AUGUSTUS URALMA

A PRINCIPÁTUS RENDSZERE AZ
ÓKORI RÓMÁBAN
OCTAVIANUS → AUGUSTUS

←hadvezér

magistratus→
 CAESAR ÖRÖKÉBEN
Caesar a Kr. e. 43-as esztendőre unokaöccsét,
Octavianust jelölte helyettesének, végrendeletében
pedig fiává is fogadta.
Kr. e. 44 márciusának idusa: merénylet Caesar ellen
=> Octavianus át akarja venni örökségét. Caesar
egykori veteránjai közül sokan az oldalára álltak, ő
pedig először úgy próbált érvényesülni, hogy
nagybátyja másik hívét, Marcus Antoniust támadta,
mivel az nem hajtotta végre a dictator végrendeletét.
 A 2. TRIUMVIRÁTUS

Octavianus kiegyezett Antoniusszal és Lepidusszal,

majd légióival megszállta Rómát. A három férfi
létrehozta a második triumvirátust =>
felosztották egymás között a birodalom nyugati
felét, majd a keleti részt uraló összeesküvők ellen
indultak.
Kr. e. 42-ben Philippi mellett legyőzték Cassius és
Brutus seregeit, és átvették a birodalom
irányítását.
A 2. TRIUMVIRÁTUS
 AZ ACTIUMI GYŐZELEM
Ezután már riválisként tekintettek
egymásra: félreállították az idős Lepidust,
és felkészültek a végső összecsapásra.
Antonius szerelmi viszonyba került
Kleopátra egyiptomi királynővel, és keleti
terjeszkedéseivel egy saját birodalmat
épített.
↨
Octavianus Illyriában hódított, és Róma
városában szilárdította meg a pozícióit.
A szenátus megszavazta az Egyiptom elleni
háborút => Kr. e. 31-ben az actiumi csatában
legyőzte vetélytársát, meghódította Egyiptomot .
 IMPERATOR CAESAR DIVI FILIUS
AUGUSTUS
A győztes
 A PRINCIPATUS
Octavianus mint a római köztársaság megmentője
tért vissza a fővárosba: a nép rajongott érte.
Látszólag lemondott hatalmáról, ám ereje továbbra
is jelentős maradt a hadseregre támaszkodva.
A senatus különböző titulusokkal halmozta el, ezek
közül egyedül a dictatori címet utasította vissza,
mert nem akart nyílt egyeduralmat alkalmazni.
Valójában Augustus egyeduralomra tett szert, de a
köztársaság intézményeit megőrizte.
Saját nevével kezdte a senatusi névsort, ezzel is jelezve,
hogy önmagát az állam első emberének, princepsének
címezte. Ebből a kifejezésből született a kormányzati
rendszer elnevezése, a principátus. 
↓
A köztársaság látszatával leplezett egyeduralom
 A PRINCIPATUS URALMI RENDSZERE
Az összes jelentős tisztséget Augustus töltötte be:
o censorként befolyásolni tudta a senatus összetételét (amelyet
a híveivel töltött fel) és a magistratusok választását
o consulként irányította a végrehajtó hatalmat
o néptribunusi vétójogával élve bármely, az ő érdekeit sértő
senatusi határozat ellen fellépett, s egyúttal sérthetetlenséget
élvezett.
o pontifex maximusként a vallási élet irányítását is a kezében
tartotta.
Egyeduralmát biztosította:
o az általa befolyásolt és az őt támogató hivatalnokok hozták
meg a döntéseket, akik időről időre megerősítették
Augustust tisztségeiben (császári hivatalok)
o hadsereg felett is övé volt a korlátlan hatalom
o császári testőrség
 PANEM ET CIRCENSES!
Augustus idején megnyugodott Róma, elcsitultak a belső
ellentétek, és békében virágzott a birodalom.
Róma fejlődött és gyarapodott, nagyszabású építkezések
folytak:
o Colosseum - a nép szórakoztatására tartottak
véres gladiátorjátékokat, valódi küzdelmeket.
o kedvelt időtöltése volt a római polgároknak a fürdők
látogatása, amelyek a társasági élet központjainak
számítottak.
o Létrejöttek a színházi előadások, a cirkuszi játékok.
Ezek a szórakoztatási formák a társadalom figyelmének
lekötése céljából születtek meg, hiszen a köztársaság
válságának idején elkezdődött elszegényesedési
folyamat továbbra is súlyos veszélyt jelentett a nép
számára. Panem et circenses! (Kenyeret és cirkuszt a
Népnek!) - erre volt a legnagyobb szükség a belső béke
elérése érdekében.
 PAX ROMANA MEGTEREMTŐJE
Augustus személyesítette meg a nép
számára a béke megteremtőjét, s ehhez
nemcsak intézkedései, hanem a jó
érzékkel használt propaganda eszköze is
hozzájárult:
o szobrok készültek róla, amelyek istenként
jelenítették meg őt
o önéletrajza megírását sem az igazság
megismertetése és a valódi szándékok feltárása
vezérelte, sokkal inkább tetteit minél
magasztosabb és a béke felé vezető út
kiépítésének szándéka jegyében tüntette fel
benne.
 HÓDÍTÁSAI
Riválisai legyőzése után Augustus meghódította:
o a gazdag Egyiptomot
o az Alpokban és a Balkánon tolta északabbra az állam
határait (pl.: Pannónia is római provincia lett)
o germán területek kerültek a birodalomhoz (északon a
Rajna a határ)
o Észak-Afrikában dél felé, Kis-Ázsiában kelet felé mozdul
el a római határ
o Nagy Heródes halálát követően pedig Júdea (zsidó állam)
is római birtok lett.
Cél: természetes határok vegyék körül a birodalmat.
HÓDÍTÁSAI
 TÖRTÉNETÍRÓK AUGUSTUSRÓL:
TACITUS
„Amikor Brutus és Cassius pusztulása után már nem
volt köztársasági haderő, Sextus Pompeiust Sicilia
mellett leverték, és Lepidus kiforgatása, Antonius
öngyilkossága után a Iulius-pártnak is csak Caesar
maradt vezérül, s lemondott triumviri címéről, mintha
consulként járna el és a nép védelmére beérné a
tribunusi joggal, miután a katonaságot ajándékokkal, a
népet gabonával, az egész államot a béke édességével
lekenyerezte, lassanként magasabbra tört: magához
ragadta a senatus, a magistratusok, a törvények
jogkörét, s ennek senki sem szegült ellene, hiszen a
legderekabbak a háborúkban vagy a proskribálás során
elhullottak, a többi előkelő pedig, minél jobban hajlott a
szolgaságra, annál nagyobb gazdagsághoz és
kitüntetésekhez juthatott, és az új helyzetből hasznot
húzva inkább a biztosat és meglevőt, semmint a régit és
kockázatosat választotta.” (Tacitus, Kr. u. 55–120 k.)
 TÖRTÉNETÍRÓK AUGUSTUSRÓL:
SUETONIUS
„Tisztségeket, hivatalokat a törvényes kor elérése előtt is
ellátott, egyes újfajta méltóságokat pedig élete végéig viselt.
Még huszadik évét sem töltötte be, mikor megszerezte a
consuli hatalmat, mégpedig úgy, hogy legióit szinte
ellenségként egészen Róma alá vonultatta, és követeket
küldve a városba, a hadsereg nevében magának követelte
consulságot. Ez alkalommal a küldöttség vezetője a senatus
ingadozását látva, hátravetette köpönyegét, és kardja
markolatára mutatva nem habozott a tanács színe előtt
kijelenteni: "Majd megteszi ez, ha ti nem teszitek."”

„Az állam újjászervezésére felállított triumviratus tisztségét

tíz éven keresztül látta el; ebben a minőségben a
proscribálások megszüntetése érdekében egy ideig szemben
állt társaival; de ha ilyen eljárás mégis elkezdődött,
mindkettőjüknél keményebben viselkedett. Mert társai
bizonyos emberek esetében gyakran hajlottak szép szóra,
könyörgésre, ő azonban mindenáron arra törekedett, hogy
senkit se kíméljenek.” (Suetonius: A caesarok élete)
 AZ „ISTENI AUGUSTUS”
Augustus 76 éves korában hunyt el békében úgy,
hogy megmentette a Római Birodalmat a
válságból, és új rendszerével századokig
biztosította annak fennmaradását. Halála után
családi mauzóleumában helyezték örök
nyugalomra, és a császári kultusz részévé tették
isteni Augustus néven. Uralma alatt a Római
Birodalom minden szempontból virágázását
élte.