Az ókori Athén

 Thészeusz állama
 kisebb telepü lések egyesítése
- Kr. e. VIII. sz.: polisz
 Attika
- fellegvá r: Akropolisz
Athén és az Akropolisz
 A poliszok kialakulása

 A poliszok = polgárok közössége

- polgárjog alapja: tulajdon
- politikai jogok: felnő tt férfiak
- hivatalviselési jog: eleinte csak az elő kelő k
 Társadalmi tagozódás: vérségi alapon
 A poliszok védelme

 A közösség védelme => hopliták – BEMUTATÓ

- arisztokraták (elő kelő k)
- démosz (egyszerű polgá r)
 Az első athéni törvényhozók

 A királyság bukása után, kb. Kr.e. 680-tól

 arisztokrata családok vezették a várost 
arisztokratikus köztársaság
 arisztokrá cia kö zü l kerü l ki évente: 9 arkhón
 arkhón = (gör. ’vezető’): legfő bb á llami tisztviselő k neve Athénban
 az egyikrő l az évet nevezték el
 a má sodiknak „fő papi” teendő i voltak
 a harmadik a hadsereget vezette
 6 a tö rvényeket felü gyelte
AREIOSZPAGOSZ: Árész-dombi tanács, bíróság
(volt arkhónokból álló testület)

A Kr. e. 520-as évek athéni arkhónjainak

töredékes névsora,
Kr. e. 425 k.
 Az első athéni törvényhozók

„Ha valaki szá ndék nélkü l ö lt, menjen szá mű zetésbe. A

vizsgá ló bírá k vizsgá ljá k meg, hogy bű nö s-e gyilkossá gban,
kezével ö lve vagy felbú jtá ssal, a bírá k pedig ítélkezzenek. A tettes
kiegyezést kö thet, ha él az atya vagy a fivér vagy a fiak,
mindegyikü kkel, vagy pedig az ellenkező fél győ z a perben. Ha
pedig valaki egy gyilkost megö l vagy oka lesz halá lá nak,
ugyanolyan megítélés alá esik, mint aki egy athéni polgá rt ö lt
meg. Az ítéletet a bírá k mondjá k ki.”
(Drakó n tö rvénye, Kr. e. 621)

A külóni vérbűn lehetséges áldozatai

 Az első athéni törvényhozók

 Írásba foglalt törvények: Drakón, Kr. e. 621

 Célja: jogbiztonság növelése
 Tartalma:
 a vendetta elleni tö rv.
 bíró sá g ítélkezett
 a vizsgá lat és az ítélkezés elvá lt
 a megegyezést szorgalmazta

Drakón arcképe az USA Legfelsőbb Bíróságán

 A gyarmatosítások hatása a politikai életre
Az elégedetlen csoportok
 A gyarmatosításokban megerősödött vagyonosok
(kézművesek + kereskedők): részesü lni akartak a politikai
hatalombó l
 félszabad szegény parasztok: terményhá nyadért dolgoztak
 adósrabszolgaság: tartozá sukért eladtá k ő ket/csalá dtagjukat

Földműves, Kr. e. 530 k.

 Az első athéni törvényhozók

 Szolón, Kr. e. 594

 szeiszaktheia = „teherlerázás” 
adósrabszolgaság eltörlése
 => eskü dtbíró sá g: HÉLIAIA (6000 fő )
 => népgyű lés: EKKLÉSZIA
 => á llamhatalom, a vezető tisztségek:
a démosz kezében vannak
 => De! fö ldet nem osztottak
 METOIKOSZOK = együ ttlakó k
(bevá ndorolt szabadok, katonai
kö telezettség)

Szolón elképzelt portréja

 Az első athéni törvényhozók

Polgárok
 állampolgári felelősség:
- á llá st kell foglalni Arisztokrácia

 jogok és kötelességek összefoglalása

Szabadok
Démosz

Betelepülők

Rabszolgák
Szolón szobra az Library of Congressben – A társadalom
 Az első athéni törvényhozók

 Szolón: TIMOKRATIKUS = jövedelemalapú alkotmány

 Vagyon = hivatalviselés alapja
 Vagyonbecslés (cenzus): az éves jö vedelem szá mít
 Megteremtette a demokrácia (népuralom) alapját
Társadalmi A vagyoni
tago­zódás Vagyoni osztály A vagyoni osztály Becsült
és had­sereg Szolón után osztály szerepe létszámuk
Szolón előtt elnevezése a had­seregben (Kr. e. 6. sz.)
lovas 500 mérő fö lö tt 500 mérősök hoplita 250 fő
lovas 300 mérő fö lö tt lovagok hoplita 750 fő
hoplita 200 mérő fö lö tt zeugitészek hoplita 6000 fő
evező s,
– 200 mérő alatt thészek segédcsapat 18 000 fő

1 mérő = kb. 52 liter bor/gabona/olaj vagy 1 juh vagy 4,37 g ezüst

(Zeugitész = „ökörfogatosok” – falanxban betöltött szerepük
thészek = napszámosok)
 Az első athéni törvényhozók

tisztviselők ellenőrzése
BULÉ

törvények korlátlan
HÉLIAIA
minden phülé: (6000 fő
alkotása részvétel
100-100 fő felváltva)
ügyek intézése
tv-ek előkészítése

„együttlakók” (bevándorolt
szabadok, katonáskodás)
 Az athéni TÜRANNISZ (zsarnokság, egyeduralom)

 Peiszisztratosz, Kr. e. 560–527

 egyeduralkodó = TÜRANNOSZ
 kedvezett a népnek, de nem a démosz segítette hatalomra
 arisztokratá k belső harcá nak eredménye => szá mű zte
ellenfeleit

Pallas Athéné és Peiszisztratosz

Athéni baglyos ezüstpénz a türannisz korából
 Az athéni türannisz

 lá tvá nyos vallá si ü nnepségek, sportrendezvények,

színhá zi bemutató k (Dionü szosz kultusza)
 építkezések pl. vízvezeték az agorá ra
 templomépítés

Futók a Panathénaia ünnepen

Közkút
 Az athéni türannisz

 Kleiszthenész döntötte meg Kr. e. 510-ben

 arisztokratá k + spá rtai segítség
 Peiszisztratosz fiá t, Hippiaszt elű zték

Kleiszthenész
 Kleiszthenész reformja

 A polgárjogi reform, Kr. e. 508  DEMOKRÁCIA

 lakóhelyhez kötötte = területi alapú polgárjog
- szélesebb kö rű demokrá cia
- hivatalviselés joga: 500 mérő sö k
 Athén területi felosztása:
- vá rosi (Athén)
- tengerparti
- belső (mező gazd.)
=> mindet 10 részre
=> 1-1-1 rész = 1 phülé

A phüléreform
 Kleiszthenész reformja

Hadsereg:
 nehézfegyverzetű gyalogosok
 10 phü lé: sajá t csapatok
- 1-1 sztratégosz vezette
- ő ket évente vá lasztottá k

Hopliták – Periklész, az egyik híres sztratégosz

 Kleiszthenész reformja

 Népgyűlés (ekklészia)
legfőbb hatalom
- minden athéni polgá r részt vehetett rajta, nyilvá nosak
- tö rvényhozá s, hatá rozat há ború ró l/békérő l
 népvezérek / demagógok: a tö meget (féligazsá gokkal)
befolyá soló szó nokok (innen ered a demagógia
kifejezés)

Népgyűlés a főtéren, azaz az agorán

 Kleiszthenész reformja

 Ötszázak tanácsa (bulé)

 tö rvény-elő készítés
- népgyű lés elő tt tá rgyaltá k

A bulé épületének maradványai és rekonstrukciója

 Kleiszthenész reformja

Az athéni demokrácia Kleiszthenész után (A cserépszavazást nem ő vezette be)

 A cserépszavazás

 Cserépszavazás = OSZTRAKISZMOSZ
 száműzhetnek ezzel bárkit 10 évre
- személye és vagyona sértetlen maradt
- elvileg a zsarnokságra törőket
- általában a politikai ellenfeleket
 manipulá lható
- nem hatékony, ezért idő vel megszü ntették

Osztrakonok
 Kitekintő: A görög–perzsa háborúk

 Dareiosz (Kr. e. 522–486) hadjáratai

 sikertelen tengeri kísérlet, Kr. e. 492
 Marathónnál értek partot, Kr. e. 490
- kb. 20-25 ezer fő s perzsa sereg
 Kitekintő: A görög–perzsa háborúk

 Miltiadész győzelme
 ismerte a perzsa harcmodort
 ~10000 athéni + 1000 szö vetséges (a spá rtaiak késtek)

Miltiadész sisakja Olümpiából

I. Dareiosz görög
ábrázolása
Perzsa katonák
Dareiosz
palotájában
 Kitekintő: A görög–perzsa háborúk

 A falanx sikere – ANIMÁCIÓ

 bekerítették a perzsa íjá szokat, gyalogosokat
- a lovassá g nem volt jelen
 maratoni futá s tö rténete
„Hosszú ideig tusá ztak Marathó nná l. Kö zépen,
ahol maguk a perzsá k és a szaká k harcoltak, a
barbá rok voltak fö lényben, és á ttö rvén a hellén
arcvonalat, a szá razfö ld belseje felé kezdték
szorítani a helléneket, a két szá rnyon azonban az
athéniak és a plataiaiak kerekedtek felü l. Elő nyö s
helyzetü kben a megfutamított ellenséget
menekü lni hagytá k, a két szá rny egyesü lt és
azokra tá madt rá , akik korá bban kö zépen
á ttö rték az athéni csatasort. Itt is az athéniak A marathóni csata, Kr. e. 490
győ ztek. A perzsá k menekü ltek, ok a nyomukba
eredtek és addig kaszaboltá k ő ket, amíg a
tengerhez nem értek, ahol – megpró bá lvá n tű zbe
borítani – megtá madtá k a hajó kat.”
(Hérodotosz, Kr. e. V. szá zad)
 Kitekintő: A görög–perzsa háborúk

 Xerxész (Kr. e. 486–465)

 tengeri és szá razfö ldi tá madá s, Kr. e. 480

Xerxész
hadjárata
 Kitekintő: A görög–perzsa háborúk

 Thermopülai, Kr. e. 480

 Leónidasz serege vs. 200 ezer perzsa
- á rulá s

Részlet a 300 c. filmből

 Kitekintő: A görög–perzsa háborúk

 Themisztoklész
 Marathón után a flottát fejlesztette (~200 hajó)
- ezü stbá nyá k
- ellenfeleit eltávolította (Miltiadész bö rtö nben halt
meg)

Osztrakon Themisztoklész
nevével
 Kitekintő: A görög–perzsa háborúk

 Athén kiürítése

„Így hatá rozott a taná cs és a népgyű lés.

Themisztoklész, Neoklész fia a Phrearrioi démoszbó l terjesztette be a
javaslatot.
A vá rost rá kell bízni Athéná ra, Athén védelmező jére, és az ö sszes tö bbi
istenre, hogy védjék meg és tartsá k távol fö ldjétő l a barbá rokat.
Valamennyi athénit és az Athénban lakó idegeneket gyermekeikkel és
feleségü kkel együ tt telepítsék á t Troizénba. Az ö regeket és a kincseket
Szalamiszra kell á ttelepíteni. A tö bbi nagykorú athéni és idegen mind
szá lljon fö l az elő készített kétszá z hajó ra, és védelmezze meg a barbá rtó l
sajá t és a tö bbi hellén szabadsá gá t, a lakedaimó niakkal, a
korinthosziakkal, az aiginaiakkal, és mindazokkal együ tt, akik készek
osztozni a veszélyben.”
(Themisztoklész néphatá rozata, Kr. e. 480)
 Kitekintő: A görög–perzsa háborúk

 A szalamiszi csata, Kr. e. 480

 nekik kedvezett a terep
- a perzsa (+szö vetséges) hajóhad vereséget
szenvedett

A szalamiszi
csata
Kitekintő: A görög–perzsa háborúk

Triéra
(bronz
döfőorrú
hajó)
 Kitekintő: A görög–perzsa háborúk

 A perzsák veresége
 Xerxész seregének egy részét Hellá szban hagyta
- Plataia, Kr. e. 479: dö ntő vereséget szenvedtek a
perzsá k
Pauszaniasz spá rtai fő vezértő l
- az athéniak a Mü kalé-fokná l tengeri győ zelmet arattak

A perzsa könnyűgyalogosok
és a görög
hopliták Plataiánál
 A periklészi Athén

 A déloszi szövetség sikerei

 a szö vetséget Kr. e. 478-ban hoztá k létre  aszö vetségesek
pénzt adnak Athénnak, hogy abbó l hajó kat szereljen fel.
Athén vezető szerepe egyértelmű: megnövekedett bevételek
Ö ssz.: Kr.e. 448: felszabadítottá k a gö rö g á llamokat a perzsa
uralom aló l

A déloszi
szövetség