A görög-római hitvilág.

be január 19, 2021

Görög:
Politeizmus: több istenhit

A görög vallás a görögség elotti oslakók (termékenység, anyaistennok,

tavasz isten tisztelete) valamint az északról 2000-1100 között bevándorolt
indoeurópai görög törzsek vallásainak összegyulésébol keletkezett.

Kr.e. 1600 után került elotérbe az indo-európai ( akháj) istenfelfogás. Ez a

vallás a mükénei paloták hierarchikusan tagolódó társadalmát tükrözi.
Olimposzi istenek. Ezek az istenek az Olümposz hegyén laktak.
Boldogságban, pompában éltek, emberi hibáktól, gyarlóságoktól nem voltak
mentesek ok sem, de halhatatlanok voltak.Eredetileg mind természeti erok
és jelenségek megszemélyesítoi, késobb emberi tulajdonságok isteni
hordozói. Fontos szerepe volt a görög vallásban Moirának ( Végzet), amely
már születéskor megszabta minden ember sorsát. Az istenek is
kénytelenek voltak alávetni magukat hatalmának.

A görög vallásnak nincs szent könyve. A nagy irodalmi alkotásokból

ismerhetjük meg: Homérosz, Hészio és Hérodotosz muveibol.

Hésziodosz: Theogónia címu muve: az istenek és a világ születésének

mítosza.

Szerinte minden – a világ és az istenek – az Oskáoszból jött létre. Belole

születtek a Föld (Gaia) tole meg az Ég (Uranosz). Házasságukból
származtak a Titánok. Uranosz gyulölte oket, akik közül Kronosz
szembefordult apjával és legyozte ot. Ezután feleségül vette Reát. O
gyermekük Zeusz, aki felnove atyja és testvérei ellen fordult és legyozte
oket. Ettol kezdve lett a foisten, az istenek atyja.

Római:
A rómaiak vallása szintén politeista (többistenhitű) volt. Különleges
jelentősége volt Mars istennek, hiszen a római mondák szerint az ő fia
Romulus alapította Rómát.kezdetben totemisztikus elképzelések (pl. város
eredete a farkas által táplált Romulus és Remus történetével)

istenhármasság kialakulása: Jupiter-Mars-Quirinus

etruszk szertartásrend és halottkultusz behatolása valamint a jóslás

elterjedése, majd a görög istenek átvétele
a római istenek mindig jobban megtartották eredeti földhözragadt
funkciójukat a görögökhöz képest

pl. Janus megtartotta eredeti római voltát (kezdet és a vég kétarcú istene,
templomának kinyitás-bezárása jelezte a háború kezdetét-végét)

papi tisztségek: pontifex maximus (főpap), rex sacrorum (áldozó király),

augur (madárjós), flamen (ősi főistenek papjai), lupercus (farkaspapok),
Vesta szüzek; ezeket a tisztségeket mindig világi vezetők töltötték be és
egész életre szóló megbízatást jelentettek

a császárkori Rómában elterjedtek a keleti misztériumvallások: Ízisz-

Ozirisz, Kübelé, Attisz, Prosperina, Mithrasz beavatási szertartásokkal
együtt járó kultusza

vallási szertartások teljesen az állam érdekének voltak alárendelve

Az antikvitás kiemelkedő kulturális
emlékei
be február 8, 2021

Az ókori Görögország illetve Róma korában rengeteg műremek született,

melyeknek egy részét mai napig megcsodálhatjuk, illetve néhány tudósnak
köszönhetően rengeteg összefüggést mai napig használhatunk a tudományokban.

Az ókori Görögország:

Az európai kultúra úgy tekint a görög kultúrára, mint saját eredetére, a tökéletesség
példájára, melyhez igazodni kell. („az európai civilizáció bölcsője”)

Építészet:
– a közterületek, középületek (pl. színház, templomok) jelentették a görögök
életének fontos
színterét, melyek jelentős
része az agorában található, mely piac mellett a polisz központja, továbbá politikai-,
vallási
központ is volt
– nem alkalmaztak boltozatot, az ókori görög építészet jellegzetes alkotóeleme az
oszlop, az
egymást követően kialakult három oszloprend (dór, jón, korinthoszi) alapján szokás
megkülönböztetni az épületeket.
– gyakori elem még a fríz, mely domborművekkel díszített sáv a gerendák fölött,
illetve a
timpanon, ami a tetőzetet lezáró háromszög alakú, szintén domborművekkel
díszített terület.
– az épületeknél főleg mészkőt és márványt használtak

Fontosabb épületek:

Akropolisz:
– az athéni demokrácia időszakában csodálatos épületekkel bővülő fellegvár
(Periklész kora,
amikor a bevételekből pl. déloszi szövetség volt elég pénz építkezni, Görögország

egyik jellegzetes szimbóluma

– itt található a Parthenón, ami Pallasz Athéné temploma (mint a görög
templomok általában,
ez is egy hatalmas oszlopcsarnok, belül egy kis szentéllyel, a közepén
istenszoborral,
amelyeket nem lehetett megközelíteni), illetve találunk itt még színházat és más
szentélyeket
is.

Színházak:
– domb- vagy hegyoldalba vájták őket, egy-egy épületegyüttes részei voltak
– a nézőtér félkör alakú (theatron)
– fokozatosan mélyült a színház, mely kitűnő akusztikát biztosított
– napnyugtáig tartottak az előadások

– maszkban játszottak és csak férfiak játszottak

– az előadásoknak sokszor politikai, illetve nevelő célzata volt, ezért Periklész
korában már
napidíjat fizettek a színházak látogatásáért

Szobrászat:
– a szobrászat nem csak az építészet kiegészítője volt, hanem önmagában is
kiemelkedő
ágazata a művészetnek.
– kezdetben merev testtartás jellemzi a szobrokat, később mozgalmas, élethű,
érzelmeket
kifejező alkotások születnek, melyeket aprólékosan dolgoznak ki
– gyakran isteneket ábrázolnak
– a hellenisztikus szobrok arckifejezései az érzelmek széles skáláját mutatják be,
témájuk lehet
egészen hétköznapi, megjelenik a rútság és fájdalom ábrázolása is
(hellenizmus – Nagy Sándor hódításai nyomán ötvöződik a görög és a keleti
kultúra, a
kultúra fontosabb központjai pl. Alexandria, Rodosz, Pergamon)

Néhány példa:

– Müron: Diszkoszvető
– Pheidiász: Athéné-szobor (12 m magas, aranyból és elefántcsontból készült)
– hellenisztikus szobrok (Laokoón-szoborcsoport – Rodosz, Haldokló Gallus –
Pergamon, I.
Ptolemaiosz portréja, különböző szobrok – Alexandria)

Festészet:
– a vázafestészet a kiemelkedő ebben a korban:
– vörös- és feketealakos vázák (régebben az alakokat festették a vörös színű
agyagra, később
azonban az alakokat a kerámia vörös színe adta ki, és a hátteret festették feketére).

– a vázákon megfigyelhető Egyiptom hatása, az embereket, állatokat

leegyszerűsített
körvonalakkal jelenítették meg

Sport:
– Olimpia (Kr. e 776-ban az első – időszámításuk kezdete)
– Zeusz tiszteletére rendezték
– csak az 1. helyezettet díjazták (babérkoszorú)
– egyre több versenyszámot foglalt magába (pl. stadionfutás, fegyveres futás,
öttusa, ökölvívás stb.)

Irodalom:
– Homérosz eposzai – ezekkel kezdődik az európai irodalom, viszont manapság a
két művet
két különböző szerzőtől származtatjuk, csak a hagyomány szerint Homérosz a
szerző (ez az
ún. „homéroszi kérdés”). – Iliász, Odüsszeia
– később (Kr. e 7-6. sz.) kialakul a görög líra – pl. Alkaiosz, Szapphó, Anakreón (a
lírikus
triász)
– majd kialakul a dráma műfaja is – a görögök nagyon kedvelik a dramatikus
műveket,
továbbá erkölcsi és politikai nevelő célzatuk is volt. – Szophoklész (trilógia),
Aiszkhülosz,
Euripidész (tragikus triász), továbbá Arisztophanész (komédiaíró)

Tudomány:
Történettudomány:

– az események elfogulatlan leírása

Pl: Hérodotosz: görög-perzsa háború
Thuküdidész: peloponnészoszi háború
Orvostudomány:
– Hippokratész volt a legkiemelkedőbb (megfigyelésen alapuló gyógyítás)

Matematika, fizika, csillagászat:

– Thalész (csillagászat, matematika (Thalész-tétel))

– Püthagorasz (matematika (Püthagorasz-tétel))
– Arkhimédész (matematika, fizika (Arkhimédész-törvénye)

Filozófia:
– preszókratikus (Szókratész előtti) filozófusok:
– a világ keletkezését őselemekre vezették vissza (arkhé; föld, víz, tűz, levegő)
– Pl: Thalész – a víz az őselem
Hérakleitosz: – „Nem léphetünk kétszer ugyanabba a folyóba” – minden állandó
változásban van
– az arkhé a tűz
– az ellentétek egységet alkotnak

– szofisták: – filozófiai csoport

– pénzért oktatták a bölcseletet (szónoklás, meggyőzés művészete)
– a szofista filozófia kérdéseit egy kérdésben lehet összefoglalni  mi a jó?
– Pl. Gorgiász

– Szókratész: ( szofisták)
– az utcán járva beszélgetve tanít, nem volt rendszerezett tanítása
– az emberi értékekre hívja fel a figyelmet
– fontos értékek még: igazság, szeretet
– istentagadással vádolták 

– „azt tudom, hogy nem tudok semmit”

– Platón:
– Szókratész tanítványa
– 2 részből áll a világ
– a tapasztalati világ változó, csak a fogalmak állandóak (ezek az ideák világában
léteznek)  a mi világunk ezeknek csak az árnyképe  barlanghasonlat
(leláncolt ember áll háttal a kijáratnak, csak a falra vetődő árnyakat látja, a
valóságot (ahonnan jön) nem)

– Állam c. mű  ideális állam elmélete (filozófusok vezetnek)

– Arisztotelész:
– Platón tanítványa
– létezik az anyagi és a szellemi világ is (a szellemi magasabb rendű)
– államelméleti mű: Politika  6 féle államforma:
– 3 jó:
– királyság
– arisztokrácia
– politeia (cenzuson alapuló
köztársaság)
– 3 rossz (elfajulások):
– türannisz
– oligarchia
– demokrácia
– tanítványa: Nagy Sándor

– hellenisztikus filozófia:
– különböző irányzatok alakulnak ki, a legjelentősebbek: sztoicizmus
(alapító: Zénón; élvezni az életet), epikureizmus (alapító: Epikurosz; az élet
élvezetét a félelemtől való mentesség jelenti), szkepticizmus (alapító:
Pürrhón; kételkedés jellemzi őket)

Az ókori Róma:
Az akkor jóval fejlettebb görög kultúrát menti át a későbbi évszázadok számára.
Gyakran utánoztak (imitatio), de ez a tisztelet jele volt, nem csupán érdem nélküli
nyerészkedés.

Építészet:
– sok mindent vesznek át a rómaiak a görögöktől és az etruszkoktól

– megnő a belső terek nagysága

– új térlefedési módok  boltozat (dongaboltozat, keresztboltozat), kupola
– szintén használtak oszlopokat (5 oszloprend: toszkán (a dór változata), dór, ion,
korinthoszi,
kompozit (ión és korinthoszi ötvözete)
– gyakran piedesztálra állítják az oszlopokat (emelvény)
– féloszlopokat is használnak díszítésre
– jellegzetes szerkezeti megoldás  pillérek
– alkalmaznak timpanonokat

Néhány épület:

Templomok:(ezekre is hat a görög és az etruszk templom)  pódiumra állítják

őket, csak a bejárat felől vezet fel lépcső, sokszor több istennek épült egyszerre

Példák:
Vénusz istennő temploma
Jupiter temploma
Vesta temploma (kör alakú cella, korinthoszi oszlopok) (mögötte található
a Vesta-szüzek háza, ahol Vesta istennői papnői fenntartották az örök tüzet)
Pantheon („minden istenek” temploma, talán a legnagyszerűbb alkotás; kupolás
épület, a kupolán kör alakú nyílás (ez az egyetlen ablak  opeion), centrális
tértípus, a homlokzaton timpanon

Színházak:
– hasonlítanak a görög színházakra
– a nézőtér nem a dombok emelkedését használja ki, hanem pillérekkel,
boltozatokkal
megtámasztott
– amfiteátrum: „kettős színház”  a mai stadionok elődje, gladiátorküzdelmek
helyszíne

Pl. Colosseum  ovális alaprajz, részei: nézőtér, küzdőtér, a nézőteret ponyvával

fedték le
kötelek és rudak segítségével

Cirkuszok:
– az amfiteátrum szerkezetéből indultak ki
– kocsiversenyek, szárazföldi és tenger harcjátékok bemutatására használták
Pl. Circus Maximus

Bazilikák
– nagy, díszes épületek
– hatalmas belső tér
– belső tere több, párhuzamosan futó, oszlopsorokkal elválasztott térrészből (ajó)
áll (főhajó,
mellékhajók)
Pl. Maxentius és Constantinus bazilikája (constantinus fejezteti be az építést)

Utak, hidak, csatornák (Cloaca Maxima), vízvezetékek (messziről vezették el a

friss vizet a lakosoknak):

– közterületeken épültek
– fejlettek voltak a rómaiak ezen a téren
– a hidaknál, vízvezetékeknél boltívek, pillérek alkalmazása

Reprezentatív építmények:
Diadalívek, diadalkapuk (győztes hadvezér, császár tiszteletére épület díszek kapu)
Pl. Constantinus diadalíve,
Diadaloszlopok (egy személy halhatatlanságát szolgálja, mint a diadalívek)
Pl. Traianus oszlopa
Fürdők pl. Caracalla fürdője

Pannónia provincia:
– itt is voltak jellegzetes építmények  fürdők, színházak, vízvezetékek, utak
– egységes mintájú városokat építettek
– megindult a romanizálás (a római kultúra átvétele)
– a lakóházakban mozaikok, padlófűtés, falfestmények

Római kori emlékek:

– Iseum Savariában (Szombathely) (a keleti vallások népszerűségét mutatja a
kereszténység
melett)
– pécsi ókeresztény sírkamrák (Sopianae)
– Mithrász szentély (Mithrász napisten, a Mithrász-kultusz elterjedt
misztériumvallás volt)
– Borostyánút

Szobrászat:
– sokat merít a görög példákból, gyakran görög szobrokat másolnak
– jellemző a dombormű szobrászat, melyekkel különböző épületeket díszítenek
(sokszor
történelmi eseményeket ábrázolnak, elbeszélői jelleggel bírnak – narrativitás)
– jellemző még a portrészobrászat pl. császárok portéja  Istenként
valótiszteletüket is
szolgálta

Festészet:
– főleg falfestmények maradtak fenn
– leginkább díszítés céljából festenek
– változatos témájú festészet, a látvány utánzására törekedtek
– élethű alakok láthatók a festményeken
– jellemző még a mozaikfestészet, melyek falakat, illetve padlókat díszítenek

Irodalom:
– itt is látszik a görögök hatása
– Líra: először lírikus művek születnek. Eleinte közügyekkel foglalkozott az
irodalom, majd
az újabb nemzedék inkább már egyéni érzéseket fogalmazott meg (pl. Catullus,
Vergilius,
Horatius stb.)
– Epika: lírikus művek után keletkeznek epikus művek (pl. Vergilius Aeneis (az
Odüsszeia
és az Iliász az alapja)
– Dráma: főleg a komédiákat szerették, a tragédiákat kevésbé (pl. Plautus – A
bögre,
Terentius – Az androsi lány)

Tudomány:
– a rómaiak a görögök „tanítványai” voltak, tulajdonképpen csak összegezték a már
ismerteket

Történettudomány:
Pl.:
Livius – „A város alapításától”
Tacitus – Flaviusok kora, Claudiusok kora

Csillagászat:
Pl.:

Ptolemaiosz – geocentrikus (földközpontú) világkép

Szoszigenész – Caesar csillagásza, szökőév bevezetése, napéjegyenlőség dátuma

Filozófia:
Pl.:
Cicero – híres szónok, sztoikus filozófus

Seneca – szintén sztoikus filozófus

 3. A zsidó vallás
Monoteista vallás. Egy Isten van, Jahve. (Jahve valaha a tűz, láng és vihar
sivatagi istensége volt). A Kr.e. VI. századtól nevének kiejtése tabu.

A zsidó nép nem ismeri el más népek, más városok isteneit.

Izrael Isten választott népe. A választott néppel az Úr szövetséget kötött,

melyet megerősített azzal, hogy törvényt adott népének. Ez a Tóra. A
törvények legfontosabb csoportja a Tízparancsolat, melyet Isten két
kőtáblán nyújtott át az egyiptomi kivonulás vezetőjének, Mózesnek. A
törvény szabályozza az adásvételt, öröklést, házasságot, büntetést, a
vallási szertartások rendjét.

A vallás szentként tiszteli az ősatyákat (pátriarchákat). Az ősatyák

(Ábrahám3, Izsák, Jákob) kötötték az Úrral az első szövetségeket. A
szövetségkötés jelképe a körülmetélés.

Miután a nép újra s újra eltávolodik a törvénytől a szövetséget újra meg újra
meg kell újítani. Erre hivatottak a próféták. A próféták ápolják a
hagyományt, a Talmudot is. A Talmud a Kr.e. V. századtól a Kr.u. V.
századig tartó korszak vitáinak, bölcsességeinek, szónoklatainak
gyűjteménye.

Jahve kultuszának középpontja a jeruzsálemi templom4. Itt helyezték el a

„frigyládát”, mely a szövetség jelképe, s benne Mózes két kőtábláját.
 A kereszténység kialakulása és főbb tanításai
Kialakulása:
- A görög-római hitvilág kiüresedett, elvesztette misztikus, bensőséges vonásait.
- A vallási gyakorlatok az egyéntől csak a szertartásokon való részvételt követelte meg, az istenekkel való szoros kapcsolatot, a hitet
nem.
- Baj esetén nem nyújtott vigaszt az embereknek és nem kínálta a vallásos áhítat élményét.
- A mélyebb vallási élményekre vágyók a keleti kultuszok felé fordultak. A keleti hódítások után számos keleti kultusz terjedt el a
birodalomban. A legjelentősebb a perzsa eredetű Mithrasz-kultusz és az egyiptomi Ízisz-kultusz.
- A Kr.e 1.századra Palesztina királyai elismerték a római fennhatóságot.(a nép többsége ezt árulásnak vette).
- A zsidók a római uralom idején követhették egyistenhívő vallásukat. (vallásuk központja Jeruzsálemi templom volt)
- A farizeusok-azaz, írástudók céljuknak tekintették a vallási hagyományok megőrzését. Ragaszkodtak az ősi hitelvekhez,
törvényekhez. Nézetük szerint a kis közösségek vallásgyakorlata a zsinagógákban. Itt felkészült tanítók – rabbik – magyarázták az
Ószövetség előírásait és vezették a szertartásokat.
- A zsidóság régóta várta a Megváltót, a Messiást, aki megszabadítja az országot elnyomóitól.->az Ószövetségben számtalan helyen
megjövendölik.
- A zsidóság körében a felfokozott messiásvárás közben született meg a legelterjedtebb világvallás: a kereszténység.

Igehirdetők léptek fel pl.: Keresztelő János:

 aki a Megváltó közeli eljöveteléről tanított és bűnbánatra intette a népet
 a „megtisztulást” jelképezte: követőit megmártotta a Jordán folyó vizében-(keresztelés)
 a sokaság hallgatott rá és a zsidó uralkodó (Heródes Antipasz) kivégeztette

Jézus Krisztus:
 Heródes uralkodása alatt (Krisztus előtt 37-4) Betlehemben született , de Názáretben nőtt fel.
 Jézus 30 évesen kezdte hirdetni, hogy Messiásként, Isten fiaként azért érkezett, hogy megváltsa az emberek bűneit ( ő már a
megváltást hirdette )
 Jézus tanításaiban az embertársak és Isten szeretetét, elfogadását, a megbocsátást hangsúlyozta.
 Életével és földi ténykedésével példát mutatott

Evangéliumok:
Jézus Krisztus életének eseményeit tartalmazzák, halála után jegyezték le- Máté,Márk, Lukács,János.
Az evangélium jelentése örömhír. Az egyház később hitelesítette és bevette a keresztények szent könyvébe a Újszövetségbe
(Ószövetség mellett a Biblia másik fő része)

Apostolok:
Jézus tanítványai. Júdea városait járták Jézussal és hirdették a közelgő végítéletet—Isten dönt arról, hogy üdvözülünk-e (örök élet)
vagy kárhozatra jutunk

Jézus főbb tanításai:

Az üdvözül, aki Istenhez méltó életet él.
Isten dönt arról, hogy elnyerjük-e az örök életet vagy kárhozatra jutunk.
Tanításainak lényege a szeretet Isten és embertársaink iránt (megbocsátás nélkül nincs szeretet).
Életével, tevékenységével is példát mutatott, megtestesítette azt a magatartást, amelyet Isten követelt az emberektől

Jézus- Keresztelő Jánoshoz hasonlóan- veszélyessé vált a helyi hatalom és a rómaiak számára.
Pontius Pilatus, Júdea helytartója (Kr.u 26-36) a zsidó főpapok kérésére a legmegalázóbb módon: 33 éves korában keresztre
feszítéssel kivégeztette.
Halála után hívei őt tekintették a Megváltónak, várták második eljövetelét.
Jeruzsálemben tanítványaiból Péter apostol vezetésével kis közösség jött létre.
 Péter, aki Jézus jövendölése szerint 3szor tagadja meg tanítómesterét, eredetileg Simonnak nevezték
 Jézus azonban Péternek szilárd hitéért, mert ennek jelentése „kőszikla”
 Jézus hívei kezdetben zsidók voltak.
Tanai azonban az egész hellenisztikus világban elterjedtek, ezért a keresztény vallás kilépett a zsidóság köréből, ebben nagy szerepet
játszott Pál apostol:
- Pál eredeti neve: Saul volt.
- A diaszpóra zsidóságából származott.
- Szüleitől farizeus nevelést kapott, ellensége volt a keresztényeknek, de a Damaszkusz felé vezető úton megjelent előtte Jézus és
megtért (pálfordulás), felismerte, hogy az evangéliumnak a pogányok közötti hirdetése lesz az ő életének legfőbb feladata. Ő lett a
pogányok apostola. Útjai nyomán sorra jöttek létre keresztény közösségek.
- Legfontosabb tanításai: aki hisz Istenben üdvözül: így a vagyonos társadalmi rétegek számára is megnyílt az út a hit felé.
- Elítélte a vagyonszerzést, a kapzsiságot, a gyűlöletet és az erőszakot.
- Isten nem csak a zsidóké.
- Pál tevékenységének is köszönhetően a kereszténység megbékélt az állammal, a társadalmi különbségekkel.

A kereszténység alaptanítása:
 A kereszténység lényege az Isten- és emberszeretet.
 Két legfőbb parancsolata: "Szeresd Uradat, Istenedet, teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből" és "Szeresd felebarátodat,
mint tenmagadat".
 A keresztény istenfogalom szerint Istenben három személy van: Atya, Fiú és Szentlélek.
 Az embert Isten "saját képmására" teremtette. Ádám - az emberiség ősapja - azonban megszegte Isten parancsát így el kellett hagynia
eredeti lakhelyét, a Paradicsomot. A keresztények hite szerint ezért minden ember eredendően bűnös, és mindenkire ítélet vár. Az
egyedüli kiutat Isten kegyelmének elfogadása jelenti.
 A lélek a halál után elkövetett tetteinek megfelelően elnyeri méltó jutalmát vagy büntetését.
Az igazak örök életre mennek, a bűnösök pedig a pokolba kerülnek.
Egyes keresztény felekezetek szerint azok, akiknek halálukkor bocsánatos bűnük volt, a "tisztítótűzbe" (purgatórium) kerülnek, hogy
ott szenvedéseik révén megtisztuljanak.

Az egyház kialakulása:
- Kr.u 2. századtól keresztény közösségek szerveződtek.
- Az első közösségek kezdetben laza szerkezetűek voltak, összejöveteleiket éjszaka tartották, közös étkezéssel, imádsággal,
énekléssel. Nem voltak kötött szertartásaik, papjaik, tisztviselőik.
- Templomaik, temetkezési helyeik a földalatti katakombák voltak.
- Később aztán kialakultak az állandó tisztségek:
-› Püspök (episzkoposz): a közösség pénzügyeit intézte, aztán később a szertartásokat irányító személye lett. Minden város
gyülekezetének élén a püspök állt.
-› Szolgák (diakónosz): a szegényeknek rendezettt szeretetlakomák felszolgálói voltak, majd a papok segítői lettek.
-› Idősebbek (presbiterek): a közösség idősebb, tekintélyesebb tagjai voltak, akikből később kialakult a papság, amely fokozatosan
elkülönült a világiaktól.
Az egyház belső felépítése a hierarchia tiszteletén alapult.
- A szertartások állandósultak pl.: keresztelés, áldozás, házasságkötés, temetés.
- Kialakultak a keresztény ünnepek: vasárnap.
- A provinciák püspökei összejöveteleket, zsinatokat tartottak: hit kérdéseiről, a szent iratok értelmezéséről tanácskoztak.
- A római államhatalom kezdetben nem szállt szembe, azonban a keresztények megtagadták a császárok istenesítését és hitük
terjesztésére törekedtek kegyetlen üldözések voltak, de nem értek célt.
Kr.u IV. századra a lakosság jelentős része az új követője lett.

Miután a kereszténység megbékélt a világi hatalommal és elfogadta a társadalmi különbségek létezését, Constantinus császár
felismerte, hogy nem üldözni kell keresztényeket, hanem támaszkodni kell az új vallásra.
313-ban Milánóban kiadott rendeletével, ediktumával biztosította a keresztények szabad vallásgyakorlatát.
Az új vallás a legfőbb összekötő kapoccsá vált a birodalomban.
A kereszténység tehát az egész birodalomra elterjedt és ebből következett, hogy a szertartásokban, a hitelvekben különbségek
alakultak ki.
325-ben a niceai zsinaton tisztázták a hitelveket. 391-ben az egységes Római Birodalom utolsó császára, Theodosius államvallássá
tette.