A nyílt tengerek és a mélytengerek élővilága

1. A nyílt tengerek élővilága

a) elhelyezkedésük: a partoktól távoli területek felszíni vizeit értjük alatta 200 m-es
vízmélységig
b) termelő szervezetei: a planktonok, amelyek itt tényleg lebegő élőlényeket jelentenek,
hiszen a nyílt tengereknek nincs aljzata, mert az már a mélytengerekhez tartozik. A
plankton élőlényeit a ragadozók fogyasztják el, a nyílt tengerekben kevés a dögevő, az
elpusztult élőlények aláhullanak a mélytengerekbe.
c) állatvilága: a hidegebb tengerek állatvilága mivel nagyobb a planktonsűrűség és az
oxigéntartalom gazdagabb, mint a trópusi tengereké. Az itt élő jellegzetes állatok a
következők.
 medúzák: a csalánozók közé tartoznak, lebegő életmódúak, ragadozók. A
zsákmányszerzésüket a csalánsejtek segítik. Az állati planktont és kisebb halakat
fogyasztanak. Testük víztartalma 97%.
A nyílt vizek halainak teste torpedó alakú, ami gyorsmozgást tesz lehetővé. A cápák porcos
halak, nincs kopoltyúfedőjük, nincs úszóhólyagjuk, farokúszójuk aszimmetrikus.
 kék cápa: veszedelmes tengeri ragadozó, fogai több sorban ülnek, halakkal
táplálkozik. Zsákmányszerzését, tájékozódását kiváló szaglása segíti. Elevenszülő, a
petéből az anya testében kelnek ki az ivadékok, ez álelevenszülés.
 óriáscápa: planktonevő, táplálékát speciális szűrőkészülékével szűri ki.
A csontos halak közé tartozik a hering, a makréla és a tonhal. Testüket pikkelyek borítjék, van
kopoltyúfedőjük, van úszóhólyagjuk és a farok úszójuk szimmetrikus.
 hering: kis méretű hal (30cm) az Atlanti –óceán mérsékelt övi területein él,teste
oldalról lapított, a hátán kékeszöld a hasán ezüstfehér pikkelyekkel. Planktonevő,
ikráit a partok közelében rakja le. Hatalmas rajokban és, óriási mértékben halásszák
őket.
 makréla: kis méretű, az Atlanti –óceánban él, planktonevő, hatalmas rajokban él.
Intenzíven halásszák.
 tonhal: nagy testű ragadozó hal (2-3m),háta kékesfekete, a hasa fehér. Kisebb
csapatokban és, heringekre és makrélákra vadászik. A tonhalakat is intenzíven
halásszák.
A tengerek emlősei a cetek, testük henger alakú, farkuk és mellső végtagjaik uszonyokká
alakultak, a hátsó végtagjuk elcsökevényesedett. Tüdővel lélegeznek, orrnyílásaik a fejtetőn
vannak, időnként a felszínre kell jönniük levegőt venni.. Bőrük alatt vastag hőszigetelő
szalonnaréteg van, ami védi őket a hidegtől. elevenszülők, az utódaikat a vízben hozzák a
világra és felviszik őket a felszínre , hogy tudjanak levegőt venni.
 kék bálna: a Föld leghatalmasabb állata(30m), hideg vizekben él, planktonevő, amit a
szájában kialakult szarulemezekkel a szilákkal szűr ki a vízből. Egyszerre 1 utóda
születik, amit a melegebb tengerekben szül meg. Kíméletlenül vadásszák őket.
 palackorrú delfin: A Földközi tengerben is él, ragadozó emlős. Zsákmányát éles
fogaival ejti el, tájékozódását kiváló hallása segíti. Egyszerre 1 utódot hoz a világra.
  Kardszárnyú delfin: hideg vizekben él, a hím 10m hosszú a nőstény kisebb, teste
fekete fehér színű. Ragadozó emlős, halakat ,fókákat eszik, csapatban megtámadja a
kék bálnát is. Melegebb vizekben hozzák világra az utódukat, és a vízben szoptatják.

2. A mélytengerek élővilága
a) elhelyezkedésük: a partoktól távol, a vizek 200m-nél mélyebb részein találhatók. A
mélytengerekben sötétség van, hideg , és nagy a víznyomás. Kevés a táplálék, csak a
felszíni vizekből lehulló hulladék.
b) élőviláguk: kevés faj él itt, akik leginkább dögevők vagy ragadozók. Furcsa alakú
halak élnek itt, speciális világítókészülékkel, ami egymásra találásukat segíti, vagy a
zsákmányszerzésüket.
Másoljátok be a vázlatot a füzetbe, és oldjátok meg a Mf.88.oldal 1.3.5.feladatait!