17.

tétel

Ismertesse a tervezőgrafikai munka során használandó legfontosabb betűalkalmazási

szabályokat. Fejtse ki a kreatív lehetőségeket. Mutassa be a betűtervezés történetét
kronologikusan. Ismertesse a betűtípus fogalmát, a betűk osztályba sorolásának
szempontjait. Mondjon példát az egyes betűosztályok elemeinek alkalmazására, a
legfontosabb tervezőkre és betűtípusokra. Elemezze a betűtípusokat formailag a
stílustörténet szerint. Mutasson be kortárs betűtervezőket és alkotókat, akik a
betűhasználat kreatív lehetőségeit alkalmazzák munkásságukban. Ismertesse a
digitális betűtárolási módokat és kódrendszereket.

A betűk a nyomtatott oldalak legkisebb építőelemei. Egy oldalon a betűelemek között

háromféle viszony alakulhat ki:

1. Harmónia:
- amikor egyetlen betűcsaládot használunk, stílus, méret és betűvastagság szempontjából
egységesen, hierarchiát és logikát szem előtt tartva
- betűválasztásunk az oldal más elemeivel összhangban van
- a harmonikus oldalak általában nyugodt és hivatalos képet mutatnak

2. Konfliktus:
- ha stílusban, méretben, betűvastagságban egymáshoz hasonló betűtípusokat használunk
- zavaró, mert a betűk formajegyei nem teljesen azonosak, de nem is különböznek egymástól
jelentősen

3. Kontraszt:
- ha egymástól egyértelműen különböző betűtípusokat és elemeket kombinálunk
- figyelemfelkeltő, izgalmas, ízléses kombinációkkal a szándékosságot mutatva hangsúlyossá tett
kontraszt alkotható
- a kontrasztot különféle betűtípusok keverésével érhetjük el
- hatásos lehet tehát az erős méret- és tónuskülönbség vagy a különféle betűváltozatok alkalmazá-
sa: pl. álló-kurzív, normál-(fél)kövér, keskeny-széles, kurrens (kisbetű)-verzál (nagybetű)

Betűválasztás során a következőket kell figyelembe vennünk:

1. a szöveg stílusának lehetőleg megfelelő a betű választása.

2. hosszú szöveget jól olvasható, klasszikus betűtípussal szedjünk.
3. rövid információkhoz választhatunk furcsa, figyelemfelkeltő típusokat
4. egy nyomtatványon belül minél kevesebb betűtípust használjunk.- betűkeverés szabályai
5. az illusztrációs anyaggal harmonizáló betűtípus kiválasztása
6. idegen nyelvű kiadvány esetén megvannak-e a nyelvek speciális karakterei, ékezetei a
választott fontban

A betűtervezés története (kronologikus):

Az írás kialakulásánál négy fejlődésfokot különböztetünk meg:
1. az írás előkészítése (memotechnika), vagy emlékeztető,
2. a képírás (piktogramma),
 3. a gondolat rögzítése (ideogramma)
4. a hangok jelei- a betűk (fonogramma).

- írás fejlettebb korai formái: festmények, rajzok

a korai kőkorszak embere állatokat festett barlangjának falára, mellyel egy sikeres vadászaton
érzett örömét kívánta kifejezni

- későbbiekben: már nemcsak egy-egy állat, hanem egész jelenetek megelevenítése

–> események elmesélése a barlang falára festett képeken keresztül
–> ezek a novellisztikus képek azonban még sokértelműek, mert az elbeszélő ábrázolásokból
hiányzik a hagyomány

- képek fokozatosan egyszerűsödnek, kisebbednek, szóképletekké merevednek, eredeti értelmük

lassan elvész

- rajzos képírás –> helyét elfoglalja az agyagtáblákon megjelenő függőleges, vízszintes és di-
agonális (ferde) vonalak összefüggéseiből és kombinációiból kialakuló ékírás

- a régi egyiptomiak hieroglifái ugyancsak természethűséggel festett képekből fejlődtek pikto-

gramokká

- hieroglifák: mássalhangzók, fonogrammák és utalójelek kombinációja, amelyet legtalálóbban a

mai kor “rejtvényeivel” lehet összehasonlítani –> a részletező rajzok fokozatosan egyszerűsödnek,
amelyeket végül egy tollszerű ecsettel már gyorsan “írnak”

- a rejtvényírás (az egyiptomi hieroglifa) hosszú ideig a kultúremberiség számára megfejthetetlen

volt

az európai hangírás; az ábécé eredetéről:

- betűink kétségtelenül egykori képek rövidítései

- régi föníciaiak (akik sok néppel kereskedtek): “nemzetközi” nyelvet kezdtek kialakítani
–> a szavakat hangokra bontották és ezeket fonogrammákkal (hangjelekkel) ábrázolták

- feltételezhető, hogy a görög írás, amely a latin írás őse, a föníciaiból származik

- Délolaszország lakói átvették a görög írást –> azt hamarosan néhány új jellel bővítették ki

- a klasszikus kor római feliratai ma használatos betűinknek tökéletes eredeti ősformái

- kisbetűs ábécé: a fejlődés további menetében úgy alakult ki, hogy az emberek mind gyorsabban
írtak
–> egyik betűről a másikra áttérve nem emelték fel a tollat és a betűk egymásutánjából foly-
amatos szavak, ritmikus sorok keletkeztek, amelyben döntő része volt a lúdtoll használatának
(karoling kisbetű)
–> kisbetűs ábécé megteremtése (VII: sz. vége): utolsó fejezet az írás kialakulásában

- karoling kisbetűk: évszázadokon keresztül uralkodtak a könyvekben, okleveleken, és a középkor

írásművészei az írás művészetét igen magas fokra emelték
- Gutenberg találmánya a kézírás művészetének véget vetett
–> az ő nyomtatott típusai a kézírásos gót kisbetűk hű másolatai voltak

a kínaiak szójelírásáról:

- sok évszázadon át használatos 42.000 féle jele csak a kisválasztott társadalmi réteg, a mandari-
nok (állami hivatalnokok) számára tettékmlehetővé az írástudás művészetét

A betűtípus fogalma,
betűk osztályba sorolásának szempontjai:
- betűtípus: azonos grafikai elven megtervezett abc
- ugyanannak a betűtípusnak több betűváltozata lehet
–> ezek a változatok együttesen alkotják a betűcsaládot

- a betűcsaládot alkotó változatokat több szempont szerint csoportosíthatjuk:

1. vonalak vastagsága szerint- világos, normál, félkövér, kövér
2. az egyes jelek szélessége szerint- keskeny, normál, széles
3. funkció szerint- álló, kurzív, vagy kiskapitális
4. díszítettség szerint- kontúros, plasztikus, árnyékolt, díszes

- egy-egy betűcsalád többszörös változatot tartalmazhat

–> ezért ezen betűcsaládokat nagyobb egységekbe, rendszerbe kellett foglalni
–> hazánkban német mintára a ‘tízes’ csoportosítás terjedt el (ez a csoportosítás figyelembe
veszi a betűk keletkezési korát, a betűtalpak kialakítását, a betűk arányait, vonalvezetését)

10 csoport:
1. Reneszánsz antikva
2. Barokk antikva
3. Klasszicista a.
4. Betűtalpas lineáris a. (egyptienne)
5. Talp nélküli lineáris a.(groteszk)
6. Egyéb antikvák (variációk)
7. Írott betűk (script)
8. Dísz- és reklámbetűk
9. Törtvonalú típusok (gót)
10. Idegen írástípusok

A betűtípusok formai
és stílustörténeti elemzése:
1. Reneszánsz antikva:
- a reneszánsz a XV-XVI. század európai művészeti irányzata
- művelői az antik művészetbe visszanyúlva, onnan merítve teremtették meg a kor világos, a
szerkezetet hangsúlyozó stílusát, formavilágát
- a kor betűtervezői is követték ezt a tendenciát –> betűik megalkotásakor a régi betűmintákhoz
nyúltak vissza
- nagybetűiket a római kapitális, kisbetűiket francia Karoling mintájából kiindulva alakították ki
- a betűk vonalvezetése változatos
- vastag és vékony vonalak váltják egymást
- a köríves betők (e, o, g) hosszanti tengelyei ferdék, erősen balra dőlnek
- a korszak legjelentősebb betűtípusa a Garamond, melyet a francia Claude Garamond tervezett

2. Barokk antikva:
- XVI. -XVIII. század: mozgalmasság, formák dinamikus elrendezése volt uralkodó
- mértani szerkezetű és szerkesztésű betűk
- a betűk összekötő vonalainak aránya megnő, a betűk kontrasztosabbá válnak
- a kerek betűk tengelye közelít a függőlegeshez
- jellegzetes betűtípusai: Caslon, Baskerville, Janson, ( + XX. században megalkotott Times New
Roman)

3. Klasszicista antikva:
- klasszicizmus: XVIII. század utolsó harmada - XIX.század vége
- jellegzetessége: antik stíluseszményhez közel álló nyugodt, fegyelmezett stílus
- betűtalpak: nem körívesen, lágyan csatlakoznak a szárakhoz, hanem szögletesen (csak itt-ott
némi lekerekítés)
- köríves betűk tengelye már függőleges , megszűnt a balra dőlés
- jellegzetes betűtípusai: Bodoni, Didot, Walbaum..

4. Betűtalpas lineáris antikva (Egyptienne):

- XIX. század első fele: litográfia kitágította a betűformálás lehetőségeit
- a betűöntők vonalakkal, ornamensekkel díszített kacsakringós betűket készítettek
–> ezt ellensúlyozva a betűtervezők a lineáris íráshoz nyúltak vissza
–> ebből alakították ki az ún. betűtalpas lineáris antikvát
- szabályos felépítésű, azonos vonalvastagságú betűk
- betűszárral megegyező vastagságú, ahhoz vízszintesen csatlakozó betűtalp
- jellemzője még a A betű tetején elhelyezkedő sapka, kalap
- betűtípusok: Rockwell, Memphis, Karnak (XX.: Curier)

5. Talp nélküli lineáris antikva (Groteszk):

- XIX. – XX. század
- körzővel, vonalzóval szerkesztett, azonos vonalvastagságú karakterek
- szabályos felépítésű, talpa nincs
- lineáris betűtípusok hosszabb szövegek nyomtatásához nem alkalmasak,(talp nélkül nem vezetik
a szemet olvasáskor)
- betűtípusai: Futura, Reform, Elegant, Gill (XX. századi legsikeresebb betűtípusai a Helvetica,
Univers)
- a német Bauhaus iskola modern tipográfiai elvei szerint kialakított oldalkép kedvelt típusai

6. Egyéb antikvák:
- azok a betűtípusok, amelyek magukon hordozzák az előző csoportok jellemzőit, de nem olyan
tisztán, következetesen, hogy valamelyik csoportba egyértelműen besorolhatók lennének
- általában hagyományoktól mentes, egyéni kialakítású, dekoratív betű
- talpnélküliek
- Optima, Friz Quadrata, Romic, Catull

7. Írott betűk (script):

- betűk kiindulási alapja: kézírás
- jellemzőjük: játékosság, könnyedség, lendületes vonalvezetés, jobbra dőlő betűtengelyek
- váltakozó vonalvastagságok
- magukon viselik alkotóik egyéniségét, stílusát
- verzál betűk túldíszítettsége
- Regency, Vivaldi, Ariston, Kalligrafia

8. Dísz- és reklámbetűk:
- már ismert csoport díszes változatai, vagy erős hatású, markáns betűk
- díszbetűk fontos alkalmazási területe az iniciálé
- reklámbetűk: rövid, kiemelt szövegek írására szolgálnak (plakátok, borítók, szórólapok)

9. Törtvonalú típusok:
- a XII-XV. századi kódexek törtvonalú kézírását utánozzák
- eltéveszthetetlen, törött vonalú vonalvezetés
- vékony díszítő farkincák, nagybetűk díszesebb írása
- Linotext, Tudor, London

10. Idegen írástípusok:

- latin betűktől eltérő írásrendszerek
- cirill, arab, indiai, kínai, stb.

Kortárs betűtervezők:
Balla Dóra, Borsa Alíz, Frank Béla, Jancsó Áron, Lantos Tibor, stb.

Betűhasználati jogok,
használati szabályok:
Betűhasználati, olvashatósági szabályok:
- szerző/ szerkesztő által megadott szöveg tartalmát megváltoztatni, átfogalmazni és
átszerkeszteni tilos
- kiadványszerkesztésnél a nyomtatástechnikának az olvashatóságához a megfelelő antikva betűtí-
pust, a megfelelő méretben és megfelelő törzsméretben kell betördelni
–> vagy a nem formattált Word-dokumentumot (a programban beírt, lementett szöveget lehet
csak) befolyatni
- webdesignhoz + digitális platformra általában csak külön a monitorokon jobban olvasható
groteszk betűtípusokat alkalmazzuk

Betűtervező cégek,
használati jogok és free fontok használata:
- jelenleg a piacvezető MyFonts forgalmazza a legtöbb betűtípust + kínálja a betűtervező cégek
karakterkészletét
- jelentős még a Google Fonts
- kiválasztott és alkalmazott fontok használati jogát is a forgalmazónál kell megvásárolni
–> kivétel az ún. szabadfelhasználású betűtípusok, de erről a lehetőségről is meg kell minden
esetben győződni a forgalmazónál, lehetőség szerint írásban kell kérni egy visszaigazolást és ezt az
engedélyt be kell csatolni a megbízási vagy kivitelezési szerződéshez
Kortárs display fontok
és egyedi illusztratív képalkotó tipográfia, példákkal:
- display szószerinti fordítása: Ki-jelző
–> Display fontok: kiemelt címsorokhoz, mondatokhoz, reklámfeliratokhoz, plakátokhoz, digitális
és egyéb ki vetítőhöz, cég- és reklámtáblákhoz alkalmazott betűk
- Display fontot 14 pontos betűméret alatt nem használjuk.
–> futó szóvég + kenyérszöveghez nem alkalmas

TrueType:
- az Apple Mac OS és Windows operációs rendszerek legelterjedtebb betűkészlet-formátuma
- bár a Type–1-es és – a Mac OS X és a Windows 2000 óta – az OpenType formátumokat is
támogatják).
- operációs rendszerek újabb rendszerbetűi többnyire már OpenType formátumúak, de a legtöbb
ingyenes vagy olcsó betűkészlet még a TrueType formátumot használja

A nagyobb képernyőfelbontás mellett egyre kevésbé van szükség a TrueType betűkészletek raszter-
izálást javító adataira (hinting). Az Apple Mac OS szinte semmit nem használ fel ezekből az adatok-
ból, a Microsoft ClearType technológiája pedig sokat figyelmen kívül hagy.
Mac OS X-es fontkezelés:
- Mac felhasználók korábbi generációja ismerhet még CE jelzésű betűcsaládokat is –> olyan,
módosított TrueType betűk, amelyek az őŐűŰ karaktereket is tartalmazzák, és nem kalapos változa-
tukat jelenítik meg

Windows-os fontkezelés:
- betűkészlet-kezelők lehetővé teszik a betűkészletek megjelenítését, akár telepítve vannak a Win-
dowsban, akár nem
- telepíthető vagy eltávolítható, vagy csak átmenetileg törölhető a memóriából
- betűkészletek csoportosíthatóak is –> segédprogrammal/ külön mappában tárolással
- nem jó ötlet több betűkészlet-kezelő programot használni, kivéve, ha külön eszköz szükséges a
Type 1 PostScript, és megint másik a TrueType betűkészletekhez
- ingyenes, egyszerű kezelőprogram: pl. Font Xplorer Lite
–> megkönnyíti a rengeteg betűkészlet felügyeletét (tallózható, kinyomtatható, a karaktereket
másolhatók a karaktertáblából, és kezelhetőbb a betűkészletek telepítése is).
–> beépített telepítőprogram

jogdíjas és az ingyenes betűk alkalmazhatósága:

- ha egy betűtípus ingyenes, ingyen használható tervezéshez
- van, ami ingyenes és letölthető, viszont üzleti célú felhasználáshoz meg kell venni a jogdíjat!
–> TM (TradeMark) védjegy
- ha megrendelőnek dolgozunk, és kiválasztott fontot, fontokat –> azt neki kell megvenni, és a védj-
egyet/ogdíjat tervezőnek kell közölnie (írásban jeleznie) +a megbízási szerződésben rögzítenie
- van olyan is, amiért fizetni kell, mielőtt letöltjük –> de ez is kifizettethető a megrendelővel, ha neki
is kell és ezt követően már bármire mindkét fél részére szabadon felhasználható (alkalmazható lesz)
a kifizetett font