— Ókori Hellász —

Készítette: Horváth Flóra

ESEMÉNYEK
I.e. 776 — Az első ókori görög olimpia, a görög időszámítás kezdete

I.e. 621 — Drakón mandátuma, szokásjog törvénybe iktatása

I.e. 490. Szeptember 12. — Marathóni csata, a görög győzelem a perzsák ellen

I.e. 594 — Szolón mandátuma, timoratikus alkotmány, adósrabszolgaság eltörlése

I.e. 480. Augusztus 7-10. — Thermopülai csata, a görög vereség a perzsák ellen

I.e. 480. szeptember — Szalamiszi tengeri ütközet, görög győzelem a perzsák ellen

I.e. 478 — Déloszi szövetség a perzsák ellen (Athén vezetésével). Tanácskozási

hely és kincstár Délosz szigetén, a kincstáraz később Periklész idején Athénba
költöztették.

I.e. 431-404 — Peleponnészoszi háború Athén és Spárta, valamint szövetségéseik

között. A háborúnak csak vesztesei vannak, mindenki kimerül, de
eredményeképpen Athén elvesztette a vezető, központi szerepét a Hellászban.

I.e. 336-323 — Nagy Sándor uralkodása

I.e. 508 — Kleiszthenész reformjai

FOGALMAK
Falanx — Görög nehézfegyverzetű gyalogos katona
Polisz — Ebből a szóból ered a POLITIKA. + Hellén városállam
Arisztokrácia — Előkelő, politikai hatalommal rendelkező réteg
Démosz — Köznép megnevezése. + Ebből a szóból ered a DEMOKRÁCIA =
népuralom
Türannisz — Egy ókori államberendezkedés, amely alatt a virágkorban egy
alkotmányellenesen hatalomra jutott egyeduralkodó, a TÜRANNOSZ uralmát értették.
Cserépszavazás — Másnéven OSZTRAKISZMOSZ + A politikai szereptől való
eltiltással, 10 év száműzetéssel jár, hogyha valakinek a száműzésére legalább 6000-en
szavaznak a cserépdarabokon.
Szokásjog — Jogszokások összesége, megszokott, de nem rögzített eljárásrend vitás,
peres ügyletekben. Általában a hatalmasoknak kedvez.
Vének tanácsa — Areioszpagosz vagy Árész-dombi tanács, nemzetségfők, majd volt
arkhónok lettek a tagjai.
Arkhón — Az arisztokratikus köztársaság idején az állam élén álló, arisztokrata
származású főhivatalnokok elnevezése Athénban. Hivatali idejük (1 év) letelte után
tagjaivá váltak a vének tanácsának.
Sztratégosz — Hadvezér Athénban a 7. század végétől. Évente választással kinevezett
tíz fős hadvezéri kollégium tagjai, akik napont váltják egymást. Békeidőben nincs
feladatkörük.
Esküdtbíróság — 6000 fős bírói testület, 30 év feletti férfiak közül sorsolták ki a
tagjait. Phülénként 600 főt delegáltak.
Hellenisztikus kultúra (hellenizmus) — Kr.e. 4. században, Nagy Sándor birodalma
nyomán kialakult művészi, gondolkodási irányzat, melynek alapja a görög kultúra.
Phülé — Kerület

SZEMÉLYEK
Periklész (Kr.e. 495 k. - i.e. 429) — Athéni politikus, 15 éven át sztratégosz.
-Az ő nevéhez kapcsolják az athéni demokrácia fénykorát.
-Megerősítette a népgyűlés szerepét
-A napidíj bevezetésével biztosította a szegényebb polgárok támogatását.

II. Philipposz — Makedón király, III. Alexandrosz (Nagy Sándor) apja.

-Thébában nevelkedett, görög műveltséget sajátított el.
-A perzsák ellen tervezett bosszú hadjáratot, de a merénylet áldozata lett, így a terveit
a fia valósította meg.

III. Alexandrosz / Nagy Sándor - Makedón uralkodó, Kr.e. 336-323

-A görög városállom összefogásával hadsereggel vonult a perzsák ellen,
bosszúhadjárata hódítás lett a kezdeti sikerek után.
-Granikoszi(334), Isszoszi(333), Gaugamélai(331) csatákban legyőzte III. Dareioszt.
-Meghódította a Perzsa Birodalmat, saját birodalmát építve fel annak utódállamaként.
-Hatalma a fejébe szállt, a barátaival kegyetlenül elbánt, istennek kiáltotta ki magát.
-Halála után a birodalmát vezérei felosztották.

Hérodotosz (Kr.e. 484-425) — “A történetírás atyja”

-A görög-perzsa háborúkról szóló művében bemutatta a Perzsa Birodalmat is.
-Munkájához felhasználta utazásai során szerett talasztalatait és egyéb forrásokat.

Thuküdidész (Kr. e. 460-400) - Görög történetíró

-Feldolgozta a peleponnészoszi háború történetét. Az eseményeket összefüggéseiben
kivizsgálta.

Platón (Kr.e. 5-4. század) — Ókori görög iskolaalapító filozófus.

-Hatása jelentős volt az ókori és középkori filozófiára is, művei manapság is viták és
filozófiai vizsgálódások tárgyát képezik.
-Munkássága nemcsak társadalomtudományi, hanem irodalmi értéke is nagy
jelentőséggel bíry

Arisztotelész (Kr.e. 4 század) — Görög bölcselő, Alexandrosz nevelője.

-Mind a tapasztalati, mind a szellemi világot létezőnek ismerte el, de a szellemit
tartotta magasabb rendűnek.
-Szerinte a világot az “első mozgató”, egy istenség tartja fent.

Pheidiász (Kr.e. 460-420) — Athéni szobrász, az Akropokisz építésének

irányítója, Periklész barátja.
-Legjelentősebb alkotása a három emelet magas olümpiai Zeusz-szobor volt.

HELYSZÍNEK

Athén — Az Attika-félszigetén található városállam. Miután megszűnt a

királyság, köztársaság lett, ami később demokratizálódott. Kezdetben származás
szerint tagozódott a társadalom, majd vagyoni és területi alapra helyeződött a
hatalomgyakorlás.

Makedónia — Királyság Hellásztól északra, Nagy Sándor birodalmának

kiindulópontja.

Olümpia — A legfontosabb hellén sportversenyek helyszíne, Zeusz kultuszának

egyik legfőbb központja.

Spárta — Hellász egyik legjelentősebb városállama, amit a dórok alapították meg

az i.e. 8. században, katonaállam volt ami belterjes gazdaságot művelt.

Alexandria — Nagy Sándor által alapított város Egyiptomban, amit róla neveztek
el. Könyvtáráról volt híres.

Peloponnészoszi-félsziget — A balkán-fsz. déli nyúlványa, Korinthosznál csak egy

földszoros kapcsolja össze a többi területtel. Olümpia és Spárta is itt található.