HIDEG ÖVEZET

2 évszak
Hosszú, hideg tél
Rövid, hűvös nyár
Csapadék: kevés HÓ

Állandóan fagyos éghajlat Tundra Magashegység Tenger

 1 évszak – hideg tél  2 évszak
 Csapadék hó - kevés  Hosszú hideg tél ~ 10 hónap
 Állandó szél – sarki szelek  Rövid hűvös nyár ~ 4-6 hét
(keleties)  Csapadék hó - kevés
 Ø növényzet – a felszínt jég  Hőingás kicsi
borítja örökké  Fajokban szegény – egyedekben gazdg
 Grönland ÓCEÁNOK
 Antarktisz  Plankton: vízben lebegő élőlények
zúzmó Magashegység övezetei  Növény – moszat
 Állat – egysejtű, rák, féreg, medúza
 Szivacs
 Medúza
 Északon  Hering
 Jegesmedve  Tonhal
 Borjúfóka
 Délen
 Pingvin


 Heringcápa
 sarki fűz  Óriáscápa
 Fűfélék  Párnanövények – havasi gyopár  Kék bálna
 Rénszarvas  Zerge  Grönlandi bálna
 Lemming – rágcsáló  Mormota – rágcsáló  Sirályok
 Sarki nyúl  Szirti sas – horgas csőr, markolóláb  Kárókatona
 Sarki róka
 Hóbagoly
 Rozsomák

• Egy évszak – tél. Rendkívül hideg.
• 0°C alatti hőmérséklet egész évben.
• Sarkok közelében fél évig sötét, fél évig világos.
• Sarkok felől szinte állandó erős szél fúj.
• A csapadék kevés (250 mm), ami mindig hó.
• A talaj állandóan fagyott, hóval és jéggel borított
Jegesmedve
Gerinces, emlős, csúcsragadozó.
2,5-3m hosszú, 600 kg tömegű.
Előfordulása: Északi-hideg övezet.
Vastag fehér bunda és zsírréteg, bőre fekete
(hőfelvétel).
Nagy test, kis fül ás farok miatt kisebb hő leadás.
Erős végtagok.
Talpa széles, szőrös (nem csúszik).
Karmai erősek.
Kitartóan, jól úszik (ujjak között úszóhártya).
Táplálkozása: legnagyobb szárazföldi ragadozó.
- Főleg fókákkal táplálkozik.
- Kisebb bálnákat, rénszarvast is megtámad.
- Halak, madarak, rákok…
Mellső mancsával leüti áldozatát, melyet becserkész,
vagy lesből támad a fóka lékjénél.
Napi 70 km-t bejárva kutat zsákmány után.
Szaporodás: 2-3 fejletlen bocs, hóba vájt üregben.
A SARKVIDÉKI FAGYOS TERÜLETEK
Növényvilága
• Főleg moszatok – pirosra vagy kékre festik a havat.
• Melegebb tengerpartokon, meleg „oázisokban” zuzmók, ritkábban mohák.
• Magasabb rendű növények nincsenek
Állatvilág
• A növényzet nem készít annyi táplálékot, hogy a nagytestű állatokat eltartsa.
• Az itt élő állatok táplálékforrása a hidegvizű, oxigénben dús tenger.
• Planktonokban gazdag, rákok, puhatestűek, halak.
• Ezekkel táplálkozó emlősök és madarak (állandó testhőmérséklet), ill. ezek ragadozói.
Fókák Császárpingvin
Északi- és a Déli-sark körüli vizekben különböző fókafajok. Gerinces, madár.
Gerinces, emlős állatok A pingvinfélék jellemzően a déli-félteke
Testük orsó alakú, fejük kicsi, végtagok uszonyokká módosultak. madarai.
Rövid szőr jellemzi. Legnagyobb a császárpingvin (Antarktiszon él).
Vastag zsírréteg – célja a hőszigetelés Szárnyak módosultak: keskeny, merev
Vízben jól úsznak, szárazföldön hason csúszva, nehézkesen uszonyok.
mozognak. Kétrétegű tömött tollazat, vastag zsírréteg.
Zárható fül, és orrnyílás. - Szárnytollak pikkelyszerűek
Táplálkozás: halak, rákok. Kiváló úszók, a szárazföldön esetlenek
Egy borjú, az anya igen zsíros tejétől gyorsan fejlődnek („totyog”).
Főleg halakkal, apró rákokkal táplálkoznak.
antarktiszi elefántfóka A sarkvidéki sötét télben költ.
Legnagyobb! Hím 6 méter hosszú és 3500 kg súlyú is lehet. Egy tojást a hím költi ki a lába feletti
bőrredőben
borjúfóka Csapatba verődve, összetömörülve egymást is
Elterjedése: északi tengerek partvidéke. melegítik.
Testhossz 2m. A külsők időről-időre be kerülnek a csapat
Testhez simuló sárgásszürke szőrzet szabálytalan barna foltokkal. belsejébe.
Fej kicsi, gömbölyű, fülkagyló nincs. Nem táplálkoznak költés közben, felélik
Tápláléka: csigák, rákok, főként halak. zsírtartalékaikat
Nagy szemével jól lát a vízben is.
1-2 borját a szárazföldön hozza világra
 TUNDRA ÉGHAJLAT
• Talaj
• Tápanyagban szegény, fagyott
• Nyáron csak a felszíne enged fel - MOCSARAS
• Növényzet:
• Összefüggő
• Kevés faj (nincsenek fák)
TÖRPECSERJÉK 15-20 cm FŰFÉLÉK MOHÁK ZÚZMÓK
Rénszarvaszúzmó
• Sarki fűz Gyapjúsás Zúzmó = Gombák+moszatok
Gyökerei felszín közelében
Ágai akár 5m hosszúak
Lassan fejlődik (4-500 éves)

ÁLLATOK
◦ Sok madár költőhelye nyáron
◦ Sarki búvár, Jeges búvár
Rénszarvas Lemming Sarki nyúl, sarki róka Hóbagoly Rozsomák = torkosborz
Ország: állatok ◦ Egér nagyságú RÁGCSÁLÓ ◦ Színe: fehér ◦ Nappal akitív ◦ Medve szerű ragadozó
törzs: gerincesek ◦ Teste zömök ◦ Szőrzete: dús ◦ Ragadozó ◦ 1 m, 30 kg
osztály: emlősök ◦ Füle, farka kicsi ◦ Talpa: szőrös ◦ Tápláléka: lemming ◦ Jól úszik
rend: páros ujjú patás ◦ Mellső lábain ásókarmok ◦ Füle: rövid ◦ mindenevő
◦ Alagútrendszer ◦ bőre alatt vastag
◦ Gímszarvas rokona -> növényevő, kérődző zsírréteg
◦ Termete kisebb, zömökebb ◦ Táplálkozása szapora
◦ Patája szélesebb ◦ Gyökerek + Bogyók + Zúzmó
◦ ♂ nagyobb, ♀ is agancsot visel ◦ Szapora – többezres
◦ Szőrzete dús, szürkésbarna (az orra is :o), sörényt visel csapatokban vándorol
◦ Csordákban él

◦ Háziasított:
◦ Lovaglás, Igavonás, Teherhordás
◦ Hús, Tej, Bőr
 A MAGAS HEGYEK ÉLŐVILÁGA
A hegyekben hűvösebb az éghajlat, mint az alföldeken. A hegyen felfelé 100 méterenként átlagosan 0,5 Celsius-fokkal csökken a hőmérséklet
A hegy magasabb pontjain egyre hűvösebb éghajlatot kedvelő társulatok jelennek meg.
- Hűvös nyár
- Hideg tél
- Sok csapadék
- Az élőhely jellemzőit a hőmérséklet és fény mennyisége határozza meg.
Az övezeteség függ az éghajlattól Növényzet Függőleges övezetesség Az Alpok
- A mérsékelt övezeti magashegységekben lomhullató - Az Alpokban a hegy lábánál
erdők, fenyvesek és törpefenyvesek találhatók. tölgyesek, bükkösök találhatók. A
- A fahatár fölött már nem találunk fákat. fenyőerdők jellemző faja a
- A havasi rétek fölött a sziklahavasokon át már hó és jegenyefenyő és lucfenyő. 2000
jég található. méteres magasságban már csak
- A magashegységekben tehát függőleges övezetesség törpefenyvesek és alhavasi rétek
figyelhető meg. találhatók.

- Tavasszal a havasi rózsa az Alpok

1800 méternél magasabban fekvő
területein
- Az itt található növények közül a
havasi gyopár a legjellemzőbb havasi
növény. 5-20 cm a nagysága, virága
fehér, gyapjas, filcszerű.

A magashegységek állatai
Zerge
◦ A mérsékelt övezeti
magashegységek sziklás oldalaihoz
a zergék alkalmazkodnak a
legjobban. A törpefenyves övezet
lakója.
◦ Innen nyáron fellátogat az alhavasi
rétekre, míg télen alacsonyabban
fekvő területekre húzódik.
Szirti sas
◦ A magashegységek
csúcsragadozója a szirti sas.
Tollazata barna, csőre nagy
és erős, tépőcsőr.
Mormota
◦ A mormoták az észak-amerikai tajgákon és az európai
magashegységekben honosak. Föld alatti járatokban élő
rágcsálók. Téli álmot aludva vészelik át a hideg telet. A
mormoták nyugalmi szakasz végére testtömegük 30%-át
is elveszítik
◦ A mormoták az észak-amerikai tajgákon és az európai
magashegységekben honosak. Föld alatti járatokban élő
rágcsálók. Téli álmot aludva vészelik át a hideg telet. A
mormoták nyugalmi szakasz végére testtömegük 30%-át
is elveszítik
Alpesi szalamandra
◦ Természetesen a magashegységekben
is élnek hüllők, kétéltűek.
Az alpesi szalamandra az Alpok
magasabb részein, hegyi erdőkben,
patakok kövei között él. Bőre sima,
fénylő fekete, 9-15 cm hosszú állat
főként bogarakkal, meztelencsigákkal és
férgekkel táplálkozik.
 TENGEREK ÉLŐVILÁGA
Bolygónk felszínének 29%-át szárazföld, 71%-át tengerek borítják. Növények csak a jól átvilágított felszíni rétegben élnek, az állatok mindenhol.

A tenger tagolódása:
• a 200 m-nél nem mélyebb part menti részt, partközeli vizeknek nevezzük
• a parttól távol eső felső 200 m-es vízréteget nyílt tengernek,
• az ez alatti, 200 m-nél mélyebb vizeket, pedig mélytengereknek nevezzük

• Lefelé haladva a fény mennyisége csökken. A nap sugarai kb. 200 m-ig hatolnak le a
vízben. Ez alatt félhomály, 400 m-től teljes sötétség uralkodik.
• A hőmérséklet is csökken. Nagy mélységben a hőmérséklet átlagosan 2-4 °C.
• Az oxigén mennyisége hideg vízben nagyobb.
• A nyomás 10 m-enként 1 atmoszférával nő.
• A tengervíz sótartalma 3,5 %, azaz 1 L vízben 35 g só található.

plankton medúzák szivacsok

• Vízben lebegő élőlények összessége • Áttetsző tengeri lények • Álszövetes állatok
• Sarkvidéki tengeráramlások (HIDEG) – sok a plankton, • Harang/korong alakú testük 95%-a • A két réteg között
MERT magas az oxigén, és a tápanyagtartalom víz
• Növényi plankton: moszatok • Csalánozó állatok vázképző sejtek:
• Zöld – mai szárazföldi növények ősei • Csalánsejt támadó, és • Kova
• Barna – közepes fényigényű védekezősejt • Mész
• Vörös – kis fényigény • ragadozók • Szaru=SOPONGIN

Állati plankton Szakállas medúza

• Egysejtűek • 3m-40m!
• Rákok
• Férgek Füles medúza
• Lárvák • Európa közeli tengerekben gyakran
Medúzák előforduló csalánozó
• Mozgása: rakéta elv
• Mérete:40 cm
A tengerben élő halak

Porcos és csontos halak osztályainak összehasonlítása

• A halak testfelépítése a vízi életmódhoz alkalmazkodott.

• Testük fejre, törzsre és úszókra tagolódik.
• A törzshöz páros és páratlan úszók kapcsolódnak

Revolver fogazat A porcos halak fogai több sorban ülnek az állkapcsokon. Ha egy fog kitörik, nő helyette másik.
Tengeri emlősök és tengerparton élő madarak
bálnák
• Besorolás: gerinces, emlős
• Élőhely: hideg tenger
• Testfelépítés: orsó alakú test
• Végtagok: mellső – uszony +
farki úszólemez VÍZSZINTES
• Bőre csupasz, vastag
szalonnaréteg
• Orr fejtetőn – TÜDŐ
• Táplálkozás:
planktonevő/ragadozó
• Szila = szarulemez
• Kék bálna 25-30 m, 80-100 t,
planktonevő
fókák
• Besorolás: gerinces, emlős
• Élőhely: hideg tenger
• Testfelépítés: orsó alakú test
• Végtagok: megrövidültek,
ujjak között
ÚSZÓHÁRTYA
• Bőrén rövid tömött szőr,
vastag zsírréteg
• Feje kicsi, gömbölyű
• Orrnyílása zárható,
fülkagylója nincs
• Táplálkozás: ragadozó
• Halak, csigák, rákok
• borjúfóka
sirályok
• Besorolás: gerinces, madár
• Élőhely: tengerpart +
szántóföld
• Testfelépítés: csónak alakú test
• Végtagok: szárny +
úszóhártyás láb
• Bőre tollas
• Csőre horgas, oldalról
lapított
• Táplálkozás: ragadozó
• Halak, rovarok emlősök,
tojás
• Szaporodása: sziklás
tengerpartok, telepesen
fészkel
• heringsirály
kárókatona
• Besorolás: gerinces, madár
• Élőhely: tengerpart + mocsarak,
ártéri erdők
• Testfelépítés: csónak alakú test
• Lúd nagyságú
• Végtagok: szárny +
úszóhártyás láb
• Bőre tollas
• Csőre horgas, oldalról
lapított
• Táplálkozás: ragadozó
• Kizárólag halak
• Szaporodása: fákon fészkel
telepesen költ
delfin
• Besorolás: gerinces, emlős
• Élőhely: tenger
• Testfelépítés: orsó alakú
test
• Végtagok: mellső –
uszony + farki
úszólemez VÍZSZINTES
• Bőre csupasz, vastag
szalonnaréteg
• Orr fejtetőn – TÜDŐ
• Táplálkozás: ragadozó
• Éles fogak