ÁSVÁNYOK ÉS KŐZETEK

KŐZET - ÁSVÁNY
Kőzet= a földkéreg nagy tömegű, ásványokból felépülő,
természetes módon keletkezett anyaga.

Ásvány= meghatározott kémiai összetételű, szilárd,

egynemű, szervetlen eredetű anyagok, amelyek egyetlen
kémiai képlettel felírhatók.
KŐZETEK KELETKEZÉS SZERINTI
CSOPORTOSÍTÁSA

• Magmás kőzetek
• Üledékes kőzetek
• Átalakult kőzetek
KŐZETEK KÖRFORGÁSA
 MAGMÁS KŐZETEK

Mélységi magmás Kiömlési kőzetek Vulkáni

kőzetek: törmelékes
kőzetek
Ha a magma a
Ha a magma a felszínre kerül, s ott Robbanásos
mélyben gyorsan kitöréskor a kirepülő
megszilárdul. megszilárdul lávafoszlányból
keletkezett

gránit, Riolit
Riolittufa
Diorit Andezit
Andezittufa
gabbró Bazalt
bazalttufa
 MAGMÁS KŐZETEK
Bázikus mélységi magmás Bázikus vulkáni kiömlési
kőzet kőzet

Bazalt
Gabbro

Semleges mélységi magmás kőzet Semleges vulkáni kiömlési

kőzet

Diorit Andezit

Savanyú mélységi magmás kőzet Savanyú vulkáni kiömlési kőzet

Gránit Riolit
 ÜLEDÉKES KŐZETEK

Törmelékes Vegyi üledékes Szerves

üledékes üledékes
Kémiai átalakuláson is
Az elaprózódott, átesnek.
idősebb kőzeteket a Elhalt élőlények
folyók, szél, vagy maradványaiból
gleccserek elszállítják. Pl: sófélék, gipsz keletkezett.

Pl: homok, kavics, Pl: kőszén, kőolaj

agyag
 ÜLEDÉKES KŐZETEK
Üledékes kőzetek: természetesen lerakódott üledékből a szárazföldön, a tengerek és
óceánok fenekén diagenizált (az üledék üledékes kőzetté válása) kőzeteket nevezzük.
Eredetük szerinti csoportosítás:

1. törmelékes kőzetek

homokkő konglomerátum

2. vegyi üledékes kőzetek

kősó

3. szerves eredetű kőzetek

mészkőbe ágyazott fosszíliák antraci

ÁTALAKULT KŐZETEK
A magmás és üledékes kőzetekből keletkeztek úgy,
hogy szerkezetük a nagy nyomás és magas
hőmérséklet hatására megváltozott.

Pl.: zöldpala, kristályos pala, gneisz, márvány

 A METAMORFÓZIS FOKOZATAI ÉS AZ ADOTT FOKOZATRA
JELLEMZŐ METAMORF KŐZETEK ÉS ÁSVÁNYOK
•Nagyon kisfokú metamorfózis (agyagpala,
metabazalt). Jellegzetes ásványai: agyagásványok,
laumontit (zeolit), prehnit (zeolit).

agyagpala
metaandezit
•Kisfokú metamorfózis (szerpentinit, kloritpala,
szericitpala). Jellegzetes ásványai: szericit, pirofillit, klorit

fillit szerpentinit
•Közepes fokú metamorfózis (csillámpala, márvány). Jellegzetes
ásványai: csillám, kvarc, plagioklász, gránát, andaluzit

gránátos márvány
csillámpala

•Nagyfokú metamorfózis (eklogit, gneisz). Jellegzetes ásványai:

kvarc, muszkovit, biotit, plagioklász, káliföldpát, sillimanit, sztaurolit

eklogit
gneisz
ÉRCEK=AZOK AZ ÁSVÁNYOK ÉS ÁSVÁNYTÁRSULÁSOK, AMELYEK
VALAMILYEN FÉMET A KŐZETBUROK ÁTLAGÁNÁL JÓVAL NAGYOBB
ARÁNYBAN TARTALMAZNAK
Magmás ércképződés
A felszín felé haladó magma
fokozatosan hűl le, s belőle
sűrűségük szerint válnak ki az
ércek:
-1000oC: nehézfémek (nikkel,
platina)
-700oC- 350oC: ón, uránérc
-Forró vizes (Hidrotermás)
oldatokból: színes és nemesfémek
(arany, ezüst, réz, cink, ólom)
ÜLEDÉKES ÉRCKÉPZŐDÉS
A kőzetek lepusztulásával, mállásával az ásványtartalmuk
megváltozik. Az elaprózódott kőzettörmeléket a folyók (édesvíz)
elszállítják. A tengerbe (sós víz) érkezve fémtartalmuk
kicsapódik. (üledékes vas-, mangán, cink- és réztelepek)
A torlatokban az ércszemcsék feldúsulhatnak- aranymosás
Bauxit típusai:
- Karsztbauxit (mészkő oldódása után visszamarad)
- Lateritbauxit (vulkáni kőzetek mállása)
KŐSZÉN KELETKEZÉSE
Szerves eredetű üledékes Szenesedés folyamata:
kőzet.
- Tőzeg
Évmilliók alatt keletkezett
az egykori erdőségekből - Lignit
úgy, hogy az - Barnakőszén
üledéktakaróval fedett
növényzet az oxigéntől - Feketekőszén
elzártan elszenesedett
- (Antracit-akár 98% szén)
KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ KELETKEZÉSE
Az elhalt plaktonok a tengerfenéken lerakódtak, majd az
iszapba süllyedve elzsírosodtak.
• 3–400 millió évvel ezelőtt a tengerek, és a kontinensek a maitól eltérő
módon helyezkedtek el. Ebben a korszakban egyes mélytengerekben
lebegő kisméretű élőlények elpusztulásuk után az oxigénben szegény
tengerfenékre lerakódva oszlásnak indultak.
• Mocsarakban és a sekély tengerrészekben a folyók által behordott
elpusztult gázgeneráló szárazföldi növényi szervezetek halmozódtak
fel.
• Évmilliók során ezen rothadó anyagokra üledékréteg (agyag)rakódott, amely fokozatosan
anyakőzetté (agyagmárgává) változott. Az agyagmárgákat akkor tekintjük anyakőzetnek,
ha bennük a szerves széntartalom 1%-nál magasabb.
• A következő évmilliókban a földkéreg jelentős mozgásai révén ezek az üledékrétegek
több ezer méter mélységbe kerültek, ahol az ott uralkodó magas hőmérséklet és nyomás
hatására a bennük lévő szerves anyagok kémiai reakciók sorozatán átalakultak és kőolaj
és földgáz / vagy kőszén/ lett belőlük.
• A kőolaj képződésének optimális hőmérséklete 65–120 ºC (2000-4000m. mélység), a
földgázé 120-180Cº (4000-6000m mélység).
• A kőolaj döntően szén- és hidrogénatomokból felépülő nagyobb molekulák keveréke. A jó
minőségű földgáz általában 90%-ban metánból (CH4) áll. Ezen kívül propánt, butánt
valamint nem éghető széndioxidot, és nitrogént is tartalmaz. Vannak földgázok, amelyek
nagy részét, vagy teljes mennyiségét széndioxid és nitrogén alkotja. A kőolajat és az
éghető földgázt összefoglaló néven szénhidrogéneknek nevezzük.
A szénhidrogéneket az anyakőzetből fizikai erők
(kőzetnyomás, a víz felhajtóereje) addig tolják felfelé, amíg
egy át nem eresztő formációban el nem akadnak-
olajcsapda. Így vagy egy lezárt likacsos-szemcsés (porózus), vagy
egy repedezett tárolókőzetbe vándorolnak. Helytelen tehát
földalatti olajtóról, vagy olajfolyamról beszélni.