2.

Az ókori Egyiptom művészete

1. Földrajzi áttekintés

Földrajzilag a Nílus termékeny völgyét jelenti, amely észak-dél irányban átszeli a sivatagot Afrikában

2. Egyiptom a Nílus ajándéka

Sok ezer évig szinte változatlanul fennálló kultúra

Öntözéses földművelésen alapuló, nagy szervezettségű, hierarchikus társadalmi rend jellemezte

I. Történelmi, szellemi háttér

Az ókori Egyiptom öt fő korszakra tagolódik (hatalmi helyzet változása és a dinasztiák szerint). A dinasztiákat
megelőző korban, az i.e. 4. évezred végéig a területszerző törzsi háborúkból két királyság emelkedett ki, a Nílus delta-
vidékén fekvő Alsó-Egyiptom s attól délre, a folyó mentén hosszan elnyúló Felső-Egyiptom.

3. Az ókori Egyiptom történelmének legfontosabb szakaszai

Predinasztikus és archaikus kor

Óbirodalom (i. e. 2635-2155, III-VI. dinasztia), 3. évezred
1. átmeneti kor
Középbirodalom (i. e. 2040- XI-XII. dinasztia), 2. évezred eleje
2. átmeneti kor
Újbirodalom (i. e. 1552-1070, XVIII-XX. dinasztia), 2. évezred vége
Kései kor

4. Az óegyiptomiak vallása

a/ politeizmus

Sok isten (politeizmus: többistenhit) személyesíti meg az emberi létre ható természeti erőket, környezetet
Emberi és állati jellemzők keverednek ábrázolásaikban (állatistenek, az ősi totemizmus hatása)

b/ Az óegyiptomi vallás egyik legfontosabb eleme a halotti kultusz, a túlvilághit

A túlvilági élet hite, a lélek halhatatlanságának elképzelése alakítja kultúrájuk egészét (mumifikálás, síremlék
építészet, képzőművészeti témák)

c/ Egyiptomi isten-világ

Az észak-dél irányban több ezer km hosszú országban, a területenként gyakran más-más néven szereplő istenek bon-
yolult, változó mitológiát alkotnak, helyi istenségek emelkednek a főistenek közé városuk hatalmának növekedésével

Néhány fontosabb isten: Ré a Napisten

A főisten Rá vagy Ré, a Napisten

Később Ámon, Théba Napistene foglalja el helyét (magába olvasztva az előbbit, Ámon-Ré
Ré Ré
Az ég (Nut), a Föld (Geb) és a levegő (Su) – Nut és Geb gyermekei Ozirisz, Ízisz és Szeth

Ámon
Ozirisz az alvilág ura

Eredetileg totemisten (kos vagy bika), később a Nappal azonosul, majd

a Nílus istene lesz
Ozirisz a testvérével, Szethel vívott harcban meghal, de nővérének,
Ízisznek köszönhetően feltámad (meghaló és feltámadó istenség -
Krisztus előkép)

Ozirisz és Ízisz

Anubisz, a halottak sakálfejű istene

A holttestek alvilági gondviselője, a lelkek kalauza (ebben a vonat-

kozásban a görög mitológia Hermészére hasonlít)
Ozirisszel együtt ítélkezik a halottak felett

Hórusz, a sólyom

Kezdetben égisten, akinek szeme a Nap és a Hold, később maga is

Napisten, Ré fia
Ozirisz és Ízisz gyermeke, a fáraó halála után vele azonosul (a fáraó
így Ízisz fia), sólyomként repül a Naphoz, megistenül hogy aztán maga
is Ozirisszé legyen

d/ A monoteizmus (egyistenhit) kísérlete: az Amarna kor

IV. Amenhotep (Ehnaton) fáraó (Újbirodalom, i. e. 14. sz.) Théba pap-

jai ellenében új fővárost alapít a mai Tel-el Amarnában, és ennek helyi
istenét, Atont teszi meg egyetlen istenként a korábbi istenek tisztelete
helyett

Aton a Nap korongja

Kezekben végződő sugarakkal ábrázolt fénylő korong

Valószínűleg maga Ehnaton írta az új istent ünneplő Naphimnuszt
A fáraó halála után a reform elbukik, visszatérnek a régi istenségek
tiszteletéhez
II. Az ókori Egyiptom építészete

Lenyűgöző méretű, monumentális kőépületek, tiszta geometriai formák jellemzik

Legjellemzőbb épülettípusok a sírépítmények és a templomok

Térlefedés:

Támaszgerendás
Támasz --- kőfal , pillér vagy oszlop

Oszlopok:

Jellemzője:
Kannelúra (Függőleges vájatsorral)
Felefele sudarasoás nélkül kekenyedik
Törzs: változatos, növénymintázatú
Fejezet: négyszöghasáb alakú abakusz
Lábazat: alacsony, meredek hajlású csonkakúp

Hüposztil csarnok= egy telomok oszlopcsarnoka---világítást az oldalsó csarnokok a középső magasabb csarnokból
kapják
Pülon: egy templomok kapúépítménye

Emléképítmények: obeliszk (emlékoszlop), kolosszus( ülő, vagy álló nagy méretű szobor
Az egyiptomi építészet emlékei

Óbirodalom kora: a szakkarai és a gizehi piramisegyüttesek;

Középbirodalom kora: a beni-hasszáni sziklasírok s Kahun városának maradványai;
Újbirodalom kora: a terasztemplom Deir el-Bahariban, a luxori Amon templom, a karnaki Amon templom, a thébai
Ramesszeum s Abu Szimbelben 11. Ramszesz sziklatemploma.
A késői birodalom kora: az edfui Hórusz templom.

Egyiptom építészete

Lenyűgöző méretű, monumentális kőépületek, tiszta geometriai formák jellemzik

Legjellemzőbb épülettípusok a Sírépítmények=bebalzsamozott halott múmiák elhelyezésére szolgál
Elrendezése:
kis sírkamra
NEKROPOLISZ=halottak városa
DROMOSZ=folyótól a sírvárosig vezető kőburkolatú út
és a
Templomok=istenszobor elhelyezésére, szertartások lebonyolítására szolgált
Elrendezése:
Központi szentély
Perisztil=oszlopokkal körül vett udvar
Csarnok

1. Sírépítmények

A halotti kultusz szolgálatában emelt temetkező helyek, az uralkodók és az előkelők túlvilági életét biztosító
alkotások: masztabák, piramisok és sziklasírok

Sírtípusok:

Masztaba= téglalap alaprajzon épült, meredek falú, lapos lefedésű csonkagúla

Piramis :
Fajtái:Lépcsős, gúla alakú
legelső---Dzsószer fáraó piramisa i.e. 2630
Legmagasabb---Kheopsz piramis 45m-rel magasabb minta New Yorki szabadságszobor

Baralngsír=közel függőleges alakú szkliafalba vésett heilységsor, domborműves homlokzattal

Emléképületek:obeliszk, kolosszus (álló, vagy ülő, óriásméretű szobor

a/ Masztaba (arab: „pad”)

Téglalap alaprajzú, trapéz keresztmetszetű sírépítmény az előkelők

számára
Földbe süllyesztett, a tetőn keresztül nyíló aknán közelíthető kamráiban
volt a koporsó és az áldozati ajándékok

A mumifikált halottat ember formájú, festett koporsóban (szarkofág)

helyezték el
A sírkamrába gazdag mellékletet tettek a halott túlvilági életéhez
szükséges tárgyakból
A falakra képeket festettek, az elhunyt életének jeleneteivel és „túlvilági
útjának” ábrázolásával
b/ Uralkodói sírépítmények: piramisok

Több tucatnyi kisebb-nagyobb piramis épült a fáraók temetkező helyeként Egyiptomban, a leghatalmasabbakat az
Óbirodalom istenkirályai emeltették

A piramis építés fejlődése

Dzsószer fáraó „lépcsős” Sznofru fáraó „törtvonalú” Sznofru 2. piramisa, a Vörös piramis
piramisa Szakkárában piramisa Dahsurban (Dahsur), az első szabályos „gúla”
Az első hatalmas mére- formájú piramis
tű sírépítmény, Szakkára,
III. dinasztia, i. e. 2600
körül
6 szintes – mintha egyre ki-
sebb masztabák alkotnák

Csúcsban végződő tiszta geometriai forma (gúla: négyzetes alapú, 4 szabályos háromszög oldalú)
Inkább emlékmű mint épület – óriási tömegéhez képest elenyésző a belső tere

Szabad parasztok tömegei építették a földművelés szüneteiben, a Nílus áradása idején

Gizai piramisegyüttes, Óbirodalom, i. e. 3. évezred közepe, IV. dinasztia

Elhelyezkedés: líbiai sivatag határán fekvő sírváros

Kheopsz, Khephrén és Mükerinosz fáraók piramisai
+tartozó halotti templomokon kívül a királyi család
tagjainak s a birodalom vezető embereinek a maszta-
bái kerültek ide
+leghatalmasabb építménye a Kheopsz piramis:
-Az oldalaival a fő égtájakra pontosan beállított
-szabályos kőgúla oldalhossza 230 m
-az eredeti magassága 146,5 m
(2,3 millió, darabonként kb. 35 tonnás kőtömböt hasz-
náltak fel)
Anyag:helyszínen termelték ki, csak a burkolathoz
szállították távolabbi bányákból a gránitot és fino-
mabb szemcséjű mészkövet.

„Halotti város” – a 3 nagy piramist kisebbek, maszta- Eredetileg simára csiszolt kőlapok borították
bák (családtagok és előkelők sírhelyei) és templomok
egészítik ki
Mindegyik piramishoz tartozik egy „völgytemplom”
(a Nílus partján), egy díszes „feljáró út” és egy „halotti
templom” (a piramis keleti oldalán)
 Mükerinosz
Kephrén
Kheopsz

Kephrén piramisához tartozott a szfinx hatal-

mas szobra (74 m hosszú és 20 m magas)

A nagy piramisok nem tudták megvédeni tu-

lajdonosuk sírját, a kutatók üresen találták a
sírkamrákat
A későbbi korok fáraói már nem piramisokba
temetkeztek

c/ Az Újbirodalom fáraói a „Királyok Völgyében” alakítatták ki sziklasírjaikat

A leghíresebb királysír: Tutanhamon sírja

Az Amarna kor után uralkodó, jelentéktelen, fiatalon elhunyt fáraó

sírja vált a leghíresebbé a Királyok Völgyében – az egyetlen viszonylag
épségben felfedezett (1922 Carter) királysír, amely bepillantást enged a
fáraók temetkezési szokásaiba, gazdagságába

A fáraó lelkénekképmása
Anubisz szobra Tutenhamon sírjából, Újbirodalom, i. e. 14. sz.

Ez a szobor őrizte azt ládát, amelyben a belsőszerveket

tartalmazó edények voltak

Tutenhamon fáraó trónusa,i. e. 14. sz.

A trónus támlájánakképe:
A fiatal uralkodó és hitvese
Aton korongja süt le rájuk - Tutenhamon
visszatért ugyan az Ámon kultuszhoz, de
még érződik az amarnai kor hatása
Érdekes a jobb kézfej ábrázolása

Tutenhamon arany halotti maszkja,Újbirodalom, 1. e. 14. sz.

Arany, féldrágakő és üvegpasz-
ta berakással

2. Templomok belső szentély („isten háza”)

a/ Szerkesztés módja áldozati asztal terme
Az Újbirodalom idejére a templomok különválnak a sírépítményektől bárkaterem
Egy főtengely szervezi az épületegyüttest – a „bárka útja”
A tengely irányában a templom bővíthető volt, az egymást követő fáraók
sokszor évszázadokig építették
hüposztil csarnok

b/ Részei: udvar

pülón
Pülón vagy pilon (görög: „főkapu”)

Az egyiptomi templomok bejáratát keretező, négyszög alapra-

jzú, felfelé keskenyedő falú, toronyszerű, monumentális ka-

Hüposztil csarnok
Oszlopsorokkal megosztott tér az egyip-
tomi templomokban
A kiemelt középrész oldalról kapja a fényt
– a bazilikális tér előzménye

Az oszlopok növényi formá-

kat utánozhatnak: lótuszvi-
rág, pálmafa

Bimbófejezetes papiruszoszlopok

A felületek színesek voltak, „szent

vésetek”, hieroglifák díszítették

c/ Rendeltetése: az istenség pihenőhelye

A belső szentélyben volt az isten szobra, ide csak a papság léphetett be
A hívők az udvaron gyülekeztek, ide hozták ki ünnepekkor bárkán az isten szobrát

d/ példák: a legnagyobb templomok az ókori Thébában épültek

Théba volt Ámon Napisten tiszteletének központja, ez volt a főváros az Újbirodalom idején Luxor
Itt épült a két legnagyobb Ámon-templom, mai nevükön Karnak és Luxor

A karnaki és luxori temp-

lomot szfinxek szegélyezte
felvonulási út köti össze
Obeliszk(görög: „nyárs” szóból)

Egy darabból (monolit) faragott, hosszú, magas kő, felfelé vékonyodó, teteje
gúla formájúra csiszolt és aranyozott
A Napisten kultuszához kapcsolódott, felemelkedés szimbólum

Karnaki Ámon-Ré templom,

Újbirodalom, i. e. 2. évezred közepe

A karnaki Ámon-templomkörzet a Középbirodalom

korától épülő óriási templomkomplexum, uralkodók
sora építi egészen a kései korig

A karnaki templom hüposztil csarnoka az egyiptomi

építészet legnagyobb belső tere volt

A karnaki Ámon-templom hüposztil csarnokának re-

konstrukciója Karnak 1. pülónja
A sziklatemplom

Messze délen, a Nílus sziklákkal övezett szűk völgyében

nem volt hely nagy épületek építéséhez, a templom tereit
kivésték a hegy gyomrából
A templomnak nincs tömege, csak belsőtere
A bejáratot Ramszesz sziklafalba faragott 4 óriás szobra
őrzi
Napéjegyenlőség idején a felkelő nap sugarai bev-
ilágítanak egészen a belső szentélyig
Az asszuáni gát építésekor (XX. sz.) a templom víz
alákerült volna, ezért kivágták a sziklafalból és magasab-
ban, a víztől védett helyen újra felépítették II. Ramszesz sziklatemploma, Abu Szimbelben,
Újbir., i. e. 1300 k
III. Az ókori Egyiptom szobrászata
1. A szobrászat jellemzői

Főleg a halotti kultuszt szolgálja, sírkamrákban, a lélek túlvilági életének egyik biztosítéka (ahogy a mumifikálásnak
is ez a célja)
A fáraók megistenülését hirdetik
Anyaguk főleg kő, de lehet fa, agyag, fém, csont
Mindig egy kitüntetett főnézetre (elölnézet) komponáltak (frontális* elrendezés)
Mereven szimmetrikusak
Körvonaluk zárt, őrzi a kőtömb tömörségét
Frontalitás
Az orr, a mellcsont és a köldök egy függőleges vonalra esik – a mozdulatlanság érzetét kelti a végtagok helyzetétől
függetlenül
A felületük festett
A szemek üvegpaszta vagy féldrágakő berakást kapnak, az élő tekintet a végtelenbe réved
Feliratok hirdetik a személyazonosságát

2. Példák:

a/ Írnok szobra, Óbirodalom,i. e. 3. évezred

Festett mészkő
Realisztikus részletek: kövérkés test
Rendkívül kifejező az arc megformálása: feszült
figyelem

Írnok szobra
b/ „Falusi bíró” szobra, Óbirodalom,i. e. 3.
évezred

Kaaper főpap egykor festett fa szobra

Az álló szobrokra jellemző kilépő ballábbal

Az amarnai korszak szobrászata egyedülálló Egyiptom hosszú történetében

Az eszményítés helyére realisztikus jellemzés, sőt néha a személyes jegyek karikatúraszerű
túlzása lép
c/ Nofretéte, Újbirodalom, Amarna kor, i.e. 14. sz.

A korszak talán legszebb szobra, Ehnaton feleségének, Nofretéte

királynőnek portréja
Festett mészkő
Hiányzik az egyik szemének festése (valószínűleg befejezetlen)
A női szépség egyik leghíresebb ábrázolása a művészettörténetben

IV. Az egyiptomi síkművészet

A síkművészet összefoglaló elnevezés: a festészet és a domborművek közös neve (a két művészeti ág hasonlóságán
alapul)

1. Az egyiptomidombormű

Festett és lapos, bár szobrászati eszközökkel készül, inkább a festészethez áll közelebb
Jellemző a „koilanaglüphosz” – a dombormű legmagasabb pontja egybeesik az alapsíkjával

2. Az egyiptomifestészet

Sírkamrák falán, épületeken, bútorok felületén, papirusz tekercseken találkozhatunk vele

3. A síkművészettémái

Az istenek világa és a halotti kultusz

A fáraó dicsőítése
Az elhunyt előkelő életének bemutatása – ily módon, az élet legkülönbözőbb területei (mulatságok, gyász, harc,
vadászat, munka stb.)

4. A síkművészet nyelvezete

a/ A kompozíció: egymás feletti sávokba rendez

b/ A térbeliség: nincs mélység, a figurák egy alapsíkon mozognak

Csak a takarások keltenek egy nagyon szűk képmélységet

c/ A méret különbségek nem távolságot, hanem rangbéli helyzetet tükröznek (hierarchia)

d/ A színek egységesen töltik ki a körvonalak közti felületeket, nincs árnyékolás (nincs fény), ez is a síkbeliséget
erősíti

e/ Legnagyobb felületek törvénye

A síkművészetet mindvégig szigorú ábrázolási hagyomány köti, csak alacsonyabb rangúak ábrázolásánál térnek el
néha tőle
A dolgokat mindig a rá legjellemzőbb nézetből mutatják, ez sajátos emberábrázolást eredményez
A legnagyobb felületek törvénye miatt a figura furcsa, kitekert képet mutat: a fej oldalról, a szem elölről, a vállak
szemből, a csípő és a végtagok oldalról látszanak
Halastó, thébai sír, Újbirodalom,i. e. 1400 k.
Néhány érdekes kivétel: zenész rabszolganők és
Az egyik legérdekesebb megnyilvánulása a legnagyobb siratóasszonyok
felületek törvényének egy thébai sír falán látható

f/ A képek szerves részei a feliratok, hieroglifák

Hieroglifa („szent véset”)

Dekoratív (díszítő) értéke fokozza a síkművészeti alkotások hatását
Kialakul a papok egyszerűbb (hieratikus), és a gazdasági élet folyóírásszerű (demo-
tikus) változata

Champollion fejti meg a 1822-ben a rosette-i kő segítségével (papi határozatok ol-

vashatóak rajta két nyelven, háromféle írásmóddal: egyiptomi hieroglif, egyiptomi
démotikus és görög nyelven.

6. Példák:

a/ Fáraó vadászaton, thébai falfestmény, Újbirodalom, Rosette-i kő

i. e. 14. sz.

Sajátos sűrítés az elbeszélésben: szárnyasok és víziálla-

tok sokasága, ahogy a valóságban az nem fordul elő
c/ Medumi ludak,Óbirodalom,i. e. 3. ée.