A görög civilizáció

Az európai kultúra bölcsője: Hellász

 Az európai kultúra bölcsője: Hellász

 MINDENBEN !!!
(tudomá nyok, mű vészetek, sport)
maradandó t alkottak
 Oka: a poliszpolgá rok
szabad emberek, nem alattvaló k
 Nem alattvaló k
  szabad dö ntések!

Pallasz Athéné
 Mindennapok és jellemzőik: a görög otthon

 Az élet színterei
 kö zterek
 otthon

Gazdagabb görög lakóháza

 Mindennapok és jellemzőik

 A szümposzionok („együtt ivás”)

 csak férfiak vettek részt rajta
- lakoma, iszogatá s
- verselés, zene
- filozó fia

Szümposzion – Rabszolga hánytatja egy symposion résztvevőjét

A görög építészet
A görög szobrászat – archaikus kor
A görög szobrászat – klasszikus kor
A görög szobrászat – a hellenizmus kora
 A görög színház

 A színházi előadások
 Dionüszosz ünnepei

Színház Epidauroszban és színészek

 A mitológiától a filozófiáig: a görög filozófia fejlődése

A filozófia (nincsenek még szaktudományok)

 a vilá g keletkezésének é s mű kö désé nek vizsgá lata

Thalész (Kr.e.: VI. sz) :

- Ő selem: víz
Hérakleitosz (Kr.e.: VI. sz)
- Dialektika
Démokritosz (Kr.e.: 460-370.) :
- Atomelmélet: a mindenség lá thatatlan és
oszthatatlan (atomosz) részecskékbő l á ll,
amelyek minő ségileg azonosak egymá ssal,
de alakjuk, helyzetü k kü lö nbö ző
keveredésü kbő l – és mozgá sá bó l –
lett/alakul az élet.
- A halá l a test durva atomjainak szétvá lá sa a
lélek finom atomjai
 A mitológiától a filozófiáig:: görög filozófia fejlődése

 Szofisták
az ember a kö zéppont (mindennek a mé rtéke az ember)
=> vitatkozá s mű vészete, minden viszonylagos
- Szókratész (Kr.e.: 469-399.) : kritikus, beszélgeté sek
=> ö rö k érvényű értékek (igazsá g, szeretet stb.)
=> a szofistá k ellenfele

Apollón és Szókratész szobra Athénban – Halálra ítélték tanai miatt, kiitta a méregpoharat
 A mitológiától a filozófiáig: a filozófia fejlődése

 A filozófia
 Platón (Kr.e.: 427-347.) : Szókratész tanítványa
- Az állam c. utó pia: az ideá lis á llam (tudó sok vezetik)
- a mi vilá gunk tö kéletlen, az ideá k vilá ga utá n vá gyakozunk
=> barlang-hasonlat
 Idealista filozó fia: a fogalmi vilá g a létező ,az anyagi vilá gon tú l létezik egy
má sik, ideá lis vilá g
 A mitológiától a filozófiáig: a görög filozófia fejlődése

 A filozófia
 Arisztotelész (Kr.e.: 384-322.):
- polihisztor: ó riá si tudá s
- 20 évig Plató n tanítvá nya, majd
Nagy Sá ndor nevelő je
- Athénban filozó fiai iskola
- a gondolkodá s formá inak tudomá nya: a logika
- a nö vény- és á llatvilá g rendszerezése
- Nem kö vette Plató n eszméit
- A szellemi és az anyagi vilá g is való sá gosan
létező

Platón és Arisztotelész Raffaello festményén

 A görög történetírás

 A történetírás
 Hérodotosz, a „történetírás atyja”
- A görög–perzsa háborúk története
- nem szerepeltetett isteneket
- ok + elszenvedő = az ember
- buká s oka: hü brisz (nagyravá gyá s)
- anekdotá k
„A halikarnasszoszi Hérodotosz a kö vetkező kben foglalja ö ssze tö rténeti kutatá sai
eredményeit, hogy az emberek kö zö tt megesett dolgok az idő k folyamá n feledésbe ne
merü ljenek, s ne vesszen el nyomtalanul azoknak a nagy és csodá latra méltó
cselekedeteknek az emléke, amelyeket részben a hellének, részben a barbá rok vittek
véghez, sem az, hogy milyen okok késztették ő ket a há ború ra egymá s ellen. [...] É n
magam azonban nem kívá nok á llá st foglalni, hogy így vagy amú gy estek-e a dolgok.
Hanem legelő bb arró l a személyrő l szó lnék, aki az én tudomá som szerint is elő szö r
kö vetett el jogtalansá got a hellénekkel szemben, majd elbeszélésem sorá n szeretnék
kitérni az emberek kisebb és nagyobb városaira.”
(Részlet Hérodotosz mű vébő l)
 Nagy Sándor (KR.e.: 336-323.) és a hellenizmus

 A makedónok falanx
 a kor legü tő ké pesebb hadserege (kb. 40 ezer fő )
 Nagy Sándor (Kr.e.: 336-323)

 Alexandrosz (Kr. e. 336–323)

 Arisztotelé sz nevelte = mű velt
 jó katona

Nagy Sándor és Arisztotelész

 Nagy Sándor birodalma

Nagy Sándor hadjáratai

 A hellenisztikus birodalmak

 Halála után szétesett a birodalma

 A hellenizmus

 A hellenizmus
 a keleti és a gö rö g kultú ra ö tvö zete
 Ró ma idején a hellenisztikus kultú ra
tová bb élt
 Alexandria:
Muszeió n
 A hellenisztikus birodalmak

Eratoszthenész térképe. Kiszámolta a Föld kerületét is.

 Kitekintő

 ZANZA TV

https://zanza.tv/tortenelem/az-okori-hellasz/nagy-sandor-es-hellenizmus-kora