KŐZETEK

Kőzetek osztályozása eredet szerint

Az ásványok geológiai szempontból kőzetalkotó szerepet töltenek be. A kőzetek a

bolygók szilárd anyagának kémiailag heterogén, többfelé megtalálható, nagy
kiterjedésű ásványtömegei, vagy jellemző összetételű ásványtársulásai. Ezek
mindig meghatározott természeti folyamatban, egységesen képződnek. A
különféle kőzettípusok általában többféle ásványfázist tartalmaznak, ezért
összetételük kémiai összegképlettel nem írható fel.
Mivel az eltérő módon képződött (magmás-, metamorf- és üledékes-)
kőzettípusokat jelentősen eltérő ásványok, illetve elegyrészek építik fel, valamint
kialakulásukért más és más földtani, illetve fizikai-kémiai folyamatok felelősek
(olvadékból történő kristályosodás, szilárd fázisú reakciók, aprózódás-mállás-
szállítódás-lerakódás), az ásványok kőzetalkotó szerepét a három fő kőzettípuson
keresztül (magmás, üledékes és metamorf) ismertetjük.
 Magmás kőzetek
A magmás kőzetek magmából keletkező kőzetfélék, amelyeket ásványtani és kémiai
szempontból, keletkezési helyük szerint és/vagy kristályosodási fokuk szerint osztályozunk.
Keletkezésük alapján: mélységi és kiömlési kőzetek.
Kémiai összetétel szempontjából a kovasav (SiO2) tartalmuk alapján :
1. savanyú (túltelített) – SiO2 tartalom: 66–90%
2. semleges (neutrális v. telített) – SiO2 tartalom: 48–66%
3. bázisos (telítetlen) – SiO2 tartalom: 48% alatt
Ásványi összetételük szerint a Streckeisen rendszer diagram-jával (QAPF diagram)
osztályozzák. A diagram a kőzetalkotó ásványokat az alábbi öt csoportba osztja: Q = kvarc,
A = alkáli földpátok, P = plagioklász, F = földpátpótlók (foidok), M = színes (mafikus)
elegyrésze

A magmás kőzetek rendszere

Savanyú Semleges Bázisos,
Magmás kőzetek ultrabázisos
SiO2 tartalom 72% 66% 65% 57% 48% 54% 41%
Mélységi magmás kőzetek Nefelinszieni
Gránit Granodiorit Szienit Diorit Gabbró Peridotit
t

Vulkáni kiömlési kőzetek

Riolit Dácit Trachit Andezit Bazalt Fonolit Pikrit
 Magmás kőzetek
Magmából kiváló kőzetek ásványtani összetétele

A Bowen-féle kiválási sor és az adott ásványos összetételnek megfelelő kőzetek

Forrás: http://foldrajz.ttk.pte.hu/foldtan/segedanyag.pdf

A magma a felső köpenyben és/vagy a kéregben elhelyezkedő, nagy nyomás alatt álló, magas
hőmérsékletű, többkomponensű szilikátolvadék. A magma hőmérséklete 1300–1500 °C, a felszín felé
nyomulva hőmérséklete csökken, hűlése során alkotórészei olvadáspontjuknak megfelelő sorrendben
válnak ki. Ez a folyamat a magmás kristályosodás (kőzet és ércképződés) (lásd Bowen féle diagramot)
 Magmás kőzetek
Bázikus mélységi magmás kőzet Bázikus vulkáni kiömlési kőzet

Bazalt
Gabbro

Semleges mélységi magmás kőzet Semleges vulkáni kiömlési kőzet

Diorit Andezit

Savanyú mélységi magmás kőzet Savanyú vulkáni kiömlési kőzet

Gránit Riolit
 Üledékes kőzetek
Üledékes kőzetek: természetesen lerakódott üledékből a szárazföldön, a tengerek és
óceánok fenekén diagenizált (az üledék üledékes kőzetté válása) kőzeteket nevezzük.
Eredetük szerinti csoportosítás:

1. törmelékes kőzetek

homokkő konglomerátum

2. vegyi üledékes kőzetek

kősó

3. szerves eredetű kőzetek

mészkőbe ágyazott fosszíliák antracit

 Metamorf (átalakult) kőzetek
A metamorfózis a kőzet kőzetszövetének és ásványos összetételének
megváltozását jelenti nagy nyomás és/vagy hőmérséklet-növekedés hatására,
szilárd halmazállapotban, a kémiai összetétel változása nélkül. Kiindulási
anyaguk lehet magmás-, üledékes- vagy korábban már metamorfizált kőzet.
A metamorf kőzeteket tipikus ásványtársulások jellemzik, a kőzet eredetének, valamint a
metamorfózis fokozatának függvényében.
A metamorf kőzetek neve egy alapnévből és előtagok sorozatából áll. Az alapnév lehet az
ásványos összetételből képzett (például amfibolit, kvarcit), vagy a szerkezetből adódó
(például gneisz, ld. gneiszes szerkezet, agyagpala ld. palás szerkezet). Az előtag utalhat
jellegzetes szerkezetre (például gyűrt gneisz) vagy pontosítja az ásványos összetételt
(például epidot-tartalmú gránátamfibolit).
Azoknál a kőzeteknél, melyeknél az eredeti kőzet szöveti bélyegei és/vagy ásványai még
felismerhetők meta- előtagot illesztenek (például metaandezit, metabazalt). Az orto- vagy
para- előtag akkor használatos, ha egyértelművé akarják tenni a metamorf kőzet üledékes
(para-) vagy magmás (orto-) eredetét (például ortogneisz, paragneisz).
Ha egy metamorf kőzet térfogatának több, mint 75%-át egyetlen ásvány alkotja, akkor az
elnevezését az ásványnévből kell képezni úgy, hogy ahhoz az "-it" utótagot kell
hozzáilleszteni (például szerpentinit).
 A metamorfózis fokozatai és az adott fokozatra jellemző
metamorf kőzetek és ásványok
•Nagyon kisfokú metamorfózis (agyagpala, metabazalt). Jellegzetes ásványai:
agyagásványok, laumontit (zeolit), prehnit (zeolit).

agyagpala metaandezit
•Kisfokú metamorfózis (szerpentinit, kloritpala, szericitpala). Jellegzetes ásványai: szericit,
pirofillit, klorit

fillit szerpentinit
•Közepes fokú metamorfózis (csillámpala, márvány). Jellegzetes ásványai: csillám, kvarc,
plagioklász, gránát, andaluzit

gránátos csillámpala márvány

•Nagyfokú metamorfózis (eklogit, gneisz). Jellegzetes ásványai: kvarc, muszkovit, biotit,
plagioklász, káliföldpát, sillimanit, sztaurolit

eklogit gneisz