ENTERIŐR- ÉS BÚTORTÖRTÉNET

Az ókortól a XIX. század végéig

______________________________________________________________________

1. Ókor – Egyiptom , Mezopotámia

2. Ókor – Hellasz és Róma
3. Középkor – Bizánc, romanika, gótika
4. XIV-XV. század – A reneszánsz
5. XVII. század – A barokk
6. XVIII. század első fele – A rokokó
7. XVIII. század második fele – A klasszicizmus, az empire és a biedermeier
8. XIX. század – Historizmus, eklektika

Kultúrtörténeti háttér. Ókori folyamvölgyi kultúrák – (Mezopotámia - nem homogén egységet jelent, hanem több nép –
sumérok, akkádok, sémik, gutik, hettiták, etc. – államait a Tigris és az Eufrátesz között) - rabszolgatartó társadalom,
politeizmus (természeti, esetenként félig antropomorf istenek, gyakran kegyetlenek, az ember nem igazán
befolyásolhatja őket), túlvilágközpontú kultúra – kettős lélekhit (Egyiptom), istenkirályság. Ehnaton monoteista kísérlete
(Amarna-kor, i. e. 14. sz.). Az írás ismerete (sumér ékírás, egyiptomi képírás, elsősorban gazdasági-közigazgatás
feljegyzések), irodalom (Mezopotámia: eposz, Egyiptom: különböző mesterségek „tükrei”, panaszok), írott törvények
(Mezopotámia), természettudományok (csillagászat, matematika (10-es számrendszer, alapműveletek), orvostudomány
(nedvkórtan)). Merev társadalmak.

Építészet. Épülettípusok: kőből szakrális építmények; zikkurat (lépcsős gúla formájú szentély és csillagvizsgáló
Mezopotámiában), piramis (gúla alakú, szimbolikusan Eget és Földet összekötő sírépítmény a Napisten-fáraónak,
Egyiptom, Óbirodalom, i. e. III. ée.), királysírok, sziklatemplomok (Egyiptom, Közép-és Újbirodalom i. e. II-I. ée.).
Térformálás (Egyiptom): centrális alaprajz (piramis), több hosszanti tér kapcsolódása tengely mentén egymáshoz
(templomépítészet). Tömegformálás: monumentális mértani alapformák. Szerkezetek (Egyiptom): támasz-gerendás
rendszer ismerete, hiposztül csarnok (sokhajós tér, a középső három hajó kiemelkedik, külön rácson keresztül kap
fényt), boltozatot nem használnak. Alaktan (Egyiptom): ált. tagolatlan falfelületek, monumentális oszlopok növényi
díszítésű (bambusz, lótusz) oszlopfőkkel.

Példák: gizeh-i piramisegyüttes (Kheopsz, Khephrén és Mükerinosz piramisai a Szfinx-szel, i. e. III. ée. közepe); Karnak,
Luxor templomai (i. e. II. ée. közepe)

Képzőművészet. Szobrászat: kockaszobrok, portrék. Festészet: falfestmények, halotti portrék. A legnagyobb felület elve.
Példák: Írnokszobor (i. e. III. ée. közepe), Nofertiti büsztje. (i.e. 14. sz.)

Bútorművesség (források: sírmellékletek – Tutankhamon, i. e. 14. sz.). Korszakolás: főleg Újbirodalom (önálló iparág az
asztalosság). Fontosabb bútortípusok: ülőbútor megszületése (bár a földön ülés általános)→ ülőke (x-lábú,
összecsukható is), díszülés (támlásszék), trónszék (kartámlás), összecsukható szék, lábak üléskeretbe csapozva, bőrszíj-
fonadék;

ágy→ hordozható nyugágy, nyaktámasz;

láda: ~ szarkofág; szarkofág. Asztal, edényállvány kevésbé fontos. Alapanyag: pl. szikomorfa, olajfa, cédrusfa, ébenfa.
Technika: kezdetleges; merev, nem mindig tektonikus formák. Kárpitozás. Szerkezet: keretbetétes (szegezett). Díszítés:
kittelés, festés, berakás (fajansz-, féldrágakő, elefántcsont, ében), furnírozás. Bika-, oroszlánláb, vallási szimbólumok (pl.
Nap, szkarabeusz). Jelentőség: a főbb bútorformák, szerszámok és a technológia megszületése. Hatás: Róma, empire, art
deco (Carter 1922-es felfedezése).
Egyiptom és Mezopotámia – közös jellemzők

• i. e. III.-I. évezred

• Nílus/Tigris,Eufrátesz szerepe

• Államiság: munkamegosztás, egyház, védelem, törvények

• Városközpontúság (Alexandria, Théba, Memphisz, Ur, Uruk, Ninive…)

• Rabszolgatartás

• Teokrácia (cezaropapizmus)

• Természeti politeizmus (munkamegosztás, istenhármasságok, mitológia)

• Írástudás

• Fejlett természettudományok (matematika, csillagászat, naptár, orvostudomány)

Különbségek:

Egyiptom
Mezopotámia
• Egy nép
• Hieroglif (majd hieratikus, démotikus) írás • Több nép (sumér,akkád, babiloni, asszír,
• Szokásjog perzsa..)
• Sirámok, „tükrök”, Halottaskönyv • Ékírás
• 6-os számrendszer • Írott törvény (Hamurapi, talio-elv)
• Túlvilághit (kettős lélekhit: Ka, Ba) • Gilgames-eposz
• Piramisok (Szakkara, Giza) • 10-es számrendszer
• Ehnaton monoteista reformja • Nincs egységes túlvilághit
• Zikkuratok
• Zoroasztrizmus, Mithrász-kultusz

EGYIPTOM
Kb. i.e. 4000 - i.e. 31.

­ Nílus vidéke: magas szintű földművelés, jó természeti adottságok

­ Stabil államrendszer, szervezett
­ közösségi munka
­ Európai szemszögből rendkívül statikus kultúra
­ Vallás: természeti politeizmus
­ Túlvilágközpontú kultúra (kettős lélekhit)
­ Államforma: istenkirályság (teokrácia)  fáraó a napisten fia
­ Az írás megszületése (fogalomjelölő képírás)
­ Fejlett természettudományok (csillagászat)
­ Őskor (gyűjtögetés) - ókor, neolitikus forradalom (letelepedés, 10-12 000 éve)
­ Barlangfestmények (Lascaux, Altamira), megalitok (dolmenek, menhirek, Atlanti-és
Földközi-partvidék, szigetek, Stonehenge), temetkezés
­ Kiszolgáltatottság, félelem a természettől →irracionális többlettel való felruházás
­ Név:tabu, nagy a távolság az istenek és az emberek között, nincs kölcsönös kapcsolat
­ Szeszélyes, pusztító istenségek
­ Totemizmus (állat/növény), fetisizmus (tárgy), animizmus (lélek)
 Rabszolgatartó osztálytársadalom: a társadalmi felépítés hierarchikus.

Az egyes kasztokba tartozók nem keveredhettek egymással.

Társadalmi berendezkedés:

Csúcsán a fáraó:
◦  Valamely főisten inkarnációja (hatalma megkérdőjelezhetetlen)
◦  A királyság védelmezője

Nemesek:
o Kormányzati feladatok, tartományok (nomoszok) irányítása
Papok:
◦  A nemesség segítői
◦  A természettudományok művelői
Írnokok:
o Ismerték a hieroglifákat
o A közigazgatás kulcsszereplői voltak
o Gyermekkoruktól tanultak, hogy írnokká válhassanak
Katonák:
◦  Szigorú kiképzésen estek át
◦  Laktanyákban éltek
◦  Fizettségük nem volt valam i sok...

Iparosok és kereskedők:
o a főuri igényeket szolgálták ki

Kézművesek:
o agyag- és fémmegmunkálásra, kőfaragásra, asztalosmunkákra szakosodtak

Földművesek és rabszolgák:
o tömegével éltek kizsákmányoltan

MŰVÉSZET

Képzőművészet:
• Szobrászat: tömbszobrok
• Festészet:
– falfestészet
– a legnagyobb felület elve
– színszimbolika
• Sírmellékletek
• Kollektív névtelenség
• Sematizmus, kivétel: Amarna-kor
(IV. Amenhotep→Ehnaton, Nofertiti, Tutanhamon)
• Hatás: Hellasz, Róma, empire, art deco (Carter, 1922)
• Múzeumok: londoni British Museum, párizsi Louvre, berlini Altes Museum
 o A társadalmi élethez hasonlóan szigorú, szabályos, rendszerezett alkotások
o A művészet meghatározója a vallás:
lélek halhatatlansága – halottkultusz: a személyes tárgyakat együtt temették a halottal

o Képi ábrázolásmód: stilizált, kötött formarendszerű ornamentika és képírás (hieroglifák)

 állatkultusz

Egyiptomban találkozunk először kialakult stílussal, mely az európai formaművészet forrása.

Jelképrendszerű:
- szárnyas napkorong
- szkarabeusz bogár

ORNAMENTIKA
- kígyó
- keselyű
- lótusz
- pálmapapirusz
- harsány, tiszta színek (vörös, sárga, fekete, barna. zöld, kék, fehér)
- többemeletes, teraszos, lapos fedelű házak

ÉPÍTÉSZET
• Építőanyag: természetes (fa, kő), mesterséges még nincs
• Térformálás: középpontos és hosszanti alaprajzok, kis terek
• Tömegformálás: egyszerű és összetett tömegek, monumentalitás
• Szerkezet: támasz-gerendás (architráv), támasz-boltíves (archivolt) még nincs
• Alaktan (ornamentika): növényi, vallási / szfinx, obeliszk
• Épülettípus: szakrális (templom, síremlék) / világi (palota, város); köz- és magán

- piramisok az örökkévalóságnak
- Lakóépületek:
 a szegényebb lakosság agyagkunyhókban lakott
 az uralkodó társadalmi osztályok:

 többemeletes, teraszos lapos fedelű házak

 építőanyagok: fa és tégla (gerendaváz téglakitöltéssel)

 A házak belseje gazdagon díszített: díszes, színes oszlopok, festett

falak, szőnyegek, függönyök

Halottaik mellé teljes lakás- felszerelést is helyeztek, innen tudunk sokat az egyiptomi
lakásművészetről. Megtalálhatók a mai főbb bútorformák: ülőke, asztal, nyugágy, szék,
láda és szekrényforma
EGYIPTOMI KÉZMŰVESEK

1. Asztalosmunka

­ Többnyire rabszolgákkal végeztették.

­ Az igényesebb, drágább bútorokat kézművesek készítették, a munkamódszerek és fogások apáról fiúra
öröklődtek
­ Kezdetleges, fejletlen asztalostechnika
­ Az összeépítés egyenetlenségét vastag festék-tapasz réteggel fedték (kittelés)
­ Gazdagabban díszített bútorokon elefántcsont, gyöngyház és arany berakást is lehet látni

Bútorok:

A legtöbb ismert formabútor a thébai korból származik (i. e. 2. évezred második fele), a Ramszeszek uralkodása idején,
ill. amikor virágzott az iparművészet.

Ülőbútorok:
- a leggondosabb kialakítás, változatos formák
- földönülés szokása (szobrokon, festményeken látható)
- ülőbútor feltalálása: eleinte alacsony ülőkék – guggoló testtartás (munka közbeni
ábrázolásokon is látszik)
- ülőke: a mai suszterszék őse, növényi- vagy bőrszíj fonadékból készült ülőfelülete követi
a test formáját
- összecsukható szék: két fakeret és bőrülés
- Díszülés – a támlásszék elődje

Fekvőbútorok:
- pamlag-ágy: az egyiptomiak emelték fel a fekvést (fekvőfelületet) a földről
- párna helyett nyaktámasz: levegős fekvést biztosított a meleg éghajlaton és megkímélte a hajviseletet
- Bútorlábak: állatlában
Ládák:
- Nagy, díszes bútordarabok
- Lapos vagy timpanonos fedél
- Festett, díszített felület
- A nyitást segítő nagy gombok

TÁRGYKULTÚRA

Egyéb használati tárgyak:

- pálmarostból fonottmunkák (kosarak, gyékények),
- fémtükrök,
- kerámia vázák,
- fém dísz- és használati tárgyak
- ékszerek

EGYIPTOM HATÁSA AZ EURÓPAI KULTÚRÁRA

Egyiptom művészete már az ókorban is nagy hatással volt más népek kultúrájára (pl. egyiptomi díszítőelemek a római
bútorokon). Napóleon 1798-as egyiptomi hadjáratának köszönhetően újra divatba jött Eu-ban. Az 1800 után kialakult
empire stílusra nagy hatással volt.

EGYIPTOM HATÁSA AZ EURÓPAI KULTÚRÁRA

Később, 1922-ben Howard Cartel felfedezte Tutanhamon sírját, így újra belopta magát az egyiptomi ornamentika az
európai szívekbe – leginkább az Art Deco stíluson keresztül...