1.

Az athéni demokrácia működése a

Kr.e. 5. században.
 Hellász
• mediterrán éghajlat:
• gabona, szőlő,
olajbogyó, gyümölcsök,
juh, kecske
• tagolt partvidék:
• kikötőkben gazdag,
• fejlett hajózás és
kereskedelem
• felszíne hegyvidéki jellegű:
• ásványkincsekben
gazdag
• folyókban szegény
 Athén
A városállam – polisz - kialakulása
• Elhelyezkedés
o Attika területén
o kikötője: Pireusz
o akropolisza jól védhető
• a királyság kora
o iónok alapítják
o társadalma vérségi alapon törzsekre (phülék)
tagolódott
• Thészeusz
o egyesít több kis falut → Athén létrejötte
 Arisztokratikus köztársaság
• arkhón
o a legfontosabb politikai tisztség
o csak arisztokraták
o kezdetben 1, majd 4, végül 9 arkhón volt hivatalban
egyszerre
• areioszpagosz
o volt arkhónok alkotják
o feladatuk
▪ bíráskodás
▪ tisztségviselők felügyelete
▪ népgyűlésen hozott törvények jóváhagyása
• az arisztokrácia és a démosz küzdelme
o a görög gyarmatosítás okozta változás
o a démosz meggazdagodó csoportjai politikai jogokat akar
célok
• jogok írásba foglalása
• jogi egyenlőség
• az adósrabszolgaság megszüntetése
 Drakón törvényei (Kr.e.621.) Hoplita

• megtiltotta a vérbosszút
• perek: külön vizsgálati és ítélkezési szakasz Szolón
• lehetőség a kiegyezésre A timokratikus köztársaság társadalmi csoportjai
• „drákói szigor” – szigorú törvények vagyon elnevezés hadseregben
o szerinte a legkisebb vétségekre is halálbüntetés a jogos 500 mérő fölött 500 mérősök hopliták
válasz, a nagyobb büntetésekre szintén halálbüntetést, 300 mérő fölött lovagok hopliták

mert annál nem talált súlyosabb büntetést 200 mérő fölött zeugitészek hopliták
200 mérő alatt thészek (napszámosok) evezősök,
segédcsapatot alkotják

Szolón reformjai (Kr.e.594.)

• Adósrabszolgaság eltörlése
• Timokratikus köztársaság: a lakosságot vagyoni helyzetük
alapján csoportokba osztja
• A vagyon lett a hivatalviselés alapja
o hivatalt csak az 500 mérősök viselhettek
o a kisebb vagyonnal rendelkezők részt vehettek:
▪ a népgyűlésen (ekklészia) → törvényhozás
▪ esküdtbíróságokon (héliaia) → 6000 fő alkotta, sorsolás
o bulé (négyszázak tanácsa) → phülénként 100-100 tag
A türannisz időszaka(Kr.e.560.-510.) türannisz = zsarnokság

• Peiszisztratosz (Kr. e. 560 – 527)

o arisztokrata családok belső harcai, magához ragadja a hatalmat
o a legyőzött arisztokrata családok földjeit szétosztotta
o vidékre kiszálló utazó bíróságokat hozott létre
phülék
o Látványos ünnepségek
▪ Fiai követik, de sikertelenek
▪ Kleiszthenész a spártaiak segítségével letaszítják őket

Kleiszthenész reformjai (Kr. e. 508.)

Vérségi- helyett területi (territoriális) alapú
lett a társadalmi berendezkedés
• phülék (kerületek) (de területi alapon)
népgyűlés legfőbb hatalom
bulé 500 fő (50/phülé) 1 phülé (kerület) 3 részből állt össze
• Kleiszthenész alatti további változások: Cél: a démosz többsége 1 városi
areioszpagosz csökken a szerepe
sztratégosz 10 (minden phüléből 1) 1 tengerparti

osztrakiszmosz cserépszavazás 1 belső

Az athéni demokrácia fénykora (Kr. e. 5. sz.)
Társadalmi viszonyok Periklész nevéhez fűződik, 15 évig sztratégosz
• A lakosság három csoportja
Teljes jogú polgárok hivatalviselés földtulajdon adómentesség Periklész idején napidíjat kaptak
a hivatali tisztségviselésért
Teljes jogú szülőktől származó, 20. évet betöltött férfiak
Célja: minél több résztvevő a politikában
Csökkentett jogúak

Metoikoszok (beköltözöttek) ipar, kereskedelem Nincs földtulajdon adózás

teljes jogúak családtagjai polgárjog nem politizálhatnak

Rabszolgák
• Politikai viszonyok:
sztratégosz 10 fő, katonai vezetők, később a legfőbb politikai vezetők

tamiász pénzügyi tisztviselő

bulé (ötszázak tanácsa), törvények előkészítése és végrehajtása

arkhón (arkhónok tanácsa), nem jelentős

areioszpagosz csak vallási és családi ügyekben bíráskodnak

héliaia Esküdtbíróság, 6000 fő, legfőbb bírói szerv

Periklész
Fogalmak:
arisztokrácia, démosz, demokrácia, népgyűlés, sztratégosz, cserépszavazás, rabszolga

Személyek:
Kleiszthenész, Periklész

Kronológia:
Kr. e. 3000 körül – Kr. u. 476. Az ókor
Kr. e. 508. Kleiszthenész reformjai
Kr. e. 5. sz. közepe az athéni demokrácia fénykora
2. Julius Caesar egyeduralmi kísérlete
 Királyság Kr. e. 753 – Kr. e. 510
A Római Birodalom
Köztársaság Kr. e. 510 – Kr. e. 27

Császárság Kr. e. 27 – Kr. u. 476

- Itáliai-félsziget
- Mediterrán éghajlat
- Földművelésre alkalmas
terület a partok mentén
- Görögökéhez hasonló
gazdaság
Julius Caesar (kr. e. 100.- kr.e. 44.)
• Caesar korai évei
• senatori rend egyik legelőkelőbb családjából
származott
• a család a populareshez kötődött
• Marius unokaöccse
• Sulla idején menekülnie kellett
• visszatérve különböző hivatalokat viselt
• jó taktikus, ügyes szónok
• Caesar Galliában erősödik meg
• gall háborúk Kr. e. 58-51: jelentősen növeli
Gallia területét
• átkelt Britanniába is
• nagy hadizsákmánya lett
• Sikeres, erős hadserege messzemenően hű
lett személyéhez
 Az első triumvirátus (kr. e. 60.)
• Triumvirátus: három férfi szövetsége (tres = három, vir = férfi)
• egy titkos magánszövetség
• egymás érdekében politizáltak
• Tagjai:
• Caesar
• Crassus
• nagyon gazdag
• Spartacus legyőzése
• Pompeius
• kiváló hadvezér
• nagyon népszerű (Magnus nevet kapja) kalózkodást
felszámolta
• keleten aratott győzelmeket
• Pontosz, Szíria (provincia), Judea (cliens királyság)
• Hogyan működtek együtt?
• Kr. e. 59. Caesar consul (Crassus és Pompeius is volt consul,
ugyanezt csinálták…)
• földet adott Pompeius veteránjainak
• kedvezett Crassusnak Caesar Crassus Pompeius
• (pl. Asia adóbérletének csökkentése)
Gallia helytartója Szíria helytartója Hispánia helytartója
• Helytartói tisztségek megosztása
 A triumvirátus felbomlása
• Crassus meghalt keleten (Parthus Birodalom elleni harcokban)
• Caesar sikerei által egyre nagyobb hatalomra tett szert
• Pompeius ezért a senatushoz közeledett
• Caesar a 10 év lejárta után ismét consul akar lenni
• Pompeius meg akarta ezt akadályozni
• Caesart hazarendeli a senatus (Kr. e. 49), hogy elszakítsa hadseregétől
• Caesar viszont sereggel érkezett Itáliába
• sereg nélkül kellett volna érkeznie, de ebben az estben felléptek volna ellene,
perbe fognák, elítélnék (provinciabeli és consuli évében elkövetett bűnei miatt)
• átlépi a Rubicont (Rubicó) folyót
• „Alea iacta est”. – „A kocka el van vetve.” a folyó jelképezte Itália a határát

Polgárháború
• Caesar bevonult Rómába, Pompeius elmenekült
• Kr. e. 48: Pharszalosz: Caesar legyőzte Pompeiust
• Pompeius Egyiptomba menekült ott megölték
• Caesar Egyiptomba érkezett VII. Kleopátrát ültette a trónra, gyereke született tőle (Caiserion)
• Majd legyőzi a pontosi uralkodót, Zelánál győzelmet aratott (Kr. e. 47) innen írta hadijelentésében:
• „Veni, vidi, vici!” – „Jöttem, láttam, győztem!”
 Caesar egyeduralma
Államforma: köztársaság (!)
Ennek ellenére teljhatalma van.
Hogyan? → az összes fontos tisztséget ő viseli
• pontifex maximus – főpap
• dictator – előbb évekre, majd örökre
• imperator – a hadsereg vezére (ő hozza létre a tisztséget)
Miért támogatják sokan? (főleg a plebejusok és a populares)
• kegyelmet ad korábbi ellenfeleinek
• Denarius: értékálló birodalmi pénz
• Földosztás a veteránok és a szegények között
• Szenátus létszámának növelése 900 főre
• Miért? Mivel saját híveivel tölti fel, valójában ezzel felszámolja a
szenátus jelentőségét, de közben demokratikusnak tűnik.
• Róma kikötőjének fejlesztése
• Naptárreform
• Halála
az optimaták (pl. Brutus, Cassius, Cicero) a sikerek ellenére sem tudják elfogadni
a köztársaság semmibe vételét, az egyeduralmat
• Kr. e. 44. március 15. (idusa) Caesart meggyilkolják a szenátusban
„Te is, fiam, Brutus?”
Alapvető fogalmak:
Plebejus: köznép
Patrícius: előkelők, vagyonosak
Senatus: A vének tanácsa Rómában. A köztársaság idején a legfőbb hatalmat birtokló testület, amelynek a legvagyonosabb
nemzetségek vezetői lehettek a tagjai.
populares: „néppárt” a nép nevében cselekvők
optimaták: nemesek, vagyonosok konzervatív pártja
néptribunus: a plebejusok jogi védelmezője
consul: A római állam élén álló választott főtisztviselő. A tisztséget mindig ketten töltötték be. Feladatuk az állam irányítása és a
hadak vezetése volt.
dictator: Római Köztársaság legfőbb rendkívüli tisztviselője. Megbízatása fél évre szólt, tetteiért nem lehetett felelősségre
vonni hivatali idejének letelte után sem.
pontifex maximus – főpap
provincia: a Római Birodalom Itálián kívüli legnagyobb, Rómának alárendelt területi és adminisztrációs egységei voltak

Személyek: Julius Caesar, Crassus, Pompeius, Brutus

Kronológia:
Kr. e. 753 Róma alapítása a hagyomány szerint
Kr. e. 510 a köztársaság kezdete Rómában
Kr. e. 44. Caesar halála
Kr. u. 395 a Római Birodalom kettéosztása.