodó
 Introvertált érző
 Introvertált érzékelő
 Introvertált intuitív

Kretschmer:
Kretschmer meggyőződése szerint a temperamentum és a testalkat kölcsönösen megfelel egymásnak. Ezt a
megfelelést a vegetatív idegrendszer a belső elválasztású mirigyek, és a hormonok közvetítésével hozza létre.
Így megkülönböztethetünk három testalkati típust, amely három vérmérsékleti típussal és szélsőséges, kórós esetben
három pszichiátriai megbetegedéssel köthetünk össze.
Testalkat: Vérmérséklet/Pszichiátriai megbetegedés:
 Aszténiás/leptosom: Skizotím vérmérséklet, Schizofrénia p.betegség
 Atletikus: Viszkózus vérmérséklet, Epilepszia p.betegség
 Piknikus: Ciklótím vérméséklet, Mániás depresszió p.betegség
Az aszténiás/leptosom testalkatra hosszú, vékony végtagok, henger alakú törzs, keskeny mellkas és váll a jellemző.
Fejük kicsi, a hajuk dús, a testszőrzetük gyenge. Az aszténiás testalkathoz tartozó skizotím lelkialkatra a befelé
fordulás, a valóságidegen eszme és álomvilág a jellemző. A többi embertől, a világtól akár sértődékenysége, akár
túlérzékenysége miatt visszahúzódik, ezért gyakran különcnek tartják. Hűvös, sokszor nem törődik másokkal, egoista.
Az atletikus testalkatot hosszú végtagok, széles izmos váll, keskeny csípő, feszes izmok jellemzik. Az idetartozó
viszkozus lelkialkatú emberek nyugodtak, ritka náluk az erős indulati megnyilvánulás, ha mégis előfordul leginkább
kirobbanó harag formájában mutatkozik meg. Gyakran flegmatikusak, passzívak. Jellemzi a nagyfokú állhatatosság,
hűséges, kitartó barát, szerelmes.
A piknikus testalkatra rövid végtagok, zömök, kerekded külső a jellemző. Keskeny váll, hordóalakú törzs, korai
kopaszodás, de dús testszőrzet tipikus ezeknél az embereknél. A piknikus testalkathoz rendszerint ciklotim lelkialkat
társul, ők általában kedélyes, jólelkű, társas emberek. Közvetlenek, szívesen feloldódnak a jelenben, a külső világban.
Kedvelik az érzéki örömöket, Vagy fürge, vállalkozó szellemű vidám és mozgékony vagy pedig kényelmes, nehézkes,
búskomorságra hajlamos emberek.

10. oldal
Fotográfus és Fotótermék-kereskedő Szóbeli tételek 17. Tétel

11. oldal
Fotográfus és Fotótermék-kereskedő Szóbeli tételek 17. Tétel

17. C. Foglalja és hasonlítsa össze a fontosabb színtereket, mutassa be a

színprofilok szerepét, magyarázza el a monitorkalibrálás fontosságát! Vázolja fel
az épületfényképezés gyakorlatát, a megvilágítás technikáját a külső és a belső
terek fotózásakor! Beszéljen a perspektívakorrekcióról és a Scheimpflug-
effektusról!
Kulcsszavak, fogalmak:

 színterek
 a monitorkalibrálás fontossága
 az épületfényképezés gyakorlata
 fényképezés kevert fényben
 perspektívakorrekció
 a Scheimpflug-effektus

Színtér:
Színtér a színek ábrázolására használható virtuális tér / koordinátarendszer. A színtérben az ábrázolható színek
valamilyen rend szerint kerülnek elhelyezésre (pl. az alapján, hogy a színtér alapszíneinek milyen arányú keverésével
állíthatók elő), és a pozíciójukat meghatározó koordinátákkal kerülnek azonosításra (pl. az RGB színérben a
(255,0,128) koordinátán a maximális vörös, nulla zöld, és a maximális felének megfelelő kék komponensek
összeadásából keletkező szín található).
Általános színterek:
 Az Otto Runge-féle színtér gömb alakú. Hasonló a színtér ábrázolása Johannes Itten színrendszerében is.
Wilhelm Ostwald színtere kettős kúp alakú. A kúp alsó hegye fekete, a felső csúcsa fehér; középen
valamennyi színezetnél azonos átmérőjű körvonallá nyúlik . Kettős kúp formában ábrázolja a színterek
Kirschman (1896) , Arthur Pope (1922) , Denman Ross. Philippe Colantoni színtere téglatest alakú. Kuepper
színelméletében sa színtér formája rombohedrális. Alfred Hickethier (1952) kocka alakú színteret képezett
(ugyanitt több ábra is látható Arisztotelésztől Plátón, Aron Foriuson keresztül Tobias Mayer, Moses Harris,
Johann Heinrich Lambert, Adolf Eugen Fick,Michel Eugène Chevreul, Wilhelm von Bezold, Aemilius
Mülleren át Michel Albert-Vanel-ig.)
 Klasszikus, de jelenleg is használatos a Munsell, ez szabálytalan alakú, és az NCS (Natural Colour System),
ez gömb formájú.
 CIE színterek: The CIE 1931 színtér színesség diagram. A külső keret a monokromatikus görbe, a feltüntetett
hullámhosszak nm-ben értendők. Középtájon látható az ún. fehérpont. Az alsó részét pedig az ún. bíborvonal
zárja le. Megj.: A képernyőn megjelenő színek nem esnek egybe a szabványos színekkel. A CIE[7] a
nemzetközi szín-szabvány. A CIE alapján bármely látható szín azonosítható. Az először megfogalmazott CIE
1931 RGB-t nem szokás térben ábrázolni, az XYZ-t viszont már igen. A CIELUV térbeli ábrázolása nem
fordul elő; a CIELAB nagyon ritkán. A CIELAB térbeli formája szabálytalan.
Az emberi szem háromféle színérzékelő receptort tartalmaz, ezekből származtattak 3 függvényt, az ún. 'tristimulus'
függvényeket (X,Y,Z). Mivel a három összetevő ábrázolása három dimenziót igényelne, ezért szétválasztották a
színességet és a világosságot (vagy fényességet).
Más szín szabványok:
 DIN: (Manfred Richter) az első világháborútól az ötvenes évekig volt szabványos.
 RAL: Németországban a gépipar és az építészet igénye volt, hogy a színeket kölcsönösen beazonosíthatóan
tudják előállítani. 1925-ben létrehozták a RAL-Colorsystem mintasort, amit később bővítettek, és 1955-ben
szabványosítottak. A RAL színkártyákat Magyarországon is elterjedten használják a színek azonosítására.
 Pantone: Hasonló igények alapján, főként a nyomdaiparban és formatervezésben 1963-ban létrehozták a
Pantone színskálát. Térbeli ábrázolása nem fordul elő.

12. oldal
Fotográfus és Fotótermék-kereskedő Szóbeli tételek 17. Tétel

Egyéb színrendszerek:
HKS; Trumatch; ezeket sem szokás a térben ábrázolni. Az építőanyag és festékgyártók jelentős hányada saját
színsorozatok alapján azonosítja termékei színét.
Gyakorlati színterek:
 Számítástechnikában: RGBés változatai (sRGB , AdobeRGB). A digitális fényképezőgépek legtöbbje az
sRGB (standadr RGB) rendszert használja. Az ADOBE virtuális alapszíningerek segítségével kiterjesztett
színteret (wide gamut) használ.
 Az RGB additív színkeverési eljárás, amely azzal definiálja a színt, hogy a 3 alapszínű fényből mennyit kell
összekeverni a kívánt szín eléréséhez.
 Nyomdatechnikában: CMYK. A három és négyszínnyomás technikája Jacob Christoph le Blon rézmetsző
mestertől származik (1667-1741) Blon eredeti alapszínei az RYBK (vörös, sárga, bíbor és fekete) voltak.
Abban az időben , nem volt még elegendően tiszta az additív és a szubtraktív színkeverés közti különbség (a
könyvnyomtatás vonatkozásában) .
 Négy alapszínnel dolgozó szubtraktív színkeverési technika.
RGB színtér:
Az RGB színtér egy olyan additív színmodell, ami a vörös, zöld és kék fény különböző mértékű keverésével határozza
meg a különböző színeket. Az elnevezése ezen három alapszín angol megfelelőinek első betűiből ered: Red (vörös),
Green (zöld), Blue (kék). Elsődlegesen elektronikai eszközök és a számítástechnika terén alkalmazzák, pl. képernyők,
kijelzők, érzékelők esetén.
A színprofil:
Bizonyos digitális eszközök képesek megjeleníteni a színeket. A technika azonban sajnos nem tökéletes, így a pontos
színek visszaadásához szükséges egy „adatbázis”, amely megmutatja, hogy egy adott színtér adott színét pontosan
milyen beállításokkal kell reprodukálnia, hogy a szabvány érték jelenjen meg. Ezt az „adatbázist” és a hozzá tartozó
beállításokat kalibrációnak nevezzük. A kalibráció során készül el az adott eszköz színprofilja, melyből egyértelműen
kiolvasható az adott eszköz színtere és a színvisszaadási jellemzői. A színprofilok segítségével egy eszközfüggetlen
színmegjelenítési rendszert kapunk, ahol más gyártó más eszköze ugyanazt a színt képes reprodukálni. Egy példán
keresztül szemléltetve: ha a szkenner színprofilja nincs jól beállítva, azaz nem kalibrált, akkor a beolvasott színkódok
egy másik programban nem jelenhetnek meg tökéletesen, mert a szkenner eleve rossz értékeket rendelt hozzájuk. Ha
azonban a szkenner kalibrált, akkor a jó értékek rögzültek, így a monitoron is az eredeti színeket látjuk viszont
(feltéve, hogy a monitor is kalibrált).
A színek helyes használatához, kezeléséhez elengedhetetlen az eszközönkénti színprofil elkészítése: a monitorunkra, a
nyomtatónkra, a szkennerünkre stb. A legtöbb gyártó mellékel a termékéhez színprofilt, de sok esetben a saját
készítésű jobb eredményt produkál, hiszen biztos, hogy a gyári körülményektől (fényviszonyok, hőmérséklet stb.)
eltérően használjuk eszközünket. Sőt, az igazán – szőrszál-hasogatóan – precíz fotográfus akár minden egyes felvételi
viszonyhoz, megvilágító fényforráshoz vagy éppen szkennelt filmtípushoz, illetve minden nyomtatópapír-típushoz
külön-külön színprofilt hoz létre.

A képernyő kalibrálásának szerepe, gyakorlati jelentősége:

Képernyő kalibrálás: a szín jellemzőinek beállítása abból a célból, hogy a képernyő alkalmazási céljának megfelelő
valósághű színeket biztosítson, speciális esetben képernyő kalibrátor műszer alkalmazásával.
Kalibrálás képszerkesztő programmal:
1. White Pt, fehér pont beállítása a színek értékeivel (R=255; G=255; B=255), addig finomítunk az értékeken,
míg a sávban látott fehér szín, meg nem egyezik a papír fehér színével.
2. A gamma beállítása következik, mellyel a felső sávot addig mozgatjuk, míg a szürke mezők azonos fényerőt
vesznek fel.
3. A Color Balance beállítása, melyet addig szabályozunk, míg az alsó sávban színelhajlás nélküli szürke nem
érzékelhető.
4. A fekete pont (Black Pt.) beállítása (R=0; G=0; B=0).
5. Az RGB rendszer kiválasztása.

13. oldal
Fotográfus és Fotótermék-kereskedő Szóbeli tételek 17. Tétel

Épületfotózás:
 Érdekes pontok, szemszögek
 Oldalról, homlokzatról, hátulról is
 Szemmagasságból, béka-perspektívából, lehetőség szerint madártávlatból
A fényviszonyok hatása az épületfotózás során:
 Egy épület megjelenése folyamatosan változik a fényviszonyok hatására. A lenyugvó nap drámai hatást
kölcsönöz az épületnek, fokozza a természetes építészeti vonalakat és részleteket.
 A mesterséges fények teljesen más színben tüntetnek fel egy épületet: sokkal fejedelmibb, lágyabb hatást
keltenek.
 Az épületfotózás komoly szakértelmet igényel és professzionális felszerelést, belső térben a kevert fényű
világítással, a helyszűkével kell megküzdeni, kültéren pedig az időjárás adta fényviszonyokkal.
 Külső épületfotózásra a legjobb időszak a tavasz, nyár eleje amikor az első esőmentes nap van ilyenkor
gyönyörű felhők borítják az eget és nagyon szépek a fények mindenütt az épületen.
 Belső tér fotózása nem időjárásfüggő, de ott is érdemes figyelni az ablakokon beáradó legszebb fényekre ez
általában a reggeli órákban van.
Mindig ügyelnünk kell a perspektíva korrekcióra, hogy a képünkön az épület falai egyenesek legyenek.

Perspektíva a fotózásban:
A perspektíva megjelenítése fontos szerepet játszik a kép mondanivalója szempontjából a fotózásban is. A kép
készítőjének szándéka szerint kitágíthatja vagy összesűrítheti a teret, eltorzíthatja a valóságos arányokat.

 Nagylátószögű objektív alkalmazásával a fényképezőgéphez közeli tárgyak aránytalanul nagyobbak, a

távolabbiak kisebbek lesznek, a tárgyak közötti távolság látszólag megnagyobbodik, a kép szélein
megnyúlnak a tárgyak. Ha közeli függőleges vonalak vannak a képen, és a fényképezőgép érzékelője nem esik
azok síkjába, a párhuzamos vonalak szemmel láthatóan összetartanak, egy épület esetén a felső rész befelé
dőlni látszik.
 Teleobjektív alkalmazása esetén nemcsak a távoli tárgyak kerülnek közel a szemlélőhöz, hanem a tárgyak
egymáshoz is.
 Alap objektív képalkotása perspektíva szempontjából nagyjából megfelel az emberi szem képalkotásának, az
ilyen képeket természetesebbnek, hétköznapibbnak érezzük.

A Scheimpflug effektus:
Az élesség síkjának mozgatása a képtérben: tilt/swing az első villán – a Scheipflug-feltétel és alkalmazása Az optikai
jelenséget az 1890-es években a K.U.K. Adsereg egyik térképésze fedezte fel, mint a légi fotózás egyik problémájának
megoldását. Nem sokkal később a komolyabb fényképezőgépeken is megjelent és a műszaki gépeknek ma is egyik
megkülönböztető jellemzője. Fontos megjegyezni, hogy a Scheimpflug-feltételnek, illetve a belőle származó
Scheimpflug korrekciónak semmi köze a mélységélességhez. Bár hasonló képi hatást adnak, egymástól teljesen
függetlenek.
A Scheimpflug-feltétel szerint a filmsík, az objektív fősíkja és az élesre állított sík – a térben – egy egyenesben metszi
egymást. A gyakorlatban ezt úgy is átfogalmazhatjuk, hogy a hátfal, a homloklap és az élesre állított sík a térben egy
egyenesben metszi egymást. Az ábrázolás egyszerűsége végett a síkokat egyenesekkel ábrázoljuk, így azt a hatást
keltjük, hogy ezek az egyenesek egy pontban metszik egymást, de fontos kiemelnünk, hogy a valóságban síkokról
beszélünk.
A Scheimpflug korrekció így arról szól, hogy a képtérben az élesség síkját szabadon elhelyezhetjük.
Nem szükséges annak az optikai tengelyre merőlegesnek lennie. Néha a rekeszelés mélységélesség-növelő hatását
szüntetjük meg általa, legtöbbször pedig további segítséget adunk a mélységélességnek. Így az objektív optimális
fényrekesszel dolgozhat a képélesség szempontjából, míg a fontos tárgyak a képtérben mind élesek maradhatnak a
relatíve nyitott rekesz ellenére. További fontos szerepe, hogy az élesség síkja vezetheti a szemet a képtéren keresztül.
Ilyet modell, tárgy és tájfotózásnál is gyakrabban alkalmazunk.

14. oldal
Fotográfus és Fotótermék-kereskedő Szóbeli tételek 17. Tétel

17. D. Határozza meg a kereskedelem fogalmát és a hatékony kereskedői

magatartás jellemzőit!

Kereskedem fogalma:
Kereskedelem: az a szervezet, melynek keretében az áruforgalom megvalósul.
A kereskedelem a termelést és a fogyasztást köti össze. (Mind a beszerzés, mind pedig az értékesítés a piacon
történik.) A kereskedelem az emberek közötti munkamegosztás kiszélesedésének eredménye. Hozzájárul a
nemzetgazdaság eredményes működéséhez, elősegíti az erőforrások hatékony kihasználását, meggyorsítja a befektetett
pénzeszközök megtérülését.
A kereskedelem feladata tehát az áruforgalom lebonyolítása, az áruk adásvétele. A kereskedelem a különböző
termelőktől beszerzi az árukat a szükséges választékban. Ezután tárolja, készletezi a beszerzett árukat, majd értékesíti
a felhasználóknak. Az áruforgalom részfolyamatai: beszerzés, készletezés, értékesítés.
A kereskedelmi vállalkozások sokféle árut szereznek be a termelőktől, mint eladóktól. Az áruk lehetnek fogyasztási
cikkek, pl. élelmiszerek, ruházati cikkek, vegyes iparcikkek, amelyekkel közvetlenül elégíthetjük ki szükségleteinket,
de lehetnek termelőeszközök is, pl. gépek, alapanyagok, alkatrészek stb.
A kereskedelem vevői a háztartások, gazdálkodó szervezetek, különböző intézmények, pl. kórházak, iskolák.

A kereskedelem meghatározása:
A kereskedelem szó kétféle értelme:

A kereskedelem az áruk rendszeres adásvétele:

 Tevékenység-rendszer: A termékek eljutnak az előállítójuktól a felhasználókhoz.

A kereskedelem az adásvételek lebonyolítója:

 Szervezet-rendszer: Azon vállalkozások tartoznak hozzá, melyek fő tevékenysége az áruforgalom
lebonyolítása. (kis-, nagykereskedők)

A kereskedelem jelentősége, szerepe a nemzetgazdaságban:

Jellemzői:

 A munkamegosztás eredménye. A munkamegosztás az emberi tevékenységek foglalkozási ágakká,

szakmákká elkülönülése. (Adam Smith, 1776)
 Specializálódott
 A különböző foglalkozású emberek tevékenységének eredménye cserél gazdát
 Rendszeressé válásával foglalkozási ággá, szakmává fejlődött
 Befolyásolja a városképet (kirakat, cégtábla, reklámok…)
 A gazdálkodó szervezetek többnyire a kereskedelem segítségével szereznek be és értékesítenek
 A kereskedelem áthidalja a termelés és a fogyasztás térbeli, időbeli és választékbeli eltéréseit
A kereskedelem jelentősége:
 Meghatározó szerepet játszik életünkben. Szükségleteinket a kereskedelemből beszerzett árukkal,
szolgáltatásokkal elégítjük ki
 Segíti az elosztást, nemcsak az áruk, hanem a jövedelem elosztását is
 Hozzájárul az állami bevételekhez (adót fizet)
 Hat a fogyasztásra, annak nagyságára és színvonalára
 A kereskedelem hat a termelőre és a termelésre is
 Magyarországon az aktív népesség 10%-a a kereskedelemben dolgozik.
 A termelés színvonaláról a kereskedelemben árusított cikkek alapján lehet meggyőződni

15. oldal
Fotográfus és Fotótermék-kereskedő Szóbeli tételek 17. Tétel

Kereskedelem szerepe:
 Passzív: Termék előállítása, boltban értékesítése (egyirányú kereskedelem)
 Aktív: A folyamat kétirányú, mert a kereskedelem közvetíti a piaci igényeket a termelés felé. (megrendeli a
terméket, szolgáltatást)
A kereskedelem feladata:
 Áruforgalom lebonyolítása
 A fogyasztói igények kielégítése
 Az áruk folyamatos biztosítása, a kereskedelemnek ez a tevékenysége az áruk raktározása, tárolása
 Feladata a kereskedelemnek a fogyasztói érdekek védelme
 A minőségvédelem

A hatékony kereskedői magatartás:

A jól működő kereskedelmi vállalkozások alapvető jellemzői:
Célja van, profit- és piacorientált, társadalmi felelősséget vállal, innovatív
Kiemelt sikertényezők: Motiváció, jó marketing, anyagi ösztönzés
Erős innovációs hajlam – csak akkor életképes hosszú távon a vállalkozás, ha képes időről időre újdonságot hozni
Eredményes stratégia sajátosságai:
 Előretekint
 Reakció helyett befolyásoló viselkedés
 Lehetőségek keresése
 Negatív helyzet pozitívvá alakítása
 Piaci követés helyett vezetésre tör
 Befelé fordulás helyett kitekintés
Stratégiaalkotás:
 Induló vállalkozás esetében:
o Innováció: az induló vállalkozásoknak valamilyen terülten mindenképpen valami újszerűt kell hoznia
(új értékesítési mód, fizetési mód, vevőkiszolgálás, stb.), hogy versenyelőnyre tehessen szert a már
piacon lévő vállalkozásokkal szemben, hogy részesedést tudjon elvonni tőlük.
o Termékdifferenciálás: fontos, hogy a már meglévő termékektől egyértelműen megkülönböztethető
legyen a terméke.
o Piaci fókusz: a piac minden rezdülésére figyelni kell, és azonnal reagálni kell azokra, fontos a
rugalmasság, a piaci változásokhoz való gyors alkalmazkodás.
o Költségszint: alacsonyan kell tartani a költségeket.
 Megállapodott vállalkozás esetében:
o Rugalmasság: a piaci (fogyasztói) igények és a versenytársak tekintetében egyaránt
o Innováció: időről időre szükség van a megújulásra/megújításra, különben beleszürkül a vállalkozás a
megszokottságba, és vásárlókat veszíthet ezzel
o Gyors reagálás: a piac változásaira és a versenytársak magatartására
o Emberi tudás maximálás kihasználása: hatékony, optimális erőforrás-kihasználás
o Demokratikus vezetés: fontos az alkalmazottak bevonása, megkérdezése, és tájékoztatása.
 Pusztuló vállalkozás esetében:
o Rugalmatlan: nem képes a piac változásaihoz és a versenytársak lépéseihez alkalmazkodni
o Lassú reagálás: nem képes gyorsan reagálni a piaci és az igények változásaira
o Befelé fordulás: nem a piacot figyeli, hanem a saját korlátaiba ütközik, azok határozzák meg lépéseit
o Piaci pozíció megcsappan: több vásárlóját elveszíti rugalmatlan, csökken az árbevétele
o Bürokratikus vezetés: szigorú hierarchia alakul ki, ami nem képes hatékonyan működtetni a
szervezetet, gyakran az információáramlás kérdése sem kellőképpen megoldott → hátráltatja a piaci
jelenlét optimalizálását.

16. oldal
Fotográfus és Fotótermék-kereskedő Szóbeli tételek 17. Tétel

Kereskedelmi verseny jellemzői:

 Versenytársak: lehetnek termelők, kereskedők, fogyasztók is lehetnek versenytársak
 Fel kell tudni mérni a verseny természetét, mely a következőktől függ:
o kereslet alakulása: mennyi az emberek adott szolgáltatásra/árura elkölthető jövedelme
o kínálat fejlődése
o vállalkozás mely fejlettségi szakaszban tart, és annak mik a jellemzői
Mivel lehet előretörni a piaci versenyben:
 Reklám, marketing – eladáshelyi reklám
 Plusz szolgáltatás – versenyelőny: az árrés és forgalom függvénye
Erőforrás menedzsment:
 Erőforrások biztosítása, fenntartása és felhasználásuk irányítása
 Pénzügyi források: saját- vagy kölcsön (idegen) forrás
 Humánerőforrások
 Információ, mint erőforrás
Árképzési elvek a kereskedelemben:
 Költség alapú árképzés:
o Beszerzéssel kapcsolatos költségek + értékesítéssel kapcsolatos költségek + nyereség = eladási ár
 Keresletorientált árképzés: mennyit hajlandó a vevő fizetni? Ez függ a következőktől:
o háztartások: keresetek nagysága, a család/háztartás összetétele
o részletfizetés, vevőhitelezés
o kereslet árrugalmassága
o időjárási tényezők – szezonalítás
o a fogyasztó utazási költségei
 Jó árpolitika:
o Stabil árak, kevés ingadozás
o Koordinál a versenytársakkal
 Árkialakítás:
o Behatoló: a versenytársakénál alacsonyabb ár
o Lefölöző: a versenytársakénál magasabb ár – jobb minőséget, exkluzivitást feltételez
o Árcsökkentés - védekező vagy kezdeményező
o Áremelés - kihívó, árfelhajtó
 Árcsökkentés lehetséges formái:
o Nyílt vagy burkolt engedmények
o Viszonteladói árengedmény
o Mennyiségi, szezonális
o Törzsvevő
o Akciós, fizetési
o Ingyenes mellékszolgáltatás
o Csomag árak (2+1 kombinált termékek)
Szolgáltatótól várható:
 Javítás, karbantartás
 Információk gyűjtése, feldolgozása, tárolása, továbbítása
 Gazdasági szervezetek működését segítő tevékenységek (pl. piackutatás, tanácsadás, ügyvitel, hirdetés, stb.)
 Személyek, tárgyak, áruk fogyasztóhoz való eljuttatása (pl. kereskedelem)
 Személyek, közösségek érdekképviselete, oktatása, szórakoztatása
Vevőkiszolgálás szokásos módjai:
 Vásárlás előtti: informálás, használt termék beszámítása, árubemutatás, szerződéskötés
 Vásárlás közbeni: hitelezés, részletfizetés lehetősége, ingyen parkolás, kereskedelmi kártya, stb.
 Vásárlás utáni: házhozszállítás, csere, igazítás

17. oldal
Fotográfus és Fotótermék-kereskedő Szóbeli tételek 17. Tétel

A Tisztességtelen kereskedői magatartás:

Tisztességtelen kereskedelmi módszerek:
Például ezeket a kereskedelmi módszereket semmilyen körülmények között sem szabad alkalmazni:

 Csalogató reklám  Piramisjáték (Pilótajáték)

 Hamis „ingyenes” ajánlatok  „Ingyenes" nyereményekkel, illetve
 Gyermekek befolyásolása ajándékokkal kapcsolatos hamis ajánlatok
 Gyógyhatással kapcsolatos valótlan állítások  Hamis „különleges" ajánlatok
 Rejtett reklámok (Szerkesztői tartalomnak  Gyakori és nemkívánatos ajánlatok
álcázott reklámok)
Megtévesztő és agresszív módszerek:
 megtévesztő kereskedelmi módszerek – azaz a fogyasztók közvetlen megtévesztése (félretájékoztatás,
valótlan információ közlése), illetve közvetett félrevezetése (fontos információk elhallgatása);
 agresszív kereskedelmi módszerek – azok a módszerek, amelyek nyomásgyakorlás alkalmazásával
próbálják a fogyasztót rávenni arra, hogy vegye meg a kérdéses terméket.

Tisztességtelen árképzés:
A kereskedőknek az Európai Unió egész területén jól láthatóan fel kell tüntetniük az árat termékeiken annak
érdekében, hogy a vásárló könnyen össze tudja hasonlítani a hasonló árucikkek árát, és a szükséges információk
birtokában hozhassa meg döntéseit. A jog kimondja, hogy a cégeknek a reklámozás és az értékesítés során teljesen
egyértelmű tájékoztatást kell adniuk arról, mekkora árat kell termékeikért a vevőknek fizetniük.
Teljes körű ártájékoztatás:
Az árajánlatoknak tartalmazniuk kell az adókat és a kézbesítési díjat. A fogyasztókat előzetesen tájékoztatni kell arról
is, ha az adott termék megvételével kapcsolatban olyan további költségek merülhetnek fel, amelyeket nem lehet előre
összegszerűen megadni. Az árakat úgy kell a termékeken feltüntetni, hogy a vevők össze tudják hasonlítani a
különböző márkák és kiszerelési egységek árát. Ennek érdekében a termékeken nemcsak az eladási árat, hanem az ún.
egységárat is fel kell tüntetni. Az információnak egyértelműnek, jól olvashatónak és könnyen azonosíthatónak kell
lennie.
Tisztességtelen szerződési feltételek:
A vásárló minden egyes alkalommal, amikor árut vagy szolgáltatást vásárol, szerződéses viszonyba lép a kérdéses
terméket értékesítő kereskedővel. Az európai uniós jogszabályok értelmében a kereskedők által alkalmazott általános
szerződési feltételeknek tisztességes feltételeknek kell lenniük. A szerződés nem ruházhat egyenlőtlen jogokat és
kötelezettségeket a szerződő felekre, azaz az egyik oldalon a fogyasztókra, a másikon pedig az árukat és
szolgáltatásokat értékesítő kereskedőkre. A szerződési feltételeket egyszerű nyelvezetet használva, közérthetően kell
megfogalmazni. A félreértésre okot adó, kétértelműen megszövegezett kikötéseket a fogyasztó javára kell értelmezni.
Potenciálisan tisztességtelen szerződési feltételek:
A „jóhiszeműségre", illetve a jogok és a kötelezettségek „kiegyenlítettségére" vonatkozó általános követelmény
megfogalmazása mellett az európai uniós jog listába rendezve rögzít egy sor olyan konkrét feltételt, amely
tisztességtelennek minősülhet. Ha valamely szerződés tisztességtelen feltételeket tartalmaz, ezek nem jelentenek
kötelezettséget a fogyasztókra nézve, a kereskedők pedig nem kérhetik számon a teljesítésüket a fogyasztókon.
A szerződési feltételek tisztességtelennek minősülhetnek az európai uniós szabályok értelmében:
 Felelősségvállalás a fogyasztó elhalálozása vagy sérülése esetén  A szerződés tárgyát képező áru vagy szolgáltatás egyoldalú
 Kártérítés nemteljesítés esetén módosítása
 A kereskedő érdekeit előnyben részesítő mentesítési záradék  Áringadozások
 Egyoldalú kártérítési kötelezettség a szerződés felmondása esetén  Egyoldalú szerződésértelmezés
 Túlzott mértékű kártérítés  A kereskedő alkalmazottai által vállalt kötelezettségek
 Egyoldalú szerződésfelmondás nemteljesítése
 Hirtelen szerződésfelmondás  Egyoldalú kötelezettségteljesítés
 Határozott időre szóló szerződések automatikus meghosszabbítása  A peres eljárás indításához való jog korlátozása
 Rejtett szerződési feltételek
 Egyoldalú szerződésmódosítás
18. oldal