21.

Ókori államberendezkedések (athéni

demokrácia, Caesar egyeduralmi kísérlete,
Augustus principátusa)
Az athéni demokrácia
Demokrácia kialakulása
- athéni városállam (polisz): Attikai-félsziget déli része
• bronzkori görögség egyik központja volt
- démosz és az arisztokrácia ellentéte
• démosz részt követelt a politikai életben
- Kr. e. 621 Drakón írásba foglalja a törvényeket
• szigorúak voltak („drákói szigor”)
• a démosz és az arisztokrácia harcát akarta csillapítani
• nem törölte el az adósrabszolgaságot, így a démosz folytatta a harcot
• azonban a törvényesség kialakulása gátat szabott az arisztokrácia önkényének
- csak ők birtokoltak politikai hatalmat
- Kr. e. 594 Szolónt választják meg arkhónnak
• eltörölte az adósrabszolgaságot
• elengedte az adósságokat
• politikai jogok alapjává a vagyont tette
- származás helyett
- démosz is politizálhatott
• növelte a népgyűlés hatáskörét
- legszegényebb polgárok is részt vehettek rajta
• létrehozta a bulét (400-ak tanácsa)
• létrehozta a népbíróságot
- itt is részt vehettek a szegények
• megteremtette a demokrácia alapját
- Peiszisztratosz
• zsarnok-türannosz
• Kr.e. 510 Peiszisztratosz fiait elüldözik
- Kleiszthenész reformjai Kr.e. 508
• új intézményrendszert hozott létre
Intézményei
- népgyűlés (ekklészia)
• legfontosabb intézmény
• minden polgár tagja volt
- 20 év feletti férfiak - szavazhattak, éstörvényeket javasolhattak
• évente 40x ülésezik
• törvényhozás
• legfontosabb kérdések (háború, béke)
• gyűlések a főtéren (agóra)
- ötszázak tanácsa (bulé)
 • ha a népgyűlés nem gyűlésezett, akkor ez a tanács vitte az ügyeket
• szabad polgárok kerülhettek be
- 30 évnél idősebbek voltak
• 50-50 minden phüléből
- évente sorsolták
- Attikai-fsz. 10 phülére osztották (tengerparti, városi, földi)
- különböző származású és foglalkozás ú emberek
- arisztokrácia visszaszorul
• végrehajtotta a törvényeket
• ellenőrizte a tisztségviselőket
• vezette a pénzügyeket
• naponta ülésezett
- areioszpagosz (volt arkhónok tanácsa)
• tisztviselők ellenőrzése
• Árész dombján
• volt arkhónok tanácsa
• jelentőségük csökkent
- Kleiszthenész csökkentette
- esküdtbíróság (héliaia)
• 6000 tag
• sorsolással választották ki a népgyűlésből
- 30 év feletti polgárok
• nincsenek képzett bírók →a közösség ítélkezik
- sztratégoszok (hadvezérek)
• választják őket
• feladatuk: hadügyek irányítása
• 10-en vannak
• újraválaszthatók
• tényleges vezetők
Működése
- feltétele: szegények is részt tudjanak benne venni
• ezért napidíjat vezettek be
- esküdtbíróságon, tanácsban végzett munkáért
- később a színházi látogatásokért is
- demokrácia legnagyobb ellensége: zsarnoksági rendszer (türannisz)
• zsarnok= türannosz
• ezt akarták megakadályozni
• ha fennállt a veszélye
- cserépszavazást rendeltek el (osztrakiszmosz)
• cserépdarabokra írták annak a nevét, akiről úgy gondolták, hogy egyeduralomra tör
• ha összegyűlt 6000 szavazat akkor száműzték Athénból
- de a vagyonát megtarthatta
- Kr. e. V. század közepe: demokrácia fénykora Athénban (Akropolisz, Pheidiasz)
- →ő kezdeményezte a napidíjak bevezetését
- népgyűlésen, esküdtbíróságon. később színházi előadásokon
 - arkhónokat már nem választják, hanem sorsolják
• →szerepük csökken
• megvalósult a jogi egyenlőség a szabad polgárok számára
• politikában, közéletben való részvétel mindenki számára biztosított volt
• a gazdaság is virágzott: bevételek (ezért valósulhatott meg)
- metoikoszok adói
- vámok és ezüstbányák bérletei
- Déloszi Szövetség jövedelmei
- gazdagok kötelező közkiadásokra fordítandó jövedelmei
Athén hatalmi helyzete a poliszrendceren belül
- a demokratikus rendszre kevés poliszra volt jellemző
- demokrácia (népuralom)
- Athén Hellász egyik vezető polisza
- déloszi szövetség
• kereskedelmi és hadi flotta
- kulturális központ
• politika és a művészet összekapcsolása
- politikai témájú színdarabok
Az athéni demokrácia értékelése
- nem akadályozta meg, hogy Periklész 15 éven t legyen sztratégosz
• demagógiát használt
• Thuküdidész szerint az athéni demokrácia az első polgár uralma
- különbözik a modern demokráciától
• kevesebb ember kapott választójogot
• közvetlen szavazás (ma nem megvalósítható→népképviselet)
- Peiklész halála után hanyatlás
• okok:
- poliszok köztti háború
- démosz vagyoni differenciáltsága
- egyéni érdekeket szolgáló politikai csoportok kialkulása

Caesar egyeduralmi kísérlete

- a köztársaság válsága
• hódítások
- →Római Birodalom területe megnövekedett
- →társadalmi, és politikai válság
• parasztok elszegényedtek, elveszítették birtokukat
- →hadsereg válsága
• túl nagy állam az akkori közigazgatáshoz
• rabszolga felkelések
• háborúk
- megerősödtek zsoldoshadsereget irányító hadvezérek
• pl. Caesar
- a válság megoldására a köztársaság rendszere alkalmatlan
• megoldás – egyeduralom
• →Sulla egyeduralma
- Caesar hatalomra jutása
• a Római Köztársaság két legnépszerűbb politikusai
- Pompeius
• Spartacus féle rabszolgalázadás leverése → vagyon, befolyás
• patricius
• hadvezér (Sulla alvezére volt)
• legyőzi a kalózokat
• később a szenátus ellen fordult
• Crassus
- Róma leggazdagabb embere
- hadvezér és politikus
- Sulla mellett harcolt a néppártiak ellen
- Spartacus legyőzője
- közeledett a néppárthoz
- Caesar
• patrícius ↔néppárti kapcsolatok (család)
- néppárti elveket hirdetett
- optimaták (szenátori rend) ↔ lovagrend (néppárt)
- (Crassus, Pompeius, Sulla) latifundium ↔ adószedő, földbérlő (Marius, Caesar)
• Sulla halála után tér vissza a száműzetésből
• ünnepi játékok, gladiátorviadalokat rendezett
- →tömeg rokonszenvének megnyerése
- →eladósodott
• →Hispánia egyik helytartósága
• kibékíti Crassust és Pompeiust
- I. triumvirátus (Kr.e.60)
• három férfiú szövetsége
• a szenátussal szemben
• egymást támogatták
• Caesar kezdeményzésére
• Caesar konzul lesz, majd megkapja Gallia provinciát (prokonzulként)
- →Caesar meghódítja egész Galliát (Kr.e.58-51)
- gallok nem fogtak össze
- Verincingentroixet fogságba vetette
- személyéhez hű hadsereg
- zsákmány
- →győzelmekkel növeli népszerűségét
- a triumvirátus felbomlik ←Crassus halála
• Pompeius újra a szenátus oldalára áll
• Kr.e.49. Caesar átlépi a Rubicont („A kocka el van vetve”)
- nem hozhatna sereget
 - →polgárháború
• →elfoglalja Rómát
• Pharszalos Kr.e.48.
- Caesar győz
- Pompeius Egyiptomba menekül (ahol megölik)
Caesar uralma (kr.e.48-44)
- hivatalosan nem szüntette meg a köztársaságot
• ↔olyan politikai pozíciókat töltött be, amely a köztársaság rendszerének felszámolásához vezetett
• hatalma a személyéhez hű hadseregen nyugodott
• az összes fontosabb címet viselte
- örökös diktátor
• eredetileg fél évre választották svégveszély esetén
• teljhatalom
• katonai és polgári vezető
• nem vonhatták felelősségre
- consul,néptribunus, pontifex maximus
• új intézkedések → válság csökkentése→egységes birodalom megteremtése
• engedékeny a polgárháboú után
- Panem et circenses!
- értékálló aranypénz
• egységes
• első személy aki saját képmásával veretett pénzt (eddig csak istenek, vagy a rmai történelem
nagy alakjai)
- földet osztott
- adóbérlet emgszüntetése
- letelepítette a veteránjai → hű katonai erő
- szenátus létszámát 900-ra emelte
• saját embereit ültette a szenátusba (szegényebbeket is felvesz)
- +polgárjog a provinciabelieknek
- =>népszerű a plebs (nép) , és a lovagrend körében
- naptár reform (Julianus naptár)
- keleti hadjárat (Veni,vidi,vici)
- kiterjesztette a római befolyást Egyiptomra (→Kleopátra)
- a szenátorok féltek, hogy királyi hatalomra tör
• →Kr.e.44. március 15. (március idusán) → merénylet (Caesar halála)
- vezetői : Brutus és Cassius
- →polgárháború
- Caesar → császár

Augustus principátusa
Bevezetés:
- Octavianus hatalomra kerülése
• Caesar halála →polgárháború felé sodródik az ország
 - örökös dictator → egyeduralom → meggyilkolják
• II. triumvirátus (Kr.e. 43)
- caesari örökség folytatása
- Antonius – Caesar volt parancsnoka
- Lepidus – a lovasság vezetője
- Octavianus – Caesar unokaöccs
• végrendeletében Caesar fiává fogadta → örökös
• megörökölte a hadsereget
• hadsereget szervezett Caesar veteránjaiból
• felajánlotta szolgálatait a szenátusnak (Antonius ellen)
- népgyűléstől teljhatalmat kaptak
• →államügyek rendbehozatala
• ellenfeleik kiszorítása (proscriptio)
- Kr.e. 42 Philippi II. triumvirátus ↔ Brutus és Cassius (Caesar gyilkosai)
- felosztották a birodalmat
• Antonius – keleti területek
• Octavianus – nyugati területek (+Róma)
• Lepidus – Afrika
- kiszorítják a hatalomból
- hamarosan visszavonul
• Octavianus és Antonius egyeduralomra tört (→polgárháború)
• Antonius
- keleti terjeszkedés (sikertelen)
- Kleopátrával való viszony
• →feszültség Octavianus és Antonius kapcsolátában
- elvált Octavianus húgától (→szövetségük alapja megrendült)
• a rómaiak tartottak attól, hogy a birodalom súlya keletfelé tolódik
- Octavianus nyilvánosságra hozza a Antonius végakaratát (Antonius ellenes propaganda)
• Alexandriában akarta magát öröknyugalomra helyeztetni (nem Rómában)
- →a rómaiak többsége Octavianust támogatta
- Kr.e. 31. Actium
• tengeri ütközet
• Octavianus nyert
- →Kr.e. 30-ra Egyiptomba érkezik → Kleopátra öngyilkossága
- provinciává tette Egyiptomot (gabonaellátás szempontjából fontos)
• nem adta át a szenátusnak (saját maga írányította)
- A principátus rendszere
• Augustus egyeduralma (Kr.e.31. (27.)-Kr.u.14.)
• Ptolemaiosz örökösének nyílvánítatta magát
- →hatalmas vagyon
• Róma gabonaellátása is a kezébe került
• hatalmának alapja
- hadsereg
- hivatali hatalomkoncentráció
• a szenátus által felkínált dictatori címet nem fogadja el
 - tanul Caesar esetéből
• →egyeduralmát leplezi
• →a köztársaság megmentőjeként tetszeleg
• →látszólag lemond a hatalomról
• →csak megtiszteltetésből fogadott el címeket
• ↔valójában a hatalmat a kezében tartotta
• a köztársaság kereteit megtartva valósította meg diktatúráját
• Princeps (első polgár)
- senatus feje
- ő szavazhatott elsőnek
• prosciptiót egyeduralma alatt is gyakorolta szükség esetén
• több tisztséget viselt
- de sohasem az összeset
• kulcsfontosságú köztársasági tisztségeket összpontosított
- censor
• vagyonbecslés
• névjegyzés összeállítása → saját híveit ültethette a szenátusba
- consul
• a hadsereg és a végrehajtó hatalom feje
• Róma vezetője
- pontifex maximus
• vallási élet irányítója (főpap)
• vallás a hatalmának támasza
- Augustus (fenésge, isteni) ←szenátustól a polgárháború leveréséért (Kr.e.27.)
- Caesar örököse
- néptribunus
• sérthetetlen (sacrobanctus)
• vétójog
- imperátor
• hadsereg irányítója
- madárjós (augur)
• Augustus függő hivatalnokok
• testőrgárda (praetoriánusok)
• köztársasági formákkal leplezte egyeduralmát
- →korai köztársasági formák felújítása
• igyekezett különböző társadalmi rétegeket megnyerni
- szenátus bevonása a hatalomba
- földosztás a katonáknak
- gabonaosztás
- játékok (panem et circenses)
• provinciák átalakítása
- szenátus kezében maradtak agazdaságilag nem olyan fontos térségek
- Egyiptomot írányítása alá vonta
- hódítások
• a Duna és a Rajna vonaláig tört előre
- Duna kerskedelem szempontjából fontos (jelentős szállítási útvonal)
 • Pannónia (Kr.e.9.)
- →természetes határok elérése
• jól védhető
- uralma nyugalmat és biztonságot hozott
• évszázados polgárháborús állapotok után
- külpolitika
• békére törekedett
• pax romana, pax Augusta
- a légiókata határmentén állomásoztatta
- propaganda
• Augustus hatalmának legitimációját szolgálta
• önéletrajaza
- propagandisztikus szöveg
- caesari hagyomány
• Caesart az atyájának nevezi
- az igazságot elferdítette
• saját szerepét eltúlozta
• álszerénység
• demagógia
• „Augustusi aranykor”
- szobrászoknak, költőknek köszönhetően valóságos kultusz alakult ki körülötte
- támogatta a művészeteket
- politikai és társadalmi konszolidáció

Befejezés
- békét és rendet teremtett a polgárháborúk után
- elfogadható kompromisszum a kiváltságos csoportnak
- biztos megélhetés az alsóbb rétegeknek