1

ÉVSZÁM
Kr.e. 2900: Alsó és felső Egyiptom egyesítése
Kr.e. XIII. század: Óbabiloni Birodalom- Hammurapi törvénygyűjteménye
Kr.e 776: az első feljegyzett olimpiai eredmények- a görög időszámítás kezdete
Kr.e VIII- VI. század: a görög gyarmatosítás
Kr.e. 753: Róma alapítása
Kr.e 621: Drakón szigorú törvényei Athénban ( Kr.e VII: század vége)
Kr.e. 594: Szolón reformjai Athénban
Kr.e. 510: Az arisztokratikus köztársaság kialakulása Rómában. Az utolsó türannosz elűzése
Athénból
Kr.e. 508: Kleiszthenész reformjai Athénban
Kr.e. 490: a marathóni csata
Kr.e. 480: a thermopülai és a szalamiszi csata
Kr.e. 431- 404: a peloponnészoszi háború
Kr.e. 367:a törvényben maximálják Rómában az állami földekből bérelhető föld nagyságát
(Licinus- féle földtörvény)
Kr.e 336- 323: Alexandrosz uralkodása ( Nagy Sándor)
Kr.e. 60: az első triumvirátus )Crassus, Pompeius és Caesar szövetsége)
Kr.e 48: a pharszaloszi csata .Caesar legyőzi Pompeiust
Kr.e. 44: Caesar meggyilkolása
Kr.e 43: a második triumvirátus( Antonius, Octavianus és Lepidus szövetsége)
Kr.e.42: csata Philippénél. Antonius vezetésével legyőzik Caesar merénylőinek seregét
Kr.e. 31: az actiumi csata. Octavianus legyőzi Antoniust, megszerzi az egyeduralmat
Kr.e. 27-Kr. u. 14. Octavianus ( Augustus) uralkodása. A principátus rendszerének kiépítése
Kr.e.9.sz.:a római hódítás Pannóniában
Kr.u.II. század eleje: A Római Birodalom eléri legnagyobb kiterjedését
 2

NEVEK
Alekszandrosz: (Nagy Sándor) makedón király, az ókor egyik legjelentősebb hadvezére.
Makedónia és Hellasz egyesített erejét felhasználva meghódította a Perzsa Birodalmat

Antonius: római politikus és hadvezér. Caesar hadvezére,majd a második triumvirátustagja.

Caesar gyilkosainak legyőzése utána birodalom keleti részén építette ki hatalmi bázisát.
Szembekerült Octavianusszal, akitől Actiumnál vereséget szenvedett

Arisztotelész: görög bölcselő.Mind a tapasztalati, mind a szellemi világot létezőnek ismerte

el, de a szellemit tartotta magasabb rendűnek

Augusztus: Octavianus

Brutus: Caesar gyilkosa.A philippi csatában az Antoniustól és Octavianustól elszenvedett

vereség után öngyilkos lett

Buddha: a buddhizmus megalapítója. Név jelentése „megvilágosodott”. Tanításának lényege

az emberi vágyakról való lemondás, amellyel eljutunk a tökéletes lelki nyugalom állapotába

Caesar: Római politikus és hadvezér. Néppárti támogatással került a hatalom közelébe, s

tagja lett az első triumvirátusnak. Hadseregére támaszkodva megszerezte az egyeduralmat.
Nyíltan felrúgta a köztársasági hagyományokat, ezért meggyilkolták

Dareiosz: több perzsa nagykirály neve. I. Dareiosz uralkodása alatt élte fénykorát a Perzsa
Birodalom. III. Dareiosz az utolsó perzsa uralkodó, aki Nagy Sándorral szemben vesztette el
birodalmát.

Drakon: Athén legendásan szigorú törvényhozója. Írásba foglalta a törvényeket

Gracchusok: római politikus testvérpár. Tiberius és Caius

 3

Hadrianus: római császár. Az Antoninus- dinasztia tagja. kiépítette a birodalom határát védő
limest.

Hammurapi: Kr.e XVIII. század. Óbabiloni Birodalom uralkodója.

Hannibál: A punok hadvezére a második pun háborúban

Hérodotosz: görög történetíró „ a történetírás atyja”

Homérosz:görög epikus költő, a hagyomány a nevéhez köti az Iliászt és az Odüsszeiát.

Justinianus: bizánci császár. Az utolsó latin nyelvű keleti császár. Nevéhez fűződik a római jog
egységbe foglalása ( Corpus juris civilis)

Kheopsz: az egyiptomi Óbirodalom fáraója. Gízai piramisa a legnagyobb méretű ilyen

síremlék

Kleiszthenész: athéni politikus, aki Kr.e 508-ban jelentős reformokat vezetett be. A lakóhely
szerinti beosztást tette a politikai szereplés alapjává. A várost és környékét ( phülékre)
osztotta. Bevezette a cserépszavazás intézményét

Kleopátra: az ókori Egyiptom utolsó uralkodója. Előbb Julius Caesar szeretője lett, majd
Antoniushoz fűzte legendás szerelem. Antonius actiumi veresége után öngyilkos lett

Leónidász: spártai király, aki Kr. e. 480-ban a Thermopülai- szorosban felzárkóztatta a perzsa
sereget

Marius: néppárti politikus Rómában. A hadsereg válságát a zsoldoshaderő felállításával

oldotta meg.

Miltiádész: athéni hadvezér, aki marathóni csatában legyőzte a pezsákat.

 4

Nagy Sándor: Alexandrosz

Nero: római császár. a hatalomtól megittasult uralkodó vált. Nero rendelte el az első
keresztényüldözést. Amikor a hadsereg fellázadt uralma ellen, öngyilkos lett.

Octavianus: római politikus. Caesar unokaöccse, a második triumvirátus tagja. Antonius

legyőzése után kiépítette egyeduralmát, a principátust. Kormányzása belső és külső békét
hozott a birodalomnak. (Pax Romana)

Peiszisztratosz: Athén türannosza (uralkodott Kr.e 560- 527) Fegyveres erővel szerezte meg
az egyeduralmát, de a tömegekre támaszkodva tartotta fenn azt.

Periklész: athéni államférfi. A sztratégoszi tisztséget viselte, döntő befolyása volt az

államügyekre.Az ő javaslatára csökkentették az areioszpagosz jogkörét és bevezették a
napidíjak rendszerét.

Pheidiasz: görög szobrász, Akropolisz építkezéseinek írányítója. kiemelkedő alkotása Athéné

szobra és Zeusz szobra Olümpiában

Platón: görög bölcselő, Szókrátész tanítványa. Plátón ideális államát a tudósok vezetik, az
állampolgárok helyzete képességeiktől függenek.

Plutarkhosz: görög történetíró: Fő műve a Párhuzamos életrajzok a görög és római

történelem nagyjainak életét dolgozza fel

Pompeius: római hadvezér. Részt vett az első triumvirátusban( Kr. e. 60) majd Caesarral
szemben a senatus mellé állt. Caesar Pharszalosznál legyőzte ( Kr.e 48) , Egyiptomba
menekült, ahol meggyilkolták.

Scipio: római hadvezér. A második pun háborúban győzelmet aratott Hannibál felett

Spartacus: az ókor legnagyobb rabszolgafelkelésének vezetője, gladiátorként állt a felkelők

élére
 5

Sulla: római hadvezér, a szenátori párt vezére. Mariussal szemben megszerezte az

egyeduralmat, diktátori hatalmát.

szókrátész: görög bölcselő, filozófiájának középpontjában az ember áll.

Szolón: athéni törvényhozó, arkhón. Kr.e. 594-re eltörölte az adósrabszolgaságot, elengedte

az adósságokat ( teherlezárás). A politikai jogok alapjává a vagyont tette. Megteremtette a
demokrácia alapját

Tacitus: Róma legfontosabb történetírója

Themisztoklész: athéni politikus, aki a marathóni csata után a flottaépítés szorgalmazáséval

készítette fel Athént az újabb támadásra. A Szalamiszi- szorosban vívott tengeri csatában
legyőzte a perzsa hajóhadat

Thuküdidész: görög államférfi és történetíró

Traianus: római császár, az Antoninus –dinasztia tagja.Az utolsó nagy hódító császár,
elfoglalta Mezopotámiát, Armeniát és Daciát

Xerxész: perzsa nagykirály, I. Dareiosz fia

Zeusz: az olümposzi főistene a görög mitológiában.

 6

FOGALMAK

állam: meghatározott területen kialakult tartós emberi közösség, amely szervezetével a

közösség fölötti hatalmat gyakorolja.

államforma. az állam egyik jellemzője, amely az állam szervezeti felépítését jelenti. A két
alapvető államforma a királyság és a köztársaság.

amphiteatrum: körszínház, jellegzetes római középület, amely a gladiátori játékok és egyéb

viadalok színtere volt

arisztokrácia: a görög társadalom nagybirtokos, vezető rétege a Kr. e V század elejéig.

Később az országok földbirtokos vezető rétegét jelölte e fogalom.

arkhón: az arisztokratikus köztársaság idejeén az állam élén álló, arisztokrata származású

hivatalnokok elnevezése Athénban. Hivatali idejük után tagjaivá váltak az arkhonok
tanácsának, az Areioszpagosznak

birodalom: olyan állam, amely nagy területre terjed ki, és több népet ölel fel. Általában
egyetlen uralakodónak alávetett központosított hatalom jellemzi

censor: magas rangú tisztségviselő az ókori római köztársaságban.Fő feladata az adófizető

polgárok besorolása vagyoni osztályokba. Ők állították össze a senatus névjegyzékét

consul: a legfőbb hivatal a köztársaság koriRómában. Az állam élén 2 consul állt, akik a
senatussal együtt írányították köztársaságot.

császár: uralkodói cím.A Római Birodalomban az állami főhatalmat gyakorló személy, aki a
világi és vallási élet egyszemélyi irányítója

cserépszavazás: ( osztrakizmosz) : eljárás, amelyet Kleiszthenész vezetett be Athénban ( Kr.e

508) a zsarnokság megelőzésére. 10 évre száműzték a városból azt a politikust, akiről úgy
vélték, zsarnokságra tör
 7

demokrácia: népuralom. Olyan politikai berendezkedés, amelyben a hatalmataz

állampolgárok többsége gyakorolja

démosz: a görög társadalom egyik rétege.Fokozatosan politikai jogokat nyertek és kivívták a

demokráciát.

despotizmus: korlátlan egyeduralom, amikor az uralkodó hatalmát sem törvények, sem

egyéb szabályok nem korlátozzák.Ókori keleten volt jellemző

dictator: teljhatalommal rendelkező katonai és polgári vezető a köztársasági

Rómában.Végveszély esetén a senatus nevezi ki, s megbízatása korlátozott időre szól ( fél év)

ekklészia: a népszavazás elnevezése Athénban

esküdtbíróság: ( héliaia) az igazságszolgáltatással foglalkozó testület athénban. Szolón

vezette be 6000 tagja volt

gladiátor: egymással vagy vadállatokkal küzdöttek meg a közönség szórakoztatására

görög gyarmatosítás: Kr.e VIII- VI. század között lejátszódó történelmi folyamat. A görög
poliszok lakosságának egy része kivándorolt, és új településeket ún. gyarmatvárosokat hozott
létre

hellenizmus: történelmi korszak az ókori Keleten a Kr.e. III. és a Kr. e I.század között.Lényege
a görög és az ókori keleti társadalmi és kulturális hagyományok ötvözése

hieroglifa: legősibb egyiptomi írásfajta.képírásból fejlődött ki

limes: (határ): a határvédelmet szolgálóerődítményrendszer a Római Birodalomban. Építését

a K.r .u.1. században kezdték meg. Hadrianus császár jelentősen megerősítette
 8

légió: az ókori római hadsereg legnagyobb létszámú önálló egysége

néptribunus: a plebejusokérdekeit védő tisztségviselő az ókori Rómában, Kr.e 494-től.

Személye sérthetetlen volt, vétójogot kapott minden a plebejusokat érintő ügyben

patricíus: a római társadalom vagyonos , polgárjoggal rendelkezőcsoportjának tagja

piramis: az egyiptomi Óbirodalom fáraóinak emelt hatalmas síremlék

plebejus: olyan szabad ember Rómában. Parasztok, kereskedők, iparosok voltak, s

kezdetben nem rendelkeztek polgárjoggal

plebs: a római köznép, szűkebb értelemben a városi tömeg.a városban élő tömeg alkalmi
munkákból élt( napszámos), és igényt tartott állami juttatásokra ( pl. ingyen gabonára)

polisz: görög városállam. A városból és közvetlen környezetébőlálló kisméretű államok

elnevezése. A poliszoka Kr.e XII. és VIII. század között alakult ki.

politeizmus: sokistenhit

principátus:a római császárkor első korszaka, a köztársasági formákkal leplezett

egyeduralom rendszere.Kiépítése Augustus nevéhez fűződik

proletár: vagyontalan személy.Az ókori Rómában így nevezték a legszegényebb pokgárokat

provincia: tartomány, a meghódított területen kialakított igazgatási egység a Római

Birodalomban.A provinciák lakossága adót fizetett Rómának, s nem képviseltethette magát a
római politikában

rabszolga: szabadságától megfosztott, más tulajdonában lévő személy. A rabszolgák

általában semmiféle joggal nem rendelkeztek, adták, vették őket
 9

senatus: a vének tanácsa Rómában.A köztársaság idején a legnagyobb tekintélyű és a

legfőbb hatalmat birtokló testület. Létszáma a köztárasaág kezdetén 100- ról 300-ra nőtt,
Sulla pedig 600 főre emelte

sokistenhit- politeizmus

szenátori rend: a nagybirtokos, vezető hivatalokat betöltő társadalmi réteg az ókori

Rómában. a köztársaság válságának időszakában

sztratégosz: a hadsereg vezetői Athénban.10 stratégoszt választották

triumvirátus: 3 férfi szövetsége. Rómában a köztársaság válsága idején( Kr.e. 60 és Kr.e 43.)
az egyeduralomért vívott küzdelemben

türannisz: az egyeduralom, a zsarnokság görög elnevezése