TÖRTÉNELEM EMELT SZINT

2021
 V. POLITIKAI INTÉZMÉNYEK, ESZMÉK, IDEOLÓGIÁK
XX. ÓKORI ÁLLAMBERENDEZKEDÉSEK (ATHÉN, RÓMA – JULIUS CAESAR EGYEDURALMI KÍSÉRLETE,
AUGUSTUS PRINCIPÁTUSA)

DRAKÓN REFORMJAI (KR. E. 621) – A DÉMOSZ MEGERŐSÖDÉSE

• Kr. e. a VII. századi Athén belső állapota
→ szegényparasztság & nagybirtokosok konfliktusa.

DRAKÓN KR. E. 621-BEN ÍRÁSBA FOGLALTA ATHÉN TÖRVÉNYEIT

→ részben orvosolta a konfliktust (csökkentette a démosz kiszolgáltatottságát),
→ rendkívül szigorú törvények („drákói szigor”),
→ társadalom tagozódása: vérségi-elv – származás – alapján,
→ vérbosszú TILALMA („vérben írt törvények”),
→ szokásjog írásba foglalása.
 SZOLÓN REFORMJAI (KR. E. 594)
• A gyarmatosítás során nőtt a démosz ELÉGEDETLENSÉGE
→ adósrabszolgaság & nincs szerepük a politikai életben.

• Kr. e. 594-ben Szolónt arkhónná választották.

SZOLÓN REFORMJAI
→ eltörölte az adósrabszolgaságot & adósságokat,
→ társadalom tagozódása: vagyoni (timokratikus) alapon,
→ politikai jogok kiterjesztése,
→ létrehozta a 400-ak tanácsát (bulé).

• Timokratikus alkotmány – mindenki részt vehetett a népgyűlésen

1. ötszáz mérősök: leggazdagabbak, arisztokraták,
2. lovagok (háromszáz mérősök), alacsonyabb hivatalokat tölthettek be
3. ökörfogatosok (kétszáz mérősök),
4. napszámosok: legszegényebbek.

• Bulé: négyszázak tanácsa

→ népgyűlés napirendjét készítette elő,
→ első három vagyoni osztályból lehettek tagjai.

• Megszervezte az esküdtbíróságokat (heliaia)

→ mindenki tagja lehetett.
PEISZISZTRATOSZ – TÜRANNISZ (KR. E. 560-510)
• Türannisz – zsarnokság.
• Türannosz – zsarnok.
• Athén első türannosza Peiszisztratosz volt
→ démosz szegényebb rétegeire támaszkodva szerezte meg a hatalmat,
→ évi adót vezetett be, melyből zsoldos hadsereget tartott fenn,
→ nagyszabású építkezéseket folytatott (Athene-templom, Zeusz-templom).

KLEISZTHENÉSZ REFORMJAI (KR. E. 508)

KLEISZTHENÉSZ REFORMJAI
→ politikai berendezkedés: területi (territoriális) alapon,
→ cserépszavazás (osztrakiszmosz),
→ létrehozta az ötszázak tanácsát (bulé),
→ hatalmas lépés a demokrácia (népuralom)
megteremtésében.

• Állam területi alapon történő feloszlatása

→ Attikát 10 phülére (kerületre) osztotta fel,
→ városi (démosz),
Mindhárom területen 10-10 harmadot jelölt ki,
→ belső szárazföldi (arisztokrácia),
30 harmadból 10 phülét alakított ki.
→ partvidéki (démosz).
• Areioszpagosz: arkhónok tanácsa.
• Sztratégosz: katonai vezető.
• Ötszázak tanácsa
→ mind a 10 phülé 50-50 tagot küldött,
→ előkészítette a népgyűlés számára a törvényjavaslatokat,
→ ellenőrizte a törvények betartását,
→ felügyelte a pénzügyeket.

• Esküdtbíróság (héliaia)
→ igazságszolgáltatás,
→ közösség ítélt a bűnösség kérdésében.

• Bevezette a CSERÉPSZAVAZÁST (osztrakiszmosz)

→ akkor kezdeményezi a népgyűlés, ha felmerül a gyanú, hogy valakinek túl nagy
hatalma van / türanniszra tör (pl. Ariszteidész),
→ aki a legtöbb szavazatot kapta 10 évre el kellett hagynia Athént.

• Minden 20 év feletti,
athéni születésű,
szabad férfi dönthetett a saját sorsát érintő kérdésékben.

PERIKLÉSZ REFORMJAI (KR. E. V. SZÁZAD) – ATHÉNI DEMOKRÁCIA FÉNYKORA

• Athén az egyik legjelentősebb polisszá vált Hellászban. Periklész kora, Kr. e. V.
század közepe a demokrácia virágkora Athénban.

PERIKLÉSZ REFORMJAI
→ bevezette a napidíjat,
→ jogi egyenlőség,
→ különféle kötelezettségeket rótt a gazdagokra (pl. színházi
előadások, hadihajók felszerelése, stb.).

• Periklész 15 éven át stratégosz volt – Kr. e. 444-429 (9x vitte győzelemre seregét)
→ sikeres háborúk: Kr. e. 490 (marathoni csata),
Kr. e. 480 (szalamiszi csata).
• Napidíjat kaptak → ötszázak tanácsának & esküdtszékek tagjai,
→ színházi előadásokon való részvételért (polgárok).

NÉPGYŰLÉS (EKLÉSZIA)
• Tagja minden 20. életévét betöltött athéni polgár.
• Felépítése: Kleiszthenész reformja alapján (10 db 3 részből álló phülé szavazatai
döntöttek).
• Évente 40 alkalommal ülésezett, bárki felszólalhatott.
• Hatásköre → háború & béke kérdése,
→ szövetségkötés,
→ adók kivetése,
→ törvényhozói intézkedések szentesítése.
 TANÁCS (BULÉ)
• Tagjait évente SORSOLTÁK 30. életévüket betöltött polgárok közül (10 phülé egyenként
50 tagot delegált → ötszázak tanácsa).
• Ellenőrizte a tisztségviselők munkáját.
• Irányította az állam pénzügyeit.

BÍRÓSÁG
• Areioszpagosz: arkhónok tanácsa.
→ Kr. e. 462-ig gyakorolta a főbírói funkciókat,
→ tagjai: hivatalviselt arisztokratákból (arkhónok) kerültek ki.
• Héliaia: esküdtbíróság
→ Kr. e. 462-től vette át a bírói szerepkört,
→ 6000 tag,
→ athéni polgárok közül phülénként SORSOLTÁK.

TISZTSÉGVISELŐK
• Arkhón: állam élén 9 arkhón állt, SORSOLTÁK.
• Sztratégosz: phülé élén álló katonai parancsnok, SZAVAZÁSSAL választották,
az első sztratégosz irányította Athént.
• Tamiasz: pénzügyekért felelős tisztségviselő, 10 tagból álló testüler.

ATHÉNI TÁRSADALOM
• Teljes jogú polgárok (kb. 150 ezer fő)
→ többségük saját munkából élt – Periklész idején napidíjat is kaptak az esküdtszékek
tagjai,
→ szerepet vállaltak a politikában,
→ Kr. e. 451-től athéni polgár CSAK az lehetett, akinek mindkét szülője az volt.

• Metoikoszok (kb. 75 ezer fő)

→ „idegenek”, bevándorlók,
→ szabadok, DE polgárjoggal nem rendelkeztek,
→ NEM vehettek részt a politikában,
→ adót fizettek,
→ nagyobb háborúban katonáskodtak.

• Rabszolgák (kb. 50-100 ezer fő)

→ Athénban alakult ki először érett / klasszikus rabszolgatartó társadalom,
→ komoly szerep a gazdaságban,
→ helyzetük jobb volt általában, mint amilyen Rómában.

Athén a déloszi szövetségnek köszönhetően jelentősen

fejlődött
→ megnőtt a gazdasági ereje,
→ felértékelődött a hadsereg szerepe,
→ hatalmas kereskedelmi & hadi flotta,
→ kultúra központja lett – jelentős építkezések.
 ELŐZMÉNYEK
• KR. E. 753: RÓMA ALAPÍTÁSA
→ Romulus & Remus alapította a monda szerint.
• 7 dombon épült város
→ latin pásztorok / földművesek alapították.
• KÖZTÁRSASÁG LÉTREJÖTTE (Kr. e. 510 – JK)
→ Róma élén kezdetben királyok álltak (Kr. e. 510-ig)

→ arisztokratikus köztársaság.
• Társadalom → patríciusok (társadalom vezetőrétege),
→ consul (köztársaság kormányzata élén),
→ senatus / SPQR (vének tanácsa),
→ plebejusok (köznép, szabadok),
→ magistratusok (tisztségviselők),
→ proletár (nincstelenek).
• Kárthágó legyőzése.
• Gracchus testvérek reformjai.
• Caius Marius Cornelius Sulla – néppártiak optimaták.

• Spartacus felkelése: rabszolgafelkelés (Kr. e. 73-71.) – vereség.

 A KÖZTÁRSASÁG VÁLSÁGA A KR. E. I. SZÁZADBAN

A hódító háborúk (pun háborúk, püdnai csata, stb.) következtében

megnőtt a Római Birodalom területe

TÁRSADALMI & POLITIKAI VÁLSÁG

• Gyorsan nagyra nőtt államot NEM tudta megfelelően működtetni a városállamra

kialakult intézményrendszer
→ szükségessé vált a szakszerű & folyamatos hivatalviselés.

• JULIUS CAESAR & néhány társa ismerte fel, hogy a problémák megoldására a régi
köztársasági rendszer alkalmatlan
→ csak az EGYEDURALOM jelenti a megoldást.
Az egyeduralomig vezető út állomásai
Hosszabb hatalomgyakorlás
Marius többször egymás után consul lett,
Sulla széles jogkörű diktatúrája (Kr. e. 82-79)

I. triumvirátus (Kr. e. 60)

Caesar – Pompeius – Crassus közti megállapodás,
egyeduralomba torkollott

II. triumvirátus (Kr. e. 43)

Octavianus – Antonius – Lepidius – közti megállapodás,
hosszútávú egyeduralom → principátus

I. TRIUMVIRÁTUS
• Caesarnak Sulla idején el kellett menekülnie Rómából
→ Kr. e. 60-ban tért vissza.
• I. TRIUMVIRÁTUS (Kr. e. 60): titkos szövetség Caesar, Crassus & Pompeius között.
CRASSUS POMPEIUS

CAESAR
Megállapodás szerint
• Kr. e. 59-ben Caesar consul lett.
• Kr. e. 58-tól Caesar proconsulként megkapta a galliai tartományok irányítását.
• Kr. e. 56-ban Lucca-ban találkoztak
→ Kr. e. 55-ben Crassus & Pompeius legyen a consul, Caesar galliai megbizatását
meghosszabbították.
 CAESAR EGYEDURALOMRA JUTÁSA
• Az első triumvirátus FELBOMLOTT
→ Crassus Kr. e. 53-ban háborúban meghalt,
→ Caesar Galliában növelte népszerűségét sikereivel,
→ Pompeiust egyedüli consullá választották – meg akarta akadályozni, hogy Caesar
consul lehessen,
→ Kr. e. 49-ben a senatus hazarendelte Caesart, légiója élén lépte át a Rubicont
(tartománya & Itália határát jelentette),

• Kr. e. 48-ban június 6-án Caesar Pharszalosznál legyőzte Pompeiust.

• Hadjáratot indított Pontosz ellen:

CAESAR EGYEDURALMA
• Caesar győztesen tért vissza Rómába & teljhatalmú vezetője lett a birodalomnak
→ dictator: Kr. e. 44-ben életfogytiglan,
→ consul, néptribunus, örök censor & imperátor (hadvezér),
→ pontifex maximus – római vallási élet vezetője.

• Hatalmának tényleges bázisa: hadsereg

→ a győztes csatákért megkapta az Imperator címet.

REFORMINTÉZKEDÉSEI
Letelepítette veteránjait, földosztást hajtott végre
→ társadalmi válság enyhítésére
Csökkentette a rabszolgák katonai & politikai súlyát.
Széles körű amnesztia: eliten belüli ellentétek csökkentésére.
900 főre emelte a senatus létszámát.
Római & latin jog → sok provinciabelinek.
Értékálló aranypénzt (denarius) veretett.
Naptárreformot hajtott végre → Julián-naptár (4 évente szökőnap).

CAESAR BUKÁSA
• Caesar semmibe vette a köztársasági hagyományokat
→ SZEMBEKERÜLT A SENATOROK KÜLÖNBÖZŐ CSOPORTJAIVAL.
• Kr. e. 44. március 15-én a senatusban 3 összeesküvő több tőrdöféssel ölte meg
Caesart.
 II. TRIUMVIRÁTUS
• Caesar halála után újra polgárháború felé sodródott Róma.

• II. TRIUMVIRÁTUS (Kr. e. 43): titkos szövetség Octavianus, Antonius & Lepidius között.

OCTACIANUS ANTONIUS

LEPIDIUS

Megállapodás szerint
• Öt évre szóló, rendkívüli teljhatalmat szereztek.
• Felosztották egymást közt a birodalmat.
• Készültek Caesar gyilkosainak megbüntetésére.

• A proscriptiónak kb. 2300 senator & lovag esett áldozatul

• Kr. e. 42-ben Philippinél a triumvírek legyőzték Brutus & Cassius seregeit
→ majd egymás ellen fordultak,
→ Lepidus Africa provinciába vonult vissza,
→ Antonius keletre utazott,
→ Octavianus Rómában maradt.

• Actiumi csata (Kr. e. 31): Octavianus & Antonius végső összecsapása

→ tengeri ütközet,
→ Octavianus győzött,
→ Antonius Egyiptomba menekült, feleségével – Kleopátrával – együtt öngyilkos lett.

AUGUSTUS PRINCIPÁTUSA
• Kr. e. 29-ben Octavianus visszatért Rómába

POLITIKAI JELSZAVA → „PAX ROMANA” (római béke)

→ belpolitikailag: véres polgárháború lezárását,
→ külpolitikailag: nyugalmas időszak kezdetét jelentette.

• A „köztársaság helyreállítójaként” jelent meg

→ nem fogadta el a dictatori címet (nem akart Caesar sorsára jutni),
→ consul,
→ censor,
→ tribunus,
→ pontifex maximus,
→ imperator.
• Kr. e. 28-tól ő volt a senatus első embere (princeps senatus)
→ PRINCIPÁTUS: BURKOLT EGYEDURALOM (Kr. e. 31/27-Kr. u. 284 – császárság első
korszaka).
• Hivatalos neve innentől: Imperator Caesar Augustus divi filius
→ Kr. e. 41-től istenné nyilvánított Caesar fia,
→ „Augustus – fenséges”, „divi filius – az isteni fia”.
• HATALMÁNAK ALAPJA
→ hadserege, letelepített veteránjai & praetoriánusok,
→ hivatalnokrendszer: csökkentette a köztársasági hivatalok szerepét – elkezdte
kiépíteni a császári intézményeket,
→ első császári provincia: Egyiptom,
→ ellenfeleit megölette / megfélemlítette / megnyerte.

KÜLPOLITIKA
• Célja: birodalom határának a természetes védővonalakig való kiterjesztése
→ határfolyók: Rajna, Duna & Eufrátesz.
• Közép-Európában hódítások
→ Kr. e. 9: elfoglalt Pannónia provincia.
 KRONOLÓGIA
• Kr. e. 1200: trójai háború.
• Kr. e. VIII. század: Athén polisszá szerveződik.
• Kr. e. VIII-VII. század: görög gyarmatosítás.
• Kr. e. 753: Róma alapítása.
• Kr. e. 621: Drakón törvénye.
• Kr. e. 594: Szolón arkhónná választása & reformja.
• Kr. e. 560-510: Peszisztratosz türannisza.
• Kr. e. 510: létrejön a köztársaság Rómában.
• Kr. e. 508: Kleiszthenész reformja.
• Kr. e. V. század: Periklész reformja.
• Kr. e. 490: marathoni csata.
• Kr. e. 480: szalamiszi csata.
• Kr. e. 451-től: csak az athéni polgárt, akinek mindkét szülője az.
• Kr. e. 444-429: Periklész 15 éven át sztratégosz.
• Kr. e. I. század: köztársaság válsága Rómában.
• Kr. e. 73-71: Spartacus felkelése (rabszolgafelkelés).
• Kr. e. 60: I. triumvirátus.
• Kr. e. 59: Caesart consullá választják.
• Kr. e. 58-tól: Caesar proconsulként megkapja a galliai tartományok irányítását.
• Kr. e. 53: Crassus meghal.
• Kr. e. 49: Caesar átlépi a Rubicont.
• Kr. e. 48. június 6.: pharszaloszi csata.
• Kr. e. 44-től: Caesar életfogytiglan dictator.
• Kr. e. 44. március 15.: Caesar merénylet áldozata lesz.
• Kr. e. 43: II. triumvirátus.
• Kr. e. 42: Philippinél a triumvírek legyőzik Brutus & Cassius seregeit.
• Kr. e. 31: actiumi csata.
• Kr. e. 29: Octavianus visszatér Rómába.
• Kr. e. 28-tól: Octavianus a senatus első embere (princeps senatus).
• Kr. e. 31/27-Kr. u. 284: császárság első korszaka.
• Kr. e. 9: Pannónia provincia megszervezése.

• Drakón (Kr. e. 620-619) – arkhón

• Szolón (Kr. e. 593-592) – arkhón
• Peiszisztratosz (Kr. e. 560-510) – türannosz
• Kleiszthenész (Kr. e. 524-523) – arkhón
• Periklész (Kr. e. 444-429) – sztratégosz
• Julius Caesar (Kr. e. 63-44) – pontifex maximus, consul, imperator, dictator
• Augustus (ur. Kr. 27- Kr. u. 14) – császár
 FOGALOMTÁR
• Akropolisz: fellegvár.
• Areioszpagosz: arkhónok tanácsa.
• arisztoi: „legjobbak”, arisztokrácia.
• arkhón: vezető állami tisztségviselő.
• bulé: tanács (400-ak, 500-ak tanácsa). A végrehajtó hatalmat gyakorló (a mai kormányhoz és
minisztériumokhoz hasonló) testület, amely a törvényjavaslatokat a népgyűlés elé nyújtja be.
• consul: a római állam élén álló választott főtisztviselő. A tisztséget mindig ketten töltötték be.
Feladatuk az állam irányítása és a hadak vezetése volt.
• demokrácia: népuralom. Olyan rendszer, ahol az államhatalom a nép kezében van.
• démosz: köznép.
• déloszi szövetség: a perzsa háború után létrejövő Ióniai poliszok szövetsége Athénnal, mely
Kr. e. 478-ban jött létre a perzsa támadások ellen. Tanácskozásaikat Délosz szigetén tartották.
• dictator: diktátor, legfőbb tisztségviselő Rómában.
• eklészia: népgyűlés. A közvetlen demokrácia egyik megnyilvánulási formája.
• Hellász: Görögország.
• hellén: görög.
• helóta: a legyőzött akhájok utódai Spártában. Jogállásuk sajátos: nem rabszolgák, de nem is
szabadok.
• héliaia: esküdtbíróság.
• imperator: hadvezér Rómában.
• magistratus: tisztségviselő Rómában.
• metoikosz: „idegenek”, bevándorlók.
• napidíj: állami tisztségek ellátásáért fizetett, kb. egynapi megélhetést biztosító összeg az ókori
Athénban. Periklész vezette be.
• optimata: a nemesek és vagyonos polgárok konzervatív pártja az ókori Rómában.
• osztakiszmosz: cserépszavazás, ha valaki türanniszra tört cserépszavazással 10 évre száműzték
Athénból.
• patrícius: az előkelő földbirtokos társadalmi réteg Rómában; a kifejezés az „atyák” szóból
származik.
• perioikosz: körüllakók.
• phülé: kerület.
• plebejus / plebs: köznép Rómában.
• polisz: városállam.
• praetoriánus: Róma & Itália biztonságára ügyelt.
• proletár: nincstelen.
• proscriptio: halállista. Sulla ezzel a módszerrel számolt le az ellenfeleivel. A halállistára felvett
személyeket büntetlenül meg lehetett ölni, illetve a vagyonukat el lehetett kobozni.
• senatus: vének tanácsa Rómában. A köztársaság idején a legfőbb hatalmat birtokló testület,
amelynek a legvagyonosabb nemzetségek vezetői lehettek a tagjai. A császárkorban hatalma
fokozatosan jelentéktelenné vált, majd megszűnt.
• SPQR: Senatus Populusque Romana.
• sztatégosz: hadvezér Athénban.
• territoriális: területi alapon tagozódott a társadalom.
• timokratikus: vagyoni alapon tagozódott a társadalom.
• triumvirátus: háromfős testület.
• türannisz: zsarnokság.
• türannosz: zsarnok.
• vérségi-elv: származás alapján tagozódott a társadalom.
 MÉG TÖBB INFÓÉRT
ELŐZMÉNYEK
• https://zanza.tv/tortenelem/az-okori-hellasz/az-okori-hellasz-kialakulasa-gorog-polisz-es-sparta
• https://zanza.tv/tortenelem/az-okori-roma/roma
• https://zanza.tv/tortenelem/az-okori-roma/oszd-meg-es-uralkodj
• https://zanza.tv/tortenelem/az-okori-roma/marius-es-sulla-romai-hadsereg
•
ATHÉN
• https://zanza.tv/tortenelem/az-okori-hellasz/az-okori-athen-demokracia-kialakulasa
• https://zanza.tv/tortenelem/az-okori-hellasz/perzsa-haboruk-es-az-atheni-demokracia
• https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_9_nat2020/lecke_01_002
• http://tortenelemcikkek.hu/node/150
• https://youtu.be/sQNy1qlrBvM
• https://www.youtube.com/watch?v=z59dQi6c7zQ
•
RÓMA
• https://zanza.tv/tortenelem/az-okori-roma/az-i-triumviratus
• https://zanza.tv/tortenelem/az-okori-roma/caesar-es-augustus-principatus-rendszere
• https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_9_nat2020/lecke_01_004
• http://tortenelemcikkek.hu/node/109
• https://youtu.be/xjHytKCeD_Q
• https://youtu.be/21qwIvXq10A
• https://youtu.be/pYfbAP5KNf0
• https://youtu.be/z59dQi6c7zQ

• B. Mátyus Gyöngyi & Bori István: Történelem érettségi témavázlatok (2016)

• Farkas Judit 2021. évi érettségi tételek történelemből (emelt)
• Száray Miklós Történelem 9.